Magyar Szó, 2001.május (58. évfolyam, 100-124. szám)
2001-05-03 / 100. szám
KÜLPOLITIKA NEMZET Egyenlítsék ki az a Ezt követelte amerikai vendéglátóit elleni harcban az US A tegnapi The Washington Post gyakorlatilag exkluzív információt közölt olvasóival, amikor beszámolt a macedón államfő amerikai látogatásáról. Boris Trajkovszki ugyanis hivatalos találkozói után ellátogatott a lap szerkesztőségébe, ahol közölte, hogy az amerikai külügyi tárcavezetőnek elmondta: az Egyesült Államok katonai erejének a Balkánról való kivonása súlyos következményekkel járna. Trajkovszki ezenkívül felszólította az Egyesült Államok kormányzatát, formálisan hozza a kosovói albán terroristákat ugyanarra a szintre, mint a palesztin Hamasz szervezetet. A macedón államfő ugyanis megismételte, hogy a szomszédos Kosovóból származó albánok káoszt keltettek Macedóniában, és azon kívül, hogy követelte az egyértelmű hivatalos amerikai álláspontot, vagyis a terrorista szó használatát, segélyt is kért a washingtoni kormányzattól az albán fegyveresek elleni harchoz. Trajkovszki a The Washington Post székhelyén megrendezett ebéd során hangsúlyozta, hogy Colin Powell amerikai külügyi tárcavezetőnek elmondta: az amerikai jelenlét a Balkánon nélkülözhetetlen a stabilitás érdekében. ,a problémák gyökerei Kosovóban vannak. Ha a terrorizmust nem töröljük el, akkor nincs jövőnk” - jelentette ki Trajkovszki, mondván, hogy mindezt elmondta Powellnek is. A macedón államfő az Egyesült Államoktól a kosovói albán félkatonai szervezetek lefegyverzését is kérte, mondván, hogy Kosovóban mindenkinek van fegyvere. A kosovói albán szakadárokkal szemben ugyanúgy kell viselkedni, mint Irakkal vagy Líbiával szemben - tanácsolta Trajkovszki amerikai vendéglátóinak. Nemzetközi kiállásra is felszólított, mondván, hogy: „ha a kosovói vezetők nem hajlandóak eleget tenni a nemzetközi közösség parancsainak, és nem hajlandóak betartani a nemzetközi szabályokat, akkor fel kell lépni ellenük”. Trajkovszki szavai szerint azok a kosovói albánok, akik az elmúlt hetekben beszivárogtak Macedónia albán többségű részeibe, a területért harcolnak, és szemben állnak a multikulturális társadalom eszméjével, amely eszmét - állítja Trajkovszki - a hivatalos Szkopje magáénak vall. A The Washington Post emlékeztet arra, hogy a hét végén nyolc macedón katona életét vesztette, majd pedig válaszként Macedóniában mintegy 40 albán üzletet gyújtottak fel. Trajkovszki közölte, hogy mindez megnehezíti a tárgyalásokat az albán politikai pártokkal az alkotmány megváltoztatásáról. Az elnök szerint tárgyalni lehet az alkotmány bevezetőjének az átírásáról. Az albánok azt állítják, hogy jelenleg másodrendű polgárok, mivel az alkotmány nem ismeri el egyenrangúságukat. Trajkovszki szerint először ki kell alakítani a kölcsönös bizalmat, mivel a két fél között jelenleg óriási a szakadék. Trajkovszki utalt arra, hogy az alkotmány megváltoztatását követően az alaptörvény többé nem szólna etnikai csoportokról, hanem egyének és polgárok társadalmáról, akiknek jogaik és kötelezettségeik vannak. A tekintélyes amerikai lap újságírója megállapítja, hogy az e hónapra tervezett lakossági összeírást elhalasztották, méghozzá éppen az albán kisebbség megnyugtatása érdekében. Trajkovszki becslései szerint az albánok a lakosságnak az egynegyedét alkotják. A macedón elnök végül hangsúlyozta, hogy az amerikai külügyminiszter nemrég tett szkopjei látogatása, valamint az a fogadtatás, amelyben ő részesült Washingtonban, bebizonyította, hogy az Egyesült Államok a Balkánon akar maradni, és segíteni fog Macedóniának a demokrácia és a jogállam megvédésében. Trajkovszki februárban kénytelen volt lemondani találkozóját Bush el- asszal, aki a terrorizmus vére számít nőkkel, ám jelenlegi amerikai látogatása során mégis személyesen fog tárgyalni az amerikai államfővel, valószínűleg május 2-án - írta tegnap a The Washington Post. SZERB-ALBÁN KOMPUTERHÁBORÚ A The Independent riportot közölt Pristinából a szerbek és az albánok között dúló cyberháborúról. A londoni napilap szerint Pristina teljesen izolálódott, mivel a sok nemzetközi és nem kormányzati szervezet, az internetkávézók és az üzletemberek nem tudnak rákapcsolódni az internetre. A város egyedüli internet-szolgáltatója, az Itko Szerbiát teszi ezért felelőssé. Szerb hackerek ugyanis az elmúlt másfél év alatt nagyon sok alkalommal szétrobbantották az Itko rendszerét, aminek következtében az Itko amerikai partnere felmondta az együttműködést, hogy megvédhesse saját számítógépes rendszerét. Időközben egy norvégiai szolgáltató próbált beugrani az amerikaiak helyébe, de nem sok sikere volt a kosovói számítógépes hálózat megvédésében. A The Independent emlékeztet arra, hogy a Balkánon már néhány éve folyamatban van a komputeres háború. Szerbia és Horvátország a sok csata után végül tűzszünetet kötött, de most megkezdődtek az incidensek Kosovo és Macedónia között A BRIT SAJTÓ BUSH ELLEN Az amerikai államfő azon döntése, melynek értelmében végre kell hajtani a rakétaellenes rendszerre vonatkozó terveket, a brit lapok heves reagálását váltotta ki. A The Independent, amely egyesek szerint közel áll a londoni kormányhoz, történelmi hibának nevezi Bush döntését, mondván, hogy annak beláthatatlan következményei lehetnek. Az USA lerombolja a stratégiai nukleáris egyensúly alapjait, és a világ többi részével szemben fenyegetően lép fel. A jelenlegi amerikai elnök soviniszta tudatlanságában úgy gondolhatja, hogy mindez ajánlatos, ám a következmény az lesz, hogy Oroszország, Kína, India és más államok a saját nukleáris fegyverzetük növelésével válaszolnak majd. A hegemonisztikus Amerika még erősebbé válik, és célpontja lesz minden ideológiai vagy vallási fanatikusnak, meg a világ összes terrorszervezetének. Bush rakétái képtelenek lesznek megakadályozni például a New York-i metróállomás elleni harcigáz-támadást vagy pedig azt, hogy Texasban mini atombomba robbanjon. Bush egyre inkább veszélyezteti a világ stabilitását, a brit miniszterelnöknek pedig egyértelművé kell tennie, hogy semmi köze az őrült rakétatervhez. Hasonlóan vélekedik a The Guardian kommentátora is. A baloldali lap bírálja a brit kormány reagálását, ugyanis Blair sietett támogatásáról biztosítani az amerikai rakétaterveket. Az újságíró azonban ehelyett elvárja Blairtől, hogy a hülyeséget nevén nevezze, mivel a hallgatás mindenki számára veszélyes lenne. A konzervatív The Daily Telegraph viszont üdvözli Bush döntését. A lap szerint egyetlen felelősségteljes európai kormány sem tudja majd könnyen elutasítani azt az ajánlatot, hogy az USA védelmet biztosítson számára az olyan országokkal szemben, mint Líbia és Irak. Busht sem a barátai, sem az ellenségei nem tudják lebeszélni. Az a tény, hogy a döntés nyilvánosságra hozatala előtt az amerikai államfő telefonon felhívta az orosz elnököt, azt bizonyítja, hogy Bush vasöklén bársonykesztyű van - véli a londoni napilap. (Márton) Ma ünnepük a sajtószabadság napját. Az ENSZ 1991 őszén nyilvánította ezt a napot a nemzetközi sajtószabadság napjává annak emlékére, hogy 1991. május 3-án tették közzé a „Windhoek Nyilatkozatot”, amelyben az afrikai népeknek a független és pluralista sajtóhoz való jogát fogalmazták meg. A Sajtószabadság Chartája tíz pontban foglalja össze a sajtó szabadságának, mint az emberi szabadságjogok egyik fontos pillérének a követelményeit és ajánlásait. A chartát az 1987. január 16-18-án Londonban, a Szabadság hangjai címmel megrendezett világkonferencián fogadták el. Ezen a napon világszerte megemlékeznek azokról az újságírókról, akiket munkavégzésük során gyilkoltak meg vagy akiket munkájukban akadályoztak. A sajtószabadságot és az újságírók érdekeit több nemzetközi szervezet védi, mint a franciaországi székhelyű Riporterek Határok Nélkül (Reporters Sans Frontieres) nevű, a bécsi székhelyű Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) és a Nemzetközi Újságíró-szövetség (IFJ). Ezek a szervezetek évente összesítik az újságírók ellen elkövetett erőszakra vonatkozó adatokat. A különféle szervezetek által közölt adatok a számítás más-más szempontjai miatt eltérnek egymástól. A Bizottság az Újságírók Védelmére (CPJ) elnevezésű nemzetközi szervezet adatai szerint 2000-ben világszerte 24 újságíró vesztette életét foglalkozásának gyakorlása közben. A 24 riporter közül 16-ot meggyilkoltak. A szervezet jelentésében kifejtette, hogy az újságírók megöléséről ritkán határoznak a közvetlen elkövetők, a gyilkosokat pedig szórványosan vonják csak felelősségre, különösen érvényes ez Kolumbiára és Oroszországra. Magyar Szó A sajtószabadság napja Az elmúlt évben három újságírót gyilkoltak meg Kolumbiában, és ezzel 34-re emelkedett az utóbbi évtizedben a dél-amerikai országban megölt riporterek száma. Február elején halálos fenyegetések miatt ismeretlen helyre kényszerült távozni Kolumbiából Claudia Gurisatti, az RCN tévéállomás egyik népszerű beszélgetőműsorának házigazdája, miután megtudta a hatóságoktól, hogy ismeretlen személyek összeesküvést szőttek a meggyilkolására. Ugyancsak három újságíró életét oltották ki Oroszországban és Sierra Leonéban. A börtönbe vetett sajtómunkatársak száma 87-ről 81-re csökkent 1999- ről 2000-re. A listavezető Kína, ahol 2000 végén 22 újságírót tartottak rács mögött. A CPJ jelentése elítélte azt is, ahogyan számos rezsim kezeli az információhoz való jogot. Észak-Koreában például halállal sújtható bűncselekménynek számít, ha valaki külföldi rádió- vagy tévéhíreket hallgat. Irakban a diktátor, Szaddám Huszein fia hatalmas médiabirodalmat ellenőriz, miközben független sajtó nem létezik. A kormány korlátozta az internethez való hozzáférést. Türkmenisztánban az élete végéig elnökké választott Szaparmurat Nyijazov bezáratta a csatlakozást biztosító összes magánszolgáltatót, Kazahsztánban pedig úgymond műszaki okok miatt lehetetlen a hozzáférés az internethez. Az Újságok Világszövetsége (AMJ) szervezet jelentése szerint tavaly összesen 25 országban 53 újságírót és a tömegkommunikáció területén dolgozó szakértőt öltek meg foglalkozásának gyakorlása közben. A szervezet kiemelte, hogy csökkent a harctéren megölt újságírók száma, ezzel szemben többen haltak meg erőszak által otthonukban vagy munkahelyükön. A Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) 56 tavalyi áldozatról számolt be és jelentése szerint 2001-ben is már eddig 12 újságírót gyilkoltak meg. A Riporterek Határok Nélkül (RSF) nevű szervezet 32 tavalyi áldozatról tud. 329 újságírót állítottak elő, s közülük 77-et börtönöztek be a világ különböző országaiban. Az RSF ezzel kapcsolatban emlékeztet arra, hogy 1999-ben 446 újságírót tartóztattak le, s 85-öt fosztottak meg szabadságától. A bebörtönzött újságírók közül 13-at Burmában, 12 újságírót Kínában, 10-et Iránban és 9-et Etiópiában tartanak fogva. Az elmúlt évben 295 sajtóterméket vagy publikációt vetettek alá cenzúrának (1999-ben 357-et). A jelentés szerint a legerőteljesebben Iránban és Törökországban alkalmaznak hatósági nyomást a sajtóra, Iránban tavaly 30 kiadványt tiltottak be. A világ mintegy húsz országában továbbra is ellenségesen kezetik a sajtó képviselőit, s a föld lakosságának egyharmada olyan országokban él, amelyekben ismeretlen fogalom a sajtó szabadsága. Legutóbb, ez év április 24-én az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén megállapították, hogy a véleménynyilvánítás és az információ szabadságát továbbra is megsértik Európa-szerte. Az erről szóló jelentés előterjesztője, Hegyi Gyula magyar képviselő beszámolójában rámutatott, hogy a sajtóban érvényesülő cenzúra számos módon, gazdasági befolyásolás, bíróság, börtönbüntetés, sőt erőszak útján valósul meg. BOGNÁR Anna 2001. május 3., csütörtök CSILLAPULÓBAN A ROMÁN AGGODALMAK Konszenzussal a státustörvényért (Kolozsvári tudósítónktól) A legnagyobb példányszámú román napilap, az Adevarul (Az igaz) „olvasói levelet” közölt a státustörvény várható romboló hatásáról az erdélyi románságra. Az egyszerű kétkezi olvasó kifejti, hogy Erdélyben a románság legalább fele beszéli a magyar nyelvet, különösen azóta, amióta az ország nyugati határának mentén a kereskedés-ügyeskedés életforma lett Ebben a térségben kis és nagy üzletek bonyolódnak a határ két oldalán, itt a románok úgy lépnek át a másik országba, mintha haza mennének. Ez az életforma pedig még tovább lazította az erdélyi románok kötődését a saját nációjukhoz, rombolta a nemzeti öntudatot, amely kóros erjedés még az Osztrák-Magyar Monarchia idejében kezdődött és a kedvezménytörvény hatására további rontást hoz a román népre. Mivel a státustörvény szerint az a magyar, aki annak vallja magát, a „magyar igazolvány” csábítására sok román követi majd el a gyalázatot. Hogy magyarnak vallja magát! Akkor pedig a románok lemondhatnak Erdélyről! A státustörvény ellen össztüzet nyitott a román média: boldog-boldogtalan nyilatkozik, elemez, tanácsol, felháborodik és aggódik. A legfőbb aggódók, természetesen, a politikusok, akik féltik a román-magyar viszonyt, a békés együttélést, de legfőképpen a románok önérzetét. Az össznépi féltés tárgya azonban mégis, és ezúttal is Erdély! Az egyik kormánypárti kereskedelmi tévében egy mindenben illetékes műsorvezető Borbély László RMDSZ- es politikust állította szembe két közismerten magyarfaló honatyával (az egyik az a társadalmi demokrata Pruteanu volt, aki még parasztpárti korában megakadályozta az oktatási törvény kisebbségiek számára sokkal kedvezőbb változatának elfogadását, nemrég pedig a helyi közigazgatásban a magyar nyelv használata ellen kampányolt igen hatékonyan), akik a román médiában újabban meghonosodott vallatásnak vetették alá a „bűnöst”. Borbély azonban higgadtan, okosan érvelt, igyekezett megnyugtatni azokat, akik semmi szín alatt nem akarnak megnyugodni: a törvény nem a románok ellen, hanem a határokon kívül rekedt magyarokért készült. De miért csak a magyaroknak kedvez - hangzott az ostoba kérdés, és ha csak nekik, akkor az hátrányos megkülönböztetés. Diszkrimináció! (Ugye, milyen Európa-ellenesen hangzik, hogy „diszkrimináció törvény”? Ehhez nyomban asszociálni lehet akár a zámolyi romák ügyét!) A honatya teljesen begerjedve háborgott, hogy miközben a román nép nyomorog, a magyaroknak arra is futja, hogy a külső nemzetrészeket segítsék - és ez immorális! (Dögöljön meg a szomszéd kecskéje is.) És a Nagy-Románia Párt (mert hát ki más lehetne) mindent meg fog tenni azért, hogy azt a törvényt nevetségessé tegye a közvélemény előtt - fenyegetőzött a nagyromán. A másik honatya érvelése kifinomultabb, megideologizáltabb volt: bizony az erdélyi románok öntudata (mondhatnánk: mindenféle gerjesztések ellenére) nem áll a helyzet magaslatán, így a renegátok árulásával előállhat az a képtelen helyzet, hogy Erdélyben nem 1,7 millió (amennyit a legutóbbi népszámlálás kimutatott), hanem 2,5-3 millió magyar él. Ez pedig megbontaná az etnikai egyensúlyt (?), ami pedig nagy veszélyeket hordoz magában. (A Trianon óta folyamatosan bontogatott etnikai egyensúly - ugyebár - nem hordoz veszélyeket magában.) Hasonló volt Adrian Nastase miniszterelnök első indulatos felcsattanása is: egyszer csak arra ébredünk, hogy Erdélyben kétszer annyi a magyar, mint amennyiről eddig tudtunk. Aztán egy csapásra megszelídültek az indulatok, és ennek megfelelően a nyilatkozatok hangvitele, a külügyminiszter is magyarázkodni kezdett, hogy az első reagálását tévesen fordították. Ő csak némi aggályoknak adott hangot, de alaposabban tanulmányozza a kedvezménytörvényt, amely bizonyára nem ronthat a példás románmagyar viszonyon. A hangvételváltás oka pedig az, hogy közben napirendre került a kormánypárt felvétele a Szocialista Internacionáléba, ahol a társadalmi demorkata törekvések egyik támogatója az MSZP. Erről azonban Tabajdi Csaba kijelentette, hogy ők csak magyarbarát TDRP-t támogathatnak... Magyarán: lesz támogatás, ha a románok nem kekeckednek a kedvezménytörvénnyel. Lám, mire lehet jó az, ha a pártok felülemelkednek a szűkös politikai érdekeken. ORBÁN Ferenc Dánia Bevándorlók megfélemlítése A Ku-Klux-Klan modorában A Ku-Kux-Klan ihletésű akcióval félemlítettek meg Koppenhágában egy Libanonból bevándorolt családot. Mint a Politiken szerdai számában hírül adta, az eset a dán főváros Gentofte nevű elővárosában történt a múlt héten: a bevándorló család háza előtt idegengyűlölők kétméteres keresztet ácsoltak, és este meggyújtották. A rendőrök és a tűzoltók szerencsére gyorsan kivonultak, megakadályozva a tűz átterjedését a házra. A tettesek azonban elmenekültek. A dpa megjegyezte, hogy Dániában éppen most kezdődött nyilvános vita Poul Nyrup Rasmussen miniszterelnök szociállberális vezetésű kormányának bevándorlási politikájáról. A szociáldemokrata kutatási miniszternő, Biite Weiss szemére vetette saját táborának, hogy jobboldali-populista idegenellenes szólamokat vesz át a szavazatvesztéstől való félelmében. A felhőkarcoló születésnapja kedden ünnepelte 70. születésnapját New York nevezetes felhőkarcolója, a 102 emeletes, 73 liftes, 6500 ablakos Empire State Building, amely negyven esztendőn át volt a világ legmagasabb épülete. A New York egyik jelképének tekintett csaknem 400 méter magas épület megőrizte világelsőségét a 70-es évekig, amíg Manhattan déti negyedében át nem adták a majdnem 450 méter magas World Trade Centert. A születésnap alkalmából kedden egész este fényárban úszott az épület, magában a felhőkarcolóban pedig ünnepséget rendeztek a hajdani építők családtagjainak részvételével. Az Empire State Building egy év és 45 nap alatt épült fel hetven esztendővel ezelőtt - emlékeztet az AFP jelentése.