Magyar Szó, 2001.május (58. évfolyam, 100-124. szám)

2001-05-03 / 100. szám

2001. május 3., csütörtök Zavargások Londonban és Berlinben Erőszakba torkolltak a május elsejei felvonulások és tüntetések (Hírösszefoglalónk ) Kedd éjszaka erőszakba torkoll­tak a Londonban megtartott anti­kapitalista, globalizációellenes tüntetések. A tiltakozók egy több száz fős csoportja üzleteket fosz­togatott, gyújtogatott, gépkocsi­kat tört össze a brit főváros köz­pontjában, mielőtt a rendőrség erővel véget vetett a randalírozás­­nak. London kereskedelmi negyedében, az Oxford Streeten kedd este több mint nyolc órán át tartott a tüntetők és a rend­őrség küzdelme. A rendfenntartó erők sikeresen akadályozták meg, hogy a több ezer tüntető végigvonuljon az Ox­ford Streeten, ahol hírszerzési értesülé­sek szerint a nagy nemzetközi kereske­delmi láncok üzleteiben akartak kárt okozni. Időről időre dulakodás, kisebb verekedés tört ki a tüntetők egy ezerfő­nyi kemény magja és a rendőrök között, a tiltakozók kövekkel, téglákkal, botok­kal felszerelkezve próbálták meg áttör­ni a rendőrkordont, sikertelenül. Este tíz órára a rendőrök engedélyezték a tüntetők kisebb csoportokban történő elvonulását. Több tucatnyian azonban a körzetben maradtak, és vandál pusztít­­­tásba kezdtek az Oxford Street alsó ré­szén és a környező utcákban. Üzletek, bankok kirakatait törték be, az étter­mekből az utcákra hordott székekből, asztalokból máglyákat gyújtottak, megpróbálták felgyújtani a Tesco egyik áruházát, gépkocsikat törtek össze, bo­rítottak fel. A rendőrségnek éjfélre sikerült helyreállítania a rendet. Ötven személy, köztük három rendőr, sérült meg a za­vargásokban. Kilencvenkét tüntetőt, köztük nyolc külföldit - Belgiumból, Dániából, az Egyesült Államokból és Lengyelországból­­ előállítottak, és nagy számban koboztak el fegyvert, egyebek közt légpuskát és a távol-keleti harcművészet fegyvereit. Az első számí­tások szerint a károk, illetve a hatalmas létszámú biztonsági erők mozgósítása és az épületek, emlékművek védelmére tett intézkedések költségei 20 millió fontra rúgnak. A londoni rendőrség vezetői ennek ellenére sikeresnek minősítették a ha­tóságok keddi fellépését, a tüntetések anarchista kemény magjának semlege­sítését, akik egy éve több mint százmil­lió font értékű kárt okoztak vandál pusztításukkal a brit fővárosban. BERLIN.­­ Noha a hatóságok az idén nem engedélyezték felvonulásukat május elsején, a berlini baloldali-auto­nóm körök ismét zavargásokat provo­káltak a német főváros egyes kerületei­ben. A május elsején este a berlini utcá­kon kitört zavargások során a rendőr­ség összesen 600 személyt vett őrizetbe - közölte tegnapi tájékoztatóján a ber­lini tartományi kormány belügyi szená­tora. Mint Eckart Werthebach (CDU) elmondta, a főként Kreuzberg kerület­re korlátozódó utcai rendzavarás és összecsapások eredményeként 160 rendőr szenvedett kisebb-nagyobb sé­rülést. A sebesült rendbontók számát a szenátor nem közölte. A tavalyi utcai harcok után 400-ra rúgott az őrizetbe vettek száma. A belügyi szenátor utólag is helyén­valónak találta múlt heti döntését, amellyel megtiltotta a baloldali-auto­nóm csoportok hagyományos május el­sejei utcai demonstrációját. „Az 1987 óta évente ismétlődő kilengések és van­dál pusztítás fényében a döntésnek nem volt alternatívája” - hangoztatta Werthebach. A Német Kereszténydemokrata Uni­óval, a CDU-val Berlint nagykoalíció­ban kormányzó szociáldemokraták (SPD) tartományi elnöke viszont súlyos hibát vetett a szenátor és a berlini rend­őrfőkapitány szemére. Peter Strieder az InfoRadio Berlinnek nyilatkozva úgy fo­galmazott, hogy az erőszakos összecsa­pások jelentős része a hatóságok szóbe­li provokációjának számlájára írható. A kedd délutáni és esti órákban a fő­városi utcákon járt megfigyelők szerint a 9000 rendőr jelenléte nyomasztó ár­nyékot vetett még a legbékésebb majáli­sokra is, így az Alexanderplatzon a re­formkommunista Demokratikus Szoci­alizmus Pártja (PDS) vagy a Vörös Vá­rosháza előtti téren a szakszervezeti szö­vetség (DGB) által rendezett mulatság­ra is. Gyanítható, hogy a masszív rendő­ri erők kivezénylése hozzájárult a felvo­nulásuk betiltása miatt amúgy is fruszt­rált autonómok haragjának és harci kedvének fokozásához, ami végül a szo­kásos randalírozásban robbant ki. MOSZKVA:­­ Moszkvában a szak­­szervezetek május elsejei felvonulásán részt vett Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök, aki - az egyesített szociáldemok­rata párt képviseletében - hosszú évek óta először jelent meg az ünnepen. Gorbacsov a szakszervezetek nem túl nagy létszámú, alig hétezer főt meg­mozgató felvonulásán képviselte a szo­ciáldemokrata színeket azt hangsúlyoz­va, hogy a Jurij Luzskov moszkvai pol­gármester vezette Haza mozgalommal nagyon is közeli célokat követnek, s tá­mogatásáról biztosította a szakszerveze­tek gazdasági követeléseit, az árak mér­séklését, a bérek növelését, a munka tör­vénykönyve módosításának elutasítását. A szakszervezetek moszkvai majálisa incidensek nélkül ért véget, akárcsak a kommunisták 15 ezer fős felvonulása a Kreml mellett lévő Zsukov-szoborhoz. Gennagyij Zjuganov kommunista veze­tő hívei - továbbá néhány radikális bal­oldali mozgalom aktvistái - a Kaszja­­nov-kormány lemondását és a nagytőke befolyásának visszaszorítását követelték plakátjaikon, s számos gazdasági köve­telést is megfogalmaztak jelszavaikban. Oroszország nagyvárosaiban ked­den szinte kivétel nélkül megtartották a májusi felvonulásokat, amelyeken több százezer ember vett részt. Az orosz köz­vélemény a felmérések szerint immár fele-fele arányban tartja a tavasz, illetve a dolgozók nemzetközi szolidaritási ün­nepének május elsejét. SYDNEY: - Ausztráliában a globali­záció ellen tüntetők összetűztek a ren­dőrséggel. Kínában a többnapos sza­badságot kihasználva az emberek az elmúlt évtizedekben megszokott felvo­nulások helyett utazással töltik a kö­vetkező napokat. Az AP jelentése szerint mintegy 1000 észak- és dél-koreai munkás és szakszer­vezeti vezető az észak-koreai Gyémánt­hegységben először köszöntötte közösen május 1 jét. Az egyik észak-koreai felszó­laló arra buzdította az ünneplőket, hogy támogassák a két állam vezetőjének tava­lyi megállapodását, amelynek egyik célja az országegyesítés. PÁRIZS: - Rendbontás nélkül zajlot­tak a május 1 jei felvonulások Francia­­ország-szerte, ahol a munkavállalók és az érdekvédelmi szervezeteik képviselői komoly követeléseket fogalmaztak meg. ROMA: - A foglalkoztatás helyzete és az európai integráció volt a fő téma Olaszországban a május elsejét ünnep­lő nagygyűléseken, politikusi beszé­dekben, miközben a választások kü­szöbén álló politikai erők ezt az alkal­mat is felhasználták kampányukhoz. (FoNet/AP-telefotó) Felgyújtott gépjármű Berlinben MIOUÜÍ .. . (Folytatás az 1. oldalról) A NATO-hoz és - közvetetten - a Balkánhoz fűződő megjegyzésben Or­bán Viktor azt mondta, hogy Szlovénia első körbeli kihagyása „történelmi bal­eset” volt, és hogy az alpesi köztársaság felvétele mindenképpen meg kell hogy történjen, márcsak azért is, hogy megszűnjön Magyarország NATO-szi­­get jellege. Budapest ugyancsak szor­galmazza Szlovákia és a balti államok felvételét. A Fehér Házban tett látogatás előtt a magyar diplomácia vezetője amerikai kollégájával, Colin Powell külügymi­niszterrel tárgyalt a State Department­­ben. Martonyi János a NATO-külügy­­miniszterek küszöbönálló budapesti értekezletére készülve azt szeretné, hogy ott elvi megállapodás szülessen a bővítés következő fordulójáról, ami­nek alapján előkészíthetik a konkrét döntéseket a jövőre sorra kerülő prá­gai NATO-csúcsértekezletig. Martonyi felvetette az Egyesült Álla­mokba látogatni szándékozó magyar állampolgárok vízumszerzési gondjait is. Amerikai vízumot ugyanis rendkívül nehéz szerezni magyar állampolgár­nak, és ez a helyzet a két évvel ezelőtti NATO-csatlakozás óta csak romlott. Különösen súlyosan érinti a dolog a legfontosabb népességcsoportot, a nagy szövetségeshez tanulni vagy csak tapasztalatokat szerezni induló fiatalo­kat. Az amerikai fél törvényhozási ne­hézségekre és adminisztratív előírások­ra hivatkozik, mondván, hogy túl sok magyar még mindig munkát vállal a turistavízummal is, és a kelleténél töb­ben próbálnak letelepedni az USA- ban, noha az látogatási út keretében szigorúan tilos. A magyar tisztségviselők elismerik, hogy a vízumfeltételek tiszteletben tar­tásával nincs minden rendben, és hangsúlyozzák, hogy ez a magyar ál­lampolgárok felelőssége. De hozzáte­szik azt is, hogy a szövetségesi kapcsola­tok népszerűségének nem tesznek jót a vízumkiadás körüli bürokratizmussal és akadálytámasztó procedúrával járó kellemetlenségek. Mint ismeretes, a volt szocialista or­szágok közül csak Szlovénia esetében törölte el az USA a vízumkényszert­­ több mint 5 évvel ezelőtt. Martonyi egyébként találkozott még Condoleezza Rice nemzetbiztonsági ta­nácsossal, Henry Hyde-dal, a képviselő­ház külkapcsolatok bizottságának veze­tőjével és Robert Zoellick külkereske­delmi főképviselővel is. Az utóbbinak az adta meg az érdekességét, hogy az USA éppen aznap sorolta be Magyarországot a szellemi értékek törvényes védelmé­nek tiszteletben tartását ellenőrző kriti­kus listára. Elsősorban az amerikai gyógyszeripar szabadalmainak állítóla­gos lemásolása elleni harcról van szó, de a két ország szakemberei már dol­goznak a nézeteltérések megoldásán. Orbán Viktor hétfőn este a washingtoni Folger Shakespeare Könyvtár gálaesté­nek díszvendége volt. Az évente más­más ország kultúráját ünneplő rendez­vény az idén jelképesen Budapestre küldte a Nagy Bárdot és a Folger híres falai között Dallas-tánccal a Duna mel­lett című rövid hangversenyen mutatta be a magyar zenét, valamint a magyar konyha remekeit. Orbán Viktor a magyar szellem új­jászületéséről beszélt, valamint arról, hogy a huszadik század tragédiái elle­nére mi adott ahhoz erőt és akaratot. A négyszáz meghívott vendég ezután Jandó Jenő zongoraművész, Onczay Csaba csellista és Szabadi Vilmos hege­dűművész előadásában Liszt-, Haydn-, Bartók- és Kodály-műveket hallgatott. Szvorák Katalin és Zsedényi Adrienn énekelt, Farkas Zoltán és Tóth Ildikó pedig kamaratáncokat adott elő. A hangversenyt követte a János-pin­­ce borkóstolója, majd a Gundel és a Kárpátia vacsoráját élvezhette az előke­lő társaság, a New York kávéház és a Gerbeaud édességekkel kedveskedett. Kedd esti elutazása előtt a magyar miniszterelnök átvette a republikánus irányultságú Enterprise intézet újon­nan alapított Szabadság Díját, amelyet a kommunizmus elleni harcért ítéltek oda — első kitüntetettként - Orbán Viktornak. A díjat Ronald Reagan el­nök egykori ENSZ-nagykövete, Jeanne Kirkpatrick és George Pataki magyar származású New York-i kormányzó adta át a magyar kormányfőnek. PURGER Tibor FEHÉR HÁZ, GÁLAEST, DÍJÁTVÉTEL Orbán Viktor Washingtonban A transzatlanti kapcsolatok, a NATO-bővítés és a balkáni helyzet szerepeltek leggyakrabban a beszélgetések napirendjén HÁGAI NEMZETKÖZI TÖRVÉNYSZÉK Nyomozói csoport a háborús bűnösök felkutatására A hágai nemzetközi törvényszék főügyésze egy különleges nyomozói csoportot kíván felállítani a Boszniá­ban bujkáló volt jugoszláviai háborús bűnösök pontos tartózkodási helyé­nek meghatározására. Jean Jacques Joris, a főügyész poli­tikai tanácsadója tegnapi sajtótájékoz­tatóján elmondta, hogy Carla del Pon­te azért döntött így, mert a NATO ve­zette boszniai (SFOR) békefenntartó erők számára nagy nehézséget okoz fenntartani egy külön csoportot a Boszniában szabadon élő háborús bű­nösök felkutatására. Hozzátette: a ter­vek szerint a rendőri erőként működő csoport közvetlenül a nemzetközi tör­vényszék ellenőrzése alatt állna, és ki­zárólag felderítési munkát végezne. Mint a Reuters utal rá, Carla del Ponte már közel egy éve próbál meg nyomást gyakorolni a NATO és az SFOR illetékeseire, hogy tartóztassák le a háborús bűnökkel gyanúsított sze­mélyeket, akik feltehetőleg a boszniai Szerb Köztársaságban bujkálnak. A hágai nemzetközi törvényszék ál­tal háborús bűnökkel vádolt 71 sze­mély közül huszonöten vannak még szabadlábon. (MTI) KÜLPOLITIKA 3 RAKÉTAVÉDELEM A konzultációk időszaka következik Reagálások Bush amerikai elnök beszédére Az Egyesült Államok európai szö­vetségesei tegnap üdvözölték George Bush amerikai elnök ígé­retét, amely szerint az Egyesült Államok konzultálni kíván velük a rakétavédelmi rendszer kiépíté­sének kérdésében. Az óvatos ál­lásfoglalásokból ugyanakkor ki­csendült, hogy Washington nyu­gati partnereit változatlanul ag­gasztja a rakétavédelmi rendszer terve. Oroszország álláspontját megfogalmazva Igor Ivanov kü­lügyminiszter azt fejtette ki, hogy Moszkva kész a két- és többolda­lú konzultációkra a hadászati sta­bilitás kérdéseiben. Az ENSZ-főtitkár úgy értékelte, hogy az amerikai elnök rakétavédelmi elképzelései mindenképpen hatással lesznek a globális biztonságra. Kofi Annan annak a reménynek adott hangot, hogy Washington nem az ABM-szerződés elvetésére törekszik, hanem saját terveit akarja vitára bo­csátani. Kofi Annan hangsúlyozta an­nak fontosságát, hogy megerősítsék a meglévő fegyverzetellenőrzési terve­ket, és ezekre építve jussanak újabb megállapodásokra a fegyverkezési hajsza újabb kiújulásának megfékezé­se érdekében. Az MTI moszkvai tudósítójának je­lentése szerint Igor Ivanov orosz kü­lügyminiszter a Bush-beszédet követő első állásfoglalásában annak a véle­ményének adott hangot, hogy Oro­szország kész a két- és többoldalú kon­zultációkra a hadászati stabilitás kér­déseiről. Kiegyensúlyozottnak és visszafogottnak minősített nyilatkoza­tából megfigyelők azt olvasták ki, hogy Moszkva elégedett az orosz és az amerikai elnöknek a washingtoni be­jelentést megelőző telefonbeszélgeté­sével, amelynek témája éppen a wa­shingtoni tervek és a rakétaelhárító védelmi rendszerekről kötött ABM- szerződés jövője volt. Az orosz külügy­miniszter szerint a hadászati kérdé­sekben új szakasz kezdődik, mégpe­dig a konzultációk időszaka. Ivanov alapvető jelentőségűnek értékelte Bush azon szavait, hogy az Egyesült Álamok nem tesz egyoldalú lépése­ket, hanem konzultál szövetségesei­vel, barátaival, köztük Oroszországgal is. Dmitrij Rogozin, az orosz alsóház külügyi bizottságának vezetője ugya­nakkor arra figyelmeztetett, hogy az orosz törvényhozás - válaszul a wa­shingtoni tervekre - napirendre tűz­heti a START-2 szerződés felmondá­sát. Az amerikai rakétavédelmi rend­szer kiépítésével kapcsolatos terveket mindeddig élesen ellenző Kína Bush bejelentését követően hivatalosan még nem foglalt állást. Az Új Kína hí­rügynökség azonban arra figyelmezte­tett, hogy az amerikai terv újabb fegy­verkezési versenyt válthat ki, és olyan nyugati állásfoglalásokat idézett, ame­lyekből a rakétavédelmi rendszer kié­pítésével kapcsolatos aggodalom csendült ki. (MTI) Lőtték a szkopjei albán nagykövetséget Incidensek a macedón fővárosban is a nyolc katona és rendőr hétvégi megyilkolása után - Újabb zavargások Bitolában (Folytatás az 1. oldalról) WASHINGTON.­­ Colin Powell amerikai külügyminiszter a Bush-kor­­mányzat támogatásáról biztosította a szkopjei kormánynak a szélsőséges al­bánokkal szemben indított terrorista­­ellenes intézkedéseit kedden a mace­dón elnökkel folytatott megbeszélé­sén. Powell, aki úgy vélekedett, hogy az albán „terroristák és terrorista szer­vezetek” a Macedóniában zajló de­mokratizálódási folyamat aláaknázásá­­ra törekszenek, az Amerikai Egyesült Államok részéről gazdasági támoga­tást ígért a szkopjei vezetésnek. Az amerikai diplomácia vezetője Boris Trajkovszki macedón államfővel Was­hingtonban folytatott tanácskozásai után válaszolt újságírók kérdéseire. ATHÉN, SZÓFIA,­­ Görögország és Bulgária vezetése tegnap elfogadha­tatlannak minősítette a macedóniai al­bánok elleni erőszakos kilengéseket, és az önbíráskodó támadások beszün­tetését követelte. Az athéni külügyminisztérium nyi­latkozatban ítélte el a dél-macedóniai Bitolában élő albánok ellen elkövetett erőszakos cselekményeket, és a stabili­tás helyreállítása érdekében politikai párbeszédre szólította fel az ország po­litikai erőit. A nyilatkozatot ismertető Panosz Beglitisz külügyi szóvivő beszé­dében kiemelte: az ilyen jellegű táma­dások aláássák a különböző nemzeti­ségek békés együttélését, és veszélybe sodorják a balkáni ország stabilitását. Bulgária a macedóniai albánok el­leni erőszakos fellépések azonnali be­szüntetését követelte. Radko Vlatkov bolgár külügyi szóvivő szerint a Bitola és Vejce településeken történtek elfo­gadhatatlanok egy demokratikus ál­lamban.

Next