Magyar Szó, 2002. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

2002-02-01 / 26. szám

2 KÜLPOLITIKA NEMZETKÖZI FIGYELŐ Bush fundamentalista beszéde Az európai médiát megosztotta az amerikai elnök szerdai szereplése Bush szerdán a törvényhozás előtt beszámolt az „Unió helyzetéről”. Az évi amerikai államfői „száma­dást” különbözőképpen kommentálják a lapok az óce­án túloldalán. A konzervatív londoni THE DAILY TELEGRAPH vezércikkében megállapítja, hogy egy évvel ezelőtt, amikor a tisztségre került, sokan könnyűsúlyú politi­kusként írták le Busht. Sokan azt gondolták, hogy apja fia, és hogy korlátoltak a szellemi képességei. Bush azonban még tavaly szep­tember 11-e előtt is bebizonyította, hogy ez nem éppen így van. Ő egy igazi konzervatív, aki megteszi azt, amit megígért: vonatkozzon akár az adók csökkentésére vagy a rakétavé­delmi pajzsra. A New York és Washington elleni öngyil­kos támadások után azonban olyan kihívással szembesült, amely felért a Pearl Harbor elleni 1941-es japán támadással. Bush válaszolt a ki­hívásra. Jelenleg az amerikaiaknak több mint a 80 százaléka támogatja őt. Az ország állapotáról szóló beszámolójában őszintének és határo­zottnak tűnt, emiatt ki is érdemli nemzettársa­inak a bizalmát - véli a DT. Ezzel szemben a politikai színtér ellenkező oldalán álló THE INDEPENDENT vezércikkí­rója megállapítja, hogy Bush elnök kiérde­melte az amerikaiak köszönetét, de nem érde­melte ki a világ bizalmát. Szerdai beszédében egyértelmű állásfogla­lásokat közölt, és a hazai pályán dicséretet kapott. Amerikán kívül azonban sokan na­gyon is aggódni kezdtek. Az Egyesült Államok már így is a bizalmatlanság és az irigység cél­pontja, amiért domináns szerepe van a világ­ban. Fennáll az a veszély, hogy Bush felszóla­lása — annak kifejezetten egyoldalú felhangja miatt — még jobban feltüzeli ezeket az érzéseket, véli a londo­ni napilap. A beszéd szerint az Egyesült Államok nem fog té­továzni, és kész akár egyedül is lépni, ha más, aggá­­lyoskodóbb kormányok nem állnak mellé. A Pakisz­tán felé tett röpke főhajtást leszámítva a beszédben alig történt említés a terroristaellenes koalícióról — fűzi hozzá az újság, majd emlékeztet arra, hogy a brit miniszterelnök korábban olyan sokat beszélt er­ről a koalícióról. Hasonló véleményen van a FINANCIAL TIMES is. A tekintélyes üzleti napilapot elsősorban az ag­gasztja, hogy Bush a terrorizmust pártoló országok, meg a tömegpusztító fegyvereket előállító államok említésekor megnevezte Észak-Koreát, Iránt és Ira­­kot. Az újság szerint az első kettő nem tartozik ugya­nabba a kategóriába, mint Irak. Olyan egyszerűsítés­ről van szó, amely elidegeníti az Egyesült Államok új szövetségeseit Ázsiában, a Közel-Keleten és Európá­ban is. A terrorellenes kampány első része nagyon sike­res volt, és Bush ennek következtében kifejezetten népszerű. Ez azonban nem ok arra, hogy az ameri­kai államfő megfeledkezzen a mérsékeltség követel­ményéről. A THE TIMES külpolitikai szerkesztője Bush felszó­lalását „a fundamentalizmusból vett házi feladatnak” nevezi. Bush ugyanis olyan elveket sorolt fel, amelyek - a reményei szerint - idővel megváltoztatják az amerikai kultúrát és megoltalmazzák az amerikai társadalmat. A konzervatív londoni újság azonban úgy véli, hogy ezek az elvek inkább veszélybe hozhatnák az Egyesült Álla­mok viszonyát a világgal. Az a tény, hogy a terroristaellenes kampány egyik célpontjaként Iránt nevezte meg, Izraelt pedig nem is említette, valamint azt, hogy misszionáriusi hévvel az amerikai értékek terjesztésére szólított fel, aktuálissá tette a hivatalos Washington teljes nemzeközi elszige­teltségének a lehetőségét. A párizsi LE MONDE szerint olyan ember beszéde volt a szerdai, aki fel akarja készíteni országát egy, a hi­degháborúval azonos nagyságú kihívásra. A kérdés azonban az, hogy a terrorizmus elleni harcban egyedül a Pentagon költségvetése a fontos-e avagy a politikai együttműködés is. Az újság furcsának tartja, hogy Bush a terroriz­mus elleni harcban örömmel üdvözli szövetséges­ként Kínát és Oroszországot. A Le Monde ugyanis úgy véli, hogy mindkét állam Tibetben meg Cse­­csenföldön ugyancsak terrorista eszközöket vetett be a polgári lakosság ellen. Sőt, ők a fő szállítók az iraki, iráni és észak-koreai katonai programok ré­szére. A FRANKFURTER RUNDSCHAU felteszi a kér­dést: miért éppen Észak-Korea, Teherán és Bagdad irá­nyába kellene kibővíteni a terrorizmus elleni hadjára­tot. Irán is Irak ugyanis ősellenségek. Velük ugyancsak furcsa kombinációt alkot Észak-Korea. Ezek szerint a sztálinista remeték és a radikális iszlá­misták képeznék a világ terrorista alvilágát - állapítja meg a BBC szerint a német újság. A szintén német DIE WELT hasonlóan ironiku­san ír Bush beszédéről. Arra a következtetésre jut, hogy a jelek szerint a terrorizmus elleni háború ad­dig folyik majd, amíg nem is lehet majd megkülön­böztetni a békétől. (Márton) A Wall Street Journal újságírója, bizonyos Pearl Daniel, akire az emberrablók pisztolyt szegeztek. Ezt a pillanatot örökítette meg a felvétel. A laptudósító január 23-án tűnt el valahol Pakisztánban „Ember legyen a talpán, aki ezt végigcsinál­ja" - mormolta orra alatt tudósító kollégám a Buckingham-palota sajtóértekezletén II. Erzsé­bet brit uralkodó trónra lépése jubileumi ese­ményeinek vaskos programját böngészve. Több mint három hónapig tartó országos körút, beszédek a brit parlamentben, a skót tör­vényhozásban, a walesi nemzetgyűlésben. Nem­zetközösségi Játékok, kiállítások, új kórházak, hospice-ok megnyitása, hálaadó istentiszteletek, utcabálok, kerti partik, örömtüzek, vacsora a félévszázados uralma alatt szolgáló kormányfők­kel, lovasbemutatók, katonai parádék... Február 6-án lesz 50 éve, hogy elhunyt VI. György brit uralkodó, és legidősebb gyermeke trónra lépett. Az udvar és a nemzet gyásza mi­att II. Erzsébet királynő hivatalos koronázási ünnepségére csak egy év múlva kerülhetett sor. Botorság lenne februárban jubileumot szervezni - döntött két éve a királyi udvar, amikor a kormánnyal közösen hozzálátott a jeles esemény 50. évfordulója ünnepségeinek megtervezéséhez. A több mint 18 hónapja tartó közös gondolkodás, előkészítő munka eredményét nemzetközi sajtóértekezleten is­mertették Londonban, a Buckingham-palotá­­ban. Az idén 76. születésnapját ünneplő II. Er­zsébet óhajának megfelelően olyan nagyszabá­sú program született, amelynek során a brit uralkodó a lehető legszélesebb körben mond­hat köszönetet alattvalóinak az elmúlt 50 év­ben kapott támogatásért, szeretetért, és egy­ben hűen érzékelteti a nagyvilággal az ország­ban lezajlott nagyszabású változásokat - Nagy- Britannia multikulturális társadalommá válá­sát, a brit gyarmatbirodalom felbomlásával lét­rejött Nemzetközösség értékeit, a monarchia országai, Skócia, Wales és Észak-Írország ön­­kormányzatainak létrejöttét. A több mint három hónapra tervezett köz­ponti rendezvényekhez kapcsolódnak a helyi közösségek saját ünnepségeikkel, utcabáljaikkal, vetélkedőikkel - mondták el szerdán az újságí­róknak. Az ünneplés április 29-én kezdődik, II. Erzsébet alkotmányos szerepére összpontosítva. Tony Blair brit kormányfő vacsorát ad a királynő tiszteletére a félévszázados uralma alatt szolgáló volt kormányfők részvételével, majd másnap az uralkodó személyes beszédet mond a brit parla­ment két háza előtt. Bár a brit törvényhozás ülésszakát minden évben II. Erzsébet trónbeszé­de nyitja meg, ezeket a szövegeket az uralkodó a mindenkori kormány nevében mondja el. Sze­mélyes beszédre az elmúlt 50 évben csak ötször volt példa részéről a parlamentben, oly ritka al­kalmakkor, mint legutóbb 1995-ben, a II. világ­háború végének 50. évfordulóján. Május elsején gördül ki három hónapra a szállásként és irodaként szolgáló királyi vonat Londonból, és megkezdődik a királynő és fér­je, Fülöp herceg augusztus 6-áig tartó országos körútja. A délnyugati Cornwalltól az északi Hebridákig Nagy-Britannia valamennyi szegle­tébe ellátogatnak, hogy a lehető legtöbb alatt­valóval találkozzanak. Lovasbemutatót rendez­nek Windsorban, a Buckingham-palotában megnyílik az új Királyi Képtár, fogadás lesz az uralkodó tiszteletére a Királyi Művészeti Aka­démián, gálakoncert a Covent Garden Opera­házban. II. Erzsébet Windsorban vendégül lát­ja az európai uralkodóházak tagjait. Az ünnepségek központjában június első hét­végéjének négynapos rendezvénysorozata áll, megnyitván a Buckingham-palota kapuit, az uralkodó kerti partit ad azoknak, akik trónra lé­pésének napján, 1952-ben születtek, klasszikus és popkoncerten látja vendégül alattvalóit. Az utóbbin az elmúlt 50 év valamennyi élő brit pop­nagysága fellép. A hangversenyeket nemcsak a meghívottak élvezhetik, a közeli királyi parkok­ban, a Hyde, a St. James’s, a Green parkban ha­talmas vetítővásznakon sugározzák a műsort, és minden más rendezvényt, a díszszemlét és kar­nevált a Manson, a felvonulást a londoni Cityben. És ha eközben az angol nemzeti válogatott a Dél- Koreában zajló futball-világbajnokságon játszik, az is a vetítővásznakra kerül. Az ünnepi hétvé­gén lesz ökumenikus istentisztelet Windsorban, hálaadó istentisztelet a Szent Pál-székesegyház­­ban. A londoni ünnepségek után folytatódik az or­szágjárás - Edinburghban és Cardiffban először kerül sor uralkodói beszédre a helyi törvényho­zásban, a Manchesterben júliusban megrende­zendő Nemzetközösségi Játékokat szintén II. Er­zsébet nyitja meg és zárja be. Az országjárás Edinburghban katonai díszszemlével és a skóci­ai Balmoral birtokon királyi fogadással zárul. Az udvar és a brit kormány abban remény­kedik, hogy a nagyszabású rendezvények nem­csak a brit polgárokat vonzzák majd, hanem visszacsalogatják az országba a tavalyi a száj- és körömfájás járvány, majd az Egyesült Államo­kat ért szeptember 11-i terrortámadások nyo­mán tömegesen elmaradt külföldi turistákat. A jubileumi ünnepségek eseményei részletesen megismerhetők a www.goldenjubilee.gov.uk internetes honlapon. ÚJVÁRI Margit 50 ÉVE A TRÓNON II. Erzsébet köszönetet mond alattvalóinak Magyar Sió 2002. február 1., péntek NÉMETORSZÁG Schröder bízik az amerikai föllendülésben Gerhard Schröder német kan­cellár, saját szavai szerint, most már derűlátóbb a német gazdaság helyzetét illetően, mert a legutób­bi amerikai gazdasági adatok javu­lásról szólnak. - Szoros összefüggés van a vi­lággazdaság, különösen az ameri­kai gazdaság és aközött, ami Né­metországban történik - mondta Schröder csütörtökön az ARD te­levíziónak nyilatkozva. Az utolsó negyedévi amerikai adatok üd­vözlésre méltók, és számítani le­het rá, hogy a mostani negyedév­ben még több jó adat jön, és ezért növekszik a bizakodás ide­haza — mondta az Egyesült Álla­mokba való elutazása előtt. A né­met kancellár találkozik George W. Bush amerikai elnökkel Wash­ingtonban. Helikoptereket is bevetettek Az algériai szélsőségesek és a kormányerők összecsapásai Algériai sajtóértesülések szerint a Szalafista Harci és Prédikációs Csoport (GSPC) nevű szélsőséges szervezet tizenöt harcosa vesztette életét a kor­mányerőkkel vívott legutóbbi harcokban az Algírtól 240 kilométerre délke­letre fekvő Mszila térségében. Az er-Rai című algériai napilap csütörtöki közlése szerint a hadsereg helikoptereket is bevetett a dimbes-dombos vidéken rejtőzködő szélső­séges fegyveresekkel szemben. Az újság úgy tudja, hogy a múlt pénteken hat szélsőségessel végeztek a kormányerők a Lahdaria közelében húzódó Buzegza hegységben. Az el-Habar című napilap szerint a biztonsági erők a múlt szerda és vasár­nap között kilenc muzulmán fegyverest öltek meg, és további harmincat tartóztattak le több nyugat-algériai faluban. AFGANISZTÁN A törzsi összecsapások negyven áldozata Legalább 40 ember vesztette éle­tét azokban a harcokban, amelyek szerdán robbantak ki Afganisztán keleti részén, Gardéz város környé­kén két rivális helyi vezető fegyvere­sei között. A harcokban két pastu törzsi vezető, Pasa Hán és Szaif Ullah emberei vesznek részt, a két tábor Paktia tartomány uralmáért küzd. (Gardéz e tartomány fővárosa.) A Pakisztánban működő AIP hí­r­ügynökség szemtanúkra hivat­kozva 38 halálos áldozatról szá­molt be, az egyik hadúr, Pasa Hán testvére viszont legalább 40 halott­ról beszélt. Őt nemrégiben nevez­ték ki Gardéz kormányzójává, mi­közben a város egyik részét a rivá­lis Szaif Ullah emberei tartják megszállva — úja az AFP. ARGENTÍNA Tüntetők a parlamentnél A kormány gazdasági intézke­dései ellen tiltakozó argentinok szerda este körülzárták a parla­ment épületét Buenos Airesben, megakadályozva a képviselők távo­zását. Az akciónak - amelyben egyes hírek szerint 350-en, más források szerint viszont 3500-an vettek részt - a szakadó eső vetett véget, a tömeg néhány óra eltelté­vel feloszlott. Lemondott a MÚOSZ elnöke Wisinger István, a Magyar Újságí­rók Országos Szövetségének (MÚ­­OSZ) elnöke a szerdán megtartott vá­lasztmányi ülésen bejelentette, hogy június 1-ei hatállyal lemond elnöki tisztségéről - közölte csütörtöki számá­ban a Népszabadság és a Magyar Hír­lap. Az MTI megkeresésére Wisinger István megerősítette a hírt, de nem kí­vánta indokolni döntésének okát és hátterét. A MÚOSZ elnöke a lapértesü­lések szerint a választmányi ülésen kije­lentette, hogy bizalomhiányos légkör­ben nem tudja folytatni munkáját.

Next