Magyar Szó, 2002. április (59. évfolyam, 77-100. szám)
2002-04-03 / 77. szám
2002. április 3., szerda __________________________________Magyar Szó ERZSÉBETVÁROSI TANULSÁGOK Invitálás a szavazásra A helyi lapok is jelentős terjedelmet szentelnek a választásoknak (Tudósítónktól) Budapest, április 2. Vasárnap Magyarországon sor kerül a parlamenti választások első fordulójára, a „finisben” érthető módon a helyi lapok, valamint a pártok kiadványai is jelentős mennyiségű információval szolgálnak olvasóiknak. Érdemes ezeket átlapozni, hiszen a képviselőjelöltek itt már mondanivalójukban csak a legfontosabbra szorítkoznak, s a pártok is stratégiájuk legkarakterisztikusabb elemeit emelik ki. Vegyük példaként szemügyre Budapest Vll. kerületének, Erzsébetvárosnak a kiadványait. Lévén szó sűrűn lakott városrészről, itt két választókerületet hoztak létre, mindkettőben hat-hat személy küzd majd a voksokért (kettő a Fidesz-MDF, kettő az MSZP, kettő az SZDSZ, kettő a MIÉP, kettő a Centrum és szintén kettő a Munkáspárt részéről). Elöljáróban még annyit: minden választópolgár két szavazólapot kap, a nagyobbikon a pártok listái közül választhat (tehát, valamelyik párt nevét kell megjelölnie), a kisebbiken az egyéni jelöltek lajstroma található. Ez utóbbit illetően lép tehát ringbe Erzsébetváros két választókörzetében az itt rajzolható tizenkét személy, köztük két jelenlegi miniszter is: Deutsch Tamás és Rockenbauer Zoltán. GAZDAGOK ÉS SZEGÉNYEK A közszolgálati célzatú Erzsébetváros c. önkormányzati lap legutóbbi száma egy teljes kis oldalon közli a Választási Iroda tájékoztatóját, amelyből a választópolgárok többek között megtudhaják, milyen dokumentumokat kell magukkal vinniük szavazáskor, a járóképtelenek kérhetik, hogy úgynevezett mozgóurnával látogassák meg őket stb. A lap ezt követően hat oldalon, azonos arányban mutatja be a kandidánsokat. A Munkáspárt által indított Kovács Károly így fogalmaz: „A szegény ember még lejjebb csúszik, a gazdag ember pedig nem törődik a szegény emberrel. A Munkáspárt ki fogja harcolni a parlamentben, hogy olyan alkotmányunk legyen, amely biztosítja minden magyar állampolgár számára a munkát, az otthonteremtést.” Tovább tallózva idézhetünk mondjuk Zsidla Lászlótól. A MIÉP képviselőjelöltje szerint most az a fontos, hogy a megtermelt nemzeti jövedelemből a rendszerváltás veszteseinek is méltó módon jusson, és „ne csak egy szűk - kommunistából kapitalistává vedlett - réteg gazdagságát növeljék belőle”. Taglalja a becsületes munka igazságos megfizetésének, majd a nemzeti oktatási rendszer lehetőségeit, végül közli: „Fellépünk minden lehetséges fórumon a globalizmus olyan káros hatásai ellen, amelyek bárhol élő, bármely emberi közösségnek súlyos hátrányt okoznak.” Perity László a nemrégiben alakult Centrum Párt színeiben indul, ezért szövegében érthető módon pártja alapvető célkitűzéseiről is szót ejt, mondván, a Centrum a sokszínű társadalmi és szakmai összefogást tartja elsődlegesnek, s azért jött létre, hogy megakadályozza az ország kettészakadását. A TÉT HANGSÚLYOZÁSA A pártszervezetek szintén ingyenes, általában két-háromhetente megjelenő lapjai természetszerűen már sajátos hangvételűek. Az Erzsébetvárosi Polgár, a Fidesz VII. kerületi szervezetének kiadványa legnagyob terjedelemmel a március 15-ei ünnepségekkel foglalkozik, a többi írás zöme azonban már a választásokhoz kapcsolódik. A lap felkéri az olvasókat, minél többen menjenek el szavazni, hiszen „arról döntünk, hogy a következő négy esztendőben mely politikai párt alakítson kormányt, illetve, hogy melyik politikus képviselje lakóhelyünk és közvetlen környezete érdekeit a országgyűlésben”. Információ található továbbá arról, hogy a Fidesz-MDF koalíció minden közvélemény-kutató intézet adatai szerint átvette a vezetést, részletes beszámoló szól a legutóbbi lakossági fórumról (ott Deutsch Tamás és Rockenbauer Zoltán is bőven kifejtette elképzeléseit), egy írás annak okait kutatja, miért maradt el a kormány minisztereinek és az MSZP miniszterjelöltjeinek vitája, a belső vezércikk pedig a szocialisták pánikkeltő kijelentéseinek indítékait vizsgálja. Érdekes módon az SZDSZ VII. kerületi szervezetének 12 oldalas lapja, a Közügyeink szinte teljes egészében egyszerű hétköznapi eseményekből válogatott, s a címoldali felhívása mellett mindössze két belső kisoldalt tartalékolt a választási témának, ott is pusztán két jelöltjüket mutatja be. Varga Zoltán Kristófról annyit tudunk meg, hogy Pesten pszichológiát végzett, az USÁ-ban pedig közpolitikai elemző diplomát szerzett. Rövid szövegében annak ad hangot, hogy véget kell vetni a csúsztatás és a hazugság uralmának a politikában, s olyan embereket kell választani, akik nem félnek megmondani az igazat. A tanári és népművelői oklevéllel rendelkező Molnár István az egészségügy és a szociális védelem területén kezdeményezné elsősorban a javulást. EGY FURCSA TIPP Az MSZP erzsébetvárosi szervezetének lapja, a Szegfű viszont jelentős teret biztosít a témának, s első oldalán képileg is megmutatja, hogyan kell kitölteni a szavazólapokat. Szintén első oldalas vezércikkében - címe: Mindnyájunknak el kell menni! - arra figyelmeztet, téves elképzelés az, miszerint csak a második fordulóban érdemes kimenni a szavazásra, ugyanis az első fordulóban dől el, mi a pártok erősorrendje; az ekkor leadott szavazatok arányában jutnak a pártok a listákról képviselői helyekhez. Óriási jelentősége van az első fordulónak olyan tekintetben is, hogy ki végez a harmadik helyen, hiszen ez a párt aztán eldöntheti, indul-e a második körben, vagy jelöltjeinek egy részét visszalépteti az akkor már nyilván szövetségesnek tekinthető esélyesebb párt javára. Közvetlenül ehhez kapcsolódik egy írás a második oldalon, amely végül érdekesen ravasz ötletet, javaslatot sugall. A cikkíró logikai okfejtése szerint voltaképpen a harmadikként befutó párt az igazán fontos, mert valószínűsíthetően ő döntheti el - ha az első és a második helyezett párt eredménye között nincs lényeges különbség -, hogy ki alakíthat kormányt. A szerző úgy véli, a „bronzéremre” ketten pályázhatnak, a MIÉP és az SZDSZ, azaz ők komolyan reménykednek abban, hogy átlépik az ötszázalékos küszöböt. Értelemszerűen a Szocialista Párt semmilyen közösséget nem vállal a MIÉP-pel, „ezért számunkra - írja -, szocialisták számára létkérdés, hogy a szabaddemokraták jól teljesítsenek”, ellenkező esetben az MSZP hiába „nyeri meg” a választásokat. Cikkét a szerző a következő mondattal zárja: „Éppen ezért (mint négy éve is ) az MSZP egyéni jelöltjére és az SZDSZ listájára fogok szavazni”. SINKOVITS Péter Újabb boszniai szerb vádlott Hágában A hétfőn letartóztatott Momir Nikolicot a srebrenicai tömegmészárlásban való bűnrészességgel vádolják Momir Nikolic, a boszniai Szerb Köztársaság katonaságának tisztje, akit azzal vádolnak, hogy 1995-ben Srebrenicában és Bosznia-Hercegovina északi részében muzulmánokat gyilkolt meg, tegnap óta az ENSZ hágai börtönében tartózkodik. Nikolicnak ma délután három órakor kell megjelennie a bíróság előtt, a vádirattal kapcsolatban kell nyilatkoznia, amelyben népirtással, emberiség elleni bűncselekményekkel és a háborús szokásjog megsértésével vádolják. Nikolicot április elsején tartóztatta le az SFOR Bratunacban, néhány nappal azután, hogy vádat emeltek ellene. A srebrenicai bűncselekmények elkövetésének idején Nikolic a boszniai Szerb Köztársaság katonasága drinai hadtestének volt a tagja a bratunaci brigád parancsnokaként. A boszniai Szerb Köztársaság katonaságának vezérkarával és a belügyminisztérium vezetőségével együtt ez a hadtest foglalta el 1995-ben Srebrenicát, amely formálisan az ENSZ védelme alatt álló zónában helyezkedett el. Nikolic akkor kapitány volt. Két napon belül ezek az erők erőszakkal áthelyeztek 20-30 ezer nőt és gyermeket, az ezt követő napokon pedig meggyilkoltak kb. 8000 muzulmán nemzetiségű férfit és fiút. Nikolicot a személyes felelősség alapján vádolják, a közös bűncselekmény elkövetésében való részvétele miatt. (Beta) Az EU folytatja a segélyfolyósítást a JSZK-nak (Folytatás az 1. oldalról) „Ez azt jelenti, hogy az EU is, akárcsak az USA, érdekelt abban, hogy a JSZK teljesítse a daytoni egyezményből fakadó kötelezettségeit, mindenekelőtt a hágai nemzetközi törvényszékkel való együttműködéssel kapcsolatosakat. Az EU ezt elvárja a belgrádi kormánytól”, mondta Emma Udwin. „Ismerjük az amerikaiak szándékát, illetve a jugoszláv tisztségviselők arra vonatkozó kijelentéseit is, hogy ők készek együttműködni a törvényszékkel. Nekünk azonban nem elég az ígéret, tetteket várunk el”, hangsúlyozta az Európai Bizottság szóvivője. „A jelenlegi helyzet azonban nincs hatással az EU-segélyek további folyósítására a JSZK számára”, szögezte le Emma Udwin. (Beta) ____________________KÜLPOLITIKA 3 UKRAJNAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK A Mi Ukrajnánk áll az élen Viktor Juscsenko volt kormányfő pártja szerezte meg a győzelmet A kommunisták a második helyen Ukrajnában a pártlistás szavazás legújabb - gyakorlatilag véglegesnek tekinthető - eredményei szerint változatlan a vasárnapi választáson a parlamentbe bejutott hat párt sorrendje. Továbbra is a Viktor Juscsenko volt kormányfő vezette Mi Ukrajnánk áll az élen, 2 százalékkal nőtt az elnököt támogató erőket tömörítő Egységes Ukrajnáért koalíció, minimálisan a szociáldemokraták és az ellenzéki jobboldali Julija Timosenko Tömb szavazatainak aránya, a kommunisták és a szocialisták támogatottsága viszont némileg csökkent. A szavazatok 99,7 százalékának feldolgozása után a Mi Ukrajnánk által kapott voksok aránya 23,53, az Ukrajnai Kommunista Párté (KPU) 20,04, az Egységes Ukrajnáért koalícióé 12,08, a Timosenko-tömbé 7,21, az ellenzéki Ukrajnai Szocialista Párté (SZPU) 6,96, az Ukrajnai Egyesült Szociáldemokrata Párté (SZDPUO) pedig 6,2 százalék. Az egyéni választókerületekben, ahol a törvényhozás felét - 225 képviselőt - választják meg, tegnap déli adatok szerint 157 választókörzetben történt meg a szavazatok összeszámlálása, több helyen még a szavazatok 50 százalékát sem dolgozták fel. A központi választási bizottság egy korábbi becslése szerint a Mi Ukrajnánk a parlamentben 112 (70 pártlistás, 42 egyéni) képviselői helyhez jut. Az Egységes Ukrajnáért várható mandátumainak száma 104 (36 listás, 68 egyéni), a KPU-é 66 (59 listás, 7 egyéni), az SZPU-é 24 (21 listás, 3 egyéni), a Julija Timosenko Tömbé 21 (csak listás), az SZDPUO- é pedig 22 (18 listás, 4 egyéni). Ihor Dolgov, a külügyminisztérium szóvivője a tárca tegnapi szóvivői értekezletén Kijevben kijelentette: Ukrajnának az európai és euroatlanti integrációra irányuló fő stratégiai irányvonala nem változik. (MTI) Bizonytalanná vált Kovács Miklós győzelme a vasárnapi ukrajnai parlamenti választásokon Kárpátalja magyar többségű választókörzetében. A körzeti választási bizottság tegnap hajnali ülésén ugyanis megsemmisítette négy olyan szavazókörzet eredményét, ahol ő kapta a voksok jelentős többségét, s ezzel Gajdos Istvánt nyilvánította a voksolás győztesének. A Beregszász központú 72. számú körzet választási bizottsága visszaélésekre hivatkozva nyilvánította semmissé négy szavazókörzet eredményét, s ezzel Gajdos Istvánt, a beregszászi járási állami közigazgatási hivatal elnökét, az Ukrajnai Egyesült Szociáldemokrata Párt egyéni jelöltjét hozta ki győztesnek Kovács Miklóssal, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökével szemben. Kovács fellebbezést nyújtott be a kijevi Központi Választási Bizottságnál a 72. számú választási körzet választóbizottságának döntése ellen. (FoNet/AP-fotó) Viktor Juscsenko Teljes támogatásáról biztosította az afganisztáni átmeneti kormányt és vezetőjét, Hamid Karzait tegnap Pervez Musarraf pakisztáni elnök, aki első ízben látogatott Kabulba. A Karzaival közösen tartott sajtótájékoztatóján a pakisztáni tábornok-elnök elmondta, hogy Pakisztánban elfogtak egy férfit, akit az al-Kaida egyik legmagasabb rangú vezetőjének tartanak, és átadták az Egyesült Államoknak. Arról a palesztin származású, 30 esztendős Abu Zubajdáról van szó, akiről a The New York Times amerikai napilap februárban azt írta: ő lett az al-Kaida új hadműveleti főnöke, és az ő feladata a hálózat megmaradt erőit egyesíteni, és újabb merényleteket megszervezni az Egyesült Államok ellen. Ami Oszama bin Laden terroristavezért illeti, Musarraf annak a személyes véleményének adott hangot, hogy a szaúdi terroristavezér már halott, bár ezt ő sem tudta biztos információkkal alátámasztani. A két politikus ígéretet tett, hogy erősítik kapcsolataikat a terrorizmus, valamint a kábítószertermelés és -kereskedelem elleni harcban. Musarraf 10 millió dolláros segélyről adott át csekket az afgán kormányfőnek, és bejelentette: sürgetni fogja a nemzetek közösségét, hogy gyorsítsák fel Afganisztán újjáépítését. Pakisztán 1996 és 2001 között az afganisztáni tálibokat támogatta, egyike volt azon kevés országoknak, ahová a kabuli radikális iszlám rendszer nagykövetet küldhetett. A tavaly októberi amerikai offenzívát követően azonban Iszlámábád csatlakozott az antiterrorista szövetséghez, és megszakította a diplomáciai kapcsolatokat a tálibokkal. A képen: Hamid Karzai és Pervez Musarraf (FoNet/AP-fotó) ENSZ EMBERI JOGI BIZOTTSÁG Egyezség az amerikai visszatérésről Diplomáciai egyezség jött létre arról, hogy az Egyesült Államokat az idén ismét beválasztják az ENSZ Emberi Jogi Bizottságába - közölte tegnap saját értesüléseire hivatkozva Alexander Downer ausztrál külügyminiszter. A 2001. évi tagújraválasztás során az Egyesült Államokat - első ízben a bizottság 1947-ben történt alapítása óta - nem választották be az 53 tagú emberi jogi testületbe: három európai ország is több szavazatot kapott a tavaly májusi titkos szavazáson, s bekerült a testületbe Szudán és több, az emberi jogok tisztelete szempontjából megkérdőjelezhető állam is. Egyes hozzáértők az amerikai kudarcot akkor azon nem demokratikus országok aknamunkájának tulajdonították, amelyeket az Egyesült Államok rendszeresen bírált az emberi jogok megsértése miatt. Az amerikai kongresszus ebből fakadóan megvétózta az ENSZ költségvetéséhez való idei hozzájárulás befizetését, amíg az Egyesült Államok ismét tagjává nem válik a testületnek. Downer tegnap arról adott hírt, hogy diplomáciai forrásból megtudta, az áprilisi szavazáson az Egyesült Államok, Ausztrália, Németország és Írország tölti be a most megüresedő helyeket a 2003 januárjától 2005. december végéig szóló időszakban. Az ENSZ genfi székhelyű Emberi Jogi Bizottsága a Biztonsági Tanács, illetve a Közgyűlés számára terjeszt elő emberi jogi javaslatokat. Tagállamait regionális csoportokban hároméves ciklusra választják meg, minden évben a tagság egyharmada újul meg.