Magyar Szó, 2003. március (60. évfolyam, 50-75. szám)
2003-03-01 / 50. szám
2 KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.co.yu staftó A Szavazatvadászat a BT-ben merika Guineának, Kamerunnak, Angolának udvarol voksaikért, s ennek az abszurditása az ENSZ abszurditását tükrözi - írja Charles Krauthammer a The Washington Post tegnapi számában. Guinea rokonszenves hely, de a történelem hajnalától az ENSZ feltalálásáig mit sem számított, hogy ott mit gondolnak a távoli konfliktusokról. Az ENSZ-ben azonban Guinea, Kamerun és Angola szavának súlya van egy napig. Utána visszasüllyednek a homályba. De közben ki kell fizetni őket. Az árcédula ugyan kisebb, mint Törökországé, de az utóbbi területet ajánl a második fronthoz. Guinea csak feltartott kezet egy asztalnál. A szerző szerint ez az egész nevetséges, de kifürkészhetetlen okokból sokaknak fontos, hogy az Egyesült Államok engedélyt kapjon Guineától ahhoz, hogy amerikai katonák életének kockáztatásával megszabadítsa a világot és a régóta szenvedő iraki népet egy különösen gonosz és veszélyes zsarnoktól. Majdnem ilyen abszurd Krauthammer szerint Franciaország hozzájárulását kérni, amely nagyhatalmi szerepben tetszeleg, noha már 50 éve nem az. Állandó BT-tagságát annak a fikciónak a megőrzése végett kapta, hogy az antifasiszta szövetség része volt, s nem egy magát megadó kollaboráns ország. A franciák megbékítését szolgáló 1441. számú BT-határozat több hónapos időveszteséget okozott. Szaddám Huszein (iraki elnök) közben megerősíthette a védelmet, a harc kitolódhat a hőség és a homokviharok időszakába, s amerikaiak életébe kerülhet. Ezt Párizsnak köszönhetjük majd - írja a szerző. Párizs nem Irakot, hanem Amerikát akarja feltartóztatni, s volt nagyhatalmak élére állva megkérdőjelezi vezető szerepét. A szerző szerint a súlyos kihívás komoly választ igényel. Mihelyt elül a por Irakban, szorgalmazni kell a BT állandó tagjainak kibővítését Indiával és Japánnal az anakronisztikus francia befolyás felvizezésére. Franciaország nem játszhat szerepet Irakban, se a háború alatt, ha meggondolná magát, se utána. Csak semmi békefenntartás, semmi kőolajszerződés. S hozzá kell fogni egy új szövetség megalapozásához, az elavult hidegháborús szövetségek felváltására. Ennek magja az Amerika körül alakuló koalíció lehet. Nincs szükség a NATO felszámolására, az majd az ENSZ-hez hasonlóan egyszerűen elsorvad saját jelentéktelenségétől. A Wall Street Journal tegnapi számában arról ír, hogy az új iraki határozat sorsa Afrikán múlhat. Vagy akár egy csókon? Jacques Chirac francia elnök a múlt heti francia-afrikai csúcs utáni búcsúzáskor kézfogással, két csókkal, vagy - a leginkább óhajtott - négy csókkal határozta meg az afrikai vezetők „sorrendjét”. Kamerun elnöke, Paul Biya az utóbbiban részesült, Franciaország legszorosabb afrikai szövetségesei közé emelkedve. Kamerun a BT azon tagjai között van, amelyek ódzkodnak a második határozattól. Iraki készség a rakétaleszerelésre Felélénkült a diplomáciai hadakozás Folytatás az 1. oldalról Tony Blair brit miniszterelnök is lekicsinylően szólt az asz-Szamúd-2 rakéták megsemmisítésére vonatkozó iraki bejelentésről. José Maria Aznar spanyol kormányfővel tartott madridi találkozója után kijelentette: Irak katonai nyomás nélkül soha nem tett semmilyen engedményt, nyilvánvalóan nincs benne őszinte hajlandóság a nemzetközi közösséggel való együttműködésre. A Los Angeles Times értesülése szerint a háttérben zajló egyeztetések eredményeként az Egyesült Államok már nyolc vokssal számolhat az ENSZ Biztonsági Tanácsában az amerikai-brit-spanyol határozattervezet elfogadásához szükséges kilencből. Bulgárián kívül támogatni fogja e tervezetet Pakisztán, Mexikó, Angola és Guinea is, ám az utóbbi négy ország még óvakodik attól, hogy nyíltan elkötelezze magát az amerikai álláspont mellett - olvasható az amerikai lapban. A pekingi látogatáson tartózkodó Igor Ivanov orosz külügyminiszter viszont kijelentette pénteken, hogy Oroszország élni fog vétójogával az ENSZ Biztonsági Tanácsában, ha a világbéke megóvása érdekében szükség lesz erre. Megerősítette: Moszkva szerint a jelenlegi helyzetben nincs szükség újabb (katonai erő alkalmazására felhatalmazó) BT-határozatra Irak ügyében. Ha viszont a fegyverzetellenőrök munkáját segítő határozatról lenne szó, azt szívesen fontolóra venné az orosz kormány. Miközben felélénkült a diplomáciai hadakozás az iraki válság ügyében, az Egyesült Államok újabb lépésre készül a fegyveres harc előkészítése jegyében. Újabb - immár hatodik - repülőgép-hordozó anyahajó csatlakozik a jövő héten az amerikai haditengerészet Irak közelében felfejlődött közel száz flottaegységéhez - jelentette be tegnap az amerikai haditengerészet. A közlemény szerint a Nimitz repülőgép-hordozó 70 harci repülőgéppel a fedélzetén hétfőn indul el a kaliforniai San Diego kikötőjéből. Két cirkáló, egy romboló, egy fregatt és egy ellátó hajó kíséri. Enyhe vagy súlyos a büntetés? Reagálások a Biljana Plavsic ügyében hozott ítéletre Amerikai vélemény szerint a boszniai szerbek egykori elnökére kirótt enyhe büntetés sajnálatos precedenst teremt, s nem felel meg a háborús bűnök megtorlásakor elvárható mértéknek, jelentette az MTI. Paul Williams, aki a háborús bűncselekmények amerikai szakértőjeként nyilatkozott az AP hírügynökségnek, és 1995-ben a boszniai küldöttség tagjaként vett részt a daytoni békekonferencián, kijelentette: a hágai testület elmaradt a vele szembeni várakozásoktól. „A törvényszéket azért hozták létre, hogy kemény kézzel tegyen igazságot. Az európai államok befolyása azonban azt eredményezte, hogy a kemény kéz megpuhult. Ez a puhább, finomabb hozzáállás nem felel meg a háborús bűncselekmények valóságának” - hangoztatta az amerikai szakértő. Szerbia igazságügy-minisztere csalódottan fogadta a Biljana Plavsicra kiszabott 11 évi szabadságvesztést. A vádlott korára (72 év) való tekintettel az ítélet életfogytig tartó börtönnel ér fel — fogalmazott Vladan Batic. Boszniában elégedetlenül fogadták, hogy a hágai nemzetközi törvényszék csütörtökön 11 évi börtönbüntetésre ítélte Biljana Plavsic volt boszniai szerb elnököt a boszniai háborúban elkövetett emberiesség elleni bűntettek miatt. A muzulmánok és horvátok úgy gondolják, hogy a büntetés túl enyhe, a szerbek pedig - akiknek szemében Plavsic elvesztette tekintélyét - túl hosszúnak találják a börtönben letöltendő évek számát. Banjalukában, amelyet Plavsic tett meg a boszniai szerbek közigazgatási fővárosának, az emberek leginkább közömbösek egy olyan asszony iránt, akit a nemzeti ügy elárulójának tartanak, mert bűnösnek vallotta magát a hágai törvényszék előtt. Szarajevóban - amelynek lakossága főleg muzulmánokból és a háborúban lakóhelyükről elüldözöttekből áll - az emberek általában túl enyhének találják a büntetést, sőt sokan vannak, akiket egyenesen felháborít - állapítható meg az AFP, illetve a Reuters riportjából és felméréséből. Ejup Ganic, aki a háború (1992-95) idején Bosznia-Hercegovina alelnöke volt, az AP-nek nyilatkozva kijelentette: a szerbeknek el kellene gondolkodniuk a történteken. „Bele kellene nézniük a tükörbe, és föltenni maguknak a kérdést: miért van az, hogy az utóbbi tíz évben bennünket vezető személyek ma Hágában kénytelenek felelni háborús bűnökért és népirtásért?” - fogalmazott Ganic. Aleksandar Divcic szerb közgazdász helytelenítette, hogy Plavsic asszony tavaly önként feladta magát. „Minden szerb tudja, hogy a hágai törvényszék elfogult a szerbekkel szemben. Sajnálom, hogy Plavsic erre nem jött rá idejében” - mondta a Pólában élő szerb férfi. Václav Klaus az új cseh elnök Václav Klaus 61 éves volt kormányfőt és az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt tiszteletbeli elnökét választotta meg tegnap a cseh parlament az ország új köztársasági elnökévé. Az egyelőre nem hivatalos, de több megbízható forrásból megerősített információk szerint a választás harmadik fordulójában Klaust 142 képviselő és szenátor támogatta, ami elegendő volt a győzelemhez. Léphart Pál BÉKEPARTNERSÉGHEZ körözöttek utatása a feltétel Brüsszel hadseregreformot követel Szerbia-Motenegrótól A NATO tagállamai egyetértenek abban a véleményben, hogy Szerbia-Motenegró csak akkor léphet be a békepartnerségbe, ha letartóztatják és átadják a hágai törvényszéknek Ratko Mladic tábornokot és a vukovári hármas még megmaradt két tagját, akik ellen a törvényszék vádat emelt. Szerbia-Montenegrónak ez a lépése ugyanis azt bizonyítaná, hogy hadseregéből eltávolították „a milosevici rezsim maradványait”, és létrehozták a hadsereg fölött a demokratikus civil ellenőrzést. Ezt nyilatkozták a Beta hírügynökségnek a NATO képviselői a szövetség székhelyén hangsúlyozva, hogy a belgrádi hatalom ezzel megerősítené, hogy tiszteletben tartja nemzetközi kötelezettségeit, az ország hadserege fölötti teljes ellenőrzés pedig azt jelentené, hogy kötelékében többé nem lelhetőek fel a volt milosevici rezsim nacionalista beállítottságú maradványai, amelyek még mindig védik Mladicot és a másik két vádlottat, „aminek külön jelentősége van, mert tisztekről van szó, és mert a legsúlyosabb háborús bűnök miatt emeltek vádat ellenük”. A NATO tisztségviselői megindokolták, hogy az atlanti szövetségben és a békepartnerség programban hasonló demokratikus elveken és értékeken alapuló államok és hadseregek működnek együtt, és ezek közül az elvek és értékek közül a leglényegesebbek közé tartozik, hogy a fegyveres erők teljesen a politikai hatalom ellenőrzése alatt állnak, így elfogadhatatlan, hogy egy olyan hadsereg csatlakozzon a békepartnerséghez, amelyben még mindig demokráciaellenes tényezők fejtik ki hatásukat, amelyek nem hajlandóak alávetni magukat a civil hatalom és a parlament ellenőrzésének..., és amelyek háborús bűnösöket védenek. Ezzel magyarázzák azt a tényt is, hogy a NATO az utóbbi egy évben semmilyen kézzelfogható módon nem járult hozzá a szerbiai új demokratikus hatalommal és a podgoricai hatalommal való együttműködéshez. Ugyanezek a hírforrások rámutattak, hogy megértik Belgrád panaszát, hogy „Szerbiától állandóan engedményeket követelnek”, és nem jó az, hogy a NATO elégtelennek értékeli a Szerbiában és Montenegróban az utóbbi két évben végrehajtott alapos változásokat, különösen az észak-atlanti szövetségesekkel való együttműködésben elért lényegbevágó előrehaladást. A tisztségviselők Brüsszelben hangsúlyozták, hogy Mladic és a másik két vádlott letartóztatása és kiadatása bizonyíték lenne arra, hogy a belgrádi hatalom tiszteletben tartja a nemzetközi jogot és kötelezettségeit, egyszersmind megerősítené azt is, hogy megkezdődött a szerbia-montenegrói fegyveres erők lényeges reformja azzal a céllal, hogy a fegyveres erőket egyeztessék a demokratikus és technikai mércékkel, amelyek a NATO és a békepartnerség tagállamaiban érvényesek. Ilyen lényeges és elkerülhetetlen mérce a hadsereg fölötti civil demokratikus ellenőrzés. Ez kulcsfontosságú politikai kérdése Szerbia teljes és igazi demokratizálásának, és a fegyveres erők ilyen irányú reformjának is. A NATO-beli partnerek a kapcsolatok megszilárdításának előfeltételeként említik azt is, hogy Belgrád vonja vissza a NATO nyolc tagállama ellen genocídiumért emelt vádat, amit a hágai nemzetközi bíróság előtt a JSZK bombázása miatt emelt Slobodan Milosevic volt rezsimje. Feltételként szabták meg a daytoni megállapodás teljes tiszteletben tartását, és különösen azt, hogy a végsőkig legyen világos a szerbia-montenegrói hadsereg és a boszniai Szerb Köztársaság hadserege közötti kapcsolat. A NATO véleménye szerint „ezt még nem sikerült teljesen elérni” -jelentette a Beta. 2003. március 1., szombat Támadás az USA karacsi konzulátusa ellen Tegnap délelőtt támadás érte az Egyesült Államok karacsi konzulátusát, három rendőr életét vesztette, hét megsebesült. Ismeretlen támadók csupán néhány méterről, egy füves-bokros területről automata fegyverekből tüzet nyitottak az épülethez tartozó rendőrposztra, majd motorkerékpáron elmenekültek. Az AFP rendőrségi forrásból úgy értesült, hogy a lövöldözés akkor kezdődött, amikor az őrök igazoltatni akarták a későbbi támadót. Tavaly nyár óta szigorították a konzulátus védelmét, mert akkor robbantásos merényletet követtek el az épületnél, megölve 12 pakisztáni személyt és megsebesítve további 40 embert. A tegnapi lövöldözés után a forgalmat lezárták, és az esetleges autórobbantásos merénylet elleni elővigyázatosságból barikádokat emeltek az autók és az épület közé. Külföldi sebesültje nincs a támadásnak, a konzulátus alkalmazottait nem érte lövés. Pakisztán legnagyobb városa, Karacsi rendszeresen szélsőséges muzulmánok erőszakcselekményeinek a színtere, a célpont leggyakrabban az ország síita kisebbsége. A városban tavaly májusban 11 franciát és 4 pakisztánit öltek meg egy szállodai terrortámadásban. Előzőleg elraboltak és filmfelvevő előtt gyilkoltak meg egy amerikai újságírót. Megalakult az új osztrák kormány Az Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezetése jóváhagyta tegnap a koalíciós szerződést, nyilvánosságra hozták a kormány összetételét, és a testület tagjai letették az esküt. A kancellár az 58 éves Wolfgang Schüssel marad. A külügyi tárca élén továbbra is Benita Ferrero-Waldner (54) áll. A pénzügyi tárcát azután is a 34 éves Karl-Heinz Grasser vezeti. A gazdaságot Martin Bartenstein (49), a rendkívül sikeres vállalkozó és népszerű tárcavezető irányítja tovább, az oktatási tárcát a mintegy 8 éve hivatalában lévő Elisabeth Gehrer (60) vezeti, és helyén marad a 46 éves Ernst Strasser belügyminiszter is. Új a csapatban Maria Rauch-Kallat, az ÖVP eddigi főtitkára, aki a generációk minisztere lesz. Josef Proll, a befolyásos alsó-ausztriai tartományi elöljáró unokaöccse veszi át a mezőgazdasági tárcát, Günther Platter, a tiroli tartományi kormány tagja veszi át a védelmi tárcát. Az alkancellári tisztséget Herbert Haupt (55), az FPÖ elnöke tölti be. Az FPÖ csapatában államtitkárként jelen van Ursula Haubner, Jörg Haider nővére, de feladatkörét még nem jelölték ki. CIPRUS ÚJRAEGYESÍTÉSE / Új határidő a megegyezésre Kofi Annan ENSZ-főtitkár bejelentette tegnap, hogy a ciprusi görög és török közösség vezetői február 28-a helyett március 10-én nyilatkoznak végérvényesen arról, elfogadják-e a Ciprus újraegyesítését célzó ENSZ-béketervet, és megtartják-e a megállapodás sorsáról döntő népszavazást.