Magyar Szó, 2003. július (60. évfolyam, 153-179. szám)
2003-07-01 / 153. szám
2003. július 1., kedd UtaRfiő __ // kitekinto@magyarszo.co.yu KITEKINTŐ 3 Nyaralni megy a politika Zárszó a pártoknál - Boross Péter a magyar józanságról Tudósítónktól Budapest, június 30. Júliusban várhatóan valamelyest lecsendesül a közélet Magyarországon, a politikusok többsége szabadságra megy, s a Parlament is ősszel ülésezik csak ismét. A két nagy pártra azonban az elmúlt napokban is oda kellett figyelni, választmányi ülését tartotta ugyanis mind az MSZP, mind a Fidesz. A szocialisták nevében Kovács László pártelnök élesen támadta az ellenzéket, s az Erzsébet hídi demonstráció évfordulóján most péntekre bejelentett tüntetés kapcsán azzal vádolta a jobboldalt, az már odáig jutott, hogy békétlenséget és gyűlöletet szító akciók évfordulóját akarják megünnepelni. „Felelősek vagyunk azért - mondta -, hogy az ilyen gátlástalan, saját érdekeiknek az ország érdekeit alárendelő erők ne kaparintsák meg ismét a hatalmat.” A párt ugyanakkor saját szavazótáborát is igyekezett megnyugtatni, ennek jegyében jelentette be László Csaba pénzügyminiszter, hogy nem lesznek megszorító intézkedések sem az idén, sem jövőre, a gazdaság pedig 2004-ben nőni fog. Ideológiai távlatot igyekezett megfogalmazni alelnökként Hiller István, aki a párt hosszú távú stratégiáját előrevetítve ismét a szociáldemokrácia kiteljesedése mellett szállt síkra, mondván, az összekapcsolható a nemzeti identitással, a hazafisággal, valamint a modern patriotizmussal. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség választmánya ismét Kövér Lászlót választotta meg elnökéül, a testület tagjai ugyanakkor indítványozták egy részvizsgáló-bizottság felállítását, amely a Pannonplast-ügy homályba vesző részleteire derítene fényt. A választmány megbízta Orbán Viktor pártelnököt, kössön együttműködési szerződést a Fidelitasszal, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetséggel, valamint a Kisgazda Polgári Egyesülettel. A Fidesz hasonlóképpen megbeszélést kezdeményezett a Magyar Demokrata Fórummal. Orbán Viktor és Dávid Ibolya valószínűsíthetően már kedden tárgyalóasztalhoz ül. Megállapodásra még nincs kilátás, ám a fórumok is igénylik a folyamatos párbeszédet. Figyelemre méltó interjút adott Boross Péter volt miniszterelnök a Népszabadságnak. Az MDF-es politikus a jelen időszakot az 1900-as esztendők első évtizedével hozta párhuzamba, amikor a hevületek és érzelmek szintén elnyomtak mindent. „Azért beszélek a múlt század elejéről - fejti ki gondolatát -, mert, ugye akkor valamiféle nagyon erőteljes politikai züllöttség uralkodott, a magyar józanság, a Tisza István nevéhez fűződő mentalitás két szélsőség közé szorult. Boross szerint az MDF őrzi a józanságát, Dávid Ibolya személyében pedig karakterisztikus, határozott vezetője van, aki érzi, hogy mit követel a józanság.” A politikus bízik a magyar józanságban, s reméli, az emberek előbb-utóbb megértik: „Ez a rengeteg hejehuja az országban, az a rendkívül sok kártékony, a történelmi és politikai ismeretek hiányából adódó mondat, az, hogy a pártok kölcsönösen ütik-verik egymást, nem vezet semmi jóra.” Hozzáteszi végül, hogy ilyen viszonyok közepette az emberek természetesen kevésbé fogékonyak a higgadt érvelés iránt, most még hatásosabbak az indulatszavak. ZSINKOVITS Péter Jövőre gazdasági növekedés lesz Magyarországon, a mainál alacsonyabb infláció, nőni fognak a bérek, nem csökkennek a kiadások, mert nem lesznek megszorító intézkedések - jelentette ki Szekeres Imre, az MSZP választmányi ülése utáni szombati sajtótájékoztatón. Az állami költségvetés körülbelül 6-7 százalékkal több pénzzel fog rendelkezni, mint a 2003. évben - mondta a szocialista párt alelnöke. A politikus közlése szerint a jövő év célkitűzései közé tartozik, hogy minél többen tudjanak dolgozni Magyarországon, a bérek a gazdaság teljesítményével együtt növekedjenek, fejlődjön az infrastruktúra és a közszolgáltatások, megfelelő támogatást kapjon az agrárium, magasabb színvonalúak legyenek az egészségügyi szolgáltatások - szól az MTI jelentése. Jánosi György, a választmány elnöke elmondta, a testület mai ülésével „ténylegesen megindult a párt megújítása”, mivel a választmány megtárgyalta a párt hosszú távú programjáról szóló vitaanyagot. Hiller István alelnök az MSZP Országos Választmányának ülése után újságíróknak nyilatkozva elmondta: a program célja a közép-európai régióba illeszkedő új magyar szociáldemokrácia kialakítása. Mint mondta: ez három pilléren alapszik, a szociáldemokrácia nemzet-, valamint államfelfogásán, illetve a szociáldemokrácia és a környezetkultúra kapcsolatán. Kitért arra, hogy a szociáldemokráciát össze kívánják kapcsolni a nemzeti identitás, a hazafiság, a modern patriotizmus, valamint az integráció és a nemzet kérdésével. Megemlítette, Trianon eleven seb a nemzet testén, de a múltidézés nem viszi előre a nemzetet. Az MSZP stratégiai programjának újragondolására, a párt szervezeteinek megújítására azért van szükség, hogy korszerűbb, modernebb, demokratikus baloldali néppárttá váljon a szocialista párt; erről Kovács László beszélt az MSZP választmányának ülésén. A szocialista párt elnöke beszédében - melyben egyebek között élesen bírálta az ellenzéket - úgy fogalmazott, a stratégiai programnak választ kell adni azokra a kérdésekre, hogyan járulhat hozzá az MSZP a demokratikus világrend kialakításához, a leszakadás, a szegénység felszámolásához, a további gyarapodás támogatásához. A pártelnök hangsúlyozta, a stratégiai program újragondolása önmagában nem elég a sikeres működéshez, ahhoz korszerűsíteni kell a működési formákat, meg kell újítani a párt szervezeteit, módosítani kell az alapszabályt. Az ellenzékről szólva Kovács László úgy fogalmazott: akadályozzák a kormány működését, a saját programjukat kérik számon a kabineten, valamint - a Fideszre, a legnagyobb ellenzéki pártra utalva - tudatosan ártanak Magyarország nemzetközi megítélésének. „Az ellenzék a feszültség szüntelen élezésére törekszik” - mondta a szocialista párt elnöke. Az Erzsébet híd tavaly júniusban történt lezárására utalva kijelentette, az ellenzék most már odáig jutott, hogy „békétlenséget és gyűlöletet szító akcióik évfordulóját akarják megünnepelni”. Hozzátette: alig hiszi, hogy van olyan demokratikus ország vagy demokratikus párt, ahol hasonló eseményről megemlékeznének. „Felelősek vagyunk azért, hogy az ilyen gátlástalan, saját érdekeiknek az ország, a nemzet érdekeit alárendelő erők ne kaparinthassák meg ismét a hatalmat” - emelte ki Kovács László. Jövőre jobb lesz Megújulni igyekszik az MSZP - Kovács László a „gátlástalan erőkéről Miként tanulnak anyanyelvükön Szociológusok felmérése arról tanúskodik, hogy tíz romániai magyar közül három úgy gondolja, csak akkor érvényesülhet, ha tanulmányait román nyelven folytatja. Ezt az utóbbi évtizedekben kialakult szemléletet igyekeznek cáfolni azok a szórványban élő magyarok, akik 1989 óta folyamatosan építik az anyanyelvű oktatás bástyáit. A Brassó megyei Kőhalom környékén a magyar gyermekek számára csak rövid ideig létezett anyanyelvű iskola a hatvanas években. Az 1990 óta működő magyar tagozat létjogosultságát igazolja, hogy az iskola rég túlnőtte a vidék határait. Kőhalomban az óvodától a tizenkettedik osztályig ma 171 gyermek tanul magyarul szakképzett tanítók és tanárok irányításával. A gyermekek egyharmada kőhalmi, egyharmada a környező falvakból ingázik, egyharmada pedig a református gyülekezet által létrehozott és működtetett bentlakásban lakik. A 6300 lelket számláló településen az idén a hetedik évfolyam végzett a magyar tagozaton. Eddig valamennyi évfolyamon akadt egykét végzős, aki tovább tanult - jelezte Szegedi László kőhalmi református lelkész a szórványbentlakást létrehozó és működtető református gyülekezet lelkipásztora a kolozsvári Krónika lapnak. Jelenleg 27 település öt különböző felekezetéhez tartozó 65 gyermek lakik a parókia udvarán működő, önellátó internátusban. Közel 300 filmből álló videotéka gyűlt össze; a Pro Hungaris és az Apáczai Közalapítványok, valamint magánemberek adományainak jóvoltából immáron közel 9000 kötetesre gyarapodott a bentlakás könyvtára. A kőhalmi magyar tagozatra és bentlakásba olyan vidékekről is érkeznek gyermekek, ahol régen megszűnt a magyar nyelvű oktatás. A Fogarasi-havasokban lévő Kóboron például 18-20 éve már csak román nyelven folyik a tanítás, az elnéptelenedett faluban összesen 140 magyar él. Kidobandó kacat Marosvásárhelyen a közelmúltban vitát kavart a középkori vár sorsa. A történelem folyamán először a Szent Domonkos-rend kezdett itt templomot és kolostort építtetni; a tatárjárás miatt munkájuk félbeszakadt, majd a Szent Ferencrend barátai fejezték be az építkezést. A mai Vártemplom 1490-ben készült el, a reformáció idején a református egyház vette birtokába, s ma is a tulajdonában van az épület. 1492-ben Báthori István építtetett a templom köré várkastélyt, majd Borsos Tamásnak, a város egyik főbírójának kezdeményezésére 1602-től kezdődően a várat megnagyobbították, és a kibővített épület máig épségben maradt. A város magyar lakossága, magyar vezetői azt szeretnék, ha a vár kulturális zarándokhely maradna. Ennek felel meg Szekeres Gerő építészmérnök terve, mely szerint itt interkulturális központ, könyvtár, egyházi oktatási intézmény kapott volna helyet. Ez a terv ma is érvényben van. Dorin Florea polgármester azonban nemrégen sajtótájékoztatóján „gyengeelméjűek” elképzelésének nevezte a tervet. „A múlt senkit nem érdekel, vegyük észre, hogy a pénz beszél” - magyarázta Florea, aki kidobandó kacatnak minősítette a magyar jellegű múltat. A Lelkiismeret ’88 ismét a hídon Visszautasították a rendőrséggel való egyeztetést a Lelkiismeret ‘88 csoport illetékesei a július 4-ére tervezett Erzsébet hídi tüntetéssel kapcsolatban - tájékoztatta a szervezet vezetője az MTI-t szombaton. A szervezet a híd járdáin kíván megemlékezni az egy évvel ezelőtti Erzsébet hídi blokádról - mondta Kocsis Imre. Az elnök az is elmondta, hogy rendezvényüket bejelentették a rendőrségen, majd ennek nyomán a hatóság egyeztető tárgyalásokat kezdeményezett. „Az egyeztetést visszautasítottuk, ragaszkodunk ahhoz, hogy a megemlékezést az eredeti elképzelések szerint, azaz a híd két szélén lévő járdákon tartsuk meg” - közölte Kocsis Imre. A Budapesti Rendőr-főkapitányság munkatársa megerősítette a Lelkiismeret ‘88 csoport vezetője által közölteket, azt azonban nem kívánta elmondani, hogy a rendőrség tudomásul veszi-e a bejelentést. Kocsis Imre megjegyezte, hogy a rendőrséggel korábban már több problémájuk is adódott rendezvények szervezése kapcsán. Az Erzsébet hidat tavaly július 4- én a választásokon leadott szavazatok újraszámlálását követelők egy csoportja zárta le előzetes bejelentés nélkül. A híd és a város forgalmát is megbénító demonstrációt végül a rendőrök oszlatták fel. AZ MSZP MEGDÖBBENT Az MSZP képviselőcsoportja megdöbbenéssel értesült arról, hogy a hídfoglalás évfordulóját megünneplő demonstráció szervezői között a sajtóhírek szerint a Fidesszel kapcsolatot tartó polgári köri mozgalom egyes szervezetei is ott vannak - olvasható Lendvai Ildikó közleményében, amelyet vasárnap juttatott el az MTI-hez. „Aki a törvénytelenség évfordulóját ünnepnek tekinti, az maga is a törvénytelenség oldalán áll, aki törvénytelen akciók résztvevőiből hőst csinál, az törvénytelenségre buzdít” - fogalmaz a politikus. Megdöbbentő, hogy a tüntetés jelszavai furcsán egybecsengenek a lisszaboni nyilatkozat vádjaival és a Fidesz legutóbbi privatizációellenes felhívásaival - áll a dokumentumban. „Ha a Fidesz valóban aggódik az emberi jogokért, akkor most nem kell Lisszabonig szaladnia” - szögezi le Lendvai Ildikó. Ha a Fidesz a „szokásos hallgatásba burkolózna”, azzal azt bizonyítaná: szúrja a szemét a normalizálódó közélet, a megbékélés és nyugalom lehetősége, és visszavágyik a mindennapokat feldúló politikai csatákba - fogalmaz Lendvai Ildikó. MI OKOZZA AZ IDEGESSÉGET? Ideje lenne már, hogy Lendvai Ildikó és a szocialisták a kormányzati munkával járó feszültséget ne a polgárok folyamatos riogatásával próbálják levezetni, hanem nyugodt, építő munkával az ország javára tevékenykedjenek - közölte a Fidesz parlamenti frakciója az MTI-vel közleményben vasárnap. „Lendvai Ildikó mai sajtóközleménye azt mutatja, nagy szüksége van már a nyári pihenésre” - reagált a Fidesz a szocialista politikus közleményére, amelyben arra szólította fel az ellenzéki pártot, hogy határolódjon el a Lelkiismeret ‘88 csoport tervezett Erzsébet hídi rendezvényétől. Lendvai Ildikó az elmúlt hetekben már belegabalyodott a szocialisták által kreált összeesküvés-elméletbe, amely Medgyessy Pétert volt hivatott kimenekíteni az állami tisztségviselőkről készült titkos jelentések ügyéből - áll a Fidesz közleményében. „Lendvai Ildikó most újabb víziókkal harcol. Félő azonban, hogy most nem csupán a nyári meleg okozta feszültség, hanem a napokban megjelent közvélemény-kutatási adatok miatti idegesség az, ami ezeket a megmagyarázhatatlan reakciókat kiváltotta belőle” - fogalmaz a nagyobbik ellenzéki képviselőcsoport. Nem kétséges, hogy a frakcióvezető a közhangulat hiszterizálásával az MSZP népszerűségének csökkenését okozó temérdek korrupciós ügyről, többek között a Pannonplasttal kapcsolatos tőzsdepanamáról, illetve a szocialista klientúrának kedvező gyorsított privatizációról kívánja elterelni a figyelmet - áll a közleményben. Hogyan tanítani? Sok gonddal küszködnek a kárpátaljai magyar iskolák, de az egyik legnagyobb problémát immáron évek óta az ukrán nyelv oktatásában tapasztalható hiányosságok jelentik. Hogy az államnyelv ismerete valamennyi végzős számára fontos, az világos. Csakhogy egy nyelv elsajátításához meg kell teremteni a megfelelő feltételeket, így például szakképzett pedagógusokra, használható tantervre, jó könyvekre és szótárakra van szükség. Nos, ezek közül lényegében semmivel nem rendelkeznek iskoláink - közli a Bereginfo. - Mert magyar iskolák számára ukrán szakosokat még nem is képeztek. Továbbá gond, hogy nem idegen nyelvként oktatják az ukránt, pedig az minden magyar ajkú ember számára idegen nyelv, akár elismeri ezt a Hivatal, akár nem. Ha elismerné, és valóban az angol, a német, a francia nyelvoktatás mintájára tanítanák, nagyobb sikereket érnénk el az ukrán nyelv oktatása terén is. Vagy nem az a cél, hogy az Ukrajnában élő magyar gyerekek is tudjanak ukránul?! Merthogy szabályok biflázásával, illetve több oldalas hosszú, veretes irodalmi szövegek olvasásával, amit nem értenek a gyerekek - de szótáruk sincs, hogy a szavakat megkeressék - nem lehet nyelvet tanulni. Az ukrán nyelv oktatását mindenképpen meg kell reformálni. Megfelelő tankönyvet, szótárt kell a gyerekek elé tenni, és elsősorban az élő beszédet kell megtanulniuk. Nos, a hiányosságokat pótolandó néhány évvel ezelőtt a Tárogató Kiadó, a közelmúltban pedig a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola adott ki egy-egy kisszótárt, de azok lényegében csak az ukrán irodalomkönyv szövegeiben található szavak egy részét tartalmazzák. Az interneten nemrég olvastuk, hogy a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola Ukrán és Ruszin Filológia Tanszéke egy ukrán-magyar szótár elkészítését határozta el 1998-ban, s az eddigi munka eredményét Ukrán-magyar szótári adatbázis címen hat kötetben meg is jelentették.