Magyar Szó, 2003. július (60. évfolyam, 153-179. szám)

2003-07-01 / 153. szám

2003. július 1., kedd UtaRfiő __ // kitekinto@magyar­szo.co.yu KITEKINTŐ 3 Nyaralni megy a politika Zárszó a pártoknál - Boross Péter a magyar józanságról Tudósítónktól Budapest, június 30. Júliusban várhatóan valamelyest le­­csendesül a közélet Magyarországon, a po­litikusok többsége szabadságra megy, s a Parlament is ősszel ülésezik csak ismét. A két nagy pártra azonban az elmúlt napok­ban is oda kellett figyelni, választmányi ülését tartotta ugyanis mind az MSZP, mind a Fidesz. A szocialisták nevében Ko­vács László pártelnök élesen támadta az el­lenzéket, s az Erzsébet hídi demonstráció évfordulóján most péntekre bejelentett tüntetés kapcsán azzal vádolta a jobbol­dalt, az már odáig jutott, hogy békétlensé­get és gyűlöletet szító akciók évfordulóját akarják megünnepelni. „Felelősek va­gyunk azért - mondta -, hogy az ilyen gát­lástalan, saját érdekeiknek az ország érde­keit alárendelő erők ne kaparintsák meg ismét a hatalmat.” A párt ugyanakkor saját szavazótáborát is igyekezett megnyugtatni, ennek jegyében jelentette be László Csaba pénzügyminiszter, hogy nem lesznek meg­szorító intézkedések sem az idén, sem jö­vőre, a gazdaság pedig 2004-ben nőni fog. Ideológiai távlatot igyekezett megfogal­mazni alelnökként Hiller István, aki a párt hosszú távú stratégiáját előrevetítve ismét a szociáldemokrácia kiteljesedése mellett szállt síkra, mondván, az összekapcsolható a nemzeti identitással, a hazafisággal, vala­mint a modern patriotizmussal. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség vá­lasztmánya ismét Kövér Lászlót választotta meg elnökéül, a testület tagjai ugyanakkor indítványozták egy részvizsgáló-bizottság felállítását, amely a Pannonplast-ügy ho­mályba vesző részleteire derítene fényt. A választmány megbízta Orbán Viktor párt­elnököt, kössön együttműködési szerző­dést a Fidelitasszal, a Magyar Keresztény­­demokrata Szövetséggel, valamint a Kis­gazda Polgári Egyesülettel. A Fidesz ha­sonlóképpen megbeszélést kezdeménye­zett a Magyar Demokrata Fórummal. Or­bán Viktor és Dávid Ibolya valószínűsíthe­tően már kedden tárgyalóasztalhoz ül. Megállapodásra még nincs kilátás, ám a fórumok is igénylik a folyamatos párbeszé­det. Figyelemre méltó interjút adott Boross Péter volt miniszterelnök a Népszabadság­nak. Az MDF-es politikus a jelen időszakot az 1900-as esztendők első évtizedével hoz­ta párhuzamba, amikor a hevületek és ér­zelmek szintén elnyomtak mindent. „Azért beszélek a múlt század elejéről - fejti ki gondolatát -, mert, ugye akkor va­lamiféle nagyon erőteljes politikai züllött­­ség uralkodott, a magyar józanság, a Tisza István nevéhez fűződő mentalitás két szél­sőség közé szorult. Boross szerint az MDF őrzi a józanságát, Dávid Ibolya személyé­ben pedig karakterisztikus, határozott ve­zetője van, aki érzi, hogy mit követel a jó­zanság.” A politikus bízik a magyar józan­ságban, s reméli, az emberek előbb-utóbb megértik: „Ez a rengeteg hejehuja az or­szágban, az a rendkívül sok kártékony, a történelmi és politikai ismeretek hiányá­ból adódó mondat, az, hogy a pártok köl­csönösen ütik-verik egymást, nem vezet semmi jóra.” Hozzáteszi végül, hogy ilyen viszonyok közepette az emberek természe­tesen kevésbé fogékonyak a higgadt érve­lés iránt, most még hatásosabbak az indu­latszavak. ZSINKOVITS Péter Jövőre gazdasági növekedés lesz Ma­gyarországon, a mainál alacsonyabb inflá­ció, nőni fognak a bérek, nem csökkennek a kiadások, mert nem lesznek megszorító intézkedések - jelentette ki Szekeres Imre, az MSZP választmányi ülése utáni szomba­ti sajtótájékoztatón. Az állami költségvetés körülbelül 6-7 százalékkal több pénzzel fog rendelkezni, mint a 2003. évben - mondta a szocialista párt alelnöke. A politikus közlése szerint a jövő év cél­kitűzései közé tartozik, hogy minél többen tudjanak dolgozni Magyarországon, a bé­rek a gazdaság teljesítményével együtt nö­vekedjenek, fejlődjön az infrastruktúra és a közszolgáltatások, megfelelő támogatást kapjon az agrárium, magasabb színvonalú­ak legyenek az egészségügyi szolgáltatások - szól az MTI jelentése. Jánosi György, a választmány elnöke el­mondta, a testület mai ülésével „ténylege­sen megindult a párt megújítása”, mivel a választmány megtárgyalta a párt hosszú távú programjáról szóló vitaanyagot. Hiller István alelnök az MSZP Országos Választmányának ülése után újságíróknak nyilatkozva elmondta: a program célja a közép-európai régióba illeszkedő új ma­gyar szociáldemokrácia kialakítása. Mint mondta: ez három pilléren alap­szik, a szociáldemokrácia nemzet-, valamint államfelfogásán, illetve a szociáldemokrácia és a környezetkultúra kapcsolatán. Kitért arra, hogy a szociáldemokráciát össze kíván­ják kapcsolni a nemzeti identitás, a hazafiság, a modern patriotizmus, valamint az integrá­ció és a nemzet kérdésével. Megemlítette, Trianon eleven seb a nemzet testén, de a múltidézés nem viszi előre a nemzetet. Az MSZP stratégiai programjának újra­gondolására, a párt szervezeteinek megújí­tására azért van szükség, hogy korszerűbb, modernebb, demokratikus baloldali nép­párttá váljon a szocialista párt; erről Kovács László beszélt az MSZP választmányának ülésén. A szocialista párt elnöke beszédében - melyben egyebek között élesen bírálta az ellenzéket - úgy fogalmazott, a straté­giai programnak választ kell adni azokra a kérdésekre, hogyan járulhat hozzá az MSZP a demokratikus világrend kialakí­tásához, a leszakadás, a szegénység fel­számolásához, a további gyarapodás tá­mogatásához. A pártelnök hangsúlyozta, a stratégiai program újragondolása önmagában nem elég a sikeres működéshez, ahhoz korsze­rűsíteni kell a működési formákat, meg kell újítani a párt szervezeteit, módosítani kell az alapszabályt. Az ellenzékről szólva Kovács László úgy fogalmazott: akadályozzák a kormány mű­ködését, a saját programjukat kérik szá­mon a kabineten, valamint - a Fideszre, a legnagyobb ellenzéki pártra utalva - tuda­tosan ártanak Magyarország nemzetközi megítélésének. „Az ellenzék a feszültség szüntelen élezésére törekszik” - mondta a szocialista párt elnöke. Az Erzsébet híd tavaly júniusban tör­tént lezárására utalva kijelentette, az ellen­zék most már odáig jutott, hogy „békétlen­séget és gyűlöletet szító akcióik évforduló­ját akarják megünnepelni”. Hozzátette: alig hiszi, hogy van olyan demokratikus or­szág vagy demokratikus párt, ahol hasonló eseményről megemlékeznének. „Felelősek vagyunk azért, hogy az ilyen gátlástalan, saját érdekeiknek az ország, a nemzet érdekeit alárendelő erők ne kapa­rinthassák meg ismét a hatalmat” - emelte ki Kovács László. Jövőre jobb lesz Megújulni igyekszik az MSZP - Kovács László a „gátlástalan erőkéről Miként tanulnak anyanyelvükön Szociológusok felmérése arról tanúsko­dik, hogy tíz romániai magyar közül három úgy gondolja, csak akkor érvényesülhet, ha tanulmányait román nyelven folytatja. Ezt az utóbbi évtizedekben kialakult szemléle­tet igyekeznek cáfolni azok a szórványban élő magyarok, akik 1989 óta folyamatosan építik az anyanyelvű oktatás bástyáit. A Brassó megyei Kőhalom környékén a ma­gyar gyermekek számára csak rövid ideig létezett anyanyelvű iskola a hatvanas évek­ben. Az 1990 óta működő magyar tagozat létjogosultságát igazolja, hogy az iskola rég túlnőtte a vidék határait. Kőhalomban az óvodától a tizenkettedik osztályig ma 171 gyermek tanul magyarul szakképzett taní­tók és tanárok irányításával. A gyermekek egyharmada kőhalmi, egyharmada a kör­nyező falvakból ingázik, egyharmada pedig a református gyülekezet által létrehozott és működtetett bentlakásban lakik. A 6300 lelket számláló településen az idén a hete­dik évfolyam végzett a magyar tagozaton. Eddig valamennyi évfolyamon akadt egy­két végzős, aki tovább tanult - jelezte Sze­gedi László kőhalmi református lelkész a szórványbentlakást létrehozó és működte­tő református gyülekezet lelkipásztora a kolozsvári Krónika lapnak. Jelenleg 27 te­lepülés öt különböző felekezetéhez tartozó 65 gyermek lakik a parókia udvarán műkö­dő, önellátó internátusban. Közel 300 film­ből álló videotéka gyűlt össze; a Pro Hun­­garis és az Apáczai Közalapítványok, vala­mint magánemberek adományainak jóvol­tából immáron közel 9000 kötetesre gyara­podott a bentlakás könyvtára. A kőhalmi magyar tagozatra és bentlakásba olyan vi­dékekről is érkeznek gyermekek, ahol ré­gen megszűnt a magyar nyelvű oktatás. A Fogarasi-havasokban lévő Kóboron példá­ul 18-20 éve már csak román nyelven fo­lyik a tanítás, az elnéptelenedett faluban összesen 140 magyar él. Kidobandó kacat Marosvásárhelyen a közelmúltban vitát kavart a középkori vár sorsa. A törté­nelem folyamán először a Szent Domonkos-rend kezdett itt templomot és kolos­tort építtetni; a tatárjárás miatt munkájuk félbeszakadt, majd a Szent Ferenc­­rend barátai fejezték be az építkezést. A mai Vártemplom 1490-ben készült el, a reformáció idején a református egyház vette birtokába, s ma is a tulajdonában van az épület. 1492-ben Báthori István építtetett a templom köré várkastélyt, majd Borsos Tamásnak, a város egyik főbírójának kezdeményezésére 1602-től kezdődően a várat megnagyobbították, és a kibővített épület máig épségben ma­radt. A város magyar lakossága, magyar vezetői azt szeretnék, ha a vár kulturális zarándokhely maradna. Ennek felel meg Szekeres Gerő építészmérnök terve, mely szerint itt interkulturális központ, könyvtár, egyházi oktatási intézmény ka­pott volna helyet. Ez a terv ma is érvényben van. Dorin Florea polgármester azon­ban nemrégen sajtótájékoztatóján „gyengeelméjűek” elképzelésének nevezte a tervet. „A múlt senkit nem érdekel, vegyük észre, hogy a pénz beszél” - magya­rázta Florea, aki kidobandó kacatnak minősítette a magyar jellegű múltat. A Lelkiismeret ’88 ismét a hídon Visszautasították a rendőrséggel való egyeztetést a Lelkiismeret ‘88 csoport illetékesei a július 4-ére terve­zett Erzsébet hídi tüntetéssel kapcso­latban - tájékoztatta a szervezet veze­tője az MTI-t szombaton. A szervezet a híd járdáin kíván megemlékezni az egy évvel ezelőtti Erzsébet hídi blo­kádról - mondta Kocsis Imre. Az elnök az is elmondta, hogy rendezvényüket bejelentették a ren­dőrségen, majd ennek nyomán a ha­tóság egyeztető tárgyalásokat kezde­ményezett. „Az egyeztetést visszautasítottuk, ragaszkodunk ahhoz, hogy a megem­lékezést az eredeti elképzelések sze­rint, azaz a híd két szélén lévő járdá­kon tartsuk meg” - közölte Kocsis Imre. A Budapesti Rendőr-főkapitány­ság munkatársa megerősítette a Lel­kiismeret ‘88 csoport vezetője által közölteket, azt azonban nem kívánta elmondani, hogy a rendőrség tudo­másul veszi-e a bejelentést. Kocsis Imre megjegyezte, hogy a rendőrséggel korábban már több problémájuk is adódott rendezvé­nyek szervezése kapcsán. Az Erzsébet hidat tavaly július 4- én a választásokon leadott szavazatok újraszámlálását követelők egy cso­portja zárta le előzetes bejelentés nél­kül. A híd és a város forgalmát is megbénító demonstrációt végül a rendőrök oszlatták fel. AZ MSZP MEGDÖBBENT Az MSZP képviselőcsoportja meg­döbbenéssel értesült arról, hogy a híd­­foglalás évfordulóját megünneplő de­monstráció szervezői között a sajtóhí­rek szerint a Fidesszel kapcsolatot tar­tó polgári köri mozgalom egyes szerve­zetei is ott vannak - olvasható Lendvai Ildikó közleményében, amelyet vasár­nap juttatott el az MTI-hez. „Aki a törvénytelenség évforduló­ját ünnepnek tekinti, az maga is a tör­vénytelenség oldalán áll, aki törvény­telen akciók résztvevőiből hőst csinál, az törvénytelenségre buzdít” - fogal­maz a politikus. Megdöbbentő, hogy a tüntetés jelszavai furcsán egybecsengenek a lisszaboni nyilatkozat vádjaival és a Fi­desz legutóbbi privatizációellenes fel­hívásaival - áll a dokumentumban. „Ha a Fidesz valóban aggódik az emberi jogokért, akkor most nem kell Lisszabonig szaladnia” - szögezi le Lendvai Ildikó. Ha a Fidesz a „szokásos hallgatás­ba burkolózna”, azzal azt bizonyíta­ná: szúrja a szemét a normalizálódó közélet, a megbékélés és nyugalom lehetősége, és visszavágyik a minden­napokat feldúló politikai csatákba - fogalmaz Lendvai Ildikó. MI OKOZZA AZ IDEGESSÉGET? Ideje lenne már, hogy Lendvai Il­dikó és a szocialisták a kormányzati munkával járó feszültséget ne a pol­gárok folyamatos riogatásával próbál­ják levezetni, hanem nyugodt, építő munkával az ország javára tevékeny­kedjenek - közölte a Fidesz parla­menti frakciója az MTI-vel közle­ményben vasárnap. „Lendvai Ildikó mai sajtóközlemé­nye azt mutatja, nagy szüksége van már a nyári pihenésre” - reagált a Fi­desz a szocialista politikus közlemé­nyére, amelyben arra szólította fel az ellenzéki pártot, hogy határolódjon el a Lelkiismeret ‘88 csoport tervezett Erzsébet hídi rendezvényétől. Lendvai Ildikó az elmúlt hetek­ben már belegabalyodott a szocialis­ták által kreált összeesküvés-elmélet­be, amely Medgyessy Pétert volt hiva­tott kimenekíteni az állami tisztségvi­selőkről készült titkos jelentések ügyéből - áll a Fidesz közleményé­ben. „Lendvai Ildikó most újabb vízi­ókkal harcol. Félő azonban, hogy most nem csupán a nyári meleg okozta feszültség, hanem a napok­ban megjelent közvélemény-kutatá­si adatok miatti idegesség az, ami ezeket a megmagyarázhatatlan reak­ciókat kiváltotta belőle” - fogalmaz a nagyobbik ellenzéki kép­viselőcso­port. Nem kétséges, hogy a frakcióveze­tő a közhangulat hiszterizálásával az MSZP népszerűségének csökkenését okozó temérdek korrupciós ügyről, többek között a Pannonplasttal kap­csolatos tőzsdepanamáról, illetve a szocialista klientúrának kedvező gyorsított privatizációról kívánja elte­relni a figyelmet - áll a közlemény­ben. Hogyan tanítani? Sok gonddal küszködnek a kár­pátaljai magyar iskolák, de az egyik legnagyobb problémát immáron évek óta az ukrán nyelv oktatásában tapasztalható hiányosságok jelentik. Hogy az államnyelv ismerete vala­mennyi végzős számára fontos, az világos. Csakhogy egy nyelv elsajátí­tásához meg kell teremteni a meg­felelő feltételeket, így például szak­képzett pedagógusokra, használha­tó tantervre, jó könyvekre és szótá­rakra van szükség. Nos, ezek közül lényegében semmivel nem rendel­keznek iskoláink - közli a Beregin­­fo. - Mert magyar iskolák számára ukrán szakosokat még nem is ké­peztek. Továbbá gond, hogy nem idegen nyelvként oktatják az uk­ránt, pedig az minden magyar ajkú ember számára idegen nyelv, akár elismeri ezt a Hivatal, akár nem. Ha elismerné, és valóban az angol, a német, a francia nyelvoktatás min­tájára tanítanák, nagyobb sikereket érnénk el az ukrán nyelv oktatása terén is. Vagy nem az a cél, hogy az Ukrajnában élő magyar gyerekek is tudjanak ukránul?! Merthogy szabá­lyok biflázásával, illetve több oldalas hosszú, veretes irodalmi szövegek olvasásával, amit nem értenek a gye­rekek - de szótáruk sincs, hogy a szavakat megkeressék - nem lehet nyelvet tanulni. Az ukrán nyelv ok­tatását mindenképpen meg kell re­formálni. Megfelelő tankönyvet, szótárt kell a gyerekek elé tenni, és elsősorban az élő beszédet kell megtanulniuk. Nos, a hiányosságo­kat pótolandó néhány évvel ezelőtt a Tárogató Kiadó, a közelmúltban pedig a Kárpátaljai Magyar Tanár­képző Főiskola adott ki egy-egy kisszótárt, de azok lényegében csak az ukrán irodalomkönyv szövegei­ben található szavak egy részét tar­talmazzák. Az interneten nemrég olvastuk, hogy a Nyíregyházi Tanár­képző Főiskola Ukrán és Ruszin Fi­lológia Tanszéke egy ukrán-magyar szótár elkészítését határozta el 1998-ban, s az eddigi munka ered­ményét Ukrán-magyar szótári adat­bázis címen hat kötetben meg is je­lentették.

Next