Magyar Szó, 2003. október (60. évfolyam, 232-258. szám)

2003-10-01 / 232. szám

2003. október 1., szerda Csalódott önkormányzatok Az adótörvény és a költségvetés a magyar parlament műsorán - Vádaskodások futószalagon - Nyilatkozatháború Kondor Katalin állítólagos ügynökmúltjáról: Kövér elutasítja Újhelyi vádjait Tudósítónktól Budapest, szeptember 30. Háromszáztizennégy oldalnyi terjedel­­mű a jövő évre vonatkozó magyar költség­­vetés tervezete. A kormány 5416 milliárd forintos bevételre számít, a kiadások 6077 milliárdot tesznek ki, a tervezett központi költségvetési hiány összege tehát 661 milli­árd forint, az ezzel kapcsolatos prognózis szerint a GDP bővülése 3,5 százalékos, az infláció pedig 6 százalékos lesz. A doku­mentum ma elkezdett parlamenti általá­nos vitájához (mely várhatóan november 10-én fejeződik be) párhuzamosan illesz­kedik az adótörvény tervezete, szintén el­lentétes véleményeket kiváltva. A jelek sze­rint leginkább az önkormányzatok elége­detlenek, mivel 150 milliárddal keveseb­bet kapnak a vártnál, ezért valószínűsíthe­tően romló feltételek közepette kell ellát­niuk feladataikat, s ez kihathat a közokta­tás területére is. Tizenhárom esztendő múltán egyébként először fordulna elő az önkormányzatok finanszírozási szintjének csökkenése, ezért a Települési Önkor­mányzatok Országos Szövetsége - amennyiben a helyzet nem változik - a kö­zeljövőben demonstrációk beindításáról dönthet. Az Országgyűlésben egyes ellen­zéki felszólalók azt szorgalmazták, hogy a Postabank minapi privatizálása révén befo­lyó 101 milliárd forintot irányítsák át az önkormányzatok számláira. Közben tovább szaporodnak a hangu­latot forrósító ügyek. Az MSZP visszatérne az ügyészség által már lezárt négy eset ki­vizsgálásához (Magyar Fejlesztési Bank, Magyar Televízió, a Millenáris Kht. és a stadionbeléptető rendszer). Keller László közpénzügyi államtitkár ennek érdekében parlamenti bizottság létrehozását indítvá­nyozta. A javaslatot a Fidesz elutasítja, al­kotmányellenesnek tartván, hogy olyan ügyekben induljon parlamenti vizsgálat, amelyekben korábban büntetőeljárás­­folyt. Kormánypártiak ugyancsak (ismét) leszavazták Polt Péter legfőbb ügyésznek egy interpellációra adott válaszát. Emléke­zetes: az őszi parlamenti ülésszak kezdete előtt a szocialista és a szabad demokrata képviselők egyértelművé tették, Polt inter­­pellációözönre számíthat, mivel elégedet­lenek a vádhatóság szerepével az előző kormányzatnak tulajdonított ügyek kivizs­gálásával kapcsolatban. A legnagyobb közfeltűnést azonban mindenképpen Újhelyi István váltotta ki. A fiatal szocialista politikus hétfőn a Ma­gyar Rádió előtt próbált sajtótájékoztatót tartani, ezt azonban a polgárok egy kis cso­portja megakadályozta. Ezt követően Új­helyi a képviselői irodaházban fejtette ki véleményét az újságíróknak, gyanúja sze­rint pedig fideszes politikusok éveken át valamivel sakkban tarthatták a rádió első emberét, Kondor Katalint, akinek így „kül­ső akaratot kellett szolgálnia”. Újhelyi név szerint említette Kövér Lászlót, volt tit­kosszolgálatokat irányító minisztert, vala­mint Szadai Károlyt, a rádió mai kuratóri­umi vezetőjét. (Mindez persze összefüg­gésbe hozható a Népszava minapi - eddig nem bizonyított - közlésével a rádió elnö­kének állítólagos titkos megbízotti múltjá­ról.) Az MSZP-s médiapolitikus hangsú­lyozta, voltaképpen nem Kondor-ügyről van szó, hanem a közrádió problémáiról. Kövér László közleményében úgy fogalma­zott: nem lepődött meg, hogy Újhelyi a „Werberjugend vezéreként” a demokrati­kus politikai közélethez nem méltó mó­don nyilatkozik, Szadai Károly pedig mindössze ennyit mondott: „El sem tu­dom képzelni, hogy jut valakinek ilyen az eszébe.” Mind Kövér, mind Szadai jelezte, pert indít Újhelyi ellen. ■ SINKOVITS Péter Újhelyi István a Magyar Rádió budapesti székháza előtt akart sajtótájékoztatót tartani, de megakadályozták ebben Emlékezés a haza bölcsére A Deák-emlékév ünnepségei Felújított szobrok és emlékházak avatása, emléktáblák elhelyezése, több tudományos tanácskozás és egy reprezentatív album megjelentetése is szerepel a Deák-emlékév alkal­mából szervezett események sorában - mondta a kulturális miniszter a rendezvényeket ismertető keddi sajtótájékoztatón. „Közmegegyezéssel Európába - ez a Deák-emlékév központi gondolata” - mondta Hiller István miniszter a Deák Ferenc születésének 200. évfordulója tiszteletére szervezett rendezvényekről szólva. A nyáron kezdődött ünnep­ségsorozat alapgondolata a deáki politizálás stílusa, amellyel a 19. században a kiegyezés atyjának is nevezett politikus eredményesen tevékenykedett - fejtette ki. Hiller István közölte: október 15-én tartják a központi rendezvényt a Zeneakadémi­án, ahol első alkalommal adják át a Deák-ösztöndíjakat. Október 18-án kihelyezett kor­mányülés lesz Söjtörön, Deák Ferenc felújított szülőházában, s még októberben ünnepi megemlékezést tartanak a Parlamentben. Bukaresti Magyar Napok Bukaresti Magyar Napok kezdődtek hétfőn a Romániai Magyar Demokrata Szö­vetség (RMDSZ) bukaresti területi szerve­zetének rendezésében. A vasárnapig tartó eseménysorozat keretében számos rendez­vény várja az érdeklődőket a bukaresti Pe­tőfi Sándor Művelődési Házban, az Ady Endre Líceumban és a Calvineumban. A színvonalas előadások mellett a meghívot­tak és érdeklődők sportrendezvényeken, vetélkedőkön, hagyományos bálokon ve­hetnek részt. Hétfőn este Demény Lajos történész tartott előadást a román főváros magyarságának múltjáról a Magyar Köztár­saság Kulturális Központjában, ahol erről a témáról fotó- és képkiállítás is nyílt. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kedden a Calvine­umban tartott előadást az egyháznak, a ci­vil szférának és az RMDSZ-nek a helyi kö­zösség életében betöltött szerepéről. M/KHUtfi@ kitekinto@magyar­szo.co.yu KITEKINTŐ 3 A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE NÉPSZAVAZÁST KEZDEMÉNYEZ A KETTŐS ÁLLAMPOLGÁRSÁGRÓL Félmillió aláírás? A referendumot felvezető kampány nyitánya ma délután négy órakor lesz Szegeden, az Aradi vértanúk terén - Lapunknak Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke nyilatkozott - A Magyarok Világszövetsége úgy ítélte meg, eljött az ideje annak, hogy a magyar nép szempontjából kulcsfontosságú kér­désben magához ragadja a kezdeménye­zést. A Magyarok Világszövetsége hét éve próbálkozik évről évre a politikai akaratfor­málás, befolyás, a szakmai felkészülés min­den eszközével arra késztetni a magyar po­litikumot, hogy tegye elérhetővé a magyar állampolgárságot minden magyar számára, aki arra igényt tart, bárhol éljen a világon. Mindeddig azonban nem sikerült a magyar politikum kőszívét meglágyítani, ezért az MVSZ elnöksége és védnöki testülete au­gusztus 18-án az MVSZ megalapításának 65. évfordulóján úgy döntött, hogy népsza­vazást kezdeményez a kettős állampolgár­ság ügyében. Az országos választási bizott­ság jóváhagyta a kérelmünket, és amint le­jár a fellebbezés határideje, elkezdhetjük az aláírásgyűjtést, hogy 500 000 magyar ál­lampolgár aláírásával rávegyük a magyar politikumot, rendelje el az ügydöntő nép­szavazást ebben a kérdésben. Szegeden ta­lálkozunk október 1-jén, szerdán délután négy órakor az Aradi vértanúk terén, ahol a népszavazást felvezető kampány nyitányát rendezzük meg. Szeretnénk, ha a népsza­vazás sikeres lenne, és semmi sem kérdő­jelezné meg. Meg vagyunk győződve, hogy ez a népszavazás lesz a referendum, ame­lyet a nagyhatalmak 1919/20-ban megta­gadtak a magyar nemzettől. Abban is bizto­sak vagyunk, hogy ezzel a népszavazással helyreállítjuk a magyar nemzet egységét, mégpedig határokon átívelő módon, és visszaadjuk a nemzet méltóságát. Ezért hí­vom Szegedre mindazokat a délvidékieket, akiknek a kettős állampolgárság szívügye, ezért kérem őket arra, hogy buzdítsák a Magyarországra áttelepedett testvéreiket, barátaikat, ismerőseiket, hogy jöjjenek el, és közösen indítsuk útjára azt a népszavazá­si kezdeményezést, amelynek sikeres befe­jezése után másként néz majd ki a magyar nemzet - nyilatkozta a minap Budapesten Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke a Ma­gyar Szónak, a Szabadkai Rádiónak és más médiumoknak. Az MVSZ elnöke kijelentette továbbá, hogy az Újra együtt - Magyar állampolgár­ságot minden magyarnak elnevezésű kam­pány után az aláírásgyűjtés október 23-án déli 12 órakor kezdődik Magyarország minden településén. Az MVSZ bízik ab­ban, hogy két hónap alatt sikerül össze­gyűjteni a félmillió támogató aláírást, örömteli, szép karácsonyt szerezve ezzel a világ magyarságának. A népszavazásra 2004. március 15-én kerítenének sort. A szegedi találkozón és a kampány so­rán 20-25 ezer aláírásgyűjtőt kérnek fel a munkára, ugyanakkor együttműködési megállapodást kívánnak kötni mindazok­kal a szervezetekkel és polgári körökkel, amelyek támogatják a magyar állampolgár­ság kiterjesztését. Ennek fő célja a kam­pány hatékonyságának növelése és a kettős állampolgárság ellen zajló, az aktuális ha­talom által gerjesztett diverzió elhárítása. Rácz Sándor, az MVSZ tiszteletbeli el­nöke egyébként arra kérte a magyar válasz­tópolgárokat, hogy forduljanak el azoktól a pártoktól, amelyek nem támogatják fenntartás nélkül a kettős állampolgársá­got, mert szavai szerint: „Igaz ugyan, hogy a magyar jog ismeri a kettős állampolgársá­got, de eddig abban csak azok részesülhet­tek, akik a hatalom mellé szegültek­­ cse­lédnek!” ■ RÖHRIG Ottó AZ ARADI VÉRTANÚKRA SZOBORAVATÁS NÉLKÜL EMLÉKEZNEK Virágot helyeznek a szobortalapzathoz Az aradi vértanúkról szoboravatás nél­kül emlékeznek meg a hét végén, ezúttal nemcsak a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szervezésében tarta­nak ünnepségeket, hanem a Tőkés László református püspök által vezetett Király­­hágó-melléki Református Egyházkerület is külön rendezvénysorozatot tervez Aradon az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kezdeményező testületével, illet­ve az Arad és a Bihar megyei polgári moz­galmakkal együttműködve. Tokay György, az RMDSZ Arad megyei parlamenti képviselője az MTI-nek el­mondta: ez a mostani megemlékezés fáj­dalmas lesz. A romániai magyaroknak ugyanis az volt a vágyuk, hogy október 5- én, nyolcvan év után ismét köztéren álljon az aradi Szabadság-szobor. Erre azonban egy maroknyi nacionalista miatt nincs le­hetőség, a szobor visszaállításával kapcsola­tos munkálatokat leállították. Ez azonban a képviselő szerint nem jelenti azt, hogy az RMDSZ lemondott volna az emlékmű maj­dani felállításáról. A megemlékezések október 4-én, szombaton kezdődnek, az 1848-49-es for­radalom és szabadságharc tiszteletére ren­dezendő ünnepi műsorral - mondta To­kay György. Tájékoztatott arról, hogy 5-én, vasárnap a déli istentisztelet, illetve mise után az aradiak elzarándokolnak a város­­központba, a Tűzoltó téren álló üres szo­bortalapzathoz, hogy virágot helyezzenek el rajta. Ezzel is jelezni akarják, hogy ez a szobor közös ügyük, nem mondanak le róla - mondta az RMDSZ-képviselő. Októ­ber 6-án délelőtt istentisztelet, illetve mise lesz, délután kerül sor a koszorúzásra és a megemlékezésre az aradi vértanúk vesztő­helyén, az obeliszk mellett - mondta To­kay. Tőkés László szerint ugyanakkor az RMDSZ nem képes biztosítani a méltóság­teljes ünneplést. Ezt az RMDSZ volt tiszte­letbeli elnöke, a Király-hágó-melléki Re­formátus Egyházkerület püspöke hétfőn Nagyváradon tartott sajtóértekezleten fej­tette ki. Itt jelentette be, hogy a Király­­hágó-melléki Református Egyházkerület az RMDSZ vezetését bíráló Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményező testületé­vel, valamint az Arad és a Bihar megyei polgári mozgalmakkal együtt külön ren­dezvénysorozatot szervez az Aradon kivég­zett tizenhárom tábornok emlékének mél­tó megünneplésére. Erre mind az erdélyi, mind a határon túli magyarokat meghív­ták. Tőkés hangsúlyozta: szeretné, ha az aradi RIADSZ tagjai is részt vennének a rendezvényen. Ezek az ünnepségek már október else­jén elkezdődnek, október­ben érik el csúcs­pontjukat, amikor a Tűzoltó téren megko­szorúzzák a szobor talapzatát és a Minorita templomban lévő restaurált szobrot. A rendezvénysorozat keretében az Er­délyi Magyar Nemzeti Tanács kezdemé­nyező testületének tagjai és az erdélyi ma­gyar polgári egyesületek vezetői közös ta­nácskozásra ülnek össze. Az utóbbiak már bejelentették: a jövőre esedékes romániai helyhatósági választásokon saját listákat ál­lítanak az RMDSZ jelöltjeivel szemben. A püspök azt veti az RMDSZ vezetői­nek a szemére, hogy a szobor ügyében meghátráltak, mivel az idei határidő he­lyett megelégedtek a „záros határidő” kö­vetelésével. Az aradi emlékmű felállításá­nak előkészítő munkálatait a romániai szakhatóságok nemrég formai okokra hi­vatkozva felfüggesztették. A román vezető politikusok ezt követően egy, az 1848-49-es szabadságharc román és magyar személyi­ségeit ábrázoló megbékélési szoborpark létrehozását javasolták. Tőkés szerint a Szabadság-szobor előbb­­utóbb a helyére kerül. Ezért az RMDSZ ve­zetőségének várnia kellene a szobor felállí­tásának követelésével, mivel ezt - vélekedik a püspök - csak elvtelen politikai megegye­zés révén lehetne megoldani. EGYÜTT ÜNNEPEL DÁVID IBOLYA ÉS ORBÁN VIKTOR Ismét találkozhat a Fidesz és az MDF el­nöke az október 23-i ünnep alkalmával. A Magyar Nemzet úgy tudja: a Fidesz vezeté­se kezdeményezte az MDF-nél, hogy a Szö­vetség rendezvényén Orbán Viktor mellett mondjon beszédet Dávid Ibolya is. A Magyar Nemzet információi szerint a Magyar Demokrata Fórum elnöke egyelő­re nem döntött az ügyben, bár több meg­keresés is érkezett hozzá az ‘56 os forrada­lom és szabadságharc emlékére tervezett különböző ünnepi rendezvényekre. Az azonban már bizonyos, hogy az MDF kép­viselőcsoportja nem vesz részt a parlamen­ti megemlékezésen október 23-án - erről a frakció az ülésszakot megnyitó ülésén ha­tározott. Emlékezetes, hogy a múlt évben meg­osztott volt az ellenzék ebben a kérdésben. A Fidesz teljes frakciója távol maradt a kor­mánypártok által kezdeményezett or­szággyűlési ünnepségről, és a budai Vár­ban tartotta megemlékezését. Az MDF képviselőcsoportjának egy része ugyanak­kor megjelent az Országházban, ahol Dá­vid Ibolya beszédet is mondott, a többiek pedig az ország különböző helyszínein ün­nepeltek. A nyári ellenzéki csúcstalálkozó óta ez lenne az első alkalom, amikor a két pártelnök hivatalos rendezvényen együtt szerepel. A K AND H BRÓKERCÉGE Hatékony és határozott nyomozást A kormányfő megbeszélése nyomozó szervek vezetőivel Medgyessy Péter­ miniszterelnök megbeszélésre hívta össze hétfőn Polt Péter legfőbb ügyészt, a rendőrség legmagasabb ran­gú illetékes vezetőit és több titkosszolgálati vezetőt - értesült kor­mányzati forrásokból az MTI. A találkozó témája az úgynevezett brókerügy volt. A kormány­fő arra kérte a nyomozó hatóságok képviselőit, hogy „a lehető leg­hatékonyabban, határozottan és mielőbb derítsék fel” a K and H Equitiesnél történt pénzmosási ügy minden részletét. Medgyessy Péter a találkozón azt mondta: elvárja, hogy egyetlen szerv se le­gyen tekintettel vélt vagy valódi politikai összefüggésekre, az eset­leges érintettek politikai hovatartozására és beosztására - közöl­ték a távirati irodával az említett források. Gál J. Zoltán kormányszóvivő az MTI megkeresésére sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta az értesülést.

Next