Magyar Szó, 2005. szeptember (62. évfolyam, 205-230. szám)
2005-09-01 / 205. szám
2 KÜLFÖLD kulfold@magyar-szo .co.yu k/lAcmaó 2005. szeptember 1., csütörtök a Katrina hurrikán túlélőinek kimentéséért ✓ Áradások, fosztogatások súlyosbítják a katasztrofális helyzetet az egyesült államokbeli Louisiana, Mississippi és Alabama államokban Újabb áradások, helyenként fosztogatások súlyosbítják a Katrina hurrikán pusztítása nyomán kialakult katasztrofális helyzetet az egyesült államokbeli Louisiana, Mississippi és Alabama államokban, ahol a túlélők után kutató mentőcsapatok versenyt futnak az idővel, miközben a hatóságok már attól tartanak, hogy a halálos áldozatok száma a több százat is elérheti. A dühöngő szélvihar és a partra zúduló nyolcméteres tengeráradat különösen nagy pusztítást végzett Mississippi államban, ahol a legújabb adatok szerint 110 ember vesztette életét. Vízen és a levegőben nagy erővel folyik a kutatás a túlélők után, mivel még mindig százak, vagy akár ezrek lehetnek a víz fogságában. „Csak azt tudom elképzelni, hogy így nézhetett ki Hirosima 60 évvel ezelőtt” - jegyezte meg Haley Barbour, Mississippi állam kormányzója egy helikopteres szemleút után. Az amerikai történelem legdrágábbnak ígérkező mentési művelete van kibontakozóban. George Bush amerikai elnök szabadságát két nappal lerövidítve visszatért Washingtonba, hogy a munkálatok koordinálására alakult tárcaközi bizottságot vezesse. A légierő, a haditengerészet és a szárazföldi hadsereg emberrel és felszereléssel, így az éjszakai kutatásra is alkalmas helikopterekkel, kétéltű járművekkel siet az iraki feladatok miatt ugyancsak túlterhelt Nemzeti Gárda segítésére. A haditengerészet öt hajót - köztük egy kórházhajót és egy helikopterhordozót - indít el Norfolkból és Baltimore-ból. A hajók építési felszerelést, Humvee terepjárókat, élelmiszert, üzemanyagot, gyógyszert, víztisztító berendezéseket visznek a Mexikói-öböl katasztrófa sújtotta partvidékére. A Pentagon hazai összfegyvernemi csoportot hozott létre egy háromcsillagos tábornok vezetésével a fegyveres erők műveleteinek koordinálására. Az áradások súlyos helyzetet idéztek elő New Orleansban, amelynek több mint 80 százaléka víz alá került, miután átszakadt a város északi határát alkotó Pontchartrain-tó gátja. A csaknem teljesen zárt, óriási lagúna vízszintje 30 centiméterrel magasabb a Mexikói-öböl szintjénél, és most folyamatosan feltölti az óriási tájat formáló New Orleanst, amelynek nagy része viszont egy-két méterrel a tengerszint alatt fekszik. A vízből a mélyebben fekvő részeken már csak a házak teteje látszik ki. A gátakon keletkezett rést nem sikerült betömni helikopterről ledobott homokzsákokkal, az új terv szerint törmelékkel megrakott nagy uszállyal próbálkoznak. A New Orleans-i hatóságok fontolóra vették a városban maradt emberek evakuálását. A hőség, a villanyáram, légkondicionálás hiánya, az eldugult csatornák és illemhelyek miatt egyre elviselhetetlenebb állapotok miatt a Superdome stadionban meghúzódó 20 ezer személyt két nap leforgása alatt szeretnék elszállítani, bár még nem tudni, hova. Több helyen is tüzek égtek a városban, feltehetően a megsérült gázvezetékek miatt. Fosztogatások is súlyosbítják a helyzetet. Két kerületében a statáriális állapothoz hasonlítható szigorúsági rendszabályokat vezettek ugyan be, de a hatóságok a túlélők mentésére összpontosítanak. A Katrina által okozott károkat több mint 25 milliárd dollárra becsülik, ami azt jelenti, hogy az amerikai biztosítási ágazat történetében a legdrágább természeti katasztrófaként vonul be a Katrina pusztítása, az 1992-ben pusztító Andrew hurrikánt váltva fel ebben a rangsorban. Az amerikai energiaügyi minisztérium megnyitja az ország stratégiai olajtartalékát, hogy kiegyenlítse azt a termelési veszteséget, amit a mexikói-öbölbeli finomítók Katrina hurrikán miatti kiesése okozott. Az USA stratégiai nyersolajtartaléka mintegy 700 millió hordót tesz ki és e készletet négy központban tárolják, kettő közülük a hurrikán sújtotta Louisianában található. Az Egyesült Államok nyersolajtermelésének mintegy negyedét adó mexikóiöbölbeli kitermelés több mint 90 százaléka leállt a Katrina hurrikán pusztítása következtében, és a viharok miatt az ottani finomítókapacitások több mint 10 százaléka egyelőre nem termel. MOSZKVA - Oroszország felajánlotta, hogy segítséget nyújt az Egyesült Államoknak a Katrina hurrikán pusztítása nyomán indított kutató- és mentőmunkákban -jelentette be tegnap a rendkívüli helyzetek orosz minisztériuma. A Jur- 5ca beszámolója szerint két Il-76TD típusú repülőgépe vár indulásra, a légi járművek szakembereket, mentőberendezéseket és kutatóhelikoptereket tudnak eljuttatni a katasztrófa sújtotta térségekbe. (MTI/ITAR-TASZSZ) A hídon rekedt lakosokért érkeznek a mentők New Orleansban Szolidaritás: kulcsszerep a kommunizmus megdöntésében Mintegy húsz állam- és kormányfő emlékezett meg tegnap az észak-lengyelországi Gdanskban a keleti tömb első független szakszervezete létrejöttének 25. évfordulójáról, amely a megítélések szerint kulcsszerepet játszott a kommunizmus megdöntésében. A kommunizmus megdöntése „egyetlen puskalövés, vérontás nélkül" történt - hangsúlyozta Lech Walesa, a Szolidaritás szakszervezet első elnöke, Lengyelország első demokratikusan megválasztott államfője a Szolidaritástól a szabadságig elnevezésű konferencia utolsó napján. „Napjainkban a Szolidaritás szakszervezet üzenete az egész világra eljutott, a szolidaritás eszméje az egyik legfontosabb válasz a globalizációra és a XXI. század kihívásaira” - hangsúlyozta Aleksander Kwasniewski lengyel elnök nagyívű beszédében, melyben külön méltatta egykori ellenfele, Lech Walesa és az elhunyt lengyel pápa, II. János Pál érdemeit. „A Szolidaritás a szabadság győzelmét jelentette” - mondta beszédében José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke, aki szerint „egy új világot teremtett, új távlatokat kínált, új kapcsolatokat kovácsolt a népek között, és helyreállította egy nemzet méltóságát”. Az ünnepségen jelen volt Boris Tadić szerb elnök és Vuk Draskovic, Szerbia és Montenegró külügyminisztere is. Nagy személyes élménynek nevezte a gdanski központi ünnepséget Sólyom László magyar államfő. Magyar újságíróknak nyilatkozva felidézte, hogy a rendszerváltás előtt milyen élénk kapcsolatok voltak a magyar demokratikus ellenzék és a lengyel ellenzékiek között, ő személyesen is tartott kapcsolatot krakkói ellenzéki körökkel. A lengyelek példát adtak arra, hogyan lehet a rendszerváltást békésen, tárgyalásos úton végrehajtani, hiszen ők „találták fel” a kerekasztal-tárgyalásokat, amit aztán a magyar ellenzék is átvett. Igaz, a magyar ellenzék továbbjutott ezen az úton, hiszen az első lengyelországi választások még csak részlegesen voltak szabadok. (MTI) Tömeghalál Bagdadban Pánik tört ki egy síita vallási megemlékezésen Folytatás a 1. oldalról Az Európai Unió Londonban ülésező elnöksége annak a véleményének adott hangot, hogy aknavetős támadás okozta a rendezvényen kitört tömegpánikot. A testület nyilatkozatában a legerősebb kifejezésekkel ítélte el a terrorakciót. Az elnökségi közlemény nem tesz említést arról, hogy a támadást kik követték el, viszont egyértelműen terrorcselekménynek tulajdonítja a síita zarándokokat ért, „minden képzelőerőt meghaladó tragédiát”. A nyilatkozat szerint vallási rendezvényre igyekvő, ártatlan civileket ért „hitvány támadás", és a „felelősök gonoszsága nem ismer határt”. (MTI/AFP/AP/Reuters) Rugová nagybeteg? Ibrahim Rugová kosovói elnök, akit Németországban kezelnek, „súlyos beteg" - közölték tegnap a brit Reuters hírügynökséggel prištinai diplomáciai körökből. Részleteket nem közöltek, de a hírügynökség jelentése megjegyzi, hogy Rugová egészségi állapota aggodalmat kelt „lehetséges utódja kérdésével kapcsolatban”, mindössze néhány héttel a tárgyalások kezdete előtt, amelyektől Kosovo függetlenségét várják. A 60 éves Rugovát szombaton szállították a németországi Landstuhl amerikai katonakórházába, miután egy erős megfázás komplikációkat okozott nála. Erről azonban sem Pristinában, sem Landstuhlban nem hajlandók nyilatkozni. Rugovát már tíz napja kímélték a munkától és számos találkozóját lemondták. Szemtanúk szerint nagyon rosszul néz ki. (Beta) Végső búcsú a Titanictól Azt mondják a fiúk, jó lenne, ha lejönne a kontrollterembe - mondta a hajószakács éjfél után 1.15-kor, amikor betoppant a kajütjébe, igyekezett visszafogni izgatottságát. 1985. szeptember 1. volt, dr. Robert Ballard expedíciója - mint előtte oly sokan mások - a Titanicot kereste az Atlanti-óceán sötét mélységében. Rosszkedvű volt, mert pár napjuk maradt csupán, és tudta, hogy a média az óceán mindkét oldalán gúnyt fog űzni belőle az indulás előtti magabiztos kijelentései miatt. Éjfélkor vonult vissza, de nem tudott aludni. Amikor leért, mindenki vigyorgott és egyszerre beszélt. Az első szó, amit megértett, az volt: fűtőkazán. Kétségtelenül annak felvétele vibrált kékesen a kontrollteremben felszerelt képernyőkön. Igen, már húsz éve, hogy rábukkantak a világ talán leghíresebb hajóroncsára. A geológus és tengerbiológus Ballard egy évig titokban tartotta a lelet koordinátáit, és 1986-ban visszatért a csapatával, hogy részletes térképet és videofelvételeket készítsenek. Nem akartak felhozni semmit a 4000 méternyi mélységben kettétörten, de felegyenesedve álló hajóroncsról, sőt parányi tengeralattjárójuk utolsó merülésekor egy táblát ejtettek a fedélzetre, hiszen az első útján jéghegybe ütközött és elmerült luxusgőzös csaknem 1500 ember sírja is. A „mélytengeri archeológia aranygyapja” azonban túlságosan nagy kihívás volt, és Ballard nem védette le felfedezését, ezért kiaknázták mások. Lehet, hogy utóbb megbánta a nemes gesztust, de a világ valószínűleg hálás James Cameronnak, amiért felhozott mintegy 5500 tárgyat, melyek restaurálásuk után bejárták a világot, és ma is vándorkiállításokon - jelenleg négy az USA-ban - megcsodálhatóak. A Titanic nem egyszerűen utasszállító és postahajó volt, hanem korának, a technikába és haladásba vetett bizalommal és optimizmussal áthatott kora XX. századnak életfelfogását testesítette meg. Az óceánon óriási volt a forgalom, egyre több embert és árut kellett szállítani, s a brit White Star Line azt akarta, hogy a Titanic a legnagyobb és leggyorsabb legyen. Őszintén hitték, hogy elpusztíthatatlan. A hajóknál addig ismeretlen luxussal és a technika legújabb vívmányaival szerelték fel, jóval elkészülte előtt már szenzációnak számított. Talán ezért volt olyan arrogáns Edward J. Smith kapitány, a tapasztalt tengerjáró, amikor a hold nélküli, de derült éjszakában más hajók figyelmeztetései ellenére 22 csomós sebességgel száguldott a jéghegyek övezetében. Hetvenhárom évvel később a szétroncsolt parancsnoki hídon talált „telegráfok” - melyeken a gépházba és a hajó többi részébe továbbították az utasításokat - egyikén még „teljes gőzzel előre”-t mutatott a kar. A főkormánymű viszont teljesen kifordult: 22 fokkal sikerült módosítania a hajó irányát, ezért kerülték el a frontális ütközést, de ahhoz túl gyorsan haladtak, hogy teljesen kikerülhették volna a jégyhegyet. Nem tudhatjuk, mire gondolt Smith kapitány a maradék három órában, viszont vállalta a következményeket, és hajójával együtt ment a hullámsírba, a szinte utolsó percig égő villanyoknál látták alakját a parancsnoki hídon. A hajó görög tragédiába illő sorsáról könyvtárnyi anyagot írtak össze 1912 áprilisa óta. Némely szerzőben felmerült az a gondolat is, hogy amikor az ember túlságosan elbizakodott, mindig kapott a gondviseléstől egy jókora pofont: hát nem azt tartja a legenda, hogy Atlantisz azért pusztult el, mert a lakói már nem tudtak hova lenni a jóléttől? A vízözön is büntetés volt, mert az ember megfeledkezett istenről. A Titanic az újkor leckéje lett, de kétséges, hogy okult-e belőle valaki. Tragédiája viszont ma is foglalkoztatja az embereket, roncsa pedig lehetővé tette, hogy különféle tudósok tanulmányozzák, milyen hatással van ennyi évtizeden át a tengervíz, a borzalmas nyomás meg a fénytelen, de mikroszkopikus lényektől hemzsegő mélység különféle anyagokra. A fa már rég elenyészett, az acélt is jócskán kikezdték a mikroorganizmusok, de érdekes mód kitűnő állapotban kerültek a felszínre a porcelán és kristálytárgyak, bőröndökben talált ruhadarabok, általában a bőrtárgyak (híres egy magányos csizma képe is az óceánfenékről), a lepecsételt fiolákban még van parfüm és étolaj, sőt a papír is kiállta a próbát: képeslapok, jegyzetfüzetek, sőt egy amerikai bevándorlási űrlap szövege is olvasható. Felhoztak egy páncélszekrényt is, amelyből gyönyörű ékszerek és pénzérmék kerültek elő. Az ismétlődő expedíciók egyre fejlettebb technikával felszerelkezve igyekeztek megoldani a Titanic rejtélyeit, miért és hogyan sülylyedt el, ha igaz abból, amit a túlélő szemtanúk és szakértők adtak elő a bíróságon. Az RMS Titanic Részvénytársaság végezte el ezt a hatalmas munkát, de részt vett benne a National Geographic Society, a Discovery, egy sornyi egyetem és laboratórium is. 2004-ben visszatért a roncshoz Robert Ballard is, aki az idén júliusban merült le utoljára, hogy megállapíthassa: összeomlott a főárboc, az acélborítás már alig tartja magát, és az enyészet fokozott ütemben hatalmasodik el a roncson, amely hamarosan magába roskad. Az RMS Titanic Rt. még készített „szenzációs” felvételeket a hajó belsejéből, ahova eddig nem merészkedett kamera, és ez definitíve a vég. A két leginkább érintett ország, Nagy-Britannia és az USA megállapodást kötött a roncs védelméről. Húsz év háborgatás után Őfelsége Postahajóját ismét ellepi a sötétség és a csend. PÁLICS Márta A kegyetlenül rossz, de hisztérikusan ünnepelt filmből ismert hajóorr utolsó felvétele