Magyar Szó, 2005. december (62. évfolyam, 283-308. szám)
2005-12-01 / 283. szám
2 KÜLFÖLD kulfold@magyar-szo.co.yu MwSlc Bush győzelmet ígér Irakban Az amerikai elnök elutasítja a csapatkivonás menetrendjének kitűzését A washingtoni kormánynak világos és rugalmas stratégiája van az iraki háború megnyerésére - ez volt az üzenete George Bush amerikai elnök tegnap elhangzott beszédének, amelyben az amerikai katonák fokozatos hazavezénylését ígérte az iraki erők megerősödése függvényében, de ezúttal is elutasította, hogy kitűzzék a csapatkivonás menetrendjét. Az elnök az annapolisi haditengerészeti főiskolán mondott beszédet, és erre a napra időzítve hozták nyilvánosságra Washingtonban a Nemzeti stratégia az iraki győzelemhez című dokumentumot, amely ugyancsak az amerikai katonák fokozatos kivonását irányozza elő, de nem tartalmaz konkrét határidőt a kivonulás lezárására. A beszéd és a dokumentum nem tartalmaz alapvető újdonságot. Bush elnök a hangsúlyt az iraki erők kiképzésének a kivonulás mértékét meghatározó előrehaladására tette, kiemelve, hogy az irakiak egyre inkább képesek megvédeni magukat és országuk szuverenitását, s növekvő mértékben maguk állnak a harc élére. Ellenzéki követelésekre utalva hangsúlyozta, hogy a kivonulás ütemét az Irakban állomásozó katonai parancsnokok helyzetértékeléséhez igazítják, nem pedig washingtoni politikusok által felállított mesterséges menetrendhez. A csapatkivonásra mesterségesen kitűzött határidő az elnök szerint gyengeséget sugallna, s a terroristák kivárásra rendezkednének be. Az elnök elismerte, hogy a kiképzés nem volt mindig zökkenőmentes, de szavai szerint tavaly jelentős haladást értek el. Az irakiak most ugyanazt az alapkiképzést kapják, mint az amerikai újoncok, majd további kiképzéssel a külső és a belső ellenség ellen egyaránt felkészítik őket. A kiképzők kiképzése révén a kiképzők többsége ma már iraki. Bush elnök szerint Irakban az ellenség három összetevőből áll, ezek a megrögzött szaddámisták, a politikai folyamatot elutasító szunniták, akiket ma már maguk a szunniták szigetelnek el, valamint a legtöbb öngyilkos robbantásos merényletet és lefejezést elkövető terroristák. Irak a terroristák számára az emberiség elleni harcnak, Amerika számára a terrorizmus elleni háborúnak a központi frontszakasza. A terroristák iszlám totalitárius birodalmat akarnak Indonéziától Spanyolországig. Ugyanazt az ideológiát vallják, mint a 2001. szeptember 11-i egyesült államokbeli, illetve a madridi és londoni terrortámadások elkövetői. A szabadság, amely legyőzte a fasizmust és a kommunizmust, most megint a gyűlölet ideológiája ellen harcol. A szabad Irak a közel-keleti demokrácia ügyét segíti. Amerika nem hagyhatja magára Irakot, amely szabad nemzet lesz és az Egyesült Államok szilárd szövetségese - mondta az elnök. Az elnök hangsúlyozta, hogy az amerikaiak két dolgot akarnak Irakban: azt, hogy a katonák győzzenek és hazajöjjenek. Neki is ez a célja. A beszéd az elnöknek azokba az erőfeszítéseibe illeszkedik, hogy megállítsa népszerűségi mutatóinak további zuhanását, segítse a Republikánus Pártot abban, hogy a jövő évi törvényhozási választásokon megőrizhesse többségét. Az AP-Ipsos novemberi közvélemény-kutatása szerint az amerikaiak 62 százaléka ellenzi Bush Irakpolitikáját. Az iraki beavatkozás mellett csak 37 százalékuk állt ki, szemben a májusi 43 százalékkal. Jelenleg mintegy 160 ezer amerikai katona állomásozik Irakban. A Pentagon egyelőre csak annyit jelentett be, hogy a jövő év elején visszavonja a mostani választásra Irakba vezényelt 28 ezer főnyi pótlólagos katonai erőt. Irakban eddig több mint 2100 amerikai vesztette életét, a katonák állomásoztatása havonta 6 milliárd dolt" emészt fel. BAAKI Fegyveresek tüzet nyitottak egy kis mushra Bagdad közelében tegnap, és így nyolc embert megöltek, kettőt pedig megsebesítettek - közölte a rendőrség. Iraki és amerikai tisztviselők arra számítanak, hogy a december 15-i iraki parlamenti választások közeledtével még tovább fokozódik az erőszak. (MTI) Beta/AP Amerikai tengerészgyalogosok iraki őrizetesekkel a szíriai határ közelében elterülő Szaadában Kosovói albánokról ítélkezett a hágai nemzetközi törvényszék Folytatás az 1. oldalról A bíróság ítéletében jelezte, hogy Limaj és Musliu esetében nem találta megalapozottnak a vádakat, ezért elrendelte a vádlottak azonnali szabadlábra helyezését. Bala esetében viszont a vádak nagy részét, köztük kilenc gyilkosságot megalapozottnak találták. Kosovóban, az albánok körében még mindig a szerb fennhatóság ellen a kilencvenes évek legvégén vívott albán szabadságharc hőseinek tekintik a vádlottakat, mindenekelőtt Limajt; hétfőn is több tízezren tüntettek az érdekükben Prishtinében. A szerb vezetés viszont az egyenlő elbánásra hivatkozva azt tartaná fontosnak, hogy a törvényszék ítélje el Hasim Thaqit és Ramus Haradinajt, a Kosovói Demokrata Párt és a Szövetség Kosovo Jövőjéért nevű párt elnökét, illetve Agim Qekut, a Kosovói Védelmi Hadtest parancsnokát is. Mindhárman az UCK magas rangú parancsnokai voltak - közülük Haradinaj szerepel is a bíróság vádlottlistáján. Carla Del Ponte törvényszéki főügyész korábban arra panaszkodott, hogy nincs elegendő bizonyítéka a kosovói albánok bűntetteire, mire Belgrád igyekezett segítséget nyújtani Hágában ilyenek bőséges továbbításával. KOSOVSKA MITROVICA - A Kosovska Mitrovica-i albánok tegnap délután nagy népünnepélyt csaptak Fatmir Limaj és Isak Musliu felmentő ítélete után. Tűzfegyverből leadott sorozatok és petárdák dörögtek, világító rakéták szálltak a magasba, helyenként igazi tűzijáték volt látható. Erre elsőként a helyi Szerb Nemzeti Tanács tagjai reagáltak. Annak elnöke jelezte, panaszt tesz az UNMIK és a KFOR képviselőinél, amiért nem akadályozták meg ezt. Azon félelmükben, hogy incidensekre kerül sor, a város északi felében élő szerbek mintegy 300 fős csoportja gyűlt össze és - a Beta jelentése szerint - békésen figyeli az eseményeket, egyszersmind készen áll arra, hogy otthonaikat és családjaikat megvédje, ha kell. Prishtinében és Malisevóban szintén zajosan megünnepelték Limaj és Musliu felmentését Jakupo Krasniqi, a Kosovói Demokrata Párt főtitkára pedig úgy nyilatkozott, hogy a hágai ítélet előmozdítja a politikai helyzet javulását a tartományban. (MTI, Beta) KOSOVO LEENDŐ STÁTUSA Draskovic „egy ország - két rendszer” megoldást javasolt Moszkvában Folytatás az 1. oldalról Draskovic szerint Szerbiának nincs kifogása az ellen, hogy Kosovo önállóan lépjen fel a nemzetközi szervezetekkel való együttműködésében, kivéve azokat a szervezeteket, amelyek tagjai csakis független, nemzetközileg elismert államok lehetnek. Belgrád javaslata a külügyminiszter szerint szinte azonos a nemzetközi összekötő csoport által képviselt politikával és elvekkel, amelyek világosan kimondják, mit nem szabad Kosovo kapcsán megtenni. Ezek szerint nem lehet visszatérés az 1999 előtti állapotokra, nem változtathatók meg Kosovo adminisztratív határai - habár a képlet e kérdésben nem teljesen egyértelmű -, s erőszakos intézkedések megtétele kizárt. Csakis Belgrád és Prishtiné közvetlen tárgyalása és egyetértése hozhat mindkét fél számára elfogadható és megvalósítható megoldást. A tartomány valamennyi szerb és nem szerb lakójának biztosítani kell az emberi és kisebbségi jogokat, valamint garantálni kell Szerbia és Montenegró állam nemzetközi határait Albániával és Macedóniával - fejtette ki interjújában Vuk Draskovic. (MTI/Tanjug) 2005. december 1., csütörtök Németország erősíteni akarja kapcsolatait a kisebb EU-államokkal Angela Merkel kancellár első kormánynyilatkozata Németország a jövőben a közvetítő, az érdekek kiegyenlítőjének szerepét kívánja betölteni az Európai Unióban, s erősíteni akarja kapcsolatait az EU kisebb államaival - közölte Angela Merkel a német parlament alsóházában (Bundestag) tegnap kancellárként elmondott első nagy beszédében, kormánynyilatkozatában. Merkel felszólalásának elején röviden kitért Susanne Osthoff német archeológus és sofőrének iraki elrablására, s leszögezte: Németország nem hagyja magát zsarolni, a terrorizmus nyomásának nem szabad engedni. A jelenleg még ismeretlen emberrablók azt követelik, hogy Németország szakítsa meg kapcsolatait Irakkal, különben kivégzik a túszokat. Németország nem vett részt katonákkal az iraki háborúban, az újjáépítés fázisában rendőröket és katonatiszteket képez ki Irak területén kiwt. Osthoffot és sofőrjét pénteken rabolták el Irak északnyugat részén; ő az első német, akit Szaddám Huszein iraki vezető megbuktatása óta túszul ejtettek. Az Európai Unió 2007-2013-as költségvetése körüli vitával kapcsolatban az új német kancellár azt szögezte le, hogy Németország az „összeurópai érdekeket” szem előtt tartó megoldás mellett áll ki, hozzá fog járulni ahhoz, hogy kompromisszumos megoldás szülessen, de az államháztartás helyzete miatt Németország nem engedheti meg magának az anyagi túlvállalást. Németország, az EU legnagyobb nettó befizetője, azt szeretné, ha a kiadások nem haladnák meg a bruttó nemzeti termékhez viszonyított egy százalékot. Merkel kiállt az európai alkotmány mellett, amelyet az európai ügy szempontjából kudarccal végződött franciaországi és hollandiai referendumok után több EU-ország is kétségbe von. „Azt akarjuk, hogy az alkotmányos szerződés siker legyen, bár ez most illuzórikusnak tűnik” - közölte a német politikus, aki az EU „mély válságáról” tett említést. Németország 2007 első felében tölti be ismét az EU elnökének tisztét. Merkel kiállt a szoros és nyílt transzatlanti kapcsolatok mellett is, a NATO-t pillérnek nevezte, s megismételte azt a gondolatot, hogy mindenekelőtt a NATO-n belül kell keresni a megegyezés lehetőségét, ha vitás kérdések merülnek fel a szövetségesek körében. A német kancellár Törökországra célozva azt mondta, hogy új tagokat a jövőben csak akkor szabad felvenni az EU-ba, ha a jelölt minden feltételt teljesít, s egyben az Európai Unió is befogadóképes. Merkel szerint országa érdekelt az oroszországi modernizálás sikerében. A 51 éves politikus kijelentette: szeretné, ha Németország tíz év múlva ismét a legdinamikusabban fejlődő európai gazdaságok közé tartozna, benne lenne az első háromban. Az idén 0,8, jövőre 1,2 százalékos növekménnyel számolnak a német gazdaságban. „A gondolatok országához a tettek kormánya tartozik hozzá” - közölte Merkel, s Willy Brandt néhai kancellár gondolatát („Merjünk több demokráciát”) kiegészítve leszögezte: Németországnak szabadabbnak, bátrabbnak kell lennie, meg kell szabadulnia a gazdaság kibontakozását gátló korlátoktól. Merkel kancellárként elmondott első kormánynyilatkozatában arról is beszélt, hogy „új igazságosságra” van szükség a szociálpolitikában. „Ahol csak lehet, a munkát fogjuk finanszírozni, s nem a munkavégzést” - közölte, hozzátéve: a gyengéknek továbbra is segíteni kell, de csak akkor lehet segíteni, ha az ország teljesítőképes. Merkel elismerését fejezte ki a Gerhard Schröder vezette szociáldemokrata-zöld kormányzatnak, s személyesen a volt kancellárnak, mert „ajtót nyitott" a piacgazdasági reformok előtt, s az ellenállás dacára is érvényt szerzett azoknak. (MTI) Angela Merkel Beta/AP XVI. Benedek: A soá az emberiség történetéből kitörölhetetlen szégyen Az emberiség történetéből kitörölhetetlen szégyennek bélyegezte a soát XVI. Benedek pápa tegnap a vatikáni Szent Péter-téren összegyűlt mintegy 20 ezer zarándok előtt. Az egyházfő idén áprilisi megválasztása óta most ítélte el a legsúlyosabb szavakkal a holokausztot. A pápa rendszeres heti prédikációja keretében beszélt a megsemmisítő táborokról és annak a náci hatalomnak a zsidó nép elleni gyalázatos „halálprogramjáról”, amely abban az időben az ő hazáját, Németországot irányította. XVI. Benedek, aki a vatikáni főtéren elmondott heti szentbeszédeit mindig hitbéli kérdések taglalásának szenteli, ezúttal azt az ószövetségi zsoltárt magyarázta, amely a zsidó nép által Krisztus előtt 586-ban átélt tragédiát, Jeruzsálem lerombolását és a Babilonba való száműzetést idézi fel. „Ebben a zsoltárban mintegy jelképesen megjövendölték a megsemmisítő táborokat, amelyekben a zsidó nép ellen egy gyalázatos halálprogramot indítottak az éppen magunk mögött hagyott évszázadban. Ez a szégyen kitörölhetetlen az emberiség történetéből” -jelentette ki az egyházfő. „Isten, aki a történelem legfőbb bírája, tudja, hogyan hallgassa meg az áldozatok kiáltásait, még ha az áldozatok időnként keserűek is vele szemben” - mondta a pápa, aki még Joseph Ratzinger bíborosként többször magával a Sátánnal azonosította a nácikat. (MTI/AFP)