Magyar Szó, 2006. február (63. évfolyam, 24-47. szám)

2006-02-01 / 24. szám

2 KÜLFÖLD kulfold@magyar­szo .co.yu Hhmki Putyin elégedett a múlt ével Az orosz elnök védelmezi hazája G8-tagságát­­ Izrael elismerésére hívja fel a Hamászt Vlagyimir Putyin elnök egészében elégedetten nyugtázta Oroszország tavalyi eredményeit, védelmébe vette G8-tagságát, és Izrael elismerésére hívta fel a Hamászt évi rendes sajtó­­értekezletén, amely csaknem három és fél órán át tartott tegnap, rekordot döntve. Mint mondta, a bruttó hazai összter­mék 6,4 százalékkal növekedett, ami nem rossz, a valutatartalékok már 185 milliárd dollárra duzzadtak, a tőzsdei tőkeképző­dés 88 százalékkal nőtt, a lakossági jöve­delmek pedig 8,7 százalékkal gyarapod­tak reálértékben. Nem sikerült viszont feltartóztatni az inflációt (amely 10,8 és 10,9 körül alakult), sem a rubel erősödé­sét. A politikai eredmények közül kiemel­te a (civil társadalom Kreml-barát meder­be terelésére hivatott) Társadalmi Kama­ra létrehozását és a csecsenföldi parla­ment megválasztását, s egyben védelmé­be vette a regionális kormányzók elnöki kijelölését. Putyin bírálta Ukrajnát, mert a nagy hidegek alatt normán felül vett el az orosz gázból, rámutatva, hogy ez újó­lag bizonyította a Balti-tenger alatt terve­zett gázvezeték megépítésének a szüksé­gességét Európa stabil gázellátása érde­kében. Újólag támogatta a piaci viszo­nyokra való áttérést az orosz-ukrán gáz­ágazatban, elutasítva bármiféle feltétele­zést a vita politikai hátteréről. Arra a kérdésre, hogy Oroszország a más államokra való nyomáskifejtés új fegyvereként használja-e a gázt, Putyin ki­jelentette: „légrakétánk van.” Oroszor­szág olyan rakétarendszereket fejlesztett ki, amelyeknek „mindegy, hogy van-e ra­kétavédelmi rendszer” - jegyezte meg, teljesen megalapozatlannak minősítve az energiafegyverről szóló kommentárokat. Az iszlám radikális Hamász győzelme a palesztin választásokon súlyos csapást mért az amerikai diplomáciára - vélte Pu­tyin, s emlékeztetett, hogy Oroszország nem nyilvánította terroristaszervezetnek a Hamászt, de hangsúlyozta: a szervezetnek el kell ismernie Izrael jogát a létezésre. Ha Kosovo teljes függetlenséget kap­hat, akkor miért kellene azt megtagad­nunk az abházoktól és a dél-oszétoktól - foglalt állást az egyetemes konfliktusren­dezési elvek mellett Putyin, aki egyéb­ként élesen bírálta a tbiliszi hatóságokat, amelyektől Moszkva „csupa köpést” kap. Az orosz elnök rámutatott, hogy a többi G8-tagország vezetői támogatják a soros elnökséget betöltő Oroszország részvételét a csoportban, mert senki sem akarja, hogy a G8 „a kövér kandúrok” (ki­zárólag a vezető fejlett hatalmak) gyűjtő­helye legyen. „A kutya ugat, a karaván ha­lad” - mondta azokról a volt szovjetoló­­gusokról, akik vitatják, hogy Moszkvának helye lenne az „elit klubban”. Putyin megismételte azt a javaslatát, hogy az atomklub tagjai hozzanak létre hálózatot urándúsító központokból, amelyekhez minden ország, Iránt is bele­értve, megkülönböztetéstől mentesen hozzáférhet. Már csak az Egyesült Államok tartóztat­ja fel Oroszország belépését a Kereskedel­mi Világszervezetbe - mondta Putyin, s újólag elutasította azt az amerikai igényt, hogy Oroszország engedélyezze külföldi bankok közvellen fióknyitását. Végül Pu­tyin állást foglalt az erős elnöki hatalom mellett a föderáció összetartására, és gene­rációkra elvetette egy olyan kormány gon­dolatát, amelyet a többségi párt állít össze. Ezzel eloszlatta azokat a latolgatásokat, hogy Oroszország parlamentáris köztársa­sággá alakulhat, és ő miniszterelnökként folytathatná politikusi pályáját a 2008-as elnökválasztás után, amelyen az alkot­mány szerint már nem indulhat. (MTI) A Hamász soha nem ismeri el Izrael létének törvényességét A Hamász soha nem fogja elismerni a palesztinok földjén létrehozott „cio­nista állam”, vagyis Izrael törvényes létét - írta a palesztin választásokon győztes szervezet egyik vezetője egy brit napilap tegnapi számában. Azon a napon, amelyen a Hamász megnyerte a palesztin választásokat, a vi­lág vezető demokráciái megbuktak a de­mokrácia vizsgáján - írta Háled Mesaal, a Hamász politikai irodájának vezetője a keddi The Guardianben. A legnagyobb brit baloldali lapban megjelent cikk sze­rint az Egyesült Államok és az Európai Unió - ahelyett, hogy elismerte volna a Hamásznak mint a palesztin nép szaba­don megválasztott képviselőjének törvé­nyességét - kollektív büntetéssel fenye­gette meg a palesztinokat, amiért azok él­tek jogukkal és megválasztották parla­menti képviselőiket. A cikk szerint a szervezetet semmi nem fogja eltéríteni céljától, hogy elérje a „felszabadítást és a visszatérés jogát”. Ha azonban Izrael hajlandó elfogadni a hosszú távú tűzszünet elveit, a Hamász kész ennek feltételeiről tárgyalni - írta Mesaal, aki szerint a Hamász békejobbot nyújt mindazok felé, akik az igazságra alapozott békében érdekeltek. Előző nap a közel-keleti kvartett - az ENSZ, az Európai Unió (EU), az Egyesült Államok és Oroszország - képviselői lon­doni értekezletükön leszögezték: bár­mely jövőbeli palesztin kormány támoga­tása annak függvénye, hogy ez a kormány elkötelezi-e magát az erőszakmentesség, Izrael elismerése, valamint a korábbi egyezségek és megállapodások, köztük a rendezési útiterv elfogadása mellett. Kofi Annan ENSZ-főtitkár ugyanakkor kije­lentette: a palesztin választások szabad jellegét mindenkinek el kell ismernie. Egy másik Hamász-vezető kedden kö­zölte: a szervezet nem hagyja magát a se­gélyek leállításával „zsarolni”, más finan­szírozási források után néz, ha a jelenlegi segélyek egy részét megszüntetik. A Ha­mász senkitől sem fogad el feltételeket, s már javában keresi az alternatív segély­­forrásokat - nyilatkozta Oszama Ham­­dán, a szervezet emigrációban levő veze­tőségének tagja. Nem­ tért ki arra, hon­nan remél pénzt a Hamász az esetleg ki­eső amerikai és európai uniós segélyek pótlására. A Hamász sokkoló választási győzelme miatt Izrael várhatóan felfüg­geszti a palesztinok nevében beszedett adók rendszeres havi átutalását a palesz­tin hatóságnak -jelezték tegnap Jeruzsá­lemben. (MTI/AP/Reuters/AFP) Meghalt a századik brit katona Irakban A háború kezdete óta a századik brit katona halt meg tegnap Irakban. Az iraki brit kontingensnek egy napon belül ez a második embervesztesége. A brit védelmi tárca tegnapi közlése szerint a katona robbantásos merényletben vesztette életét az ország fő déli kikötője, Umm Kaszr közelében. A detonációban több más brit katona is meg­sérült. A tegnap meghalt katona a brit szárazföldi hadsereg egyik legnagyobb ütőerejű egysége, a 7. páncélos dandár - vagyis a hírhedt Sivatagi Patkányok - kötelékében szolgált, csakúgy, mint előző nap elesett bajtársa. A hétfői haláleset a déli Maiszan tartományban történt: kézifegyverekből leadott lövések sebesítettek meg járőrözés közben egy brit katonát, és az később belehalt sé­rüléseibe. Nagy-Britannia annak idején 45 ezer fős haderővel vonult fel Irakban; a folyama­tos létszámcsökkentés nyomán a brit kontingens jelenleg mintegy 8 ezer főt számlál. A brit haderő az ország suták lakta déli részét ellenőrzi; itt általában jóval nyugod­­tabb a helyzet, mint az amerikai megszállási övezetekben. Az amerikai hadsereg már kétezernél is több katonát vesztett az iraki háború 2003. márciusi kezdete óta. (MTI) Ekeus elégedett a kisebbségvédelem fejlesztésével Folytatás az 1. oldalról Ekeus kiemelte, hogy Szerbia jelentős eredményeket ért el a nemzeti kisebbsé­gek helyzetének javításában, és rámuta­tott arra, hogy az EBESZ elégedett az együttműködéssel és a szerbiai intézmé­nyeknek a nemzeti közösségek helyzete javításáért tett lépéseivel. Külön téma­ként beszéltek Kosovóról, ahol az ottani szerbség alapvető emberi jogait sem ér­vényesítheti - áll a közleményben. Zoran Stojkovic szerb igazságügyi mi­niszter szintén tárgyalt Rolf Ekeusszal a nemzet kisebbségek jogainak érvényesí­téséről. Az igazságügy-minisztérium köz­leménye szerint Ekeus külön érdeklő­dést tanúsított a dél-szerbiai albán és a vajdasági magyar kisebbség helyzete iránt. A kisebbségi biztos elégedettségét tolmácsolta azokkal az erőfeszítésekkel kapcsolatban, amelyeket az igazságügyi minisztérium tesz a pozitív diszkriminá­ció elvének érvényesítésében az igazság­ügyi tisztségviselőknek a kisebbségek so­raiból történő megválasztásakor, és azt il­letően, hogy a kisebbségek anyanyelvü­kön értekezhetnek a jogi eljárások során. Ekeus a nemzeti színezetű incidensek hatékony kezelésének fontosságát is kie­melte. (Beta) ­ Tadić és Thaci a mielőbbi közvetlen párbeszédért Folytatás az 1. oldalról A szerb elnök szerint a státustárgyalá­soktól függetlenül olyan kérdéseket kel­lene rendezni, mint amilyen a kosovói szerb falvak áram- és vízhiánya. „Szeret­ném, ha valamely kosovói intézményhez fordulhatnék segítségért ez ügyben” - fo­galmazott. Tadić sajnálatát fejezte ki ami­att, hogy nem engedélyezték számára a részvételt Ibrahim Rugova kosovói elnök múlt heti temetésén, „mert véleményem szerint a másként gondolkodók iránti tiszteletadás is kötelességünk, hiszen ez hivatott európai arculatú politikánknak nyomatékot adni”. Elmondta azt is, hogy Thapval való találkozásához nem kellett közvetítő: „Nincs szükség rájuk, mert az én ajtóm nyitva áll minden legitim koso­vói vezető előtt, bármikor, bármiről nyíl­tan és közvetlenül tárgyalhatunk”. Sajnos - tette hozzá - eddig az albán féllel való mérvadó beszélgetések egyike sem sike­rült, mert rendre visszautasításba ütköz­tünk. Itt emlékeztetett arra a saját és kor­mánykezdeményezésre, hogy találkozzon Bajram Kosumi kormányfővel és Rugová­­val, de egyikből sem lett semmi. Tadic­ a nap folyamán tárgyalt még Karolosz Papuliasz elnökkel, Kosztasz Ka­­ramanlisz kormányfővel, háromnapos lá­togatását zárva pedig a szerb-görög gaz­dasági tanács ülésén vett részt, valamint a Kokalisz magánalap szervezésében Nyu­gat-Balkán jövője szerbiai szemszögből címmel előadást tartott. PRISTINA­­­ Albert Rohan, a kosovói ENSZ-megbízott helyettese szerint a helyi önkormányzatok reformjáról folytatandó tárgyalásokra február huszadika táján ke­rülhet sor. Eredetileg január 25-én kel­lett volna megtartani, de Rugová halála miatt elmaradt. A helyi szerbek képvise­lőivel folytatott tegnapi prištinai tárgyalá­sai után a Belgrádot képviselő Goran Bogdanović kijelentette, hogy Rohan a szerb fél decentralizációt érintő vélemé­nyére volt kíváncsi, jóllehet erről már ko­rábban is szó volt. Rohan Pristinába érkezésének elsőd­leges célja, hogy személyesen győződjön meg a Rugová halála utáni helyzet alaku­lásáról. Ma a státustárgyalásokban részt vevő képviselőkkel való további találkozá­sai vannak soron. (Beta) 2006. február 1., szerda Del Ponte: Az EU függessze fel a tárgyalásokat Szerbiával! Az Európai Uniónak a tárgyalások felfüggesztésével kell nyomást gyakorolnia Szerbiára azért, hogy kiadja Hágának az országban tartózkodó legkeresettebb háborús bűnöst, Ratko Mladicot - véli Carla del Ponte, a volt Jugoszlávia te­rületén elkövetett bűntettekben ítélkező nemzetközi törvényszék főügyésze a Le Figaro című francia napilapnak adott tegnapi interjújában. Az Európai Unió február végére tervezi a tárgyalások újrakezdését Belgráddal. A hágai főügyész párizsi látogatása alkalmából elmondta az újságnak: európai körútja során meg akarja győzni az Európai Unió tagállamait arról, hogy ha nyomást gyako­rolnak Szerbiára, Vojislav Koštunica szerb kormányfő hajlandó lesz kiadni a del Pon­te szerint az országban bújtatott Mladicot. „Az Európai Unió jelenleg egy olyan országgal folytat tárgyalásokat, amely tö­meggyilkosokat rejteget” - jelentette ki del Ponte. Hozzátette: „Az Európai Unió visszautasította a tárgyalások megkezdését Horvátországgal, mert Zágráb nem tartóz­tatta le Ante Gotovinát. Azt szeretném, hogy az unió Belgráddal szemben is hasonló­an viselkedjen.” A főügyész szerint mára egy­értelművé vált, hogy a morális érvek nem járnak siker­rel. Del Ponte úgy véli, hogy az EU-val való tárgyalások megkezdése előtt csak az Egye­sült Államok tudott nyomást gyakorolni Belgrádra, de a helyzet változott, és Európa ma már hatékonyabban tud fellépni. „Az egyetlen eszköz kényszeríteni a szerb ható­ságokat arra, hogy letartóztassák Mladicot, az európai folyamat lefékezése vagy leállí­tása” - hangsúlyozta a főügyész, aki szeretné, ha a szerb tábornok jelen lenne Hágá­ban a srebrenicai mészárlás ügyében jövő nyáron kezdődő perben. Véleménye szerint Mladic letartóztatása megkönnyítené Radovan Karadžić elfogá­sát is. Róla nem tudni, hol van pontosan, mert jelenleg senki nem keresi. (MTI) Néhány sorban TEHERÁN: IRÁN ATOMLÉTESÍT­MÉNYEI ELLENŐRZÉSÉNEK MEG­TILTÁSÁVAL FENYEGETŐZIK, HA A BT ELÉ VISZIK AZ ÜGYÉT.­­ Teherán bejelentette, hogy megtiltja nukleáris lé­tesítményeinek előre be nem jelentett el­lenőrzését, és felújítja további nukleáris kutatásait, ha az ENSZ BT elé viszik az iráni atomprogram ügyét. „Ha a Bizton­sági Tanácsot tájékoztatják az ügyről, vagy az magához veszi az iráni nukleáris dossziét, a parlament döntésének megfe­lelően arra kényszerülünk, hogy felhagy­junk az önként meghozott intézkedések­kel, és ne tartsuk tovább magunkat a ki­egészítő jegyzőkönyvhöz”, amely lehető­séget teremt az iráni atomprogram előre be nem jelentett ellenőrzésére - mondta Ali Laridzsani, a kérdés fő iráni felelőse, a legfelső nemzetbiztonsági tanács titká­ra. Laridzsani figyelmeztette a Nyugatot, hogy „ha ezek az országok minden esz­közt felhasználnak arra, hogy leállítsák nukleáris kutatóprogramunkat, akkor számolniuk kell azzal, hogy Irán is hasz­nálni fogja minden képességét a térség­ben”. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt ál­landó tagállamának külügyminiszterei tegnapra virradóra Londonban megálla­podtak abban, hogy a Nemzetközi Atom­energia-ügynökség a héten esedékes rendkívüli ülésén továbbítsa a BT elé az iráni atomprogrammal kapcsolatos kér­déseket. KOPPENHÁGA: DÁN MUNKAHE­LYEK EZREINEK MEGSZŰNÉSÉT OKOZHATJA A MUZULMÁN KERES­KEDELMI BOJKOTT.­­ Több mint 11 ezer dán munkahely elvesztését okozhat­ja az a bojkott, amelyet muzulmán orszá­gokban alkalmaznak a dán árukkal szem­ben a Jylland-Posten dán lap muzulmán vallási érzéseket sértő Mohamed-karika­­túrái miatt. A dán Jyske Bank kedden nyilvánosságra hozott elemzése szerint a muzulmán országokban alkalmazott ke­reskedelmi bojkott - egyévi időtartam­mal számolva - nyolcmilliárd dán koro­nás (1,1 milliárd eurós) exportkiesést okozhat, és több mint 11 ezer munkahely megszűntével járhat. Anders Fogh Ras­mussen dán miniszterelnök kifejezte re­ményét, hogy a Jylland-Posten hétfői bo­csánatkérése után az iszlám világ vezető személyiségei tartózkodni fognak a to­vábbi bojkottfelhívásoktól. Ezt követően az Arab Liga tagállamainak belügymi­niszterei felszólították a dániai kormányt, hogy büntesse meg keményen a Moha­med prófétáról készült, egy dániai, majd egy norvég újságban közzétett szatirikus rajzok készítőit.

Next