Magyar Szó, 2006.március (63. évfolyam, 48-74. szám)
2006-03-01 / 48. szám
Beta/AP Kiújultak a harcok a legnagyobb kabuli börtönben: a rendőrök rabokra lőttek, akik megpróbáltak betöri egy ajtót, egy fogoly meghalt, hárman megsebesültek - közölte a rendőrség. Az afgán főváros Pufi Sarki negyedében álló börtönben, ahol mintegy 2000 foglyot, közöttük tálibokat őriznek, vasárnap súlyos összecsapások zajlottak a foglyok és a rendfenntartó erők között. A harcok 24 órás szünet után tegnap azután újultak ki, hogy a tárgyalások zsákutcába jutottak - közölte Abdul Halik, a börtön parancsnoka. Ezzel ötre emelkedett a börtönlázadásban meghalt foglyok száma, negyvenegyen sebesültek meg. Jelenleg ebben a fegyintézetben köztörvényeseket, valamint az al-Kaida nemzetközi terrorhálózattal és a tálib fegyveresekkel kapcsolatban álló személyeket tartanak fogva. A múlt hónapban hét tálib gyanúsított szökött meg ebből a börtönből, látogatónak álcázva magát. A képen: hozzátartozók várakoznak a börtön előtt 2 KÜLFÖLD kulfold@magyar szo.co.yu IHm Szó Pokolgép rongálta meg Szaddám Huszein apjának sírhelyét Pokolgép robbant tegnap hajnalban az iraki Tikrítben annál a kisebb mecsetnél, amelyet Szaddám Huszein volt iraki elnök emeltetett apja sírja fölé. A szentély helyi illetékesek és a rendőrség közlése szerint súlyosan megrongálódott. A robbanószerkezetet minden valószínűség szerint pirkadatkor telepítették a szunnita kegyhelyhez. Az eset előzménye, hogy a múlt héten egy síita mecsetet romboltak le ismeretlenek egy robbantással Szamarrában. A síita szentély megrongálását szunniták ellen elkövetett megtorló akciók követték. A felekezetközi villongások azóta mintegy kétszáz emberéletet követeltek. Közben az iraki hadsereg közölte, hogy katonák kilenc ember golyó lyuggatta holttestére bukkantak az iraki fővárostól délre. A tetemek a Baakúba déli szomszédságában fekvő Tarfíja falucska határában hevertek a mezőn. Az amerikai hadsereg újabb veszteségről adott számot: hétfőn Bagdadban tűzharc során elesett egy katonája, s ezzel 2296-ra emelkedett az arab országban a csaknem három évvel ezelőtti invázió óta elesett amerikai katonák száma. (MTI/Reuters/AP/AFP) Az iraki háború erősíti a terrorizmust Nemzetközi felmérés szerint az iraki háború felerősítette annak az esélyeit, hogy a világon bárhol terrorcselekményeket kövessenek el. A BBC megrendelésére a GlobeScan cég által 35 országban, 42 ezer ember megkérdezésével készített közvélemény-kutatás eredményét tegnap hozták nyilvánosságra. A megkérdezettek 60 százaléka osztotta a fenti véleményt, és csak 12 százalék vélte úgy, hogy csökkent a terrortámadások veszélye. „Hivatalosnak tekinthető, hogy az emberek világszerte úgy vélik: a nyugati vezetők alapvető hibát követtek el a terrorizmus elleni háborújukban Irak megszállásával” - szögezte le Doug Miller a GlobeScan részéről. . A felmért országok zömében többségben voltak azok, akik szerint Szaddám Huszein iraki diktátor elmozdítása hiba volt, azokkal szemben, akik helyeselték a lépést. A közvélemény-kutatásban részt vett államok közül Argentína, Egyiptom, Kína és Brazília polgárai hajlottak a leginkább arra, hogy az Egyesült Államok vezette koalíciónak ki kell vonulnia Irakból. (MTI/Reuters) Al-Kaida-vezér halála Az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet szaúd-arábiai ágának vezetője is elesett abban a rajtaütésben, amelyet hétfőn hajtottak végre a biztonsági erők a fővárosban - közölte tegnap a belügyminisztérium. A közlemény szerint a tűzharcban agyonlőtt öt fegyveres közül négyet már azonosítottak, és köztük van a vezér, a 36 éves Fahd el-Dzsaveir is. A többiek is mind szerepelnek a Szaúd-Arábiában működő 36 legveszélyesebb terroristáról tavaly kiadott listán. A belügyminisztérium azt állítja, hogy 21-en távoztak az országból, és közülük sokan az iraki terroristacsoportokhoz csatlakoztak, aki pedig nem ment el, az azóta majdnem mind meghalt. A hétfői rajtaütést az ország keleti részén fekvő abkaiki olajkomplexum elleni elvetélt merényletkísérlet nyomán hajtották végre. A terroristák Rijád előkelő negyedének egyik villájában rejtőzködtek. Az ostrom két órán át tartott. A pénteki abkaiki akció, amelyben két rendőr és két merénylő meghalt, lett volna a legnagyobb szabású támadás az iszlám fegyveresek részéről Szaúd-Arábiában azóta, hogy 2004 decemberében öngyilkos merénylők megpróbálták felrobbantani a rijádi belügyminisztériumot. A támadást „az Arab-félsziget al-Kaida szervezete” vállalta egy interneten nyilvánosságra hozott közleményben. (MTI/AFP/Reuters) Ciprus egyesítésének lehetősége A ciprusi újraegyesítés lehetőségeiről tárgyalt Párizsban Kofi Annan ENSZ-főtitkárral Tászosz Papadopulosz ciprusi elnök. Papadopulosz Párizsba indulása előtt úgy nyilatkozott a sajtónak: a világszervezet vezetőjével arról konzultálnak majd, miként lehetne új lendületet adni a szigetország újraegyesítését célzó tárgyalásoknak, de tartózkodott annak megerősítésétől, hogy a párizsi találkozó nyomán az egyeztetések még 2006-ban megkezdődnének Ciprus görög és török fele között. A ciprusi elnök közlése szerint készek bármikor tárgyalásokat kezdeni, de a főtitkár tiszte megmondani, mikor jönnek létre a megfelelő előfeltételek, s mikor kezdődhetnek meg a megbeszélések. A szigetország görög és török közösségei között 2004. április 24-e, az akkor népszavazásra bocsátott Annan-féle rendezési terv kudarca óta szünetelnek az újraegyesítési tárgyalások. Párizsban várhatóan megállapodás születik arról, hogy az ENSZ-főtitkár különmegbízottat nevez ki az újraegyesítési tárgyalások előmozdítására. (MTI/EFE/AFP) Svédország Olof Palméra emlékezik Svédország Olof Palme miniszterelnök halálának huszadik évfordulójára emlékezett; az azóta is ismeretlen merénylő 1986. február 28-án oltotta ki a stockholmi utcán a köztiszteletnek és nagy nemzetközi tekintélynek örvendő államférfi életét. A járókelők vörös rózsákat helyeztek el Stockholm belvárosában azon a helyen, ahol az akkor 59 éves szociáldemokrata miniszterelnököt lelőtték. Rengeteg virág gyűlt össze Palménak a tetthelytől nem messze fekvő sírjánál is, ahol sokan gyertyát is gyújtottak az emlékezés jeléül. Svédországban a kerek évforduló alkalmából Palme kormányfői nagyságát megvilágító több összejövetelt is tartanak. Lesz olyan, amelyiken a Palmét a miniszterelnöki poszton követő Ingvar Carlsson és Goran Persson jelenlegi kormányfő is részt vesz. (MTI/AFP/AP) Felülvizsgálják a lengyel papok múltját Katolikus egyháztörténészek más szakértők bevonásával bizottságot alakítottak Lengyelországban a kommunista rendszer titkosszolgálati aktáinak tanulmányozására, annak megvizsgálására, milyen magatartást tanúsítottak a katolikus papok az előző rendszer évtizedeiben. Az Emlékezés és Igazság elnevezésű bizottság működésének célja egyfelől az egyház megtisztulása, másfelől az alaptalan vádaskodások megelőzése - nyilatkozta tegnap Robert Necek tiszteletes, a krakkói érsek szóvivője. Staniszlaw Dziwisz, Krakkó érseke, a néhai II. János Pál pápa volt személyi titkára kezdeményezte a bizottság létrehozását. Hasonló bizottságok már régebb óta működnek más lengyelországi egyházmegyékben. (MTI/AP) Bush: Választani a káosz és az egység között Az irakiaknak választaniuk kell „a káosz és az egység” között George Bush amerikai elnök szerint, aki Silvio Berlusconi olasz kormányfővel folytatott megbeszélése után a sajtónak nyilatkozva elítélte a fellángoló, tegnap Bagdadban több mint 40 halálos áldozatot követelő erőszakot. Az amerikai elnök a Fehér Házban tárgyalt az olasz miniszterelnökkel, mielőtt elindult volna ötnapos indiai és pakisztáni látogatására. Silvio Berlusconi közölte, hogy Olaszország az év végéig kivonja az Irakban állomásozó háromezer katonáját, amint arról már korábban megállapodott szövetségeseivel és az iraki kormánnyal. Kiemelte, hogy az olasz katonák mintegy tízezer iraki kiképzésében vettek részt. (MTI) 2006. március 1., szerda Zágráb peren kívül rendezné a háborús kártérítést? Belgrádi lapértesülés szerint Zágráb kész peren kívül rendezni jogi vitáját Belgráddal, és bizonyos feltételek mellett visszavonná a Hágai Nemzetközi Bírósághoz népirtás címén benyújtott háborús kártérítési keresetét Szerbia és Montenegró ellen. A Danas című belgrádi napilap írta, hogy „a horvát kormányhoz közel álló körökből” megerősítették: „Ivo Sanader kabinetje kész tárgyalni a belgrádi kollégákkal a keresetben felhozott problémák párbeszéd útján történő rendezéséről." Horvátország azon az állásponton van, hogy Szerbia és Montenegrónak kárpótlást kell fizetnie a károkért, amelyek az országot érték az 1991—95-ös horvátországi háború idején. Zágráb azonban hajlandó arra, hogy peren kívüli megegyezéssel rendezze a vitát. Szerbia és Montenegrónak ehhez el kell ismernie a véghezvitt pusztítást, és montenegrói mintára részt kell vennie a kárt szenvedett térségek felújításában (Filip Vujanovič montenegrói és Stjepan Mesić horvát elnök tavaly állapodott meg a Dubrovniktól délre fekvő Konavli vidékén okozott károkra vonatkozó háborús kártérítésről). Horvátország 1999. július 2-án nyújtotta be népirtás címén háborús kártérítési keresetét Szerbia ellen. Ivo Josipovic, Horvátország jogi főképviselője szerint Zágráb és Belgrád jogi vitáját lényegesen befolyásolni fogja Szarajevó és Belgrád peres eljárásának alakulása. Szarajevó 1993 márciusában nyújtotta be keresetét ugyanezen a bíróságon Belgrád ellen az 1992—95-ös boszniai háborúban elkövetett agresszió és népirtás címén. A per érdemi, befejező szakasza hétfőn kezdődött a Hágai Nemzetközi Bíróságon. Beta/AP Tegnap volt a tibeti új év első napja, ami háromnapos ünnepség kezdetét jelentette a tibeti buddhista kolostorokban, akárcsak az emigrációba kényszerült szerzetesek körében. A kép az indiai Dharmsala szentélyében készült g%ot gumim »minim: A :;í ma&MKgst Megváltozott a kapcsolatok minősége Folytatás az 1. oldalról Vlagyimir Putyin arról is beszélt: az orosz kormány hozzá fog járulni a magyar agrártermékek „befogadásához”. Erre azért is szükség van, mert Oroszországban az őszi vetések a mostoha időjárás miatt nagy károkat szenvedtek. Mint mondta, reméli, hogy a magyar termelők visszaszerzik korábbi pozícióikat az orosz piacon. Hangsúlyozta: fontosnak tartja a regionális szintű együttműködés fejlesztését, nem véletlen, hogy az orosz küldöttség tagjaként sok területi vezető is Budapestre érkezett. Vlagyimir Putyin kitért arra, hogy hatalmas lehetőségek vannak az energetikai együttműködésben is. Ez nemcsak a Magyarország felé irányuló energiaellátást teheti biztonságosabbá, hanem új magyar közreműködésre is sor kerülhet. Gyurcsány Ferenc azt mondta, Magyarország és Oroszország számára az egyetlen járható út a megértés és az együttműködés; „ezzel a látogatással a múlt befejezetté válik”. Oroszország és Magyarország valamennyi energiáját arra fordíthatja, ami népeik jövőjét, országaik prosperitását szolgálja. Több üzlet és kevesebb ideológia, több cselekvés és kevesebb beszéd - fogalmazott a miniszterelnök. Mint mondta, hosszú és nagyon nyílt, közvetlen tárgyalást folytatott az orosz elnökkel; az egyeztetés „messzebb vitt bennünket, mint korábban terveztük”. Sólyom László és Gyurcsány Ferenc díszvacsorát adott a vendég tiszteletére a Szépművészeti Múzeumban. Putyin ma megkoszorúzza a Magyar hősök emlékművét, majd a Magyar Nemzeti Múzeumban részt vesz a sárospataki református kollégium visszakapott köteteit bemutató kiállítás megnyitóján. (MTI) A könyv a legjobb ajándék Orosz lapok Putyin budapesti látogatásáról A könyv a legjobb ajándék, Tankok helyett gáz, olaj, bankok, valamint Üzleti út kulturális ráadással - ilyen címekkel kommentálták orosz lapok tegnap Vlagyimir Putyin elnök egyaránt másfél napos budapesti és prágai látogatását. „Oroszország aligha álmodhat arról a politikai befolyásról, amelyet a Szovjetunió élvezett az egykori szocialista táborban" -jegyezte meg a Nyezaviszimaja Gazeta, amely szerint „Moszkvában arra számítanak, hogy tankok helyett orosz vállalatok, bankok mehetnek be Prágába és Budapestre”. „Magyarország és Csehország kulcsfogyasztói az orosz energiahordozóknak Közép-Európában. És az orosz elnök segít az orosz vállalatoknak kiterjeszteni gazdasági expanziójukat a KGST és a Varsó Szerződés egykori tagállamainak piacára” - fejtegette a Nyezaviszimaja, megemlítve, hogy Putyinnal Budapestre tart Vagit Alekperov, a Lukoil vezére, és szólva az orosz piacvezető olajcég és az állami ellenőrzésű gázmonopólium, a Gazprom magyarországi üzletrészek megszerzésére irányuló terveiről. A Rosszijszkaja Gazeta rámutatott, hogy a Gazprom kész hatalmas föld alatti gáztárolókat építeni Magyarországon egész Európa ellátásbiztonságának javítására, és feltételezte: erről már Putyin vizitje során megállapodást írhatnak alá. Oroszország viszonya Magyarországgal és Csehországgal már elérte az összeurópai színvonalat: velük az egykori szocialista tábor többi tagjánál előbb sikerült lezárni gyakorlatilag az összes vitás kérdést, amelyek a múltból fennmaradtak, és áttérni a XX. századi kapcsolatrendszer építésére - állapította meg az orosz kormánylap, méltatva a jelenlegi szocialista kormányok érdemeit abban, hogy már nem fogják fel kihívásként az orosz tőke beáramlását, ahogyan korábban. A Lukoil benzinkútjaira a magyarok és csehek már majdnem ugyanúgy tekintenek, mint a BP kútjaira - toldotta meg. Magyar tisztségviselők történelmi jelentőségűnek minősítik a nemzeti ereklye, a sárospataki kötetek visszaadását - írta a Vremja Novosztyej. A Rosszijszkaja Gazeta szerint a magyar fél nem marad adós, mert - túl a kötetek tárolásáért-gondozásáért fizetett 400 ezer dolláron - további csaknem egymillió dollárt utal ki két olyan múzeum helyreállítására a Voronyezsi területen, amelyek súlyos károkat szenvedtek a nagy honvédő háborúban. A kommunista Szovjetszkaja Rosszijában a Putyin-vizithez időzítve közölt budapesti levél szerint viszont Oroszország megalázza magát, amikor egyoldalú gesztusként visszaadja a köteteket. Oroszországban nincs méltóságérzet, különben nem hanyagolná el, hanem megvásárolná és maga óvná a Szabadság téri szovjet hősi emlékművet is - vélte a levélíró. A kommunista képviselők a dumában is ellenezték a sárospataki kötetek visszaadását. Az (egykori függetlenségéből valamicskét még őrző) NTV tévécsatorna budapesti tudósításában ugyancsak az orosz üzleti terveket emelte ki, s egyben felidézte a közös múltat, megemlítve az 1848—49-es szabadságharc és az 1956-os felkelés leverését, az utóbbi 50. évfordulóját, a szocialista tábor legvidámabb barakkját, s bemutatva a nagytétényi szoborparkot, benne a Gellért-hegyről áthelyezett szovjet katonával. (MTI)