Magyar Szó, 2006.március (63. évfolyam, 48-74. szám)

2006-03-01 / 48. szám

Beta/AP K­iújultak a harcok a legnagyobb kabuli börtönben: a rendőrök rabokra lőttek, akik megpróbáltak betöri egy ajtót, egy fogoly meghalt, hárman megsebesül­tek - közölte a rendőrség. Az afgán főváros Pufi Sarki negyedében álló börtön­ben, ahol mintegy 2000 foglyot, közöttük tálibokat őriznek, vasárnap súlyos összecsa­pások zajlottak a foglyok és a rendfenntartó erők között. A harcok 24 órás szünet után tegnap azután újultak ki, hogy a tárgyalások zsákutcába jutottak - közölte Abdul Ha­­lik, a börtön parancsnoka. Ezzel ötre emelkedett a börtönlázadásban meghalt foglyok száma, negyvenegyen sebesültek meg. Jelenleg ebben a fegyintézetben köztörvényese­ket, valamint az al-Kaida nemzetközi terrorhálózattal és a tálib fegyveresekkel kapcso­latban álló személyeket tartanak fogva. A múlt hónapban hét tálib gyanúsított szökött meg ebből a börtönből, látogatónak álcázva magát. A képen: hozzátartozók várakoz­nak a börtön előtt 2 KÜLFÖLD kulfold@magyar­ szo.co.yu IHm Szó Pokolgép rongálta meg Szaddám Huszein apjának sírhelyét Pokolgép robbant tegnap hajnalban az iraki Tikrítben annál a kisebb mecsetnél, amelyet Szaddám Huszein volt iraki elnök emeltetett apja sírja fölé. A szentély helyi illetékesek és a rendőrség közlése szerint súlyosan megrongálódott. A robbanószer­kezetet minden valószínűség szerint pirka­datkor telepítették a szunnita kegyhely­hez. Az eset előzménye, hogy­ a múlt héten egy síita mecsetet romboltak le ismeretle­nek egy robbantással Szamarrában. A síita szentély megrongálását szunniták ellen el­követett megtorló akciók követték. A fele­kezetközi villongások azóta mintegy két­száz emberéletet követeltek. Közben az iraki hadsereg közölte, hogy katonák kilenc ember golyó lyuggatta holt­testére bukkantak az iraki fővárostól délre. A tetemek a Baakúba déli szomszédságá­ban fekvő Tarfíja falucska határában he­vertek a mezőn. Az amerikai hadsereg újabb veszteségről adott számot: hétfőn Bagdadban tűzharc során elesett egy kato­nája, s ezzel 2296-ra emelkedett az arab or­szágban a csaknem három évvel ezelőtti in­vázió óta elesett amerikai katonák száma. (MTI/Reuters/AP/AFP) Az iraki háború erősíti a terrorizmust Nemzetközi felmérés szerint az iraki háború felerősítette annak az esélyeit, hogy a világon bárhol terrorcselekményeket kövessenek el. A BBC megrendelésére a Glo­­beScan cég által 35 országban, 42 ezer ember megkérdezésével készített közvéle­mény-kutatás eredményét tegnap hozták nyilvánosságra. A megkérdezettek 60 száza­léka osztotta a fenti véleményt, és csak 12 százalék vélte úgy­, hogy csökkent a terror­­támadások veszélye. „Hivatalosnak tekinthető, hogy­ az emberek világszerte úgy vélik: a nyugati vezetők alapvető hibát követtek el a terrorizmus elleni háborújukban Irak megszállásával” - szögezte le Doug Miller a GlobeScan részéről. . A felmért országok zömében többségben voltak azok, akik szerint Szaddám Hu­szein iraki diktátor elmozdítása hiba volt, azokkal szemben, akik helyeselték a lépést. A közvélemény-kutatásban részt vett államok közül Argentína, Egyiptom, Kína és Bra­zília polgárai hajlottak a leginkább arra, hogy az Egyesült Államok vezette koalíciónak ki kell vonulnia Irakból. (MTI/Reuters) Al-Kaida-vezér halála Az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet szaúd-arábiai ágának vezetője is elesett ab­ban a rajtaütésben, amelyet hétfőn hajtot­tak végre a biztonsági erők a fővárosban - közölte tegnap a belügyminisztérium. A közlemény szerint a tűzharcban agyonlőtt öt fegyveres közül négyet már azonosítot­tak, és köztük van a vezér, a 36 éves Fahd el-Dzsaveir is. A többiek is mind szerepel­nek a Szaúd-Arábiában működő 36 legve­szélyesebb terroristáról tavaly kiadott lis­tán. A belügyminisztérium azt állítja, hogy 21-en távoztak az országból, és közülük so­kan az iraki terroristacsoportokhoz csatla­koztak, aki pedig nem ment el, az azóta majdnem mind meghalt. A hétfői rajtaütést az ország keleti ré­szén fekvő abkaiki olajkomplexum elleni elvetélt merényletkísérlet nyomán hajtot­ták végre. A terroristák Rijád előkelő ne­gyedének egyik villájában rejtőzködtek. Az ostrom két órán át tartott. A pénteki abkaiki akció, amelyben két rendőr és két merénylő meghalt, lett volna a legnagyobb szabású támadás az iszlám fegyveresek részéről Szaúd-Arábiában azó­ta, hogy 2004 decemberében öngyilkos merénylők megpróbálták felrobbantani a rijádi belügyminisztériumot. A támadást „az Arab-félsziget al-Kaida szervezete” vál­lalta egy interneten nyilvánosságra hozott közleményben. (MTI/AFP/Reuters) Ciprus egyesítésének lehetősége A ciprusi újraegyesítés lehetőségeiről tárgyalt Párizsban Kofi Annan ENSZ-főtit­­kárral Tászosz Papadopulosz ciprusi elnök. Papadopulosz Párizsba indulása előtt úgy nyilatkozott a sajtónak: a világszervezet ve­zetőjével arról konzultálnak majd, miként lehetne új lendületet adni a szigetország újraegyesítését célzó tárgyalásoknak, de tartózkodott annak megerősítésétől, hogy a párizsi találkozó nyomán az egyeztetések még 2006-ban megkezdődnének Ciprus görög és török fele között. A ciprusi elnök közlése szerint készek bármikor tárgyaláso­kat kezdeni, de a főtitkár tiszte megmonda­ni, mikor jönnek létre a megfelelő előfelté­telek, s mikor kezdődhetnek meg a megbe­szélések. A szigetország görög és török közössé­gei között 2004. április 24-e, az akkor nép­szavazásra bocsátott Annan-féle rendezési terv kudarca óta szünetelnek az újraegyesí­­tési tárgyalások. Párizsban várhatóan me­gállapodás születik arról, hogy az ENSZ-fő­­titkár különmegbízottat nevez ki az újrae­­gyesítési tárgyalások előmozdítására. (MTI/EFE/AFP) Svédország Olof Palméra emlékezik Svédország Olof Palme miniszterelnök halálának huszadik évfordulójára emléke­zett; az azóta is ismeretlen merénylő 1986. február 28-án oltotta ki a stockholmi utcán a köztiszteletnek és nagy nemzetközi tekin­télynek örvendő államférfi életét. A járókelők vörös rózsákat helyeztek el Stockholm belvárosában azon a helyen, ahol az akkor 59 éves szociáldemokrata miniszterelnököt lelőtték. Rengeteg virág gyűlt össze Palménak a tetthelytől nem messze fekvő sírjánál is, ahol sokan gyer­tyát is gyújtottak az emlékezés jeléül. Svédországban a kerek évforduló alkal­mából Palme kormányfői nagyságát megvi­lágító több összejövetelt is tartanak. Lesz olyan, amelyiken a Palmét a miniszterelnö­ki poszton követő Ingvar Carlsson és Go­ran Persson jelenlegi kormányfő is részt vesz. (MTI/AFP/AP) Felülvizsgálják a lengyel papok múltját Katolikus egyháztörténészek más szak­értők bevonásával bizottságot alakítottak Lengyelországban a kommunista rendszer titkosszolgálati aktáinak tanulmányozásá­ra, annak megvizsgálására, milyen maga­tartást tanúsítottak a katolikus papok az előző rendszer évtizedeiben. Az Emlékezés és Igazság elnevezésű bi­zottság működésének célja egyfelől az egy­ház megtisztulása, másfelől az alaptalan vá­daskodások megelőzése - nyilatkozta teg­nap Robert Necek tiszteletes, a krakkói ér­sek szóvivője. Staniszlaw Dziwisz, Krakkó érseke, a néhai II. János Pál pápa volt személyi titká­ra kezdeményezte a bizottság létrehozását. Hasonló bizottságok már régebb óta mű­ködnek más lengyelországi egyházmegyék­ben. (MTI/AP) Bush: Választani a káosz és az egység között Az irakiaknak választaniuk kell „a káosz és az egység” között George Bush amerikai elnök szerint, aki Silvio Berlusconi olasz kormányfővel folytatott megbeszélése után a sajtónak nyilatkozva elítélte a fellángoló, tegnap Bagdadban több mint 40 halálos áldozatot követelő erőszakot. Az amerikai elnök a Fehér Házban tár­gyalt az olasz miniszterelnökkel, mielőtt elindult volna ötnapos indiai és pakisztáni látogatására. Silvio Berlusconi közölte, hogy Olasz­ország az év végéig kivonja az Irakban állo­másozó háromezer katonáját, amint arról már korábban megállapodott szövetsége­seivel és az iraki kormánnyal. Kiemelte, hogy az olasz katonák mintegy tízezer iraki kiképzésében vettek részt. (MTI) 2006. március 1., szerda Zágráb peren kívül rendezné a háborús kártérítést? Belgrádi lapértesülés szerint Zágráb kész peren kívül rendezni jogi vitáját Belgrád­­dal, és bizonyos feltételek mellett visszavonná a Hágai Nemzetközi Bírósághoz népir­tás címén benyújtott háborús kártérítési keresetét Szerbia és Montenegró ellen. A Da­nas című belgrádi napilap írta, hogy „a horvát kormányhoz közel álló körökből” megerősítették: „Ivo Sanader kabinetje kész tárgyalni a belgrádi kollégákkal a kere­setben felhozott problémák párbeszéd útján történő rendezéséről." Horvátország azon az állásponton van, hogy Szerbia és Montenegrónak kárpótlást kell fizetnie a károkért, amelyek az országot érték az 1991—95-ös horvátországi háború idején. Zágráb azonban hajlandó arra, hogy peren kívüli megegyezéssel rendezze a vi­tát. Szerbia és Montenegrónak ehhez el kell ismernie a véghezvitt pusztítást, és monte­negrói mintára részt kell vennie a kárt szenvedett térségek felújításában (Filip Vujano­­vič montenegrói és Stjepan Mesić horvát elnök tavaly állapodott meg a Dubrovniktól délre fekvő Konavli vidékén okozott károkra vonatkozó háborús kártérítésről). Horvát­ország 1999. július 2-án nyújtotta be népirtás címén háborús kártérítési keresetét Szer­bia ellen. Ivo Josipovic, Horvátország jogi főképviselője szerint Zágráb és Belgrád jogi vitáját lényegesen befolyásolni fogja Szarajevó és Belgrád peres eljárásának alakulása. Szarajevó 1993 márciusában nyújtotta be keresetét ugyanezen a bíróságon Belgrád el­len az 1992—95-ös boszniai háborúban elkövetett agresszió és népirtás címén. A per ér­demi, befejező szakasza hétfőn kezdődött a Hágai Nemzetközi Bíróságon. Beta/AP Tegnap volt a tibeti új év első napja, ami háromnapos ünnepség kezdetét jelentette a tibeti buddhista kolostorokban, akárcsak az emigrációba kényszerült szerzetesek körében. A kép az indiai Dharmsala szentélyében készült g%ot gumim »minim: A :;í ma&MKgst Megváltozott a kapcsolatok minősége Folytatás az 1. oldalról Vlagyimir Putyin arról is beszélt: az orosz kormány hozzá fog járulni a magyar agrártermékek „befogadásához”. Erre azért is szükség van, mert Oroszországban az őszi vetések a mostoha időjárás miatt nagy károkat szenvedtek. Mint mondta, re­méli, hogy a magyar termelők visszaszerzik korábbi pozícióikat az orosz piacon. Hang­súlyozta: fontosnak tartja a regionális szin­tű együttműködés fejlesztését, nem vélet­len, hogy az orosz küldöttség tagjaként sok területi vezető is Budapestre érkezett. Vlagyimir Putyin kitért arra, hogy­ hatal­mas lehetőségek vannak az energetikai együttműködésben is. Ez nemcsak a Ma­gyarország felé irányuló energiaellátást te­heti biztonságosabbá, hanem új magyar közreműködésre is sor kerülhet. Gyur­­csány Ferenc azt mondta, Magyarország és Oroszország számára az egyetlen járható út a megértés és az együttműködés; „ezzel a látogatással a múlt befejezetté válik”. Oroszország és Magyarország valamennyi energiáját arra fordíthatja, ami népeik jö­vőjét, országaik prosperitását szolgálja. Több üzlet és kevesebb ideológia, több cse­lekvés és kevesebb beszéd - fogalmazott a miniszterelnök. Mint mondta, hosszú és nagyon nyílt, közvetlen tárgyalást folytatott az orosz elnökkel; az egyeztetés „messzebb vitt bennünket, mint korábban terveztük”. Sólyom László és Gyurcsány Ferenc díszvacsorát adott a vendég tiszteletére a Szépművészeti Múzeumban. Putyin ma megkoszorúzza a Magyar hősök emlékmű­vét, majd a Magyar Nemzeti Múzeumban részt vesz a sárospataki református kollégi­um visszakapott köteteit bemutató kiállítás megnyitóján. (MTI) A könyv a legjobb ajándék Orosz lapok Putyin budapesti látogatásáról A könyv a legjobb ajándék, Tankok helyett gáz, olaj, bankok, valamint Üzleti út kulturális ráadással - ilyen címekkel kommen­tálták orosz lapok tegnap Vlagyimir Putyin elnök egyaránt másfél napos budapesti és prágai látogatását. „Oroszország aligha álmodhat arról a politikai befolyásról, amelyet a Szovjetunió élvezett az egykori szocialista táborban" -je­gyezte meg a Nyezaviszimaja Gazeta, amely szerint „Moszkvában arra számítanak, hogy tankok helyett orosz vállalatok, bankok me­hetnek be Prágába és Budapestre”. „Magyarország és Csehország kulcsfogyasztói az orosz energia­­hordozóknak Közép-Európában. És az orosz elnök segít az orosz vállalatoknak kiterjeszteni gazdasági expanziójukat a KGST és a Varsó Szerződés egykori tagállamainak piacára” - fejtegette a Nye­zaviszimaja, megemlítve, hogy Putyinnal Budapestre tart Vagit Alekperov, a Lukoil vezére, és szólva az orosz piacvezető olajcég és az állami ellenőrzésű gázmonopólium, a Gazprom magyarországi üzletrészek megszerzésére irányuló terveiről. A Rosszijszkaja Gazeta rámutatott, hogy a Gazprom kész hatal­mas föld alatti gáztárolókat építeni Magyarországon egész Európa ellátásbiztonságának javítására, és feltételezte: erről már Putyin vi­zitje során megállapodást írhatnak alá. Oroszország viszonya Magyarországgal és Csehországgal már elérte az összeurópai színvonalat: velük az egykori szocialista tábor többi tagjánál előbb sikerült lezárni gyakorlatilag az összes vitás kérdést, amelyek a múltból fennmaradtak, és áttérni a XX. száza­di kapcsolatrendszer építésére - állapította meg az orosz kormány­lap, méltatva a jelenlegi szocialista kormányok érdemeit abban, hogy már nem fogják fel kihívásként az orosz tőke beáramlását, ahogyan korábban. A Lukoil benzinkútjaira a magyarok és csehek már majdnem ugyanúgy tekintenek, mint a BP kútjaira - toldotta meg. Magyar tisztségviselők történelmi jelentőségűnek minősítik a nemzeti ereklye, a sárospataki kötetek visszaadását - írta a Vremja Novosztyej. A Rosszijszkaja Gazeta szerint a magyar fél nem marad adós, mert - túl a kötetek tárolásáért-gondozásáért fizetett 400 ezer dolláron - további csaknem egymillió dollárt utal ki két olyan múzeum helyreállítására a Voronyezsi területen, amelyek súlyos károkat szenvedtek a nagy honvédő háborúban. A kommunista Szovjetszkaja Rosszijában a Putyin-vizithez idő­zítve közölt budapesti levél szerint viszont Oroszország megalázza magát, amikor egyoldalú gesztusként visszaadja a köteteket. Orosz­országban nincs méltóságérzet, különben nem hanyagolná el, ha­nem megvásárolná és maga óvná a Szabadság téri szovjet hősi em­lékművet is - vélte a levélíró. A kommunista képviselők a dumá­ban is ellenezték a sárospataki kötetek visszaadását. Az (egykori függetlenségéből valamicskét még őrző) NTV tévé­­csatorna budapesti tudósításában ugyancsak az orosz üzleti terve­­ket emelte ki, s egyben felidézte a közös múltat, megemlítve az 1848—49-es szabadságharc és az 1956-os felkelés leverését, az utób­bi 50. évfordulóját, a szocialista tábor legvidámabb barakkját, s be­mutatva a nagytétényi szoborparkot, benne a Gellért-hegyről áthe­lyezett szovjet katonával. (MTI)

Next