Magyar Szó, 2006. szeptember (63. évfolyam, 198-228. szám)

2006-09-01 / 203. szám

2006. szeptember 1., péntek A prioritások érvényessége Az aktívabb magyar külpolitika mellett száll síkra Jeszenszky Géza Több mint tizenhat esztendő telt el azóta, hogy a szuverenitását visszaszerző Magyarország miniszterelnöke, Antall József kormányprogramja keretében meghirdette külpolitikai céljait Az akkor megjelölt három terület jelenti ma is a magyar külpolitika elsődleges színterét. Az új Gyurcsány-kormány külpolitikáját is a miniszterelnök mutatta be az Országgyűlésben, majd a nagyköveti értekezleten. Nemzetünk céljaként fogalmazta meg: „nagynak, erősnek lenni, nyomot hagyni a világban”. Ez komoly változás ahhoz képest, amikor elődei még azt szorgalmazták, hogy „merjünk kicsik lenni” - írta Teszenszky Géza a Népszabadság hasábjain. A volt külügyminiszter szerint a rendszerváltozás időszakában - 1989-92-ben - a nemzetközi közvélemény és a hatalmi központok nemcsak a belpolitikai szenzációk miatt figyeltek Magyarországra, a magyar külpolitika is kitűnt aktivitásával, „sikerágazatának minősítették. Mi maradt ebből mára? Szürke beolvadás - állítja - egy alig érzékelhető összeurópai külpolitikába, reménytelen kísérlet: egyszerre felelni meg minden hatalmi központnak, hallgatás a Balkán jövőjével kapcsolatos nemzetközi tervek ügyében, a szomszédságban erősödő magyarellenes nacionalizmusok békítgetése, az összmagyar kapcsolatok intézményeinek felszámolása. HATÁROK ÉS TÉVESZMÉK A sajtóban a magyar külpolitikáról az elmúlt hetekben kibontakozó vita is jelzi, hogy sokkal jobban kell élni az integrációs intézmények kínálta előnyökkel. Valóban szükség van új területek, új irányok feltárására, új országok kultiválására is, de nem azért indokolt új külpolitikai stratégiát gyártani, mert a korábbi hármas cél „lejárt” (Eörsi Mátyás), eredményesen teljesült (Gyurcsány). Az EU és a NATO hozadéka ne csak néhány túlfizetett állás legyen, hanem fórum érdekeink érvényesítésére, többek között azon a másik két területen, ahol távolról sincs minden rendben: az egymástól elválaszthatatlan szomszédsági és kisebbségvédelmi politikában, a nemzetpolitikában. Várhatunk valamit a külföldtől, a nemzetközi fórumoktól? - teszi fel a kérdést Jeszenszky. Ott valóban kevesen értik a nemzet kisebbségek problémáját. Az átlagember azonosítja a nemzetet az állammal (még itthon is, így lesz a székelyből román, ha Magyarországra jön), kisebbség alatt vagy bevándorlót ért (mint az arabok, törökök, kurdok Nyugat-Európában), vagy különleges társadalmi csoportokat, mint a romáké vagy Amerikában a feketéké, esetleg a homoszexuálisoké. Még aki megérti, hogy mi a különbség aközött, hogy valaki átment egy határon, vagy hogy valakin átment egy határ, az is a többségi nemzethez történő asszimilációt tartja természetesnek és kívánatosnak, csak integrációnak nevezi a beolvadást. A téma felvetését, az ügyben történő lobbizást ma azért nem kedvelik a kormányok, mert destabilizáló, konfliktust gerjesztő hatásúnak tartják. Mégsem adhatjuk fel azt a törekvést, hogy ez a felfogás megváltozzék, hogy az olyan pozitív példák, mint Dél-Tirol autonómiája, a skót és a walesi „devolúció”, a spanyolországi föderalizmus vagy a svájci kantonrendszer meggyőzze a világot a kollektív kisebbségi jogok szükségességéről. HÁTRÁNYBÓL ELŐNYT A diplomata végül úgy érvel, hogy a magyarság szétszóratásából is lehet előnyt kovácsolni. Három szomszédos országban az ott élő magyarság komoly politikai tényező. A magyar pártok mindenütt a demokrácia, a jogállamiság és a nemzetközi normák következetes szószólói. Nyugat- Európától Amerikán át Ausztráliáig az egyetemeken, a gazdaságban és a tudományban, de a kormányhivatalokban is vannak tekintélyes és megbecsült magyarok, magyar származásúak, akik kérés nélkül is támogatnak minden jó magyar ügyet, de szervezetten, összehangolva sokkal eredményesebbek lehetnek. Az Antall- és Horn-kormány ilyen törekvései a 2002-es kormányváltás után teljesen megszűntek, s ezt a Magyar Állandó Értekezletnek és a Határon Túli Magyarok Hivatalának felszámolása betetőzi. Magyarország ma önmagát gyöngíti azzal, hogy - ellentétben a nemzetközi gyakorlattal - külföldön tartózkodó állampolgárait továbbra is igyekszik kizárni szavazati joguk gyakorlásából, attól pedig elzárkózik, hogy a Kárpát-medence minden magyarja visszaszerezhesse felmenői magyar állampolgárságát. Alapvető nemzeti érdekünk, amit a magyar külpolitikának szolgálnia kell: a Kárpát-medencében, ősi szállásterületén ma már nyolc országban élő magyarság fennmaradása és boldogulása. Azaz, hogy minél jobb gazdasági, környezet, egészségi és műveltségi helyzetben élje történelme második évezredét. Csak ez lehet egy új külpolitikai stratégia egyetlen prioritása. A kreatívabb stratégia igénye: Jeszenszky Géza FELMENTÉS ÉS FEDDES A tűzijáték epilógusa Csak a Fidesz által már korábban javasolt, független szakértők bevonásával végzett parlamenti vizsgálat tudja megnyugtatóan tisztázni az augusztus 20-i, öt halálos áldozatot követelő tragédia körülményeit - áll a Kontrát Károly fideszes országgyűlési képviselő által csütörtökön kiadott, s az MTI-hez is eljuttatott közleményben. A szöveg többek között nehezményezi, hogy a kormányzati vizsgálat nem foglalkozik Szilvásy György kancelláriaminiszter szerepével. A szaktárca egyébként azt jelentette be, hogy Tatár Attila, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) főigazgatója felmentette az augusztus 20-i tűzijáték alatt szolgálatot teljesítő ügyeletvezetőt. Tatár Attilát Lamperth Mónika önkormányzati miniszter „a riasztási rendszer működési hiányosságai és az augusztus 20-i tömegrendezvény kapcsán tapasztalt kellő figyelem hiánya miatt” - az őt helyettesítő Hofmann Imre főigazgatóhelyettessel együtt - feddésben részesítette, míg Muhoray Árpád, az ügyeleti szolgálatot irányító, veszélyhelyzet-kezelési főigazgató-helyettes megrovást kapott. MkchuLo kitekinto@magyarszo.co.yu KITEKINTŐ 3 Szlovák-magyar nyilatkozat a láthatáron Aggódik a Matica Slovenská - Közös demonstráció a Mária Valéria hídon - Kezdeményezés Slota meghívására Szerkesztőségi hírösszefoglaló • A cseh-német és a francia-német megbékélési nyilatkozatok mintájára közös szlovák-magyar nyilatkozattal szeretné véglegesen lezárni a szlovák-magyar ellentéteket Dusan Caplovic szlovák kormányfőhelyettes, a legerősebb kormánypárt az Irány-Szociáldemokrácia alelnöke. „Meg kell békélnünk a történelemmel egy közös nyilatkozatban, amely lerombolná a múltban köztünk keletkezett összes falat” - jelentette ki Caplovic abban az interjúban, amelyet a Lidové Noviny című cseh konzervatív napilap csütörtöki kiadása közölt. Hozzátette: „Eljött az ideje annak, hogy itt a Duna mellett is a két (szlovák és a magyar) parlament kiadjon egy ilyen nyilatkozatot, hogy magunk mögött hagyhassuk a múltat és a jövőbe tekinthessünk" - szögezte le Caplovic. Megjegyezte azt is, szükségesnek tartja, hogy a két ország kormányfői, parlamenti elnökei és államfői sürgősen találkozzanak és megbeszéljék az időszerű problémákat. Caplovic interjújában, amelyet a tekintélyes cseh lap Szlovákia nem nemzetállam címmel közölt, úgy fogalmazott, hogy a mai korban nem tartja ideálisnak a nemzetállamokat. „A szlovák társadalom többkultúrájú, többnyelvű és többnemzetiségű. E nélkül nem tud működni” - fejtette ki véleményét a vezető szlovák politikus. • A szlovákiai magyarellenes támadások veszélyére figyelmeztetett Paul Lendvai vezető ausztriai publicista a Der Standard című osztrák napilapban csütörtökön megjelentetett kommentárjában. Szerinte a soviniszta csőcselék támadásai Szlovákiában komoly figyelmeztetést jelentenek azzal kapcsolatban, hogy a régi nacionalizmus - az Európai Unióhoz való tartozás ellenére - meghatározott körülmények között nem is sejthető gyorsasággal új politikai erőre kaphat, és válsággócot teremthet Európa szívében. • Az SZDSZ Új Generációja azt javasolja a politikai és civil szervezeteknek, hogy szeptember 9-én közösen demonstráljanak a tolerancia mellett az Esztergomot és Párkányt összekötő Mária Valéria hídon. Ezt John Emese, az SZDSZ Új Generáció elnöke jelentette be csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón. A liberális politikus úgy fogalmazott: a nacionalista megszólalások hosszú évek békés együttélése után ismét felkorbácsolták az indulatokat mind Szlovákiában, mind Magyarországon. A jövőnk a békés együttélés jövője, nem pedig a nacionalizmusé - tette hozzá. • A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) kezdeményezi Szili Katalin házelnöknél Ján Slota - mint parlamenti képviselő - meghívását Budapestre. Személyes találkozón tisztázni lehetne azt, mi az oka magyarellenességének - mondta Simicskó István, a párt országgyűlési képviselője. • A szlovák nemzeti hagyományt ápoló Matica Slovenská szervezet szerdán közölte, hogy aggódik a kiszélesedő magyar-szlovák etnikai feszültségek miatt. A szervezet közleményében mindkét felet békülékeny magatartásra, egymás kölcsönös megértésére és tiszteletére szólította fel. Ugyanakkor elítélte a mindkét oldalon megnyilvánuló szélsőségességet, továbbá azt, hogy a politikai pártok ezzel visszaélnek. „A szlovákoknak és a magyaroknak békében kell egymás mellett élniük. Nincs értelme az ellenségeskedésre felszólító különböző felszólításoknak, mivel európai integrációra törekszünk” - áll a Matica Slovenská elnöksége által kiadott közleményben. • A Szlovák Újságírók Szindikátusa (SSN) csatlakozott a Magyar Újságírók Országos Szövetsége, a Magyar Újságírók Közössége, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége és a Sajtószakszervezet nyilatkozatához, amelyben azonosulnak a szlovák és a magyar szellemi élet képviselői, a politikusok és egyházi személyiségek magyar-szlovák megbékélést sürgető állásfoglaláshoz. Léphart Pál Budapestre látogathatna: Ján Slota RÖVIDEN A KONVERGENCIA Kormánytámogatás Véglegesítette és elfogadta a magyar kormány a konvergenciaprogramot csütörtökön balatonőszödi ülésén - közölte az MTI-vel Danks Emese kormányszóvivő. Tájékoztatása szerint a kabinet ülésén először Járai Zsigmond jegybankelnök fejtette ki véleményét a programmal kapcsolatban, amely szerinte valóságos és hiteles képet fest a költségvetés és a magyar gazdaság helyzetéről. Ugyancsak hitelesnek nevezte a programot a konvergenciatanács nevében Simor András. ■ WASS ALBERT Perújrafelvétel Kincses Előd ügyvéd Marosvásárhelyen bejelentette: a kolozsvári ügyészségnél perújrafelvételt kezdeményezett Wass Albert író ügyében, akit a kolozsvári népbíróság 1946-ban, távollétében háborús bűnösként halálra ítélt. A Népszabadság által közölt cikk szerint Kincses, akit az eljárás lefolytatására az író Németországban élő fia, Andreas Wass von Czege kért fel, elmondta: a romániai hadügyi és külügyi levéltárakból írásos bizonyítékokat szerzett, hogy" Wassnak nem volt köze azokhoz a gyilkosságokhoz, amelyeket 1940 őszén az Észak-Erdélybe bevonult magyar honvédség Vasasszentgothárdon, illetve Ombortelken elkövetett. Kincses abban reménykedik, hogy keresetét a kolozsvári ügyészség megalapozottnak találja, és elrendeli a perújrafelvételt. Korábban Frunda György szenátor-ügyvéd kezdeményezett semmisségi eljárást Wass ügyében, de a főügyész a kérelmet elutasította. ■ KASZA BUDAPESTEN Konzultáció Lapunk érdeklődésére a magyar külügyi szóvivői irodán közölték, hogy „Kasza József úr, a VMSZ elnöke szerdán a Külügyminisztériumban járt és konzultált a miniszter asszonnyal. Ezt a hírt megerősíthetjük”. A megbeszélés témájáról nem tudtak közelebbi információval szolgálni. ■ MAGYARORSZÁG Drágulási hullám A középső áfakulcs öt százalékpontos emelése az egyik legfontosabb, de távolról sem kizárólagos oka annak az áremelési hullámnak, amely elméletileg szeptember 1-jén elindul Magyarországon, és számszerűsítve valamikor a jövő év közepén, átlagosan kilenc százalék körüli pénzromlással tetőzik, legalábbis az MNB a héten közzétett, újraszámolt inflációs jelentése szerint. Az Index összeállításából megtudható, hogy drágul többek között - átlagosan 12 százalékkal - az áram, és átlagosan 30 százalékkal kell többet fizetni a gázért. A vártnál jóval magasabb benzinár (a taxisok ugyancsak szeptembertől készülnek emelésre), ennek megfelelően több szakmai érdekképviselet, egyebek között a pékek és a vágóállat terméktanácsa is jelezte: az ősztől jelentős, a kenyér esetében 15-20 százalékos, a disznóhús esetében 10 százalékos áremelkedés várható.