Magyar Szó, 2007. július (64. évfolyam, 151-176. szám)
2007-07-02 / 151. szám
2 KÜLFÖLD kulfold@magyar szo.co.yu ■ JERUZSÁLEM Sikkasztott - lemondott Lemondott posztjáról a sikkasztással vádolt Abraham Hirshon izraeli pénzügyminiszter. Az ellene folytatott vizsgálat korábbi, szakszervezeti vezetőként folytatott tevékenységével függ össze, ti. nem jelentett egy tudomására jutott csalási esetet, amely 2003-ban a vezetése alatt álló szakszervezetben történt. Az is része a gyanúnak, hogy talán ő maga is részesült az elsikkasztott pénzből. A már április óta folyó ügyben a rendőrség többször is kihallgatta. Nem ismeretes, milyen fejlemény indította lemondásra, hiszen áprilishoz képest nem állt be semmilyen fordulat. ■ AMMAN Haza mennek ülni Az izraeli kormány engedélyezte, hogy jordániai börtönben tölthesse le hátralevő büntetését négy jordániai állampolgár, akit Izraelben ítéltek életfogytiglanra. A négy jordániai férfit azért ítélték el, mert 1990-ben meggyilkoltak két izraeli katonát. A foglyokat most II. Abdalláh jordániai király kérésére szállítják át Jordániába. Egyiptomon kívül Jordánia az egyetlen arab ország, amely békeszerződést kötött Izraellel. ■ ISZLÁMÁBÁD Harminc holttestet... ... találtak a mentőbrigádok Pakisztán Beludzsisztán tartományának Huzdar körzetében a monszunesők okozta újabb áradás után. „Az áldozatok száma ennél lényegesen nagyobb is lehet, egyelőre még azt sem tudjuk felmérni, hányan tűntek el" - közölte a mentési munkálatok vezetője. Az újabb áradás hat falut mosott el, több mint tízezer ember kényszerült elmenekülni lakhelyéről. A kedden kezdődött a monszun-időszak óta Pakisztán számos részét elöntötte a víz, eddig száztíz ember halálát jelentették be. Több százezer ház összeomlott vagy súlyosan megrongálódott. ■ NICOSIA Kámfor-diplomata Két napja nyoma veszett egy amerikai diplomatának Cipruson -jelentette be a nicosiai amerikai külképviselet. Tom Mooney amerikai katonai attasé csütörtökön tűnt el, sorsa azóta ismeretlen, s nem találják gépkocsiját sem. A külképviselet nem közölt részleteket, mindössze annyit tudatott, hogy az esetet jelentették a helyi rendőrségnek. ■ KAIRÓ Szuezi dugó Tegnap öt órán át szünetelt a forgalom a világkereskedelem egyik ütőerén, a 193 kilométeres Szuezicsatornán, mert egy gabonaszállító hajó, 40 ezer tonna rakománnyal, El Kantara magasságában keresztbe sodródott, miután a kormányrendszere elromlott. Mögötte tíz hajó kényszerült megállásra, mielőtt a szerencsétlenül járt hajót elvontatták. (MTI/AFP/AP/Reuters/ITARTASZSZ) Nehéz feladattal néz szembe Vlagyimir Putyin orosz és George Bush amerikai elnök. Mandátumuk 2008-as lejártának közeledtével egyértelműen megromlott a két nagyhatalom viszonya, és azt kockáztatják, hogy távozásuk után elemzők és történészek elpuskázott lehetőségekként emlegetik majd a nevükkel fémjelzett korszakot. Nem engedhetik meg tehát maguknak, hogy (látványos és egyértelmű) kudarcba fulladjon a Maine állambeli Kennenbunkportban tartandó nem hivatalos találkozójuk. A MÉZESHETEK ÉS A ROMLÁS VIRÁGAI Putyin és Bush első, 2001. júniusi ljubljanai találkozója igazán szívélyes volt, valóságos mézeshetek követték a 2001. szeptember 11. Amerika elleni merényletek után. Az orosz elnök elsőként telefonált amerikai partnerének, és a szolidaritást számos gesztussal fejezte ki, így felajánlotta a titkosszolgálatok közötti információk cseréjét, együttműködött abban, hogy amerikai támaszpontokat hozzanak létre az Afganisztán közelében fekvő közép-ázsiai volt szovjet köztársaságokban, Kirgizisztánban és Üzbegisztánban. A csalódás és a harag érzése annál nagyobb volt Moszkvában, amikor úgy érezte, hogy a viszonzás elmaradt. A Kreml arra számított, hogy gyökeresen megváltoznak az amerikai-orosz stratégiai kapcsolatok, ám Washington a kivételezett partnerség fejlesztése helyett 2002-ben felmondta a rakétavédelmi rendszereket kétoldalú alapon korlátozó 1972-es amerikai-szovjet szerződést (ABM), amivel lehetővé vált számára az Európára is kiterjesztendő rakétapajzs tervezése. Felbőszítette Oroszországot a NATO- bővítés is, hiszen a nyugati katonai szövetségbe a balti államok révén volt szovjet köztársaságok kerültek be. A Viktor Juscsenkót és Mihail Szaakasvilit hatalomra segítő ukrajnai, illetve grúziai „forradalmak” nyugati támogatásában, az Egyesült Államok azon törekvésében, hogy növelje befolyását az egykori Szovjetunió romjain megalakult Független Államok Közösségének országaiban, Moszkva a visszaszorítására tett kísérletekként értékeli. A magát elárultnak, majd megsértettnek érző Kreml valóságos provokációként élte meg Dick Cheney alelnök 2006. májusi vilniusi beszédét, amelyben azzal vádolta meg Oroszországot, hogy lábbal tiporja az emberi jogokat, valamint a manipuláció és a zsarolás eszközeként veti be földgáz- és kőolajszállításait. E verbális háború csúcspontján idén februárban Putyin a müncheni biztonságpolitikai fórumon (a NATO-t sem kímélve) azt vetette a Fehér Ház szemére, hogy egyedüli hatalmi, illetve erőközpontot kíván létrehozni, a konfrontáció útjára lépett, európai rakétatelepítési terveivel újabb fegyverkezési versenyt szít. A VISZÁLY ALMÁJA Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár múlt heti moszkvai látogatásán a viszály almájának minősítette az európai hagyományos haderőt és fegyverzetet korlátozó CFE-szerződés körüli vitát. A NATO álláspontja szerint az orosz fél nem teljesítette maradéktalanul az 1999-ben módosított CFE-t, amelyet a NATO-tagok addig nem is ratifikálnak, amíg Oroszország ki nem vonja csapatait Grúziából és a (moldovai szakadár) Dnyeszter menti Köztársaságból. Moszkva, amely viszont már ratifikálta a megállapodást, ebben a politikai és katonai kötelezettségek összemosását látja, és Putyin ígéretének megfelelően gyakorlatilag felfüggesztette az európai biztonsági rendszer sarkalatos pontját képező szerződés alkalmazását. Az amerikai rakétapajzs elemeinek tervezett közép-európai telepítésében Moszkva biztonságának fenyegetését és nemzetbiztonsági érdekeinek veszélyeztetését véli felfedezni, mivel katonai szempontból megalapozatlannak tartja azt az amerikai érvelést, hogy a rendszer az olyan „lator állantok”, mint Irán vagy Észak-Korea jelentette fenyegetést hivatott kivédeni. Putyin javaslatára, miszerint az amerikai ésaz orosz fél használja közösen az Oroszország által Azerbajdzsánban bérelt gabalai radarállomást, hivatalos válasz még nem érkezett. KOSOVO: MÉG EGY BÖKKENŐ Noha több fontos külpolitikai kérdésben hasonlít Washington és Moszkva álláspontja, és az együttműködés többé-kevésbé zökkenőmentes (észak-koreai és iráni atomprogram, izraeli-palesztin válság), nincs sok remény a kosovói státuskérdést illetően. Moszkva kitart a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd újrafelvétele - és ezen keresztül kompromisszumos megoldás kidolgozásának szükségessége mellett, Washington (és szövetségesei) viszont a tartománynak gyakorlatilag függetlenséget biztosító Ahtisaari-terv mielőbbi elfogadását szorgalmazza. A busás szénhidrogén-készleteinek köszönhetően lendületes gazdasági fejlődést élvező Oroszország nevében a lakosság szinte feltételek támogatását élvező Putyin egyenrangú kapcsolatot követel az iraki háború által megtépázott Egyesült Államoktól, és folyamatosan visszautasítja az oroszországi demokráciát érő bírálatokat is. HIDEGHÁBORÚ VAGY... Sok elemző szinte az utolsó esélynek tartja a kennebunkporti csúcstalálkozót a nézeteltérések elsimítására, ám a közelgő elnökválasztási kampányokra való tekintettel (is) áttörés nem várható. A találkozó egyetlen reális eredménye annak felmutatása lehet, hogy az orosz-amerikai kapcsolatok nem süllyedtek vissza a hidegháború szintjére. Alekszej Arbatov, az orosz tudományos akadémia kültagja szerint a találkozón kézzelfogható pozitív eredmények akkor születhetnek, ha mindkét fél megérti, hogy fenn kell tartani a kapcsolatokat; konstruktív orosz-amerikai kapcsolatok hiányában a világ nagyon veszélyes hellyé változhat. (MTI) BUSH-PUTYIN TALÁLKOZÓ Utolsó elsimítási esély Putyinra várva. Buch - egy halom ugrásra kész „fóka” felügyelete mellett - horgászgat a kennenbunkporti családi rezidencia melletti vizeken Beta/AP llmnak A kubai parlament szerint a Bush-kormány Castro életére tör A kubai parlament is úgy értékelte, hogy a Bush-kormány Fidel Castro „megsemmisítésére törekszik”. A havannai törvényhozás külön határozatban rögzítette ezt a véleményét. Tette ezt arra válaszul, hogy az amerikai elnök néhány napja azt mondta: „Egy nap az Úr el fogja szólítani Castrót.”Ezen szavaira a 81. életévét augusztusban betöltő, betegsége és műtétje után lábadozó Castro is reagálva, azt írta: az Úr eddig bizony megvédte őt az ellene irányuló merényletektől. Bush a newporti haditengerészeti főiskolán a hét közepén egy kérdésre válaszolva arról beszélt, hogy az Egyesült Államoknak agresszív módon kell majd törekednie a kubai önkényuralmi rendszer „felnyitására”. Mint fogalmazott, a csaknem fél évszázada tartó kommunista uralom után Castro halála elhozhatja a szabadságot a karibtengeri szigetországnak. (MTI) Kritikus szinten a terrorkészültség Brown: „al-Kaida jellegű” a fenyegetettség Nagy-Britanniában Folytatás az 1. oldalról Lord John Stevens, a Scotland Yard volt főparancsnoka, Gordon Brown miniszterelnök terrorellenes főtanácsadója a legnagyobb vasárnapi brit tömeglapban, a News of the Worldben ezekről a merényletkísérletekről azt írta: az al- Kaida a Bagdadban és Baliban alkalmazott módszereit és eszközeit „importálta” Nagy-Britanniába, mivel az elmúlt napokban megkísérelt támadások kitervelői ugyanazt a technológiát és műveleti módszert alkalmazták. Szerinte a Londonban alkalmazott „trükk”, vagyis az, hogy az első robbantást nem sokkal később második is követte volna, „betűről betűre” az al-Kaida módszere. Jóllehet erre nehéz bizonyítékokat találni - véli - egyre erősebb a gyanú, hogy az al-Kaida brit születésű aktivistái Irakból és a „hagyományos” afganisztáni kiképző táborokból visszatérve irányítanak és befolyásolnak nagy-britanniai csoportokat. Paul Beaver, a Beaver and Westminster független londoni stratégiai és biztonságpolitikai kutatóintézet igazgatója szintén a bagdadi robbantásokhoz hasonlította a támadási kísérleteket. Az alsóház védelmi bizottságának tanácsadója azt mondta: a módszer ’’nagyon is behozatalinak tűnik”, ugyanis az iraki merényleteket végrehajtó csoportok használnak ilyen összetételű pokolgépeket. Brown ismét összehívta a kormány válsághelyzeti tanácskozó csoportját, a COBRA-t, amelynek három napon belül ez a negyedik ülése. A biztonsági szolgálatok, a Scotland Yard és a kabinet vezetőiből álló csoport értekezleteiről soha nem hoznak nyilvánosságra részleteket. (MTI) Beta/AP A glasgow-i repülőteret, amelynek forgalmát a szombati támadás után teljesen leállították, tegnaptól szakaszosan ismét elkezdték megnyitni, bár a fő terminálépület továbbra is zárva volt, és számos járatot töröltek. Megnyitották a liverpooli John Lennon repülőteret is, amelyet előző nap szintén teljesen lezártak. A biztonsági intézkedések szigorítása folytán minden terminálon több száz méteres sorok kígyóztak Portugália átvette a stafétát A következő fél évre Portugália vette át tegnap az Európai Unió soros elnöksségét annak eddigi betöltőjétől, Németországtól. Az ibériai ország hét év után is látja el ismét az elnöki tisztet. Fővárosának nevét azóta is gyakran emlegetik, hiszen ott indították útjára a lisszaboni folyamat néven ismert programot, s melynek proklamált célja az volt, hogy a tagországok összehangolt fejleszté-sével, a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás javításával az EU-t 2010-re aj világ legversenyképesebb térségévé tegye. Menet közben derült ki, hogy ezt az célkitűzést 2010-re az unió nem érheti el. A soros hat hónapban a fő kérdés - és ezzel a portugál elnöklés alapvető fő feladata - a 2005-ös francia és holland elutasítás után megbukott alkotmányt is helyettesítő új szerződés végleges megszövegezése lesz. Ha sikerül - s erre jó új remény van, hiszen az EU állam- és kormányfői egy héttel ezelőtti brüsszeli csúcsértekezletükön lényegében meghatározták, mi kerül majd a dokumen tumba -, akkor az EU működését átalakító dokumentum aláírása szintén a következő félévben várható, valószínűleg portugáliai helyszínnel. EZ pedig - 2000-hez hasonlóan - ismét sokat emlegetetté teheti majd Portugália elnökségi periódusát. Portugália folytatni szándékozik a bővítés folyamatát is, a horvátokkal, a törökökkel zajló csatlakozási tárgyalásokat, és e hat hónapban várható a Szerbiával újraindult, a stabilizációs és társulási szerződés megkötéséről szóló tárgyalások lezárása is. Januárban Szlovénia veszi majd át az EU elnökségét. (MTI)