Magyar Szó, 2009. március (66. évfolyam, 49-74. szám)

2009-03-02 / 49. szám

2 KÜLFÖLD kulfold@magy­arszo.com RÖVIDEN ■ ISZTAMBUL Vizsgálat Az elmúlt félévben Isztambulban meggyilkolt három egykori csecsen parancsnok meggyilkolása ügyében folytat vizsgálatot a török rendőrség - írta tegnap a Vatan című napilap. A legutolsó áldozatot, Ali Oszajevet csütörtökön gyilkolták meg Isztambul külvárosában, lakása közelében. A férfi az orosz erők ellen harcolt Csecsenföl­­dön az 1990-es években és 2003-ban érkezett családjával Törökországba. A két másik parancsnokot hasonlóképpen ölték meg, hasonló fegyverrel tavaly szeptemberben és decemberben - közöl­te az újság. (MTI/Reuters/AFP) ■ MOSZKVA Gyűlölet A járdára felhajtva 16 ember ütött el egy autós Chevrolet Lanos kocsijá­val múlt kedden Moszkvában, s az ille­tő, akit a rendőrség elfogott, elmond­ta: szándékosan gázolt, mert gyűlöli a moszkvaiakat. A különös balesetben 16 ember sérült meg - közülük három a Lomonoszov egyetem tanára, a többi 13 az egyetem hallgatója -, de a legtöbben csak könnyebb zúzódásokat szenvedtek. Három személyt lábtöréssel és agyráz­kódással kezelnek. Az illető a 45 éves Borisz Biba, aki Ukrajnából érkezett Moszkvába. Elmondta: szándékosan gázolt, mert gyűlöli a moszkvaiakat, s azért egyetemi hallgatóknak ment neki, mert úgymond azokból lesznek később a hivatalnokok. Igaz, azt is hozzátet­te, hogy súlyos sérüléseket nem akart okozni, de életében most csak másod­szor vezetett autót, ezért nem sikerült minden úgy, ahogy szerette volna. A rendőrség arra gyanakszik, hogy Biba nem beszámítható, ezért pszichiátriai vizsgálatát rendelték el. (MTI) ■ CARACAS Chavez beveti a hadsereget A hadsereg beavatkozását rendelte Hugo Chávez venezuelai elnök orszá­ga rizstermelő vállalkozásai ellen arra hivatkozva, hogy egyes vállalatok szem­beszegülnek a központi árszabályozás­sal és a termelés megbénításával fenye­getőztek. A baloldali Chávez helyi idő szerint szombaton Caracasban közöl­te: a hadsereg ellenőrzése alá vonja a rizstermelő és -feldolgozó vállalatokat, a fenyegetőző cégeket pedig államosít­ják. Az államfő nem részletezte, hogy a hadsereg beavatkozása pontosan meddig terjed és meddig tart majd. A latin-amerikai országban számos alap­vető élelmiszer - például a csirkehús, a rizs és a cukor - árát központilag szabá­lyozzák, hogy megfékezzék a szárnyaló, tavaly éves szinten 30,9 százalékos inflá­ciót. Chávez utoljára egy évvel ezelőtt emelte a rizs árát, kilogrammonként valamivel egy dollárnak megfelelő összeg fölé. (MTI/AP) ■ DÁKKÁ Körözés Több mint ezer zendülő bangladesi határőrt köröznek a négy nappal koráb­ban kitört lázadásban elkövetett gyilkos­ságokért - közölte tegnap az ázsiai ország rendőrsége. A határőrizeti feladattal ellátott félkatonai alakulatnak, a Bangla­desi Lövészeknek mintegy kétezer tagja lázadt fel szerdán dakkai főhadiszállásu­kon, amely egybeépült egy katonai tiszti lakóteleppel. A lázadásban a legfrissebb adatok szerint megöltek 77 embert, főleg a hadsereg tisztjeit, és további 72 ember eltűnt. A zendülés azért tört ki, mert a határőrök szerint illetményük növe­kedése nem tart lépést a hadseregben szolgálókéval. A zendülés a határőrök és Sejk Haszina Vazed miniszterelnök csütörtöki megállapodásával ért véget. (MTI/AFP/AP/Reuters) amfia Eseti alapon segíti az unió a kelet-európai országokat Nem változnak az euróövezeti csatlakozás játékszabályai - Kötetlen EU-csúcs Brüsszelben Támogatja az Európai Unió szük­ség esetén a kelet- és közép-európai térségben fekvő tagországait, de első­sorban eseti, országonkénti alapon, mert minden egyes tagállam helyzete külön­böző - így foglalta össze Mirek Topo­lánek cseh miniszterelnök, az EU soros elnöke és José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnök tegnapi brüs­szeli sajtótájékoztatóján a kötetlen EU- csúcson kialakult véleményt. Az állam- és kormányfői találkozó más résztvevőinek nyilatkozatai ugyancsak azt tükrözték, hogy a térség országait nem hagyják magukra, de átfogó, nagyszabá­sú program elindításának idejét egyelőre nem látják elérkezettnek. - Többet fogunk tenni, de esetről eset­re vizsgálva a helyzetet, ott, ahol szüksé­ges - mondta Barroso. Bejelentette azt is, hogy egyetértettek abban: az anyabankok támogatása nem jelenthet korlátozást a fiókok, leánybankok vonatkozásában. -Az EU semmilyen tagországot nem fog hagyni meginogni..., de ez a megkö­zelítés (a térségi mentőterv) el lett vetve. Széles egyetértés volt abban is, hogy pilla­natnyilag tévedés lenne megváltoztatni az euróövezeti csatlakozás játékszabályait - mondta Topolánek. A kelet-európai - uniós és szom­széd - országok pénzügyi nehézsége­inek összehangolt áthidalására eddig több kezdeményezés hangzott el EU­tagállamok részéről. Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök Brüsszelben most ismertette azt a javaslatot, amely az eddig elhangzott valamennyi kezdeményezés­ből próbál átfogó programot alkotni. Merkel ugyanakkor az egyes közép- és kelet-európai országok helyzetének nagyon eltérő voltára hivatkozva eluta­sította a 180 milliárd eurós támogatási keretterv szükségességét. Gyurcsány utalt a pénteken közzé­tett 24 és fél milliárd eurós programra, amelyet a Világbank, az Európai Beru­házási Bank (EIB) és az Európai Újjáépí­tési és Fejlesztési Bank (EBRD) közösen állított össze kifejezetten Közép-Európa számára, részben korábbi terveket egység­be gyúrva. Mint mondta, ez éppenséggel azt támasztja alá, hogy a térségnek igenis szüksége van célzott támogatásra. Derűlátásukat fejezték ki az Európai Unió tagországainak állam- és kormány­fői tegnap a közép- és hosszú távú gazda­sági kilátásokat illetően, egyúttal ismét állást foglaltak a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság elleni közös, össze­hangolt fellépésben. (MTI) Bela/AP Teljes világszintű recesszió Ak­: világháború vége óta példátlan módon a világgazdaság egésze reces­szióban lesz az idén, áll az egyik veze­tő londoni gazdaságelemző ház hétvégi előrejelzésében, amely szerint a kétezer milliárd dollárhoz közelítő értékű gazda­ságélénkítő programok később jelent­kező finanszírozási terhei miatt a távsati növekedési kilátások sem túl jók. A Centre for Economics and Business Research (CEBR) új prognózisa szerint idén olyan országok és térségek lesznek recesszióban, amelyek együtt a világgaz­dasági össztermék (GDP) kétharmadát adják, köztük az Egyesült Államok, az EU, Nagy-Britannia és Japán. Ennek következtében a CEBR számí­tása szerint a globális GDP-érték az idén - piaci árfolyamon számolva - reálértékben 0,4 százalékkal csökken. A ház elemzése kiemeli: világszintű recesszió legutóbb 1946-ban volt, amikor a világgazdaság még a II. világháború következményeit szenvedte, és az Egyesült Államok már kezdett leállni a haditermelésről. A CEBR hétvégi londoni elemzésé­nek szerzői úgy számolnak, hogy a világ vezető gazdaságaiban eddig bejelentett központi gazdaságélénkítő intézkedések összértéke eléri az 1800 milliárd dollárt. Ennek hatására 2010-ben már növekedés várható, azonban „semmi nincs ingyen”, és a következő évek növekedési ütemét éppen a serkentő programok finanszíro­zására szolgáló adóemelések és kiadás­­csökkentések fogják lassítani, áll a Centre for Economics and Business Research új elemzésében. (MTI) Washington: Iránnak elég uránja van már egy bombához Az amerikai katonai szakvezetés szerint Irán már elegendő hasadóanyagot halmo­zott fel egy atombombához, de a védelmi miniszter más véleményen van. Mike Mullennak, az amerikai vezér­kari főnökök egyesített bizottsága elnöké­nek a CNN hírtelevízió tegnapi adásában tették fel a kérdést, hogy van-e már elég hasadóanyaga Iránnak egy fegyverhez. Az admirális azt válaszolta, hogy „őszin­tén szólva így gondolják”. Hozzátette: „régóta úgy véli, hogy egy atomfegyver­rel fölszerelkezett Irán nagyon, nagyon rossz fejlemény lenne a térség és az egész világ számára”. Az NBC televízió valamivel később Robert Gates védelmi minisztert faggat­ta ugyanerről, aki viszont azt mond­ta, hogy Iránnak „nincs elég készlete, nem áll közel az atomfegyverhez, azaz van még valamennyi idő” (a kérdés megoldásához). A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) két hete kiadott legutóbbi jelen­tése szerint 1010 kilogrammra nőttek az Iránban felhalmozott készletek alacsony fokon dúsított urániumból. Egyes fizi­kusok szerint ez már elég ahhoz, hogy átalakítsák egy atombombához elegendő magasan dúsított uránná. Barack Obama új amerikai elnök, aki diplomáciai megoldást szeretne az ügyben, az elődjéhez hasonlóan „sürgető problé­maként” tartja számon az iráni kérdést, amellyel a nemzetközi közösségnek foglal­koznia kell. (MTI/Reuters/AFP) 2009. március 2., hétfő Biztatás Az Egyesült Államok számára nehéz idők az afroamerikai lakosság számára gyakran még nehezebbek -jelentette ki Barack Obama ameri­kai elnök, aki ez utóbbit országos és helyi szinten is aktívabb szerepválla­lásra buzdította. Obama erről abban a videoüze­­netben beszélt, amelyet afroame­rikai politikusok, értelmiségiek és művészek Los Angeles-i találkozó­jának résztvevőihez intézett. Az üzenet tartalmát a washing­toni Fehér Ház szombaton hozta nyilvánosságra. Az Egyesült Államok első afroa­merikai elnöke hangsúlyozta: az Amerika számára nehéz idők az afroamerikai lakosság számára gyakran még nehezebbek, s ez alól a pénzügyi-gazdaság válsággal terhelt mostani időszak sem kivétel. Emlé­keztetett arra, hogy a munkanélkü­liségi ráta az afroamerikai lakosság körében ötször magasabb az orszá­gos átlagnál. „Ugyanakkor tudjuk, hogy a kormány egyedül nem lehet és nem is lesz sikeres (a nehézségek leküzdésében). Szükség lesz arra, hogy valamennyien hozzáfogjunk és kivegyük a részünket (a munkából). Ez feltételezi a szülők, a tanárok és a közösségi vezetők elkötelezettségét” - fejtegette Obama. (MTI/AFP/APA) Dimért megfenyegette a Hamászt Élénk diplomáciai tevékenység a Közel-Keleten Az izraeli miniszterelnök „fájdalmas, kíméletlen és rendíthetetlen megtorlás­sal" fenyegette meg tegnap a gázai szél­sőségeseket, ha folytatják támadásaikat Izrael területe ellen. Ehud Dimért összehívta a kabinetet, hogy megvitassák, miként reagáljanak, miután bebizonyosodott, hogy a Gázai övezet ellen végrehajtott offenzíva nem érte el azt a célját, hogy megszűnjenek a rakétatámadások. Izraeli katonai források szerint a palesztinok több mint 110 rakétát lőttek ki Izraelre azóta, hogy január 18-án befe­jeződött a gázai hadjárat. Szombaton egy ilyen szerkezet Askelón egyik iskolájába csapódott be, és csak hétvégi szünet miatt nem okozott sérüléseket. Oimert fenyegető szavai elhangzása után egy újabb palesztin rakéta érte el Izraelt. A közel-keleti „kvartett" különmeg­­bízottja, Tony Blair után megérkezett tegnap a térségbe Hillary Clinton ameri­kai külügyminiszter is, aki részt vesz a Gáza újjáépítésre szervezett konferenci­án, és tárgyal a „kvartett" többi tagjának képviselőjével is. Clinton egyenesen a ma kezdődő adományozó értekezlet helyszínére, az egyiptomi Sarm es-Sejk tengeri üdülő­helyre utazott, ahová mintegy 75 ország küldötteit várják. A palesztin hatóság 2,8 milliárd dollárt szeretne összegyűjteni a palesztin gazdaság megsegítésére és a lerombolt gázai területek újjáépítésé­re. Az amerikai külügyminiszter, akinek ebben a minőségében ez az első útja a térségben, állítólag egy 900 millió dollárt fog felajánlani a konferencián. Az EU 435 millió euróval szándékozik hozzájárulni az újjáépítéshez. (MTI/AFP/AP/dpa) Több embert megölt tegnap egy minden bizonnyal amerikai robotrepülő­gépekről indított rakétacsapás Pakisztán nyugati határvidékén - közölték katonai források. A jelentések szerint két rakéta csapódott be egy lakóházba a Dél-Vazirisztánnak nevezett, félautonóm törzsi területen, amely az iszlamista szélsőségesek egyik fészke. Az Egyesült Államok azért támad rendszeresen ottani célpontokat, mert a térségben van az afganisztáni tálib lázadók hátorszá­ga. A tegnapi csapás egyes források szerint nyolc, mások szerint 15 emberrel végzett. Washingtonban a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója a napokban közölte, hogy az új kormányzat alatt is folytatódnak az al-Kaida és egyéb szélsőséges csoportok tagjai elleni robotrepülőgépes támadások, noha a pakisztáni kormány időről időre tiltakozik miattuk. Más hír szerint iszlám bíró­ság felállítását követeli a pakisztáni Szvat-völgyben Maulana Szúfi Mohamed, az a muszlim vallási vezető, aki kicsikarta a kormánytól, hogy engedélyezze az iszlám törvénykezés hivatalos bevezetését a vidéken. (MTI/Reuters/AFP/ ITAR-TASZSZ) A képen: Maulana Szúfi Mohamed támogatói annak tegnap a vidék központjában, Mingorában tartott sajtótájékoztatóján Beta/AP

Next