Magyar Szó, 2010. március (67. évfolyam, 48-74. szám)
2010-03-01 / 48. szám
2010. március 1., hétfő Hogyan történt Őszödön? Szili nyilvánosságra hozataá Szili Katalin azt kérte az MSZP elnökségétől, illetve frakcióvezetőjétől, hogy kezdeményezzék a Nemzetbiztonsági Hivatal balatonőszödi beszédről készült vizsgálatának teljes nyilvánosságra hozatalát - értesült az MTI. A távirati iroda információi szerint a volt házelnök erről két hónapja írt levelet Lendvai Ildikó pártelnöknek. A levél már téma volt az elnökség egyik ülésén, de hivatalosan nem döntöttek róla. Szili Katalin azt is kezdeményezte, hogy a frakcióvezető fontolja meg, hogy jogi lépéseket tegyenek a felderítés érdekében, és a párt vezető testületei tárgyalják meg a kialakult helyzetet, valamint hozzanak állásfoglalást az őszödi beszéddel és annak kiszivárogtatásával kapcsolatban. Az MTI értesülései szerint a szocialista politikus a levélben a kezdeményezéseit azzal indokolta, hogy számára hihetetlen és elfogadhatatlan az a tájékoztatás, amit a három évig tartó vizsgálatról közzétettek, és az is, hogy nem nevezték meg a kiszivárogtatásban közreműködőket, továbbá azt sem tették világossá, hogy hogyan történhetett meg az eset. A volt házelnök a levélben azt is megfogalmazta, hogy az őszödi beszéd és annak kiszivárogtatása „a szocialista párt történelmi és katasztrofális mértékű elhiteltelenedéséhez” vezetett, és emlékeztetett arra, a frakció zárt ülésén elhangzottak titokgazdája a képviselőcsoport vezetője, aki eddig nem tett jogi lépéseket ez ügyben. Véleménye szerint az MSZP számára megengedhetetlen, hogy az őszödi beszéd folyton a megosztottságot és a ködösítést felerősítve kerül elő, a tisztázatlan helyzet pedig lehetőséget ad arra, hogy támadják a Gyurcsány Ferencet és Lendvai Ildikót bíráló szocialista politikusokat. Az MTI megkereste Szili Katalint, aki sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta a dokumentum létezését. A Magyar Rádió 2006. szeptember 17-én internetes honlapján a tette közzé a birtokába jutott hangfelvételt, amely a május 26-án Balatonőszödön tartott MSZP-frakcióülésen készült. Gyurcsány Ferenc a zárt körben elhangzott beszédében - helyenként durva szavakkal - a frakciót a változtatások szükségességére akarta rádöbbenteni, az államháztartás rendbetételéhez szükséges gazdasági kiigazítások és a reformok elindításához, végigviteléhez próbálta megnyerni, s önkritikusan beismerte: a kormány „végighazudta” az elmúlt másfél-két évet. A beszéd kiszivárogtatásáról szóló, több mint három évig tartó nemzetbiztonsági vizsgálat nemrég zárult le. Azt is vizsgálták, hogy ki volt a megrendelő, és azt is, hogy ki vette fel a beszédet. (MTI) Sokat akar Szili Katalin? LUNGODROM Elmaradt a siker Farkas Flórián, a Lungo Drom Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség elnöke szerint a rendszerváltozás óta nem történtek alapvető pozitív változások Magyarországon a cigányság helyzetében. Farkas Flórián szombaton a szervezet szolnoki kongresszusán - az általa jegyzett közlemény szerint - azt mondta: a szocialista kormány bűncselekményt követett el a cigánysággal szemben, mert nyolc éven át cigányellenes politikát folytatott. A Lungo Drom elnöke, aki egyben a Fidesz parlamenti képviselője, azt hangsúlyozta: kormányváltásra van szükség, ezért a Fidesz-KDNP listájára és egyéni jelöltjeire leadott minden egyes szavazat közelebb viszi a cigányságot „egy új és reményteli jövő kezdetéhez”. Közölte, hogy a kongresszuson elfogadták a Lungo Drom új cigánypolitikai programját, amely új szemléletet tükröz. Ez azt jelenti, hogy a dokumentum nem a gondoskodó, hanem a segítő állam szerepét helyezi előtérbe, hiszen így válhat a sorsán változtatni akaró és tudó cigányok jelentős része a nemzetgazdaság aktív tagjává. Úgy látja, a diszkrimináció ellen nem kampányszerűen, egy-egy törvénynyel kell fellépni, hanem a diszkriminációmentesség követelményének kell érvényesülnie a jogalkalmazás minden területén. (MTI) Mm&c MAGYARORSZÁG Majdnem kétszáz párt Magyarországon száznyolcvanhárom pártot tartanak hivatalosan nyilván a bíróságokon, ezek közül 55 a legutóbbi parlamenti választások óta alakult az Országos Igazságszolgáltatási Tanács adatai szerint. Az elmúlt évben 26 pártot jegyeztek be a bíróságokon. Hasonló pártalapítási hullám az 1990-es évek első felében volt jellemző. Bár sok, az 1990-es évek első felében alakult párt azóta megszűnt, 31 még ma is működik közülük. A mai parlamenti pártok közül az MSZP-t 1989 novemberében, az MDF- et és a KDNP-t 1989 decemberében, az SZDSZ-t 1990 januárjában, a Fideszt 1990 februárjában vették nyilvántartásba a bíróságon. A választáson induló pártok számára nemcsak a parlamentbe jutás miatt fontos a jelöltállítás, hanem azért is, mert a társadalmi szervezetek csak akkor működhetnek pártként, ha el tudnak indulni a választáson, tehát ha a jelöltjeik felkerülnek a szavazólapokra. A pártok működéséről szóló törvény ugyanis kimondja: a bíróság az ügyészség indítványára megállapítja a párt működésének megszűnését, ha a párt egymást követő két általános országgyűlési képviselői választáson nem állít jelöltet. (MTI) A kitelepítések áldozataira emlékeztek A komáromi Te Ügyed Kör polgári társulás szombaton - ezúttal már ötödször - megrendezte műsoros és mécsesgyújtásos estjét, mellyel a benesi dekrétumokra és a második világháború utáni kitelepítés áldozataira emlékezett. Feszty Zsolt, a társulás vezetője szólt a népes hallgatósághoz, hangsúlyozva, hogy a hírhedt dekrétumok még mindig érvényben vannak, ezért az emlékezésre, sajnos, még mindig szükség van. A résztvevők a Meghurcoltak szobránál mécsest gyújtottak az 1946 és 1948 között kitelepített áldozatok emlékére. (Felvidék Ma) Emelt fővel, nem fölemelt kézzel Az MSZP kormányfőjelöltje országjárásra indult, az elnök asszony Szegeden kampányolt Mesterházy Attila szerint a mostani választásnak komoly a tétje, most dől el, hogy az elkövetkező négy-nyolc-tizenkét évben milyen értékrendek érvényesülnek Magyarországon. A szocialisták miniszterelnök-jelöltje országjáró körútjának első állomásán, a Hajdú-Bihar megyei Polgáron szombaton kijelentette: nemcsak politikusok versengenek, hanem világképek ütköznek az áprilisi országgyűlési választáson. A szocialisták miniszterelnök-jelöltje ezért fontosnak tartja az elmúlt évek eredményeinek bemutatását. Szavai szerint közös siker az a jelentős fejlődés, amely a megszépült közintézményekben, orvosi rendelőkben, autópályafejlesztésekben, cégek támogatásában megvalósult. Hazugságnak nevezte, amit a Fidesz sugall, miszerint semmi nem történt, sőt a szocialisták romokba döntötték az országot. A szélsőségekről szólva azt mondta: a radikalizmus veszélyezteti a magyar demokráciát. A gyűlöletkeltés, a kirekesztés egyetlen problémának sem lehet a megoldása. Lendvai Ildikó, a párt elnöke a szocialisták egyik fellegvárában, Szegeden vett részt kampánynyitón. Azt mondta, hogy az MSZP felemelt fejjel, nem felemelt kézzel indul neki a választásoknak. A szocialista párt büszke jelöltjeire, eddigi teljesítményére, és kész arra, hogy a reális, az ország fejlődését biztosító programját megvalósítsa - mondta a pártelnök a szegedi kampánynyitója előtt tartott sajtótájékoztatón. Lendvai Ildikó szerint nincs oka a nemzetnek, hogy vesztesnek érezze magát, elvesztegetettnek tekintse az elmúlt nyolc évet, amikor a bérek és a nyugdíjak reálértéke 30 százalékkal, a nemzeti jövedelem 17 százalékkal emelkedett, 500 ezerrel több új autó jár az utakon és egymillióan költözhettek új lakásba. A kampánynyitó rendezvényen - melyre csak fémdetektoros átvizsgálást követően mehettek be az érdeklődők - mintegy ötszáz, főként nyugdjasokból álló szimpatizáns vett részt. (MTI) Mesterházy: Komoly a tét kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ 3 Visszaszállt a Malév Néhány százmillióért eladták, tízmilliárdokért visszavették Ismét állami tulajdonba kerül a Malév. A magyar állam a Malév tőkeemelésében részben készpénzzel, részben pedig apporttal, korábbi adósságok konvertálásával vett részt, így az állam összesen 25,2 milliárd forinttal emelt tőkét a légitársaságban - közölte a Pénzügyminisztérium szombat hajnalban az MTI-vel, miután péntek késő este megszületett a megállapodás arról, hogy a Malév 95 százalékban ismét állami tulajdonba kerül. A fennmaradó 5 százalékos tulajdonrésszel az AirBridge rendelkezik. A magyar légitársaság egyik legnagyobb hitelezője a Vnyesekonombank marad, amely így korábbi tulajdonosi szerepvállalását alapvetően hitelezőire változtatta - olvasható a közleményben. A légitársaság vezérigazgatói tisztét továbbra is Martin Gauss tölti be. Az, hogy az állam többségi tulajdonos lett a Malévban, lehetőséget teremt a társaság stabil pénzügyi működésének megteremtésére, ugyanakkor - írják - folytatni kell a cégnél a már megkezdett erőteljes restrukturálási programot, részint, hogy minél kevesebb adóforintot emésszen fel a társaság pénzügyi megmentése, másrészt, hogy az Európai Unió ne ítélje tiltott állami támogatásnak a magyar állami szerepvállalást. Az iparági tanácsadó bevonásával folyó program célja, hogy a Malév legkésőbb 2012-re nyereségessé váljon, amelynek érdekében további „kemény lépések” várhatóak a társaság működésében, így többek között a hálózat átalakítására, további leépítésekre, a szakszervezeti megállapodások és a beszállítói szerződések újratárgyalására kerül sor - közölte a minisztérium. A pénzügyi tárca közlése szerint a tulajdonosváltás, a Malév helyzetének rendezése egy hosszú tárgyalássorozat eredménye, amelynek során az állam mindvégig az ország érdekeinek érvényesülésére, a nemzeti légitársaság működőképességének fenntartására törekedett úgy, hogy a megállapodás megfeleljen mind a magyar, mind az uniós jogszabályoknak. A Malév többségi állami tulajdonba kerüléséről szóló megállapodást Oszkó Péter pénzügyminiszter, az orosz Vnyesekonombank, a légitársaság korábbi fő tulajdonosa az AirBridge Zrt., a Malév Zrt. és az MNV Zrt. képviselői írták alá. A Fidesz úgy reagált a történtekre, hogy amennyiben kormányra kerül, egyik első intézkedése lesz a nemzeti vagyont megkárosító privatizációs döntések, így a Malév-eladás körülményeinek tisztázása, a felelősök megnevezése és elszámoltatása - közölte a párt szóvivője szombaton az MTI-vel. Ki kell vizsgálni, miként fordulhatott elő, hogy néhány százmillió forintért eladták a nemzeti légitársaságot, majd rövid idő múlva az államnak vissza kell vennie úgy, hogy több tízmilliárdot tesz a cégbe az adófizetők pénzéből - írta közleményében Szijjártó Péter. Mint fogalmazott, a Gyurcsány-korszak elhibázott, káros privatizációs döntéseinek árát még sokáig fogja fizetni az ország, ezért nem lehet eltekinteni az alapos, törvényes elszámoltatástól. (MTI) Malév-gép egy bemutatón a Duna fölött Mi köze a Jobbiknak...? Debreczeni kíváncsi a kapcsolatokra Debreczeni József választ vár a Jobbiktól több, Budaházy Györgyre vonatkozó kérdésre. Az MDF képviselőjelöltje az MTI- hez szombaton eljuttatott közleményében a Jobbiknak nyolc kérdést tett fel, amelyek „haladéktalan tisztázását” várja. Azt kérdezte: mi köze van a Jobbiknak Budaházy Györgyhöz, miről szól a Szegeden kötött együttműködési megállapodás, milyen kapcsolat van a Betyársereg, a jogerősen feloszlatott Magyar Gárda, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Jobbik között? Arra is kíváncsi, mi köze van a Jobbiknak Toroczkai Lászlóhoz, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tiszteletbeli elnökéhez, a szegedi megállapodás kezdeményezőjéhez, és ha Vona Gábor szerint a Jobbik a nemzeti ellenállás politikai szárnya, akkor ezt úgy kell-e érteni, hogy a Magyarok Nyilai a katonai szárny? Miért vállal szolidaritást Morvai Krisztina, a Jobbik európai parlamenti képviselője és államfőjelöltje egy terrorcselekményekkel gyanúsított emberrel, és miért viselt Budaházy arcképével díszített pólót az Európai Parlament üléstermében? - sorolta a kérdéseket. Az MDF képviselőjelöltje tudni szeretné azt is, hogy „mi köze a Jobbiknak a kuruc.infóhoz”, amely „teljes mellszélességgel áll ki a Jobbik mellett, miközben minden más politikai erőt mocskol, a kiirtásukat szorgalmazza”. Mit akar a Jobbik: terrorizmust vagy parlamentarizmust? - tette fel a kérdést. Debreczeni József a közleményben emlékeztetett arra: a napokban nyilvánosságra került, hogy Budaházy György, a Magyarok Nyilai nevű, terrorcselekményekkel gyanúsított szervezet katonai vezetője az MSZP-re, a Fideszre és az MDF-re is „vadászott”. Ugyanaz a Budaházy György, aki mellett Morvai Krisztina kiáll az Európai Parlamentben, akinek a védője Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik igazságügyminiszter-jelöltje, és akivel a tavalyi EP-választás után Vona Gábor és a Jobbik más vezetői Szegeden együttműködési megállapodást kötöttek. Hozzátette: a szegedi egyeztetésen Budaházy mellett részt vett az azóta betiltott Magyar Gárda, a Betyársereg és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom is. (MTI)