Magyar Szó, 2011. július (68. évfolyam, 150-175. szám)

2011-07-01 / 150. szám

2 KÜLFÖLD kulfold@magy­arszo.com RÖVIDEN ■ VARSÓ Tömegtüntetés Nagyszabású tüntetést rendezett tegnap, az EU-elnökség átvétele előtt egy nappal Varsó központjában a kor­mány gazdaság- és szociálpolitikája el­len tiltakozva a Szolidaritás szakszer­vezet. Az ország minden részéből érkezett tüntetők - becslések szerint mintegy 30 ezren­­ megbénították a belvárost. A demonstráció jelmonda­ta ugyanaz volt, mint az egy hónappal ezelőtti országos tüntetésé: „A ti poli­tikátok - a mi nyomorunk”. A köve­telések is egybeestek: a minimálbér emelése, az üzemanyagok jövedéki adójának csökkentése, a szociális juttatások és az abban részesülők arányának emelése. (MTI) ■ DAMASZKUSZ Hadművelet Több száz kormányellenes tüntető vonult az utcákra tegnap az észak­­szíriai Aleppó városában, a szabad­ságjogok érvényesülését követelve. A tömeget a biztonsági erők oszlatták fel, és több demonstráló megsérült - közölték emberi jogi szervezetek. A szíriai hadsereg mindeközben ellepte Szíria Törökországgal határos, hegy­vidéki területeit annak érdekében, hogy gátat szabjon a Törökország­ba irányuló menekültáradatnak. Az északnyugati Idleb tartományban 60 harckocsi és 100 csapatszállító érke­zett, hogy átkutassák a terepet. A két napja tartó hadműveletnek már 19 áldozata van. (MTI/AFP/AP) ■ LONDON Tárgyalások a tálibokkal Az amerikai kormány 2010 ősze óta három fordulóban folytatott köz­vetlen tárgyalásokat a tálibok képvise­lőivel az afganisztáni válság politikai rendezéséről - írta tegnap a Financial Times. A brit lap szerint a felek meg­vizsgálták a lehetőségét annak, hogy a tálibok hivatalos küldöttséggel részt vennének a németországi Bonnban idén decemberre tervezett nemzetkö­zi konferencián. A tálibok még 2009 szeptemberében létesítettek kapcso­latot Németországgal, amely nagy tekintélyt élvez Afganisztánban. Az első közvetlen találkozó a felek között még ugyanabban a hónapban létre­jött Dubajban. Összesen nyolc találko­zó zajlott le Németország és a tálibok között. A Financial Times értesülése szerint a tálibok egyebek között azt követelik, hogy a nyugatiak vonják ki összes katonájukat Afganisztánból. (MTI/ITAR-TASZSZ) Nir­way A szabadság, az emberi jogok érvényesítése közös felelősség Budapesten felavatták a Tom Lantos Intézetet­­ Hillary Clinton: Közös elkötelezettség Folytatás az 1. oldalról Az Egyesült Államokban is vannak ugyan nézetkülönbségek az egyes poli­tikusok és pártok között, de Tom Lantos hitt abban, hogy alapvetően mindannyi­an egy oldalon állnak, a szabadság és a demokrácia oldalán - mutatott rá, felidézve, hogy Tom Lantos kiállt a kisebbségek védelmében is. Ezzel kapcso­latban üdvözölte, hogy Magyarország az EU-elnöksége idején a romák helyzeté­nek javításért is dolgozott. Kitért arra is, hogy az EU és a NATO közötti együttműködés célja a demokrá­cia és az emberi jogok védelme. Orbán Viktor miniszterelnök beszé­dében azt hangoztatta, hogy az ameri­kai és a magyar emberek szövetsége erős alapokon áll. „A mi szövetségünk erejét (...) egyetlen szó adja”, ez pedig a szabadság - mondta a kormányfő, hang­súlyozva, hogy „a szabadság iránt érzett szenvedélyes vonzalmunk” közösséget alkot, és nincs a világon még egy olyan erős, magabiztos és elkötelezett közös­ség, mint a szabadságszerető emberek, népek közössége. Felidézve találkozásait Tom Lantos­sal, a miniszterelnök azt mondta, előfor­dult, hogy vitáztak, sőt szinte minden magyar belpolitikai kérdésben eltért az álláspontjuk, a közös elkötelezettségük a szabadság és a magyarok szolgálatában azonban áthidalt mindenfajta politikai különállást. Hiába teljes az egyén szabadsága akkor, ha közösségként szabadságjogai gyakorlásában korlátozott. Közép-Euró­­pában javult ugyan a helyzet a kisebbsé­gi jogok tekintetében, „de még messze van, amikor nyugodtan hátradőlhetünk” -jegyezte meg. A Tom Lantos Intézet éppen ezt vállalta: azt, hogy képviseli a szabadságot, a kisebbségi jogok ügyét. „Kívánom, hogy az intézet hűségesen ápolja Tom Lantos emlékét, és hirdesse az amerikai magyar emigráció cselekvő tagjainak áldozatos munkáját és sikerét”, és erősítse tovább a szövetséget az Egye­sült Államok és Magyarország között - mondta Orbán Viktor. A Tom Lantos Intézet segíteni fog abban, hogy helyes irányban marad­junk az emberi szabadság biztosításában - mondta Condoleezza Rice volt amerikai külügyminiszter az egykori washingtoni kongresszusi képviselő nevét viselő kuta­tóintézet megnyitóján. Condoleezza Rice - aki elvállalta az intézmény társelnök­ségét - arról beszélt, hogy Tom Lantos különleges ember, erőteljes erkölcsi hata­lom volt, mélyen hitt a szabadság iránti vágyban, és ezen törekvés egyetemes­ségében. Meggyőződése volt, hogy az emberi szabadság elterjed. Hillary Clinton és Orbán Viktor csak­nem egyórás megbeszéléseit követően a kormányfő a közös sajtótájékoztatón azt mondta, Magyarország és az Egyesült Államok a kommunizmus összeomlása óta szoros és egyre mélyülő szövetséget épített fel; ennek az elmúlt húsz évben újból és újból megerősített szövetségnek értékalapjai vannak. Orbán Viktor azt is elmondta Hillary Clintonnak, hogy Magyarország számá­ra az első számú értelmezési keret a közép-európai dimenzió, majd hozzá­tette, mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a világ meghatározó nagyhatalmainak - köztük első helyen az Egyesült Államoknak - felhívja a figyelmét arra: Közép-Európa rendkí­vül fontos terület, közös céljaik, terveik vannak a térség országainak. Hillary Clinton a közös sajtótájékoz­tatón kijelentette: bővíteni kell az együtt­működést Magyarország és az Egyesült Államok között, és ez nemcsak a gazdasá­gi kapcsolatokat jelenti, hanem a demok­rácia megerősítésére és az emberi jogok védelmére tett erőfeszítéseket is. Az amerikai tárcavezető kifejtette: a magyar belpolitika egyes kérdései, így az alkotmányozás és a médiatörvény is szóba kerültek, és a kormányfő megerő­sítette, hogy Magyarország elkötelezett a demokratikus hagyományok mellett. Hozzáfűzte: „befogadó” alkotmányozás­ra bátorították Magyarországot, és arra, hogy „fékeket és ellensúlyokat alkalmaz­zon” az új alaptörvényben. Mint hangsúlyozta, az Egyesült Álla­mok „nagy csodálattal figyeli” a magyar soros EU-elnökség munkáját. Az amerikai politikus szólt arról: Magyarország és az Egyesült Államok is elkötelezett az alapvető szabadság­­jogok védelme mellett, amit a Ronald Reagan-szobor szerdai felavatása és a Tom Lantos Intézet csütörtöki megnyi­tása is jól bizonyít. Rövid budapesti látogatása végén Hillary Clinton ellenzéki politikusok­kal és civil szervezetek képviselőivel találkozott. Az amerikai diplomácia vezetője Budapestről a litvániai Vilniusba utazott, egy emberi jogi konferenciára, onnan pedig Madridba látogat. (MTI) Beta/AP Szerbia folytatja a regionális együttműködés továbbfejlesztését Montenegrói konferencia: új korszak kezdete a Balkán békéjének megteremtésében A balkáni országok közötti együttműködés elmélyítésével könnyebbé válik az Európai Unióhoz való csatlakozás folya­mata, és lehetővé válik a megoldatlan kérdések rendezése is. Száz évvel ezelőtt robbantak ki a balkáni háborúk és ez az ■ évforduló a balkáni béke kezdetét jelentheti - ezek a legfőbb üzenetei azoknak a felszólalásoknak, amelyek a Délkelet-euró­pai Együttműködési Folyamathoz (SEECP) tartozó országok állam- és kormányfőinek tegnapi értekezletén hangzottak el a montenegrói Sveti Stefan tengerparti üdülőhelyen. Az SEECP megalakulása a délkelet-európai országok külügyminisztereinek 1996-os szófiai konferenciájához köthető. Ehhez a regionális együttműködési kezdeményezéshez jelenleg már 12 ország tartozik: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgá­ria, Görögország, Horvátország, Macedónia, Moldávia, Monte­negró, Szerbia, Szlovénia, Románia és Törökország. Filip Vujanovic montenegrói elnök megnyitójában annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az elkövetkező években a regionális kezdeményezéshez tartozó országok segítségével és támogatásával megkezdődhetnek a tárgyalások az EU-val. Boris Tadic szerb elnök beszédében egyebek között azt mondta:­­ A régió országai közötti megértés szintje alapján megalapozottan állítható, hogy még sohasem voltak olyan jók az államok közötti kapcsolatok, mint jelenleg. Az elnöklői poszt átvételével Szerbia a régióban folytatja az együttműkö­dés továbbfejlesztésének politikáját, „az unióhoz való csatla­kozás közös céljából kiindulva és az összes még nyitott kérdés megoldása érdekében”. Azt is kiemelte, hogy „Belgrád a koszovói albánok számára a regionális kezdeményezésekben szeretné az aszimmetrikus részvétel pragmatikus modelljét megtalálni”. Üdvözölte, hogy Horvátország befejezte az előcsatlakozási tárgyalásokat Brüsz­­szellel, és - mint mondta - a szerb-horvát kapcsolatokban is jelentős előrehaladást értek el. Példaként említette meg a két ország közötti határ demilitarizálását. Elmondta, hamarosan Szarajevóba látogat ,és ez alkalom lesz arra, hogy az ottani tisztségviselőkkel tárgyaljon a két ország kapcsolatainak norma­lizálásáról”. Ismételten hangsúlyozta, hogy „Szerbia tiszteletben tartja Bosznia-Hercegovina területi integritását és a daytoni megállapodásokat”. Szerbia és Albánia kapcsolatairól szólva annak a reményének adott hangot, hogy a két ország közötti párbeszéd folytatódik. Bamir Topi albán elnök kiemelte, hogy „Koszovót be kell fogadni minden regionális és tágabb értelemben vett kezdemé­nyezésbe, és mindazok akik ezt elvetik, fenyegetést jelentenek a regionális együttműködés elveire nézve”. Albánia - mondta Topi elnök - támogatja a Belgrád és Prishtina közötti párbe­szédet, és reményét fejezte ki, hogy „ezek a megbeszélések az új realitások elfogadásához vezetnek”. (MTI/Tanjug) 2011. július 1., péntek Lezárultak a horvát EU-csatlakozási tárgyalások Lezárultak a horvát EU-csatlakozási tárgyalások - jelentette be tegnap Brüsz­­szelben Martonyi János, a magyar diplo­mácia irányítója, a Gordan Jandrokovic horvát külügyminiszterrel megtartott utolsó tárgyalási forduló után. A magyar EU-elnökség végső napján a felek - a múlt heti EU-csúcs politikai döntésének megfelelően - lezárták a még nyitott három tárgyalási fejezetet. Ezzel megnyílt az út az előtt, hogy aláírják a csatlakozási szerződést, és Horvátország - előreláthatólag 2013 közepén - az EU 28. tagországává váljon. Martonyi, Jandrokovic és Stefan Füle bővítési EU-biztos közös sajtótájé­koztatón számolt be a 2005-ben kezdett horvát csatlakozási tárgyalások eredmé­nyes befejezéséről. (MTI) Sikeres menedzselés Az Európai Parlament néppárti frak­ciójának vezetője, Joseph Daul szerint „az elmúlt hat hónapban az első magyar soros elnökség szakmai hozzáértéssel és rendkívül sikeresen menedzselte a kulcs­­fontosságú európai ügyeket”. A Fideszt és a KDNP-t is tagjai közé soroló képviselőcsoport elnöke Brüsszel­ben tegnap kiadott közleményében azt írta: az elnökség „kitartó munkájának eredményeként számos fontos területen történtek jelentős előrelépések. Sikeres­nek bizonyul a tagállamok közötti költ­ségvetési koordináció (európai szemesz­ter) és elindult az első európai szintű roma keretstratégia, valamint a Duna­­stratégia is. Fontos lépések történtek a Nyugat-Balkán integrációjának területén és egy egységes és integrált európai ener­giapiac megalkotása felé. Horvátország csatlakozási tárgyalásai ma lezárulnak, Románia és Bulgária schengeni övezet­hez való csatlakozásának értékelése pedig befejeződött” - emelte ki Joseph Daul. (MTI) Görögország megkapja a mentőcsomag újabb részletét A görög parlament tegnap délután megszavazta a 28,4 milliárd eurós megszorító csomag végrehajtásáról szóló törvényt. Magát a csomagot szer­dán hagyták jóvá a képviselők. A döntéssel lehetővé válik, hogy az euróövezeti pénzügyminiszterek vasár­napi ülésén jóváhagyják a korábban elfo­gadott 110 milliárd eurós mentőcsomag újabb, 12 milliárd eurós részletének folyósítását. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy Görögország elkerülje július köze­pén az államcsődöt, amikor jelentősebb mennyiségű állampapírja jár le. Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso és az Európai Tanács elnöke, Herman van Rompuy közös közleményükben elégedetten nyugtáz­ták a parlamenti döntést: „megvannak a feltételek ahhoz, hogy Görögország megkapja a mentőcsomag következő részletét, illetve ahhoz, hogy felgyor­suljanak az egyeztetések a második csomagról”.(MTI) Csaknem 750 ezer brit közalkalmazott kezdett 24 órás sztrájkot tegnap, tilta­kozva az állami alkalmazottak nyugdíjrendszerében tervezett kormányzati szigorítások miatt. A négy fő közalkalmazotti szakszervezet azért hirdette meg a munkabeszüntetést, mert a kormány tervei szerint az évtized végére jelentősen emelkedne a közalkalmazottak állami nyugdíjra jogosító korhatá­ra. A közalkalmazottak jelentős része jelenleg 60 éves korában teljes állami nyugdíjra jogosult, ám az általános állami nyugdíjkorhatár 2020-ra a tervek alapján egységesen 66 év lesz a közszolgálati és a versenyszférában egyaránt. A korhatár emelésével együtt növekedne a bérekből levont nyugdíjhozzájárulás is, emellett a nyugdíjak összegét nem az utolsó év, hanem a közalkalmazot­ti munkaviszonyban eltöltött teljes időszak bérátlaga alapján számolnák ki. (MTI) A képen: rendőrök elviszik az egyik londoni tiltakozót Beta/AP

Next