Magyar Szó, 2011. július (68. évfolyam, 150-175. szám)
2011-07-01 / 150. szám
2 KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com RÖVIDEN ■ VARSÓ Tömegtüntetés Nagyszabású tüntetést rendezett tegnap, az EU-elnökség átvétele előtt egy nappal Varsó központjában a kormány gazdaság- és szociálpolitikája ellen tiltakozva a Szolidaritás szakszervezet. Az ország minden részéből érkezett tüntetők - becslések szerint mintegy 30 ezren megbénították a belvárost. A demonstráció jelmondata ugyanaz volt, mint az egy hónappal ezelőtti országos tüntetésé: „A ti politikátok - a mi nyomorunk”. A követelések is egybeestek: a minimálbér emelése, az üzemanyagok jövedéki adójának csökkentése, a szociális juttatások és az abban részesülők arányának emelése. (MTI) ■ DAMASZKUSZ Hadművelet Több száz kormányellenes tüntető vonult az utcákra tegnap az északszíriai Aleppó városában, a szabadságjogok érvényesülését követelve. A tömeget a biztonsági erők oszlatták fel, és több demonstráló megsérült - közölték emberi jogi szervezetek. A szíriai hadsereg mindeközben ellepte Szíria Törökországgal határos, hegyvidéki területeit annak érdekében, hogy gátat szabjon a Törökországba irányuló menekültáradatnak. Az északnyugati Idleb tartományban 60 harckocsi és 100 csapatszállító érkezett, hogy átkutassák a terepet. A két napja tartó hadműveletnek már 19 áldozata van. (MTI/AFP/AP) ■ LONDON Tárgyalások a tálibokkal Az amerikai kormány 2010 ősze óta három fordulóban folytatott közvetlen tárgyalásokat a tálibok képviselőivel az afganisztáni válság politikai rendezéséről - írta tegnap a Financial Times. A brit lap szerint a felek megvizsgálták a lehetőségét annak, hogy a tálibok hivatalos küldöttséggel részt vennének a németországi Bonnban idén decemberre tervezett nemzetközi konferencián. A tálibok még 2009 szeptemberében létesítettek kapcsolatot Németországgal, amely nagy tekintélyt élvez Afganisztánban. Az első közvetlen találkozó a felek között még ugyanabban a hónapban létrejött Dubajban. Összesen nyolc találkozó zajlott le Németország és a tálibok között. A Financial Times értesülése szerint a tálibok egyebek között azt követelik, hogy a nyugatiak vonják ki összes katonájukat Afganisztánból. (MTI/ITAR-TASZSZ) Nirway A szabadság, az emberi jogok érvényesítése közös felelősség Budapesten felavatták a Tom Lantos Intézetet Hillary Clinton: Közös elkötelezettség Folytatás az 1. oldalról Az Egyesült Államokban is vannak ugyan nézetkülönbségek az egyes politikusok és pártok között, de Tom Lantos hitt abban, hogy alapvetően mindannyian egy oldalon állnak, a szabadság és a demokrácia oldalán - mutatott rá, felidézve, hogy Tom Lantos kiállt a kisebbségek védelmében is. Ezzel kapcsolatban üdvözölte, hogy Magyarország az EU-elnöksége idején a romák helyzetének javításért is dolgozott. Kitért arra is, hogy az EU és a NATO közötti együttműködés célja a demokrácia és az emberi jogok védelme. Orbán Viktor miniszterelnök beszédében azt hangoztatta, hogy az amerikai és a magyar emberek szövetsége erős alapokon áll. „A mi szövetségünk erejét (...) egyetlen szó adja”, ez pedig a szabadság - mondta a kormányfő, hangsúlyozva, hogy „a szabadság iránt érzett szenvedélyes vonzalmunk” közösséget alkot, és nincs a világon még egy olyan erős, magabiztos és elkötelezett közösség, mint a szabadságszerető emberek, népek közössége. Felidézve találkozásait Tom Lantossal, a miniszterelnök azt mondta, előfordult, hogy vitáztak, sőt szinte minden magyar belpolitikai kérdésben eltért az álláspontjuk, a közös elkötelezettségük a szabadság és a magyarok szolgálatában azonban áthidalt mindenfajta politikai különállást. Hiába teljes az egyén szabadsága akkor, ha közösségként szabadságjogai gyakorlásában korlátozott. Közép-Európában javult ugyan a helyzet a kisebbségi jogok tekintetében, „de még messze van, amikor nyugodtan hátradőlhetünk” -jegyezte meg. A Tom Lantos Intézet éppen ezt vállalta: azt, hogy képviseli a szabadságot, a kisebbségi jogok ügyét. „Kívánom, hogy az intézet hűségesen ápolja Tom Lantos emlékét, és hirdesse az amerikai magyar emigráció cselekvő tagjainak áldozatos munkáját és sikerét”, és erősítse tovább a szövetséget az Egyesült Államok és Magyarország között - mondta Orbán Viktor. A Tom Lantos Intézet segíteni fog abban, hogy helyes irányban maradjunk az emberi szabadság biztosításában - mondta Condoleezza Rice volt amerikai külügyminiszter az egykori washingtoni kongresszusi képviselő nevét viselő kutatóintézet megnyitóján. Condoleezza Rice - aki elvállalta az intézmény társelnökségét - arról beszélt, hogy Tom Lantos különleges ember, erőteljes erkölcsi hatalom volt, mélyen hitt a szabadság iránti vágyban, és ezen törekvés egyetemességében. Meggyőződése volt, hogy az emberi szabadság elterjed. Hillary Clinton és Orbán Viktor csaknem egyórás megbeszéléseit követően a kormányfő a közös sajtótájékoztatón azt mondta, Magyarország és az Egyesült Államok a kommunizmus összeomlása óta szoros és egyre mélyülő szövetséget épített fel; ennek az elmúlt húsz évben újból és újból megerősített szövetségnek értékalapjai vannak. Orbán Viktor azt is elmondta Hillary Clintonnak, hogy Magyarország számára az első számú értelmezési keret a közép-európai dimenzió, majd hozzátette, mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a világ meghatározó nagyhatalmainak - köztük első helyen az Egyesült Államoknak - felhívja a figyelmét arra: Közép-Európa rendkívül fontos terület, közös céljaik, terveik vannak a térség országainak. Hillary Clinton a közös sajtótájékoztatón kijelentette: bővíteni kell az együttműködést Magyarország és az Egyesült Államok között, és ez nemcsak a gazdasági kapcsolatokat jelenti, hanem a demokrácia megerősítésére és az emberi jogok védelmére tett erőfeszítéseket is. Az amerikai tárcavezető kifejtette: a magyar belpolitika egyes kérdései, így az alkotmányozás és a médiatörvény is szóba kerültek, és a kormányfő megerősítette, hogy Magyarország elkötelezett a demokratikus hagyományok mellett. Hozzáfűzte: „befogadó” alkotmányozásra bátorították Magyarországot, és arra, hogy „fékeket és ellensúlyokat alkalmazzon” az új alaptörvényben. Mint hangsúlyozta, az Egyesült Államok „nagy csodálattal figyeli” a magyar soros EU-elnökség munkáját. Az amerikai politikus szólt arról: Magyarország és az Egyesült Államok is elkötelezett az alapvető szabadságjogok védelme mellett, amit a Ronald Reagan-szobor szerdai felavatása és a Tom Lantos Intézet csütörtöki megnyitása is jól bizonyít. Rövid budapesti látogatása végén Hillary Clinton ellenzéki politikusokkal és civil szervezetek képviselőivel találkozott. Az amerikai diplomácia vezetője Budapestről a litvániai Vilniusba utazott, egy emberi jogi konferenciára, onnan pedig Madridba látogat. (MTI) Beta/AP Szerbia folytatja a regionális együttműködés továbbfejlesztését Montenegrói konferencia: új korszak kezdete a Balkán békéjének megteremtésében A balkáni országok közötti együttműködés elmélyítésével könnyebbé válik az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamata, és lehetővé válik a megoldatlan kérdések rendezése is. Száz évvel ezelőtt robbantak ki a balkáni háborúk és ez az ■ évforduló a balkáni béke kezdetét jelentheti - ezek a legfőbb üzenetei azoknak a felszólalásoknak, amelyek a Délkelet-európai Együttműködési Folyamathoz (SEECP) tartozó országok állam- és kormányfőinek tegnapi értekezletén hangzottak el a montenegrói Sveti Stefan tengerparti üdülőhelyen. Az SEECP megalakulása a délkelet-európai országok külügyminisztereinek 1996-os szófiai konferenciájához köthető. Ehhez a regionális együttműködési kezdeményezéshez jelenleg már 12 ország tartozik: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Görögország, Horvátország, Macedónia, Moldávia, Montenegró, Szerbia, Szlovénia, Románia és Törökország. Filip Vujanovic montenegrói elnök megnyitójában annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az elkövetkező években a regionális kezdeményezéshez tartozó országok segítségével és támogatásával megkezdődhetnek a tárgyalások az EU-val. Boris Tadic szerb elnök beszédében egyebek között azt mondta: A régió országai közötti megértés szintje alapján megalapozottan állítható, hogy még sohasem voltak olyan jók az államok közötti kapcsolatok, mint jelenleg. Az elnöklői poszt átvételével Szerbia a régióban folytatja az együttműködés továbbfejlesztésének politikáját, „az unióhoz való csatlakozás közös céljából kiindulva és az összes még nyitott kérdés megoldása érdekében”. Azt is kiemelte, hogy „Belgrád a koszovói albánok számára a regionális kezdeményezésekben szeretné az aszimmetrikus részvétel pragmatikus modelljét megtalálni”. Üdvözölte, hogy Horvátország befejezte az előcsatlakozási tárgyalásokat Brüszszellel, és - mint mondta - a szerb-horvát kapcsolatokban is jelentős előrehaladást értek el. Példaként említette meg a két ország közötti határ demilitarizálását. Elmondta, hamarosan Szarajevóba látogat ,és ez alkalom lesz arra, hogy az ottani tisztségviselőkkel tárgyaljon a két ország kapcsolatainak normalizálásáról”. Ismételten hangsúlyozta, hogy „Szerbia tiszteletben tartja Bosznia-Hercegovina területi integritását és a daytoni megállapodásokat”. Szerbia és Albánia kapcsolatairól szólva annak a reményének adott hangot, hogy a két ország közötti párbeszéd folytatódik. Bamir Topi albán elnök kiemelte, hogy „Koszovót be kell fogadni minden regionális és tágabb értelemben vett kezdeményezésbe, és mindazok akik ezt elvetik, fenyegetést jelentenek a regionális együttműködés elveire nézve”. Albánia - mondta Topi elnök - támogatja a Belgrád és Prishtina közötti párbeszédet, és reményét fejezte ki, hogy „ezek a megbeszélések az új realitások elfogadásához vezetnek”. (MTI/Tanjug) 2011. július 1., péntek Lezárultak a horvát EU-csatlakozási tárgyalások Lezárultak a horvát EU-csatlakozási tárgyalások - jelentette be tegnap Brüszszelben Martonyi János, a magyar diplomácia irányítója, a Gordan Jandrokovic horvát külügyminiszterrel megtartott utolsó tárgyalási forduló után. A magyar EU-elnökség végső napján a felek - a múlt heti EU-csúcs politikai döntésének megfelelően - lezárták a még nyitott három tárgyalási fejezetet. Ezzel megnyílt az út az előtt, hogy aláírják a csatlakozási szerződést, és Horvátország - előreláthatólag 2013 közepén - az EU 28. tagországává váljon. Martonyi, Jandrokovic és Stefan Füle bővítési EU-biztos közös sajtótájékoztatón számolt be a 2005-ben kezdett horvát csatlakozási tárgyalások eredményes befejezéséről. (MTI) Sikeres menedzselés Az Európai Parlament néppárti frakciójának vezetője, Joseph Daul szerint „az elmúlt hat hónapban az első magyar soros elnökség szakmai hozzáértéssel és rendkívül sikeresen menedzselte a kulcsfontosságú európai ügyeket”. A Fideszt és a KDNP-t is tagjai közé soroló képviselőcsoport elnöke Brüsszelben tegnap kiadott közleményében azt írta: az elnökség „kitartó munkájának eredményeként számos fontos területen történtek jelentős előrelépések. Sikeresnek bizonyul a tagállamok közötti költségvetési koordináció (európai szemeszter) és elindult az első európai szintű roma keretstratégia, valamint a Dunastratégia is. Fontos lépések történtek a Nyugat-Balkán integrációjának területén és egy egységes és integrált európai energiapiac megalkotása felé. Horvátország csatlakozási tárgyalásai ma lezárulnak, Románia és Bulgária schengeni övezethez való csatlakozásának értékelése pedig befejeződött” - emelte ki Joseph Daul. (MTI) Görögország megkapja a mentőcsomag újabb részletét A görög parlament tegnap délután megszavazta a 28,4 milliárd eurós megszorító csomag végrehajtásáról szóló törvényt. Magát a csomagot szerdán hagyták jóvá a képviselők. A döntéssel lehetővé válik, hogy az euróövezeti pénzügyminiszterek vasárnapi ülésén jóváhagyják a korábban elfogadott 110 milliárd eurós mentőcsomag újabb, 12 milliárd eurós részletének folyósítását. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy Görögország elkerülje július közepén az államcsődöt, amikor jelentősebb mennyiségű állampapírja jár le. Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso és az Európai Tanács elnöke, Herman van Rompuy közös közleményükben elégedetten nyugtázták a parlamenti döntést: „megvannak a feltételek ahhoz, hogy Görögország megkapja a mentőcsomag következő részletét, illetve ahhoz, hogy felgyorsuljanak az egyeztetések a második csomagról”.(MTI) Csaknem 750 ezer brit közalkalmazott kezdett 24 órás sztrájkot tegnap, tiltakozva az állami alkalmazottak nyugdíjrendszerében tervezett kormányzati szigorítások miatt. A négy fő közalkalmazotti szakszervezet azért hirdette meg a munkabeszüntetést, mert a kormány tervei szerint az évtized végére jelentősen emelkedne a közalkalmazottak állami nyugdíjra jogosító korhatára. A közalkalmazottak jelentős része jelenleg 60 éves korában teljes állami nyugdíjra jogosult, ám az általános állami nyugdíjkorhatár 2020-ra a tervek alapján egységesen 66 év lesz a közszolgálati és a versenyszférában egyaránt. A korhatár emelésével együtt növekedne a bérekből levont nyugdíjhozzájárulás is, emellett a nyugdíjak összegét nem az utolsó év, hanem a közalkalmazotti munkaviszonyban eltöltött teljes időszak bérátlaga alapján számolnák ki. (MTI) A képen: rendőrök elviszik az egyik londoni tiltakozót Beta/AP