Magyar Szó, 2011. augusztus (68. évfolyam, 176-202. szám)

2011-08-01 / 176. szám

2011. augusztus 1., hétfő Tüntetés a magyar gimnáziumért A felvidéki Zselízen nem akarnak átköltözni a szlovák iskolába A Comenius Gimnázium épületénél pénteken estefelé 150-170 ember gyűlt össze, hogy tiltakozzon a magyar iskola át­költöztetése ellen a tavaly felújított szlo­vák gimnázium épületébe. A csendesen tiltakozó szülők, diákok és pedagógusok között ott volt a város polgármestere, va­lamint a megyei, járási és városi magyar képviselők is. Az iskola épületét Reményik Sándor Templom és iskola című versének né­hány sora díszítette. Récsei Róbert, a pe­tíciós bizottság elnöke, valamint Csonka Ákos, a petíciós bizottság tagja rövid be­szédében az iskola önállóságának megtar­tását méltatta. Récsei elmondta: bár a helyzet nem rózsás, reméli, hogy a tiltakozás és a saj­tónyilvánosság segíteni fogja ügyüket, amelyről a napokban a kormányalelnöki hivatal és az oktatási tárca munkatársai is tájékozódtak a helyszínen. Bár a 7500 lakosú felvidéki város lakó­inak több mint a fele aláírta a Comenius Gimnázium átköltöztetését ellenző petí­ciót, s a város is javasolta, hogy támogat­ni fogja az intézményt, Nyitra megye köz­gyűlése nem járult hozzá ahhoz, hogy a magyar gimnázium eddigi épületében maradhasson. A megye az intézkedés szükségességét azzal indokolta, hogy mindkét gimnáziumban évről évre csök­ken a diákok létszáma, s ezért egyre ráfi­­zetésesebb a két épület fenntartása. A májusban született döntés ellen alá­írásgyűjtés indult, s a­­ petíciót csaknem 4500-an írták alá. A petíció szervezői ar­ra is figyelmeztettek, hogy az összevonás a magyarság szempontjából nemkívánatos folyamatot indíthat el, gyengítheti a ma­gyar oktatást a régióban. A tervek szerint a magyar Comenius Gimnázium jogalanyisága az új helyen is megmaradna. (MTI) MTI - Komka Péter ŐSÖK NAPJA „Őseink adnak éltető reményt” Nemzetünk jövője: az erős család, a gyermekáldás, a megújuló, a rokoni ösz­­szetartás, a nemzeti összefogás és a velünk rokonítható népek kölcsönös rokonszen­­ve, sokoldalú együttműködése - mondta Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnö­­ke szombaton, a Bugac település mellet­ti pusztában tartott Ősök Napja rendez­vényen. A honfoglalás korát idéző, őseink em­lékét a középpontba állító háromnapos esemény fővédnöke kijelentette: lehetne az esztendő 365 napja az ősök napja, hi­szen őseink, történelmünk példázatos sze­mélyiségei „valóban adnak nekünk éltető reményt és erőt”. „Ősöd üzen, a nap párduca. Messze időt viszek. Tudd, Isten földedről vezette túl nemzetet szerte világba” - idézte Szö­rényi Levente rockoperájának, az Atilla, Isten kardjának sorait az Országgyűlés al­­elnöke, aki egyben a mű dalszövegírója. Utána Mongólia magyarországi nagykövete szólt a színpad előtt álló tö-üteghez. Erdenecsimeg Ombószüren hangsúlyozta: a mongolok hun leszár­mazottaknak vallják magukat. Bejelen­tette, hogy augusztus 25. és 27. között tartják a hun birodalom 2220. évfordu­lójának ünnepségeit Mongóliában, és Magyarországot is meghívták. Bíró András Zsolt, a Magyar-Tu­­rán Alapítvány kuratóriumának elnö­ke elmondta, hogy a jövő évben ismét megrendezik a Bugac melletti pusztán a Kurultaj találkozót. A szervezők tájékoztatása szerint a rendezvény első két napján csaknem tízezren vettek részt. A rendezvényen az ősi magyar kul­túrát felvonultató hagyományőrzők szinte minden képviselője megjelent. A területen több tucat jurtát állítottak fel. A sátrakban előadások és bemuta­tók követték egymást. Az ünnepi be­szédek előtt lovas és gyalogos harcosok felvonulását tekinthették meg az érdek­lődök. (MTI) MTI - Újvári Sándor iltafia // kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ 3 Ragaszkodik mindkét állampolgársághoz Nyíltan felvállalta magyar állampolgárságát egy szlovákiai jogászhallgató Közleményben vállalta fel magyar ál­lampolgárságát a lévai illetőségű Gubík László, de szlovák papírjairól sem szándé­kozik lemondani. „2011. július 19-én Soltvadkerten ma­gyar állampolgársági esküt tettem, és kéz­hez vettem honosítási okiratomat. Ezáltal közjogi értelemben is a magyar nemzet tag­jává váltam. Tisztában vagyok vele, hogy cselekedetemmel felvidéki magyarként a Szlovák Köztársaság hatályos jogszabályai alapján törvényt sértettem” - kezdődik Gu­bík interneten közzétett nyilatkozata, majd az érintett meg is indokolja döntését. „­A szlovák alkotmány alapvető ren­delkezéseiben - 5. cikk (2) bekezdés - leszö­gezi, hogy saját akaratán kívül senki nem fosztható meg állampolgárságától, így vé­leményem szerint a szlovák állampolgársá­gi törvény legutóbbi módosítása - 2010. évi CCL. tv. - alkotmányellenes. 2. Joghallgatóként és törvénytisztelő ál­lampolgárként nem kívánok rejtőzködni a hatóságok­­elől, ugyanis semmi olyat nem tettem, amivel sérteném Szlovákia érdeke­it, épp ellenkezőleg, továbbra is szülőföl­demen szeretnék élni és boldogulni, ezért nem kívánok megválni szlovák állampol­gárságomtól. 3. Szakdolgozatomat a Szent Korona­eszme mai relevanciájának kérdésköréből írom, mely közjogi rendszer évszázado­kon át egységes kötelékbe és szerves alkot­mányos keretbe fogta a Kárpát-medence népeit. A Magyar Országgyűlés által elfo­gadott 2010. évi XLIV. törvény épp ezen eszmerendszer egy jogintézményét hív­ja életre, amely lehetővé teszi, hogy a ma­gyar nemzet ne csupán nyelvében és kul­túrájában, de közjogi szempontból is eggyé váljon. Ezen gondolatnak én nem csupán erkölcsi, de jogi, illetve tudományos vetüle­tével is mélységesen egyetértek. 4. A Magyar Koalíció Pártja lévai helyi szervezete elnökeként, valamint a Via Nova Ifjúsági Csoport országos alelnökeként fe­lelősséggel tartozom mind a helyi magyar közösségért, mind a felvidéki magyar if­júságért, ezért döntésemet nyilvánosan és büszkén vállalom. Nem kívánhatom, hogy kövessék példámat, vallom azonban, hogy a magyar nemzettel való azonosulás és egyesülés eme módja a követendő irány a felvidéki magyar közösség és a Kárpát-me­dence magyar közösségeinek jövője szem­pontjából. 5. Felmenőim magyar állampolgárok voltak, akiket e köteléktől akaratuk elle­nére fosztottak meg. Azzal, hogy magam is magyar állampolgár lettem, csak azt kap­tam meg, ami a történelem szerencsésebb alakulása esetén jogosan és teljesen termé­szetesen megilletett volna. Azok iránti tiszteletemet, akik a vész­terhes időkben is vállalták magyarságukat, akiket kényszermunkára hurcoltak, akiket minden vagyonuktól megfosztottak, akik a reszlovakizáció helyett a kitelepítéseket vá­lasztották, csak úgy tudom méltó módon kifejezni, hogy a 21. században ezt a telje­sen természetesnek számító, az ő sorsukhoz és vállalásukhoz mérten rendkívül csekély gesztust megteszem” - zárul a nyilatkozat, melyet Gubík szlovák-magyar kettős állam­polgárként írt alá. Gubík a Bumm hírportál kérdésére el­mondta: meg szeretné tartani kettős ál­lampolgári státuszát, ennek érdekében hajlandó jogi úton is megvédeni igazát. Kiválasztott jogi képviselője még nincs, de többen is megkeresték jogi tanácsokkal, és nem esik majd nehezére ügyvédet találni. A magyar állampolgárságot nyíltan vállaló fiatallal rengetegen felvették a kapcsolatot - állítja száz százalékig pozitív reakciókat kapott, ami kissé meg is lepte. (Bumm) Felvidék Ma „Ezáltal közjogi értelemben is a magyar nemzet tagjává váltam” Berényi szlovák állampolgár Berényi József, az MKP elnöke igennel válaszolt a belügyminisztérium azon kérdé­sére, hogy vajon a Szlovák Köztársaság állampolgára-e. A politikus a tárca kérdésére válaszolva felhívta a figyelmet arra, hogy a szlovák alkotmány szerint senki sem fosztható meg a Szlovák Köztársaság állampolgárságától akarata ellenére. „Ezért a 2011. július 12-i keltezésű levelükben feltett kérdést tárgyta­lannak tartom” - zárta levelét Berényi József. Az ügy előzménye, hogy Berényi József még január 3-án kérvényezte a magyar ál­lampolgárságot, majd emiatt a Szlovák Nemzeti Párt feljelentette: Berényi nem hozta nyilvánosságra, hogy megkapta-e a magyar állampolgárságot. Az SNS beadványában úgy véli, hogy Berényi már megkapta a magyar állampol­gárságot, tehát a hatályos szabályok szerint elveszítette szlovák állampolgárságát, így nem állhat szlovákiai politikai párt élén. A belügyminisztérium az SNS beadványa nyo­mán érdeklődött Berényi állampolgársága iránt- már másodízben. (MTI) Nem tartozik a reklámtanácsra A szlovák főügyészség foglalkozik az SNS magyarellenes óriásplakátjaival Nem foglalkozik a szlovákiai reklám­tanács a Híd párt beadványával, amely kifogásolja a Szlovák Nemzeti Pártnak (SNS) az utak mentén országszerte elhe­lyezett magyarellenes óriásplakátjait. A különböző témájú és szövegű óriásplaká­tok legfőbb jelszava: „A magyar terjesz­kedés ellen.” A tanács szerint ez politikai hirdetésnek minősíthető, s a reklámkó­dex a politikai hirdetésekre nem vonat­kozik. „A kódex első részében foglaltak alap­ján jártunk­ el, amely egyebek mellett ar­ról szól, hogy a kódex nem vonatkozik a politikai reklámokra” - nyilatkozta Eva Rajcáková, a reklámtanács ügyvezető igazgatója tegnap a SITA hírügynökség­nek. Hozzátette: ennek alapján a tanács­nak el kellett utasítania a beadványt. Rajcáková elismerte, hogy a kódexben ugyan van egy paragrafus, amely tiltja az olyan reklámokat, amelyek „sértik egyes emberek faji, nemzeti, politikai vagy val­lási hovatartozását és nézetét”. Szerinte azonban az SNS plakátjai „a magyar ter­jeszkedés ellen” megfogalmazású szöveg­gel lényegében politikai hirdetések, ame­lyek nem tartoznak a tanács hatáskörébe. Bugár Béla, a Híd elnöke nem ért egyet ezzel az érveléssel, de a maga ré­széről elismerte, hogy véleményüket ne­héz lesz érvényesíteni. A Híd a közelmúlt­ban tett feljelentést az SNS óriásplakátjai ellen, mert úgy véli, hogy azok nemzeti türelmetlenségre buzdítanak és sértik az ország magyar lakosságát. A politikus el­mondta, hogy szlovák főügyész hivatala már foglakozik az üggyel. A vizsgálatot a pozsonyi kerületi fő­ügyészség fogja elvégezni. „A feljelentést átadtuk a vizsgálóbírónak, aki dönt arról, hogy indul-e büntetőeljárás az ügyben” - közölte René Vanek, a pozsonyi ügyész­ség szóvivője. Aján Slota vezette SNS a kritikákra re­agálva már korábban közölte, hogy nincs szándékában leállítani a kampányt és a vi­tatott óriásplakátokat eltüntetni az utak mentéről. Jana Benková, a párt szóvivője azt állítja: szó sincs magyarellenességről, állítólagos céljuk „a szlovák nemzeti büsz­keség és a szlovák nyelv helyzetének meg­erősítése” Szlovákiában. (MTI) Tizenkét fővárosban tiltakoznak Csendes tiltakozást helyezett kilátásba tizenkét európai fővárosban a román nagy­­követségek előtt egy­ civil szervezet, amely a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a magyar tagozatot ért diszkriminációra kívánja felhívni a figyelmet. Ádám Valérián, a Romániai Magyar Orvosi és Gyógyszerészeti Képzésért Egy­esület titkára az MTI-nek elmondta: a tiltakozásra azt követően kerül sor, hogy az egyetem ro­mán többségű vezetősége több olyan döntést hozott, amelyek hátrányosan érintik a ma­gyar tagozatot. A romániai magyar orvosokat és egyetemi oktatókat tömörítő civil szervezet főként azt kifogásolja, hogy az egyetem román többségű szenátusa által elfogadott új egyetemi charta nem tartja tiszteletben az új romániai oktatási törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a multikulturális egyetemeken a magyar tagozat főtanszékekbe/intézetekbe szerveződjön, vagyis az oktatás nyelve szerint különüljön el, és nagyobb döntési jogkörnek örvendjen. A tervek szerint a román nagykövetségek előtti tiltakozás egy időben zajlik majd az eu­rópai fővárosokban augusztus 11-én, romániai idő szerint este hét és kilenc óra között. Ádám Valérián szerint amennyiben a minisztérium visszaküldi a marosvásárhelyi egyetemnek a kifogásolt szabályzatot, elállnak a tiltakozástól. Az egyetemi charta ellen foglalt állást Markó Béla miniszterelnök-helyettes is, aki az oktatási miniszterrel korábban folytatott tárgyaláson kifejtette: nem kellene, hogy a szak­tárca jóváhagyja a szabálytalanul elfogadott dokumentumot. (MTI)

Next