Magyar Szó, 2011. augusztus (68. évfolyam, 176-202. szám)
2011-08-01 / 176. szám
2011. augusztus 1., hétfő Tüntetés a magyar gimnáziumért A felvidéki Zselízen nem akarnak átköltözni a szlovák iskolába A Comenius Gimnázium épületénél pénteken estefelé 150-170 ember gyűlt össze, hogy tiltakozzon a magyar iskola átköltöztetése ellen a tavaly felújított szlovák gimnázium épületébe. A csendesen tiltakozó szülők, diákok és pedagógusok között ott volt a város polgármestere, valamint a megyei, járási és városi magyar képviselők is. Az iskola épületét Reményik Sándor Templom és iskola című versének néhány sora díszítette. Récsei Róbert, a petíciós bizottság elnöke, valamint Csonka Ákos, a petíciós bizottság tagja rövid beszédében az iskola önállóságának megtartását méltatta. Récsei elmondta: bár a helyzet nem rózsás, reméli, hogy a tiltakozás és a sajtónyilvánosság segíteni fogja ügyüket, amelyről a napokban a kormányalelnöki hivatal és az oktatási tárca munkatársai is tájékozódtak a helyszínen. Bár a 7500 lakosú felvidéki város lakóinak több mint a fele aláírta a Comenius Gimnázium átköltöztetését ellenző petíciót, s a város is javasolta, hogy támogatni fogja az intézményt, Nyitra megye közgyűlése nem járult hozzá ahhoz, hogy a magyar gimnázium eddigi épületében maradhasson. A megye az intézkedés szükségességét azzal indokolta, hogy mindkét gimnáziumban évről évre csökken a diákok létszáma, s ezért egyre ráfizetésesebb a két épület fenntartása. A májusban született döntés ellen aláírásgyűjtés indult, s a petíciót csaknem 4500-an írták alá. A petíció szervezői arra is figyelmeztettek, hogy az összevonás a magyarság szempontjából nemkívánatos folyamatot indíthat el, gyengítheti a magyar oktatást a régióban. A tervek szerint a magyar Comenius Gimnázium jogalanyisága az új helyen is megmaradna. (MTI) MTI - Komka Péter ŐSÖK NAPJA „Őseink adnak éltető reményt” Nemzetünk jövője: az erős család, a gyermekáldás, a megújuló, a rokoni öszszetartás, a nemzeti összefogás és a velünk rokonítható népek kölcsönös rokonszenve, sokoldalú együttműködése - mondta Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke szombaton, a Bugac település melletti pusztában tartott Ősök Napja rendezvényen. A honfoglalás korát idéző, őseink emlékét a középpontba állító háromnapos esemény fővédnöke kijelentette: lehetne az esztendő 365 napja az ősök napja, hiszen őseink, történelmünk példázatos személyiségei „valóban adnak nekünk éltető reményt és erőt”. „Ősöd üzen, a nap párduca. Messze időt viszek. Tudd, Isten földedről vezette túl nemzetet szerte világba” - idézte Szörényi Levente rockoperájának, az Atilla, Isten kardjának sorait az Országgyűlés alelnöke, aki egyben a mű dalszövegírója. Utána Mongólia magyarországi nagykövete szólt a színpad előtt álló tö-üteghez. Erdenecsimeg Ombószüren hangsúlyozta: a mongolok hun leszármazottaknak vallják magukat. Bejelentette, hogy augusztus 25. és 27. között tartják a hun birodalom 2220. évfordulójának ünnepségeit Mongóliában, és Magyarországot is meghívták. Bíró András Zsolt, a Magyar-Turán Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, hogy a jövő évben ismét megrendezik a Bugac melletti pusztán a Kurultaj találkozót. A szervezők tájékoztatása szerint a rendezvény első két napján csaknem tízezren vettek részt. A rendezvényen az ősi magyar kultúrát felvonultató hagyományőrzők szinte minden képviselője megjelent. A területen több tucat jurtát állítottak fel. A sátrakban előadások és bemutatók követték egymást. Az ünnepi beszédek előtt lovas és gyalogos harcosok felvonulását tekinthették meg az érdeklődök. (MTI) MTI - Újvári Sándor iltafia // kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ 3 Ragaszkodik mindkét állampolgársághoz Nyíltan felvállalta magyar állampolgárságát egy szlovákiai jogászhallgató Közleményben vállalta fel magyar állampolgárságát a lévai illetőségű Gubík László, de szlovák papírjairól sem szándékozik lemondani. „2011. július 19-én Soltvadkerten magyar állampolgársági esküt tettem, és kézhez vettem honosítási okiratomat. Ezáltal közjogi értelemben is a magyar nemzet tagjává váltam. Tisztában vagyok vele, hogy cselekedetemmel felvidéki magyarként a Szlovák Köztársaság hatályos jogszabályai alapján törvényt sértettem” - kezdődik Gubík interneten közzétett nyilatkozata, majd az érintett meg is indokolja döntését. „A szlovák alkotmány alapvető rendelkezéseiben - 5. cikk (2) bekezdés - leszögezi, hogy saját akaratán kívül senki nem fosztható meg állampolgárságától, így véleményem szerint a szlovák állampolgársági törvény legutóbbi módosítása - 2010. évi CCL. tv. - alkotmányellenes. 2. Joghallgatóként és törvénytisztelő állampolgárként nem kívánok rejtőzködni a hatóságokelől, ugyanis semmi olyat nem tettem, amivel sérteném Szlovákia érdekeit, épp ellenkezőleg, továbbra is szülőföldemen szeretnék élni és boldogulni, ezért nem kívánok megválni szlovák állampolgárságomtól. 3. Szakdolgozatomat a Szent Koronaeszme mai relevanciájának kérdésköréből írom, mely közjogi rendszer évszázadokon át egységes kötelékbe és szerves alkotmányos keretbe fogta a Kárpát-medence népeit. A Magyar Országgyűlés által elfogadott 2010. évi XLIV. törvény épp ezen eszmerendszer egy jogintézményét hívja életre, amely lehetővé teszi, hogy a magyar nemzet ne csupán nyelvében és kultúrájában, de közjogi szempontból is eggyé váljon. Ezen gondolatnak én nem csupán erkölcsi, de jogi, illetve tudományos vetületével is mélységesen egyetértek. 4. A Magyar Koalíció Pártja lévai helyi szervezete elnökeként, valamint a Via Nova Ifjúsági Csoport országos alelnökeként felelősséggel tartozom mind a helyi magyar közösségért, mind a felvidéki magyar ifjúságért, ezért döntésemet nyilvánosan és büszkén vállalom. Nem kívánhatom, hogy kövessék példámat, vallom azonban, hogy a magyar nemzettel való azonosulás és egyesülés eme módja a követendő irány a felvidéki magyar közösség és a Kárpát-medence magyar közösségeinek jövője szempontjából. 5. Felmenőim magyar állampolgárok voltak, akiket e köteléktől akaratuk ellenére fosztottak meg. Azzal, hogy magam is magyar állampolgár lettem, csak azt kaptam meg, ami a történelem szerencsésebb alakulása esetén jogosan és teljesen természetesen megilletett volna. Azok iránti tiszteletemet, akik a vészterhes időkben is vállalták magyarságukat, akiket kényszermunkára hurcoltak, akiket minden vagyonuktól megfosztottak, akik a reszlovakizáció helyett a kitelepítéseket választották, csak úgy tudom méltó módon kifejezni, hogy a 21. században ezt a teljesen természetesnek számító, az ő sorsukhoz és vállalásukhoz mérten rendkívül csekély gesztust megteszem” - zárul a nyilatkozat, melyet Gubík szlovák-magyar kettős állampolgárként írt alá. Gubík a Bumm hírportál kérdésére elmondta: meg szeretné tartani kettős állampolgári státuszát, ennek érdekében hajlandó jogi úton is megvédeni igazát. Kiválasztott jogi képviselője még nincs, de többen is megkeresték jogi tanácsokkal, és nem esik majd nehezére ügyvédet találni. A magyar állampolgárságot nyíltan vállaló fiatallal rengetegen felvették a kapcsolatot - állítja száz százalékig pozitív reakciókat kapott, ami kissé meg is lepte. (Bumm) Felvidék Ma „Ezáltal közjogi értelemben is a magyar nemzet tagjává váltam” Berényi szlovák állampolgár Berényi József, az MKP elnöke igennel válaszolt a belügyminisztérium azon kérdésére, hogy vajon a Szlovák Köztársaság állampolgára-e. A politikus a tárca kérdésére válaszolva felhívta a figyelmet arra, hogy a szlovák alkotmány szerint senki sem fosztható meg a Szlovák Köztársaság állampolgárságától akarata ellenére. „Ezért a 2011. július 12-i keltezésű levelükben feltett kérdést tárgytalannak tartom” - zárta levelét Berényi József. Az ügy előzménye, hogy Berényi József még január 3-án kérvényezte a magyar állampolgárságot, majd emiatt a Szlovák Nemzeti Párt feljelentette: Berényi nem hozta nyilvánosságra, hogy megkapta-e a magyar állampolgárságot. Az SNS beadványában úgy véli, hogy Berényi már megkapta a magyar állampolgárságot, tehát a hatályos szabályok szerint elveszítette szlovák állampolgárságát, így nem állhat szlovákiai politikai párt élén. A belügyminisztérium az SNS beadványa nyomán érdeklődött Berényi állampolgársága iránt- már másodízben. (MTI) Nem tartozik a reklámtanácsra A szlovák főügyészség foglalkozik az SNS magyarellenes óriásplakátjaival Nem foglalkozik a szlovákiai reklámtanács a Híd párt beadványával, amely kifogásolja a Szlovák Nemzeti Pártnak (SNS) az utak mentén országszerte elhelyezett magyarellenes óriásplakátjait. A különböző témájú és szövegű óriásplakátok legfőbb jelszava: „A magyar terjeszkedés ellen.” A tanács szerint ez politikai hirdetésnek minősíthető, s a reklámkódex a politikai hirdetésekre nem vonatkozik. „A kódex első részében foglaltak alapján jártunk el, amely egyebek mellett arról szól, hogy a kódex nem vonatkozik a politikai reklámokra” - nyilatkozta Eva Rajcáková, a reklámtanács ügyvezető igazgatója tegnap a SITA hírügynökségnek. Hozzátette: ennek alapján a tanácsnak el kellett utasítania a beadványt. Rajcáková elismerte, hogy a kódexben ugyan van egy paragrafus, amely tiltja az olyan reklámokat, amelyek „sértik egyes emberek faji, nemzeti, politikai vagy vallási hovatartozását és nézetét”. Szerinte azonban az SNS plakátjai „a magyar terjeszkedés ellen” megfogalmazású szöveggel lényegében politikai hirdetések, amelyek nem tartoznak a tanács hatáskörébe. Bugár Béla, a Híd elnöke nem ért egyet ezzel az érveléssel, de a maga részéről elismerte, hogy véleményüket nehéz lesz érvényesíteni. A Híd a közelmúltban tett feljelentést az SNS óriásplakátjai ellen, mert úgy véli, hogy azok nemzeti türelmetlenségre buzdítanak és sértik az ország magyar lakosságát. A politikus elmondta, hogy szlovák főügyész hivatala már foglakozik az üggyel. A vizsgálatot a pozsonyi kerületi főügyészség fogja elvégezni. „A feljelentést átadtuk a vizsgálóbírónak, aki dönt arról, hogy indul-e büntetőeljárás az ügyben” - közölte René Vanek, a pozsonyi ügyészség szóvivője. Aján Slota vezette SNS a kritikákra reagálva már korábban közölte, hogy nincs szándékában leállítani a kampányt és a vitatott óriásplakátokat eltüntetni az utak mentéről. Jana Benková, a párt szóvivője azt állítja: szó sincs magyarellenességről, állítólagos céljuk „a szlovák nemzeti büszkeség és a szlovák nyelv helyzetének megerősítése” Szlovákiában. (MTI) Tizenkét fővárosban tiltakoznak Csendes tiltakozást helyezett kilátásba tizenkét európai fővárosban a román nagykövetségek előtt egy civil szervezet, amely a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a magyar tagozatot ért diszkriminációra kívánja felhívni a figyelmet. Ádám Valérián, a Romániai Magyar Orvosi és Gyógyszerészeti Képzésért Egyesület titkára az MTI-nek elmondta: a tiltakozásra azt követően kerül sor, hogy az egyetem román többségű vezetősége több olyan döntést hozott, amelyek hátrányosan érintik a magyar tagozatot. A romániai magyar orvosokat és egyetemi oktatókat tömörítő civil szervezet főként azt kifogásolja, hogy az egyetem román többségű szenátusa által elfogadott új egyetemi charta nem tartja tiszteletben az új romániai oktatási törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a multikulturális egyetemeken a magyar tagozat főtanszékekbe/intézetekbe szerveződjön, vagyis az oktatás nyelve szerint különüljön el, és nagyobb döntési jogkörnek örvendjen. A tervek szerint a román nagykövetségek előtti tiltakozás egy időben zajlik majd az európai fővárosokban augusztus 11-én, romániai idő szerint este hét és kilenc óra között. Ádám Valérián szerint amennyiben a minisztérium visszaküldi a marosvásárhelyi egyetemnek a kifogásolt szabályzatot, elállnak a tiltakozástól. Az egyetemi charta ellen foglalt állást Markó Béla miniszterelnök-helyettes is, aki az oktatási miniszterrel korábban folytatott tárgyaláson kifejtette: nem kellene, hogy a szaktárca jóváhagyja a szabálytalanul elfogadott dokumentumot. (MTI)