Magyar Szó, 2012. július (69. évfolyam, 150-175. szám)

2012-07-02 / 150. szám

2 KÜLFÖLD kulfold@magy­arszo.com ­ RÖVIDEN ■ HAVANNA Kolera Kubában Külföldi sajtóértesülések szerint legalább két ember halt meg kole­rában, több mint száz pedig kórház­ba került Kubában, a keleti Granma tartományban. Manzanillo város kórháza a héten megtelt kolerás betegekkel, még a folyosókon is fekszenek. A kórházat karantén alá vették, rendőrök és állambiztonsági ügynökök őrzik. A kubai kormány teljes hírzárlatot tart fenn, a lakos­ságot egyáltalán nem tájékoztatták a betegség felbukkanásáról. ■ LILLE Ámokfutó lövöldözött Két ember meghalt, öt megsebe­sült, közülük ketten súlyosan Lillé­ben, egy éjszakai bárnál, ahol egy férfi kezdett el lövöldözni. Az elkö­vetőt előzőleg nem engedték be a lokálba, mire ő egy nagy kaliberű puskával tért vissza és tüzet nyitott az ott tartózkodókra, majd elmene­kült a helyszínről. ■ TEL-AVIV Elhunyt Jichak Samir Szombaton 96 éves korában elhunyt Jichak Samir egykori izra­eli miniszterelnök. A volt kormány­főt - aki már több éve Alzhielmer­­kórban szenvedett - egy tel-avivi idősek otthonában érte a halál. Samir Yitzhak Jazernicki néven Lengyelor­szágban született 1915-ben. Húszéves korában a militáns cionizmus befo­lyása alá került. A negyvenes évek­ben vándorolt ki Palesztinába, ahol először a Begin-féle föld alatti szer­vezet, az Irgun Zvai Leumi tagjaként harcolt a zsidó állam megteremtéséért a britek ellen, de mivel az Irgun nem volt elég radikális a számára, átlépett az 1946-os jeruzsálemi merényletről hírhedt Lehi (későbbi nevén a Stern­­csoport) soraiba. A britek jeruzsálemi főhadiszállásának felrobbantásában 88 ember - köztük 15 zsidó - vesz­tette életét. Samir szolgált az izraeli különle­ges alakulatnál, később a jobboldali Likud színeiben a kneszet elnöke lett. A Menáhem Begin vezette jobboldali szárnyhoz tartozott, külügyminiszteri posztot is betöltött Begin kabinetjé­ben. Hajthatatlanságáról volt hírhedt: akaratát lassan, de ha kellett, minden­kin és mindenen keresztülvitte. ■ KAIRÓ Murszi beiktatva Letette a hivatali esküt szombaton az egyiptomi alkotmánybíróság előtt Mohamed Murszi, az arab ország ötö­dik köztársasági elnöke, egyúttal az el­ső, akit szabadon választottak meg. Murszi előzőleg a Tahrír téren azt ígérte a híveinek, hogy összehívja és helyreállítja a katonaság által felosz­latott parlamentet. Azt is közölte, a forradalom mindaddig folytatódik, amíg minden célja nem teljesül, az elnök jogköreit pedig senki sem csor­bíthatja meg. A hatalmas tömeg a beszéd után követelte, hogy az orszá­got irányító katonai tanács haladék­talanul adja át a hatalmat a polgári kormánynak. Mim Sió A Szíriai ellenzék elutasítja a rendezési tervet Szerintük a szombati genfi konferencia csupán „időpocsékolás volt” Elutasítja a szombati genfi nagyhatal­mi konferencián elfogadott béketervet, egyúttal „szabadságharcának” folytatását ígérte a szíriai ellenzék - közölték vasár­nap ellenzéki vezetők. Ezzel párhuzamo­san Laurent Fabius francia külügymi­niszter kijelentette, hogy Bassár el-Aszad elnöknek le kell mondania a megállapo­dás szerint. „Olyan homályosan van megfogal­mazva, hogy mindenki úgy értelmezheti, ahogy neki megfelel. Emellett arra sem utal, hogy milyen módon mehet végbe egy átmeneti kormány felállítása” - közölte Omár Savaf, a közel-keleti ország ellenzéki erőit tömörítő esernyőszerve­zet, a Szíriai Nemzeti Tanács tagja. Burhan Gabun, a tanács elnöke „rossz hírnek” nevezte a megállapodást, míg a szervezet szóvivője azt mondta, a genfi nyilatkozat kétértelmű, kiemel­ve, hogy nem tartalmaz sem mechaniz­must, sem forgatókönyvet a végrehajtás­ra vonatkozóan. Haiszam el-Maleh veterán ellenzéki aktivista, a nemzeti tanács alapító tagja úgy fogalmazott vasárnap, hogy a genfi megállapodás „időpocsékolás volt”, s azt ígérte, hogy nem fog asztalhoz ülni Aszaddal és „gyilkos rezsimjével”. Szombaton Genfben az ENSZ Bizton­sági Tanácsának öt állandó tagja, vala­mint Törökország, Irak, Kuvait és Katar külügyminiszterei, Ban Ki Mun ENSZ- főtitkár, Nabíl al-Arabi, az Arab Liga főtit­kára és Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképvise­lője arról állapodott meg, hogy Szíriában konszenzus alapján teljes jogkörrel bíró nemzeti egységkormányt kell alakítani. A megállapodás nem tartalmazott semmit arra vonatkozóan, hogy Bassár el-Aszad szíriai elnökre milyen szerep vár a poli­tikai átmenet folyamatában. Ennek ellenére Laurent Fabius fran­cia külügyminiszter vasárnap kijelen­tette, hogy a megállapodás értelmében Aszadnak le kell mondania. „A szöveg egyértelműen kimondja, hogy átmeneti kormány kerül megalakításra teljes jog­körrel, (...) közös megegyezéssel megvá­lasztott tagokból. Az ellenzék soha nem egyezne bele (Aszad bevonásába), ezért ez magától értetődő módon azt jelenti, hogy Aszadnak mennie kell” - mondta. Fabius hozzátette, hogy a genfi megál­lapodás önmagában még nem elegen­dő, ezért Franciaország kérni fogja az ENSZ Biztonsági Tanácsától, hogy utalja a béketerv végrehajtását az ENSZ Charta hetedik fejezete alá. Az ENSZ Alapokmá­nyának hetedik fejezete felhatalmazza a tanácsot, hogy a nemzetközi békét és biztonságot fenyegető ügyekben a szank­cióktól katonai beavatkozásig terjedő lépéseket hozzon. Kína és Oroszország - amelyek vétó­joggal rendelkeznek a tanácsban - Ugyan­akkor korábban többször is elutasította, hogy a szervezet külső beavatkozásra jo­got adó határozatot hozzon Szíria ügyé­ben. (Forrás: MTI) Kézigránátok öltek a templomban Legalább tíz ember vesztette életét és több mint negyvenen megsebesültek vasár­nap két kenyai templomban, amelyekben több gránát robbant fel. A merényletek szinte egyidejűleg történtek az ország északi részén fekvő Garissa városban. A tele­pülésen jelentős katonai támaszpont található, ahonnan rendszeresen csapatokat vezényelnek Szomáliába, hogy szembeszálljanak az al-Kaidához köthető felkelők­kel. A felvételen az egyik áldozat a szentély padjai alatt, azután, hogy két támadó tüzet nyitott a hívőkre, majd kézigránátokat dobott közéjük. Az előző hetekben Nigériában, majd újabban Kenyában is több hasonló merénylet történt Tizenhárom ember vesztette életét és megközelítőleg 3,9 millió háztartás áram nélkül maradt az Egyesült Államok keleti partvidékének középső részén átvonu­ló nagy erejű viharok miatt. A rendkívüli hőhullám közepette lecsapó, hurrikán erejű széllökésekkel kísért viharok 500 mérföldes hosszúságban, az Indianától New Jerseyig terjedő területen megrongálták a vezetékeket. A felvétel a virginiai Lynchburgban készült, ahol a vihar számos fát tépett ki. Egy hatalmas tölgy egye­nesen a Lukens család nappalijába „kukucskált be” a mennyezeten keresztül Bela/AP Vasárnap pompás tűzijátékkal emlékeztek meg Hongkong Kínához való visszatéré­sének 15 évfordulójáról. „Minden tőlem telhetőt megteszek azért, hogy megvédjem az emberi jogokat, hogy a sajtószabadságot és a média függetlenségét tiszteletben tartsák” - hangoztatta a város új kormányzója, hozzátéve: az új kormányzat tartja magát az „egy ország két társadalmi rendszer és a hongkongiak igazgatják Hong­kongot” elvekhez, megvalósítva ezáltal a magas szintű autonómiát 2012. július 2., hétfő Tegnapra virradóra heves viharok tomboltak Németország számos vidékén. Egy szászországi zenei fesztiválon a villámcsapás 51 embert sebesített meg. Egy bajorországi művelődési fesztivál közönségéből 18 embert sebesítettek meg a leszakadt faágak, egy kidöntött fa pedig egy autójában ülő nőt zúzott halálra. A felvétel a keletnémet Annaberg-Buchholz városka közelében készült CIPRUS ÁTVETTE AZ EU SOROS ELNÖKSÉGÉT Tragikus egybeesés Az európai válsághelyzet kezelése olyan országra vár, amely maga is segítségre szorul Ciprus vasárnaptól az EU soros elnö­ke. A kitüntető tisztség elnyerése és a végső kétségbeesés miati uniós segély­­csomag kérelme - ahogy Jiannakisz Omiru, a parlament elnöke találóan megfogalmazta - „tragikus egybeesés”. Annyi bizonyos, Nicosia számára most nem az uniós korifeusok protokoll jelle­gű látogatásai jelentik majd a legfőbb kihívást. A cél egyértelműen az életben maradás lesz, ugyanis első ízben vette át az unió soros elnöki tisztségét olyan tagállam, amely rászorul a többiek pénz­ügyi „mentőövére”. Dimítrisz Hrisztofiasz elnök megpró­bálta elkerülni a brüsszeli Canossa-járást, és Moszkvához, majd Pekinghez fordult hitelekért. Az EU ugyanis csak belső reformokért cserébe ad pénzt, Hrisz­tofiasz viszont nem igazán a reformok iránti elkötelezettségéről híres. Hogy mit tart a hitelhez kapcsolódó feltételekről, az kitűnt egy júniusi interjújából, mely­ben „gyarmatosító hatalomnak” nevezte a Görögország pénzügyi politikája felett őrködő trojkát, vagyis az Európai Bizott­ságot, az Európai Központi Bankot és a Nemzetközi Valutaalapot (IMF). Az elnöknek tavaly sikerült 2,5 milli­árd eurós hitelhez jutnia Moszkvától, a kamat viszonylag alacsony, 4,5 százalék. Még ennél is fontosabb Nicosia számára, hogy az oroszok nem kötötték reformok­hoz a pénz folyósítását. Néhány héttel ezelőtt Hrisztofiasz má­sodszor is Moszkvában kilincselt pénz­ért, egyidejűleg pedig Pekingbe küldte gazdasági miniszterét - hiába. A cipru­si jobboldali sajtó ezt követően vitriolos cikkekben pellengérezte ki Hrisztofiasz dilettáns gazdaságpolitikáját. „A kormány gazdaságpolitikai döntései egyetlen célt szolgálnak: elkerülni minden olyan intéz­kedést, amely népszerűtlen volna az államapparátus dolgozói körében. Mind­addig, amíg a köztisztviselők fizetése és nyugdíja érintetlen marad, a kormány nem törődik azzal, hogy növekszik az államadósság, a kötvények bóvli kategó­riába­ kerülnek, a gazdaság pedig egyre mélyebb recesszióba süllyed” - írta egy hetilap, arra buzdítva Moszkvát, hogy utasítsa el az újabb hitelkérelmet. A kérés a jelek szerint meghallgatásra talált, így Ciprusnak alighanem bele kell törődnie egy, a görögországihoz hasonló reformprogramba. Ezt maga Hrisztofiasz is sejthette, mert nemrég bejelentette, hogy a jövő évi elnökválasztáson nem indul. Viszont addig is neki kell irányí­tania a kormány tevékenységét, amelyre a „takarékoskodni, lefaragni, eltörölni” hármas jelszó érvényes. A mentőcsomag „súlya” még ismeret­len, de uniós tisztviselők úgy becsülik, hogy minimum 8 milliárd, de inkább 10 milliárd euróra lesz szükség. Grimsson ötödször A szavazatok 52 százalékával Ola­­fur Ragnar Grimsson elnök győzött az Izlandon rendezett tegnapi elnök­­választáson. Grímmson csaknem 20 százaléknyi különbséggel utasította maga mögé közvetlen riválisát, Kóra Arnórsdóttirt: a négygyermekes családanya 33,2 százalékot szerzett, és vereségét elismerve már gratu­lált is a régi-új elnöknek. Grimsson 16 éve a szigetország elnöke, most ötödik mandátumát kezdi meg.

Next