Magyar Szó, 2012. július (69. évfolyam, 150-175. szám)
2012-07-02 / 150. szám
2 KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com RÖVIDEN ■ HAVANNA Kolera Kubában Külföldi sajtóértesülések szerint legalább két ember halt meg kolerában, több mint száz pedig kórházba került Kubában, a keleti Granma tartományban. Manzanillo város kórháza a héten megtelt kolerás betegekkel, még a folyosókon is fekszenek. A kórházat karantén alá vették, rendőrök és állambiztonsági ügynökök őrzik. A kubai kormány teljes hírzárlatot tart fenn, a lakosságot egyáltalán nem tájékoztatták a betegség felbukkanásáról. ■ LILLE Ámokfutó lövöldözött Két ember meghalt, öt megsebesült, közülük ketten súlyosan Lillében, egy éjszakai bárnál, ahol egy férfi kezdett el lövöldözni. Az elkövetőt előzőleg nem engedték be a lokálba, mire ő egy nagy kaliberű puskával tért vissza és tüzet nyitott az ott tartózkodókra, majd elmenekült a helyszínről. ■ TEL-AVIV Elhunyt Jichak Samir Szombaton 96 éves korában elhunyt Jichak Samir egykori izraeli miniszterelnök. A volt kormányfőt - aki már több éve Alzhielmerkórban szenvedett - egy tel-avivi idősek otthonában érte a halál. Samir Yitzhak Jazernicki néven Lengyelországban született 1915-ben. Húszéves korában a militáns cionizmus befolyása alá került. A negyvenes években vándorolt ki Palesztinába, ahol először a Begin-féle föld alatti szervezet, az Irgun Zvai Leumi tagjaként harcolt a zsidó állam megteremtéséért a britek ellen, de mivel az Irgun nem volt elég radikális a számára, átlépett az 1946-os jeruzsálemi merényletről hírhedt Lehi (későbbi nevén a Sterncsoport) soraiba. A britek jeruzsálemi főhadiszállásának felrobbantásában 88 ember - köztük 15 zsidó - vesztette életét. Samir szolgált az izraeli különleges alakulatnál, később a jobboldali Likud színeiben a kneszet elnöke lett. A Menáhem Begin vezette jobboldali szárnyhoz tartozott, külügyminiszteri posztot is betöltött Begin kabinetjében. Hajthatatlanságáról volt hírhedt: akaratát lassan, de ha kellett, mindenkin és mindenen keresztülvitte. ■ KAIRÓ Murszi beiktatva Letette a hivatali esküt szombaton az egyiptomi alkotmánybíróság előtt Mohamed Murszi, az arab ország ötödik köztársasági elnöke, egyúttal az első, akit szabadon választottak meg. Murszi előzőleg a Tahrír téren azt ígérte a híveinek, hogy összehívja és helyreállítja a katonaság által feloszlatott parlamentet. Azt is közölte, a forradalom mindaddig folytatódik, amíg minden célja nem teljesül, az elnök jogköreit pedig senki sem csorbíthatja meg. A hatalmas tömeg a beszéd után követelte, hogy az országot irányító katonai tanács haladéktalanul adja át a hatalmat a polgári kormánynak. Mim Sió A Szíriai ellenzék elutasítja a rendezési tervet Szerintük a szombati genfi konferencia csupán „időpocsékolás volt” Elutasítja a szombati genfi nagyhatalmi konferencián elfogadott béketervet, egyúttal „szabadságharcának” folytatását ígérte a szíriai ellenzék - közölték vasárnap ellenzéki vezetők. Ezzel párhuzamosan Laurent Fabius francia külügyminiszter kijelentette, hogy Bassár el-Aszad elnöknek le kell mondania a megállapodás szerint. „Olyan homályosan van megfogalmazva, hogy mindenki úgy értelmezheti, ahogy neki megfelel. Emellett arra sem utal, hogy milyen módon mehet végbe egy átmeneti kormány felállítása” - közölte Omár Savaf, a közel-keleti ország ellenzéki erőit tömörítő esernyőszervezet, a Szíriai Nemzeti Tanács tagja. Burhan Gabun, a tanács elnöke „rossz hírnek” nevezte a megállapodást, míg a szervezet szóvivője azt mondta, a genfi nyilatkozat kétértelmű, kiemelve, hogy nem tartalmaz sem mechanizmust, sem forgatókönyvet a végrehajtásra vonatkozóan. Haiszam el-Maleh veterán ellenzéki aktivista, a nemzeti tanács alapító tagja úgy fogalmazott vasárnap, hogy a genfi megállapodás „időpocsékolás volt”, s azt ígérte, hogy nem fog asztalhoz ülni Aszaddal és „gyilkos rezsimjével”. Szombaton Genfben az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja, valamint Törökország, Irak, Kuvait és Katar külügyminiszterei, Ban Ki Mun ENSZ- főtitkár, Nabíl al-Arabi, az Arab Liga főtitkára és Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője arról állapodott meg, hogy Szíriában konszenzus alapján teljes jogkörrel bíró nemzeti egységkormányt kell alakítani. A megállapodás nem tartalmazott semmit arra vonatkozóan, hogy Bassár el-Aszad szíriai elnökre milyen szerep vár a politikai átmenet folyamatában. Ennek ellenére Laurent Fabius francia külügyminiszter vasárnap kijelentette, hogy a megállapodás értelmében Aszadnak le kell mondania. „A szöveg egyértelműen kimondja, hogy átmeneti kormány kerül megalakításra teljes jogkörrel, (...) közös megegyezéssel megválasztott tagokból. Az ellenzék soha nem egyezne bele (Aszad bevonásába), ezért ez magától értetődő módon azt jelenti, hogy Aszadnak mennie kell” - mondta. Fabius hozzátette, hogy a genfi megállapodás önmagában még nem elegendő, ezért Franciaország kérni fogja az ENSZ Biztonsági Tanácsától, hogy utalja a béketerv végrehajtását az ENSZ Charta hetedik fejezete alá. Az ENSZ Alapokmányának hetedik fejezete felhatalmazza a tanácsot, hogy a nemzetközi békét és biztonságot fenyegető ügyekben a szankcióktól katonai beavatkozásig terjedő lépéseket hozzon. Kína és Oroszország - amelyek vétójoggal rendelkeznek a tanácsban - Ugyanakkor korábban többször is elutasította, hogy a szervezet külső beavatkozásra jogot adó határozatot hozzon Szíria ügyében. (Forrás: MTI) Kézigránátok öltek a templomban Legalább tíz ember vesztette életét és több mint negyvenen megsebesültek vasárnap két kenyai templomban, amelyekben több gránát robbant fel. A merényletek szinte egyidejűleg történtek az ország északi részén fekvő Garissa városban. A településen jelentős katonai támaszpont található, ahonnan rendszeresen csapatokat vezényelnek Szomáliába, hogy szembeszálljanak az al-Kaidához köthető felkelőkkel. A felvételen az egyik áldozat a szentély padjai alatt, azután, hogy két támadó tüzet nyitott a hívőkre, majd kézigránátokat dobott közéjük. Az előző hetekben Nigériában, majd újabban Kenyában is több hasonló merénylet történt Tizenhárom ember vesztette életét és megközelítőleg 3,9 millió háztartás áram nélkül maradt az Egyesült Államok keleti partvidékének középső részén átvonuló nagy erejű viharok miatt. A rendkívüli hőhullám közepette lecsapó, hurrikán erejű széllökésekkel kísért viharok 500 mérföldes hosszúságban, az Indianától New Jerseyig terjedő területen megrongálták a vezetékeket. A felvétel a virginiai Lynchburgban készült, ahol a vihar számos fát tépett ki. Egy hatalmas tölgy egyenesen a Lukens család nappalijába „kukucskált be” a mennyezeten keresztül Bela/AP Vasárnap pompás tűzijátékkal emlékeztek meg Hongkong Kínához való visszatérésének 15 évfordulójáról. „Minden tőlem telhetőt megteszek azért, hogy megvédjem az emberi jogokat, hogy a sajtószabadságot és a média függetlenségét tiszteletben tartsák” - hangoztatta a város új kormányzója, hozzátéve: az új kormányzat tartja magát az „egy ország két társadalmi rendszer és a hongkongiak igazgatják Hongkongot” elvekhez, megvalósítva ezáltal a magas szintű autonómiát 2012. július 2., hétfő Tegnapra virradóra heves viharok tomboltak Németország számos vidékén. Egy szászországi zenei fesztiválon a villámcsapás 51 embert sebesített meg. Egy bajorországi művelődési fesztivál közönségéből 18 embert sebesítettek meg a leszakadt faágak, egy kidöntött fa pedig egy autójában ülő nőt zúzott halálra. A felvétel a keletnémet Annaberg-Buchholz városka közelében készült CIPRUS ÁTVETTE AZ EU SOROS ELNÖKSÉGÉT Tragikus egybeesés Az európai válsághelyzet kezelése olyan országra vár, amely maga is segítségre szorul Ciprus vasárnaptól az EU soros elnöke. A kitüntető tisztség elnyerése és a végső kétségbeesés miati uniós segélycsomag kérelme - ahogy Jiannakisz Omiru, a parlament elnöke találóan megfogalmazta - „tragikus egybeesés”. Annyi bizonyos, Nicosia számára most nem az uniós korifeusok protokoll jellegű látogatásai jelentik majd a legfőbb kihívást. A cél egyértelműen az életben maradás lesz, ugyanis első ízben vette át az unió soros elnöki tisztségét olyan tagállam, amely rászorul a többiek pénzügyi „mentőövére”. Dimítrisz Hrisztofiasz elnök megpróbálta elkerülni a brüsszeli Canossa-járást, és Moszkvához, majd Pekinghez fordult hitelekért. Az EU ugyanis csak belső reformokért cserébe ad pénzt, Hrisztofiasz viszont nem igazán a reformok iránti elkötelezettségéről híres. Hogy mit tart a hitelhez kapcsolódó feltételekről, az kitűnt egy júniusi interjújából, melyben „gyarmatosító hatalomnak” nevezte a Görögország pénzügyi politikája felett őrködő trojkát, vagyis az Európai Bizottságot, az Európai Központi Bankot és a Nemzetközi Valutaalapot (IMF). Az elnöknek tavaly sikerült 2,5 milliárd eurós hitelhez jutnia Moszkvától, a kamat viszonylag alacsony, 4,5 százalék. Még ennél is fontosabb Nicosia számára, hogy az oroszok nem kötötték reformokhoz a pénz folyósítását. Néhány héttel ezelőtt Hrisztofiasz másodszor is Moszkvában kilincselt pénzért, egyidejűleg pedig Pekingbe küldte gazdasági miniszterét - hiába. A ciprusi jobboldali sajtó ezt követően vitriolos cikkekben pellengérezte ki Hrisztofiasz dilettáns gazdaságpolitikáját. „A kormány gazdaságpolitikai döntései egyetlen célt szolgálnak: elkerülni minden olyan intézkedést, amely népszerűtlen volna az államapparátus dolgozói körében. Mindaddig, amíg a köztisztviselők fizetése és nyugdíja érintetlen marad, a kormány nem törődik azzal, hogy növekszik az államadósság, a kötvények bóvli kategóriába kerülnek, a gazdaság pedig egyre mélyebb recesszióba süllyed” - írta egy hetilap, arra buzdítva Moszkvát, hogy utasítsa el az újabb hitelkérelmet. A kérés a jelek szerint meghallgatásra talált, így Ciprusnak alighanem bele kell törődnie egy, a görögországihoz hasonló reformprogramba. Ezt maga Hrisztofiasz is sejthette, mert nemrég bejelentette, hogy a jövő évi elnökválasztáson nem indul. Viszont addig is neki kell irányítania a kormány tevékenységét, amelyre a „takarékoskodni, lefaragni, eltörölni” hármas jelszó érvényes. A mentőcsomag „súlya” még ismeretlen, de uniós tisztviselők úgy becsülik, hogy minimum 8 milliárd, de inkább 10 milliárd euróra lesz szükség. Grimsson ötödször A szavazatok 52 százalékával Olafur Ragnar Grimsson elnök győzött az Izlandon rendezett tegnapi elnökválasztáson. Grímmson csaknem 20 százaléknyi különbséggel utasította maga mögé közvetlen riválisát, Kóra Arnórsdóttirt: a négygyermekes családanya 33,2 százalékot szerzett, és vereségét elismerve már gratulált is a régi-új elnöknek. Grimsson 16 éve a szigetország elnöke, most ötödik mandátumát kezdi meg.