Magyar Szó, 2013. január (70. évfolyam, 1-24. szám)

2013-01-03 / 1. szám

2 KÜLFÖLD kulfold@maagy­arszo.com ideshbn­ ■ PÁRIZS Képregény Mohamed prófétáról Képregényt jelentetett meg tegnap Mohamed próféta életé­ről egy francia szatirikus hetilap, amelynek szerkesztőségét korábban fel akarták gyújtani a muzulmán vallásalapítóról közölt karikatúrái miatt. A 64 oldalas különkiadás a Charlie Hebdo című lap szerkesz­tője szerint komoly kutatómunkán alapul, és egy francia-tunéziai szoci­ológus munkája. A Mohamed élete című mű megjelenéséről hírt adott az al-Dzsazíra arab hírtelevízió is. Az Iszlám Konferencia Szervezete (OIC) tegnap délután felszólította az iszlám országokat, hogy ne engedjenek a képregény útján elkövetett „provo­kációnak”, és „reagáljanak visszafo­gottan erre a lázításra”. Ekmeleddin Ihsanoglu, az OIC török főtitkára felszólította a francia hatóságokat, hogy tegyenek jogi lépéseket a hetilap szerkesztőségével szemben. Utóbbi nem lát semmi sértőt a publi­kációban. „Ez egy muzulmán felhatal­mazással készült életrajz, hiszen egy muszlim műve” - mondta Stephane Charbonnier főszerkesztő, aki maga illusztrálta a képregényt, címlapján a prófétával, amint egy tévét vezet a sivatagban. (MTI/AFP/dpa) ■ PRÁGA Közkegyelem Több mint hétezer elítélt, a cseh­országi bebörtönzöttek majdnem egyharmada kerül szabadlábra Vác­lav Klaus cseh államfő közkegyelme révén - jelentette be tegnap a cseh igazságügyi minisztérium. Klaus az önálló Csehország megalakulásának 20. évfordulója alkalmából újévkor hirdetett részleges közkegyelmet; ez tegnap lépett életbe. Az elnöki kegye­lem által érintett személyek első cso­portjai már tegnap este elhagyták a börtönt. A köztársasági elnök dönté­se alapján kegyelmet kapnak példá­ul azok, akiket feltételes szabadság­­vesztésre ítéltek, vagy egy évnél nem hosszabb börtönbüntetést kaptak. Idős emberek esetében akár tízéves szabadságvesztésre ítélt személyek is kegyelmet kaptak. Szintén szabad­lábra kerülnek azok, akiknek két évet kellett volna rács mögött tölte­niük, de nem öltek embert, vagy nem okoztak súlyos sérüléseket. (MTI) ■ PÁRIZS Szilveszteri autófelgyújtások Szilveszter éjszakáján Francia­­országban ismét felgyújtottak csak­nem 1200 autót - közölte kedd este Manuel Valls belügyminiszter. Közlé­se szerint ez a sajnálatos hagyomány mit sem változott az elmúlt években, annak ellenére, hogy Nicolas Sarko­zy exelnök konzervatív kormánya néhány éve úgy döntött, nem tesz közzé hasonló adatokat, hogy ezzel is megpróbálja visszaszorítani az ilyen garázda bűncselekményeket. A konzervatív politikusoknak az volt a véleményük, hogy az adatok nyilvá­nosságra hozásával csak lovat adná­nak az „évbúcsúztató” gyújtogatásban egymással versengő ifjúsági bandák alá. Franciaország jelenlegi szocialista kormánya ugyanakkor a bűnmegelő­zésben a teljes átláthatóság mellett tette le a garast. Ez a fajta gyújto­gatás az 1990-es években kezdődött Franciaország keleti részén, a Stras­bourg körüli régióban, s leginkább a szegényebb negyedekre jellemző. A nagyvárosokat azonban kevésbé érinti a jelentős rendőri készültség miatt. (MTI/dpa/AP) utat fi. Légitámadás ért egy damaszkuszi benzinkutat ENSZ: Már legalább hatvanezer a halálos áldozatok száma Szíriában Légitámadás ért tegnap egy benzin­kutat a szíriai főváros egyik negyedében, legalább 30 civil meghalt a helyszínen, sokan megsebesültek - jelentették ellen­zéki aktivisták. A szíriai légierő MiG típusú gépeinek támadása Damaszkusz egyik külső keleti negyedében, Mlei­­dában történt, amelynek lakói zömmel szunniták, és amely a felkelők kezén van. A benzinkúton és környékén hatalmas tűz keletkezett. Ez az elmúlt hetek legsú­lyosabb támadása a 22 hónapja tartó polgárháborúban. Bassár el-Aszad szíriai elnök és a hatalmi elit tagjai a síita eredetű alevita muzulmánokhoz tartoznak. Damaszkusz központja a kormányerők ellenőrzése alatt áll. Az egyik ellenzéki aktivista hozzá­tette: a harci gépek azután bombázták a benzinkutat, hogy üzemanyag-szál­lítmány érkezett oda, és nagyon sokan álltak sorba, hogy tankoljanak. Légitámadás érte tegnap a főváros egy másik, délnyugaton levő peremkerü­letét, Moadamijet as-Samot is, amely rész­ben szintén a felkelők kezén van. A bom­bázásban meghalt egy család legalább 12 tagja, főleg gyerekek - jelentette az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőköz­pontja nevű szervezet. Légitámadások érték a Damaszkusz délkeleti részén levő Sebaa, valamint a délen levő Deir al-Asza­­fir nevű peremkerületeket is szerdán. Heves harcok robbantak ki a szíriai had­sereg és a fegyveres felkelők között teg­nap reggel az északnyugati Idlíb tarto­mányban, a taftanazi repülőtérnél, és mind­két oldalon vannak veszteségek - közölte az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőköz­pontja (francia rövidítése: OSDH). Harcok dúlnak az idlíbi Vádi-Deifnál, az egyik utolsó erődítménynél, amely még mindig a Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz hű erők kezén van. A felkelők október 9-e óta ostromolják a támasz­pontot, miután elfoglaltak a Damaszkuszt és Aleppót összekötő úton két, stratégiai fontosságú várost. AZ ENSZ tegnap közölt legújabb adatai szerint már legalább hatvan­ezer halálos áldozata van a Szíriában 22 hónapja zajló konfliktusnak. Ez jóval több, mint a rendszer ellen küzdő akti­visták eddigi, 45 ezres becslése. A világ­­szervezet emberi jogi főbiztosa által felkért szakértők öt hónapon keresztül hét különböző forrás adatait vetették össze, beleértve a damaszkuszi kormány által közölteket is, és így jutottak a 2011. március 15-étől 2012. november 30-áig számított 59 648 fős listához. Navi Pillay főbiztos szerdán Genfben „döbbenetesenek minősítette az ered­ményt. - Mivel azóta is folynak a harcok, joggal beszélhetünk több mint 60 ezer áldozatról - tette hozzá egy nyilatkozat­ban. (MTI/AP/Reuters/AFP) Hatalmas hadgyakorlatot tart Oroszország Az utóbbi évtizedek legnagyobb hadi­tengerészeti gyakorlatát tartják meg január végén az orosz haditengerészet valamennyi flottájának részvételével - jelentették be tegnap a moszkvai védel­mi minisztériumban. A hadgyakorlat során az Északi-, Balti-, Fekete-tengeri és a Csendes-óceáni Flotta egységei a Fekete- és a Földközi-tengeren hajtják végre a kitűzött feladatokat. Az operatív egységek kihajóztak a hadgyakorlat kijelölt helyszínére. Az orosz védelmi tárca sajtószolgála­tának közlése szerint a nagyszabású ha­ditengerészet gyakorlat az orosz hadse­reg erre az évre tervezett feladatai közé tartozik. Célja olyan erők létrehozása, amelyek Oroszország határain kívül haj­tanak végre együttes akciókat. A gyakor­lat keretében a tengerészgyalogság és légi deszantosok behajózását is gyakorolják az észak-kaukázusi partokról. Az orosz hadiflotta egységei az össze­vont hadgyakorlatra tavaly decemberben megkezdték a felkészülést, amely magá­ban foglalta a felderítés gyakorlását, a parancsnoki stáb előzetes felkészítését, valamint a terrorizmus és a tengeri kaló­zok elleni fellépésre való felkészülést. A múlt vasárnap az orosz haditen­gerészet újabb hajókat küldött a szíri­ai Tartúsz kikötőjébe, ahol Oroszország műszaki kiszolgáló bázist tart fenn. A Novocserkasszk partra szállító hajó Novorosszijszkból fedélzetén katonákkal és hadi felszereléssel indult el, és január első felében érkezhet meg Tartúsz körze­tébe. Ugyancsak a térségbe irányították a Nyikolaj Filcsenkov és az Azov partra szállító hajót. Moszkva felkészül arra, hogy szükség esetén kimenekítse Szíriában levő több ezer állampolgárát. A védelmi minisz­térium december közepén bejelentette, hogy több hajót is a Földközi-tengerre vezényeltek. (MTI) Bela/AP / Írország féléve az EU-ban Hajót teljesít, Szerbia a nyárig csatlakozási időpontot kaphat Brüsszeltől Ha minden jól megy, Szerbia és Macedónia 2013 első felében hivatalos választ kaphat Brüsszeltől arra, hogy mikor kezdheti meg az EU-csatla­­kozási tárgyalásokat. Ideális esetben júniusban indulhat az egyezkedés, feltéve, ha az EU illetékesei tavaszi tanácskozásukon kedvezően ítélik meg a két ország erőfeszítéseit és teljesítményét. Belgrád és Szkopje bízik az előrelépésben, ahogyan Írország is, amely 2013. január else­jével - fél évre - átvette az EU soros elnöki tisztségét, vagyis június végéig a 27 tagú közösség „arca” lesz. Az EU-nak jelenleg öt tagjelöltje van: Montenegró, Izland, Macedónia, Szerbia és Törökország. A tárgyalások még Szerbiával és Macedóniával nem kezdődtek meg. Erre akkor kerülhet sor, ha a két ország mielőbb elvégzi a Brüsszeltől kapott feladatokat. Teljesí­teniük kell különböző (szak)politikai, gazdasági és jogi feltételeket, követelmé­nyeket. Ezek mellett Szerbiának rendez­nie kell(ene) kapcsolatait Koszovóval. Macedóniának pedig - sokévi huzavona után - végre le kellene zárnia az ország­név körüli vitáját Görögországgal. Bár Írország örülne, ha elnöksége alatt Szerbia és Macedónia uniós integ­rációja előrébb jutna, a szigetország több más fontos célkitűzést is felvázolt a most kezdődött fél évre. Ezek közül elsősor­ban a gazdasági és pénzügyi kérdések és témák emelkednek ki, amelyekből bőven akad az évek óta súlyos válság­gal küszködő EU-ban és a közös valu­tát használó euróövezetben. Írországot szintén komoly (állam)adósságválság sújtja, amelynek leküzdésére 2010 őszén 85 milliárd euró hitelt kért és kapott az EU-tól és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF). Dublin ugyanakkor reméli, hogy 2013-ban sikerül stabilizálnia a gazdasá­gát, és - a külföldi hitelért folyamodott uniós országok közül elsőként - sike­resen befejezheti az EU- és az IMF- pénzért cserébe előírt szigorú válság­­kezelési programot. Az EU soros elnökeként Írország azt szeretné elérni, hogy a közösség is lassan kilábaljon a válságból. Az ország a „Stabilitás, munkahelyek, növekedés” hangzatos jelszóval vág neki a követke­ző fél évnek, amely az unió kormányá­nak is tartott Európai Bizottság szerint megannyi nehézséget okozhat még a közösség gazdaságában. Az ír kormány azt állítja, hogy az ország már jó úton halad, le fogja gyűrni a gazdasági és pénzügyi bajokat. Egye­lőre még ugyanazokkal a gondokkal viaskodik, mint az EU-tagok többsége: a magas költségvetési hiány letörésével, a fékezett vagy recesszióba süllyedt gazda­ság újjáélesztésével, stabilizálásával és a növekedés megindításával, valamint új munkahelyek teremtésével. Az ír elnökség nagy hangsúlyt kíván helyezni a fiatalok munkanélküliségé­nek csökkentésére, ami az egyik legége­tőbb gond az unióban. Az EU-tagor­­szágok csaknem felében az állástalan fiatalok aránya meghaladja a 25 száza­lékot, Görögországban és Spanyolor­szágban pedig már a 60 százalékhoz közelít. Az uniós válság leküzdésére és a gazdaság felélénkítésre az írek több változtatást és közös akciót sürgetnek. Kettőt különösen fontosnak tartanak. Az egyik a digitális gazdaság (az elekt­ronikus kereskedelmi forgalom) élén­kítése, a másik a kis- és közepes vállal­kozások támogatása. A valós kereskedelem serkentését szintén kiemelten fogja kezelni az ír elnökség. Dublin abban bízik, hogy az EU hamarosan és sikeresen lezárhatja a Kanadával és Szingapúrral folytatott szabadkereskedelmi tárgyalásokat. Íror­szág arra számít, hogy a kereskedelmi megállapodások az új partnerekkel akár kétszázalékos gazdasági növekedést is eredményezhetnek az unióban. Ezért az EU szabadkereskedelmi megállapo­dásra törekszik az Egyesült Államokkal és Japánnal is. Írországnak nem lesz könnyű dolga az EU soros elnökeként, hiszen akarat­lanul is egy óriási pénzügyi vita kellős közepén találta magát. A tagországok csúcsvezetői még mindig nem tudtak megállapodni a közösség hétéves költ­ségvetéséről, vagyis arról, hogy mennyi pénzt tegyenek a tagok az unió közös kasszájába. Az első próbálkozásuk 2012 novem­berében kudarcba fulladt. A második felvonásra 2013 első negyedévében kerülhet sor. Írországnak a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetést növe­lő és csökkentő két ellenséges tábor között kell közvetítenie és kieszközöl­nie a kompromisszumot. A mély bizalmatlanság és érdek­­ellentétek mérgezte uniós légkörben akad egy másik fontos tennivaló is: az euróövezet pénzügyeit szigorúbban és egy központból felügyelt, ellenőrzött bankunió részleteinek kidolgozása. Írország, soros elnökként, ebből sem maradhat ki, ahogyan azokból a vitákból sem, hogy a közösség mennyivel támo­gassa a válság sújtotta tagállamokat és az adósságspirálért felelős, de az utóbbi években bajba került bankokat. ■ SZABÓ József 2013. január 3., csütörtök Az amerikai képviselőház is jóváhagyta a költségvetési alkut Az Egyesült Államok republikánus többségű képviselőháza is jóváhagyta (helyi idő szerint) kedd éjjel az úgyneve­zett „költségvetési szakadék” elkerülésé­ről kötött kétpárti megállapodást, amely így már csak az elnök aláírására vár. A 257 szavazattal 167 ellenében megsza­vazott törvénnyel elkerülhetővé váltak a jelentős adóemelések és azok az összesen mintegy 600 milliárd dolláros költségve­tési megszorítások, amelyeknek a korábbi tervek szerint január 1-jén kellett volna életbe lépniük. A képviselőházban többséget szerzett republikánusok egynapi intenzív politikai mérlegelés után tettek le arról a szándé­kukról, hogy további mintegy 300 milli­árd dollárnyi kiadáscsökkentésekkel mó­dosítsák a megállapodást. A kompromisz­­szumot keddre virradóra elsöprő több­séggel jóváhagyó szenátus vezetői ugyanis estére értésre adták, nem hajlandók újra szavazni egy módosított változatról. Ha a republikánusok nem vonultak volna vissza, akkor az a Joe Biden demok­rata párti alelnök és a republikánusok szenátusi vezetője, Mitch McConnell által hétfőn kötött megállapodás teljes újratárgyalását tette volna szükségessé, s a helyette automatikusan életbe lépő megszorítások újabb recesszióval fenye­gették volna a világ legnagyobb gazda­ságát. A politikai felelősség mindezért a republikánusokra hárult volna. A legtehetősebbek megadóztatásá­nak jelszavával két hónapja újraválasz­tott Barack Obama elnök, aki a döntést jelentős politikai sikereként könyvelheti el, üdvözölte a képviselőházi szavazást, ugyanakkor leszögezte, hogy a történtek után nem kívánja megismételni a tavalyi év megosztó kongresszusi vitáját a hitel­­felvételi plafonról. Fehér házi beszéde után Obama (mel­lette Joe Biden alelnök) azonnal vissza­utazott Hawaiira, hogy folytassa szabad­ságát, amelyet múlt szerdán a kétpárti egyeztetések ellenőrzése céljából szakí­tott meg. A „költségvetési szakadék” elkerülé­séről kötött washingtoni megállapodás törvénybe iktatására kedd reggel emel­kedéssel reagáltak az ázsiai tőzsdék. (MTI/AP/Reuters/AFP)

Next