Magyar Szó, 2013. január (70. évfolyam, 1-24. szám)
2013-01-03 / 1. szám
2 KÜLFÖLD kulfold@maagyarszo.com ideshbn ■ PÁRIZS Képregény Mohamed prófétáról Képregényt jelentetett meg tegnap Mohamed próféta életéről egy francia szatirikus hetilap, amelynek szerkesztőségét korábban fel akarták gyújtani a muzulmán vallásalapítóról közölt karikatúrái miatt. A 64 oldalas különkiadás a Charlie Hebdo című lap szerkesztője szerint komoly kutatómunkán alapul, és egy francia-tunéziai szociológus munkája. A Mohamed élete című mű megjelenéséről hírt adott az al-Dzsazíra arab hírtelevízió is. Az Iszlám Konferencia Szervezete (OIC) tegnap délután felszólította az iszlám országokat, hogy ne engedjenek a képregény útján elkövetett „provokációnak”, és „reagáljanak visszafogottan erre a lázításra”. Ekmeleddin Ihsanoglu, az OIC török főtitkára felszólította a francia hatóságokat, hogy tegyenek jogi lépéseket a hetilap szerkesztőségével szemben. Utóbbi nem lát semmi sértőt a publikációban. „Ez egy muzulmán felhatalmazással készült életrajz, hiszen egy muszlim műve” - mondta Stephane Charbonnier főszerkesztő, aki maga illusztrálta a képregényt, címlapján a prófétával, amint egy tévét vezet a sivatagban. (MTI/AFP/dpa) ■ PRÁGA Közkegyelem Több mint hétezer elítélt, a csehországi bebörtönzöttek majdnem egyharmada kerül szabadlábra Václav Klaus cseh államfő közkegyelme révén - jelentette be tegnap a cseh igazságügyi minisztérium. Klaus az önálló Csehország megalakulásának 20. évfordulója alkalmából újévkor hirdetett részleges közkegyelmet; ez tegnap lépett életbe. Az elnöki kegyelem által érintett személyek első csoportjai már tegnap este elhagyták a börtönt. A köztársasági elnök döntése alapján kegyelmet kapnak például azok, akiket feltételes szabadságvesztésre ítéltek, vagy egy évnél nem hosszabb börtönbüntetést kaptak. Idős emberek esetében akár tízéves szabadságvesztésre ítélt személyek is kegyelmet kaptak. Szintén szabadlábra kerülnek azok, akiknek két évet kellett volna rács mögött tölteniük, de nem öltek embert, vagy nem okoztak súlyos sérüléseket. (MTI) ■ PÁRIZS Szilveszteri autófelgyújtások Szilveszter éjszakáján Franciaországban ismét felgyújtottak csaknem 1200 autót - közölte kedd este Manuel Valls belügyminiszter. Közlése szerint ez a sajnálatos hagyomány mit sem változott az elmúlt években, annak ellenére, hogy Nicolas Sarkozy exelnök konzervatív kormánya néhány éve úgy döntött, nem tesz közzé hasonló adatokat, hogy ezzel is megpróbálja visszaszorítani az ilyen garázda bűncselekményeket. A konzervatív politikusoknak az volt a véleményük, hogy az adatok nyilvánosságra hozásával csak lovat adnának az „évbúcsúztató” gyújtogatásban egymással versengő ifjúsági bandák alá. Franciaország jelenlegi szocialista kormánya ugyanakkor a bűnmegelőzésben a teljes átláthatóság mellett tette le a garast. Ez a fajta gyújtogatás az 1990-es években kezdődött Franciaország keleti részén, a Strasbourg körüli régióban, s leginkább a szegényebb negyedekre jellemző. A nagyvárosokat azonban kevésbé érinti a jelentős rendőri készültség miatt. (MTI/dpa/AP) utat fi. Légitámadás ért egy damaszkuszi benzinkutat ENSZ: Már legalább hatvanezer a halálos áldozatok száma Szíriában Légitámadás ért tegnap egy benzinkutat a szíriai főváros egyik negyedében, legalább 30 civil meghalt a helyszínen, sokan megsebesültek - jelentették ellenzéki aktivisták. A szíriai légierő MiG típusú gépeinek támadása Damaszkusz egyik külső keleti negyedében, Mleidában történt, amelynek lakói zömmel szunniták, és amely a felkelők kezén van. A benzinkúton és környékén hatalmas tűz keletkezett. Ez az elmúlt hetek legsúlyosabb támadása a 22 hónapja tartó polgárháborúban. Bassár el-Aszad szíriai elnök és a hatalmi elit tagjai a síita eredetű alevita muzulmánokhoz tartoznak. Damaszkusz központja a kormányerők ellenőrzése alatt áll. Az egyik ellenzéki aktivista hozzátette: a harci gépek azután bombázták a benzinkutat, hogy üzemanyag-szállítmány érkezett oda, és nagyon sokan álltak sorba, hogy tankoljanak. Légitámadás érte tegnap a főváros egy másik, délnyugaton levő peremkerületét, Moadamijet as-Samot is, amely részben szintén a felkelők kezén van. A bombázásban meghalt egy család legalább 12 tagja, főleg gyerekek - jelentette az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja nevű szervezet. Légitámadások érték a Damaszkusz délkeleti részén levő Sebaa, valamint a délen levő Deir al-Aszafir nevű peremkerületeket is szerdán. Heves harcok robbantak ki a szíriai hadsereg és a fegyveres felkelők között tegnap reggel az északnyugati Idlíb tartományban, a taftanazi repülőtérnél, és mindkét oldalon vannak veszteségek - közölte az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (francia rövidítése: OSDH). Harcok dúlnak az idlíbi Vádi-Deifnál, az egyik utolsó erődítménynél, amely még mindig a Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz hű erők kezén van. A felkelők október 9-e óta ostromolják a támaszpontot, miután elfoglaltak a Damaszkuszt és Aleppót összekötő úton két, stratégiai fontosságú várost. AZ ENSZ tegnap közölt legújabb adatai szerint már legalább hatvanezer halálos áldozata van a Szíriában 22 hónapja zajló konfliktusnak. Ez jóval több, mint a rendszer ellen küzdő aktivisták eddigi, 45 ezres becslése. A világszervezet emberi jogi főbiztosa által felkért szakértők öt hónapon keresztül hét különböző forrás adatait vetették össze, beleértve a damaszkuszi kormány által közölteket is, és így jutottak a 2011. március 15-étől 2012. november 30-áig számított 59 648 fős listához. Navi Pillay főbiztos szerdán Genfben „döbbenetesenek minősítette az eredményt. - Mivel azóta is folynak a harcok, joggal beszélhetünk több mint 60 ezer áldozatról - tette hozzá egy nyilatkozatban. (MTI/AP/Reuters/AFP) Hatalmas hadgyakorlatot tart Oroszország Az utóbbi évtizedek legnagyobb haditengerészeti gyakorlatát tartják meg január végén az orosz haditengerészet valamennyi flottájának részvételével - jelentették be tegnap a moszkvai védelmi minisztériumban. A hadgyakorlat során az Északi-, Balti-, Fekete-tengeri és a Csendes-óceáni Flotta egységei a Fekete- és a Földközi-tengeren hajtják végre a kitűzött feladatokat. Az operatív egységek kihajóztak a hadgyakorlat kijelölt helyszínére. Az orosz védelmi tárca sajtószolgálatának közlése szerint a nagyszabású haditengerészet gyakorlat az orosz hadsereg erre az évre tervezett feladatai közé tartozik. Célja olyan erők létrehozása, amelyek Oroszország határain kívül hajtanak végre együttes akciókat. A gyakorlat keretében a tengerészgyalogság és légi deszantosok behajózását is gyakorolják az észak-kaukázusi partokról. Az orosz hadiflotta egységei az összevont hadgyakorlatra tavaly decemberben megkezdték a felkészülést, amely magában foglalta a felderítés gyakorlását, a parancsnoki stáb előzetes felkészítését, valamint a terrorizmus és a tengeri kalózok elleni fellépésre való felkészülést. A múlt vasárnap az orosz haditengerészet újabb hajókat küldött a szíriai Tartúsz kikötőjébe, ahol Oroszország műszaki kiszolgáló bázist tart fenn. A Novocserkasszk partra szállító hajó Novorosszijszkból fedélzetén katonákkal és hadi felszereléssel indult el, és január első felében érkezhet meg Tartúsz körzetébe. Ugyancsak a térségbe irányították a Nyikolaj Filcsenkov és az Azov partra szállító hajót. Moszkva felkészül arra, hogy szükség esetén kimenekítse Szíriában levő több ezer állampolgárát. A védelmi minisztérium december közepén bejelentette, hogy több hajót is a Földközi-tengerre vezényeltek. (MTI) Bela/AP / Írország féléve az EU-ban Hajót teljesít, Szerbia a nyárig csatlakozási időpontot kaphat Brüsszeltől Ha minden jól megy, Szerbia és Macedónia 2013 első felében hivatalos választ kaphat Brüsszeltől arra, hogy mikor kezdheti meg az EU-csatlakozási tárgyalásokat. Ideális esetben júniusban indulhat az egyezkedés, feltéve, ha az EU illetékesei tavaszi tanácskozásukon kedvezően ítélik meg a két ország erőfeszítéseit és teljesítményét. Belgrád és Szkopje bízik az előrelépésben, ahogyan Írország is, amely 2013. január elsejével - fél évre - átvette az EU soros elnöki tisztségét, vagyis június végéig a 27 tagú közösség „arca” lesz. Az EU-nak jelenleg öt tagjelöltje van: Montenegró, Izland, Macedónia, Szerbia és Törökország. A tárgyalások még Szerbiával és Macedóniával nem kezdődtek meg. Erre akkor kerülhet sor, ha a két ország mielőbb elvégzi a Brüsszeltől kapott feladatokat. Teljesíteniük kell különböző (szak)politikai, gazdasági és jogi feltételeket, követelményeket. Ezek mellett Szerbiának rendeznie kell(ene) kapcsolatait Koszovóval. Macedóniának pedig - sokévi huzavona után - végre le kellene zárnia az országnév körüli vitáját Görögországgal. Bár Írország örülne, ha elnöksége alatt Szerbia és Macedónia uniós integrációja előrébb jutna, a szigetország több más fontos célkitűzést is felvázolt a most kezdődött fél évre. Ezek közül elsősorban a gazdasági és pénzügyi kérdések és témák emelkednek ki, amelyekből bőven akad az évek óta súlyos válsággal küszködő EU-ban és a közös valutát használó euróövezetben. Írországot szintén komoly (állam)adósságválság sújtja, amelynek leküzdésére 2010 őszén 85 milliárd euró hitelt kért és kapott az EU-tól és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF). Dublin ugyanakkor reméli, hogy 2013-ban sikerül stabilizálnia a gazdaságát, és - a külföldi hitelért folyamodott uniós országok közül elsőként - sikeresen befejezheti az EU- és az IMF- pénzért cserébe előírt szigorú válságkezelési programot. Az EU soros elnökeként Írország azt szeretné elérni, hogy a közösség is lassan kilábaljon a válságból. Az ország a „Stabilitás, munkahelyek, növekedés” hangzatos jelszóval vág neki a következő fél évnek, amely az unió kormányának is tartott Európai Bizottság szerint megannyi nehézséget okozhat még a közösség gazdaságában. Az ír kormány azt állítja, hogy az ország már jó úton halad, le fogja gyűrni a gazdasági és pénzügyi bajokat. Egyelőre még ugyanazokkal a gondokkal viaskodik, mint az EU-tagok többsége: a magas költségvetési hiány letörésével, a fékezett vagy recesszióba süllyedt gazdaság újjáélesztésével, stabilizálásával és a növekedés megindításával, valamint új munkahelyek teremtésével. Az ír elnökség nagy hangsúlyt kíván helyezni a fiatalok munkanélküliségének csökkentésére, ami az egyik legégetőbb gond az unióban. Az EU-tagországok csaknem felében az állástalan fiatalok aránya meghaladja a 25 százalékot, Görögországban és Spanyolországban pedig már a 60 százalékhoz közelít. Az uniós válság leküzdésére és a gazdaság felélénkítésre az írek több változtatást és közös akciót sürgetnek. Kettőt különösen fontosnak tartanak. Az egyik a digitális gazdaság (az elektronikus kereskedelmi forgalom) élénkítése, a másik a kis- és közepes vállalkozások támogatása. A valós kereskedelem serkentését szintén kiemelten fogja kezelni az ír elnökség. Dublin abban bízik, hogy az EU hamarosan és sikeresen lezárhatja a Kanadával és Szingapúrral folytatott szabadkereskedelmi tárgyalásokat. Írország arra számít, hogy a kereskedelmi megállapodások az új partnerekkel akár kétszázalékos gazdasági növekedést is eredményezhetnek az unióban. Ezért az EU szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik az Egyesült Államokkal és Japánnal is. Írországnak nem lesz könnyű dolga az EU soros elnökeként, hiszen akaratlanul is egy óriási pénzügyi vita kellős közepén találta magát. A tagországok csúcsvezetői még mindig nem tudtak megállapodni a közösség hétéves költségvetéséről, vagyis arról, hogy mennyi pénzt tegyenek a tagok az unió közös kasszájába. Az első próbálkozásuk 2012 novemberében kudarcba fulladt. A második felvonásra 2013 első negyedévében kerülhet sor. Írországnak a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetést növelő és csökkentő két ellenséges tábor között kell közvetítenie és kieszközölnie a kompromisszumot. A mély bizalmatlanság és érdekellentétek mérgezte uniós légkörben akad egy másik fontos tennivaló is: az euróövezet pénzügyeit szigorúbban és egy központból felügyelt, ellenőrzött bankunió részleteinek kidolgozása. Írország, soros elnökként, ebből sem maradhat ki, ahogyan azokból a vitákból sem, hogy a közösség mennyivel támogassa a válság sújtotta tagállamokat és az adósságspirálért felelős, de az utóbbi években bajba került bankokat. ■ SZABÓ József 2013. január 3., csütörtök Az amerikai képviselőház is jóváhagyta a költségvetési alkut Az Egyesült Államok republikánus többségű képviselőháza is jóváhagyta (helyi idő szerint) kedd éjjel az úgynevezett „költségvetési szakadék” elkerüléséről kötött kétpárti megállapodást, amely így már csak az elnök aláírására vár. A 257 szavazattal 167 ellenében megszavazott törvénnyel elkerülhetővé váltak a jelentős adóemelések és azok az összesen mintegy 600 milliárd dolláros költségvetési megszorítások, amelyeknek a korábbi tervek szerint január 1-jén kellett volna életbe lépniük. A képviselőházban többséget szerzett republikánusok egynapi intenzív politikai mérlegelés után tettek le arról a szándékukról, hogy további mintegy 300 milliárd dollárnyi kiadáscsökkentésekkel módosítsák a megállapodást. A kompromiszszumot keddre virradóra elsöprő többséggel jóváhagyó szenátus vezetői ugyanis estére értésre adták, nem hajlandók újra szavazni egy módosított változatról. Ha a republikánusok nem vonultak volna vissza, akkor az a Joe Biden demokrata párti alelnök és a republikánusok szenátusi vezetője, Mitch McConnell által hétfőn kötött megállapodás teljes újratárgyalását tette volna szükségessé, s a helyette automatikusan életbe lépő megszorítások újabb recesszióval fenyegették volna a világ legnagyobb gazdaságát. A politikai felelősség mindezért a republikánusokra hárult volna. A legtehetősebbek megadóztatásának jelszavával két hónapja újraválasztott Barack Obama elnök, aki a döntést jelentős politikai sikereként könyvelheti el, üdvözölte a képviselőházi szavazást, ugyanakkor leszögezte, hogy a történtek után nem kívánja megismételni a tavalyi év megosztó kongresszusi vitáját a hitelfelvételi plafonról. Fehér házi beszéde után Obama (mellette Joe Biden alelnök) azonnal visszautazott Hawaiira, hogy folytassa szabadságát, amelyet múlt szerdán a kétpárti egyeztetések ellenőrzése céljából szakított meg. A „költségvetési szakadék” elkerüléséről kötött washingtoni megállapodás törvénybe iktatására kedd reggel emelkedéssel reagáltak az ázsiai tőzsdék. (MTI/AP/Reuters/AFP)