Magyar Szó, 2014. november (71. évfolyam, 255-279. szám)
2014-11-01 / 255. szám
2 KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com mmtmmmfmmmmmmmmsmmmmimmwmmmmmmmmmmfi Mm Szó 2014. november 12., szombat-vasárnap RÖVIDEN UKRÁN VÁLASZTÁS Porosenko ismét Jacenyukot szeretné kormányfőnek Petro Porosenko ukrán elnök azt javasolta a mögötte álló és nevét viselő pártszövetség leendő kéviselőcsoportjának, hogy Arszenyij Jacenyuk miniszterelnököt jelöljék ismét a kormányfői tisztségre. A múlt vasárnapi parlamenti választások csaknem végleges (99 százalékos) eredménye szerint az első három helyen álló párt, Porosenko Blokkja, Jacenyuk Népi Frontja és az Andrij Szadovij lembergi (lvivi) polgármester vezette Önsegítés (Szamopomics) nevű párt képviselői. A hivatalos végeredményt legkésőbb november 10-én kell kihirdetnie a választási bizottságnak. Ez után kerülhet sor az új összetételű parlament első ülésére, valamint az új miniszterelnök kormánytagjainak megválasztására. Újabb orosz segélykonvoj érkezett Ukrajnába Kijev jóváhagyása nélkül újabb (két hónap alatt immár a negyedik) „segélykonvoj” lépett be Oroszországból Ukrajna területére. A mintegy 100 teherautó a Luhanszk megyei szakaszán konvojba rendeződött, és megkezdte az áthaladást. A Beta/AP fehérre festett, Kamaz típusú teherautók Moszkva környékéről október 28-án indultak el. Moszkva a korábbiakhoz hasonlóan ezúttal sem értesítette erről az ukrán szerveket. Orosz állítás szerint a teherautók építőanyagokat, élelmiszereket és gyógyszereket, valamint fűtőberendezéseket szállítanak az ukrán erők és az oroszbarát szakadárok között folyó harcok által sújtott kelet-ukrajnai térség lakosainak. A Kamazok egy része Luhanszk, másik fele Donyeck megyébe viszi a szállítmányt. Kéttucatnyi szélsőségessel végeztek a légicsapások Életét vesztette az Iszlám Állam (IÁ) legalább 21 fegyverese amerikai légicsapásokban a török határ mellett lévő szíriai Kobániban, ahol kurd harcosok ádáz harcot vívnak a dzsihadistákkal. Állítólag a halottak között van az IÁ egyik parancsnoka és egy dán állampolgárságú harcos is. Az információit szíriai aktivistáktól szerző OSDH beszámolt arról is, hogy az IÁ emberei az észak-szíriai Rakka tartományban kivégezték a szíriai hadsereg 20 katonáját, zömmel tiszteket. A kormányhadsereg katonáit október elején ejtették foglyul egy katonai bázis elfoglalásakor. Lemondott Burkina Faso elnöke Lemondott a Burkinai Köztársaság (Burkina Faso) elnöke pénteken, miután napok óta zavargásokba torkolló tüntetéseken követelték távozását. A nyugat-afrikai országot 1987 óta irányító Blaise Compaoré államfő reményét fejezte ki, hogy 90 napon belül „szabad és átlátható” választások lesznek. Az elnök lemondási közleménye előtt nem sokkal korábban a hadsereg egy magas rangú tisztségviselője is bejelentette a hírt. „A mai naptól már nem Blaise Compaoré van hatalmon” - közölte Issaac Zida ezredes az államfő távozását követelő demonstrálókkal a főváros központjában. Paolo Gentiloni az új olasz külügyminiszter Matteo Renzi kormányfő pénteken bejelentette, hogy Paolo Gentiloni az olasz diplomácia új vezetője. Gentiloni a lemondott olasz külügyminiszter, Federica Mogherini helyét veszi át, aki november elsejétől az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője lesz. Gentiloni pénteken este tette le az esküt. A hatvanéves, római születésű politikus nemesi családból származik, a balközép Demokrata Párt (PD) tagja. Profi újságíró, 2001 óta parlamenti képviselő. (Forrás: MTI/AP/Dow Jones/Reuters/Hszinhua/France24/BBC) Robbanások és tűz a francia rádiószékházban Hatalmas tűz ütött ki pénteken a francia közszolgálati rádió párizsi székházában, ahol szemtanúk robbanásokat is hallottak. Több adó kénytelen volt beszüntetni adását, a rádiósokat evakuálták. A lángok a Szajna partján álló hatalmas épület hetedik emeletén csaptak fel. Az 1963- ban felépített Maison de la Radio épületében éppen felújítási munkálatok folytak. Az épület tatarozása már évek óta tart, a felújítás során elsősorban az elavult tűzvédelmi rendszert igyekeztek korszerűsíteni. Purger Tibor Washington, okt. 31. Miért szereti az amerikaiak többsége „lábon lőni magát” (vagy magyarosabban: önmaga alatt vágni a fát)? - ez az igazi kérdés a keddi kongresszusi választások előtt. Annak ellenére, hogy az elmúlt hat év törvényhozási harcaiban a Republikánus Párt (különösen annak szélsőséges, teadélutános szárnya) volt a reformok és a kompromisszumok kerékkötője, az előrejelzések szerint a jobboldalnak esélye van arra, hogy a képviselőház megtartása mellett minimális többséget szerezzen a szenátusban is. Amiből az következhet, hogy Obama elnökségének utolsó két évében még ádázabb harcot vívhat egymással a törvényhozás és a Fehér Ház. Történik ez annak ellenére, hogy amikor pártazonosítás nélkül kérdezik az amerikaiakat arról, milyen konkrét intézkedéseket támogatnak, akkor rendre a Demokrata Párt és Obama programja a népszerűbb - legyen szó akár bevándorlási reformról, minimálbér-emelésről, munkahely-teremtési indítványokról, az ország infrastruktúrájának megújításáról, nemek közötti egyenlőségről, a fegyvervásárlás korlátozásáról vagy akár a még mindig vitatott egészségbiztosítási jogokról. Történik ez akkor, amikor az USA gazdaságának növekedési mutatója elérte a 3,5 százalékot (Obama 24 negyedéve alatt csak az elsőben és még kettőben volt negatív), a munkanélküliség pedig visszatért a 2008-as válság előtti szintre, 5,9 százalékra. Ráadásul a republikánusok által dominált kongresszus munkájának jóváhagyási mércéje 20 százalék körül mozog (azon belül a jobboldalé alacsonyabb, mint a balé), Obama munkájának megítélése pedig, 42 százalékon kétszer olyan jó. Az Egyesült Államokban kétévente újraválasztják a képviselőház mind a 435 tagját és a szenátusnak mintegy egyharmadát (az MTI minapi tévedésével szemben az idén nem 33, hanem 36 szenátort). A közvélemény-kutatások szerint a jelenlegi 34 fős képviselőházi republikánus többség bizonyosan megmarad, akár nőhet is. A szenátusi többség azonban háromesélyes: jelenleg 53 demokrata és 45 republikánus szenátor van, a két független pedig rendre a baloldallal szavaz. Hét államban folyik ádáz harc a két párt között, amelyek akármerre billenhetnek. A legtöbb elemző szerint azonban a jobboldali „hatalomátvételnek” van nagyobb esélye - ami megegyezik a sok évtizedes tapasztalattal. Megbízatásának vége felé majd minden elnök elveszíti pártja irányítását a kongresszusban. Ez történt Reagannal, Clintonnal és az ifjabb Bush-sal is (az id. Bush végig demokrata vezetésű törvényhozással kormányzott). Csakhogy korábban mindkét párt kompromisszumra törekedett, most viszont a szélsőséges republikánusok Obama hivatalba lépése óta minden kiegyezést dühösen elvetnek, sőt megígérték választóiknak, hogy eltörlik az elnök legnagyobb, történelmi léptékű vívmányát, az egészségbiztosításra való jog bevezetését is. Tendenciózus magyarázatok szerint nemcsak a republikánusok kampányolnak Obama ellen, hanem - ahogy a hét elején a magyar állami hírügynökség címben fogalmazott - „a demokraták menekülnek a »páriaelnöktől«”. A magyaramerikai kapcsolatok elhidegülése miatt érthető, hogy a pesti állami kommunikáció a jobboldal győzelmében reménykedik, ám a tények attól még tények maradnak. Nem igaz például, hogy az elnök csak egyetlen államban kampányolhatott pártjának jelöltjei mellett, mert még legutóbbi körútján is öt szövetségi államban tartott nagygyűléseket, a nyáron pedig még több helyen járt. Az Obama-ellenes magyar propaganda egyébként azért is téves, mert egy tisztán republikánus vezetés gátlástalanul szolgálná azokat a globalizációs, deregulációs, kisember-ellenes érdekeket, amelyekkel szemben a magyar kormány hivatalosan fellép. Az amerikai időközi választások furcsaságára a magyarázat a részvételi arányban rejlik. Elnökválasztó években akár húsz százalékkal többen is elmennek szavazni, mint amikor „csak” a törvényhozókra kell voksolni. Márpedig éppen a teadélutánosok és általában a nyugdíjasok az a réteg, amely biztosan megjelenik az urnák előtt. Nem az amerikai nép irányultsága változott meg tehát Obama politikája miatt, hanem a szegényebbek, az elfoglaltabbak, a nem-fehérek - röviden azok, akiknek a legnagyobb szükségük lenne a reformokra - jóval kisebb arányban szavaznak. Ehhez a csökkentett részvételi arányhoz járulnak hozzá a republikánus kézben lévő szövetségi államok azzal, hogy minden lehető módon eltántorítják a vélhetően baloldali voksolókat a részvételtől: államok tucatjaiban csökkentették a korai vagy hétvégi szavazás lehetőségét (ami a két-három munkahelyen dolgozók számára súlyos nehézséget jelent), valamint vezettek be fényképes igazolvány-kötelezettséget a szavazáshoz (az USA-ban nem kötelező semmilyen személyazonossági dokumentum). A formális akadályoztatástól nem szenvedő, ideológiailag látszólag el nem kötelezett szavazók egy része ráadásul úgy gondolkodik, hogy jobb, ha ugyanaz a párt vezeti a kongresszus mindkét házát, mert akkor legalább történik valami, nem vész el minden kezdeményezés a pártközi ellentétek útvesztőjében. Meglátjuk, elég lesz-e mindez ahhoz, hogy januárban minden eddiginél nagyobb küzdelem kezdődjön egy új, republikánus kongresszus és a vétójoggal eddig csak kétszer élő Barack Obama között. AZ AMERIKAI VÁLASZTÁSOK SZELLEME Kísért a múlt, kínos lehet a jövő Miért ígérkezik republikánus győzelem keddre, amikor a lakosság többsége a demokrata terveket támogatja? (MUNKATÁRSUNK JEGYZETE) Québec virtuálisan válik Kanadától Nem adta fel a kelet-kanadai Québec a függetlenségi törekvéseit, jóllehet az elszakadáspártiak már két népszavazást is elbuktak. Az egyiket 1980-ban, a másikat 1995- ben. Utóbbi referendum majdnem a Kanadától kiválni készülők sikerével zárult, az állam egységének megőrzését támogatók azonban hajszállal többen voltak. A függetlenségpártiak mégsem adták föl. Azóta keresik az önállósodás módját. Egy részük ezt meg is találta, bár a megoldással nem veszélyeztetik az ország egységét. Csak különállásukat jelzik. Úgy, hogy a - francia kulturális örökséghez és nyelvhez kötődő - nyolcmillió lakosú tartomány a virtuális világban szakít az ország többi részével. Novembertől ugyanis az interneten elszakad Kanadától. Az ősz utolsó hónapjában domainnével jelzi a változást. Oly módon, hogy november 13-ától saját („független”) interneteimet viselő weboldalak jelennek meg a tartományban ,quebec földrajzi utótaggal. Ezzel a végződéssel egyébként már szeptember óta lehet interneteimet foglalni Québecben. Senki nem gördített akadályt a megoldás elé. Sőt, a domainnevek kiosztását, illetve rendszerét szabályozó nemzetközi szervezet, az ICANN már régen jóvá is hagyta a kezdeményezést. Az ICANN tavaly több tucat új kiterjesztést fogadott el, beleértve a hamarosan életre kelő ,quebec végződést is. A tartomány így büszkén állíthatja, ezentúl saját identitása, és önálló élete lesz a világhálón. A valóságban azonban továbbra is marad Kanada része. Ráadásul a virtuális világban is kénytelen lesz beérni egy köztes megoldással, a terület földrajzi nevének (kiterjesztésének) a használatával. A vágyott .qo domaint továbbra sem kaphatja meg, mert a nemzetközi szabályozás szerint kétbetűs utótag csak a ténylegesen is független államoknak jár. Québec persze nincs egyedül az internetes „függetlenek” táborában, hiszen az ICANN döntésével több terület és város is kapott már saját (földrajzalapú) domainnevet. Közéjük tartozik Aquitánia régiója is Délnyugat-Franciaországban, az amerikai kontinensen pedig New York, Las Vegas, Miami, Boston vagy éppen Rio de Janeiro. Európa más részei sem maradtak ki. Aberlin, vagy a .hamburg pontosan jelöli a várost, amely saját domainvégződést használhat, ahogyan a .paris, és a .moscow is egyértelmű utalás. Félreérthetetlen a .scot is, amelyet a skótok nyitottak meg hivatalosan, ők ezzel kívánták jelezni elkülönülési szándékukat Nagy-Britanniától. A virtuális világban ezt megtehetik, ha már a szeptemberi függetlenségi népszavazáson ez a valóságban nem sikerült nekik. ■ Sz. J. A részvételi arányokról A Vajdaság Ma hírportálon, Az október végi köd című, minapi érdekes elemzés azt állítja, hogy a 40 százalékos „magyar részvétel nagyjából az amerikai szinten mozog”, valamint, hogy „A Magyar Nemzeti Tanács elnökének a választói akaratból következő legitimitása így Obama elnök úréval „vetekszik”. Ez bizony jókora tévedés, noha ugyanis az elmúlt tíz év kongresszusi választásain a regisztrált szavazók részvételi aránya 41,59 és 67,95 százalék között mozgott, addig az elnökválasztásokon 1964 és 2004 között mindig meghaladta a 80 százalékot. Még Obama kétszeri győzelme is 66,65, illetve 70,33 százalékos részvétel mellett történt. Kölcsönös vagdalózás... Ikeával Palesztina elismerése kapcsán allegóriákon keresztül „csipkelődik” egymással Stockholm és Jeruzsálem Folytatódott a palesztin állam csütörtöki stockholmi elismerése miatt kialakult diplomáciai viszály Izrael és Svédország között, amely során mindkét fél a svéd Ikea lapraszerelt bútorainak összeszereléséhez hasonlította a közel-keleti békefolyamatot, és allegóriákon keresztül bírálta a másik álláspontját. Az Izraelben is népszerű, otthon összerakható bútorok és a közelkeleti politikai helyzet közti hasonlatot elsőként Avigdor Libermann izraeli külügyminiszter vetette fel, amikor Palesztina svéd elismerése miatt kijelentette: „A svéd kormánynak meg kellene értenie, hogy a helyi viszonyok bonyolultabbak egy Ikea-szekrény összerakásánál”, majd azonnali hatállyal és bizonytalan időre hazarendelte Izrael stockholmi nagykövetét. Hivatalbeli kolleginája, Margot Wallström nem sokáig késlekedett a válasszal, mondván: „Szívesen küldök (Libermannnak) egy Ikea-bútort, így azt is látni fogja, hogy annak összeszereléséhez elsősorban egy partnerre van szükség, akivel együtt kell működni, valamint jó utasítások kellenek. Szerintem ezeknek az elemeknek a nagy része adott. A békéhez az kell, hogy a két fél asztalhoz üljön, és megtárgyalja a jövőt”. Az ikeázás Wallström nyilatkozatával sem ért véget, péntek reggel a katonai rádióban az izraeli külügy szóvivője, Emánuel Nahson kijelentette: „Kellemes ugyan egy Ikea-küldeményt kapni, de ha az összeszerelési útmutató nélkül, érthetetlen nyelven és hiányzó csavarokkal érkezik, akkor nem segíti a helyzet javítását”. A szóvivő azt is megerősítette, hogy Jeruzsálem Palesztina elismerését váratlan és súlyos svéd diplomáciai lépésnek tekinti. (Forrás: MTI/CNN)