Magyar Szó, 2015. június (72. évfolyam, 122-147. szám)

2015-06-01 / 122. szám

KÜLFÖLDkulfold@magy­arszo.com Mmfic RÖVIDEN Schäuble csokieurókat ajándékoz Varufakisznak Csokoládéból készült euróérméket ajándékoz Wolfgang Schäub­le német pénzügyminiszter görög kollégájának, Jánisz Varufa­kisznak. A Bild am Sonntag című vasárnapi német lap beszá­molója szerint Wolfgang Schäuble, a ZDF országos közszolgálati televízió Logo című gyerekhíradójának Rike nevű 10 éves riporterétől kapott egy maréknyi csokoládéeurót. A tárcavezető a kislánynak adott interjúban elmondta, hogy néhányat Jánisz Varufakisznak ajándékoz majd, mert a görög pénzügyminisz­ternek mostanában szüksége van „egy kis agyserkentőre” Athén azonban nem csokipénzt, hanem igazi eurókat vár. Az athéni vezetés jelzései alapján ugyanis a görög államkassza lényegé­ben kiürült, pedig az euróövezeti tagországnak június 5-e és 19-e között négy részletben 1,5 milliárd eurót kell átutalnia a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF), június 12-e és 30-a között pedig 5,2 milliárd dollár értékű kincstárjegyet kell megújítania, valamint ki kell fizetnie a nyugdíjakat és közalkalmazottak bérét. (MTI) Kórházba szállították John Kerryt Kerékpározás közben balesetet szenvedett vasárnap John Kerry a francia-svájci határon. Az amerikai külügyminisztert egy genfi kórházba szállították, állapota stabil, valószínűleg az egyik lába eltört, vagy megsérült. A baleset délelőtt háromnegyed 10 körül történt Franciaországban, a Felső-Savoya megyei Scien­­zier település közelében, 40 kilométerre a svájci határtól. Az amerikai diplomácia vezetőjét helikopterrel szállították a genfi egyetemi kórházba. John Kerry egy pillanatra sem veszítette el az eszméletét - közölte John Kirby amerikai külügyi szóvivő. A szóvivő nem részletezte a baleset körülményeit. A decemberben a 72. születésnapját ünneplő Kerry nagy sportember, és európai körútjai alkalmával rendszeresen kerékpárra ül. Az amerikai külügyminiszter péntek óta tartózkodik Genfben, ahol szombaton iráni kollégájával, Mohamad Dzsavád Zaríffal folytatott megbeszélést Teherán vitatott nukleáris programjáról. (MTI/AFP/AP/EFE/dpa/Reuters) Sarkozy: A baloldal elárulta a köztársaságot A köztársaság elárulásával vádolta szombaton a kormányzó baloldalt Nicolas Sarkozy volt francia államfő az általa vezetett legnagyobb ellenzéki párt újjáalakuló kongresszusán elmondott záróbeszédében. „Ez az újjászületés napja” - hangsúlyozta az exelnök egy nappal azután, hogy a 2017-es elnökválasztásra való felkészülés jegyében a párttagság megszavazta az általa javasolt névváltoztatást. A jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP) mostantól a Köztársaságiak (Les Républicains) nevet viseli. - Azoknak, akik azzal vádolnak minket, hogy el akarjuk orozni a köztársaságot, azt válaszolom, hogy ha nem árulták volna el, nem hagyták volna magára, nem süllyesztették volna mélyre, nem kellene most nekünk felemelnünk - fogalmazott Sarkozy, majd hozzátette: - A baloldal nem tiszteli a köztársaságot, folya­matos puccsot hajt végre, kiszolgáltatva a köztársaságot a befo­lyásoló kisebbségeknek és a választói klientúrának. (MTI) Kétezer hatszáz áldozat Murszi elmozdítása óta Másfél év alatt 2600 ember halt erőszakos halált Mohamed Murszi iszlamista elnök 2013. július 3-ai elmozdítása után - derült ki abból a jelentésből, amelyet az egyiptomi Nemzeti Tanács az Emberi Jogokért nevű, kormányhoz közeli szervezet ismertetett Kairóban vasárnap. A szervezet elnöke, Mohamed Fájek elmondta, hogy a vizsgált időszakban hétszáz rendőr és katona, valamint 550 civil halt meg, de a legtöbben a Murszi mögött álló Muzulmán Testvériség iszlamista szervezet támo­gatói közül vesztették életüket. A 86 éves politikus és jogvédő rámutatott, hogy a jelentés kitér a biztonsági őrizetben történt halálesetekre is, amelyeknek számát a belügyminiszter harminc­hatra, független emberi jogi szervezetek viszont 80 és 96 közé teszik. (MTI) Nő az amerikai rendőrök által lelőttek száma Amerikai rendőrök 385 embert lőttek le az év eleje óta, vagyis kétszer annyit, mint az év azonos időszakában átlagosan az elmúlt évtizedben - jelentette szombaton a The Washington Post című napilap. Ezt a számvetést maga a lap készítette amiatt, hogy az amerikai társadalomban vita folyik a rendőrség általi, halálos kimenetelű erőszakos fellépésről, különösen a kisebbség­hez tartozókkal szemben. Az illetékes tisztségviselők ráadásul elismerik, hogy a lap listája nem teljes. A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) nyilvántartása szerint az utóbbi évtizedben évente átlagosan 400 embert lőttek le az amerikai rendőrök, de ehhez hozzá kell tenni, hogy a 17 ezer helyi rendőrkapitányságnak nem kötelező jelentenie az ilyen eseteket a szövetségi hatóságok­nak. A The Washington Post összesítése alapján az idén lelőttek fele volt fehér bőrű, másik fele valamely kisebbséghez tarto­zó. De ha figyelembe vesszük a feketéknek a lakosságon belüli arányát, akkor közülük háromszor annyian haltak meg rend­őrgolyótól, mint a fehérek és más bőrszínűek közül együttvéve. A lelőttek több mint 80 százalékánál fegyver volt, leginkább lőfegyver. (MTI/Reuters/AFP) Az oroszok „feketelistája” EU-tagországok politikusait szankcionálta Oroszország Megalapozatlannak és önkényesnek nevezte több európai szóvivő azt a „feketelistát”, amelyen nem pusztán a Moszkvát élesen bíráló poli­tikusokat és közéleti személyiségeket, hanem katonai és titkosszolgálati tisztségviselőket is eltiltottak az oroszországi beutazástól. Pénteken jelentette be Mark Rutte holland miniszterelnök, hogy Európai uniós tagorszá­gok politikusainak tiltotta meg Oroszország, hogy a területére lépjenek, válaszul az ukraj­nai politikája miatt Moszkvát sújtó nemzet­közi szankciókra - jelentette be. Didier Reyn­­ders belga külügyminiszter azt közölte, hogy az uniós országok nagykövetségeihez eljuttatott listán összesen 89 név található. Sajtójelenté­sek szerint az orosz fél azt kérte, hogy a listát ne tegyék közzé. Az Európai Unió külügyi kérdésekben ille­tékes egyik szóvivője emlékeztetett arra, hogy Oroszország az utóbbi hónapokban számos EU-politikustól tagadta meg a beutazást a már létező, de hivatalosan közzé nem tett tiltólis­ta alapján. „Ezt a (mostani) lépést tökélete­sen önkényesnek és indokolatlannak tartjuk, annál is inkább, mivel teljesen átláthatatlan, ezen kívül semmiféle felvilágosítást nem adtak róla” - mondta a szóvivő. Az indokokat hiányolta a brit külügyminisz­térium egyik tisztségviselője is. „Ha Oroszország nyomást akar gyakorolni az EU-ra a szankciók enyhítése érdekében, annak nem ez a módja” - hangsúlyozta. Berlin felvilágosítást kér Moszkvától a listán szereplő német politikai személyiségek­kel kapcsolatosan. A német külügyminisztéri­um szerint az érintetteknek joguk van tudni, hogy milyen okból, mire alapozva tiltották meg számukra a beutazást Oroszországba. Az ukrajnai látogatáson tartózkodó Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter a sajtónak adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy ez a lépés fékezni fogja az ukrajnai válság rende­zésére irányuló békeerőfeszítéseket. A Reuters megemlíti, hogy a „feketelistán” tizennyolc lengyel politikus és közéleti személyi­ség szerepel, köztük Bogdan Borusevicz parla­menti elnök, a lengyel nemzetbiztonsági tanács tagja is, akit korábban sem engedtek be Orosz­országba Borisz Nyemcovnak, a meggyilkolt ellenzéki politikusnak a temetésére. - Egy idő óta azt látjuk, hogy Oroszország nem igyekszik feltétlenül enyhíteni a feszültsé­get, hanem inkább szítja azt - mondta a Reuter­nek a lengyel kormány egyik szóvivője. Anna Maria Corraza Bildt, európai parla­menti képviselő, Carl Bildt volt svéd minisz­terelnök felesége is tiltólistára került hét honfi­társával egyetemben. „Látom, hogy a Kreml kitalálta, ki hordja a nadrágot otthon nálunk” - így kommentálta a volt kormányfő az orosz külügyminisztérium döntését a Twitteren közzétett üzenetében. Szombaton több internetes portálon is megjelent a névsor, amelyből kiderül, hogy a legtöbb kitiltott lengyel állampolgár, de szép számban vannak britek, németek, svédek, észtek és litvánok. A finn közszolgálati rádió honlapján közzétett lista 18 lengyel, 9 brit, 8 svéd, 8 észt, 7 litván, 7 német, 5 lett, 5 román, 4 francia, 4 cseh, 4 dán, 3 holland, 2 belga, 2 spanyol, 1 bolgár, 1 finn és 1 görög személy nevét tartalmazza. (MTI/Reuters/AFP/EFE) Izraelben tárgyalt a német külügyminiszter A palesztin-izraeli viszály tért, hogy gyakoroljon nyomást rendezéséről folytatott tárgyaló­ Mahmúd Abbász palesztin elnök­sokat Jeruzsálemben vasárnap­re, hogy az hagyja abba Izrael Frank-Walter Steinmeier német elleni tevékenységét a nemzetköz külügyminiszter - jelentette az új fórumokon, és térjen vissza az izraeli közszolgálati rádió. Izraellel folytatott béketárgyalások-Benjámin Netanjahu izraeli­ház. Netanjahu kijelentette, hogy miniszterelnök megbeszélésükön továbbra is közvetlen béketárgya­­arra kérte a német külügyminisz­­tásokat szeretne folytatni Rámál­láhhal a „két népnek két államot” elve alapján. Hangsúlyozta, hogy Jeruzsálem kész a bizalomépí­tő lépésekre, köztük napi nyolc­­száz humanitárius segélyekkel teli teherautó Gázai övezetbe juttatá­sára és további lépésekre. Steinmeier a tárgyalásaik után tartott közös sajtótájékoztatón kije­lentette, hogy Németország szerint Izraelnek egyezségre kell jutnia a palesztinokkal. „Nehéz lesz felújí­tani a tárgyalásokat, de feltétle­nül meg kell próbálni” - mond­ta a német politikus és felszólított a Gázai övezet helyreállítására, valamint a további ottani harcok elkerülésére. A német vendég Netanjahu után Reuven Rivlin államelnökkel talál­kozott, aki kifejtette Steinmeiernek, hogy szerinte nincs értelme nyo­mást gyakorolni Izraelre a palesztin kérdésben, mert Jeruzsálem maga is tisztában van a Gázai övezet újjá­építésének és a tárgyalások újrain­dításának jelentőségével. Korábban, még reggel első­ként Cipi Hotoveli külügyminisz­ter-helyettes fogadta jeruzsálemi irodájában a német diplomácia vezetőjét. Ő kijelentette, hogy Jeru­zsálem főként a Ciszjordániában gyártott izraeli termékek megkü­lönböztetése elleni harc vezetését várja el Berlintől. (MTI) Beta/AP Frank-Walter Steinmeier és Benjámin Netanjahu A szíriai rezsim légiereje ismét hordóbombákat használt Szíriai emigráns források szerint legalább 59 civil, köztük számos nő és gyermek halt meg szombaton azokban az újabb hordóbombás légicsapásokban, amelyeket Alep­­pó városa ellen hajtott végre a szí­riai kormány légiereje. A harci helikopterek az évek óta megosztott észak-szíriai nagyvá­ros két olyan negyedét bombázták, amely az Iszlám Állam dzsihadis­­ta szervezet, illetve szíriai lázadók ellenőrzése alatt áll - közölte az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH) nevű emigráns csoport. A helyi orvosi és lázadó forrásokból tájékozódó, londoni központú emigráns szervezet úgy tudja, hogy a légicsapásoknak több tucatnyi sebesültje is van. Az Aleppó keleti részén lévő Al-Saar negyedben tucatnyian hal­tak meg, köztük egy család nyolc tagja. Az áldozatok között három gyerek és négy nő volt. Al-Bab ne­gyedben pedig, ahol a legnagyobb forgalom idején egy piacon csapód­tak be a kormányerők helikopte­rei által ledobott hordóbombák, 33 ember esett áldozatul a brutális támadásnak - közölte Rámi Abder- Rahmán, az OSDH igazgatója, aki szerint több embert eltűntként keresnek még a romok között. Egy későbbi támadási hullámnak 12 ember esett áldozatul. A hordóbombák alkalmazását számos jogvédő szervezet ítélte már el, hangsúlyozva, hogy külö­nösen kegyetlen és nagy pusztítást végző fegyverről van szó. Aleppó lázadók kezén lévő szektoraira 2013 óta rendszeresen dobnak le a damaszkuszi rezsim erői nagy olajos hordókból, gáz- vagy víztartályokból készített bombákat, amelyeket robbanóanyagokkal és vashulladékkal töltenek meg. A szombati légicsapásokat élesen elítélte az ENSZ is. Staffan de Mistura szíriai különmegbízott teljesen elfogadhatatlannak nevez­te, hogy „a kormányerők válogatás nélkül támadják saját területüket, saját országuk polgárait gyilkolva meg”. Ő is aláhúzta azt, hogy véget kell vetni a hordóbombák beveté­sének. (MTI/AFP) 2015. június 1., hétfő Brüsszel eljárást indít a német autópályadíj miatt Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít Német­ország ellen a külföldieket terhelő autópályadíj miatt - írta hétvégi számában a Die Welt című német lap. A lap a brüsszeli bizottság egy magas beosztású képviselőjét idézve azt írta, hogy a testület meggyőződése szerint a 2016-ban bevezetni tervezett németországi szabályozás ellentétes az uniós joggal, mert hátrányosan megkülönbözteti a külföldi autósokat. A Die Welt szerint az Európai Bizottság még az augusztus elején kezdődő nyári szünet előtt megindítja a kötelezettségszegési eljá­rást Németország ellen. A közlekedési minisztérium szóvivője a beszámolóra reagál­va közölte, hogy a tárca nem kapott tájékoztatást a bizottságtól, a törvényhozás alsó- és felsőháza, a Bundestag és a Bundesrat pedig az uniós előírásoknak megfelelő törvényt fogadott el. A jogszabály szerint az autópályák használatáért minden autós­nak fizetnie kell, de a Németországban üzemben tartott kocsik tulajdonosai a díjnak megfelelő összegű kedvezményt kapnak a gépjárműadóból. Az éves díj a motor nagyságától és környezetvédelmi besoro­lásától függően átlagosan 74 euró. A külföldi autósok tíz napra vagy két hónapra is vásárolhatnak elektronikus matricát 5 és 50 euró közötti összegért. A közlekedési minisztérium szerint az államháztartásnak évente 500 millió euró körüli nagyságú bevés­tek lesz az úthasználati díjból. A külföldi autósokat terhelő sztrádahasználati díj bevezetése az Angela Merkel vezette CDU testvérpártjának, a bajor CSU-nak a nyomására került a kormány programjába. A bajor konzerva­tívok arra hivatkoznak, hogy a német autósoknak Európában szinte mindenütt fizetniük kell az autópályák használatáért, a külföldiek viszont ingyen autózhatnak a német sztrádákon, ami szerintük elfogadhatatlan. A CSU főtitkára, Andreas Scheuer szerint „alaptalan spekulá­ció” kötelezettségszegési eljárásról beszélni az úthasználati díjjal kapcsolatban, hiszen a törvény megfelel az uniós jognak. A főtit­kár a párt Bayernkurier című lapjának hírportálján vasárnap közölt nyilatkozatában hozzátette, hogy „árt Európának az EU állandó beavatkozása a nemzeti jogalkotási kompetenciába”, és „a polgárokat bosszantja” az olyan EU, amely „mindenbe beleüti az orrát”. (MTI)

Next