Magyar Szó, 2015. július (72. évfolyam, 148-170. szám)

2015-07-01 / 148. szám

2 KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com Mkyonific RÖVIDEN Dánia visszaállítaná a határellenőrzést Dánia a schengeni övezet szabályait szem előtt tartva vissza akarja állítani a határellenőrzést a német-dán határon - erről tájékoztatta kedden a nemrég kinevezett Kristian Jensen dán külügyminiszter német kollégáját. Dánia 2011-ben hónapokon keresztül végzett határellenőrzést a német-dán határszaka­szon, az egyetlen térségben, amely az országot szárazföldi úton összeköti a kontinenssel. Koppenhága nem útleveleket, hanem bizonyos járműveket ellenőrzött. Az Európai Unió négy évvel ezelőtt panaszt emelt Dánia eljá­rása miatt. Az illegális bevándorlás és csempészet korlátozá­sát célzó intézkedés bevezetése a jobboldali, populista Dán Néppárt (DF) egyik legfőbb követelése volt a nemrég tartott parlamenti választásokat követő koalíciós tárgyalások során. (MTI/Reuters) Eltorlaszolták a Csatorna-alagutat A MyFerryLink francia komptársaság sztrájkoló munkatársai kedden ismét eltorlaszolták a Nagy-Britanniát Franciaországgal összekötő Csatorna-alagutat - jelentette az AFP francia hírügy­nökség. A tengerészek az alagútban gumiabroncsokat égettek, a csatorna bejáratától nagyjából 300 méterre pedig megpróbálták szétszedni a síneket. A tiltakozók az Eurotunnel csoportra akarnak nyomást gyako­rolni, amelynek a tulajdonába tartoznak a MyFerrylink által üzemeltetett hajók. A sztrájkolók azért aggódnak, mert az Euro­tunnel három hajójából kettőt el akar adni a konkurens DFDS nevű dán vállalatnak. (MTI/AFP) Terrorista indítékai voltak a lyoni merénylőnek " A nyomozás megerősítette, hogy terrorista indítékai voltak­ a Lyonhoz közeli vegyi üzemnél múlt héten elkövetett támadás gyanúsítottjának, aki lefejezte a munkáltatóját, mielőtt megpró­bálta felrobbantani a vegyi anyagokat és gázpalackokat gyártó telepet - közölte kedden a párizsi főügyész. Francois Molins szerint az is megállapítható, hogy Yassin Salhi kapcsolatban állt az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezettel. A nyomozás „terrorista indítékot állapított meg Yassin Salhi részéről, jóllehet ő személyes motivációkkal magyarázta” a tettét - mondta az ügyész, aki a gyilkosság körülményeivel és a gyanúsított szíriai kapcsolatával indokolta a terrorista indítékot. Azt is elmondta, hogy a szíriai kapcsolat jelezte, hogy az Iszlám Állam engedélyét kéri a felvétel közzétételéhez. (MTI) Nőket fejezett le az Iszlám Állam Először fejeztek le nőket Szíriában az Iszlám Állam dzsiha­­distái - jelentette kedden az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH). A „boszorkánysággal és mágiával” vádolt két nőt az ország keleti részén fekvő Deir Ezzor tartomány­ban végezték ki. Ez az első alkalom, hogy az OSDH - hiteles és ellenőrzött forrásokra hivatkozva - nők kivégzéséről számol be - közölte Rami Abdel Rahmane, a civil szervezet igazga­tója az AFP-vel. Az OSDH szerint a lefejezésekre vasárnap és hétfőn került sor és a két nőt a férjeikkel együtt végezték ki. (MTI/AFP) Szíszi „bekeményít" Napokon belül keményebb büntetőjogi törvényekkel vértezi fel magát Egyiptom a terrorellenes harcban - jelentette ki Abdel- Fattáh esz-Szíszi államfő Hisám Barakát, az egyiptomi főügyész keddi temetésén, aki egy napja esett áldozatul egy robbantá­sos merényletnek. „Az azonnali igazságszolgáltatás kezei meg vannak kötve a (jelenleg érvényben lévő) törvények által” - fogalmazott Szíszi, majd közölte:­­ „Nem várunk tovább!... Nem ülünk tétlenül öt-tíz évig, hogy elítélhessük azokat, akik megölnek bennünket! Ha terrorral szembesülünk, meglesznek azok a törvényeink, bíróságaink, amelyek segítségével szembe tudunk szállni!” (MTI) Zeta/AP Merénylet Jemenben Gépkocsiba rejtett pokolgép robbant a jemeni fővárosban, legalább huszonnyolc ember meghalt - közölték kedden helyi egészségügyi források. A merénylet elkövetését az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet vállalta magára. A szanaai katonai kórház mögött történt robbanás halálos áldozatai közül tizenketten nők. Az áldozatok a támadás idején gyász­­szertartáson vettek részt. Az LÁ egy internetes közlemény­ben azt írta, a merénylettel „a húszi hitetleneken álltak bosszút a muzulmánokért”. Az LÁ szunnita radikálisai hitet­leneknek tartják a síitákat, így a jemeni húszi felkelőket is. (MTI/Reuters/AFP/APA) 2015. július L, szerda Görög végjáték az államcsőddel Nincs pénz, de lehet hitel, ha Athén enged - Vasárnap lemondhat a kormányfő Szabó József Kedden éjfélkor lejárt a Görögország életben tartását segítő külföldi hitel­­program, amelynek az utolsó részletét azért nem utalták át Athénnak, mert nem sikerült megegyezni a pénzért cserébe kért reformokról (megszorítá­sokról). Görögországnak szintén június 30-án kellett törlesztenie 1,6 milliárd euró hiteltartozást a Nemzetközi Valu­taalapnak (IMF), de egy kormányilleté­kes már jó előre közölte: nem fizetnek (nincs miből). Ez viszont államcsődöt jelent. Mindenki azt találgatja, mi lesz az ország további sorsa, kiesik-e az EU- ból, orosz befolyás alá kerül-e, bukik-e a kormány... Lejárt a Görögországnak jóváhagyott nemzet­közi mentőprogram, amelynek segítségével a hite­lezők, vagyis az EU és az IMF, életben tartották az államot. Bár a hitel utolsó részlete, 7,2 milli­árd euró még a hitelezők kezében van, folyósí­tásának feltételeiről - a Görögországnak előírt újabb megszorításokkal járó reformokról - azon­ban nem tudtak megegyezni. Pénz híján viszont Athén képtelen törleszteni külföldi hiteleit, ami lényegében államcsődöt jelent. Görögország­nak éppen tegnap kellett volna 1,6 milliárd eurót visszafizetnie az IMF-nek, de már előre jelezte, hogy ezt nem tudja teljesíteni. Hivatalosan akkor lehet államcsődről beszél­ni, ha harminc nap múlva az IMF erről kiad egy nyilatkozatot. Ha időközben a görögök törlesz­­tenék az adósságukat, akkor más helyzet állna elő. A harminc nap alatt pedig akár meglepetés is történhet. Például a vasárnapi referendumon, amelyen a nemzetközi hitel utolsó részletének folyósításáért cserébe szabott feltételekről szavaz­nak a görögök. Ha a többség elfogadja a hitelezők (továb­bi megszorításokat tartalmazó) követeléseit, az igazi meglepetés lesz. Egy ilyen eredmény pedig biztosan a kormány bukásához vezet. Bár a görögök elutasítják az új „nadrágszíj­­meghúzást”, Európában már sokan azt találgatják, hogy bukik-e az athéni kormány. Még többen vannak talán azok, akik azt latolgatják, hogy a súlyos válságba sodródott Görögország kiesik-e az euróövezetből. A TURISTÁK NYUGODTAN NYARALHATNAK Több jel utal arra, hogy az ország a legrosz­­szaibbra is készül. Az Alekszisz Ciprasz radi­kális baloldali miniszterelnök vezette kormány hétfőtől szigorú pénzfelvételi korlátozást vezetett be az országban, 60 euróban limitálva a helyi kibocsátású bankkártyával ATM automatá­ból naponta felvehető összeget. Ezenkívül hat munkanapra bezáratta a bankokat és az érték­tőzsdét, valamint megtiltotta a valutaátutalásokat más országokba. A külföldi turistákra nem vonatkozik a tiltás, hisz ők nem görög bankkártyákat használnak. Így akkora összeget vehetnek fel a pénzkiadó automatákból, amekkorát akarnak. Mindenki azt tanácsolja azonban a Görögországba utazóknak, hogy vigyenek magukkal elegendő készpénzt. A zárlat ellenére ma ezer bankfiók kinyit, hogy a nyugdíjasok, akik közül soknak nincs bankkár­tyája, pénzt vehessenek fel. Az érintettek azonban fejenként legfeljebb 120 eurót kaphatnak. ATHÉNBAN TÜNTETNEK Pánik nincs az országban, de a helybeliek egyre idegesebbek. A minden eddiginél nagyobb bizonytalanság megviseli a lakosságot, amely már nagyon belefáradt az elmúlt évek gazda­sági hanyatlásába és az életszínvonalat alaposan megtépázó sorozatos megszorításokba. Tüntetésre azért még futja az erejükből. A parlament előtt több ezres tömegek váltogatják egymást: hétfőn a megszorítások ellenzői, illetve a kormány támogatói gyűltek össze, tegnap már az ellentábor tartott demonstrációt. Elemzők ugyanakkor arra hívják fel a figyel­met, hogy önmagában sem az államcsőd, sem a tőkekorlátozás nem ok az eurózóna elhagyásá­ra, vagyis a Grexitre. Ez azonban keserű vigasz, hiszen a súlyos válsággal küszködő és a túlélé­sért harcoló Görögország már nagyon meglódult lefelé a lejtőn. Az EU és partnerei közben azon fáradoznak, hogy véget vessenek a végzetesnek tűnő szágul­dásnak. Brüsszel az utolsó utáni pillanatban (hétfő éjjel) mentőövet dobott Athénnak. Jean- Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a tárgyalások folytatását ajánlotta, a korábbi uniós feltételek apróbb módosításával, és Athén enge­dékenyebb hozzáállásával. Kilátásba helyezte továbbá a hitelek futamidejének meghosszab­bítását, a kamatok csökkentését és az eurózónás hitelek kamataira vonatkozó fizetési moratórium meghosszabbítását. KÍNA IS TÁRGYALÁST SÜRGET Az EU vezetői közben arra is figyelmeztettek: a hitelezők ajánlatának elutasítása azt jelentené, hogy Görögország elhagyja az eurózónát. A Ciprasz-kabinetnek tegnap kellett volna elfogadnia a javaslatot, hogy ma folytathassák az egyezkedést. Athén állítólag elutasította az EU-indítványt, amely azt is szorgalmazta, hogy a görög kormányfő a vasárnapi népszavazás előtt a hitelezők ajánlata mellett (vagyis a saját állás­pontja ellen) kampányoljon. Sőt, Ciprasz meglebegtette (kormánya) lemon­dását, ha a görögök a referendumon az EU-IMF- páros oldalára állnak, vagyis - a kormányzati elutasítás ellenére, de a túlélést jelentő hitelért cserébe - támogatják az újabb megszorításokat. Ha azonban elutasítják az EU és az IMF követe­léseit, a kormányfő újrakezdené a tárgyalásokat a hitelezőkkel. Ciprasz optimista, s úgy véli: a hazáját nem rúgják ki az eurózónából, mert ennek a költsé­gei hatalmasak lennének. A társállamok többsé­ge közben abban reménykedik, hogy a referen­dumon Cipraszék vesztenek, s utána gyorsan lemondanak. A görög kormányfőt hétfő óta több vezető politikus is arra kérte, hogy térjen vissza a tárgyalóasztalhoz. Francois Hollande francia államfő telefonon egyeztetett Barack Obama amerikai elnökkel a görög helyzetről (nemrég ugyanígy tett Angela Merkel német kancellár is), és állítólag egyetértettek: újra kell kezdeni a párbeszédet, meg kell egyezni. Brüsszelben és Washingtonban elsősorban attól tartanak, hogy óriási gondjai miatt Görögország hátat fordít az EU-nak, és Oroszországhoz pártol, azaz Moszkva teljes befolyása alá kerül. Kína szintén azt akarja, hogy Görögország maradjon az EU-ban és az euróövezetben. Ezt Li Ko-csiang miniszterelnök üzente Athén­nak, miután Brüsszelben tárgyalt Junckerrel és Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével. A nemzetközi hitelezőknek pedig azt üzente: sürgősen állapodjanak meg Athénnal a görög adósságválság kezeléséről. Beta/AP Ciprasz optimista, s úgy véli: a hazáját nem rúgják ki az eurózónából Új javaslattal rukkolt elő Athén A görög kormány új javaslatot terjesz­tett az ország nemzetközi hitelezői elé, alig fél nappal azután, hogy Jean-Claude Junc­ker, az Európai Bizottság elnöke a keddi határidő lejáratának közeledtével megtette az utolsó indítványát a görög adósság­­válság rendezésére. Az athéni elképzelé­sek szerint két évre szóló megállapodást kötnének, amelynek alapján az euróöve­zeti mentőalap, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) teljes mértékben biztosítaná a dél-európai ország finan­szírozási szükségleteit, és ezzel párhuza­mosan átütemeznék a görög államadósság törlesztését - jelentette be a görög minisz­terelnöki hivatal kedden délután. Németország nem akar tárgyalni a görög adósságválság rendezésére tett új athéni javaslatról a vasárnapra tervezett görögországi népszavazás előtt - közölte Angela Merkel német kancellár hírügy­nökségi értesülések szerint. A források szerint Merkel, a Német Keresztényde­mokrata Unió (CDU) vezetője a párt parlamenti frakciójának keddi értekez­letén beszélt erről. A kancellár hozzátette, hogy nem ismeri a javaslatot. Jeroen Dijsselbloem holland pénzügy­­miniszter, az eurócsoport elnöke viszont bejelentette, hogy este hét órakor telekon­ferenciát tartanak az euróövezeti pénz­ügyminiszterek, hogy megvitassák a görög javaslatot. Lapzártánkig nem érkezett hír a megbeszélésről. Mindezek ellenére az már szinte teljesen bizonyos, hogy Görögor­szág nem teljesíti a fizetési kötelezettségét a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF), azaz nem törleszti a szintén kedden esedékessé vált mintegy 1,6 milliárd eurós részletet. (MTI/Reuters/AFP) Lakóövezetre zuhant egy katonai repülőgép Folytatás az 1. oldalról Egyelőre nem ismeretes, hogy a szerencsétlenségnek a gép személyzetén és utasain kívül vannak-e további áldozatai a földön. Az indonéziai tévé­­csatornák a katonai szállító repülőgép roncsairól, összetört gépjárművekről és egy részben összedőlt épületről sugároztak képanyagokat. Águs Priamna altábornagy, a légierő vezetője elmondása szerint az 1964 óta szolgálatban lévő repülőgépnél valószínűleg műszaki hiba lépett fel, ezért zuhant le a felszállás után két perccel. A­ C-130 Hercules típusú katonai teherszállító repülőgép fedélzetén tizenkét tagú legénység és százegy utas tartózkodott. Ez a második eset tíz éven belül, hogy lezuhant egy hasonlóan nagy méretű repülőgép Medánban. 2005 szeptemberében az indonéziai Manda­la Airlines Boeing 737-es utasszállítója zuhant a 3,4 millió lakosú város egyik lakóövezetére. A repülőszerencsétlenségben 143 ember vesztette életét, közülük harmincan a földön tartózkodtak. (MTI/AP/Reuters)

Next