Magyar Szó, 2015. július (72. évfolyam, 148-170. szám)
2015-07-01 / 148. szám
2015. július 1., szerda „Magyarország nincs egyedül” Szijjártó Péter: Az EU elismerte, hogy példátlan nyomás nehezedik a magyar államra Már az Európai Unió is elismerte, hogy az illegális bevándorlás miatt egész Európára nehezedő nyomás jelentős része Magyarországot érinti - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután megbeszélést folytatott Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért, uniós belügyekért és uniós polgárságért felelős biztossal. A biztos kiemelte: az Európai Bizottság támogatja Magyarországot, az ország már nincs egyedül. Szijjártó Péter, a magyar külügyminiszter a biztossal közösen tartott keddi budapesti sajtótájékoztatón kijelentette: ezt a helyzetet nem lehet gyorsan megoldani, az illegális bevándorlás kérdése valószínűleg évekre meghatározza az EU politikáját, ezért hosszú távú megoldásra van szükség. Most már jól látszik, hogy az Uniónak is ez az álláspontja, közös európai megoldást kell adni a problémára - mutatott rá. A magyar külügyminiszter hangsúlyozta: Magyarországra példátlan nyomás nehezedik, de az ország teljesíti valamennyi uniós kötelezettségét, „minden bevethető kapacitással” regisztrálnak minden illegális bevándorlót, ahogyan ezt az uniós szabályok előírják. Véleménye szerint a biztos látogatása valóban azt mutatja, hogy Magyarország már nincs egyedül. A bevándorlási útvonalak folyamatosan változnak, jelentősen átalakultak, és jelenleg a Nyugat-Balkánon át többen érkeznek az EU-ba, mint a Földközi-tengeren keresztül - mondta. A miniszter emlékeztetett: az idén eddig 67 082 illegális bevándorló jött Magyarországra, közülük több mint 66 ezren a magyar-szerb határon keresztül érkeztek. Ezért Pintér Sándor belügyminiszter a nap folyamán szerb és osztrák kollégájával tárgyal a szerb-macedón és a szerbmagyar határ őrizetének megerősítéséről. Szijjártó Péter elmondta: Magyarország költségvetésére is komoly terhet jelentenek az illegális bevándorlók, az idén 15,8 milliárd forint pluszkiadással jár a helyzet kezelése. Arra is kitért: Magyarország vitatja, hogy ide kellene visszaküldeni azt a több mint 15 ezer illegális bevándorlót, akit 11 uniós tagállam küldene Magyarországra, ugyanis ők vélhetően nem itt léptek be először az EU területére, hanem Görögországban, Bulgáriában vagy Horvátországban, ha a Nyugat-Balkánon átjöttek. Kifejtette: sokan visszaélnek a menedékkérelem adta lehetőségekkel, ezzel hiteltelenítik azok kérelmét, akik jogosultak lennének rá. Százból csak 8-9 kérelem jogos. A magyar-szerb határon ideiglenesen felhúzandó kerítéssel kapcsolatban megerősítette: ilyen nyomás esetén muszáj fizikai akadályt létrehozni a határon, erre a törvénysértő határátlépés miatt van szükség, és nem gátolja azokat, akik törvénytisztelő módon lépnek be az országba. Dimitrisz Avramopulosz uniós biztos, aki azért látogatott a magyar fővárosba, hogy megbeszéléseket folytasson az európai migrációs stratégiáról és a Magyarországot érintő bevándorlási helyzetről, a sajtótájékoztatón hangoztatta: az Európai Bizottság támogatja Magyarországot, az ország már nincs egyedül, Európa mellette áll és együttműködik vele, hogy a szolidaritás szellemében megoldhassák az illegális bevándorlás jelentette nehéz helyzetet. Azt mondta, eddig jobbára Olaszországról és Görögországról beszéltek az illegális bevándorlással kapcsolatban, most már viszont Magyarországra is nagyobb figyelem jut. Korábban főleg Koszovóból érkeztek ide az emberek, most elsősorban Afganisztánból, Irakból és Szíriából jönnek. Hangsúlyozta: egyértelmű, hogy akiknek jogukban van menedékkérelmet kapni, azoknak meg kell azt adni, de azokat, akik illegálisan jönnek ide, akik ki akarják használni a rendszert, vissza kell küldeni. A biztos - aki Pintér Sándorral is tárgyalt - kifejtette: az EU szakértőket küld, akik segítenek a bevándorlók azonosításában, regisztrálásában és a menedékkérelmek elbírálásában. Közölte azt is, hogy Magyarország csaknem 8 millió euró (2,5 milliárd forint) támogatást kap. Kijelentette: a tagállamok jogkörébe tartozik, hogy miként akarják megvédeni a határaikat, amelyek egyúttal az EU határai is. Görögország és Bulgária is épített kerítést, és nem vonhatják meg a tagállamoktól a jogot, hogy saját politikát alakítsanak ki a határvédelem ügyében - mondta. (MTI) MTI Szijjártó Péter és Dimitrisz Avramopulosz Brüsszelben mondta el a történetét Tóásó Előd Tőkés László fideszes európai parlamenti (EP) képviselő szervezésében közmeghallgatáson mondta el bolíviai rabságának történetét Tóásó Előd hétfőn este Brüsszelben. Tóásón és társain 2009 áprilisában éjszaka ütöttek rajta bolíviai kommandósok Santa Cruzban, a Las Americas Szállodában. Az akció során a magyar-bolíviaihorvát állampolgár Rózsa Flores Eduardo, az erdélyi Magyarosi Árpád és az ír Michael Martin Dwyer meghalt, Tóásót és a bolíviai-horvát állampolgár Mario Tadicot pedig elfogták. Tóásó az idén csaknem hat év után vádalkuval szabadult, és egy kevéssé ellenőrzött határátkelőn Chile felé elhagyta Bolíviát. Brüsszelben Tóásó Előd megismételte, hogy ami történt, szerinte törvénytelen kivégzés volt. Ő az elfogása után a reptéren még életben látta Dwyert Tadic mellett, a tetoválásáról ismerte fel, majd a fogva tartói, mikor rájöttek, hogy a reflektorok fényénél a fejére húzott pólón keresztül is lát, elrángatták onnan, lövéseket hallott, majd La Pazba már csak ketten érkeztek meg Tadictyal. Tóásó elmondta, hogy a bolíviai verziót Magyarosi és Dwyer boncolási jegyzőkönyve is cáfolja, a helyszínen készült felvételeken egy felöltözött férfi fogoly látszik, de ő és Tadic is fehérneműben volt. Tóásó elmondta, hogy a bolíviaiak pisztolyt tettek a táskájába, Rózsa Flores ingét pedig Dwyer szobájába vitték át, meghamisították a helyszínt. A bolíviai börtönből szabadult férfi felidézte, hogy lövésekre ébredt, és a kommandósok a ballisztikai jelentés szerint 14 lövést adtak le kívülről, ő nem lőtt, ami azt támasztja alá, hogy állításukkal ellentétben nem tanúsított fegyveres ellenállást, a valódi cél pedig a meggyilkolása volt. Tóásó Előd közölte, hogy a kínzás miatt tett panaszait sosem vizsgálták ki. Mario Tadic esetében a bolíviai ombudsman is kimondta, hogy megsértették az emberi jogait. Az ENSZ illetékes munkacsoportja mindkettejük esetében megállapította, hogy fogva tartásuk önkényes és törvénytelen. Az Európai Parlamentben tartott meghallgatáson Tóásó arra is kitért, hogy EU eurómilliókkal támogatja a bolíviai igazságügyi reformot, ami számára azt jelentette, olyan jogszabály született, hogy akit államellenes bűncselekménynyel vádolnak, az semmiesetre sem védekezhet szabadlábon. A vádalkuról elmondta, hogy azért fogadta el, mert ő is ember, feladta, ki akart jutni a börtönből, így fegyveres felkelésért 5 év 10 hónapot kapott, ezt már letöltötte, terrorizmusért pedig nem ítélték el. Tóásó most az Amerika-közi Emberi Jogi Bíróságon és Bizottságnál keresi az igazát, és próbálja tisztázni a meggyilkoltak és fogva tartottak nevét. - Amikor Bolíviába mentem, azt sem tudtam, ki az elnök - mondta Tóásó, aki ellen az eredeti vád az volt, hogy összeesküvésben vett részt, hogy merényletet kövessenek el az államfő, Evo Morales ellen. A meghallgatáson Michael Martin Dwyer édesanyja is ott volt, aki a könnyeivel küzdve mesélt a fiáról. Elmondta azt is, hogy azt sem gondolta volna, hogy Tóásó hazatér. 2009. április 16-án a bolíviai állami rendőrség meggyilkolta Michaelt, és ő már soha nem térhet haza - mondta az anya, aki szerint a fia nem volt politikus alkat, és egyetlen lövéssel ölték meg, amely a szívét érte. Caroline Dwyer úgy tudja, hogy a bizonyítékok szerint a fia nem vehetett részt egy 30 perces lövöldözésben, ahogy azt a bolíviaiak állítják. Átlátható nemzetközi vizsgálatot szeretne. Az asszony szerint az, ami a fiával történt, az élethez való jog lábbal tiprása. - (Michael) ártatlan áldozat, és azt szeretném, ha a gyilkosai megbűnhődnének - mondta szinte sírva Brüsszelben a 24 évesen agyonlőtt ír férfi anyja. A meghallgatáson Lukács Csaba, a Magyar Nemzet munkatársa is részt vett, aki baptista segélymunkásként jutott be a börtönbe Tóásóhoz. Ő őrült dolognak nevezte, hogy az EU pénzzel támogatja Bolívia igazságügyi reformját, s közben eltűri, hogy az állampolgárait megölik, és saját törvényeikkel is szembemenve fogva tartják a bolíviaiak. Tőkés László, a rendezvény szervezője úgy vélte, hogy ha Bolívia ismét napirendre kerül az EP- ben, akkor fel kell hozni az emberi jogok kérdését. (MTI) origo.hu Tóásó Előd és Mario Tadic kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ 3 RÖVIDEN Őrizetbe vették a Koránt megtaposó migránst A debreceni befogadótáborban kialakult hétfői verekedés, illetve garázdaság miatt kedden újabb hat gyanúsítottat állított elő a rendőrség. A Hajdú-Bihari Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense, Demeter Erika rendőrhadnagy elmondta: a táborban és környékén kialakult hétfői erőszakos cselekmények miatt felfegyverkezve elkövetett csoportos garázdaság bűntette miatt ismeretlen tettes ellen indítottak vizsgálatot. Ennek során kedden hat táborlakót állítottak elő garázdaság gyanúja miatt, az elszámoltatásuk jelenleg is tart - tette hozzá. Azt a magát török állampolgárnak mondó férfit, aki a Korán megtaposásával elindította az erőszakos megmozdulásokat, őrizetbe vették, és kezdeményezik előzetes letartóztatását. Az összetűzések miatt a hétfőn este lezárt tábort kedden reggel már ismét szabadon elhagyhatták a migránsok. A tábor bejáratánál és környékén folyamatos a rendőri jelenlét. (MTI) Autonómiaügyben egységes fellépésre van szükség Minél egységesebb fellépésre van szükség autonómiaügyben az egyes külhoni magyar területeken, és újra kell gondolni annak a stratégiáját, hogy a külhoni magyarság helyben is elláthassa a szükségleteit - fogalmazták meg a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma regionális önkormányzati munkacsoportjának ülése után a társelnökök kedden. Szabolcs Attila (Fidesz) társelnök az újságíróknak nyilatkozva azt mondta: a határon túli magyarság létszáma rendkívüli módon fogyatkozik és ahhoz, hogy ezt meg tudják állítani, olyan intézkedésekre van szükség, amelyek elősegítik a megmaradást a szülőföldön. Hozzátette: ennek egyik eszköze az autonómiának, illetve az önrendelkezésnek valamilyen formája, de hogy melyik, azt nem Budapestről kell és lehet megmondani. Teljesen mások a lehetőségek és az igények, és erről mindenütt helyben kell dönteni. Megjegyezte: az egyes magyarok lakta területeket illetően szükség van egységes elképzelésekre, amelyeket helyben mindenki támogat, és ezt tudják aztán Magyarországról is segíteni. Szabolcs Attila fideszes (b) és Harangozó Gábor szocialista társelnök Harangozó Gábor (MSZP) társelnök kiemelte: világossá vált, hogy az elmúlt 25 év nem hozta meg azt az eredményt a határon túl élő nemzettársak számára, amelyet mindannyian szerettek volna. Az ülésen mindenki egyetértett abban, hogy új sebességre kell kapcsolni, és újra kell gondolni a határon túli magyar közösségek helyben történő boldogulásának stratégiáját. Ez az autonómia valamely formájában valósulhatna meg a leginkább - rögzítette. A tanácskozásra valamennyi közösség eljuttatta a koncepcióját - jelezte a szocialista politikus, hozzátéve: nagyon alapos, átgondolt stratégiák születtek az egyes térségekre vonatkozóan. Hozzátette: ki kell alakítani azokat a feltételeket is, amelyek elősegítik, hogy jó szomszédságpolitikával és erős, egységes nemzetpolitikával a magyarországi politika oldaláról is támogatni tudják ezeknek az elképzeléseknek a megvalósulását. Az ülésen - amelyen a külhoni magyar szervezetek vázolták autonómiával kapcsolatos elképzeléseiket - a résztvevők meghallgatták Szili Katalin autonómiakoncepciók összehangolásáért felelős miniszterelnöki megbízott és Kalmár Ferenc miniszteri biztos beszámolóját is. Határoztak arról is, hogy a jövőben gyakrabban üléseznek az eldöntendő kérdések mielőbbi lezárása érdekében. (MTI) MTI Felhatalmazás biztonságos tranzitországok kijelölésére Az Országgyűlés kedden felhatalmazást adott a kormánynak, hogy rendeletben állapítsa meg azokat a biztonságos migrációs tranzitországokat, ahonnan érkezők nem igényelhetnek politikai menedékjogot. A képviselők 140 igen szavazattal, 14 nem ellenében és 27 tartózkodás mellett fogadták el a menedékjogi törvény ezt tartalmazó módosítását, fideszes képviselők javaslatára. Igennel a kormánypártiak és a jobbikosok voksoltak, az LMP-sek és a függetlenek nemet nyomtak, a szocialisták pedig tartózkodtak. Az előterjesztők nevében korábban Kósa Lajos azzal indokolta a biztonságos harmadik országok listájának létrehozását, hogy „aki valóban menekült, annak ott kell megállnia, ahol már nem fenyegetik az életét”. Magyarország nem lehet befogadója a világ összes illegális bevándorlójának - mondta a kormánypárti politikus, aki szerint ezt az „áradatot” le kell fékezni, az érkezőknek kevesebb mint egy százalékát jelentő politikai menekülteket pedig be kell engedni. (MTI)