Magyar Szó, 2015. július (72. évfolyam, 148-170. szám)

2015-07-01 / 148. szám

UH! BELFÖLD belfold@magyarszo.com Stafic A vajdasági vagyon „ésszerűsítése” Folytatás az 1. oldalról­­ A Szerbiai Villanygazdaság nem az a vállalat, amelyben nem kell dolgozni, vagy amelyben párttagság alapján ítélik oda az embereknek a munkahelyeket. Sok szor­galmas és megfelelő képességgel rendelkező munkásunk van. Csökkenteni fogjuk az igazgatók számát, s a foglalkoztatottak beosztásának struktúráján is mihamarabb változtatunk - húzta alá. Egyes becslések szerint legalább tízezres munkaerő-felesleggel kell a vállalatnak szembenéznie, ezt azonban annak vezetője egyetlen nyilatkozatában sem kívánta elis­merni. Annyit közölt, hogy az adminisztráció túl nagy, ez azonban most megváltozik az ésszerűsítés révén. Nem csupán elbocsátásokra készülnek azonban, hanem új szak­káder foglalkoztatására is - derült ki a vezérigazgató beszámolójából. A NYERESÉG LENULLÁZÁSA Vajdaságban, mint ismeretes, számos kritika fogadta a villanygazdasági vállalatok összeolvasztásáról meghozott kormányhatározatot. Elsősorban azt kifogásolták az itteni hatalmi pártok (Demokrata Párt, Vajdasági Szociáldemokrata Liga és Vajdasági Magyar Szövetség) tagjai, hogy a Szerb Haladó Párt által irányított köztársasági hatalom voltaképpen egy nyereséges vállalatot olvaszt be egy veszteségesbe, amikor a vajdasá­git odacsatolja a belgrádi részleghez. Kifogásolták, hogy a vajdasági polgárok pénzén kialakított Elektrovojvodina most egy tollvonással semmivé válhat. Az üzletelésről szóló adatokkal próbáltak érvelni. Mint a Tartományi Képviselőház ezzel a témával foglalkozó ülésén elhangzott, az eddigi két különálló részleg éves mérlege igen eltérő: míg az Elektrovojvodina 2,3 milliárd dináros nyereséggel működött 2014-ben, addig a belgrádi szolgáltató 3,4 milliárdos veszteséggel zárta az évet. A vajdasági elemzők is egyetértettek abban, hogy a dolgok negatív fejleményeivel állunk szemben, még ha azok nem is mondhatók teljesen váratlannak. Lapunknak adott nyilatkozatában prof. dr. Jovan Komsic politikai elemző, az Újvidéki Egyetem Közgazdasági Karának tanára elmondta, kulcsfontosságú vajdasági források erős vonalakkal megrajzolt államosítási, centralizálási útvonalának egy újabb állomása ez. Hozzátette, mindez annak ellenére történik, hogy Vajdaság polgárai hosszú időkön keresztül hoztak áldozatot és fektet­tek pénzt saját béreikből levont összegekkel különféle nagy gazdasági rendszereknek, megannyi új üzemnek a létrehozásába. Időközben arról is döntés született, hogy Újvidékre költöztetik a villanygazdaság országos diszpécserszolgálati központját. A villanygazdaság ésszerűsítésnek nevezett átalakítása kapcsán és az Elektrovojvodina belgrádi áramszolgáltatóba való beol­vasztása kapcsán Mihal Ramacs elemző, a Danas napilap korábbi főszerkesztője lapunknak tegnap elmondta, jól emlékszik, mi történt a korábbi hasonló egyesítések alkalmával. - Emlékszem, hogyan egyesítették annak idején a nyugdíjalapokat, a vasútvállala­­tokat és más nagyobb rendszereket. Eredményre egyik sem vezetett, csak hátráltatta mindazt, amit Vajdaság addig a pillanatig el tudott érni. Azt érték el vele, hogy az itte­ni tőkét Belgrádba összpontosították. Mindig is a központosításról volt szó, valóban nem látok semmilyen különbséget a már említett egyesítések és a mostani között, a villanygazdaság reformja között - jelentette ki. ÚJ PARTNEREK KERESÉSE Mint ismeretes, Nenad Canak, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga elnökét fogad­ta Aleksandar Vucic kormányfő, a Szerb Haladó Párt elnöke, s e beszélgetést köve­tően jelentették be, hogy a villanygazdaság diszpécserszolgálatát Újvidékre helyezik át. Sokan az Elektrovojvodina kapcsán bekövetkezett veszteség kis kárpótlásaként tekintenek erre a lépésre, a liga vezetője azonban rendkívül elégedett volt a tárgyalá­sokat követően az elért eredménnyel, s azt mondta, hosszú idő után ez az első olyan kormány, amelyik törődést mutat Vajdaság iránt. A párt tartományi koalíciós partnere már másképp vélekedett. Boján Pajtic vajdasági kormányfő, a Demokrata Párt elnöke röviden foglalta össze a véleményét, amikor azt mondta: a diszpécserközpont „egy nagy semmi”. Beszélgetésünk során Mihal Ramacs úgy vélekedett, inkább a „nagy semmiről” szóló véleménnyel tud egyet érteni.­­ Nenad Canak szemmel láthatóan készül a választásokra. Lépései alapján elmond­ható, biztos benne, hogy a jelenlegi tartományi koalíciós partnerei már nem lesznek az új vajdasági kormány tagjai, nem lesz akkora erejük, hogy az új kabinetet is azok alakíthassák meg. Ezért új partnereket keres, pontosabban fogalmazva kínálgatja magát azoknak, akikről hiszi, a leendő kormányt fogják alkotni. Nem ez az első ilyen eset, jól fel tudja mérni, ki mellé kell odaállni - fogalmazott. A Szerb Haladó Pártra is a választásokra való lassú készülődés mondható el, tette hozzá, ezért olyan politikust keres, amelyik elfogadhatónak számít a vajdasági szava­zópolgárok számára. Ez az oka annak, fejtette k­i Ramacs, hogy történetesen nem a Dveri mozgalomnál, a Harmadik Szerbiánál vagy a Szerb Radikális Pártnál kopogtat, hanem egy olyan politikai pártnál, amelyikkel könnyen koalíciót alakíthat a tartomá­nyi választások után. Minden magyar gyerekre szükség van . Folytatás az 1. oldalról - Ez a szerződés már elkészült és a tartományi kormány el is fogadta. A gond az volt, hogy az Európa Kollégiumot álla­mi rendszerű kollégiumnak tervezték, de ebből ki szeretnénk lépni. Az Európa Alapítvány az épülettulajdonos lenne, az Európa Kollégium térítésmentesen bérelné az épületet és irányítaná a kollégiumi életet, az MNT pedig meghatározná a pályázati feltételeket. Valójában fel szeretnénk gyor­sítani a lépéseket és nem szeretnénk, hogy a tartományi kormány kései döntése miatt lekéssünk a kollégium „diákokkal történő feltöltéséről” - mondta Bábi Attita. Az MNT elfogadta a napirendi ponto­kat, majd az előző ülés jegyzőkönyvét is. A MNT ösztöndíjprogramjának határo­zatjavaslatát Hajnal Jenő terjesztette be, kiemelve, hogy az ösztöndíj odaítélésé­nek legfontosabb kritériuma a tanulmányi eredmények voltak, azonban a szociális háttér is beleszámított.­­ Az MNT konzultatív felsőoktatási testülete az ösztöndíjrendszerrel kapcso­latban a következő javaslatokat támogat­ta: a nem akkreditált felsőoktatási intéz­ményekben tanuló hallgatók kivételét, a diszkréciós ösztöndíjak minimalizálá­sát, a demonstrátori ösztöndíjrendszer felülvizsgálatát, az ösztöndíjrendszerbe való visszakerülést évismétlés esetén, az ösztöndíjas magyar tanulók a tanulmá­nyaik megszakítása esetében kötelezve legyenek az ösztöndíjak visszafizetésé­re, a külföldön szerzett bizonyítványok és oklevelek egyszerűsített elismerésének biztosítását és a honosítás megtérítését - indokolta meg a határozatjavaslatot az MNT elnöke. Az ösztöndíjprogrammal kapcsolat­ban Tarr István terjesztett be módosító javaslatokat.­­ A diszkréciós jogot meg kellene szün­tetni. Nem lehetnek kivételek. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a diákok szociális helyzetét minél inkább figyelembe vegyük. Továbbá azt szeretnénk, hogy ne csak azok a diákok pályázhassanak ösztöndíjra, akik magyarul tanultak, hanem azok is, akik anyanyelvápolásban részesültek és magyar nyelvtudásról rendelkező okirattal rendel­,­keznek - mondta Tari István. Várkonyi Zsolt szerint aránytalan az ösztöndíjakért hároméves munkavállalást követelni, szerinte ugyanannyit szabadna, mint amennyi ideig ösztöndíjat kapott a hallgató. Perpauer Attila, az MNT oktatási bizottságának elnöke elmondta, hogy a magyar anyanyelvápolás azért került le, mert az MNT-t emiatt támadták legtöb­bet, azzal a váddal, hogy így bárki kaphat az MNT-től ösztöndíjat. - A legfontosabb az, hogy minél többen iratkozzanak be egyetemre szülőföldjükön és itt fejezzék be az egyetemet, és útköz­ben ne tehessék meg, hogy átjelentkeznek például Magyarországra és két helyről is kapjanak ösztöndíjat. Az elmúlt években erre is volt példa - mondta Hajnal, aki szerint a konzultatív testületek részéről a legtöbb kritika arra érkezett, hogy bárki ösztöndíjas lehet, és bármikor, bármi­lyen kötelezettség nélkül kiléphetett a rendszerből. A Tarr István által beterjesztett módo­sítási javaslatokat a tanács elutasította. Az ösztöndíjprogram határozatát 21 igennel, 1 nemmel és 6 tartózkodással elfogadta az MNT. A demonstrátori határozatjavaslatot szintén az MNT elnöke indokolta meg, majd azonnal megtárgyalták a Tarr István által beterjesztet módosítási javaslatokat, amelyek mindegyike a szavazás során elve­tésre került. A demonstrátori ösztöndíj­­határozatot 23 igennel, és 3 tartózkodással elfogadták. Az Európa Tanács kollégiumi prog­ramját Hajnal Jenő indokolta meg, kiemel­ve, hogy fontos eszköze lesz a magyar egyetemisták továbbtanulásának.­­ Az Európa Kollégiumba összesen 428 hallgató kaphat helyet jelképes térítés elle­nében. A hallgatók kollégiumi elhelyezése pályázati rendszer útján történik. Az első körben 150 elsőéves hallgatóra írnának ki pályázatot, hiszen a többiek októberben tudják beírni az évfolyamukat, így a máso­dik körben a másod, harmad, negyed és ötödéves hallgatók részesülnének előny­ben, a fennmaradó helyekre újból az elsős hallgatók pályázhatnak majd - mondta Hajnal Jenő. Várkonyi Zsolt szerint a határozatjavas­latban egy másik jogsértés is van, ugyanis az oktatási minisztérium rendelete szerint az elsőéves hallgatók legalább három hónappal a tanév kezdete előtt meghir­detett pályázatok alapján kerülhetnek be egy kollégiumba, a másod, harmadfokú egyetemi hallgatók pedig a beiratkozás után szerezhetik meg a lakhatást. Beretka Katinka felszólalásában elmondta, hogy valójában az alapszabályt változtatják majd meg a határozat alap­,­ján, holott az MNT határozatának kellene alkalmazkodnia az alapszabályhoz.­­ Az Európa Kollégium alapszabá­lya kimondja, hogy elszállásolásra való joga azoknak a hallgatóknak van, akik megfelelnek a törvény szerinti feltételek­nek. Ezek között a feltételek között nem szerepel, hogy valaki magyarul tanult vagy sem, illetve az alapszabály kimondja, hogy a pályázó lakóhelye nincs a felsőoktatási intézmény területén, míg mi a határoza­tunkban kimondtuk, vagy nincs, illetve 30 kilométernél rövidebb távon él - mondta Beretka Katinka. A Tari István által beterjesztet módo­sítási javaslatokat az MNT nem szavazta meg. A határozatjavaslatot az MNT 20 igennel, 3 nemmel és 6 tartózkodással elfogadta. Az Európa Kollégium megbízott igaz­gatójának az MNT végrehajtó bizottsága Sneider Sára Ildikó újvidéki lakost javasol­ta. A testület elfogadta a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkaköri besorolá­sának kibővítését, 10-ről 20-ra növeked­ne munkahelyek száma, majd elfogad­ták a magyarkanizsai Caesa OMI alapító okiratának módosítását is. Az MNT ezt követően elfogadta Kocsis Elvirát és Sípos Klaudiát az Óbecsei Népkönyvtár igazga­tóbizottsági tagjának, majd jóváhagyta az újvidéki általános iskolák és iskoláskor előtti intézmények hálózatát. A továb­biakban jóváhagyták a zentai Közgaz­dasági és Kereskedelmi Iskola átképzési tervét, majd a soron következő napirendi pontokat összevonva szavazták meg. A MNT jóváhagyta több iskola igazgató­jának megválasztási eljárását, majd a 15 főnél kisebb létszámú magyar tagozatok megnyitásáról döntött. A tanács döntése értelmében 15 főnél kisebb létszámú magyar tannyelvű tagozat nyílhat az óbecsei Zdravko Glozanski Álta­lános Iskolában 6, a zentai Stevan Sremac Általános Iskola felsőhegyi Csokonai Vitéz Mihály kihelyezett tagozatában 14, a zentai Stevan Sremac Általános Iskola tornyosi Tömörkény István kihelyezett tagozatá­ban 12 tanulóval. A szabadkai Duro Salaj Általános Iskolában 6, a kisoroszi Grigo­­rije Popov Általános Iskolában 3 tanuló­val indulhat önálló osztály, a szerbittabéi Milos Crnjanski Általános Iskolában pedig 6 tanulóval. Az óbecsei Petőfi Sándor Általános Iskolában 22 tanuló indulna első osztályba, itt azonban a különleges igények miatt 2 osztály nyílik, az óbecsei Petőfi Sándor Általános Iskola dreai kihe­lyezett tagozatában 3 elsőssel indul szept­emberben a tanév, ők a harmadikosokkal lesznek összevonva. A gombosi József Atti­la Általános Iskolában 6, a nagybecskereki Sonja Marinkovic Általános Iskolában 6, a temerini Kókai Imre Általános Iskola tele­pi kihelyezett tagozatában 12, a szabadkai Ivan Goran Kovacic Általános Iskolában 2 tanuló kezdené meg az első osztályt, és az adai Cseh Károly Általános Iskola török­falui kihelyezett tagozatában 8 tanulóval indul szeptembertől osztály. Végezetül a tanács jóváhagyta az Óvodába indulok című tankönyvet (3-4 évesek részére) és az Óvodába járok című tankönyvet (4-5 évesek részére). ■ dió NINCS PÉLDA JÓ KÖZPONTOSÍTÁSRA Illusztráció Nem született megállapodás Belgrád és Pristina között Megállapodás nélkül ért véget hétfőn éjszaka Brüsszelben a Belgrád és Pristi­na közötti kormányfői tárgyalások újabb menete. A maratoni, 17 órás tárgya­lás utáni sajtótájékoztatón Aleksandar Vucic szerb kormányfő sajnálatának adott hangot, hogy tárgyalópartnereivel egyet­len kérdéssel kapcsolatban sem sikerült megegyezni. Mint megjegyezte, a koszovói szerb községek közösségének megalakí­tása kapcsán közel kerültek a megálla­podáshoz, de végül a koszovói fél még azokat a hatásköröket sem fogadta el a közösség részére, amelyekkel a községek rendelkeznek, s amelyek a területrende­zést, az egészségügyet és a gazdaságfej­lesztést érintik.­­ A telekommunikációval kapcso­latban akadnak fejlemények, de végle­ges megállapodás nem született. Sikerült megőriznünk a Telekom vagyonát, vala­mint megegyeztünk, hogy a Közép-Szerbia felé irányuló telefonhívásokat ne nemzet­közi hívásként számlázzák Koszovóban. Tartok tőle, hogy a koszovói tárgyalócso­port azért jött el a tárgyalásokra, hogy ne írja alá a megállapodást - mondta a szerb kormányfő. Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképvise­lője közleményben erősítette meg, hogy Belgrád és Pristina között nem született megállapodás. A közleményben kieme­li, hogy 16 óra tárgyalás után a tárgyaló felek befejezték a koszovói szerb községek közösségének megalakításával kapcsolatos megállapodás és a telekommunikációval kapcsolatos megállapodás szövegét, azon­ban végleges, politikai megállapodásra nem került sor. (B92) ANGELA MERKEL: ITT AZ IDŐ! Angela Merkel német kancellár tegnap felszólította Belgrádot és Pristinát, hogy mielőbb jussanak megállapodásra, hangsúlyozva, hogy a tárgyalásokban elért előrehaladástól függ közeledésük az Európai Unióhoz. - Itt az idő, hogy kompromisszum szülessen - jelentette ki Merkel tegnap az Isa Mustafa koszovói kormányfővel folytatott tárgyalások után megtartott közös sajtótájékoztatón Berlinben. 2015. július L, szerda

Next