Magyar Szó, 2015. december (72. évfolyam, 279-302. szám)

2015-12-01 / 279. szám

Q KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com Mafió RÖVIDEN Putyin nem akar Erdogannal találkozni Vlagyimir Putyin orosz elnök nem fog találkozni Recep Tayyip Erdogan török államfővel a párizsi klímakonferen­cia alkalmával - közölte tegnap az orosz államfő szóvivője. „A találkozó Erdogannal (Párizsban) nincs tervbe véve, erről nincs szó. Ilyen találkozóra nem kerül sor, Putyin program­jában nem szerepel semmilyen kapcsolatfelvétel Erdogannal” - szögezte le Dmitrij Peszov. Oroszország és Törökország viszonyában jelentős feszültség érzékelhető azóta, hogy a török légierő a múlt kedden lelőtt egy orosz vadászbombázót. Azóta a török elnök kétszer is megpróbálta telefonon elérni Putyint, majd hivatalos kérést is küldött, hogy találkozzanak a párizsi klímakonferencián, de próbálkozásai nem találtak megértésre. Putyin és Obama (a háttérben) a klímacsúcs adta alkalmat kihasz­nálva a szíriai és az ukrajnai válságról tartott félórás megbeszélést. Az amerikai elnök részvétét fejezte ki amiatt, hogy török harci gépek lelőtték az orosz vadászbombázót, s mindkét fél kiállt a szíriai politikai rendezés előmozdítása mellett. Ukrajna ügyében Obama megismételte: ha Oroszország tiszteletben tartja a minszki megál­lapodások összes pontját, akkor a szankciókat fel lehet oldani Abdeslam már Szíriában lehet A francia titkosszolgálat szerint a november 13-ai párizsi terrortámadások óta keresett egyik feltételezett merénylő, Salah Abdeslam már Szíriában lehet. Abdeslam elmaszkírozta magát, haját az arcába fésülte, sapkát és szemüveget is felvett, de hogy hogyan jutott Szíriába amellett, hogy nemzetközi körözést adtak ki ellene, azt nem tudni. Francois Molins ügyész szerint ő lehetett az, aki egy Renault Clióval elszállította a merénylőket a Stade de France stadion­hoz, ujjlenyomatait ugyanis megtalálták az autóban. Abdes­lam és két társa - Mohammed Amri és Hamza Attou - még a merénylet éjjelén elindult Belgium felé, egy ellenőrzés során meg is állították őket a francia rendőrök, de tovább­mehettek, mert ekkor még nem sejtették, hogy közük lenne a terrorakcióhoz. OSDH: Az orosz bombázások 1500 ember halálát okozták Az orosz légierő bombázásai 1500 ember halálát okozták azóta, hogy Moszkva két hónappal ezelőtt belépett a szí­riai konfliktusba Bassár el-Aszad elnök oldalán, és ennek az 1500-nak csaknem az egyharmada civil volt - közölte tegnap az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH) nevű emigráns szervezet. Az Iszlám Állam (IÁ) harcosai közül 419 halt meg orosz támadásban, legalább 598-en pedig az ab Kaida helyi ága, az an-Nuszra Front, valamint más lázadócsoportok emberei közül vesztették életüket. Az OSDH-aktivisták 485 civil áldozatot számoltak össze, közülük 117 volt 18 évesnél fiatalabb, 47 pedig nő. Öngyilkos merénylet Bagdadban Öngyilkos merénylő robbantotta fel magát tegnap a Kerbelá­­ba tartó síita zarándokok közelében Bagdadban, kilenc ember meghalt, 21 megsebesült. Ez volt az első merénylet, amió­ta megkezdődött az arbaín ünnep, amikor a síiták Huszein imámnak, Mohamed próféta unokájának Kerbela szent város­ban lévő sírjához zarándokolnak. Ugandai iszlamisták támadtak egy kongói támaszpontra Ugandai iszlamista lázadók megtámadták a Kongói Demok­ratikus Köztársaság egyik katonai támaszpontját, ahol a hadsereg katonái és az ENSZ békefenntartói állomásoznak. Az összecsapásokban legalább 30-an életüket vesztették. A harcok előző nap robbantak ki az északkeleti Eringetiben, ahol az ADF nevű lázadócsoport egy katonai támaszpontra támadt. Az áldozatok között 14 lázadó, legalább 7 civil, nyolc kongói és egy ENSZ-katona (malawi békefenntartó) van. „A keresztények és a muszlimok testvérek" Ferenc pápa fokozott biztonsági óvintézkedések közepette látogatott el tegnap a vallásközi konfliktus sújtotta Közép­afrikai Köztársaság fővárosának központi mecsetébe, ahol a gyűlölet és az erőszak elutasítására szólította fel a keresz­tényeket és a muszlimokat. A keresztények és a muszlimok testvérek, és a békéért kell síkraszállniuk - mondta a katolikus egyházfő hatnapos afrikai körútjának befejező állomásán, Banguiban, a Koudoukou mecsetben. „Aki azt mondja, hogy hisz Istenben, annak a béke emberének kell lennie” - hangsú­lyozta a pápa. (Forrás: MTI/Reuters/TASZSZ/AFP/AP) Beta/AP .A jóérzés, a szándéknyilatkozatok nem lesznek elegendők. Határvonalhoz értünk, Párizsnak egy alapvető átalakulás kezdetének kell lennie. A világ békéje forog kockán, mert a felmelegedés konfliktu­sokat hordoz magában... olyan migrációkat okoz­hat, amelyek több menekültet indítanak útnak, mint a háborúk” - hívta fel a figyelmet a francia elnök, aki szerint ezzel párhuzamosan fennforog annak a veszélye, hogy az államok nem tudják a lakosságuk alapvető igényeit kielégíteni az éhínség, a vidék exodusa vagy az összecsapások kockázata mellett, azért, hogy az emberek olyan, egyre ritkább javak­hoz jussanak, mint például az ivóvíz. „Néhány nap alatt néhány évszázadról fogunk dönteni. A legnagyobb veszély nem az, hogy a célunk nem elég ambiciózus, és hogy azt nem érjük el, hanem az, hogy túl kicsiny és hogy elérjük. A falhoz értünk. Ez a fal az önzéseinkből, a félel­meinkből, a belenyugvásainkból épült” - mondta Francois Hollande. OBAMA FELELŐSSÉGTELJES DÖNTÉST, MERKEL KÖTELEZŐ ÉRVÉNYŰ MEGÁLLAPODÁST SZORGALMAZOTT Felelősségteljes döntésre szólította fel a világ vezetőit Barack Obama amerikai elnök, Angela Merkel német kancellár pedig kötelező érvényű megállapodás megkötését szorgalmazta a klíma­konferencia nyitónapján mondott beszédében. Az amerikai elnök leszögezte, hogy a világ keresztúthoz érkezett, eljött az a pillanat, amikor a bolygó megmentéséről kell dönteni. A világ első számú gazdaságaként és az üvegházhatású gázok második legnagyobb kibocsátójaként az Egye­sült Államok elismeri, hogy szerepe volt a globális felmelegedésben, és kész cselekedni ellene - mond­ta, hangsúlyozva, hogy cselekedni kell, mert köze­leg az a pillanat, amikor már késő lesz. Merkel szerint kötelező érvényű keretmegál­lapodásra kell jutni, és kötelező felülvizsgálatokat kell tartani annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a globális felmelegedés korlátozását célzó erőfeszítések sikerét. Megjegyezte, hogy a múltban a fejlett országok bocsátották ki az üveg­házhatású gázok túlnyomó részét, így az igazsá­gosság jegyében biztosítani kell, hogy a fejlődő országok hozzájussanak a klímaváltozás elleni fellépéshez szükséges pénzügyi forrásokhoz. Hszi Csin-ping kínai elnök kulcsfontosságú­nak nevezte, hogy vegyék figyelembe az egyes országok gazdasági fejlettségében megmutat­kozó különbségeket, és engedjék meg minden országnak, hogy saját megoldást dolgozzon ki a globális felmelegedésre egy olyan együttműkö­dési modell keretében, amelyben minden részt­vevő nyertes lesz. A kínai államfő arra figyel­meztette a gazdag országokat, hogy teljesíteniük kell a fejlődő országok pénzügyi támogatásá­ra vállalt ígéretüket, cserébe pedig az érintett országok gyorsítsák fel energetikai ágazatuk átalakítását. Vlagyimir Putyin orosz elnök felszólalásában jogilag kötelező érvényű, a kiotói jegyzőkönyvet felváltó megállapodás megkötését szorgalmazta, kiemelve, hogy tiszteletben kell tartani az előző klímakonferenciákon lefektetett elveket. Hang­súlyozta, hogy az éghajlatváltozás problémakörét integráltan kell kezelni, azaz a klímaváltozással együtt kell foglalkozni a természeti erőforrások és a környezet védelmével. A 195 ország részvételével december 11-éig tartó találkozó célja, hogy globális klímavédelmi egyezményt írjanak alá annak érdekében, hogy a Föld légkörének felmelegedését két Celsius­­fokban maximálják az iparosodás előtti mérték­hez képest. (Forrás: MTI/Reuters/AFP/EFE) PÁRIZSI KLÍMACSÚCS A Föld jövője a tét Beta/AP A csoportfelvételhez készülve Benjámin­ Netanjahu izraeli kormányfő és Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke is üdvözölte egymást, és röviden elbeszélgetett 2015. december L, kedd Irányt mutatnának az éghajlatnak Szabó József Az ENSZ 21. klímakonferenciája a világ egyik legjelentősebb diplomáciai találkozója. Párizsban minden résztvevő ország­nak nyilatkoznia kell: mit hajlandó megtenni (vállalni) az éghajlatváltozás elleni közös küzdelemben, hogy az eddigi­nél kevésbé szennyezze a levegőt, a környezetet, s ezáltal a fő célkitűzés megvalósulása érdekében fékezze, illetve csökkent­se a Föld felmelegedését, amely súlyos katasztrófával fenyegeti a folyamatot előidéző emberiséget és az egész bolygót. Résztvevők: 195 ország, plusz az EU. Cél: A Föld-légkör felmelegedésének lassítása, megfékezése, továbbá a klímavédelmi terhek és finanszírozási költségek arányos elosztása, vala­mint a megújuló energiaforrások támogatása. Ehhez egy új, nemzetközi érvényű, jogilag kötelező, jegyzőkönyvi szintű klímavédelmi­ szabályozási egyezményt kellene elfogadni. A dokumentum a globális átlaghőmérsék­let-növekedés elleni egységes, a gyakorlatban is alkalmazható, hatékony, s az eddigieknél sokkal szigorúbb kötelezettségekkel járó fellépésre ösztö­kélné az aláírókat. A tét: A Föld és az emberiség jövője. Teendők: A globális átlaghőmérséklet növekedésének maximalizálása a meghiúsult Kiotói Jegyzőkönyv érvényességének lejárta utáni időszakban. Az emberiségnek 2 Celsius-fok alatt kell(ene) tartania a század végéig a Föld átlaghőmérsékletének emelkedését. A kibocsátás-csökkentéssel és a legfeljebb kétfokos átlaghőmérséklet-növekedéssel várhatóan kordában tartható a globális felmelegedés mértéke. De azonnali változásra még ebben az esetben sem lehet számítani. Évtizedekig tart ugyanis, amíg a légkörből távozik az ipari forradalom kezdete óta felhalmozódott hatalmas és káros gáztömeg. Mi várható: Keretmegállapodás a felmelegedés korlátozásáról, megféke­zéséről. (Részben a megújuló energiaforrások részarányának és az energia­­hatékonyság jelentős növelésével, részben más módon.) Az aláírók ebben az esetben a dokumentum részleteit még évekig tárgyalnák, a célkitűzéseit pedig rendszeres időközönként felülvizsgálnák. Elképzelhető, hogy a részt­vevők abba is beleegyeznek, hogy 2020-tól évi százmilliárd dollárral segítik a legszegényebb országok elodázhatatlan klímavédelmi beruházásait. A remélt Párizsi Jegyzőkönyv (egyezmény) a kiotói megállapodást váltaná fel. A jelenlegi helyzet: A Föld átlaghőmérséklete folyamatosan növekszik. A csúcstalálkozón résztvevő államok által eddig felajánlott üvegházgáz­­kibocsátás csökkentési javaslatai azonban még együtt is 2,7, más számítás szerint 2,7-3,5 fokos fölmelegedést valószínűsítenek. Ez elfogadhatatlan, az éghajlatváltozás ennyivel még mindig nem fordítható vissza. Az orszá­goknak ezért további szigorításokat kell vállalniuk. A bolygó túléléséhez ugyanis mindenképp 2 fok alatt kellene tartani a globális átlaghőmérsék­let-növekedés mértékét. Veszélyek: Megegyezés, a kötelezettségvállalások maradéktalan végre­hajtása és hatékony intézkedések nélkül a Föld átlaghőmérséklete - a jelen­legi kibocsátási szint mellett - már 2060-ig legalább 4, a század végére pedig akár 5 Celsius-fokkal is emelkedhet, aminek katasztrofális, végzetes következményei lehetnek. A probléma érdemi kezelésének elmulasztását minden megsínyli: a természet, a gazdaság és az ember, aki azt kockáztatja, hogy szó szerint megfő a saját maga okozta gyalázatban. Ha nem sikerül elérni, hogy 2 foknál többel ne emelkedjen a Föld átlaghőmérséklete, az eddigieknél is súlyosabb és gyakoribb aszályokra, árvizekre, viharokra, valamint egyéb, szélsőséges időjárási jelenségekre, súlyos károkat okozó természeti csapásokra kell készülni. Az olvadó gleccserek miatt tovább növekvő tengerszinttel, de egyre nagyobb termőterületek eltűnésével és a terjedő elsivatagosodással szintén számolni kell, miképpen az éghajlatvál­tozás okozta migráció növekedésével, vagy a vízhiány és szárazság sújtotta övezetekben kialakuló háborúkkal, amelyek új menekülthullámokat indít­hatnak el. Klímaváltozás: Bonyolult folyamat, amelynek része a globális felme­legedés is. Globális felmelegedés: A Föld átlaghőmérsékletének emelkedése. A felmelegedés jelenleg a legnagyobb kihívás, mivel az egész bolygó ökológiáját, ezáltal pedig az emberi, és sok másik faj fennmaradását veszélyezteti. A jelenség összefüggésben áll a technikai civilizációval. A folyamatot ugyanis a levegőbe kerülő óriási mennyiségű szén-dioxid, nitrogén-oxid, metán és egyéb káros anyag okozta üvegházhatású gázok serkentik. (A legnagyobb kibocsátó az energia- és a közlekedési szektor.) A légkörben felszaporodó gázok megakadályozzák, hogy a Földre érkező napsugarak gerjesztette (hő)energia egy része visszajusson a világűrbe, emiatt a boly­gónk hőmérséklete évtizedek óta növekszik. Korábban is volt rengeteg példa az éghajlatváltozásra. Ezúttal viszont - az ENSZ szerint - „ rendkívül nagy valószínűséggel" az emberi tevékenység okozza a milliónyi veszélyt rejtő felmelegedést. Először a Föld történetében. Tudományos álláspont: Az iparosodás előtti szinthez képest legfeljebb 2 Celsius-fokos globális átlaghőmérséklet-növekedés engedélyezhető. (A határértéket az IPCC, az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó kormánykö­zi és tudományos szakmai testületé szabta meg.) Az ideális 1,5 fok lenne. Ellenkező esetben öngerjesztő és visszafordíthatatlan folyamat indul be az éghajlatban; mivel ezt már képtelenség megállítani, világméretű tragé­dia lehet a vége. Az üvegházhatású gázok kibocsátását 2050-re mindenütt a világon nullára kellene csökkenteni, hogy a Föld átlaghőmérséklete 2 foknál többel ne emelkedjen. Kiotói Jegyzőkönyv: A klímaváltozás (légkörszennyezés) elleni nemzet­közi küzdelmet szabályozó hatályos végrehajtási egyezmény 1997-ből, amelynek alapján a fejlett országok az üvegházhatású gázok kibocsátásának átlagosan ötszázalékos csökkentését vállalták 2012 végére, az 1990-es szint­hez képest. A szerény elvárást sem sikerült teljesíteni, ezért az egyezmény lényegében már megbukott, jóval a 2020-as határideje előtt.

Next