Magyar Szó, 2016. április (73. évfolyam, 74-99. szám)

2016-04-01 / 74. szám

3 KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com RÖVIDEN Felüljáró temetett maga alá embereket Kalkuttában Összedőlt egy épülőfélben lévő felüljáró tegnap a kelet-indiai Kalkuttában, 22 ember meghalt, többtucatnyit eltűntként tartanak számon. A baleset a nyugat-bengáli főváros (új nevén Kolkata) egyik zsúfolt kereskedelmi és lakónegyedében történt. Leszakadt egy épülő, kétkilométeres vasbeton felüljáró egyik vége. Mintegy százméteres hídszakasz omlott össze, darabjai az alatta közlekedő kocsikra és riksákra hullottak, maguk alá temetve az építkezésen dolgozókat is. A felüljáró alatt heve­nyészett kunyhók is álltak. Eddig 78 embert húztak ki a romok alól, és mintegy hetvenet szállítottak kórházba. A mentésben a járókelők is részt vettek, puszta kézzel próbálva elmozdítani a betontömböket, és menteni a bajbajutottakat. Több mint száz ember sorsa ismeretlen, a hatóságok azonban hangsúlyozták, egyáltalán nem biztos, hogy az eltűntek a romok alatt rekedtek. A felüljárót 2009-ben kezdték építeni, és többször kicsúsztak a határidőből. Mamata Banerdzsi főminiszter sürgette, hogy februárig fejezzék be a munkálatokat, de a mérnökök kételyeik­nek adtak hangot,­hogy ez lehetséges-e. Abdeslamot kiadják Franciaországnak Mihamarabb Franciaországba szeretne kerülni és együttmű­ködni a francia hatóságokkal a tavaly novemberi párizsi terror­­támadások feltételezett főszervezője, Salah Abdeslam - közölte tegnap Cédric Moisse, a gyanúsított egyik ügyvédje egy brüsz­­szeli bírósági meghallgatást követően. Közlése szerint a 26 éves, francia állampolgárságú Abdeslam a lehető leghamarabb fran­cia bíróság elé kíván állni, hogy az ottani hatóságokkal együtt­működve „magyarázatot adjon” a november 13-án elkövetett merényletsorozatban játszott szerepére. Abdeslam kiadatásáról már ma dönthet a belga bíróság. Eric Van Der Sypt, az ügyész­ség szóvivője megerősítette: Abdeslam kiadatásáról legkésőbb pénteken kell döntenie a bíróságnak, ugyanis lejár az elfogását követően rendelkezésre álló tizenöt napos határidő. A főügyész­ség nem ellenzi a kiadatást, amelyet Párizs a gyanúsított elfogá­sát követően kért. Abdeslamot és egyik bűntársát, a szíriai és belga hamis papíro­kat és Mounir Ahmed Alaat, valamint Amine Choukri neveket használó férfit március 18-án a brüsszeli Molenbeek negyedben fogták el, mindössze néhány száz méterre Abdeslam szüleinek a házától. Abdeslamot, akit a rendőrök lábon lőttek az akció során, egy szigorúan őrzött brugge-i börtönbe szállították. PTI Autóbomba gyilkolt Diyarbakirban Autóbomba robbant egy rendőrségi konvoj mellett tegnap délután a zömmel kurdok lakta délkelet-törökországi Diyarba­­kirban. A pokolgépes merényletben legalább hét rendőr életét vesztette, mintegy húszan megsérültek, köztük civilek is. Afgán-szír ütközet a pireuszi kikötőben Durva verekedés tört ki afgán és szíriai menekültek között tegnapra virradóra a görögországi Pireusz kikötőjében. Az­­ összetűzést az váltotta ki, hogy egy afgán férfi egy szíriai nőt molesztált. A kikötő egy része ezt követően valóságos csatatér­ré változott. Fiatal afgánok és szírek tucatjai csaptak össze, és dobálták kövekkel egymást. Ketten súlyosan, többen könnyeb­ben megsérültek. Egy nőt sokkos állapotban vittek kórházba. Az összetűzéseknek a rendőrség vetett véget. Görögországnak egyébként az a szándéka, hogy hétfőn vissza­küldi Törökországba az illegális bevándorlók első, 500 fős csoportját a tíz napja létrejött EU-török megállapodásnak megfelelően. Azokat a szíriaiakat, afgánokat és pakisztániakat viszik vissza Törökországba, akik nem kértek menedéket. Fleparinnal ölt az olasz ápolónő Tizenhárom páciens meggyilkolásával vádolnak egy 55 éves olasz ápolónőt. A nővér egy toscanai kórházban 13 pácienst gyilkolt meg tavalyelőtt és tavaly gyógyszertúladagolással. A gyilkosságokat a véralvadásgátló Heparin túladagolásával követte el. Az áldozatok vérében az előírt mennyiség tízszeresét mutatták ki, ami súlyos belső vérzésekhez vezethetett. A 61 és 88 év közötti páciensek mindegyike a Livorno melletti Piom­­bino kórházának intenzív osztályán feküdt, ahol különböző betegségek miatt kezelték őket. Egyikük sem forgott életveszély­ben, illetve többségüknél a gyógyszeres kezelés során nem írták fel a Heparint. A liguriai születésű ápolónő húsz éven át dolgozott a piom­­binói kórház intenzív osztályán, mígnem tavaly októberben egy másik osztályra helyezték át. Úgy tudni, hogy depresz­­szió miatt kezelés alatt állt. Jelenleg szándékos ember­ölés vádjával a pisai börtönben tartják fogva. (Forrás: MTI/Hszinhua/Reuters/AP/dpa) Mmfró Olajozottan működik a szigetvita Szabó József Ismét kiéleződhet London és Buenos Aires viszálya a vitatott hovatartozású Falkland-szigetek miatt. Az okot ezúttal az ENSZ egyik testülete szolgáltatta. A világszervezet Kontinentális Talapza­tok Határaiért Felelős Bizottsága (UN­CLCS) ugyanis - hétévnyi vizsgálódás után - jóváhagyta Argentína igényét, hogy a partvonalától számított 250-ről csaknem 350 tengeri mérföldre terjessze ki felségvizeinek határát. A döntés jelentős területgyarapodást bizto­síthat a dél-amerikai országnak. Az argentin kormány már üdvözölte a világszervezet állás­­foglalását, a napokban pedig új térképet is bemu­tatott az Atlanti-óceán déli részéről. Susana Malcorra külügyminiszter történel­minek nevezve a döntést közben bejelentette: hazája jogot formál azokra a természeti erőfor­rásokra, kincsekre is, amelyek a szóban forgó kontinentális talapzaton (tengerfenéken) talál­hatók. Lelkesedése és öröme azonban korai­nak tűnik, mivel a döntés még nem végleges. Ráadásul a határozat utal a Nagy-Britannia és Argentína közötti megoldatlan területi vitára is. Ez pedig alighanem megint elmérgesedhet, ugyanis London jogilag nem tartja kötelező érvényűnek az ENSZ-bizottság állásfoglalását. Az ellenkezés fő oka egy apró szigetcsoport Argentína megnöveltnek gondolt­ felségvize­in. A britek csak Falkland­, az argentinok viszont kizárólag Malvin-szigetekként említik a területet és környékét. A 778 szigetecske régóta brit fennhatóság alatt áll, Argentína azonban 1833 óta­­magá­nak követeli mindegyiket. Türelmét veszítve 1982-ben megpróbálta elfoglalni az ország déli csücskétől 450 kilométerre szétszórt Falkland­­szigeteket és az Atlanti-óceán déli térségében található brit ellenőrzésű egyéb területeket is. Kezdeti katonai sikerei azonban balul végződ­tek, a 74 napos falklandi háborúban a britek nyertek. Diadaluknak köszönhetően továbbra is megtarthatták a szigetcsoportot, amelyet saját kormányzat irányít, de a kül- és védelmi ügyeket London intézi. A szigetcsoport lakosságának 98 százaléka 2013-ban népszavazáson erősítette meg elkötele­zettségét a brit fennhatóság mellett. Buenos Aires nem fogadta el az eredményt, sőt azóta (törté­nelmi jogokra hivatkozva) többször követelte vissza a területeket. London szerint a szigetlakó­kat - akaratuk ellenére - nem lehet arra kötelezni, hogy elfogadják egy idegen hatalom fennható­ságát. Latin-Amerika, Afrika és Ázsia országai azonban másként vélekednek: szinte egységesen támogatják az argentin követelést. A britek azonban hajthatatlanok. Ez részben azzal is összefügghet, hogy az utóbbi években jelentős kőolajlelőhelyeket tártak fel a szigetek partjainál, tavaly pedig bejelentették a kiterme­lésre vonatkozó munkálatok megkezdését. A kutatók szerint a térségben hatalmas kőolaj - készlet lehet, értékét legalább ötmilliárd dollár­ra becsülik. Argentína - egy ENSZ-határozatra hivatkozva - ellenzi a vitás vízterületek alatti tengerfenék kincseinek egyoldalú kiaknázását. Jacob Zumának, a Dél-afrikai Köztársaság elnökének saját vagyonából vissza kell fizet­nie a magánrezidenciájára fordított közpénz egy részét - határozott tegnap az ország alkotmánybírósága. Azt, hogy mekkora összeget kell vissza­fizetnie a luxusvilla fejlesz­tésére fordított közpénzből, a pénzügyminisztériumnak kell meghatároznia hatvan napon belül, és az elnöknek az összeget az azt következő 45 nap alatt kell visszatéríte­nie - áll az ítéletben. Jacob Zuma elnök „nem tartotta és nem tartotta tiszteletben az alkot­mányt, valamint nem védte meg” - közölte Mogoeng Mogoeng, a testület elnöke. Az államfő hivata­la útján közölte, hogy tiszteletben tartja a döntést. Zuma az adófizetők pénzéből 246 millió randos (mintegy 15 millió dolláros) felújítási munkála­tokat­­ sokáig fenntartott magya­rázata szerint „indokolt biztonsági fejlesztéseket”­­ hajtott végre akand­lai birtokán. Ennek keretében úszó­medencét, fogadószalont, marhaka­rámot és baromfitelepet is építtetett a rezidenciához. Az úszómedence „tűz esetére fenntartott víztározó­­ként” szerepelt a biztonsági fejlesz­tések között. Hosszú hónapok vonakodása és a teljes felelősség visszautasítása után a 73 éves államfő végül, ellen­zéki nyomásnak engedve, február elején úgy döntött, hogy „politika­ilag feddhetetlen módon” vet véget az elhúzódó vitának, és visszafize­ti az összeg egy részét. Az ellenzé­ki pártok azonban nem elégedtek meg ezzel. Az alkotmánybíróság elé vitték az ügyet, azzal az indok­kal, hogy az elnök nem aszerint járt el, amit a kormányt felügyelő szerv követelt tőle egy 2014-es jelentés­ében. A jelentésben a felügyeleti szerv megállapította, hogy Zuma nem megfelelő célokra használta a közpénzt rezidenciájának felújítása során, és felszólította a teljes összeg egy részének visszafizetésére. Az alkotmánybíróság tegna­pi ítéletében is megállapította: az államfő megsértette az alkotmányt azzal, hogy nem a jelentésnek megfe­lelően járt el, valamint a parlament sem tett eleget azon kötelezettségé­nek, hogy a botrányban felelősségre vonja az államfőt. Az alkotmánybí­róság elnöke kiemelte: „a fogadósza­lon, az úszómedence, a marhakarám és a baromfitelep” nem kapcsolható a biztonsági fejlesztésekhez. Mmusi Maimane, a legjelentő­sebb ellenzéki pártnak, a Demok­ratikus Szövetségnek (DA) a veze­tője az ítéletre reagálva kijelentette, hogy a az elnököt el kell mozdítani hivatalából, ezért ennek eljárását kezdeményezik a parlamentben. A kezdeményezésnek kis esélye van a sikerre, mert a törvényhozásban nagy többsége, van Zuma pártjának, az Afrikai Nemzeti Kongresszusnak (ANC). A 2009 óta hivatalban lévő Zuma 2014-es újbóli beiktatásakor egye­bek mellett a korrupció vissza­szorítására tett ígéretet. (Forrás: MTI/AFP/Reuters/AP) DÉL-AFRIKAI ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG: Az elnöknek vissza kell fizetnie a rezidenciájára pazarolt pénz egy részét Independent Media Jacob Zuma­nkandlai rezidenciája „Átjáróház” a Zaventem?! Állítólag több tucat dzsihadista szimpatizáns dolgozik a brüsszeli légikikötőben Akár ötven, az Iszlám Állammal szimpatizáló és szélsőséges nézeteket valló alkalmazott is dolgozhat a brüsszeli Zaventem repülőtéren - írta a La Libre Belgique a Het Belang Van Limburg napilapra hivatkozva, amely birtokába jutott egy rendőrségi iratnak. Ebben az áll, hogy a repülőtéren múlt kedden robbantó terroristák korábban felderítőket küldtek oda, hogy turistaként utazva kipróbálják a repülőtér biztonsági rendszerét. A hatóságok többször is ellenőrizték a repülőtér alkalmazottait, akik között több, radikális nézeteket valló embert megfigyelés alá­ helyeztek. A legtöbb gyanúsított az üzletek alkalmazottai és a takarítószemélyzet tagjai között van, de több megfigyelt is rendelkezik olyan mágneskártyával, amely belépést biztosít számukra a legszigorúbban védett helyiségekbe, vagy akár a repülőgépek közvetlen közelébe is. Vincent Gilles, a rendőrség szakszer­vezetének elnöke közölte: a repülőtér több alkalmazottja örömét fejezte ki a tavaly novemberi párizsi merényleteket követően. A repülőtéri rendőrség szerdán nyílt levelet írt a brüsszeli rendőr-főkapitányságnak, ebben a légikikö­tő biztonsági hiányosságait ismerteti. Levelük szerint több helyen különösebb ellenőrzés nélkül is be lehet jutni az elzárt területekre, de kitérnek arra is, hogy nem megfelelő a hamis útlevelek kiszűrésének rendszere, ahogy nem hatékony a csomagok átvizsgálása sem. Javaslatuk szerint az épület közelében korlátozni kellene az autók forgalmát, és szigorú ellenőrzést kellene bevezetni a repülőtér területére belépők esetében. (Forrás: MTI) 2016. áprilisi, péntek Musztafa rendkívül veszélyes ember A gépeltérítő felesége szerint férje nem a családját akarta viszontlátni Felesége szerint nem igaz, hogy az iránta táplált szerelem vagy a családja iránti érzelem vezérelte a gépeltérítésben volt férjét, az egyip­tomi Szeif Edin Musztafát (a felvéte­len), aki kedden Ciprusra kénysze­­rített egy egyiptomi belföldi járatot. Musztafa - miután hatórás túsz­drámája békés véget ért, őt­ pedig őrizetbe vették - azt vallotta, akció­jával csupán azt akarta elérni, hogy láthassa Cipruson élő volt feleségét és gyerekeiket. Volt felesége, Marina Parasov tegnap cáfolta, hogy az 59 éves Musztafa az iránta érzett szerelemtől vezérelve térítette el álrobbanómel­lénnyel a repülőt. Elmondása alap­ján a férfi terrorizálta a családját, verte őt és gyermekeiket. Hozzátet­te: a túszdráma során maga Muszta­fa nem is kérte, hogy beszélhessen vele. Hogy mégis váltottak egymás­sal néhány szót, annak az volt az oka, hogy a rendőrség megkérte a nőt, hogy hangja alapján azonosítsa a gépeltérítőt. Az asszony mindemellett rend­kívül veszélyes embernek mondja volt férjét. Túl azon, hogy kábító­szerélvező, fanatikus híve a Palesz­tinai Felszabadítási Mozgalomnak (PFSZ). Az asszony szerint exférje korábban azzal hetvenkedett, hogy részt vett három izraeli katona megölésében, és négy évet rabosko­dott egy szíriai börtönben. (Forrás: MTI/AP) AFP

Next