Magyar Szó, 2016. április (73. évfolyam, 74-99. szám)
2016-04-01 / 74. szám
3 2016. április 1., péntek . Mívást? ÍrÓ kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ Iohannis nem ellenzi a bukaresti óriásmecset megépítését A román elnöki hivatal nem ellenzi, hogy felépüljön a Bukarestbe tervezett óriásmecset, csak az időpontot tartja alkalmatlannak a „terrorizmus és bevándorlás” miatt - jelentette csütörtökön az Agerpres hírügynökség az államfőhöz közel álló forrásokra hivatkozva. Klaus Iohannis múlt heti törökországi hivatalos látogatásán Recep Erdogan török elnök „a két ország közötti párbeszéd és szolidaritás legszebb megnyilvánulásának” nevezte a bukaresti mecset megépítését, Iohannis pedig megerősítette: a terv az építkezési engedélyezésének szakaszába került, ami a főpolgármesteri hivatal hatásköre. A román kormány tavaly nyáron 49 évre ingyenesen a muzulmán felekezet használatába adott egy 11 ezer négyzetméteres telket a román főváros északi részén, a Romexpo kiállítási csarnok közelében, hogy azon a felekezet közhasznú épületeket - egy mecsetet, lelkészi lakást, könyvtárat és szociális központot - építsen. A mecset felépítését a török kormány finanszírozza, amit adományokból egészítenek ki. Traian Basescu volt államfő tavaly biztonsági kockázatnak nevezte, hogy Bukarest készül befogadni Európa egyik legnagyobb muzulmán központját, a muzulmánoknak adott telken pedig több ízben rendeztek tiltakozó megmozdulásokat a mecsetépítés ellenzői. „A múlt heti törökországi államfői találkozón Klaus Iohannis nem tagadhatott meg egy olyan kötelezettségvállalást, amit Románia az utóbbi időben háromszor is a legmagasabb szinten megerősítettek” - magyarázta az elnökihivatal egy név nélkül nyilatkozó tisztségviselője a román államfőt a washingtoni nukleáris biztonsági csúcsértekezletre kísérő sajtódelegációnak. Mint kifejtette: egy bukaresti mecset és isztambuli ortodox templom megépítéséről még Adrian Nastase kormányfő állapodott meg 2004-ben az akkor szintén miniszterelnöki tisztséget betöltő Erdogannal, 2011-ben Basescu államfőként szintén elvi beleegyezését adta Erdogannak, majd 2015-ben - a térdszalag-műtétre egy török klinikára elvonuló - Victor Ponta miniszterelnök egy kormányhatározattal telket is adott a muzulmánoknak. A román ortodox egyháznak - amely egy kápolnával is megelégedne Isztambulban, állítólag hat telket is felajánlottak azóta a törökök, de egyiket sem fogadta el. A Hotnews.ro portál szerint a bukaresti óriásmecsetnek a török muzulmánok szimbolikus jelentőséget tulajdonítanak, és befolyásukat akarják vele bizonyítani az „arab világgal való örökös versengésükben”. Románia így kényes helyzetbe került, mert Törökország életbevágó partnere a Fekete-tenger térségében az orosz expanzióval szemben, de a bukaresti főpolgármesteri tisztségre pályázó legfontosabb jelöltek azonban az ellenséges közhangulatban nem akarják választási esélyeiket kockáztatni, és nemet mondtak az óriásmecset felépítésének engedélyezésére. (MTI) euobserver.com Tiltakozás Bukarestben a mecsetépítés ellen SZÉKELY SZABADSÁG NAPJA Hatvanhét bírság érvénytelenítését kérték a bíróságtól A székely szabadság napján tartott marosvásárhelyi felvonulás szervezéséért, illetve a felvonuláson való részvételért kiállított 67 bírságolási jegyzőkönyv megsemmisítését kérte a marosvásárhelyi bíróságtól az érintettek ügyvédje. Kincses Előd ügyvéd - aki maga is a megbírságoltak között van - az MTI-nek elmondta: külön keresetet nyújtott be Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke nevében, külön 42 személy nevében, akiket egyebek között az esemény szervezéséért bírságolt meg a csendőrség, és külön 24 személy nevében, akiket a megmozduláson való részvétel és csendháborítás miatt bírságoltak meg. Megjegyezte: a védencei közül négyen részt sem vettek a tiltakozáson. Kincses Előd egyértelműnek tartotta, hogy a bírságok nagy száma mögött a hatóság megfélemlítő szándéka húzódik meg. A csendőrség március 17-én közleményben tudatta: 84 embert bírságolt meg összesen 70 800 lej (csaknem 16 ezer euró) értékben a székely szabadság napján rögzített videofelvételeinek tanulmányozása után. A közlemény szerint 50 embert azért bírságoltak meg összesen 61 ezer lej (13 700 euró) értékben, mert az érintettek „be nem jelentett, be nem iktatott vagy tiltott tömegrendezvényt szerveztek, és szervezőként nem léptek fel a tömegrendezvény megszakítása érdekében akkor, amikor azt tapasztalták, hogy a közrend és a csend megzavarására alkalmas cselekedetek történtek. 34 résztvevő nevére csendháborításért állítottak ki bírságot összesen 9800 lej (2200 euró) értékben. (Forrás: MTI) Kerékpárral a határon át Az elmúlt 7-8 évben mintegy 850 kilométer kerékpárút épült Magyarországon. A terv az, hogy a következő években 1000 kilométernél is több kerékpárút épül - mondta Tasó László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán szerdán. Az államtitkár felidézte, az építésre 110 milliárd forintot érhetnek el a megyék és a megyei jogú városok a meglévő innovációs programok segítségével. Hozzátette, 700 kilométernyi út építése már elő is van készítve. Tasó felhívta a figyelmet, hogy a kerékpárral 7 határon át program keretében összesen 15 millió forint támogatás nyerhető el, amelyből 30 szemléletformáló rendezvényt kíván támogatni a tárca. Települési önkormányzatok, önkormányzati tulajdonban álló intézmények, civil egyesületek és non-profit vállalkozások nyújthatnak be pályázatot. A tavalyi 5,3 millió forint vissza nem térítendő forrásból a támogatottak 9 rendezvényt szerveztek, amelyeken több mint 1400-an kerékpároztak - ismertette az államtitkár. A fejlesztési tárca szerdai tájékoztatása szerint a támogatási lehetőség a környezettudatos szemléletet erősítő, határokon átnyúló kerékpáros programok megvalósítását segíti. A túrák a környezetbarát, egészséges és biztonságos kerékpáros közlekedés népszerűsítése mellett a szomszédos országokkal fenntartott kulturális, társadalmi és idegenforgalmi kapcsolatok erősítését is szolgálják. A programsorozat lehetőséget biztosít a határ menti régiókban már kiépült kerékpáros útvonalak megismertetésére, a csoportos kerékpározás kultúrájának terjesztésére. ■ tuti Lopás kísérlete miatt őrizetbe vették Repülős Gizit A Repülős Giziként ismert K. Sándorné B. Gizella az ellene lopás vétsége miatt indult büntetőper tárgyalásán a Győri Járásbíróság tárgyalótermében Lopás vétség kísérletének gyanúja miatt gyanúsítottként hallgattak ki, majd bűnügyi őrizetbe vettek egy 89 éves nőt - közölte a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság a rendőrség honlapján. Az MTI információi szerint a gyanúsított a Repülős Giziként ismert K. Sándorné B. Gizella. A rendőrség tájékoztatása szerint az idős asszony szerdán délután Velencén egy becsukott, de nem bezárt kaput kinyitva bement egy családi ház udvarára. A lakóépületbe nem jutott be, mivel a tulajdonos a bejárati ajtóban állt, ezért sietve távozott. A nő később további, kerítéssel körbekerített ingatlanok területére is bement, de a házak nyílászáróit zárva találta, így nem tudott értéktárgyakat eltulajdonítani. A rendőrök a nőt elfogták és előállították a gárdonyi rendőrkapitányságra, majd kezdeményezték az előzetes letartóztatását. Március 4-én jogerősen húsz nap elzárásra ítélte a Repülős Giziként ismert K. Sándorné B. Gizellát lopás vétségének kísérlete miatt a Székesfehérvári Járásbíróság. A büntetésbe beleszámították a február 19-e óta előzetes fogva tartásban töltött időt. A bíróság akkor megállapította, hogy a hajléktalan, többszörösen büntetett előéletű vádlott február 18-án délután besurrant egy sukorói családi házba, és az egyik szoba komódjában talált pénztárcából magához vett 3500 forintot. Amikor észrevették őt, azt állította, hogy bérelhető lakást keres, illetve vizet kért. A tulajdonosok rövid időre magára hagyták, ekkor a nő a pénzt bedobta a bejáratnál lévő hálószobába és el akarta hagyni a házat, de a sértett házastársa a rendőrök kiérkezéséig visszatartotta. Repülős Gizi egy 2012-es bírósági eljárás adatai szerint először 1953- ban került összeütközésbe a törvénnyel besurranásos lopás miatt, az elmúlt évtizedekben több mint kétszáz bűncselekményt követett el, és legalább tizenkilenc alkalommal ítélték el. Nevét onnan kapta, hogy az 1950-es években belföldi repülőjáratokkal utazott Budapestről vidékre lopni. Összesen több mint 17 évig ült börtönben. (MTI) MNI Lázár: Az Iszlám Állam célba vette Magyarországot Az Iszlám Állam célba vette Magyarországot - fogalmazott Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján, hozzátéve: a kormánynak fokozott a felelőssége, hogy minden magyar biztonságát garantálja. A tárcavezető megerősítette: a kabinet komolyan veszi az Iszlám Állam fenyegetését, nem becsüli alá, és mindent megtesz, hogy garantálja az ország biztonságát. A brüsszeli robbantásról szólva arról tájékoztatott, hogy az egyik magyar sérült, aki a brüsszeli magyar állandó képviselet munkatársa, elhagyhatja az intenzív osztályt, az állapota folyamatosan javul. A bevándorlás és a terrorizmus kapcsolatáról titkosszolgálati információkra hivatkozva elmondta, minél erősebb a bevándorlás és az iszlám nyomása, annál erősebb a terrorizmus veszélye. Lázár János kiemelt feladatként hivatkozott a határátlépési pontokhoz érkezők szigorú ellenőrzésére és a határok védelmére. Hangsúlyozta azt is: noha jelenleg „kvótacsend” van az unióban a terrorveszély miatt, amikor az EU-török megállapodás mechanizmussá válik, akkor a kvótákat is megpróbálják működésbe hozni. Megerősítette, hogy a kormány kitart az ügyben a népszavazási kezdeményezése mellett. (Forrás: MTI) Aláírásgyűjtést indítanak Szeged betelepítése ellen Aláírásgyűjtést indít a helyi Fidesz a bevándorlók szegedi betelepítése ellen - jelentette be a párt városi elnöke csütörtökön a Tisza-parti városban. Nógrádi Tibor sajtótájékoztatóján azt mondta, a szegedieknek és a magyar embereknek is választ kell kapniuk, mi Botka László szocialista polgármester álláspontja a kötelező betelepítési kvótáról. Mihálffy Béla fideszes képviselő közölte, a párt helyi csoportja folytatja a kvóta elleni aláírásgyűjtést, melyet kiegészítenek egy „Szeged-specifikus” ponttal. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke a Stern című német hírmagazinban megjelent interjújában egyebek mellett úgy fogalmazott, hogy Magyarországon is vannak települések, ahol nem utasítják el a menekülteket. Ilyen például Szeged, egy „elkötelezetten baloldali város, oda bármelyik menekültet el lehet küldeni”. (MTI) A Fidesz tiszteletben tartja az Alkotmánybíróság döntését A Fidesz tiszteletben tartja az Alkotmánybíróság (Ab) döntését az MNB-törvénnyel, illetve a postatörvénnyel kapcsolatban - közölte a nagyobbik kormánypárt csütörtökön az MTI-vel. Az Ab csütörtökön határozatában azt mondta ki, hogy alkotmányellenes a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény adatnyilvánossággal kapcsolatos módosítása, a testület elutasította ugyanakkor az államfő postatörvénnyel kapcsolatos, hasonló jellegű indítványát. A Fidesz reagálásában azt írta, a postatörvény módosításának alkotmányosságát megerősítő és az MNB-törvény módosításának alkotmányellenességét kimondó határozat kijelöli azokat a kereteket, amelyekre a közérdekű adatok körének meghatározásakor az Országgyűlésnek tekintettel kell lennie. A frakció jövőbeni jogalkotói tevékenysége során ennek megfelelően fog eljárni - írták. Feljelentést tesznek a népszavazási botrány miatt Feljelentést tesz a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a Nemzeti Választási Iroda (NVI) székházánál február 23-án történtek miatt - erről egyhangúlag döntött csütörtöki ülésén a testület. Az NVI elnöke, Pálffy Ilona az ügyben már kedden feljelentést tett a rendőrségen. Az NVB csütörtöki ülésén az MSZP delegáltja, Litresits András javasolta, hogy a bizottság tegyen büntetőfeljelentést a székháznál - az épületben és az épület előtt - történtek miatt. Hangsúlyozta: kell, hogy legyen következménye az ügynek, mert megítélése szerint súlyos bűncselekmény történt. Fontos, hogy kiderüljön, miért voltak itt a kopaszok - jelentette ki. A bizottság végül az ülésen egyhangúlag úgy döntött, megteszi a feljelentést. Patyi András, az NVB elnöke azt mondta: a feljelentés megtétele lehet, hogy szimbolikus, de egyértelmű jelzés arra, hogy a bizottság ezt a magatartást nemcsak a választási eljárás alapelvei, a népszavazási törvény, de a büntetőjog szabályai szerint is elfogadhatatlannak tartja. (Forrás: MTI) A GDP 75,3 százalékára csökkent az államadósság Az államháztartás úgynevezett maastrichti adóssága 2015. végén a GDP 75,3 százaléka, 25 394 milliárd forint volt - jelentette a pénzügyi számlák 2015. negyedik negyedéves adatai alapján csütörtökön a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az adósság egy év alatt 0,9 százalékponttal csökkent a 2014. végi 76,2 százalékról. A névértéken számításba vett konszolidált bruttó adósság csökkenéséhez 606 milliárd forinttal járult hozzá a nettó hiteltörlesztés, miközben a forint gyengülése 88 milliárd forinttal emelte. Az államháztartás nettó tartozása 23 379 milliárd forintot, a GDP 69,4 százalékát tette ki 2015. végén. Az államháztartás hiánya 633 milliárd forint, a GDP 1,9 százaléka volt az elmúlt évben. (MTI)