Magyar Szó, 2016. április (73. évfolyam, 74-99. szám)

2016-04-01 / 74. szám

3 2016. április 1., péntek . Mívást? ÍrÓ kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ Iohannis nem ellenzi a bukaresti óriásmecset megépítését A román elnöki hivatal nem ellenzi, hogy felépüljön a Buka­restbe tervezett óriásmecset, csak az időpontot tartja alkalmatlan­nak a „terrorizmus és bevándor­lás” miatt - jelentette csütörtö­kön az Agerpres hírügynökség az államfőhöz közel álló forrásokra hivatkozva. Klaus Iohannis múlt heti törökországi hivatalos látogatá­sán Recep Erdogan török elnök „a két ország közötti párbeszéd és szolidaritás legszebb megnyil­vánulásának” nevezte a bukares­ti mecset megépítését, Iohannis pedig megerősítette: a terv az épít­kezési engedélyezésének szakaszá­ba került, ami a főpolgármesteri hivatal hatásköre. A román kormány tavaly nyáron 49 évre ingyenesen a muzulmán felekezet használa­tába adott egy 11 ezer négyzet­­méteres telket a román főváros északi részén, a Romexpo kiállí­tási csarnok közelében, hogy azon a felekezet közhasznú épületeket - egy mecsetet, lelkészi lakást, könyvtárat és szociális központot - építsen. A mecset felépítését a török kormány finanszírozza, amit adományokból egészítenek ki. Traian Basescu volt állam­fő tavaly biztonsági kockázatnak nevezte, hogy Bukarest készül befogadni Európa egyik legna­gyobb muzulmán központját, a muzulmánoknak adott telken pedig több ízben rendeztek tilta­kozó megmozdulásokat a mecset­építés ellenzői. „A múlt heti törökországi államfői találkozón Klaus Iohan­nis nem tagadhatott meg egy olyan kötelezettség­vállalást, amit Romá­nia az utóbbi időben háromszor is a legmagasabb szinten megerő­sítettek” - magyarázta az elnöki­­hivatal egy név nélkül nyilatkozó tisztségviselője a román államfőt a washingtoni nukleáris bizton­sági csúcsértekezletre kísérő sajtódelegációnak. Mint kifejtette: egy bukares­ti mecset és isztambuli ortodox templom megépítéséről még Adri­an Nastase kormányfő állapodott meg 2004-ben a­z akkor szintén miniszterelnöki tisztséget betöl­tő Erdogannal, 2011-ben Bases­cu államfőként szintén elvi bele­egyezését adta Erdogannak, majd 2015-ben - a térdszalag-műtét­­re egy török klinikára elvonuló - Victor Ponta miniszterelnök egy kormányhatározattal telket is adott a muzulmánoknak. A román ortodox egyháznak - amely egy kápolnával is megelé­gedne Isztambulban­­, állítólag hat telket is felajánlottak azóta a törökök, de egyiket sem fogadta el. A Hotnews.ro portál szerint a bukaresti óriásmecsetnek a török muzulmánok szimbolikus jelen­tőséget tulajdonítanak, és befo­lyásukat akarják vele bizonyíta­ni az „arab világgal való örökös versengésükben”. Románia így kényes helyzetbe került, mert Törökország életbevágó partnere a Fekete-tenger térségében az orosz expanzióval szemben, de a buka­resti főpolgármesteri tisztségre pályázó legfontosabb jelöltek azon­ban az ellenséges közhangulatban nem akarják választási esélyeiket kockáztatni, és nemet mondtak az óriásmecset felépítésének engedé­lyezésére. (MTI) euobserver.com Tiltakozás Bukarestben a mecsetépítés ellen SZÉKELY SZABADSÁG NAPJA Hatvanhét bírság érvénytelenítését kérték a bíróságtól A székely szabadság napján tartott marosvásárhelyi felvonulás szer­vezéséért, illetve a felvonuláson való részvételért kiállított 67 bírságolási jegyzőkönyv megsemmisítését kérte a marosvásárhelyi bíróságtól az érintettek ügyvédje. Kincses Előd ügyvéd - aki maga is a megbírságoltak között van - az MTI-nek elmondta: külön keresetet nyújtott be Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke nevében, külön 42 személy nevében, akiket egyebek között az esemény szervezéséért bírságolt meg a csendőrség, és külön 24 személy nevében, akiket a megmozduláson való részvétel és csendháborítás miatt bírságoltak meg. Megjegyezte: a védencei közül négyen részt sem vettek a tiltakozáson. Kincses Előd egyértelműnek tartotta, hogy a bírságok nagy száma mögött a hatóság megfélemlítő szándéka húzódik meg. A csendőrség március 17-én közleményben tudatta: 84 embert bírságolt meg összesen 70 800 lej (csaknem 16 ezer euró) értékben a székely szabadság napján rögzített videofelvételeinek tanulmányozása után. A közlemény szerint 50 embert azért bírságoltak meg össze­sen 61 ezer lej (13 700 euró) értékben, mert az érintettek „be nem jelentett, be nem iktatott vagy tiltott tömegrendezvényt szerveztek, és szervezőként nem léptek fel a tömegrendezvény megszakítása érdekében akkor, amikor azt tapasztalták, hogy a közrend és a csend megzavarására alkalmas cselekedetek történtek. 34 résztvevő nevére csendháborításért állítottak ki bírságot összesen 9800 lej (2200 euró) értékben. (Forrás: MTI) Kerékpárral a határon át Az elmúlt 7-8 évben mint­egy 850 kilométer kerékpárút épült Magyarországon. A terv az, hogy a következő években 1000 kilométernél is több kerékpárút épül - mond­ta Tasó Lász­ló, a Nemze­ti Fejlesztési Minisztérium közlekedés­­politikáért fele­lős államtitkára az M1 aktuális csatornán szerdán. Az államtitkár felidézte, az építésre 110 milliárd forintot érhetnek el a megyék és a megyei jogú városok a meglévő inno­vációs programok segítségével. Hozzátette, 700 kilométernyi út építése már elő is van készít­ve. Tasó felhívta a figyelmet, hogy a kerékpárral 7 határon át program keretében összesen 15 millió forint támogatás nyerhető el, amelyből 30 szemléletformáló rendezvényt kíván támogatni a tárca. Települési önkormányza­tok, önkormányzati tulajdonban álló intézmények, civil egyesületek és non-profit vállalkozások nyújt­hatnak be pályázatot. A tavalyi 5,3 millió forint vissza nem térítendő forrásból a támoga­tottak 9 rendezvényt szerveztek, amelye­ken több mint 1400-an kerékpá­roztak - ismertet­te az államtitkár. A fejlesztési tárca szerdai tájékoztatása szerint a támogatási lehe­tőség a környezettudatos szem­léletet erősítő, határokon átnyúló kerékpáros programok megvaló­sítását segíti. A túrák a környezet­­barát, egészséges és biztonságos kerékpáros közlekedés népsze­rűsítése mellett a szomszédos országokkal fenntartott kulturá­lis, társadalmi és idegenforgalmi kapcsolatok erősítését is szolgál­ják. A programsorozat lehetőséget biztosít a határ menti régiókban már kiépült kerékpáros útvona­lak megismertetésére, a csoportos kerékpározás kultúrájának terjesz­tésére. ■ tuti Lopás kísérlete miatt őrizetbe­­ vették Repülős Gizit A Repülős Giziként ismert K. Sándorné B. Gizella az ellene lopás vétsége miatt indult büntetőper tárgyalásán a Győri Járásbíróság tárgyalótermében Lopás vétség kísérletének gyanúja miatt gyanúsítottként hallgattak ki, majd bűnügyi őrizetbe vettek egy 89 éves nőt - közölte a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság a rendőrség honlapján. Az MTI információi szerint a gyanúsított a Repülős Giziként ismert K. Sándorné B. Gizella. A rendőrség tájékoztatása szerint az idős asszony szerdán délután Velencén egy becsukott, de nem bezárt kaput kinyitva bement egy családi ház udvarára. A lakóépületbe nem jutott be, mivel a tulajdonos a bejárati ajtóban állt, ezért sietve távozott. A nő később további, kerítéssel körbe­kerített ingatlanok területére is bement, de a házak nyílászáróit zárva találta, így nem tudott értéktárgyakat eltulajdonítani. A rendőrök a nőt elfogták és előállították a gárdonyi rendőrkapitány­ságra, majd kezdeményezték az előzetes letartóztatását. Március 4-én jogerősen húsz nap elzárásra ítélte a Repülős Giziként ismert K. Sándorné B. Gizellát lopás vétségének kísérlete miatt a Székes­­fehérvári Járásbíróság. A büntetésbe beleszámították a február 19-e óta előzetes fogva tartásban töltött időt. A bíróság akkor megállapította, hogy a hajléktalan, többszörösen büntetett előéletű vádlott február 18-án délután besurrant egy sukorói családi házba, és az egyik szoba komódjában talált pénztárcából magá­hoz vett 3500 forintot. Amikor észrevették őt, azt állította, hogy bérel­hető lakást keres, illetve vizet kért. A tulajdonosok rövid időre magára hagyták, ekkor a nő a pénzt bedobta a bejáratnál lévő hálószobába és el akarta hagyni a házat, de a sértett házastársa a rendőrök kiérkezéséig visszatartotta. Repülős Gizi egy 2012-es bírósági eljárás adatai szerint először 1953- ban került összeütközésbe a törvénnyel besurranásos lopás miatt, az elmúlt évtizedekben több mint kétszáz bűncselekményt követett el, és legalább tizenkilenc alkalommal ítélték el. Nevét onnan kapta, hogy az 1950-es években belföldi repülőjáratokkal utazott Budapestről vidékre lopni. Összesen több mint 17 évig ült börtönben. (MTI) MNI Lázár: Az Iszlám Állam célba vette Magyarországot Az Iszlám Állam célba vette Magyarországot - fogalmazott Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján, hozzátéve: a kormánynak fokozott a fele­lőssége, hogy minden magyar biztonságát garantálja. A tárcavezető megerősítette: a kabinet komolyan veszi az Iszlám Állam fenyegetését, nem becsüli alá, és mindent megtesz, hogy garantálja az ország biztonságát. A brüsszeli robbantásról szólva arról tájékoztatott, hogy az egyik magyar sérült, aki a brüsszeli magyar állandó képviselet munkatár­sa, elhagyhatja az intenzív osztályt, az állapota folyamatosan javul. A bevándorlás és a terrorizmus kapcsolatáról titkosszolgálati információkra hivatkozva elmondta, minél erősebb a beván­dorlás és az iszlám nyomása, annál erősebb a terrorizmus veszélye. Lázár János kiemelt feladatként hivatkozott a határátlépési pontokhoz érkezők szigorú ellenőrzésére és a határok védel­mére. Hangsúlyozta azt is: noha jelenleg „kvótacsend” van az unióban a terrorveszély miatt, amikor az EU-török megálla­podás mechanizmussá válik, akkor a kvótákat is megpróbálják működésbe hozni. Megerősítette, hogy a kormány kitart az ügyben a népszavazási kezdeményezése mellett. (Forrás: MTI) Aláírásgyűjtést indítanak Szeged betelepítése ellen Aláírásgyűjtést indít a helyi Fidesz a bevándorlók szegedi betelepítése ellen - jelentette be a párt városi elnöke csütörtö­kön a Tisza-parti városban. Nógrádi Tibor sajtótájékoztatóján azt mondta, a szegedieknek és a magyar embereknek is választ kell kapniuk, mi Botka László szocialista polgármester állás­pontja a kötelező betelepítési kvótáról. Mihálffy Béla fideszes képviselő közölte, a párt helyi csoportja folytatja a kvóta elleni aláírásgyűjtést, melyet kiegészítenek egy „Szeged-specifikus” ponttal. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke a Stern című német hírmagazinban megjelent interjújában egyebek mellett úgy fogalmazott, hogy Magyarországon is vannak települések, ahol nem utasítják el a menekülteket. Ilyen például Szeged, egy „elkötelezetten baloldali város, oda bármelyik menekültet el lehet küldeni”. (MTI) A Fidesz tiszteletben tartja az Alkotmánybíróság döntését A Fidesz tiszteletben tartja az Alkotmánybíróság (Ab) dönté­sét az MNB-törvénnyel, illetve a postatörvénnyel kapcsolatban - közölte a nagyobbik kormánypárt csütörtökön az MTI-vel. Az Ab csütörtökön határozatában azt mondta ki, hogy alkot­mányellenes a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény adatnyilvánossággal kapcsolatos módosítása, a testület eluta­sította ugyanakkor az államfő postatörvénnyel kapcsolatos, hasonló jellegű indítványát. A Fidesz reagálásában azt írta, a postatörvény módosításának alkotmányosságát megerősítő és az MNB-törvény módosításá­nak alkotmányellenességét kimondó határozat kijelöli azokat a kereteket, amelyekre a közérdekű adatok körének meghatáro­zásakor az Országgyűlésnek tekintettel kell lennie. A frakció jövőbeni jogalkotói tevékenysége során ennek megfelelően fog eljárni - írták. Feljelentést tesznek a népszavazási botrány miatt Feljelentést tesz a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a Nemzeti Választási Iroda (NVI) székházánál február 23-án történtek miatt - erről egyhangúlag döntött csütörtöki ülésén a testület. Az NVI elnöke, Pálffy Ilona az ügyben már kedden feljelentést tett a rendőrségen. Az NVB csütörtöki ülésén az MSZP delegáltja, Litresits András javasolta, hogy a bizottság tegyen büntetőfeljelentést a székháznál - az épületben és az épület előtt - történtek miatt. Hangsúlyozta: kell, hogy legyen következménye az ügynek, mert megítélése szerint súlyos bűncselekmény történt. Fontos, hogy kiderüljön, miért voltak itt a kopaszok - jelentette ki. A bizottság végül az ülésen egyhangúlag úgy döntött, megteszi a feljelentést. Patyi András, az NVB elnöke azt mondta: a felje­lentés megtétele lehet, hogy szimbolikus, de egyértelmű jelzés arra, hogy a bizottság ezt a magatartást nemcsak a választá­si eljárás alapelvei, a népszavazási törvény, de a büntetőjog szabályai szerint is elfogadhatatlannak tartja. (Forrás: MTI) A GDP 75,3 százalékára csökkent az államadósság Az államháztartás úgynevezett maastrichti adóssága 2015. végén a GDP 75,3 százaléka, 25 394 milliárd forint volt - jelentette a pénzügyi számlák 2015. negyedik negyedéves adatai alapján csütörtökön a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az adósság egy év alatt 0,9 százalékponttal csökkent a 2014. végi 76,2 százalékról. A névértéken számításba vett konszolidált bruttó adósság csökkenéséhez 606 milliárd forinttal járult hozzá a nettó hitel­­törlesztés, miközben a forint gyengülése 88 milliárd forint­tal emelte. Az államháztartás nettó tartozása 23 379 milliárd forintot, a GDP 69,4 százalékát tette ki 2015. végén. Az államháztartás hiánya 633 milliárd forint, a GDP 1,9 száza­léka volt az elmúlt évben. (MTI)

Next