Magyar Szó, 2016. augusztus (73. évfolyam, 176-202. szám)

2016-08-08 / 182. szám

2016. augusztus 8., hétfő Atafio uveggolyo@magyarszo.com ÜVEGGOLYÓ | „Nem tudnánk csinálni, ha nem járna pozitívumokkal” Az újvidéki Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központban jártunk Kis Laura A központ tevékenységével, rendez­vényeivel, szakcsoportjainak kitar­tó munkájával már több mint nyolc évtizede gazdagítja és színesíti az újvidéki magyar közösség hétköz­napjait. A Darányi-telepi társalgó, a vegyes kórus, a Mimóza kézimun­kacsoport, a PEART képzőművé­szeti szakosztály, a Kis Festők, továbbá a szombati Játszóház és a Mindentudó Jómadarak vezetői és tagjai mind hozzájárulnak a kultu­rális élet fejlesztéséhez, valamint a hagyományok ápolásához. Az elmúlt iskolaévtől újra a műve­lődési központ helyiségeiben zajlanak a Vajdasági Magyar Népművészeti és Köz­­művelődési Központ táncegyütteseinek próbái, és fejlődő együttműködés ala­kult ki az Európa Kollégiummal. Hagyo­mányos rendezvényeik közé tartoznak a különböző emlékműsorok, a fiatalok részére szervezett bulik, valamint a báli mulatságok. Mindez nem kis feladat, és komoly szervezést igényel. Kihívásokról, pozitívumokról, a köz­pont mindennapjairól kérdeztük Ladisity Melindát, a Petőfi Sándor Magyar Mű­velődési Központ elnök asszonyát. ■ Melyek a Petőfi Sándor MMK tevékenységének meghatározó pilla­natai? - Valójában minden pillanata létfon­tosságú volt. A legjelentősebb, amikor megalakult, majd amikor központtá vált, mert addig művelődési egyesületként dolgozott. A tevékenysége valójában nem bővült, de mi úgy érezzük, hogy azóta teljesen más dimenziót kapott ez a társaság. Minden egyes rendezvényünk, megmozdulásunk, sorozatos esemé­nyünk mérvadó. ■ A több évtizedes hagyománnyal rendelkező művelődési központ hatal­mas összetartó erővel bír egy közösség életében. Milyenek a visszajelzések? Hogyan köszönik meg a többéves munkájukat? - Sokan nem is tudják, hogy manap­ság egy művelődési központot működ­tetni mennyire nehéz és milyen komoly feladat. Azzal szembesülünk, hogy ez régen valamennyivel könnyebb volt. Fel­tételezhetően a rohanó világ tette meg a magáét. Az emberek elvárásai sokkal nagyobbak azzal kapcsolatban, hogy hogyan is kell a művelődési életet meg­szervezni. Az idősebbek, a nyugdíjasok részéről nagyobb igény mutatkozik arra, hogy tevékenységükkel bekapcso­lódjanak az itt zajló teendőkbe. Náluk azonban azt tapasztaljuk, hogy visszate­kintenek a régmúlt időkre, amikor min­den szinten sokkal intenzívebb munka zajlott a művelődési központban, és valahol ezt várják el tőlünk. A közép­­korosztály tagjainak, akik reggeltől estig dolgoznak, erre már nincs annyi idejük. Ők gyermekeiket hozzák el a foglalko­zásainkra, és így hálálják meg a kitartó munkánkat. ■ Mennyire lehet a magyar fiatalsá­got bevonni a kulturális életbe, amikor a szabadidős tevékenységek tárháza igen széles Újvidéken? - Nagyon nehéz, folyamatosan azért harcolunk, hogy állandó jelleggel itt tartsuk őket. Számukra a bulik nagyobb jelentőséggel bírnak. Mi ezt természete­sen megértjük, és igen gyakran különbö­ző ifjúsági civil szervezetekkel közösen próbálunk eleget tenni az igényeiknek ilyenkor, amikor megszólítjuk őket, szép számban meg is jelennek a fiatalok, más rendezvényeinken viszont már nem ta­lálkozunk velük. Mindezek ellenére sze­retnénk, hogy ez az ő házuk is legyen, és tudják, ide bármikor betérhetnek. ■ Milyen kihívásokkal találkoznak munkájuk során? - A szakcsoportok munkája, az ese­mények, emlékműsorok rendszeresek, az újabb ötleteink, elképzeléseink vi­szont nehezen megvalósíthatóak, lassú léptekben haladunk. Rendeztünk már könyvbemutatót, vagy vendég­színielő­­adás bemutatására is sor került, ame­lyekkel kapcsolatban rossz tapasztala­tok is értek bennünket, hiszen a vártnál kisebb volt a látogatottság. Ezenfelül mindig anyagi gondokkal küzdünk. Az idő mindenkinek pénzt jelent, és nehéz olyan embereket találni, akik bármilyen módon hozzájárulnának a foglalkozásokhoz. A központ gazdag tevékenységét irányítani és kézben tar­tani sem könnyű. Mindezek ellenére a munka folyamatos, és kiemelném a szakosztályok vezetőit, továbbá az ok­tatókat, akik hétről hétre a gyerekekkel foglalkoznak, hiszen ők mindannyian egy kész csapatot alkotnak - hallottuk az elnök asszonytól. Beszélgetésünkből nem maradhatott ki a művelődési központ nyári tábora, amelynek az idén 120 résztvevője volt. Célja, hogy az adott témához fűződő alapismereteket már a kora gyermek­korban játékosan átadják a résztve­vőknek. A tematikusan megszervezett gyermektábor sikeréről, a művelődési központban zajló munka pozitívumairól és a jövőbeli tervekről Kasza Csongor titkárt faggattuk. ■ A központ nyári táborának sikere évről évre egyre nagyobb. Miben rejlik a titok? - Azt hiszem, hogy ez nem titok. Arról van szó, hogy oktatóink a résztve­vőkkel szeretettel foglalkoznak A gye­rekek ezt érzik, és emiatt szeretnek ide járni. Néhány évvel ezelőtt indítottuk be a szombati játszóházunkat, amely azóta is töretlen sikerrel működik, a nyári tábor pedig úgymond ennek a koronája. Hangsúlyoznám azt, hogy a játszóház és a tábor esetében sem csak arról van szó, hogy a szülő elhozza a gyermekét, és mi csak vigyázunk rá. Interaktív, kreatív, tematikus fejlesztő foglalkozásokon keresztül próbálunk hozzájárulni értelmi fejlődésükhöz. A tudás mellett a gyerekek így élmé­nyekkel térnek haza. Felmerült az az ötlet is, hogy jövőre esetleg kéthetes lesz a tábor. Sajnos azt kell mondanom: mindazon túl, hogy a központnak na­gyon erős oktatócsapata van, akik sze­retnek és akarnak is foglalkozni a gyer­kőcökkel, ez mégis az anyagiaktól függ.­­ A kihívásokon túl milyen pozití­vumait említenéd a munkátoknak? - Nem tudnánk csinálni, ha nem járna pozitívumokkal. Számomra a Szent István-napi rendezvényünk egy igazán különleges élmény. Sok külföl­dön élő éppen abban az időszakban tölti itthon a szabadságát, és ellátogat az eseményünkre. Látom az embere­ken, és mondják is, mennyire jól érzik magukat egy-egy ilyen ünnepségen. Ez pedig még emelkedettebbé teszi a hangulatot. Továbbá az, hogy személy szerint részese lehetek egy ilyen ha­gyományápoló rendezvénynek, ami a kultúránkat, művelődésünket hivatott továbbvezetni, büszkeséggel tölt el. ■ Mik a további tervek? - Mindenképpen folytatódik a szombati játszóház, újra megkezdőd­nek az óvodás- és iskoláskorú gyere­kek részére szervezett foglalkozásaink. Továbbra is élvezhetjük a Darányi­telepi társalgó előadásait, a Mimóza kézimunkacsoport, a PEART és a Kis Festők munkáit. A vegyes kórus tevé­kenysége mellett egy gyermekénekcso­portot is szeretnénk indítani, ugyanis Újvidéken és környékén hiány van a magyar nyelvű gyermekek kórusából. Nagy örömünkre az elmúlt évtől ismé­telten a központ helyiségeiben zajlanak a Vajdasági Magyar Népművészeti és Közművelődési Központ táncosainak próbái, és ez a következő iskolaévtől is így lesz. Az Európa Kollégiummal is folytatjuk a sikeres együttműködést. Természetesen mindazoknak várjuk a jelentkezését, akik valamilyen módon szeretnének bekapcsolódni a központ teendőibe, ötleteikkel, elképzeléseikkel hozzá tudnak járulni a ház munkájához - mondta a titkár. Öt nap alatt Föld körül nyári tábor Tábori hangulatkép Minden évben sokan látogatják a Szent István-napi rendezvény A Mimóza kézimunkacsoport kiállított munkái

Next