Magyar Szó, 2016. november (73. évfolyam, 255-280. szám)
2016-11-01 / 255. szám
RÖVIDEN Rajoy letette a hivatali esküt Tegnap VI. Fülöp, spanyol király jelenlétében a madridi Zarzuela palotában letette hivatali esküjét Mariano Rajoy miniszterelnök. A néhány perces, formális ceremónián a parlament alsó és felső házának elnökei, az igazságügyi miniszter, az alkotmánybíróság, és a legfelsőbb bíróság elnöke voltak jelen. A 61 éves Rajoy 2011 óta áll a dél-európai ország élén, tavaly december óta korlátozott jogkörrel rendelkező ügyvezető miniszterelnökként. Azóta két parlamenti választást is tartottak Spanyolországban, mindkettőt a konzervatív Néppárt (PP) nyerte, de kis fölénnyel, amely nem tette lehetővé az önálló kormányalakítást. A tíz hónapja tartó politikai patthelyzet után a Ciudadanos (Állampolgárok) nevű liberális középpárt, a Kanári-szigeteki Koalíció úgy döntött, támogatja Rajoy miniszterelnökké választását, hogy elkerüljék egy újabb parlamenti választás megtartását. A Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) pedig tartózkodott a két nappal ezelőtti szavazásnál, vagyis nem akadályozta meg a politikus megválasztását. Rajoy a spanyol demokrácia 40 éves történetének hatodik miniszterelnöke. A kormányfő csütörtökön nevezi meg új kormányának tagjait, akik pénteken teszik le hivatali esküjüket, az új kabinet még aznap megtartja első ülését. Az új miniszterek személyével kapcsolatban máris megindultak a találgatások, sajtóinformációk szerint a Néppárton belül sokan szeretnének generációváltást, több fiatalabb minisztert látni a kabinetben, míg Rajoy inkább a tapasztalatra és a konszenzuskészségre szeretne építeni. A megalakuló új kormány kisebbségben lesz a törvényhozásban, ezért minden eddiginél nagyobb erőfeszítéseket kell tennie, hogy párbeszéd és tárgyalások révén támogatást találjon elképzeléseihez. A politikai elemzők véleménye szerint ellenkező esetben képtelen lesz kormányozni az országot, és rövid időn belül ismét parlamenti választásokat kell kiírni. VENEZUELAI POLITIKAI VÁLSÁG Tárgyalási menetrendben állapodott meg a kormány és az ellenzék A súlyos venezuelai politikai válságot megoldani hivatott tárgyalási menetrendben állapodott meg a venezuelai kormány és az ellenzék - jelentette be tegnap Claudio Maria Celli, a közvetítői szerepet játszó Vatikán venezuelai küldötte. Nicolás Maduro államfő, valamint a jobbközép ellenzék képviselői a Vatikán és a Dél-amerikai Országok Szövetsége (UNASUR) regionális szervezet közvetítésével a múlt heti bejelentésnek megfelelően ültek le plenáris megbeszélésre vasárnap. A további tárgyalások négy fő témacsoportban, külön szekciókban folynak majd - írta Celli közleményében. A négy fő témacsoport: 1. a társadalmi béke, a jogállamiság és az állami szuverenitás tiszteletben tartása, 2. igazságosság, emberi jogok, az áldozatok kárpótlása és a megbékélés, 3. gazdaság és társadalom, 4. bizalomépítés és választási menetrend. A pápai küldött hozzátette: a társadalmi béke és a megegyezés érdekében a kormány és a ellenzék vállalta, hogy kevésbé lesz agresszív a politikai vitában, mint eddig. A következő tárgyalási fordulót november 11-én tartják. GRÚZ A PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK A kormánypárt fölényesen nyert A hatalmon lévő Grúziai Álompárt a hivatalos adatok szerint fölényesen megnyerte a kaukázusi országban a parlamenti választásokat, amelynek a második fordulójára vasárnap került sor. Az ellenzéki pártok vitatják az eredményt. A kormánypárt 48 választókerületben nyert abból az 50-ből, amelyben második fordulót kellett tartani, a maradék kettőben független jelöltek győztek. Az október 8-i első fordulóban a Bidzina Ivanisvili milliárdos vezette Grúziai Álom a szavazatok 48,68 százalékát szerezte meg, a legerősebb ellenzéki Egyesült Nemzeti Mozgalom pedig a 27,11 százalékát. A független Grúzia történetében most először egy oroszbarát kis párt, a Hazafiak Szövetsége is bejutott a parlamentbe, mert átlépte az öt százalékos küszöböt. A két forduló eredményeképpen a Grúziai Álomnak 115 képviselője lesz a 150 fős törvényhozásban, az Egyesült Nemzeti Mozgalomnak 27, a Hazafiak Szövetségének pedig hat, illetve két független jelölt jutott be. Őrizetben a Cumhuriyet főszerkesztője Őrizetbe vették tegnap a Cumhuriyet című kormánykritikus ellenzéki napilap főszerkesztőjét Törökországban, Murat Sabuncut és az egyik publicistáját, Güray Őzt az otthonukban tartott házkutatáskor. A rendőrség házkutatást tartott a lap igazgatótanácsa vezetőjének otthonában is, Akin Atalay azonban külföldön tartózkodik. Összesen 14 igazgatósági tag és újságíró - köztük Can Dündar, a napilap korábbi főszerkesztője - ellen adtak ki elfogatóparancsot, de ő hónapokkal ezelőtt Németországba költözött. Egy további személynél (korára való tekintettel) csak házkutatást tartanak majd. A gyanúsítottak állítólag bűncselekményt követtek el a július 15-ei puccskísérletért felelőssé tett Fethullah Gülen muzulmán hitszónok vezette nemzetközi hálózat, valamint a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szeparatistái nevében, bár nem tagjai a terrorszervezeteknek. (Forrás: MTI/AFP/Anadolu/AP) Szabó József Gyilkos iramot diktálna L elkesen fogadta a hallgatóság Recep Tayyip Erdogan bejelentését, amelyben ismét kilátásba helyezte a halálbüntetés visszaállítását. Egy hétvégi ünnepségen már konkrétumot is említett. Eszerint a kormány hamarosan a parlament elé terjeszti a javaslatot. A török államfő szerint a képviselők megszavazzák a büntetés legkegyetlenebb formáját. Az EU-csatlakozásra készülve Ankara még 2004-ben eltörölte a halálbüntetést. A nyáron végrehajtott puccskísérlet után azonban Erdogan már többször javasolta a legsúlyosabb büntetés visszaállítását, amit az EU és a Nyugat ellenez. A török elnök a nép véleményé- re és államok tucatjainak gyakorlatára hivatkozva likvidáltatná ismét a bűnözők egy részét. Kritikusai szerint Erdogan inkább a legveszélyesebb politikai ellenfeleit fosztaná meg az életüktől. Amikor a nemzetközi gyakorlatra hivatkozik, valóban igazat mond, hiszen nagyon sok országban még mindig előszeretettel alkalmazzák a halálbüntetést. Becslések szerint 2015-ben világszerte összesen legalább 1630 halálos ítéletet hajtottak végre, de az is lehet, hogy ennek a dupláját. Tavaly a legtöbb embert Iránban, Kínában, Pakisztánban, Szaúd- Arábiában és az Egyesült Államokban végezték ki. A hóhérok többfelé a nyilvánosság előtt végzik a munkájukat. Szaúd-Arábiában és Iránban rendszerint kisebb tömeg verődik össze, hogy láthassa egy-egy elítélt halálba küldését. Az Egyesült Államokban pedig olykor az is megtörténik, hogy az érdeklődők élő tévéközvetítésben kísérhetik figyelemmel, amint az elítéltnek beadják a méreginjekciót. Az USA-ban egyéb módszereket is alkalmaznak: az elítélteket néhol villamosszékbe ültetik, másutt meg kivégzőosztag elé állítják őket. Észak-Koreában, Kínában, Indiában, Iránban és Irakban, de másutt is szoktak agyonlőni bűnözőket. Kim Dzsong Un észak-koreai diktátor (neve magyarra fordítva: Igaz Kegyelem) parancsára az utóbbi években sok magas rangú tisztségviselőt tettek el láb alól. Azért kellett meghalniuk, mert a vezér vélt vagy valós riválisai közé tartoztak. Nagybátyját, az ország legbefolyásosabb emberét még 2013-ban „állította félre”. Röviddel utána a néhai rokon családtagjai is gyorsan meghaltak (méregtől). A nagybácsi legközelebbi munkatársait pedig gépágyúval lőtték szét nagy nyilvánosság előtt. Védelmi minisztere is hasonlóképpen végezte: Hjon Jong Cseit tavaly a tömeg szeme láttára lőtték szitává légvédelmi ágyúkkal. Ilyesmire még Szaúd-Arábiában sem akadt példa, jóllehet ott is gyakoriak a nyilvános kivégzések. A gazdag olajmonarchiában inkább a (szablyával végrehajtott) lefejezést, ritkábban az akasztást és a megkövezést részesítik előnyben. Bár a lefejezés Beninben, Jemenben és Katarban is része a büntetőjognak, a leggyakrabban Szaúd- Arábiában alkalmazzák. Itt kivégzés vár a terroristákra, a hitehagyókra, a nemi erőszaktevőkre, a kábítószerkereskedőkre és a fegyveres rablás elkövetőire. A gyilkosok sem számíthatnak arra, hogy - elfogásuk után - sokáig életben maradnak. Éppen két hete végeztek ki Rijádban egy előkelőséget a királyi családból. A hercegnek azért kellett meghalnia, mert lelőtte egyik honfitársát. Az uralkodóház tagján végrehajtott halálos ítélet már a 134. volt az idén. Iránban viszont az akasztások gyakoriak. A kivégzési formát másutt is előszeretettel alkalmazzák, például Egyiptomban, Irakban, Pakisztánban, Srí Lankán és Zimbabwéban. deathpenaltynews.blogsport.rs Teheránban akasztáshoz készülődnek a hóhérok áltat fiú OLASZORSZÁGI FÖLDRENGÉS Több mint 5000 műemlék szenvedett károkat Több mint 5000 műemlék szenvedett károkat a vasárnap reggeli olaszországi földrengés következtében. Harminchat év óta nem volt olyan erős földrengés, mint a mostani. A 6,6-es erősségű rengés szerencsére nem követelt áldozatokat. A római kulturális minisztérium tegnapi közlése szerint a hatóságokhoz több mint 5000 olyan bejelentés érkezett, amelyek elsősorban közép-olaszországi műemlékeken keletkezett enyhébb, illetve súlyosabb károkra hívták fel a figyelmet. A földmozgás középpontja az umbriai Norcia és Preci között 10 kilométeres mélységben volt, Rómától nagyjából 120 kilométerre északkeletre. A kárt szenvedett épületek között van Norcia több történelmi temploma, köztük Szent Benedek katedrálisa, amely a 14. században épült. A minisztérium a kárt szenvedett műemlékek helyrehozatala érdekében adományozásra szólított fel. Matteo Renzi kormányfő rendkívüli sajtótájékoztatóján közölte, hogy Olaszország újjáépít minden lakóházat, templomot, amelyeket az utóbbi hónapok földrengései döntöttek romba. Olaszországban 6,6-osnál erősebb földrengés 1980 óta nem volt, akkor 6,9-est mértek, amely Campania déli részén pusztított, mintegy 3 ezer ember halálát okozva. Augusztus 24-én 6,1-es erősségű rengés sújtotta az ország középső részét, ebb falu szinte teljesen romba dőlt, csaknem háromszáz ember halt meg. A földmozgások keletkezésének kutatásával foglalkozó tekintélyes potsdami Geokutatási Központ egyik szakértője megerősítette, hogy rendkívül nehéz a földrengések előrejelzése. Torsten Dahm professzor tegnapi nyilatkozatában elismerte: lehetetlen előre jelezni, hogy mikor, melyik térségben milyen erősségű földrengés következik be. Szerinte az elmúlt évszázadokban történt rengések adatainak kiértékelése ugyanakkor egy olyan előrejelzést lehetővé tesz, hogy az elkövetkező 50, illetve 100 évben mennyi, illetve milyen erősségű rengés várható. (Forrás: MTI/APA/AFP) Megrongálódott harangtoronyCastel Santangelo sul Nerában ANSAvia AP 2016. november 1., kedd Lavrov: Célponttá válhatnak a Washington által támogatott erők Az orosz külügyminiszter kifogásolta, hogy Washington háborús bűncselekmények elkövetésével vádolja Moszkvát, miközben Jugoszláviában polgári célpontokat bombázott „Törvényes célponttá” válhatnak Aleppóban az Egyesült Államok által támogatott, mérsékeltnek mondott szíriai ellenzéki erők, ha nem különülnek el az an-Nuszra Front terrorszervezet (újabb nevén: a Dzsabhat Fatah al-Sam) fegyvereseitől - figyelmeztetett Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a ciprusi hivatali partnerével, Joannisz Kaszulidesszel közösen tartott tegnapi moszkvai sajtótájékoztatóján. „Az, hogy mindenki arról kezdett el beszélni, hogy a Nuszra támadja a szíriai kormányerők állásait, arról tanúskodik, hogy minden olyan méreteket öltött (Aleppóban), hogy már nem lehet szemet hunyni a kilengések fölött” - hangoztatta Lavrov, aki konkrétumok említése nélkül azt állította, hogy már a nyugati médiában is elismerik az an-Nuszra Front vezető szerepét. Egyben kétségbe vonta azokat az amerikai állításokat, amelyek szerint Aleppónak a szíriai kormányerők által körülzárt keleti negyedeiben az an-Núszra Front mellékszereplő lenne. „Ismét felhívjuk partnereinket, akiknek befolyásuk van az ellenzékre, hogy (annak erői) haladéktalanul váljanak le a Nuszráról, azért hogy a terroristák elleni harcra összpontosítsunk. Ha ezt nem teszik meg, akkor az ENSZ határozataival összhangban legális célponttá válnak” - hangsúlyozta. Felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz és a szíriai légierő immár csaknem két hete nem bombázza Aleppót. Véleménye szerint ennyi időnek elegendőnek kellett lennie ahhoz, hogy a mérsékeltnek mondott ellenzéki erők elkülönüljenek az an- Nuszra fronttól. „Ha az elkülönülés nem történik meg, akkor korrigálnunk kell az álláspontunkat. Korábban azt mondtuk, hogy Washington vagy nem képes vagy nem tudja leválasztani az ellenzéket. Most azt lehet majd mondani, hogy nem akarja. Bízunk benne, hogy az önfenntartási ösztön felülkerekedik, mert a terroristákkal összejátszani mindig veszélyes. Az amerikaiak ezt jobban tudják, mint bárki más”- tette hozzá. Lavrov egyébként előző nap úgy fogalmazott, hogy a nyugati államok, de elsősorban az Egyesült Államok és Nagy-Britannia, a Szíriával kapcsolatos „hisztériában” a „nyilvános sértésekig” is elmennek Oroszországgal szemben. Kifogásolta, hogy Washington „háborús bűncselekmények” elkövetésével vádolja Moszkvát, miközben Jugoszláviában polgári célpontokat bombázott. A Jugoszlávia elleni (NATO-)fellépést „agreszsziónak” minősítette és hangsúlyozta, hogy „1945 után ez volt az első fegyveres támadás Európában, amelyet egy szuverén állam ellen elkövettek”. „Emlékeztetnék rá, hogy a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság elleni agresszió polgári célpontok elleni támadások hatalmas mennyiségével kapcsolódott össze, beleértve egyebek között Szerbia televízióját, hidakat, amelyeken polgári utasszállító vonatok közlekedtek, és sok minden mást. Több ezer halott, köztük néhány száz gyerek, negyedmillió menekült, akikről azóta sem emlékezett meg senki" - mondta. (Forrás: MTI/Reuters/AFP)