Magyar Szó, 2017. július (74. évfolyam, 150-175. szám)
2017-07-01 / 150. szám
WM KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.rs RÖVIDEN A mecset előtti tömegbe akart hajtani Franciaországban őrizetbe vettek egy férfit, aki kocsijával a Párizs Creteil nevű külvárosának egyik mecsetje előtti tömegbe próbált hajtani. Az incidens során senki nem sérült meg - jelentette a francia rendőrség csütörtökön. A hatóságok szerint a férfi indítékai egyelőre nem világosak. Hozzátették: a muszlim imaház előtt létesített akadályok miatt nem tudott belehajtani a mecset előtt gyülekezőkbe. A Le Parisien című lap úgy értesült, hogy a férfi az Iszlám Állam terrorszervezethez köthető támadásokért akart bosszút állni. (MTI/Reuters) Eljárás indult Marine Le Pen ellen Bizalommal való visszaélés gyanújával eljárás indult pénteken Marine Le Pen, a francia Nemzeti Front (FN) elnöke ellen a párt állítólagos fiktív európai parlamenti asszisztensi állásainak ügyében - közölte a politikus ügyvédje. Rodolphe Bosselut, a politikus ügyvédje jelezte, Le Pen fellebbez az eljárás ellen, amely szerinte sérti a hatalmi ágak szétválasztásának az elvét. Le Pen korábbi EP- és jelenlegi francia nemzetgyűlési képviselőként is mentelmi jogot élvez. Az EP csaknem 5 millió euróra becsüli azt a kárt, amelyet az FN okozott azzal, hogy uniós forrásokból, asszisztensi szerződésekkel álcázva fizette ki 2012 és 2017 között a franciaországi alkalmazottait, akik viszont nem végeztek munkát Brüsszelben. (MTI) * Elhunyt Simone Veil Nyolcvankilenc éves korában elhunyt Simone Veil volt francia miniszter, az Európai Parlament egykori és első női elnöke, a Francia Akadémia tagja - tudatta pénteken a politikus családja. Simone Veil Franciaország egyik legnagyobb tiszteletben álló és legnépszerűbb közéleti személyisége volt: a holokauszt túlélőjeként politikai pályafutása kezdetétől fogva meggyőző Simone Veil déses európai, a második világháborúban a zsidókat mentő francia igazak szerepe elismerésének kezdeményezője és a franciaországi Soa Emlékalapítvány elnöke volt. Nevéhez fűződik az abortusz franciaországi legalizálása. Simone Veil Európa öntudata volt, példáját kötelességünk ápolni - jelentette ki Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke a politikus halálhírére. (MTI) Oroszország meghosszabbította az ellenszankciókat Oroszország pénteken a jövő év végéig meghosszabbította az EU-val szembeni gazdasági ellenszankcióit. Az erre vonatkozó rendeletet Vlagyimir Putyin elnök írta alá. Az EU szerdán hivatalosan fél évvel kiterjesztette az Oroszország ellen a Krím félsziget elcsatolása és a kelet-ukrajnai szakadárok támogatása miatt 2014 júliusában bevezetett gazdasági büntetőintézkedések hatályát. Oroszország, válaszul a nyugati szankciókra, 2014 augusztusában hirdette meg az élelmiszer-embargót, amelyet most 2018 végéig meghosszabbított. (MTI/TASZSZ) Moszkva felfüggeszti befizetéseit az Európa Tanácsnak Oroszország felfüggesztette az Európa Tanácsnak (ET) szánt idei befizetéseit - jelentette be Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Thorbjorn Jagland ET - főtitkárral folytatott pénteki telefonbeszélgetésében. Az orosz külügyi tárca szerint Lavrov azt is közölte az ET - főtitkárral, hogy a befizetéseket addig nem indítják újra, amíg nem állítják helyre teljes mértékben az orosz delegáció jogait az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésénél. Miután Oroszország 2014 márciusában elcsatolta a Krím félszigetet Ukrajnától, az ET határozattal megvonta a parlamenti közgyűlésbe delegált orosz képviselőktől a szavazati jogot, illetve az ET intézményeiben és választási megfigyelő misszióiban való részvétel jogát. (MTI/Reuters) Trump kikelt a dél-koreai kereskedelmi többlet ellen Donald Trump amerikai elnök pénteken hevesen kikelt az Egyesült Államokkal szembeni dél-koreai kereskedelmi többlet ellen az ázsiai ország államfőjével, Mun Dzsennel folytatott tárgyalásán. Trump azzal fenyegetőzött, hogy összetépi azt az öt évre szóló kereskedelmi egyezményt, amelyet még elődje, Barack Obama hozott tető alá Szöullal. Az Észak-Korea jelentette atomfegyverveszélyt illetően azt mondta, hogy Munnal „számos lehetőség” megvitatásának folyamatában vannak. (MTI/Reuters) Reuters Muern Sió 2017. július L. 2., szombat-vasárnap A német parlament megszavazta a melegházasság bevezetését Németországban a szövetségi parlament (Bundestag) pénteken megszavazta a melegházasság bevezetését. A polgári törvénykönyv házasságról szóló, 1535. paragrafusának módosítását 393 igen szavazattal, 226 nem szavazat és 4 tartózkodás mellett fogadták el. A módosítással a paragrafusban a „házasságot egy életre kötik” szakasz helyére az kerül, hogy „a házasságot két különböző vagy azonos nemű ember köti egy életre”. A szavazást a végéhez közeledő ciklus utolsó parlamenti ülésnapján tartották. Az ügyet az Angela Merkel kancellár vezette jobbközép CDU/CSU pártszövetség koalíciós társa, a szociáldemokrata párt (SPD) kezdeményezésére vették napirendre. A CDU/CSU ellenezte, hogy tárgyaljanak és szavazzanak a kérdésről, ezzel arra kényszerítette a szociáldemokratákat, hogy a koalíciós hűséggel szakítva fogjanak össze az ellenzéki pártokkal. Az SPD azzal érvelt, hogy Angela Merkel a napokban felmentette a frakciófegyelem alól a CDU/CSU képviselőit a melegházasság ügyében, és arra kérte őket, hogy döntsenek lelkiismeretükre hallgatva. A szociáldemokraták szerint azzal, hogy az ellenzéki Zöldekkel és a Baloldallal (Die Linke) összefogva megváltoztatták a Bundestag napirendjét, csak lehetőséget teremtettek a lelkiismereti kérdés azonnali eldöntésére, megakadályozva, hogy az ügy további késedelmet szenvedjen, és a szeptemberi Bundestag-választás után felálló következő parlamentre maradjon. Az előterjesztést végül az SPD, a Zöldek és a Baloldal teljes frakciója mellett 75 CDU/CSU-s képviselő - a 309 fős frakció csaknem 25 százaléka - is megszavazta. Angela Merkel nemmel szavazott. A voksolás után tett nyilatkozatában kiemelte: szerinte a házasság a német alkotmány rendelkezései alapján egy férfi és egy nő kapcsolatát jelenti. Hozzátette, hogy a szavazás nem az azonos nemű párok hátrányos megkülönböztetésének megszüntetéséről szólt, mert már felszámolták a diszkriminációt. Az azonos nemű párok egyenjogúsításának utolsó lépése az örökbefogadási jog kiterjesztése lett volna, amit korábbi álláspontját felülbírálva támogatott volna - fejtette ki Merkel. Németországban az azonos nemű párok 2001 óta bejegyzett élettársi kapcsolatra léphetnek. Nagyjából 35 ezer ilyen kapcsolatot tartanak számon. (MTI) Getty Images Merkel nemmel szavazott Törvény az online gyűlölködés és álhírterjesztés ellen Hónapokig tartó viták után a német szövetségi parlament pénteken elfogadta a közösségi portálokon megjelenő jogsértő gyűlölködés és álhírterjesztés visszaszorításáról szóló törvényt. Az ellenzéki pártok, civil és szakmai szervezetek és informatikai vállalkozások által bírált jogszabály szerint a portálok üzemeltetői akár ötmillió euró (1,5 milliárd forint) pénzbüntetést kaphatnak, ha nem távolítják el idejében a jogsértő tartalmakat. A törvény alapján az üzemeltetőknek könnyen és közvetlenül elérhető panaszkezelő szolgálatot kell működtetniük, és a felhasználói bejelentéstől számított egy héten belül törölniük vagy elérhetetlenné kell tenniük a jogsértő tartalmakat, a „nyilvánvalóan jogsértő tartalmakat” pedig 24 órán belül kell eltávolítani vagy elérhetetlenné tenni. Ezzel megszűnik a „verbális ököljog” uralma - mondta a szavazás előtti vitában Heiko Maas igazságügyi miniszter, hozzátéve, hogy az utóbbi két évben 300 százalékkal növekedett az úgynevezett gyűlöletbűnözés a közösségi portálokon. (MTI) Észtország a külső uniós határok megerősítésére törekszik A szombaton kezdődő féléves soros európai uniós elnöksége alatt Észtország mindent megtesz annak érdekében, hogy az Európai Unió külső határainak védelmét fokozzák - jelentette ki Jüri Ratas észt miniszterelnök pénteken Tallinnban. Az Európai Bizottság elnökével, Jean-Claude Junckerrel tartott tájékoztatóján Ratas azt mondta, hogy a témáról már a jövő héten egyeztetnek az EU-tagországok belügyminiszterei, akik informális ülésen Tallinnban találkoznak majd. További kiemelt törekvésként említette az észt kormányfő, hogy javítsák az uniós együttműködést a migránsok kiinduló és tranzitországaival. Jean-Claude Juncker elnöki megbízatása egyik legnagyobb kihívásának nevezte a nemzetközi menekültválságot, és szolidaritásra szólította fel az uniós tagállamokat a bevándorlás miatt legsúlyosabban érintett Olaszországgal és Görögországgal. Hozzátette, hogy a jövő héten mindkét említett tagállam kormányfőjével tárgyal arról, hogyan tudja Brüsszel hatékonyabban támogatni őket. Azt a bírálatot ugyanakkor visszautasította, hogy az uniós végrehajtó testület kudarcot vallott a migrációs válság miatt leginkább rászoruló országok támogatásában. Észtország szombattól az év végéig viszi az EU soros elnökségét, most először tölti be ezt a pozíciót. Az említetteken kívül elnökségi prioritásai közé tartozik a nyitott és innovatív gazdaság megteremtése, a digitális fordulat, a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, valamint az Egyesült Királyság EU-ból való kilépéséről szóló tárgyalások előrevitele. A bizottsági elnök a sajtó előtt arról is beszélt, hogy a szélsőjobboldali erők megerősödése még mindig veszélyt jelent az Unió egységére. Ebben az összefüggésben külön üdvözölte Emmanuel Macron győzelmét a tavaszi franciaországi elnökválasztáson a Nemzeti Front jelöltjével szemben. (MTI/APA/Reuters/EFE) Hamburg hozhatja a csúcsformát Az év eleje óta, amióta Donald Trump megkezdte elnöki mandátumát, néhány intézkedés(e) feszültséget okozott az Egyesült Államok és Oroszország viszonyában, jóllehet az induláskor sokan abban reménykedtek, hogy ennek épp a fordítottja történik. Trump kampányígéretei és oroszbarát kijelentései alapján sokan ráadásul arra számítottak, hogy megválasztása esetén szinte azonnal leül tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, akinek a politikáját többször is dicsérte. Nem így történt. Eddig csak telefonon beszéltek egymással (igaz, már háromszor is), de személyesen nem találkoztak, jóllehet Trump már bő öt hónapja az USA vezetője. Azóta fogadta már Theresa May brit kormányfőt, Angela Merkel német kancellárt, Abe Sindzó japán miniszterelnököt, Hszi Csin-ping kínai államfőt, sőt két hónapja még az elől sem zárkózott el, hogy tárgyaljon Kim Dzsong Un északkoreai diktátorral. Időközben persze meggondolta magát. Elsősorban Phenjan fenyegetései és egy amerikai halála miatt, akinek valószínűleg az észak-koreai fogva tartása idején szerzett egészségkárosodás okozta a halálát, röviddel azután, hogy nemrég hazaengedték. Nem tudni azonban, miként vélekedik Trump jelenleg az orosz elnökről. Putyin ugyanis január vége óta többször is bírálta Washingtont. Például a Szíriával kapcsolatos magatartását, az Oroszországgal szemben bevezetett szankcióit, vagy épp az Ukrajnára és a Krím-félsziget státusára vonatkozó álláspontját. Putyin már áprilisban úgy ítélte meg, hogy Trump hivatalba lépése óta romlottak az orosz-amerikai kapcsolatok az előző elnök (vagyis Barack Obama) időszakához képest. Hogy mit és mennyit lehetne ezen változtatni, azt valószínűleg személyesen próbálják meg tisztázni. Talán már a jövő héten, a világ legfejlettebb ipari államait és legnagyobb feltörekvő országait összefogó G20-csoport július 7-én Hamburgban kezdődő kétnapos tanácskozásának a szünetében. A rendezvényen ugyanis mindketten részt vesznek, s úgy tűnik, szándékukban is áll külön megbeszélést folytatni, alighanem egy informális találkozó keretében. Az orosz-amerikai csúcstalálkozót hivatalosan még senki nem erősítette meg, de a legutóbbi nyilatkozatok arra utalnak, hogy folyamatban lehet az előkészítése. Az viszont már biztos, hogy a két ország külügyminisztere, Rex Tillerson és Szergej Lavrov négyszemközti megbeszélést tart a német városban. A Fehér Ház múlt pénteken lehetségesnek nevezte a Trumpkorszak első orosz-amerikai csúcsértekezletét, amelyre akkor kerülhet sor, ha a két fél együtt tud működni bizonyos problémák megoldásában, s megvan hozzá az akarat is. A hét elején a Kremlből azonnal meg is jött a válasz. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő kijelentette: „az orosz fél kész lesz a találkozónak arra a formájára, amely megfelel az amerikaiaknak, és fordítva”. Néhány nappal később az orosz külügyminiszter pedig már azt nyilatkozta, hogy Hamburgban valószínűleg létrejön a kapcsolatfelvétel a két elnök között. A vendéglátók is ebben érdekeltek - erősítette meg Sigmar Gabriel, a német diplomácia vezetője. ■ Sz. J.