Magyar Szó, 2019. április (76. évfolyam, 74-98. szám)

2019-04-01 / 74. szám

mm KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.rs­k/mfió Eram Vucic aláírta a bővítési nyilatkozatot Az EU bővítését, valamint a balkáni infrastruktúra-fejlesz­tést és energetikai programok megvalósítását támogató közös nyilatkozatot fogadtak el Románia, Bulgária, Görögország és Szerbia vezetői a hét végén Bukarestben. A Viorica Dancila román, Alekszisz Ciprasz görög és Bojko Boriszov bolgár kormányfő, valamint az Aleksandar Vucic szerb államfő által aláírt dokumentum szerint az Unió bővítését a csatla­kozni kívánó országok felkészültségének függvényében, a jogállamiság, a magántulajdon védelme és a kisebbségi jogok érvényesítése elvét szem előtt tartva kell folytatni. A találko­zón résztvevő kormányfők a reformok folytatására biztatták és támogatásukról biztosították Szerbiát, valamint üdvözölték a görög-macedón névvita lezárását, amely megnyitja az utat Észak-Macedónia EU-csatlakozása előtt. A „balkáni négyek” folytatni akarják erőfeszítéseiket a transzeurópai közlekedé­si hálózat (TEN-T) délkelet-európai kibővítése érdekében. Egyetértettek abban is, hogy a térség gázellátásának változatos­sága érdekében összekapcsolják egymás hálózatait, s együtt­működnek az észak-déli földgázfolyosó megépítése és üzembe helyezése érdekében. Jelzést kapott Erdogan Helyhatósági választásokat tartottak tegnap Törökországban, amelyek végeredményét csak később ismertetik. Az ország 81 tartományában 57 millió választásra jogosult állampolgár dönt­hetett arról, hogy kiket látna szívesen települése élén. A választá­sok jelzésértékűek Recep Tayyip Erdogan államfő és konzerva­tív-iszlamista kormánya számára. A közvélemény-kutatásokból az derül ki, hogy a kormánypárt főpolgármester-jelöltjei a két legfontosabb városban, Ankarában és Isztambulban, csak szoros versenyben győzhetnek, de akár el is bukhatnak. A végered­ményt alighanem a határozatlan szavazók döntötték el. A kampányban Erdogan élet-halál kérdésként állította be a szava­zást. Nem tévedett: egy szavazóhelyiségben kirobbant lövöldö­zésben két ember meghalt. Afgán gyerekek fulladtak az árvízbe Legalább 17 ember - köztük öt gyermek - meghalt, húsz megsé­rült, több pedig eltűnt az Afganisztán északi és nyugati tartomá­nyain végigsöprő heves esőzések és áradások következtében. A két térségre jelentős mennyiségű csapadék zúdult, ami több száz lakóházat is megrongált. Az árvizek a mezőgazdasági földeken is károkat okoztak, sőt a szomszédos Iránban is. A tálib lázadók eközben északkeleten és délen pusztítottak, szombaton ellenőr­zésük alá vonták Argandzs Han járási székhelyet. A harcokban a kormányerők legalább 12 tagja meghalt, öt társuk megsebesült. Az ország déli részében csak egy rendőrőrsre támadtak, ahol a biztonsági erők nyolc tagját ölték meg. A kelet-afganisztáni Gazni tartományban viszont súlyos harcok dúlnak több tele­pülésnél. Egyiknél - a tanórák idején - aknagránát csapódott be az általános iskolába, megölve legalább négy és megsebesít­ve 15 gyereket, továbbá két tanárt. Támadás érte Abdul-Rasid Dosztum afgán alelnök konvoját is az ország északi részében. A politikus egyik testőre életét vesztette, további kettő megsebe­sült. Ez már a harmadik támadás volt, amelyet az afgán alelnök élve megúszott. Az akciót a tálibok hajtották végre. Huszadszor már kevesen vonultak A kormány adó- és gazdaságpolitikája ellen tavaly november óta tiltakozó sárgamellényesek huszadszor vonultak utcára szombaton a franciaországi városokban, nagyobb társadal­mi igazságosságot és Emmanuel Macron államfő távozását is követelve. Az elmúlt hetek erőszakos megmozdulásai miatt a hatóságok betiltották a gyülekezéseket a városközpontok­ban. Sokan mégis megszegték az intézkedést. A több százezres megmozdulások ellenben már nem ismétlődtek meg. Ezúttal országosan sem voltak többen tízezernél, Párizsban legfel­jebb kétezren lehettek. Avignon belvárosában, a tiltás ellenére, többen is összegyűltek a főtéren és összecsaptak a biztonsá­giakkal. Bordeaux-ban könnygázzal oszlatták a rendőrök a belvárosban tiltakozókat. Késes támadót üldöznek Londonban Négy embert támadott és sebesített meg késsel 24 óra alatt a hét végén Észak-Londonban egy ismeretlen férfi. A rendőrség hajszát indított utána. Egyelőre annyit tudni, hogy az esetek összefüggnek, mivel mindegyik áldozatot hátulról támadott, illetve szúrt meg. Az első áldozat egy hölgy, akire még szom­baton csapott le az utcán. A nőt kritikus állapotban vitték kórházba. Néhány órával később a rendőröket már a következő sebesülthöz hívták, aki szerencsére nem volt életveszélyben. A harmadik sérültre, egy 23 éves férfira, tegnap hajnalban talál­tak rá a Seves Sisters metrómegállónál. Ő is kritikus állapot­ban volt, s a közelben késelhették meg. Az utolsó áldozathoz, aki szintén a hátán sebesült meg, tegnap délelőtt riasztot­ták a mentőket, válságos állapotban szállították kórházba. A rendőrség szerint nem terrormerényletekről van szó. (Forrás: MTI/Reuters/ AP/Hszinhua/ AFP/dpa) 2019. április 1., hétfő Meddig marad EU-tag az Egyesült Királyság? Továbbra is az EU teljes jogú tagja az Egyesült Királyság, jóllehet március 29- én lejárt a kilépés (Brexit) eredeti határ­ideje. Új dátum ugyan már van, ám az országban egyre nagyobb a bizonyta­lanság. Főleg azután, hogy a parlament harmadszor is elutasította a kormány és Brüsszel megállapodását a Brexit feltételrendszeréről. Londonnak immár április 12-éig kell jeleznie a Brexit-folyamat további menetével kapcsola­tos terveit. Brüsszelt arról is tájékoztatnia kell, hogy ha az új határidő meghosszabbítását is kéri, hajlandó-e részt venni a májusi európai parlamenti (EP-) választásokon. Előbb azonban az áprilisi Brexit-határidő esetleges meghosszabbítására kellene rábólin­tania az Unióban maradó 27 tagországnak. Erre a jövő hétre összehívott rendkívüli EU-csúcson kerülhet sor. A tagországok állam- és kormányfőinek soron kívüli találkozóját azok után jelentették be, hogy a brit parlament alsóháza múlt pénte­ken már harmadszor utasította el az EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő 585 oldalas megállapodást. Az egyezséget és a hozzá kapcsolódó - a jövőbeni kétoldalú kapcsolat­­rendszert egyelőre vázlatosan körvonalazó - politikai nyilatkozatot még tavaly novem­berben írta alá a Theresa May brit miniszter­elnök vezette szigetországi kormány és Brüsszel képviselője. May a kilépés június 30-áig történő elodázá­sát kérte. A minapi EU-csúcson született komp­romisszumos megoldás szerint a kiválás május 22-éig halasztható, ha a brit parlament az eredeti kilépési határidőig (vagyis március 29-éig) jóvá­hagyja a Brexit-megállapodást. Ellenkező eset­ben (aminek mindenki épp a tanúja) a brit EU- tagság már április 12-én megszűnhet, ráadásul megállapodás nélkül, rendezetlen körülmények között. Ennek viszont súlyos következményei lehetnek az Egyesült Királyságban, és az EU is „megérezné”. Ha az április 12-ei határidőig nincs előrelé­pés a Brexit-egyezmény elfogadása ügyében, és a May-kormány - jelenlegi álláspontját fenn­tartva - az EP-választásokon sem kíván részt venni, akkor ezen a határnapon a brit EU-tagság elvileg megállapodás nélkül véget is érhet. Ám a „papírok” nélküli, vagyis a rendezetlen körül­mények között történő válás lehetőségét a brit parlament már többször elutasította. Az április 12-éig hátralévő rövid idő alatt azonban már nincs idő a Brexit-megállapodás átdolgozására, sem új elfogadására, sem parla­menti megszavazására. Arról nem is beszélve, hogy Brüsszel nem hajlandó az egyezség újra­tárgyalására, sem megváltoztatására. A brit kormányfő szerint ebben a helyzetben más utat kell keresni a továbblépéshez. Nem említette azonban, hogy mik lehetnek ezek a megoldások. A Brexit további halasztásához viszont világosan megfogalmazott indokokra és a bennmaradó 27 tagország egyhangú jóvá­hagyására van szükség. May a hétvégén jelezte: ma a brit parlament alsóháza elé kerülnek a képviselők által saját kezdeményezésükre kidolgozott (mentő) javas­latok, s a jelenlévők megpróbálják eldönteni, hogy ezek közül melyiket lehetne elfogadni. Brüsszelben ugyanakkor úgy tudják, hogy May várhatóan alternatív tervet készít a rende­zett Brexit érdekében. A dokumentumot ismertetni szeretné az április 10-ei rendkí­vüli EU-csúcson. Emmanuel Macron francia államfő a hétvégén azt üzente, hogy London­nak a napokban „sürgősen be kell mutatnia egy alternatív tervet”. Az Európai Bizottság ehhez nem sok reményt fűz. Úgy véli, hogy immár a legvalószínűbb a megállapodás nélküli, azaz a no deal vagy kemény Brexit forgatókönyvének megvalósulása. (Szerkesz­tőségi összefoglaló) thelocal.de Londonban egyre türelmetlenebbek a Brexit-párti tüntetők A katonák lőttek, a tüntetők kézigránátokkal válaszoltak A gázai határnál lezajlott évfordulós tömegtüntetésen négy palesztin meghalt Palesztinok tízezrei vonultak a gázai­­izraeli határhoz szombaton a Hazatérés menete első évfordulóján, és összecsap­tak izraeli katonákkal. A helyi vörös­­kereszt szerint az összetűzésben négy palesztin - köztük két gyerek - meghalt, száz megsebesült. Egy éve tüntetnek hetente egyszer a paleszti­nok a gázai-izraeli határon. A tömeg azt szeretné elérni, hogy a palesztin menekültek és leszárma­zottaik visszatérhessenek azokra a területekre, amelyeket Izrael megalakulásakor felmenőik elhagyni kényszerültek. Követelik a Gázai­­övezet ellen 12 éve bevezetett izraeli blokád feloldását is. A Hazatérés menetének elnevezett akció része­ként, s az egyéves évforduló alkalmából, szomba­ton is sokan, az izraeli hadsereg szerint csaknem 40 ezren, gyűltek össze a közös határ gázai oldalán. Izraeli katonák könnygázzal és éles lőszerrel oszlat­ták a tüntetőket, akik kövekkel, kézigránátokkal és égő gumiabroncsokkal válaszoltak. A gázai egészségügyi minisztérium szerint a katonák agyonlőttek négy palesztint, köztük két gyereket, és százat megsebesítettek. A hadse­reg azonban arról számolt be, hogy a tiltakozás idején senki nem halt meg palesztin oldalon, ahol robbanószerkezetekkel dobálták meg a határkerítést. Gázában úgy tudják, hogy a tiltakozások egy esztendeje alatt több mint 260 palesztin vesz­tette életét és ezrek sebesültek meg. A 2018. március 30-án kezdődött Hazatérés menetének első évfordulóját megelőző napok­ban már nagy volt a feszültség a térségben: múlt hétfőn a Gázai-övezetből rakétát lőttek izrae­li területre, ahol hét személy sebesült meg. A Tel-Avivtól északra történt incidensre Izrael légicsapásokkal válaszolt és megerősítette a határőrizetet. Egyiptomi közvetítők egy ideje már az újabb vérontás megakadályozásán és azon fáradoznak, hogy Izrael enyhítse a Gázai-övezet ellen beve­zetett korlátozásokat. A Hamász és az Iszlám Dzsihád gázai iszlamista fegyveres szervezetek szerint sikerült előrehaladást elérni a fegyver­szüneti tárgyalásokon. A biztonság kérdése fő témája az áprilisi előrehozott izraeli parlamenti választás kampányában is. Elemzők úgy vélik, hogy a gázai helyzet kezelése kulcsfontosságú Benjamin Netanjahu miniszterelnök újravá­lasztása szempontjából. A több mint kétmillió palesztin többsége a Gázai-övezetben él, szegénységben és gyakran munka nélkül. Segélyszervezetek szerint a térség elszegényedésének fő oka a blokád. A tengerparti beékelődést a Hamász irányít­ja, amely az elmúlt évtizedben három háborút vívott Izrael ellen. Tel-Aviv szerint azért van szükség a palesztin terület köré vont biztonsági blokádra, hogy az Izraelt korábban rakétákkal támadó, a Hamász és a többi radikális iszlám szervezet ne jusson fegyverekhez. A zárlat ellenére mégis bejutnak fegyverek a területre, és rakéták is, amelyekből tegnap ötöt indítottak Izrael felé. A megtámadott válaszul tankokkal lőtte a Hamász állásait. (Forrás: MTI/Reuters/dpa/AFP/TASZSZ) Ferenc pápa nem emelne akadályokat A migráció ügye nem oldódik meg fizikai akadályok emelésével - jelentette ki marokkói látogatásának kezdetén, szombaton mondott beszédében Ferenc pápa, aki szerint a megoldást inkább a politikai békétlenség és társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek enyhítése jelenti. Hangsúlyozta: a menekültáradatra „soha nem jelent megoldást a fizi­kai akadályok emelése, sem a félelemkeltés másokban vagy a segítség megtagadása azoktól, akik jogosan törekszenek egy jobb életre maguk­nak és családtagjaiknak”. A római katolikus egyházfő a rabati Hasszán-torony előtt arról is beszélt a több ezer fős tömegnek, hogy a hazájukat kényszerből elhagyó, gyakran sanyarú sorsú embereket befogadó országoknak tudniuk kell: az idegenek a szegénység és a politikai zűrzavar miatt keltek útra. A pápa szombaton érkezett kétnapos látogatásra Marokkóba, ahol a repülőtéren VI. Mohamed király fogadta. Az egyházi vezető pápamobi­lon utazott a belvárosba, a marokkói uralkodó pedig fekete Mercedesben kísérte. Az úton egy ismeretlen férfi a királyt szállító járműhöz rohant, de a testőrök azonnal lefogták. Az uralkodó palotájában folytatott megbeszélésük után nyilat­kozatot írtak alá arról, hogy Jeruzsálem maradjon az emberiség közös öröksége - különösképpen a judaizmus, a kereszténység és az iszlám követői számára -, illetve a találkozás és békés együtt­élés helye, ahol érvényesülhet a kölcsönös tisztelet és párbeszéd. Ferenc pápa és VI. Mohamed később felkereste az uralkodó nevét viselő, az iszlám szélsőségességgel szembeni bástyaként számon tartott imámis­­kolát. Marokkó a radikális iszlám elleni küzdelem élharcosának tekinti magát, VI. Mohamed pedig rendszeresen bírálja az iszlám szent háborút, a dzsihádot. Úgy tartja, hogy a vallási szélsőségekkel szembeni küzde­lem egyetlen módja a tanulás. Szerinte mindaz, ami a terroristákban közös, az nem a vallás, hanem inkább annak semmibevétele. (Forrás: MTI/dpa/EFE/Reuters)

Next