Magyar Themis, 1873 (3. évfolyam, 1-55. szám)

1873-09-11 / 40. szám

Harmadik évfolyam. gyűlési tartama alatt naponként.I 40. szám. Budapest, September 11. 1873. Megjelenik minden csütörtökön; a „magyar jogász* MAGYAR •Előfizetési árak M­i­­ P­r­és rendeletek tára“ és a „Döntvények gyüjteménye“ 3$ CL­­U­ X mellékletekkel együttesen: egész évre 10 frt. jpg Wi jjsji fej félévre 5 frt. negyedév­e 2 frt 50 kr tPÜ |||8 I­r­I­Mw §39 W k Az előfizetési pénzek bérmentesen és vi­ga­dékról legczélszerűbben postautalvány utján. Szerkesztői iroda: kalap-utcza 0. sz. ^"^-^ETEM^S JOGI KÖZLÖNY Kiadó-hivatal: nádor-utcza 0. sz. J>í BUDA­ PESTI ÉS KOMÁROMI ÜGYVÉDI EGYLETEK KÖZLÖNYE, ÉS A MAGYAR­ JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. Külön mellékletek: „Döntvények gyűjteménye“ és ..Igazságügyi rendeltek és törvények tára“. Felelős szerkesztő : Dr. Siegmund Vilmos. Kiadó-tulajdonosok: Lágrády testvérek. 1" war-------"TSS--------—“vart 'lf|F V*f ~ a (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmentes • Ég­j|jj| | } fi | a „Magyar Themis“-re, az „Igazságügyi törvények A MAGYAR THEMIS, (mely hetenként egyszer, a jogászgyű­lés tartama alatt naponként jelenik meg), 1873. évi október* 1-én kezdi meg harmadévi minek folytán kérjük az folyamának negyedik évnegyedét előfizetéseket mielőbb megújí­tani, illetve az uj megrendeléseket idejekorán eszközöl­tetni, miután fölös számokat nem nyomatván, teljes pél­dányokkal nem szolgálhatnánk. Előfizetési díjak (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmentes szét­küldéssel .) A „Magyar Themisu-re, az „Igazságügyi törvények és rendeletek tárá­ra és a „Döntvények gyűjte­ményéb­e együttesen negyedévre : 2 frt. 50 kr., félévre 5 frt. (A „Döntvények gyüjteményé”-re ezentúl külön előfizetés nem fogadtatik el.) Az előfizetési pénzek bérmentesen és vidék­ről legczélszerűbben postautalvány útján kéretnek beküldetni. A „MAGYAR THEMIS“ kiadó­ h­ivatala (Budapest, Lipótváros, nádor-utcza 6. sz.) TARTALOM : A magyar kereskedelmi törvényjavaslat. Dr. Herich Károly. — Szemle. — Igazolás és lenyitás. Dr. Csacskó Imre. — A XI. német jogászgyülése, Dr. Kör­­ A magyar kereskedelmi törvényjavaslat. XIII. (Helyettesítés és segédszemélyzet.) Az eddigiekből kivehető volt, hogy törvény alakjába öntött praesumtiók iránt nem viseltetem nagy rokonszenvvel s ennélfogva a tervezett 56. czikkében fog­­lalt kitágítását a kereskedői utazó ha­táskörének is csak akkor tartanám az elmélet s a gyakorlat követelmé­nyeinek megfelelőnek, ha az a commis voyageur utazási c­z­é­l­j­a­i­n­a­k rendes keretén belül marad. Sem a czikk szö­vegéből, sem az indokolásból bizton ki nem vehető, váljon a keresk. utató fő­nöke bárminemű kintevő követelé­sének behajtására és azok tekintetében egyességek kötésére tekintessék-e feljo­gosítottnak vagy csupán az általa kö­tött adás-vevésekre terjedjen-e ki tágított hatásköre? Én ez utóbbi feltevést tar­tom egyedül czélszerűnek és indokolha­­tónak és óhajtanám, hogy a törvény ily értelemben világosan intézkedjék. A tervezet 51. czikke a n. k. t. egyik elismert hiányát helyesen pótolja, feljogosítván azt, ki boltban, nyílt áru­vagy raktárban alkalmazva van, nem csak oly eladások és átvételek eszköz­lésére, hanem oly fizetések átvé­telére is, melyek az ily helyeken rendesen történni szoktak. Az Ö2. czikk szerkesztésénél Apá­ezen intézkedés által a n. k. törvény e részbeni hiányát pótolja, mely utóbbi nem foglal magában intézkedést az iránt, hogy a meghatalmazás megszűnte harmadik személyek irányában mely időtől bír foganattal. Részemről Apáthy­­nak eljárását tökéletesen helyeslem, ha csakugyan a kereskedelmi meghatalma­zott kirendelésénél sem bejegyzés, sem közzététel nem kívántatik. Miután pe­dig czélszerűnek tartanám, hogy a ke­reskedelmi meghatalmazottat ép úgy le­hessen bejegyeztetni mint a czégvezetőt, úgy ennek elfogadása esetében az ily meghatalmazás megszűnte szintén a köz­zététel napjától bírna foganattal. Az ál­talam javasolt ezen kiegészítést külön­ben a gyakorlati élet, igaz, hogy a ke­resk. jegyzék mellőzésével amúgy­­ is szentesítette, mivel nemcsak már a rómaiak is szükségesnek tartották ily viszonynak kezdetét és megszűntét „pa­lám proscribere“, hanem azóta is a kellő kihirdetés általános szokásban maradt. „A főnök halála“ —folytatja az 55. ez. — sem a czégvezetés, sem a kereske­delmi meghatalmazás megszűntét nem vonja maga után.“ Ezen szabvány, melyre már volt szerencsém utalni, vi­lágos folyományát képezi azon többé­­kevésbé elismert elvnek, mely szerint az üzlet a főnök halálától független jog­­alanyisággal felruházandó. Uj Apáthy­­nak azon hozzáadása, hogy a keresk. meghatalmazás a főnök halálával csak akkor szűnik meg, ha világosan ennek életére adatott. Ezen intézkedésnek belső jogosultsága a keresk. meghatalma­zás korlátolhatásában czélszerűsége pe­dig abban rejlik, hogy a n. k. t. e részbeni hiánya sok controversiára adott alkalmat. A tervezet 56. czikke megegyez a n. k. t. 55. czikkével: „Ki mint czégve­zető vagy kereskedelmi meghatalmazott valamely kereskedelmi ügyletet köt a nélkül, hogy c­égvezetői jogositványnyal vagy kereskedelmi meghatalmazással birna, szintúgy a kereskedelmi megha­talmazott, ki az ügylet megkötésénél meghatalmazása határain túl *) megy,. nyey Ede. — Válasz Dr. Herczeg Károlynak. Rupp Imre. — Vegyesek: Különfélék. Kivonat a „Budapesti Közlönyéből. thynak figyelmét kikerülte azon szoros összefüggés, mely a n. k. t. 51. és 296. czikke közt fennáll. Apáthy rászalj­a ezen 51. czikket, el akar térni, jobbat, tehát újat mondani és anélkül, hogy tudná, ugyanazt állapítja meg, mi a n. t. 296. czikkében szintén foglaltatik. A tervezet 52. czikke ellen tehát nincs kifogás, a n. t. 51. czikkét pedig jó lesz felvenni, habár „a közönséges élet­ben“ mindenki tudja. A helyettesítés közvetlenségének megfelelőleg egész helyesen jelenti ki a tervezet 53. czikke, ép úgy, mint a n. k. t. 52. czikke: „Azon ügyletek ál­tal, melyeket a czégvezető vagy keres­kedelmi meghatalmazott a czégvezetés, illetőleg a meghatalmazásnak megfele­­lőleg főnöke nevébe­n köt, harma­dik személyek irányában kötelezve a főnök lesz, jogokat az szerez. Az, hogy az ügylet világosan a főnök nevében köttetett vagy a fennforgó körülmények szerint a szerződők akaratához képest a főnök nevében kötöttnek tekintendő, teljesen közönyös. A czégvezető vagy meghatalmazott és harmadik szemé­lyek közt a megkötött ügyletből sem jogok sem kötelezettségek nem keletkeznek.“ A czégvezető, valamint a kereske­delmi meghatalmazott kirendelése kizá­rólag egyéni bizalmon alapulván, he­lyesen mondja ki a tervezet 55. czikke megegyezőleg a n. k. t. 53. czikkével: „A czégvezető vagy kereskedelmi meg­hatalmazott főnöke beleegyezése nélkül a czégvezetést, illetőleg a meghatalmazást másra át nem ruházhatja.“ A tervezetnek 55. czikkében ismét több rendbeli újításra akadunk. Első bekezdése még ép úgy határozza meg a képviselési jog visszavonását, mint a n. t.: „A czégvezetés vagy kereskedelmi meghatlmazás a fenálló szolgálati vi­szonyból eredő jogok sérelme nélkül bármikor visszavonható.“ A második bekezdés uj, de már a czikkben foglalt azon szavai: „Harmadik szemé­lyek irányában a czégvezetés megszűnte a közzététel napjától (t. i. bir foganat­tal)“ csak mintegy bevezetésül szolgál­nak, hogy annál jobban tűnjék fel az ellentét, mely azok és a következők közt fenáljon: „a meghatalmazás meg­szűnte pedig az érvényesen történt vis­­­szavonás napjától bir foganattal.“ Apáthy ! *) Mert vagy mala fide vagy mint „falsus procura­tor“ cselekszik vagy főnökének utólagos beleegyezését reményű. Az első két esetben a teljes felelősség, az utóbbi­ban a risico nehezül vállalta.

Next