Magyar Themis, 1873 (3. évfolyam, 1-55. szám)
1873-09-11 / 40. szám
Harmadik évfolyam. gyűlési tartama alatt naponként.I 40. szám. Budapest, September 11. 1873. Megjelenik minden csütörtökön; a „magyar jogász* MAGYAR •Előfizetési árak Mi Prés rendeletek tára“ és a „Döntvények gyüjteménye“ 3$ CLU X mellékletekkel együttesen: egész évre 10 frt. jpg Wi jjsji fej félévre 5 frt. negyedéve 2 frt 50 kr tPÜ |||8 IrIMw §39 W k Az előfizetési pénzek bérmentesen és vigadékról legczélszerűbben postautalvány utján. Szerkesztői iroda: kalap-utcza 0. sz. ^"^-^ETEM^S JOGI KÖZLÖNY Kiadó-hivatal: nádor-utcza 0. sz. J>í BUDA PESTI ÉS KOMÁROMI ÜGYVÉDI EGYLETEK KÖZLÖNYE, ÉS A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. Külön mellékletek: „Döntvények gyűjteménye“ és ..Igazságügyi rendeltek és törvények tára“. Felelős szerkesztő : Dr. Siegmund Vilmos. Kiadó-tulajdonosok: Lágrády testvérek. 1" war-------"TSS--------—“vart 'lf|F V*f ~ a (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmentes • Égj|jj| | } fi | a „Magyar Themis“-re, az „Igazságügyi törvények A MAGYAR THEMIS, (mely hetenként egyszer, a jogászgyűlés tartama alatt naponként jelenik meg), 1873. évi október* 1-én kezdi meg harmadévi minek folytán kérjük az folyamának negyedik évnegyedét előfizetéseket mielőbb megújítani, illetve az uj megrendeléseket idejekorán eszközöltetni, miután fölös számokat nem nyomatván, teljes példányokkal nem szolgálhatnánk. Előfizetési díjak (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmentes szétküldéssel .) A „Magyar Themisu-re, az „Igazságügyi törvények és rendeletek tárára és a „Döntvények gyűjteményébe együttesen negyedévre : 2 frt. 50 kr., félévre 5 frt. (A „Döntvények gyüjteményé”-re ezentúl külön előfizetés nem fogadtatik el.) Az előfizetési pénzek bérmentesen és vidékről legczélszerűbben postautalvány útján kéretnek beküldetni. A „MAGYAR THEMIS“ kiadó hivatala (Budapest, Lipótváros, nádor-utcza 6. sz.) TARTALOM : A magyar kereskedelmi törvényjavaslat. Dr. Herich Károly. — Szemle. — Igazolás és lenyitás. Dr. Csacskó Imre. — A XI. német jogászgyülése, Dr. Kör A magyar kereskedelmi törvényjavaslat. XIII. (Helyettesítés és segédszemélyzet.) Az eddigiekből kivehető volt, hogy törvény alakjába öntött praesumtiók iránt nem viseltetem nagy rokonszenvvel s ennélfogva a tervezett 56. czikkében foglalt kitágítását a kereskedői utazó hatáskörének is csak akkor tartanám az elmélet s a gyakorlat követelményeinek megfelelőnek, ha az a commis voyageur utazási czéljainak rendes keretén belül marad. Sem a czikk szövegéből, sem az indokolásból bizton ki nem vehető, váljon a keresk. utató főnöke bárminemű kintevő követelésének behajtására és azok tekintetében egyességek kötésére tekintessék-e feljogosítottnak vagy csupán az általa kötött adás-vevésekre terjedjen-e ki tágított hatásköre? Én ez utóbbi feltevést tartom egyedül czélszerűnek és indokolhatónak és óhajtanám, hogy a törvény ily értelemben világosan intézkedjék. A tervezet 51. czikke a n. k. t. egyik elismert hiányát helyesen pótolja, feljogosítván azt, ki boltban, nyílt áruvagy raktárban alkalmazva van, nem csak oly eladások és átvételek eszközlésére, hanem oly fizetések átvételére is, melyek az ily helyeken rendesen történni szoktak. Az Ö2. czikk szerkesztésénél Apáezen intézkedés által a n. k. törvény e részbeni hiányát pótolja, mely utóbbi nem foglal magában intézkedést az iránt, hogy a meghatalmazás megszűnte harmadik személyek irányában mely időtől bír foganattal. Részemről Apáthynak eljárását tökéletesen helyeslem, ha csakugyan a kereskedelmi meghatalmazott kirendelésénél sem bejegyzés, sem közzététel nem kívántatik. Miután pedig czélszerűnek tartanám, hogy a kereskedelmi meghatalmazottat ép úgy lehessen bejegyeztetni mint a czégvezetőt, úgy ennek elfogadása esetében az ily meghatalmazás megszűnte szintén a közzététel napjától bírna foganattal. Az általam javasolt ezen kiegészítést különben a gyakorlati élet, igaz, hogy a keresk. jegyzék mellőzésével amúgy is szentesítette, mivel nemcsak már a rómaiak is szükségesnek tartották ily viszonynak kezdetét és megszűntét „palám proscribere“, hanem azóta is a kellő kihirdetés általános szokásban maradt. „A főnök halála“ —folytatja az 55. ez. — sem a czégvezetés, sem a kereskedelmi meghatalmazás megszűntét nem vonja maga után.“ Ezen szabvány, melyre már volt szerencsém utalni, világos folyományát képezi azon többékevésbé elismert elvnek, mely szerint az üzlet a főnök halálától független jogalanyisággal felruházandó. Uj Apáthynak azon hozzáadása, hogy a keresk. meghatalmazás a főnök halálával csak akkor szűnik meg, ha világosan ennek életére adatott. Ezen intézkedésnek belső jogosultsága a keresk. meghatalmazás korlátolhatásában czélszerűsége pedig abban rejlik, hogy a n. k. t. e részbeni hiánya sok controversiára adott alkalmat. A tervezet 56. czikke megegyez a n. k. t. 55. czikkével: „Ki mint czégvezető vagy kereskedelmi meghatalmazott valamely kereskedelmi ügyletet köt a nélkül, hogy cégvezetői jogositványnyal vagy kereskedelmi meghatalmazással birna, szintúgy a kereskedelmi meghatalmazott, ki az ügylet megkötésénél meghatalmazása határain túl *) megy,. nyey Ede. — Válasz Dr. Herczeg Károlynak. Rupp Imre. — Vegyesek: Különfélék. Kivonat a „Budapesti Közlönyéből. thynak figyelmét kikerülte azon szoros összefüggés, mely a n. k. t. 51. és 296. czikke közt fennáll. Apáthy rászalja ezen 51. czikket, el akar térni, jobbat, tehát újat mondani és anélkül, hogy tudná, ugyanazt állapítja meg, mi a n. t. 296. czikkében szintén foglaltatik. A tervezet 52. czikke ellen tehát nincs kifogás, a n. t. 51. czikkét pedig jó lesz felvenni, habár „a közönséges életben“ mindenki tudja. A helyettesítés közvetlenségének megfelelőleg egész helyesen jelenti ki a tervezet 53. czikke, ép úgy, mint a n. k. t. 52. czikke: „Azon ügyletek által, melyeket a czégvezető vagy kereskedelmi meghatalmazott a czégvezetés, illetőleg a meghatalmazásnak megfelelőleg főnöke nevében köt, harmadik személyek irányában kötelezve a főnök lesz, jogokat az szerez. Az, hogy az ügylet világosan a főnök nevében köttetett vagy a fennforgó körülmények szerint a szerződők akaratához képest a főnök nevében kötöttnek tekintendő, teljesen közönyös. A czégvezető vagy meghatalmazott és harmadik személyek közt a megkötött ügyletből sem jogok sem kötelezettségek nem keletkeznek.“ A czégvezető, valamint a kereskedelmi meghatalmazott kirendelése kizárólag egyéni bizalmon alapulván, helyesen mondja ki a tervezet 55. czikke megegyezőleg a n. k. t. 53. czikkével: „A czégvezető vagy kereskedelmi meghatalmazott főnöke beleegyezése nélkül a czégvezetést, illetőleg a meghatalmazást másra át nem ruházhatja.“ A tervezetnek 55. czikkében ismét több rendbeli újításra akadunk. Első bekezdése még ép úgy határozza meg a képviselési jog visszavonását, mint a n. t.: „A czégvezetés vagy kereskedelmi meghatlmazás a fenálló szolgálati viszonyból eredő jogok sérelme nélkül bármikor visszavonható.“ A második bekezdés uj, de már a czikkben foglalt azon szavai: „Harmadik személyek irányában a czégvezetés megszűnte a közzététel napjától (t. i. bir foganattal)“ csak mintegy bevezetésül szolgálnak, hogy annál jobban tűnjék fel az ellentét, mely azok és a következők közt fenáljon: „a meghatalmazás megszűnte pedig az érvényesen történt visszavonás napjától bir foganattal.“ Apáthy ! *) Mert vagy mala fide vagy mint „falsus procurator“ cselekszik vagy főnökének utólagos beleegyezését reményű. Az első két esetben a teljes felelősség, az utóbbiban a risico nehezül vállalta.