Magyar Themis, 1876 (7. évfolyam, 1-54. szám)
1876-01-13 / 2. szám
Előfizetési felhívás MAGYAR THEMIS 1876-iki hatodik évfolyamára. A szerkesztőség a külmunkatársak egyes értekezéseinek és különösen a gyakorlati irányt szem előtt tartó dolgozatainak közlése mellett — úgy mint eddig, ezentúl is — különös gondot fordit a lap állandó rovatainak minél érdekesebb és változatosabb összeállítására és az ügyvédi érdekek képviseletére. Állandó rovatok: a „Szemle“, mely kritizáló modorban rövid és szabatos értesítéseket nyújt a bel- és külföld jogéletébe vágó eseményekről, valamint a hazai és külföldi lapok érdekesebb czikkeiről; a „bel- és külföldi jogesetek“ rovata, mely a gyakorlat terén felmerülő érdekesebb peresetek ismertetésére és egyes kiválóbb esetekben a keletkezett bírói határozatok tudományos és tárgyilagos bírálatára van szánva ; a „könyvészet“, melyben úgy a bel-, mint a külföldi jogi irodalom termékei beszéltetnek meg; az „ügyvédi és közjegyzői kamarákból“ czimeű rovat, mely a kamarák hivatalos közleményei mellett a kamarai ügykör összes mozzanatait felöleli ; az „egyleti közlemények“, melyek a jogi egyletek működésének teljes és kimentő képét nyújtják; a „különfélék“ rovata, mely a hazai és külföldi jogélet kisebb horderejű eseményeinek tárházát képezi, és végre a „tárcza“, mely a könynyebb genre-ban tartott munkálatoknak van fenntartva. A »Budapesti Közlöny« árverési, igénykereseti, csőd- és pályázati hirdetményeinek ügyvédi használatra összeállított kivonatán kívül e lap a döntvények gyűjteményében egy önálló,külön beköthető mellékletet nyújt,melyben a semmitőszéknek és a legfőbb ítélőszéknek (ez utóbbinak úgy polgári-, mint kereskedelmi váltó-,csőd-,úrbéri és bűnügyekben hozott) elvi határozatai, különösen pedig az ügyvédek ellen felmerülő fegyelmi esetekben hozott legfőbb ítélőszéki határozatok mellett az illető jogesetek gondosan összeállított vázlatban is közöltétnek. Szintén külön beköthető mellékletül kapják előfizetőink az igazságügyi rendeletek tárát. Előfizetési díjak (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmentesszétküldéssel): „a Magyar Themis“, az „Igazságügyi rendeletek tára“ és a „Döntvények gyűjteménye“ együttesen negyedévre 2 frt 50 kr., félévre 5 frt, egész évre 10 frt. Az előfizetési pénzek bérmentesen és vidéken postautalvány utján kéretnek beküldetni. A „Magyar Themis“ kiadó hivaala, az »Atheneum«, Budapest IV., barátok tere 7. sz 2. szárr. Budapest, 1876. január 13. Néhány szó a polgári perrendtartás 287. §-áról. (t. .) Most midőn gyakorlati és elméleti jogászaink figyelmét és idejét a kereskedelmi törvény majdnem teljesen absorbeálja, és vita folytattatik ezen törvény alkalmazásáról és határozmányairól élő szóval és a sajtóban egyaránt, legyen szabad pár percnyi elmélkedést szentelni egy elrejtve virágzó kis törvényszakasznak, mely nekünk felette fontosnak tűnik fel. Időszerű pedig a kérdés megpendítése különösen azon körülménynél fogva, hogy most tárgyalások fognak folytattatni a törvénykezési rendtartás revisiója tárgyában, s óhajtanók, hogy ezen alkalommal figyelembe vétessenek azon botlások, melyeket a gyakorlati élet a jelenleg fenálló törvény alkalmazásában feltüntetett. Értem a polgári törvénykezési rendtartás 287. §-ának azon határozmányát, mely következőleg hangzik: »Két egyező ítélet ellen beadott felebbezés nem gátolja a végrehajtást.« Rövidke mondat, de nagy horderejű. Úgy látszik, e határozat azért vétetett fel törvényünkbe, mert ez másutt is így van. Nem vétetett tekintetbe az, hogy a viszonyok,melyek közt törvény alkalmaztatik, másutt mások, mint nálunk. Bíróságaink az alsóbb fórumokban legnagyobb akadályai annak, hogy az említett szakasz határozmánya viszonyaink közt üdvös alkalmazású legyen. Védi tán a hitelező érdekeit, de sújtja egyúttal — a legtöbb esetben igazságtalan módon — az adóst. Távol van tőlünk, hogy bírói karunkat a legtávolabbról is sérteni kívánnék. Új bírósági organisatiónk, tekintve azon rövid időt, mely óta működik, tekintve azt, hogy különösen az első folyamodásos bíróságok új erőket voltak kénytelenek kiművelni, teljes elismerésünket bírja. De ezt csak általánosságban mondjuk, és nem absolute, hanem csak relatíve kívánjuk értetni. Mert mi tagadás benne, — hiszen tapasztaltuk azt akárhányszor — a fölületesség uralkodik sok helyen, s a munkával való túlhalmozottság még a felebbezési bíróságoknál is megtenni szokott gyümölcseit. De visszatérünk kiindulási pontunkra. A pprt. 287. §-ának említett határozmánya sok bajnak eredete. Nem egyszer történt, és fog történni még ezentúl is elégszer, hogy két teljesen egybehangzó ítélet a legfőbb ítélőszék által teljesen megváltoztatik. Ha már most a másodbírósági Ítélet kihirdetése illetve közlése után a hitelező a feltétlenül marasztaló első folyamodású ítélet közlése után bírósági kezekhez letett pénzösszeget zsebre dugja, azzal kénye-kedve szerint bánik, vagyonát másra átruházza, stb., a legfőbb ítélőszéknek a két első bírósági ítéletet megváltoztató határozata az állítólagos adósnak vajmi keveset használhat, és visszárverés esetén a hitelezőnek, ki a letéve volt pénzt zsebre dugta, nyomát ütheti. Nem volna-e ily körülmények közt czélszerűbb és mindkét perlekedő fél jogait igazságosabban szem előtt tartó eljárás, ha az említett 287. §-nak csak első mondata tartatnék fen, amennyiben az ítélet ellen törvényes időben beadott felebbezés az ügy végképi befejeztéig halasztó joghatálylyal bírjon. Ismerjük az emelhető ellenvetéseket: a hosszú perusról, a hitelezőknek szükségtelen és szándékos zaklattatásairól, azoknak kijátszásáról és több efféle. De nem osztjuk ezeket. Az első feltétlen ítélet után az adós részéről vagy letétetik bírói kezekbe a per substratumának megfelelő összeg, vagy nem tétetik le. Az első esetben biztosítva van a hitelező úgyis, és ha az alatt, míg pere a két első fórum hosszú útján áthaladt, követelése nem ment veszendőbe, úgy bizonyára azon aránylag rövid idő, mely az ügynek a legfőbb ítélőszék általi elintéztetéséhez szükséges,csorbát jogaiban nem ejt.Ha pedig az adós nem teszi le a pénzt — vagy azért, mert nem akarja, vagy mert nem bírja, úgy az igazság nem sértetik meg az által, ha a hitelező 3 vagy 4 héttel később fog fog hatni azon intézkedésekhez, melyeket neki a törvény enged arra, hogy a bíróság által jogerejűleg konstatált követelését behajthassa. Azt mindenki kénytelen lesz megengedni, hogy a haszon, mely a nyertes fél részére abból támad, hogy 3—4 héttel előbb jut követeléséhez, mint jutna akkor, ha a 287. §-a e tekintetben nem intézked (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmentva ! I n—v—m—¥ m— f ■ 1 ■ ■ ■ , 1 I ■ l 1 a .Magyar Themis“-re, az „Igazságügyi rendeletek tára“ A kéziratok a szerkesztéshez, a megrendelők és | | ■ | A %/■ Síiffint A"?»» Hatodik, évfolyam. Megjelenik minden csütörtökön: amagyar jogász- MAGYAR Előfizetési árak reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendők. H H^B ^B / HH . negyedévre 2 forint 50 kr. gyűlés*4 tartalma alatt naponként ' ^B ^B * A I ^B ^B K ¥ Az előfizetési pénzek bérmentesen, vidékről pedig ■ ^B X. B Bv legczélszerűbben postautalvány utján küldenek. Szerkesztőség : V. fiádor-utcza 13. sz. Kiadóhivatal: IV. barátok tere 7. sz. EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA, AZ UNGVÁRI ÜGYVÉD-EGYLET, VALAMINT A BUDAPESTI ÜGYVÉDJELÖLTEK ÉS JOGGYAKORNOKOK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE.Külön mellékletek: a „*~) öntvények gyűjteménye," és az „Igazságügyi rendeletek tára." Laptulajdonos : Dr. Siegrtrund Vilmos. Felelős szerkesztő : Dr. Fayer László. Kiadó : az »Athenaeum«. TARTALOM: Néhány szó a polg. perrendtartás 287. §.-ához. — Lehet-e a közjegyzői törvény életbelépte előtt magánokiratba foglalt házassági szerződés alapján jelenleg zálogjogi bekebelezést elrendelni ? Dr. Markó Sándor kir. közjegyzőtől Rozsnyón. — A kereskedelmi, avagy a váltó-eljárás alá tartoznak-e a kereskedelmi utalányokból eredő perek ? Dr. ül Imánn Sándor ügyvédtől Budapesten. — Szemle. (A közjegyzői kényszer.) — Tár ez a. (Szalay László »Temise«.) — Még egyszer : Büntethető-e az árveréseknél való összejátszás IPdA-s. — Jogesetek. (Eltérő indokolások.) — Könyvészet. (A magyar polgári anyagi magánjog rendszere. Irta Suhajda János.) — Egyleti hirek. — Az ügyvédi kamarákból. (A budapesti, kecskeméti, temesvári, debreczeni, sz.-fehérvári és gyulafehérvári ügyvédi kamara köréből.) — Különfélék. (Egy budapesti közjegyző körlevele A kereskedelmi törvénykönyv kiadása. Legközelebbi csődbejelentési határidők.) — Kivonat a »Budapesti Közlöny »-ből.(Pályázatok. — Csődök. — Csődmegszüntetések. — Igénykeresetek. — Árverések.) — Külön melléklet : A »Döntvények gyűjteményé«-nek egy éve.