Magyar Themis, 1876 (7. évfolyam, 1-54. szám)

1876-01-13 / 2. szám

Előfizetési felhívás MAGYAR THEMIS 1876-iki hatodik évfolyamára. A szerkesztőség a külmunkatársak egyes érte­kezéseinek és különösen a gyakorlati irányt szem előtt tartó dolgozatainak közlése mellett — úgy mint eddig, ezentúl is — különös gondot fordit a lap állandó rovatainak minél érdekesebb és válto­zatosabb összeállítására és az ügyvédi érdekek képviseletére. Állandó rovatok: a „Szemle“, mely kritizáló modorban rövid és szabatos értesí­téseket nyújt a bel- és külföld jogéletébe vágó ese­ményekről, valamint a hazai és külföldi lapok ér­dekesebb czikkeiről; a „bel- és külföldi jogese­tek“ rovata, mely a gyakorlat terén felmerülő érdekesebb peresetek ismertetésére és egyes kivá­lóbb esetekben a keletkezett bírói határozatok tudományos és tárgyilagos bírálatára van szán­va ; a „könyvészet“, melyben úgy a bel-, mint a külföldi jogi irodalom termékei beszéltetnek meg; az „ügyvédi és közjegyzői kamarákból“ czimeű rovat, mely a kamarák h­i­v­a­t­al­o­s közleményei mellett a kamarai­ ügykör összes mozzanatait fel­öleli ; az „egyleti közlemények“, melyek a jogi egyletek működésének teljes és kimentő képét nyújtják; a „különfélék“ rovata, mely a hazai és külföldi jogélet kisebb horderejű eseményeinek tárházát képezi, és végre a „tárcza“, mely a köny­­nyebb genre-ban tartott munkálatoknak van fenn­tartva. A »Budapesti Közlöny« árverési, igény­kereseti, csőd- és pályázati hirdetményeinek ügy­védi használatra összeállított kivonatán kívül e lap a döntvények gyűjteményében egy önálló,külön beköthető mellékletet nyújt,mely­ben a semmitőszéknek és a legfőbb ítélőszék­­nek (ez utóbbinak úgy polgári-, mint kereskedel­mi v­áltó-,csőd-,úrbéri és bűnügyekben hozott) elvi határozatai, különösen pedig az ügy­védek ellen felmerülő fegyelmi esetekben hozott legfőbb ítélőszéki határozatok mellett az illető jogesetek gondosan összeállított vázlatban is közöltétnek. Szintén külön be­köthető mellékletül kapják előfizetőink az igazságügyi rendeletek tárát. Előfizetési díjak (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmentes­­szétküldéssel): „a Magyar Themis“, az „Igazságügyi rendeletek tára“ és a „Döntvények gyűjteménye“ együttesen negyedévre 2 frt 50 kr., félévre 5 frt, egész évre 10 frt. Az előfizetési pénzek bérmentesen és vidék­­e­n postautalvány utján kéretnek beküldetni. A „Magyar Themis“ kiadó­ hivaala,­­ az »Atheneum«, Budapest IV., barátok­ tere 7. sz 2. szárr­. Budapest, 1876. január 13. Néhány szó a polgári perrendtartás 287. §-áról. (t. .­) Most midőn gyakorlati és elmé­leti jogászaink figyelmét és idejét a keres­kedelmi törvény majdnem teljesen absor­­beálja, és vita folytattatik ezen törvény alkalmazásáról és határozmányairól élő szó­val és a sajtóban egyaránt, legyen szabad pár perc­nyi elmélkedést szentelni egy el­rejtve virágzó kis törvényszakasznak, mely nekünk felette fontosnak tűnik fel. Idő­szerű pedig a kérdés megpendítése különö­sen azon körülménynél fogva, hogy most tárgyalások fognak folyta­ttatni a törvény­kezési rendtartás revisiója tárgyában, s óhajtanók, hogy ezen alkalommal figye­lembe vétessenek azon botlások, melyeket a gyakorlati élet a jelenleg fenálló törvény alkalmazásában feltüntetett. Értem a pol­gári törvénykezési rendtartás 287. §-ának azon határozmányát, mely következőleg hangzik: »Két egyező ítélet ellen beadott felebbezés nem gátolja a végrehajtást.« Rövidke mondat­, de nagy horderejű. Úgy látszik, e határozat azért vétetett fel törvé­nyünkbe, mert ez másutt is így van. Nem vétetett tekintetbe az, hogy a viszonyok,­­melyek közt törvény alkalmaztatik, másutt mások, mint nálunk. Bíróságaink az alsóbb fórumokban legnagyobb akadályai annak, hogy az említett szakasz határozmánya vi­szonyaink közt üdvös alkalmazású legyen. Védi tán a hitelező érdekeit, de sújtja egy­úttal — a legtöbb esetben igazságtalan mó­don — az adóst. Távol van tőlünk, hogy bírói karun­kat a legtávolabbról is sérteni kívánnék. Új bírósági organisatiónk,­­ tekintve azon rövid időt, mely óta működik, tekintve azt, hogy különösen az első folyamodásos bíró­ságok új erőket voltak kénytelenek kimű­velni, teljes elismerésünket bírja. De ezt csak általánosságban mondjuk, és nem ab­solute, hanem csak relatíve kívánjuk értetni. Mert mi tagadás benne, — hiszen tapasz­taltuk azt akárhányszor — a fölületesség uralkodik sok helyen, s a munkával való túlhalmozottság még a felebbezési bírósá­goknál is megtenni szokott gyümölcseit. De visszatérünk kiindulási pontunkra. A pprt. 287. §-ának említett határozmánya sok bajnak eredete. Nem egyszer történt, és fog történni még ezentúl is elégszer, hogy két teljesen egybehangzó ítélet a legfőbb ítélőszék által teljesen megváltoztatik. Ha már most a másodbírósági Ítélet kihirdetése illetve közlése után a hitelező a feltétlenül marasztaló első folyamodású ítélet közlése után bírósági kezekhez letett pénzösszeget zsebre dugja, azzal kénye-kedve szerint bánik, vagyonát másra átruházza, stb., a legfőbb ítélőszéknek a két első bírósági ítéle­tet megváltoztató határozata az állítólagos adósnak vajmi keveset használhat, és vissz­­árverés esetén a hitelezőnek, ki a letéve volt pénzt zsebre dugta, nyomát ütheti. Nem volna-e ily körülmények közt czélszerűbb és mindkét perlekedő fél jogait igazságosabban szem előtt tartó eljárás, ha az említett 287. §-nak csak első mondata tartatnék fen, a­mennyiben az ítélet ellen tör­vényes időben beadott felebbe­zés az ügy végképi befej­eztéig halasztó j­ogha­tálylyal bírjon. Ismerjük az emelhető ellenvetéseket: a hosszú perusról, a hitelezőknek szükség­telen és szándékos zaklattatásairól, azoknak kijátszásáról és több efféle. De nem osztjuk ezeket. Az első feltétlen ítélet után az adós részéről vagy letétetik bírói kezekbe a per substratumának megfelelő összeg, vagy nem tétetik le. Az első esetben biztosítva van a hitelező úgyis, és ha az alatt, míg pere a két első fórum hosszú útján átha­ladt, követelése nem ment veszendőbe, úgy bizonyára azon aránylag rövid idő, mely az ügynek a legfőbb ítélőszék általi elin­­téztetéséhez szükséges,csorbát jogaiban nem ejt.Ha pedig az adós nem teszi le a pénzt — vagy azért, mert nem akarja, vagy mert nem bírja, úgy az igazság nem sértetik meg az által, ha a hitelező 3 vagy 4 héttel később fog fog hatni azon intézkedésekhez, melye­ket neki a törvény enged arra, hogy a bíróság által jogerejűleg konstatált követe­lését behajthassa. Azt mindenki kénytelen lesz megen­gedni, hogy a haszon, mely a nyertes fél részére abból támad, hogy 3—4 héttel előbb jut követeléséhez, mint jutna akkor, ha a 287. §-a e tekintetben nem intézked­ (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmentva ! I n—v—m—¥ m— f ■ 1 ■ ■ ■ , 1 I ■ l 1 a .Magyar Themis“-re, az „Igazságügyi rendeletek tára“ A kéziratok a szerkesztéshez, a megrendelők és | | ■ | A %/■ Síi­ffint A"?»» Hatodik, évfolyam. Megjelenik minden csütörtökön: a­­magyar jogász- MAGYAR Előfizetési árak reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendők. H H^B ^B / H­H . negyedévre 2 forint 50 kr. gyűlés*4 tartalm­a alatt naponként ' ^B ^B * A I ^B ^B K ¥ Az előfizetési pénzek b­é­r­m­e­n­t­e­s­en, vidékről pedig ■ ^B X. B Bv l­egczélszerűbben postautalvány utján küldenek. Szerkesztőség : V. fiádor-utcza 13. sz. Kiadó­hivatal: IV. barátok tere 7. sz. EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA, AZ UNGVÁRI ÜGYVÉD-EGYLET, VALAMINT A BUDAPESTI ÜGYVÉDJELÖLTEK ÉS JOGGYAKORNOKOK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE.­­Külön mellékletek: a „*~) öntvények gyűjteménye," és az „Igazságügyi rendeletek tára." Laptulajdonos : Dr. Siegrtrund Vilmos. Felelős szerkesztő : Dr. Fayer László. Kiadó : az »Athenaeum«. TARTALOM: Néhány szó a polg. perrendtartás 287. §.-ához. — Lehet-e a közjegyzői törvény életbelépte előtt magánokiratba foglalt házassági szerződés alapján jelenleg zálogjogi bekebelezést elrendelni ? Dr. Markó Sándor kir. közjegyzőtől Rozsnyón. — A kereskedelmi, avagy a váltó-eljárás alá tartoznak-e a kereskedelmi uta­lányokból eredő perek ? Dr. ül Imán­n Sándor ügyvédtől Budapesten. — Szemle. (A közjegyzői kényszer.) — Tár ez a. (Szalay László »Temise«.) — Még egyszer : Büntethető-e az árveréseknél való összejátszás IP­dA-s. — Jogesetek. (Eltérő indokolások.) — Könyvészet. (A magyar polgári anyagi magánjog rendszere. Irta Suhajda János.) — Egyleti hirek. — Az ügyvédi kamarákból. (A budapesti, kecskeméti, temesvári, debreczeni, sz.-fehérvári és gyula­fehérvári ügyvédi kamara köréből.) — Különfélék. (Egy budapesti közjegyző körlevele A kereskedelmi törvénykönyv kiadása. Legközelebbi csőd­bejelentési határidők.) — Kivonat a »Budapesti Közlöny »-ből.(Pályázatok. — Csődök. — Csődmegszüntetések. — Igénykeresetek. — Árverések.) — Külön mel­­léklet : A »Döntvények gyűjteményé«-nek egy éve.

Next