Magyar Turista Élet, 1940 (8. évfolyam, 1-22. szám)
1940-01-15 / 1. szám
Turisták Lapja Szerkesztése, Bp.VIII.József u.23. VilI. évfolyam. 1. szám Egyes számára 24 fillér. 1940. január 15. MAGYAR TURISTA ÉLET fi MAGYAR TURISTÁK, SZIKLAMÁSZÓK, BARLANGKUTATÓK, SÍELŐK, VIXENDEZŐK, ÜDÜLÖK, FÜRDŐZÖK, ÉS TURAEVEZŐSÖK FÜGGETLEN LAPJA Megjelenik havonta kétszer Július-augusztus havában egyszer A MAGYAR TURISTA SZÖVETSÉG KIRÁNDULÁS ÉS TÚRA ÜGYEINEK MEGBÍZOTTJA Szerkesztőég és kiadóhivatal: Budapest, Vili., Rákóczi út 53, Telefon: 131—470. Csekkszámla szám 43.336 A magyar térkép regénye A polgári életben talán senki sem tudja annyira értékelni a térkép jelentőségét, mint a turista, akinek úttalan utakon is az iránytű mellett a leghűségesebb és legbiztosabb kalauza a jó térkép. A magyar térképnek valósággal életregényét tárja elénk az a kiállítás, amely december végén nyílt meg az Esterházy utca és a Sándor utca sarkán lévő Zichy-palotában Húsz éves csendes, de tevékenységben gazdag munka után a Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet lép itt a nyilvánosság elé, hogy beavasson mindenkit a térképkészítés rejtelmeibe. A Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézetről valóban elmondhatjuk, hogy a semmiből lett. S a trianoni megszorítások közepette, amikor titokban, más néven kellett dolgoznia, szívós kitartással és törhetetlen akarattal olyat alkotott, amelyre mindenki büszkén tekinthet. Vitéz Somogyi Endre vezérkari ezredes, az intézet kitűnő parancsnoka mondotta a turista sajtó képviselőinek a kiállítás bemutatásakor : — A térkép jelentősége, különösen katonai vonatkozásban rendkívül megnövekedett az utóbbi időben s a térképészet terén elért eredmények ma már körülbelül az emberi teljesítőképesség határán mozognak. Mi ennek megfelelő készséggel és szeretettel dolgozunk feladatunk teljesítésén. Elmondotta még Somogyi ezredes, hogy az intézet mindenkinek, így a turistáknak is a legnagyobb készséggel áll rendelkezésre, szívesen fogad minden ötletet, ami az egyetemes magyar érdeket és a térképezés érdekeit szolgálja. Készül Kárpátalja turista térképe, amit csak akkor fognak kiadni, ha az arra hivatott szervek megállapítják, hogy az mindenben megfelel a célnak. Mindaz, amit a kiállításon láttunk, megerősítette GYÁI ezeket a megállapításokat. Turistának, aki úgyszólván mindig közvetlen kapcsolatban áll a tájjal, nem tudunk elképzelni érdekesebb időtöltést a világváros kőrengetegében, mint elbarangolni ennek a kiállításnak a termeiben. Itt látjuk a legrégibb magyar térképeket, közöttük elsősorban Bakócz hercegérsek titkárának, Lázár deáknak 1528-ból való térképét, majd Müller János Kristóf 1709-ből származó magyarországi térképrajzát. Minden kezdetlegességük ellenére felhasználták ezeket a térképeket a külföldi térképkészítők is s nem egyszer groteszk helyzetet teremtettek ezzel a térképezés terén. Kevesen tudják, hogy egy magyar ember már akkor felvett a felmérésnél kezdő meridiánt, amikor a Greenwich-i még nem volt meg. Nikovinyi Sámuel Pozsony határának felmérésénél már 1735-ben alkalmazta a kezdő meridiánt. A kiállítás nemcsak a magyar térképészet történetét és hatalmas fejlődését tárja elénk, hanem propaganda szempontból is nagy a jelentősége. Különböző feliratok igyekeznek érzékeltetni, hogy mi a kötelessége a nagyközönségnek a szabadban elhelyezett térképészeti műtárgyakkal szemben. Ebbe a propagandamunkába a turistáknak is be kell kapcsolódniuk. Nem elég, ha ők tudják, hogy ,,a háromszögelési kő a nemzet vagyona“, hanem ezt a megállapítást terjeszteniük kell. Legyenek ők elsősorban védői a háromszögelési köveknek, a különböző magassági pontoknak és gúláknak az esztelen és tudatlan rombolókkal szemben. Egy másik helyen azt olvastuk, hogy a változásokat nemcsak a hivatalos hatóságok, amelyeknek ez kötelességük, hanem a magánemberek is beküldhetik az intézetnek. A természetet felkereső turista, aki elsősorban veszi észre a változásokat, hazafias feladatot vállal akkor, ha bejelentéseivel, felvilágosításaival ESÜLET rj I