Magyar Ujság, 1871. március (5. évfolyam, 49-74. szám)
1871-03-26 / 71. szám
7-ik szám. Kedd. márczius 28. V-ik évfolyam 1871. Előfizetési ar Iiélyben l.egész kr# 2' ft — kr Fél évre 10 „ — „ Negyedévi« 5 „ — , 1 .gy hóra . 1 „ 70 „MAGYAR ÚJSÁG Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Lipót utcza 11-ik szám földszint, hova a lap béltartalmára vonatkozó minden iratok úgyszintén az előfizetési pénzek intézendők. Levelek s kéz,iratok vissza nem adatnak. Bérmentetlen levelek csak ismerős kezektől fogadtatnak el. X3C X d X3 33 T 2E3 S3 S.Í3 Ed egyedül csak Neumann B. 1-se magyar hirdetés ügynökségi iitájába, kigyó-utcza 6. sz. vagy annak helyettesének Leopold Miksának adandók át. lleigtulA ülj: 8 hasábos Petitsor 1 szeri beigtatásnál 12 kr. többszörinél 9 kr. Bélyeg! minden beigtatásért 30 kr. A nyilttérber. 5 hasábos Petitsor 25 kr. WSS" Egyes példány ára 0 kr. Előfizetési az vidék« ml Egész évr« 20 ft —kr Pél évr« . 10 ,' Negyedévre 5 ., «» Egy hóra . 1970 „ Adakozások. Bükösdről a franczia sebesültek részére Pits György úrtól 12 frtot kapniuk melyhez járultak: Pits György 1 frt, neje Anna 1 frt, fia György 30 kr, fia Ferencz 30 kr, leánya Anna 30 kr, fia Géza 25 kr, leánya Janka 25 kr. Fetter János 30 kr, Hath József 10 kr, Csigó Károly 20 kr, Vaiszman Antal 10 kr, Pasz Mátyás 10 kr, Hornisléger József 10 kr, Csiszár Márton 10 kr, Kraidl György 10 kr, Pfaff Imre 2 kr, Balás János 10 kr, Vaiszman György 10 kr, Lehman József 10 kr, Vaiszman József 10 kr, Vaiszman Mihály 10 kr, Kristóf Ilókin 10 krajczár, Huler Antal 10 krajczár, Szalay Sándor 20 krajczár, Lehman Fülöp 4 kr, Parragi József 10 kr, Piatzek Gyula 10 kr, Veszély György 10 kr, Igníts Albert 30 kr, Domán Heinrich 10 kr, Armpruszt Mátyás 4 kr, Armpruszt Antal 10 kr, Krausz Heinrich 1 ft Paleszter János 10 kr, Hertenstein Kati 10 kr, Weiszman Trézsi 10 kr, Grinhut Bernát 10 kr,Lang 50 kr, Glück József 20 kr, Pál Ferdinand 50 kr, Drexler Lipót 50 kr, Krausz Jakab 50 kr, Liticz József 20 kr, Nái József 3 Baulagertner György 10 kr, Apfentaler István 4 kr, Balázs Imre 4 kr, Huth János 2 kr, Waiszman Által 10 kr, Hornisléger Mártonné 8 kr, Armpruszt József 8 kr, Müller György 4 kr, Jakab József 8 kr, Pap József 10 kr, Ser József 5 kr, Apfentaler Trezsi 3 kr, Czengruber Tóbiás 10 kr., Czengruber János 3 kr, Czengruber Ádám 5 kr, Litter Ádám 4 kr, Etzl István 4 kr, Czengruber György 8 kr, Horváth Imre 10 kr, Huth János 8 kr, Glück András 10 kr, Fetter Mihály 10 kr, Waiszman Anna 20 kr, N. N. 10 kr, Szalay István 20 kr, összesen szt. Vilmos császár elnöklete alatt 25-én nagy haditanács tartatott, melyben azon megállapodás jött létre, hogy Németország fegyveresen fog Párisban beavatkozni, mihelyt Thiers e czélra a főparancsnokságot felszólítja. Különben a csapatok mindaddig semlegesen viselik magukat, míg érdekeik a lázadás által nem sértettek. Bukarestből nyugtalanító hírek érkeznek. Az utóbbi zavargások óta az izgatottság fölytén növekedik. A németek elleni tüntetések meg-megújulnak. A minisztérium a kamrának azon jelentéssel mutatta be magát, hogy Károly fejedelem csak azon esetben hajlandó a trónt tovább is megtartani, ha a népképviselet a dictaturát kezeibe leteszi. Ez a kamrában nagy zajt kellett. Különben az új minisztérium a fejedelem határozott elleneiből áll. S ha a viszály nem fog mihamarább kiegyenlíttetni, Romániában belső válság fog kitörni. Pest, márczius 27. Páris helyzete még mindig nem vett kedvezőbb fordulatot. A fölkelők követelései mindennap túlzóbbak. Tegnapelőtt a távirat azzal a reménynyel kecsegtetett, miszerint a viszály békés elintézése várható. Ez az utóbbi táviratok által megcáfoltatott, miután a fölkelők kiáltványukban kijelentik, miszerint alkudozásnak nincs helye s a kíméletlen tettnek kell megkezdődni. S hogy ezt igazolják, huszonöt nemzetőrségi zászlóalj parancsnokot halálra ítéltek. Rothschildra újabban 2 millió sarcot vetettek ki. Az utóbbi két nap alatt nem volt zavargás. Páris ez alatt nyugodt volt, amennyiben oly várost nyugodtnak lehet mondani, melyben a forradalom üszke ég. A községi választások tegnap folytak le, melyek kedvezően ütöttek ki s a rend visszaállítását biztosítják. A választásban csekély számú szavazó vett részt. A központi bizottság egyhangúlag megszavazta Chauzy tábornok szabadonbocsáttatásának sürgősségét. A 20-ik kerület mailjének egy nyilatkozata követeli, hogy a községi autonómia minden más politikai hatalom beavatkozása elenében sértetlenül fenntartassék és hogy Párisban ne legyen más katonaság mint a nemzetőrség. Sisset tbk, a versaillesi kormányhoz továbbra is hű maradt nemzetőrökkel a növekedő veszélylyel szemben nem mulasztja el a kellő intézkedéseket megtenni, hogy a netáni támadás esetében a felkelők által még meg nem szállt helyeket továbbra is megtarthassa. A nemzetőrség egy része s a lakosság többsége erélyesen támogatja s mióta Saisset megígérte, hogy mindegyik nemzetőr naponként egy és fél frankot kap, a hozzá pártolók száma növekszik. A Mont Valerien nincs a fölkelők kezében. A vidéki városokban a forradalmi mozgalom nagyon rövid életű volt. Lyonban, Rouenban, 81. Etienneben s Marseillesban alig hogy elfoglalták a fölkelők a városházát, az csakhamar visszafoglaltatott s mindezen városokban a rend többé kevésbé helyreállittatott. Egy versaillesi hivatalos sürgöny azt mondja : Marseillesben és Toulouseban a rend megzavarására tett jelentéktelen kísérletek kivételével, egész Francziaország kormánya körül csoportosul. A sürgöny továbbá jelenti, hogy a párisi központi bizottság s a maltek közt egyezmény jött létre, melybe a kormány nem avatkozott bele. Ezen egyezménytől függnek a megteendő intézkedések. Hogy a francziaországi fölkelő mozgalmaknak nem lehet fontosságot tulajdonítani, ez onnan következtethető, mert a börze emberei semmi tudomást sem vesznek róla, ezekre nézve mintha nem is léteznék, márpedig ezek nagyon is hamar tájékozva szoktak lenni. A nonapartismus emberei Francziaország ez újabb történeti szakában amily kétértelmű, époly nevetséges szerepet játszottak. A felkelők nem tagadják, hogy a bonapartistikus ügynököktől fogadtak el pénzt, de az azokkal való solidaritást határozottan visszautasítják. Napoleon ügyet nagyobb csapás ennél nem érhette volna, még az ösztön emberei is, midiin rászedték, megvetik s kinevetik. Az algíri arabok is kedvet kaptak forradalom csinálásra. A „Journ. national“ jelenti, hogy Nigirbau a felkelés a legnagyobb mérvet öltötte , s a marokkói határtól Tullisig terjed. A hatóságok 80,000 embernyi erősítést tartanak szükségesnek a lázadás elnyomására. A fölkelő sereg élén bizonyos Mocrant aga áll , ki 40 ezernyi emír fölött rendelkezik , kikkel Algír tartomány déli részét elfoglalta. A németek a párisi fölkelés ellenében csupán azon intézkedések megtételére szorítkoztak, melyek szükségesek voltak, ha netán a fölkek ellenük akarnának fordulni. A Parisba ▼aló bevonulás úgy látszik elmaradt. E tartózkodó magatartásról egy berlini távirat következő fölvilágosítást ad: A párisi forradalom. Egy világhírű történetíró, a történelem véres harczai a küzdelmei ismertetése közepette azon nyilatkozatra fakad ,hogy míg egyik ember a másik ellen emeli karját, addig nincs joga magát az állatnál fensőbb lénynek tartani.“ Mi nem ütközünk meg e mondat élességén. A cinismus, melyet magán hord, a valóban szánalomra méltó emberi történet vérfürdőiből párolog ki. Miből is áll most a történelem? harczok szakadatlan sorából, mely egyik a másikra következik. Az erő jogának küzdelméből a gyengébbek ellen s viszont. Eddig utópiának, ábrándnak gúnyolták az örök békét, ma már constatálva van, hogy a népjog, a népszabadság az örök béke. A szabadság, egyenlőség, testvériség hármas oszlopán kell épülni az örök béke templomának, mely nem olyan lesz, mint János temploma, melyet kénye szerint nyithat fel egyik vagy másik hatalmas, mert a hatalom a népek testvéreiülésében rejlik, s e hatalom egyenlő, mely nem egyik vagy másik elnyomására törekszik, hanem a közös jólét előmozdításában bírja bűvös erejét Addig míg ennek ideje megnő, a történelem tovább is a harcrok és küzdelmek sorozata lesz. A reactió, mely az erő jogára támaszkodik, tovább is egyik tényezője marad e történelemnek, s a forradalom mely ez ellenében küzd, szintén másik tényezője lesz. Ki vonhatná kétségbe ennek jogosságát addig, mig amaz döntő szerepet igényel magának a történelemben. Midőn az orosz tábornok ama ismert híres jelentést adta urának hogy „Varsóban rend van,“ megdöbbent Európa e borzasztó rend felett. Ez a reactio győzelmi hymnusa. 1816-ban XVIII-ik Lajos tábornoka Donnadieu, a grenoblei felkelés leveretését következőleg tudatta királyával : „Isten segítségével három nap óta folyik a vér , éljen a királyi ellenségének holttestei fedik Grenoble utczáit kivül-belől.“ Ilyen a reactio hadi bulletinje. Wrangel tábornok 1848-ban, midőn a porosz főhadi parancsnokságot elfoglalta, többek között következő szavakkal lépett hivatalába: „hogy a rend ellenségei jól gondolják meg, hogy a hadsereg tudja kötelességét, s e felett őrt áll, repülő golyóival, s hajszálig éles kardjával.“ Ilyen a reactio napiparancsa. Ezekkel szemben midőn a reactio ennyire a rend érdekében működik, már tudniillik azon rend érdekében, mely mindenkit egyenlő szolgává s rabbá tesz — a forradalomnak nem volna létjogosultsága, mely a népekre nehezedő lanczot talán zajosabban tördeli össze, bastillejeit feldúlja, szintén a rend érdekében, mely amiétől annyiban külömbözik, hogy ez a szabadság és testvériség rendje. Egyébiránt a forradalom nem is kér már magának engedélyt a léteztetésre senkitől, épen úgy mint a víz, midőn csordultig van a pohár, abból a lefolytatásra. Valamint ez, úgy amaz is természetes következmény. Nem tördeljük tehát mi kezünket fejünk felett, vén asszonyok módjára, azon hírre, hogy Páris a fenálló kormány ellen felkelt, s neki az engedelmességet felmondta. Mi mint egy más alkalommal fejtegettük, az európai szabadság érdekében semmi jót sem vártunk a fenálló kormánytól, melyet kétségkívül a német bábom preceiója erőszakolt Francziaország élére Thierssel együtt. E háború nyomába teremtette e kormányt, s habár látszólag a nemzetgyűlés elemei többségének támogatását bírja, de nem egyez meg a nép természetes érzelmei s vágyaival. Thiers félszázados életpályája a legvastagabb s leglelkismeretlenebb következetlenségek s charlataneriák sorozatát tünteti elő, a melyekben excellai. És most a szabadság barátai megnyugodhatnak-e azon kézelőtti ígéreteiben, susogásaiban, melyeket nyilt fényeivel most épen úgy megczáfol, mint tette ezt egész életén át. Az 1830-diki júliusi forradalom elárulója Lifitté oldalán nőtt fel,s egyik siratója volt az 1848-diki forradalom vívmányainak: csoda-e hogy most az 5 havi ostrom alatt republicánus eseményekben a világ bámulata között gazdagodott Páris, nem hajlandó hinni az embernek, kit különben is a szükség pressiója állított a kormány élére. A kináris hősi magaviseletét figyelemmel nézte az ostrom 5 havi időtartama alatt s még nem feledte el lakóinak önfeláldozását s azt a kitartó türelmet, melyet a legiszonyúbb szenvedések fenyegetéseivel szemben kifejtett, a melyet, mióta a világ áll, még senki nem látott, az megmagyarázhatja magának e republikánus város féltékenységét a fejlődő viszonyok ellen. Páris eddig világváros volt, sok tekintetben a Edérség, a könnyelműség városa. Az ostrom óta Páris a városok látója. Szellemdúsan írja Párisról Heine , „hogy eszméivel megszabadította a világot, s még csak borravalót sem kért érette soha.“ — de ha a történet kalapotemelhet valaki előtt, úgy Páris hősi erényei előtt mélyen meghajtva teheti ezt — az ostrom óta. Párisnak joga van Francziaországban a vezérszerepet követelni, e jogot ő nagy áldozatokkal vivta ki maga részére, s midőn most e vezérszerepet egy ármánykodó compett Thierssel élén ragadta kezéhez, ránézve a pohár csordultig telt. Páris nem várhatja be hogy néma hallgatása mellett egy machináló többség ismét kiadja a monarchiának, s a hős Paris csak zsámolya legyen majd a kabineti hiúság üres tetszelgéseinek. Páris azt tartja, amit egy vén bölcs mondott valaha, de ő maga soha nem követte: „hogy mit az erőszak elvesz, az ismét visszaszerezhető, de amit önkényt adunk fel, az vagy soha, vagy csak igen nehezen szerezhető vissza.“ A bordeauxi gyűlés többségének első fellépésében, midőn Garibaldit kihallgatni nem akarta, kit különben 5 választókerület tisztelt meg bizalmával, majd később Hugo Viktor iránti viseletében reactiójának világos tanujelét szolgáltatta ki. E viseletben nem Francziaország népének szelleme nyilatkozott, ez már a complett műve volt, mely hálóit fűzni kezdi. De e reactió legvilágosabban nyilatkozott akkor, midőn a gyűlés székbe- ,lyéül nem Páris, hanem Versailles választatott. Miért van oka félni a gyűlésnek Páristól? Úgy bizonyosan szabadságellenes tendentiákat rejt keblében, vagy ha nem, úgy a republikánus erényekben edzett Páristól félni oka nem lehet Ismerjük mi azt a vádat is, melyet a rend emberei szórnak a párisi moz-galmak ellen, hogy becsületes tendentiáit gyanúsíthassak a világ előtt. Az úgynevezett social-demokracza véresre festett rémeit mutogatják a könnyen ijedőknek. Ignotos fallit, notis est derisui. Nem véres rém ez a social-demokraczia, hanem megoldandó társadalmi kérdés. Nem is erőszakolta ez fel magát mint a reactio, hanem a társadalmi fejlődésből önkényt állott elő, melyet ignorálni többé nem lehet. A nagy gyács iparvárosokban milliókra megy a napi munkások száma, kik a tőke önkényuralma ellen biztosítást kívánnak. Ha áll a tulajdonjog szentsége, miért lenne kevesebb a munkajog szentsége ? Egyiknek vagyona, a melyből él, fekvő birtokban, tőke pénzben van, a másiknak ön tehetségében, vagy erejében, azaz munkájában, mely után hozza napi élelme jövedelmét. A társadalmi rend tartós ereje e jogoknak biztosításában fekszik, mely valamint egyenlő, úgy méltányos is jobbra-balra. Ez veszélyes senkire sem lehet. Volt ennél már nagyobb kérdés is, mint például a hazánkban csak 1848-ban megoldott urbériség kérdése. Néhány évtized előtt minden megoldási javaslatra nem a tulajdonjog megtámadása vádjával feleltek-e a kicsinyhitűek. Pedig az urbériség ügyének rendezése csakugyan méltányos volt. A társadalom bölcsesége 1848-ban mindenkire kielégezőleg oldotta meg e kérdést-Hogy a párisi forradalom bonyolult helyzete miképen fog eldőlni, az a tényező erők szilárdsága s kitartásától függ-Mi Páris igazságos felkiáltását látjuk benne, a kívüle székelő kormány üzelmei ellen. S ha bár a kiöntött vérre, mely az együvétartozók polgár vére, sajnálattal tekintünk, de indokaik őszinteségét átérezve, lesújtó váddal gyanúsítani nem tudjuk. Szederkényi Nándor. A 25-ös bizottság tegnapelőtt reggel ülést tartott, melyen jelen volt Horváth Boldizsár igazságügyminiszter is. Míg az érdemleges tárgyalásokba belebocsátkozhatnék egyelőre abban állapodott meg a bizottság, hogy megválaszta a kérvények előadóit, kik a következők: Andrássy Gyula, Kézsmárky József, Bánó József, Papp Lajos, Ivácskovics György és Stoll Károly. A felsőbb bíróságok véleménye a biró- ,ságokra és telekkönyvekre vonatkozólag kinyomatvan ki fog osztatni a bizottság tagjai közt és ekkor fogja kezdetét venni az érdemleges tárgyalás. Magyar jogászgyűlések Pesten. .. ígéretemhez képest elmondom nézetemet az iránt, mik voltak azon hatalmas indokok, melyek a múlt évi jogászgyűlésre 1696 jogász bejegyeztetését, és ezek közül egy nagy szám megjelenését előidézték. Nem akarván senkit megsérteni, megengedem, hogy csalódhatom , de az adatok, melyekből nézeteimet mentettem, olyanok, hogy azokból mások is ugyanazon következtetésre jutnak, melyre én jutottam. Ám lássuk ! * „A magyar jogászgyűlés Évkönyve“ 3- ik füzetében a jogászgyűlés tagjának névsora, mint említettem, közöltetvén, a nevek mellett a polgári állás kitétele islvasható Az 1696 jogásznak, polgári állás szerinti csoportosítása és megszámlálása nagyon érdekes és tanulságos. Azon czélra, melyet ezen csoportosítás által elérni, vagyis a végett, amit ebből kimutatni akarok, a következő 5 csoportozatot állítottam össze. Első csoportodat: Van a jogászgyűlési névsorban 1 miniszter; az igazságügyminiszter; 8 igazságügyminiszteri tanácsos és osztálytanácsos; 7 igazságügyminiszteri titkár ; 4 igazságügyminiszteri fogalmazó; 1 segéd fogalmazó; — más minisztériumoktól: 8 tanácsos és osztály tanácsos; 5 titkár; 2 államtitkár ; 4 fogalmazó; — továbbá a bíróságoktól : az országbíró, ki egyszersmind a semmitőszék elnöke, a semmitőszék biráival összesen 10-en;—a legfőbb ítélő szék elnöke és a legfőbb ítélő széki birák összesen 38-an; — a pesti kir. tábla elnöke és a pesti kir. táblai rendes bírák 52-én; —a Marosvásárhelyi Er tábla elnöke, alelnöke és ezen kir. táblai bírák 19-en; — a báni táblától 5 ülnök; a váltó fel törvényszék elnöke és a birák 4- en; a pesti váltó-törvényszék elnöke, és birak 7-en; vegyes kerületi kir. bíróságoktól 8-an; kir- úrbéri törvényszékektől (Erdélyből) 7 en; segédelőadók, tanácsjegyzők, jegyzők, pótbirák, titkárok, fogalmazók, segédfogalmazók, segédjegyzők, kiadó a fennemlitett kir. bíróságoknál, összesen 39-en, királyi ügyek igazgatója és aligazgató 2-en, kir. ügyigazgatósági ügyész 1 , kir. ügyész 2 , kincstári ügyész 2 , pénzügyigazgató, egyszersmind törvényszéki elnök 1, kincstári jogügyigazgató 3 , pénzügyi tanácsnok 2, főispán 2, sajtó-ügyvádló 1, sajtó-ügyi vizsgáló biról,fegyházigazgató 1, tanfelügyelő 1, egyetemi jogtanár 11, a kolozsvári állami jogakadémiából 7 jogtanár. — Van tehát e csoportozatban 266. Második csoportozat : Van a jogászgyülés névsorában törvényszéki elnökök, brák, ülnökök, pótülnökök, táblabirák, előadók neve alatt 347; egyesbirák, fő és alszolgabirák, esküdtek, főjegyzők, aljegyzők, tiszti fő és alügyészek, alispánok) polgármesterek, fős alkapitáyok , Nagy-, Kis-Kun és Hajdúkerület, kapi- tány, számvevők, széktitkárok, telekbiró, tidokkönyvvezető, fogalmazó, kiadó, pénztárnok, levéltárnok, tollpok nevek alatt 270, és így összesen 617. Harmadik csoportozat: Van továbbá a névsorban kir. tanácsos 3, a fennemlített kolozsvári jogakadémiai tanárokon fölül, más jogakadémiáktól 32 jogtanár, egy azaz 1 püspöki uradalomi ügyész, 1 államvizsgáló bizottsági elnök 1 orsz. építő tanácstag — összesen 38. Negyedik csoportzat : Van továbbá 1 államgazdász, 1 birtokos, 1 keresk.s iparkamrai titkár, 1 vasúti főigazgató 1 igazgató, 1 uradalmi ügyész, összesen 6. Ötödik csoportozat : Végre következnek az ügyvédek. Pesti ügyvédek 224, budai ügyvédek 9, vidéki ügyvédek 536 összesen: 769. Ha velaki nem rösteli a fáradságot, s mind az öt csoportozat összegeit összeadja kijön a jogászgyülési tagok összes száma: 1696. Már most vegyük elő a csoportozatokat egyenként és kutassuk az indokokat , melyek a csoportozat tagjait a jogászgyülésbeni részvétre határozták Az első csoportozatra nézve is nagy hatással bírhatott az, hogy a jogászgyűlés létrehozásában Melczer István a legfőbb ítélőszék elnöke, tevékeny részt vett: ő tagja és elnöke volt azon állandó, bizottságnak, mely az indítványokat előlegesen megvizsgálta és megbírálta, azután ő hitta össze a jogászgyülést ! — Melczer István régi, kitűnő jogász és biró lévén, birótársainak egy része már csak azért is beíratta magát a jogászgyülés tagjai közé, mert látván Melczer Istvánt az ügynek élén a jogászgyülés iránt rokonszenvvel viselkedett. Egy másik részre talán az összhivás hivatalos színe s annak tudata vagy legalább sejtelme hathatott, miként a jogászgyűlés egybehivása az igazságügyminiszer óhajtásával és nagy tetszésével találkozott ; tudva volt , vagy legalább tudva lehetett, miszerint Horváth Boldizsár igazságügyminiszter 1869 évi december11. kelt, s a budapesti ügyvédegylethez intézett levelében a többi közt ezeket írta: „Őszinte örömmel vettem a budapesti ügyvédi egyletnek a jogászgyűlések létrehozatala tárgyában hozzám intézett meghívását.“ „Részemről csak azt óhajtom, hogy ha lehetséges, a gyűlések időpontja úgy határoztassék meg, miszerint azok a törvényhozás két házának ülésszaka alatt ne tartassanak, mert csak így remélhetem, hogy amit annyira óhajtok, azokban magam is tevékeny részt vehetek.“ De még azt is lehetett tudni, hog Horváth Boldizsár Magyarország kis szultánja,de még a Bach-korszak alatt sem volt oly hatalmas igazságügyminiszer, ki a bírák kinevezésénél és előléptetésénél annyi hatalmat markolt volna, mennyit ő kezében szolb Tudjuk, hogy a Bachkorszakban a bírói állomásokra pályázatok hirdettettek és a pályázati kérvények fölött az illető hatóságok és bíróságok véleményeket adtak, melyek kevés kivétellel, tehát általában figyelembe vétettek ! Most Horváth szultánsága alatt, van talán egy két befolyásos fülbesúgó, kiknek a különben szeretőire és becsülésre méltó jó ember, az igazságügyminiszter mint mondják fölül és absolut önkényhatalmat gyakorol úgy hogy a fennálló álladalmi bíróságok u. m. a semmitőszék? legfőbb ítélőszék, királyi táblák, váltó? vegyes és erdélyi úrbéri bíróságok tagjai bírói állásukat, illetőleg előléptetésüket egyedül az ő kezéből vették, azaz legalább is azt hiszik, hogy az ő kezéből vették, és ha ebben találnak valami köszönni valót, állásukat és előléptetésüket egyedül nem köszönhetik. Várjon, tudva ezeket, nem cselekedett azon bírósági tag, ki előléptetést vár, okosan, midőn a jogászgyülés tagjai közé beíratta magát? Eibar azután el nem is ment, csakhogy a neve legyen ! De van ez másik nemes indok is ! Vannak ezen első csoportozatban olyanok is, kik az igazságügyminiszternek hálával tartoznak; — ezek a jogászgyűlésről, az erkölcsi kötelesség megsértése nélkül el nem maradhattak! Még többet is mondhatnék az első