Magyar Ujság, 1871. június (5. évfolyam, 125-147. szám)

1871-06-02 / 125. szám

MAGYAR ÚJSÁG. 1871. JUNIUS 2. Az e czélra kérendő költség megszavaztatá- sára oly brillians indokolás állna rendelkezésére hogy az a lienezegő ellenzék úgy elhallgat, — mintha csak az isten nyila csapott volna kö­zéjük. Egy kis kísérlet nem a világ; a közmunka és közlekedési állapotok kiderítését is kár volt Simonyi Ernőnek átengedni. Hogy kisebb fontosságú dolgokban, például mikor csak hanyag gazdálkodás vagy takaré­kosság hiányáról van szó, a rendes közegek is megteszik, az magától érthető. Azonban mulat­ságos lehet egy oly eset elbeszélését meghall­gatni, mely esetben a rendes vizsgáló kö­zeg az alaposságot a pedantéria határán is túl viszi. Most két éve azt lehetett a „M. U.“ valame­lyik számában olvasni, hogy a pécs-váradi pre­fektus, a helyett hogy a neki járó deputatum gabonát a pécs-váradi magtárból méretné ki magának , járandóságát ugynevezett robotos szekereken szinte Lakácsáról szállíttatja Pécs- Váradra, miáltal a fuvarozás által képviselt pénzösszeget az urodalom egyszerűen és minden czél nélkül elveszti / \ E csekélység azonban oly figyelmet ébresz­tett a kultuszminisztériumnál, hogy a dolog ki­merítő megvizsgálására nem sajnált egy „ren­des közeget“ leküldeni Lakácsára, egy cseppet sem törődve az állítólag felhasznált 5 fuvar után kiszámítható csekély kár és a vizsgáló „rendes közeg“ által talán még egyszer annyiban fel­számítható költségek közötti előrelátható arány­talansággal. A kárt nem lehetett constatálni, mert kár nem is volt, de a vizsgálat menetét jellemző pe­dantéria non plus ultra érdekes. A kiküldött „rendes közeg“ t. i. azon meta- phisicai kérdés felvetésével kezdte működését, hogy az előadott eset lehetséges-e ? E kérdés akkénti eldöntése után, miszerint lehetetlen azt szállítani, a mi nincs, a prefektusnak pedig nincs deputatuma, azon phisicai kérdés vétetett boncz- kés alá, hogy mi volt hát az a csakugyan szál­lítható valami ? Az empíria önként kínálkozó adatainak szigorú megbirálásából kiderült, hogy az a szállított valami az uradalom tulajdon korcsmabérlője által az uradalomtól kész pénzen megvett és az uradalomnak tulajdon tisztjei je­lenlétében a prefektusnak kész pénzen ismét el­adott haszontalan ocsu volt. Csak a metaphi- sicai és phisicai vizsgálat teljes bevégzése után következett azon pontra nézve a vizsgálat, mely pont felderítésében a kiküldött „rendes közeg“ specialis .missiója culminált, s mely röviden Így hangzott: történt-e az uradalom rovására szál­lítás ? E pont a „M. U.“ ellen dűlt el, mert kisült hogy a fuvarosok a prefektustól, a „M. U.“ fe­csegése után nem sokára, pósta utján leérke­zett készpénzzel lettek kifizetve. — A fuvarosok kihallgattatása elmaradt ugyan, de a helyett psychologico-oculisticai utón napnál világosab­ban ki lett derítve, hogy a fuvarosok nagyobb része akkor opticai csalódásban szenvedett, mi­kor az ocsút zabnak meg szemes kukoriczának nézte. Mennyi haszontalan professoroskodás, nyo­morult 5 fuvar miatt! Pedant, aber „löblich!“ azt meg kell adni. S terba. Giardinetto. A tegnapi ülésen nem lehettem jelen, és ime, súlyosan kell érette lakolnom. Nem vehetek most részt abban az utókaczaj- ban, mely Nyiry Józsa tegnapi beszédének fé­nyes eredménye. Igazán nagyszerű lehetett az a beszéd, ha még 24 óra múlva is oly jóizlien tudnak rajta nevetni még a legkomolyabb emberek is. Pótolhatatlan veszteség reám nézve, mert az ily beszédeket a hírlapok nem szokták híven reprodukálni — amidőn pedig az országgyűlési naplóban megjelennek, már annyi correcturáu és változtatáson mentek keresztül, hogy többé senki sem ismer reájok. Mondják hogy csupa giardinetto volt ő taná­csosságának egész beszéde. Tiltakozom ezen bonmót ellen; mertbaNyiri Józsa képes giardinettót csinálni, én rögtön le­mondok róla. * * Amennyiben a lapokból kivehetém, látom hogy beszédének főrésze ezen alapeszmékből állott: méltoztassanak megbocsátani — esedezem aldsan, teljes meggyőződésből — higgadtan mon­dom — alázatosan esedezem — és újból méltóz- tassanak megbocsátani, — a miből kitűnik hogy Nyíri Józsa ur nagyon gyakorlott mi­niszteriális hivatalnok különösen ha ezen hu- milis frázisokhoz hozzágondoljuk azon arrogáns hangot melyen szakbeli értelmetlenségeit előadni méltóztatott. Technikai tudományáról azzal adott fényes bizonyitványt, hogy kimutatta miszerint van­nak Európában vasutak melyek helyenként 38 sőt 25-ös emelkedéssel bírnak ; Parlamenti jártasságáról azzal, hogy bebi­zonyította miszerint tjavaslatot módosítani nem áll a ház méltóságán alól; stratégiai tudomá­nyáról avval hogy bebizonyító, miszerint straté­giai szempontból a főkellék nem a tömeges, ha­nem a gyors szállítás. Nyíri Józsa képviselő ur szerint tehát leg­jobb volna a katonákat vtlocipéden egyenkiut szállítani a csatatérre. Ez nem tömeges, de gyors. * * Mondják hogy ezeknél még sokkal badarabb dolgokat is mondott a jobboldalnak ezen uj her- culesi oszlopa ; de híjában! nem voltam jelen, s igy nem birom azt híven reprodukálni. Valóban nagy veszteség rám nézve! Csak azzal vigasztalódom, hogy fog ő majd mondani még badarabb dolgokat is; mert hiszen régi mondás hogy : ereseit eundo. Bizonyos vagyok benne hogy közelebbi al­kalommal teli ház előtt fogja magát produkálni, mert híjába, az ilyen szomorú időben mindenki szívesen jön egy kicsit mulatni. Tálján Náczi. ORSZÁGGYŰLÉS. _ A képviselöház ülése junius l-jén Elnök: Somssich Pál. A tegnapi ülés jegyzőkönyvehitelesittetik. Shlöl’í bemutatja a múlt hóban benyújtott interpellátiók, határozati javaslatok és indít­ványok sorozatát. Ki fog nyomatni. Nyiry Józsa véglegesen ’gazoltatik. Kérvényeket mutatnak be Szakácsy Dániel Pest József és Ferenczvárosi és Buda-Tabán külvárosi polgárok részéről az alsó dunai hid építése végett. M a- d a r á s z József Fierlinger Vilma újvidéki lakosnö ma­gán kérvényét: Táncsics Mihály következő interpellate intéz az összes kormányhoz: Kérdezvény az összes kormányhoz. Daczára annak, hogy a kiváltságos nemesi osztálynak kizárólagos kötelessége a honvéde­lem, katonáskodás régen megszűnt, daczára an­nak, hogy a regálék eltörliltetése közóhajtás lé­vén, sokszor sürgetve volt és még sem eszkö­zöltetett : kérdezem nem szándékozik-e a t. kor­mány ez érdemben mielőtt az országgyűlés szü­netelését megkezdené törvényjavaslatot á képv. ház elterjeszteni ? Ha igen, nem tartja-e czél- szerüuek oly elvből kiindulni, miszerint a regá­lékban létező előjog tulajdonképen jogtalanságés minden kártérítés nélkül megszlintettessék, érin­tetlenül hagyatván az ide vonatkozó épületek, mik a kiváltságos osztály tulajdonai, mikre néz­ve a községekkel belátásuk szerint intézked­hessenek. Ugyanis mig a nemesi osztály maga teljesí­tette a honvédelmi kötelességet, méltán és jogo­san élvezte a regálék jótékonyságát, de a köte­lezettség megszűntével azt még tovább is köve­telni jogtalanság. Horn Ede kérdést, illetőleg kérést intéz a ház elnökéhez. Miután a delegatiók nekünk éveukint 60—70 millió forintba kerülnek, kéri az elnököt hogy rajta legyen, miszerint a dele­gatiók elé terjesztett irományok a képviselőház nak megküldessenek és tagjai közt kiosztas­sanak. Elnök értesíti a házat hogy 4 mázsányi iromány érkezett Bécsből, melyek most szedet­nek szét és ki fognak osztatni a képviselők közt. Napirend: Következik az első magyar-gácsországi vas­út végleges megszavazása. — Elfogadtatik. Hasonlóképen a gümöri iparvasuti törvény- javaslat. Elnök az osztályokat felszólítja hogy a pesti nagy kőrútról és az azon építendő házak adó­mentességéről szóló törvényjavaslatot vegyék tárgyalás alá. Elfogadtatik a számvizsgáló bizottság jelen­tése a képv. ház pénztárnokának 1870. augus- tustől decz. végéig terjedő számadásai tárgyában. Ennek folytán a pénztárnoknak az absolutorium megadatik. Következik a vizszabályozásról szóló tör­vényjavaslat tárgyalása. Előadó Simonyi Lajos br. — A szükséges felvilágosítások megadására a közi. min. megbí­zottja M e c z n e r főmérnök. Átalánosságban a törvényjavaslat elfogad­tatik. A 3. §-hoz Hajdú Ignácz a következő módo- sitványt adja be: Módosítván y. „Az érdekeltek ha szabályozási társulatot ki­vannak alakítani általános kimutatást tartoznak készíteni, az érdekelt földbirtokok hold számától, — általános műszaki tervezetet és költségvetést a szabályozásról; s ezeket az illető törvényható­ságnak bejelentvén minden érdekelteket közgyű­lésre hívnak össze. „E közgyűlésben a társulat a 4-dik §. szerint megalakul; elnököt és választmányt választ, alapszabályait megalkotja, a részletes műszaki tervezetet elkészíti, a munkák sorozatát, a végre- hajtási határidőket megállapítja; s mind ezeket az illetékes törvényhatóságoknak s ez utón a közlekedési minisztériumnak, helyben hagyás és a 12. §. szerinti eljárás végett felterjeszti. „Társulati működésének további tettleges fo­ganatosítását azonban, csak a felsőbbi jóváha­gyás után kezdheti meg. Szapáry Gyula gr. e inódositványt nem tartja czélszerünek, mert nem akarná a társu­latok kezét a törvény által megkötni egy vagy több összejövetel után teljesítsék e az itt elősorolt teendőket. Gonda László a törvény czélját sokkal in­kább előmozdítva látja a módositványbanminta központi biz. szövege által. A jelen törvény az önkényes társulási összmüködés állami felkaro­lását czélozza. A feltételek kiszabásában egy­általában ne legyünk szigorúak, sőt ellenkező­leg törekednünk kell a lehető legnagyobb vilá­gosságra még a tárgyak sorrendére nézve is, azért hogy ezen állami felkaroltatás jótéte­ményét minél inkább megközelithetővé te­gyük a magántársulási szellemre nézve. Szóló hajlandó beismerni, hogy a központi bizott­ság szövegezésének sincs más értelme, de sok­kal jelzettebb az egymásután és sokkal világo­sabb a sorrend a módositvány szerint, és a mennyiben magának az egész törvényjavaslat­nak sarkpontja az államgazdászatot tárgyazza, a talajmentését, mely az adó akpja, és a nem­zeti erő első biztosítéka és azon kívül még a tehetségek oekonomiáját is feltételezi, ez csak ajánlat, élsz vele ha jónak látod és nem hasz­nálod ha nincs reá szükséged, vagy nem élvez­heted a kedvezményt, azt pedig a módositvány sokkal világosabban kifejezi, miáltal a czél megközelithetőbb lesz a felekre nézve. A módo­sitványt pártolja. GÍliczy Kálmán egyetértene Szapáryval ha oly társulatokról volna szó, melyeknek tagjai csak azok, kik abba önként belépnek; de miután oly társulatokról van szó melyekbe a kisebbség tag­jai belépni tartoznak és a többség által alkotott szabályoknak magukat alávetni tartoznak szük­séges azok alakulási módját körülményesen meg­írni, mert ha ez elhibáztatik, a társulat alapja hibás és a többi műveletek is hibásak lesznek. Ha a törvényjavaslat úgy fogadtatik el mint a központi bizottság ajánlja, a társulatok alaku­lására nézve semmi szabály sem lesz a törvény­ben ; mig ha Hajdú módositványa fogadtatik el, mely a törvény elveivel semmiben sem ellenke­zik, részletesen meg lesz határozva miként kell­jen a társulatoknak megalakulnak. Nem is fogja fel, hogy mi kifogása lehet a közlekedési minisztériumnak ezen módosítás ellen. Gorove István nincs egy véleményen előtte szólóval. Nem képes ugyanis elhinni hogy a költségek helyességére nézve nagyobb biztosí­tékot nyújt, ha az érdekelteknek ugynevezett csoportozata intézi a dolgokat elölegesen amint a már határozottan megalakult társulat. A másik az hogy ezen törvény azon elvre van alapítva, hogy a helybeli érdekeltek min­den ügyeiket önmagok közt, minden felsőbb be­avatkozás nélkül elvihessék azon pontig midőn kettőre kell csak a kormánynak közbeszólni: először a tervnek technikai helyességére nézve véleményt mondani, 2-szor tekinteni arra, hogy a kivetésre nézve semmi igaztalan eljárás nem czéloztatik a társulat által. Ha ez lenne a következése azon módosítás­nak, melyet Hajdú képv, ur beadott, ha maga azon eljárás, úgy a mint itt czéloztatik a költ­ségvetésnek minden sérelmét, helytelenségét már előre megakadályoztatná, igen szívesen hozzá járulna. Ha valamint arra nézve hogy nem nyújt semmi biztosítékot, mert csak általános tervekről, költségvetésről szól, úgy más részről ott van a törvénynek későbbi §-saiban, miként kell igaztalanság ellen megvédeni az egye­seket, kiknek van joguk magukat megvédeni; ez mind a későbbi §-okban talál helyet. Tisza Kálmán azok után is, miket a minisz­ter előadott pártolja Hajdú módositványát, mert amiket a miniszter a módositvány ellen felho­zott annak téves felfogásából eredtek. Mert a társulatok alakításánál mindenekelőtt azt kell tudni, váljon azon területek egyátalában arra valók-e, hogy ott az 1-ső §. értelmében társulat alakíttassák, és 2-or azt, hogy ha társulat ala­kulhat, kik azok, akik belevonhatok a társu­latba, és 3-szor hogy azok közül kik belevonha­tok, váljon valósággal a többség kivánja-e a szabályozást ? Ezen kérdéseket kell először el­dönteni, s erre szükséges; hogy előleges értekez­let jöjjön össze, amint ez a világon mindenhol hasonló esetekben történik. Mert mindenekelőtt ki kell mutatni, váljon az illető terület a tör­vény értelmében olyan-e, hogy ott társulat ala­kítható, s ha ez megtörtént, akkor kötelesek azok, kik az ügyet sürgetik, meghívni mindazo­kat, kik ezen szabályozás által érdekelteknek állíttatnak, és csak akkor, ha constatálva van, hogy csakugyan a többség kívánja a társulat alakítását, akkor lehet mondani, hogy a társu­lat alakult, s lehet az alapszabályokat s részle­tes tervezeteket megkészittetni. Ghyczy K. személyes kérdésben felszólal­ván tiltakozik az ellen, hogy az általa idézett példát a miniszter tréfának nyilatkoztatta. Gorove I. a gyorsírókraliivatkozva tagadja hogy ő a Ghiczy által idézett példát tréfá­nak nevezte volna. Szavazás utján a közp. bizottság szövegezé­se elvettetik és Hajdú Ignácz módositványa fo­gadtatik el. A 4. és 5. §§. észrevétel nélkül elfogadtatnak. A 6. §-hoz Tisza K. következő stiláris módositványt ad be: A 8-dik sorban ezen szótól kezdve „megsza­vazott“, ez tétessék „a megszavazott összegeket kiveti s a behajtás végett az illető községeknél a magaidején a kellő lépéseket megteszi, a tár­sulati vagyon a felett őrködik s az nyilván tartja. — Elfogadtatik. Á 10. §. végére Eőry Sándor ezt kívánja függesztetni: „a történtekről azonban a többi érdeklett törvényhatóságok is értesitendők.“ — Elfogadtatik. A 12. hez Gonda László az 1. alinea 4-dik sorában sorában „szemben levő“ helyett „átél­lonoötu Gjanl — A I1Í7 ftlfoo'íiflin A 13. §-hoz Kemény Mihály nagyobb sza­batosság kedvéért, és azon aggodalom eloszla­tására, mintha a kormány a terveket a társula­tok akarata ellenére is elkészíthetné, ezt kívánja közbeszuratni: „a társulatok felkérésére.“ — Elfogadtatik. A 15. §-nál nyomdai hibából két bekezdés kimaradván, az beigtattatik. A 23. §. első bekezdésére Tisza K. követ­kező módositványt ad be: Ezen §. első bekezdése kihagyatván helyébe ez tétessék: „Ármentesitő társulatok a belvizek által érdekeltekkel egyetértve hatáskörükbe vonhatják az azok által borított területek men­tesítését is, arról pedig minden esetben gondos­kodni tartoznak, hogy a belvizeknek lefolyása munkálataik által ne akadályoztassák, és azok számára ugyanannyi és oly biztos lefolyást a mennyi s a minő a szabályozás volt biztosítani kötelesek.“ A §. többi bekezdései maradnak a szerkezet szerint. Szapary Gyula államtitkár megengedi, hogy e §. eredeti szövege, valamint a közp. bi­zottság által ajánlt szerkezet nem elég világos és szabatos; de ez áll Tiszáéról is, és azért újabb módositványt ad hozzá, mely igy szól: „Az ármentesitő társulat területének védelme által az élő vizek, valamint a területén össze­gyűlő eső és hóvizek lefolyását meg nem aka­dályozhatja, s köteles azon vizeknek szabad lefolyását az ármentesités után is a társulat költségén az ezen levezetés által az érdekeltek­re háramló haszon arányában eszközölni. „Az ármentesitő társulat nem gátolhatja azon káros belvizek leereszését, melyek az ármente­sités foganatba vétele előtt sem bírtak szabad lefolyással, és melyek csak a mentesitett árté­ren át vezethetők le, de ezen leeresztés költsé­geit az érdekelt birtokosok viselik. Ezen leeresz­tés által érintett birtokok tulajdonosai tartoz­nak a megkívánt területet kárpótlás mellett át­engedni ; hasonlókép megtérítendők azon károk, melyek az ármentesitő társulatnak szabályozási müveiben ezen leeresztés által okoztatnának. „Ezen műveletek keresztülvitele jelen tör­vénynek illető §§-ai értelmében eszközlendő. Elfogadtatik Tisza módositványa. A 25. §-nál felszólal Majoros István. Én egyáltalában a kor­mánybiztosok barátja nem vagyok, de különösen akkor nem, ha arról van szó, hogy állandóan hozassanak be, s legfelebb csak azt engedhet­ném meg, hogy a kormánybiztos praecis concret esetben gyakoroljon felügyeletet, de azt, hogy állandóan, vagy két évre terjedjen annak ki­küldetése amint e §-ban javasoltatik, vagy hogy talán még tovább is tartson mint jelenleg a Tisza-szabályozásnál , ezt egyáltalában nem látom szükségesnek, de felesleges költségnek is tartom, azt pedig hogy a társulat fizesse a biztost csak nem lehet kívánni. De azon kívül azt is, hogy a miniszter mindenképen, minden egyes társulat ügyeibe avatkozzék, részemről feleslegesnek tartom. Csak concret esetben ott a hol szükségesnek mutatkozik, tartanám meg­engedhetőnek az ily királyi biztos kiküldetését. Ezért a 25-ik §-t kihagyandónak vélem. Marad a szerkezet. A 26. §-ra Györffy Gy. adjabe a következő módositványt. A közp. szerkezet kimaradván helyébejönne ez: „az ezen törvény alapján végrehajtandó vízmüvek és töltésekhez megki­vántató földterületek kisajitására uézve az 1868. 55. t. ez. szabályai lesznek alkalmazandók“. Ez sokkal egyszerűbb és tisztább. Ezzel a törvényjavaslat el lévén fogadva, végleges megszavazása holnapra tűzetik ki. Most hitelesittettetett a ma harmadszor fel­olvasott törvényjavaslatok elfogadásáról szóló jegyzőkönyv, mely hitelesíttetvén a főrendekhez átküldetik. Következett a gátrendőri törvényjavaslat tár­gyalása, Átalánosságban és a részletekben a 10. §-ig észrevétel nélkül elfogadtatott. A 11. §-nál Vidliczkay József lényegtelen módosításával fogadtatott el. A 15. §-nál felszólal Irányi Dániel. Ezen §. a gátrendőri tila­lom áthágóit az 1840: 9-ik t. ez. értelmében rendeli fenyitetni, az idézett törvény 2-ik §-a a többi büntetések közt pedig a testi fenyítést is említi. Én szeretem hinni, hogy ezen szakasz szerkesztői nem emlékeztek a törvény ezen ren­deletére, illetőleg elfelejtették azt újabban meg­olvasni, midőn e türvényczíkkre hivatkoznak és ennélfogva ezen első kikezdés helyett a követ­kező kikezdést vagyok bátor indítványozni: „A 14-ik §ban elősorolt tilalmak gondatlanságbeli megszegése az 1868: 54-ik t. ez. 95. §-ban meg­jelölt bíróság által sommás utón a kár megtérí­tésén kívül 100 frtig terjedő pénzbüntetéssel fenyitendö.“ A mi a második kikezdést illeti, mely ismét­lés esetében, a tettest 3 hónapig terjedhető bör­tönnel rendeli büntetetni, ez véleményem szerint annyiban csonka, hogy a kártérítésről nem ren­delkezik. Továbbá pedig azt gondolom, hogy miután csak gondatlanságról van szó, tehát nem szándékos rongálásról, melyről a következő §. szól, a három hónapig terjedhető börtön szük­ségtelenül súlyos büntetés. E helyett tehát a kö­vetkező bekezdést indítványozom: „Ismétlés esetében azonban a tettes az okozott kár meg­térítésén kivül 300 forintig terjedhető birság vagy 60 napig terjedhető fogsággal büntetendő. Ajánlom ezen módositványaimat a t. háznak. Halmossy E. 3 havi „börtön“ helyett „fogságot“ ajánl. Irányi módosítását felesleges­nek tartja. Hajdú Ignácznuk csekély irályi módosítá­sai vannak. Gorove Istv. hogy irányi aggodalmát el­oszlassa, a hol az 1840. IX. tez-re történik hi­vatkozás ezt kivánja beszúrni „a testi büntetés kizárásával.“ Irányi védelmezi módositványát. Tisza K. helyesnek tarja Irányi gyanúját, de annak a miniszter módositványa eleget tesz. Ezt pártolja. Szavazásnál a §. Halmossy, Gorove és Haj­dú módositványaival fogadtatott el. A 31. §-ig lényeges változtatás nélkül fo­gadtatik el a szerkezet. A 32. §-ra Tisza Kálmán következő szer­kezetet ajánl: „A törvény értelmében emelt gátak kivágá­sának csak következő esetekben lehet helye: „1-ször: Ha valamely község belterületének és épületeinek a végpusztulástól megmentése a viznek más helyen való kibocsátását okvetlenül tött vagy a gátak mögött fiülfákaíff es mer tett területet elborító viznek a mederbe való be­bocsátása másként nem eszközölhető. — Ezen két esetben is a kivágás csak a felügyeletre illetékes hatóság alispánja vagy helyettese és csak a társulati és törvényhatósági mér­nök és az érdekeltek meghallgatása után, és egyedül azon esetben rendelhető el, ha ez által az elháritni szándokoltnál nagyobb kár nem okoztathatik. Az ezen határozat folytán ki­vágott gátak helyreállitása első sorban azok kötelessége kiknek érdekében a kivágatás tör­tént ; ha pedig ezek az ily e czélból szükséges költségeket fedezni képesek nem lennének, a munkálat a törvényhatóság segélyével fog esz­közöltetni.“ Gorove mellőztetni kivánja a módositványt, ígérvén, hogy a minisztérium tüzetesen fogja ezen esetekben a teendőket is tanulmányozni. Tisza K. visszavonja módositványát. Eőry Sándor ezen két szót „a töltés átsza- kittatnék“ kihagyatni kivánja. Hogy az értelem meg ne zavartassák kitö- rültetik: „Ártérben a töltés átszakittatnék.“ A 33. és 34. §. elfogadásával el lévén fo­gadva a törvényjavaslat, az holnap harmad­szor fog megszavaztatni. A holnapi ülésnek tárgyai lesznek; 3-szori felolvasása ezen most 2-or részletesen elvégzett törvényjavaslatoknak ; azonkívül pedig a közp. bizottságnak lesznek talán jelentései. Az ülést későbbre, 11 órára tűzetett ki azért, hogy a közp. bizottság a talán beérkező jelentések folytán reggel 9 órakor tarthassa meg ülését KÜLFÖLD. A párisi fölkelés utolsó napja. A párisi események végjeleneteiről egy angol magán tudósításban a kővetkező részleteket ol­vassuk : Versailles, május 28. Délután. Tegnap egy nő épen azon pillanatban foga­tott el, midőn itt a nemzetgyűlés palotáját pe­tróleummal föl akarta gyújtani. A vizsgálat folytán kitűnt, hogy a párisi „vörösek“ hive. Sartoryban a nő foglyok démoni magavise­letét tanúsítottak. A ki hozzájuk közeledett azt összegyalázták s leköpdösték. Cherbourgba na­ponként 1000 fogoly küldetik. A többek itt fog­nak maradni. Párisból szomorú liirek érkeznek. A párisi érsek, a madeleiue-i plébános, Olivain abbé, Coudray abbé, Allard abbé s hatvan más pap; Bonjean, a semmitőszék elnöke, Jecker bankár s mások — összesen 64 kezes múlt szerdán a községiek által megölettek. Ez csak tegnap este lett megtudva, midőn a csapatok a LaRoquette börtönt elfoglalták. Az ellenállás egészen megszűnt. Belleville s Pére la Chaise tegnap este foglaltattak el. A kezeseket ért sors hire itt nagy borzalmat keltett. A foglyok, ezek közt Rochefort is, haditör­vényszék elé állíttatnak, mely működését még e héten megkezdi. Enfield lord s Gladstone-nak a forradalomra vonatkozólag tett beszédeik nagy megelégedés­sel fogadtattak; valamint a Londonból küldött tűzoltók is nagy előzékenységgel elfogadtattak. Este 7 óra. Párisban az ágyú moraj megszűnt. A fölke- lök minden állása elfoglaltatott. A kormánycsapatok 38. ezrede. mely min­dig az első sorban harczolt s legtöbb veszteséget szenvedett, győzelmesen tért vissza Versailles- ba,puskáik világok s gályákká! voltak díszítve. Ezek a községiek egy szép vörös selyemből ké­szült zászlóját is magukkal hozták. Vinoy Páris kormányzójává neveztetett. In­dítványba hozatott, hogy a főváros egyelőre húsz katonai kerületre osztassák föl. A csapatoknak vesztesége Párisba való be­vonulása óta holtak s sebesültekben 2895 em­bert tesz. A kezesek megöletéséröl szóló hir megerő- sittetik. Ugyanakkor a La Roquette börtönben mintegy 9 apácza s számosán a rend emberei közül, kik nem akartak a község mellett har- czolni, szintén megölettek. Múlt éjjel a Sartoryban fogva tartottak szö­kési kísérletet tettek. Meggyujtották a szalma­zsákokat s a nagy zavarban 65 megszökött, 24-eu azonban visszatartattak. Viseletűk vadál- latias. Ezek közül számosán St. Cyrbe küldet­tek. Chaudey, a „Siécle“ szerkesztője, ki néhány hét előtt a Sainte Pélagiebe záratott, a közsé­giek által megöletett. Tegnap este a jobboldali képviselők érte­kezletet tartottak, melyben azon szükségesség merült föl, hogy az orleansi herczegnek képvise­lővé leendő megválasztása erélyesen támogat- tassék. Az e tárgyra vonatkozó sürgető intézke­dések megtétele iránt a nemzetgyűlésben hétfőn vagy kedden indítvány fog beadatni. Aumale herczegnek, mint Francziaország kormányzójá­nak kiáltványa ellenében legközelebb kérvény fog beadatni. A nemzetgyűlésben megürült mint­egy 140 hely betöltése erélyesen sürgettetik. A royalisták nagyban mozognak. Tegnap az amazon zászlóalj ezredese hoza­tott ide negyven emberével. Ez egy szép szőke nő az alsó osztályból s kétes jellemmel, neve Vinot. Társai vele együtt úgy voltak öltözve s fölfegyverezve, mint a nemzetőrök. Azzal dicse- kesznek, hogy több katonát megöltek s gyúj­togattak. A minisztériumban legközelebb változás fog történni, Favre utóda de Broglie herczeg, lon­doni követ s Jules Simont Barthelémy de Saint Hilaire váltaná föl. E kinevezés nyilván minden pártot meg fogna nyugtatni. Protot, a község igazságügyi minisztere Pá­risban agyonlövetett. Még eddig Versaillesban egy községi sem lövetett agyon. A fölkelő főnö­kök mindegyikénél nagy összeg pénzt találtak. Rochefortnál 600,000 frank volt. A legszegé nyebb külsejű foglyok 500 s 1000 frankkal igye­keztek a katonákat megvesztegetni, hogy el­szökhessenek. Páris, május 28. Délelőtt. Delescluze holtteste, mintegy 28 mással együtt a Voltaire boulevardou találtatott meg. Az arany kardbojtról s a vörös övről, a köz­ségi tagok jelvényéről ismertek rá. Zsebében Johannard s Vésiniertől, két községi társától ta láltak leveleket, melyekben azt mondták, ha nem kapnak segítséget, mindannyian elvesztek, úgy szintén Maxime Lisbonne, a 10. légió ezre- desétőHajáltak nála levelet, melyben ez is sc­tott jegyzet is volt nála, figye 1 meztefvé""IJe 1 ks cluzet, hogy környezetének, de különösen Ver- morelnek ne higyjen. A község tagsági jegy a vörös orosz bagaria bőrből készült oldal zseb­ben találtatott meg; egy órát s teste alatt egy arany gombu botot is találtak, mely az ö tulaj­donának ismertetett; pénz nem volt nála. Tegnap egy 16 éves angol fogatott el, ki a torlaszokon harczolt. A viliette utczai torlaszok a heves ellenállás daczára tegnap 10 órakor elfoglaltattak. Gyil­koló küzdelem folyt a puebla utczában. A köz­ségiek csak lépésről lépésre szorittathattak vissza a chaumonti magaslatra. A Pére la Chaise temetőben szintén heves ütközetre van kilátás, honnan Cluseret ágyuztatja a kormány­csapatok állását. Sírkövekből erős védelmi müvek s torlaszok emeltettek. Tegnap délu­tán a chaumonti magaslat ütegei a csapatok tü­zérsége által elhallgattattak. A montmartre ma­gaslaton Henry ezredesnek egyenruhája véresen s összerongyolva egy házban megtaláltatott, melynek tulajdonosa vagy megöletett vagymeg- sebesittetett. Ha váljon elvan-e rejtve , még nincs tudva. Valódi neve Prudhomme. Atyja el­fogatott. Nadar fényképész s léggömbész szintén biztonságba helyeztetett. Azutczákon papokat s fogatokat ismét lehet látni. Paschal Grousset még nem fogatott el, hogy mi történt vele, még nem lehet tudni. Teg­nap délután keresték kedvesénél, de eredmény nélkül. Tegnap a „Nouvelle France“ laktanyában egy csoport fogoly ejtetett. E csoport nem volt oly nagy, mint a minőket a múlt napokban lát­tam. Ezek közt volt 30 katona, kik egy kórház­ban találtattak, hol kezeik s fejeik bekötözve, betegeknek tetették magukat. A csel felfedezte­tett s elfogattak. Fölrobbanások még mindig fordulnak elő. Nagy záporeső esik. Délután 1 óra. Erős katonai fedezet alatt a Lafayette ut- czán mintegy 10 ezer fogoly kisértetik, ezek közt számos mészáros van. Ezek nagyobb része fedetlen fővel halad s egyenruhájukat kifordítva öltötték fel. E menetet az utcza sarkokon nagy tömegek nézik. A foglyok közt mintegy 2000 ember van a sorkatonaságból, kik márczius 18- kán átpártoltak. Spanyolországi hírek. Madrid, máj. 18. Morét y Prendergast a cortesülés- ben tegnap kezdte és ma végezte be pénzügyi helyzetünk kifejtését. A miniszter legkevésbbé sem iparkodott helyzetünket világosabb színek­ben feltüntetni a valónál, sőt azt is bevallotta, hogy deczemberben csalatkozott, azt mondván, miszerint a jelenlegi eljárás által okozott defi­cit 1300 millió reálra rúg, mert az tényleg junius 30-án 1700 millió reált fog tenni. Ugylátszik, hogy a miniszter azon borzasztó helyzetet illetőleg, melyben az állami nyugalma­zottak, a papság és a nyilvános munkákra vállal­kozók voltak, előitéletekkel birt; ezek már ré­gen nem nyúlhattak a nekik járó összegekhez. A papság minthogy az alkotmányra letette az es­küt, államjegyekben kapott már 40 milliót, a többit junius 10-éig fogják nekik kifizetni.

Next

/
Thumbnails
Contents