Magyar Ujság, 1871. június (5. évfolyam, 125-147. szám)
1871-06-02 / 125. szám
Az e czélra kérendő költség megszavaztatására oly brilliáns indokolás állna rendelkezésére hogy az a benczegő ellenzék úgy elhallgat, mintha csak az isten nyila csapott volna közéjük. Egy kis kísérlet nem a világ, a közmunka és közlekedési állapotok kiderítését is kár volt Simonyi Ernőnek átengedni. Hogy kisebb fontosságú dolgokban, például mikor csak hanyag gazdálkodás vagy takarékosság hiányáról van szó, a rendes közegek is megteszik, az magától érthető. Azonban mulatságos lehet egy oly eset elbeszélését meghallgatni, mely esetben a rendes vizsgáló közeg az alaposságot a pedantéria határán is túl viszi. Most két éve azt lehetett a „M. U.“ valamelyik számában olvasni, hogy a pécs-váradi prefektus, ahelyett hogy a neki járó deputatum gabonát a pécs-váradi magtárból méretné ki magának , járandóságát úgynevezett robotos szekereken szinte Lukácsáról szállíttatja Pécs- Váradra, miáltal a fuvarozás által képviselt pénzösszeget az uradalom egyszerűen és minden czél nélkül elveszti . E csekélység azonban oly figyelmet ébresztett a kultuszminisztériumnál, hogy a dolog kimerítő megvizsgálására nem sajnált egy „rendes közeget“ leküldeni Lukácsára, egy cseppet sem törődve az állítólag felhasznált 5 fuvar után kiszámítható csekély kár és a vizsgáló „rendes közeg“ által talán még egyszer annyiban felszámítható költségek közötti előrelátható aránytalansággal. A kárt nem lehetett constatálni, mert kár nem is volt, de a vizsgálat menetét jellemző pedantéria non plus ultra érdekes. A kiküldött „rendes közeg“ t. i. azon metaphisicai kérdés felvetésével kezdte működését, hogy az előadott eset lehetséges-e ? E kérdés akkénti eldöntése után, miszerint lehetetlen azt szállítani, ami nincs, a prefektusnak pedig nincs deputátuma, azon phisicai kérdés vétetett bonczkés alá, hogy mi volt hát az a csakugyan szállítható valami ? Az empíria önként kínálkozó adatainak szigorú megbírálásából kiderült, hogy az a szállított valami az uradalom tulajdon korcsmabérlője által az uradalomtól kész pénzen megvett és az uradalomnak tulajdon tisztjei jelenlétében a prefektusnak kész pénzen ismét eladott haszontalan ocsa volt. Csak a metaphisicai és phisicai vizsgálat teljes bevégzése után következett azon pontra nézve a vizsgálat, mely pont felderítésében a kiküldött „rendes közeg“ speciálismissiója culminált, s mely röviden így hangzott: történt-e az uradalom rovására szállítás ? E pont a „M. U.“ ellen dűlt el, mert kisült hogy a fuvarosok a prefektustól, a „M. U.“ fecsegése után nem sokára, posta útján leérkezett készpénzzel lettek kifizetve. A fuvarosok kihallgattatása elmaradt ugyan, de a helyett psychologico-oculisticai után napnál világosabban ki lett derítve, hogy a fuvarosok nagyobb része akkor optikai csalódásban szenvedett, mikor az ocsút zabnak meg szemes kukoriczának nézte. Mennyi haszontalan professoroskodás, nyomorult 5 fuvar miatt! Pedant, aber „löblich!“ azt meg kell adni. Serda, interpellátiók, határozati javaslatok és indítványok sorozatát. Ki fog nyomatni. Nyiry Józsa véglegesen igazoltatik. Kérvényeket mutatnak be Szakácsy Dániel Pest József és Ferenczvárosi és Buda-Tabán külvárosi polgárok részéről az alsó dunai híd építése végett. Madarász József Fierlinger Vilma újvidéki lakosnő magánkérvényét, Táncsics Mihály következő interpellate intéz az összes kormányhoz: Kérdezvény az összes kormányhoz. Daczára annak, hogy a kiváltságos nemesi osztálynak kizárólagos kötelessége a honvédelem, katonáskodás régen megszűnt, daczára annak, hogy a regálék eltörliltetése közhajtás lévén, sokszor sürgetve volt és még sem eszközöltetett : kérdezem nem szándékozik-e a t. kormány ez érdemben mielőtt az országgyűlés szünetelését megkezdené törvényjavaslatot a képv.ház elterjeszteni ? Ha igen, nem tartja-e czélszerűnek oly elvből kiindulni, miszerint a regálékban létező előjog tulajdonképen jogtalanság és minden kártérítés nélkül megszüntettessék, érintetlenül hagyatván az ide vonatkozó épületek, mik a kiváltságos osztály tulajdonai, mikre nézve a községekkel belátásuk szerint intézkedhessenek. Ugyanis míg a nemesi osztály maga teljesítette a honvédelmi kötelességet, méltán és jogosan élvezte a regálék jótékonyságát, de a kötelezettség megszűntével azt még tovább is követelni jogtalanság. Horn Ede kérdést, illetőleg kérést intéz a ház elnökéhez. Miután a delegációk nekünk évenként 60—70 millió forintba kerülnek, kéri az elnököt hogy rajta legyen, miszerint a delegátiók elé terjesztett irományok a képviselőháznak megküldessenek és tagjai közt kiosztassanak. Elnök értesíti a házat hogy 4 mázsányi iromány érkezett Bécsből, melyek most szedetnek szét és ki fognak osztatni a képviselők közt. Napirend: Következik az első magyar-gácsországi vasút végleges megszavazása. — Elfogadtatik. Hasonlóképen a gümöri iparvasúti törvényjavaslat. Elnök az osztályokat felszólítja hogy a pesti nagy körútról és az azon építendő házak adómentességéről szóló törvényjavaslatot vegyék tárgyalás alá. Elfogadtatik a számvizsgáló bizottság jelentése a képv. ház pénztárnokának 1870. augustustól decz. végéig terjedő számadásai tárgyában. Ennek folytán a pénztárnoknak az absolutorium megadatik. Következik a vizszabályozásról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Előadó Simonyi Lajos dr. — A szükséges felvilágosítások megadására a közi. min. megbízottja Me cz ner főmérnök. Átalánosságban a törvényjavaslat elfogadtatik. A 3. §-hoz Hajdú Ignácz a következő módosítványt adja be: Módosítvány. „Az érdekeltek ha szabályozási társulatot kivánnak alakítani általános kimutatást tartoznak készíteni, az érdekelt földbirtokok hold számáról, általános műszaki tervezetet és költségvetést a szabályozásról, s ezeket az illető törvényhatóságnak bejelentvén minden érdekelteket közgyűlésre hívnak össze. „E közgyűlésben a társulat a 4-dik §. szerint megalakul; elnököt és választmányt választ, alapszabályait megalkotja, a részletes műszaki tervezetet elkészíti, a munkák sorozatát, a végrehajtási határidőket megállapítja, s mind ezeket az illetékes törvényhatóságoknak s ez után a közlekedési minisztériumnak, helyben hagyás és a 12. §. szerinti eljárás végett felterjeszti. „Társulati működésének további tettleges foganatosítását azonban, csak a felsőbbi jóváhagyás után kezdheti meg. Szapáry Gyula gr. e módosítványt nem tartja czélszerűnek, mert nem akarná a társulatok kezét a törvény által megkötni egy vagy több összejövetel után teljesítsék e az itt elősorolt teendőket. Gonda László a törvény czélját sokkal inkább előmozdítva látja a módosítványban mint a központi biz. szövege által. A jelen törvény az önkényes társulási összműködés állami felkarolását czélozza. A feltételek kiszabásában egyáltalában ne legyünk szigorúak, sőt ellenkezőleg törekednünk kell a lehető legnagyobb világosságra még a tárgyak sorrendére nézve is, azért hogy ezen állami felkaroltatás jótéteményét minél inkább megközelíthetővé tegyük a magántársulási szellemre nézve. Szóló hajlandó beismerni, hogy a központi bizottság szövegezésének sincs más értelme, de sokkal jelzettebb az egymásután és sokkal világosabb a sorrend a módosítvány szerint, és amennyiben magának az egész törvényjavaslatnak sarkpontja az államgazdászatot tárgyazza, a talajmentését, mely az adó akpja, és a nemzeti erő első biztosítéka és azon kívül még a tehetségek oekonómiáját is feltételezi, ez csak ajánlat, élsz vele ha jónak látod és nem használod ha nincs reá szükséged, vagy nem élvezheted a kedvezményt, azt pedig a módosítvány sokkal világosabban kifejezi, miáltal a czél megközelíthetőbb lesz a felekre nézve. A módosítványt pártolja. Giliczy Kálmán egyetértene Szapáryval ha oly társulatokról volna szó, melyeknek tagjai csak azok, kik abba önként belépnek; de miután oly társulatokról van szó melyekbe a kisebbség tagjai belépni tartoznak és a többség által alkotott szabályoknak magukat alávetni tartoznak szükséges azok alakulási módját körülményesen megírni, mert ha ez elhibáztatik, a társulat alapja hibás és a többi műveletek is hibásak lesznek. Ha a törvényjavaslat úgy fogadtatik el mint a központi bizottság ajánlja, a társulatok alakulására nézve semmi szabály sem lesz a törvényben , míg ha Hajdú módosítványa fogadtatik el, mely a törvény elveivel semmiben sem ellenkezik, részletesen meg lesz határozva miként kelljen a társulatoknak megalakulnak. Nem is fogja fel, hogy mi kifogása lehet a közlekedési minisztériumnak ezen módosítás ellen. Gorove István nincs egy véleményen előtte szólóval. Nem képes ugyanis elhinni hogy a költségek helyességére nézve nagyobb biztosítékot nyújt, ha az érdekelteknek úgynevezett csoportozata intézi a dolgokat előlegesen amint a már határozottan megalakult társulat. A másik az hogy ezen törvény azon elvre van alapítva, hogy a helybeli érdekeltek minden ügyeiket önmaguk közt, minden felsőbb beavatkozás nélkül elvihessék azon pontig midőn kettőre kell csak a kormánynak közbeszólni: először a tervnek technikai helyességére nézve véleményt mondani, 2-szor tekinteni arra, hogy a kivetésre nézve semmi igaztalan eljárás nem czéloztatik a társulat által. Ha ez lenne a következése azon módosításnak, melyet Hajdú képvo úr beadott, ha maga azon eljárás, úgy amint itt czéloztatik a költségvetésnek minden sérelmét, helytelenségét már előre megakadályoztatná, igen szívesen hozzájárulna. Ha valamint arra nézve hogy nem nyújt semmi biztosítékot, mert csak általános tervekről, költségvetésről szól, úgy más részről ott van a törvénynek későbbi §-saiban, miként kell igaztalanság ellen megvédeni az egyeseket, kiknek van joguk magukat megvédeni; ez mind a későbbi §-okban talál helyet. Tisza Kálmán azok után is, miket a miniszter előadott pártolja Hajdú módosítványát, mert amiket a miniszter a módosítvány ellen felhozott annak téves felfogásából eredtek. Mert a társulatok alakításánál mindenekelőtt azt kell tudni, váljon azon területek egyltalában arra valók-e, hogy ott az 1-ső §. értelmében társulat alakíttassák, és 2-or azt, hogy ha társulat alakulhat, kik azok, akik belevonhatok a társulatba, és 3-szor hogy azok közül kik belevonhatók, váljon valósággal a többség kívánja-e a szabályozást ? Ezen kérdéseket kell először eldönteni, s erre szükséges, hogy előleges értekezlet jöjjön össze, amint ez a világon mindenhol hasonló esetekben történik. Mert mindenekelőtt ki kell mutatni, váljon az illető terület a törvény értelmében olyan-e, hogy ott társulat alakítható, s ha ez megtörtént, akkor kötelesek azok, kik az ügyet sürgetik, meghívni mindazokat, kik ezen szabályozás által érdekelteknek állíttatnak, és csak akkor, ha constatálva van, hogy csakugyan a többség kívánja a társulat alakítását, akkor lehet mondani, hogy a társulat alakult, s lehet az alapszabályokat s részletes tervezeteket megkészíttetni. Ghyczy K. személyes kérdésben felszólalván tiltakozik az ellen, hogy az általa idézett példát a miniszter tréfának nyilatkoztatta. Gorove I. a gyorsírókra hivatkozva tagadja hogy ő a Ghiczy által idézett példát tréfának nevezte volna. Szavazás utján a közp. bizottság szövegezése elvettetik és Hajdú Ignácz módositványa fogadtatik el. A 4. és 5. §§. észrevétel nélkül elfogadtatnak. A 6. §-hoz Tisza K. következő stiláris módositványt ad be: A 8-dik sorban ezen szótól kezdve „megszavazott“, ez tétessék „a megszavazott összegeket kiveti s a behajtás végett az illető községeknél a maga idején a kellő lépéseket megteszi, a társulati vagyon a felett őrködik s az nyilván tartja. — Elfogadtatik. A 10. §. végére Eőry Sándor ezt kívánja függesztetni: „a történtekről azonban a többi érdeklett törvényhatóságok is értesitendők.“ — Elfogadtatik. A 12. hez Gonda László az 1. alinea 4-dik sorában sorában „szemben levő“ helyett „átellenvetu Gjant — A 1117 filfpofiflin A 13. §-hoz Kemény Mihály nagyobb szabatosság kedvéért, és azon aggodalom eloszlatására, mintha a kormány a terveket a társulatok akarata ellenére is elkészíthetné, ezt kívánja közbeszavazni: „a társulatok felkérésére.“ — Elfogadtatik. A 15. §-nál nyomdai hibából két bekezdés kimaradván, az beigtattatik. A 23. §. első bekezdésére Tisza K. következő módosítványt ad be: Ezen §. első bekezdése kihagyatván helyébe ez tétessék: „Ármentesítő társulatok a belvizek által érdekeltekkel egyetértve hatáskörükbe vonhatják az azok által borított területek mentesítését is, arról pedig minden esetben gondoskodni tartoznak, hogy a belvizeknek lefolyása munkálataik által ne akadályoztassák, és azok számára ugyanannyi és oly biztos lefolyást a mennyi s aminő a szabályozás volt biztosítani kötelesek.“ A §. többi bekezdései maradnak a szerkezet szerint. Szapáry Gyula államtitkár megengedi, hogy ez. eredeti szövege, valamint a közp.bizottság által ajánlt szerkezet nem elég világos és szabatos, de ez áll Tiszáéról is, és azért újabb módosítványt ad hozzá, mely így szól: „Az ármentesítő társulat területének védelme által az élő vizek, valamint a területén összegyűlő eső és hóvizek lefolyását meg nem akadályozhatja, s köteles azon vizeknek szabad lefolyását az ármentesítés után is a társulat költségén az ezen levezetés által az érdekeltekre háramló haszon arányában eszközölni. „Az ármentesítő társulat nem gátolhatja azon káros belvizek leereszését, melyek az ármentesítés foganatba vétele előtt sem bírtak szabad lefolyással, és melyek csak a mentesített ártéren át vezethetők le, de ezen leeresztés költségeit az érdekelt birtokosok viselik. Ezen leeresztés által érintett birtokok tulajdonosai tartoznak a megkívánt területet kárpótlás mellett átengedni ; hasonlókép megtérítendők azon károk, melyek az ármentesítő társulatnak szabályozási műveiben ezen leeresztés által okoztatnának. „Ezen műveletek keresztülvitele jelen törvénynek illető §§-ai értelmében eszközlendő. Elfogadtatik Tisza módosítványa. A 25. §-nál felszólal Majoros István. Én egyáltalában a kormánybiztosok barátja nem vagyok, de különösen akkor nem, ha arról van szó, hogy állandóan hozassanak be, s legfelebb csak azt engedhetném meg, hogy a kormánybiztos praecis concret esetben gyakoroljon felügyeletet, de azt, hogy állandóan, vagy két évre terjedjen annak kiküldetése amint e §-ban javasoltatik, vagy hogy talán még tovább is tartson mint jelenleg a Tisza-szabályozásnál , ezt egyáltalában nem látom szükségesnek, de felesleges költségnek is tartom, azt pedig hogy a társulat fizesse a biztost csak nem lehet kívánni. De azon kívül azt is, hogy a miniszter mindenképen, minden egyes társulat ügyeibe avatkozzék, részemről feleslegesnek tartom. Csak konkrét esetben ott ahol szükségesnek mutatkozik, tartanám megengedhetőnek az ily királyi biztos kiküldetését. Ezért a 25-ik §-t kihagyandónak vélem. Marad a szerkezet. A 26. §-ra Györffy Gy. adja be a következő módosítványt. A közp.szerkezet kimaradván helyébejönne ez: „az ezen törvény alapján végrehajtandó vízművek és töltésekhez megkivántató földterületek kijajítására nézve az 1868. 55. t. sz. szabályai lesznek alkalmazandók“. Ez sokkal egyszerűbb és tisztább. Ezzel a törvényjavaslat el lévén fogadva, végleges megszavazása holnapra tűzetik ki. Most hitelesíttettetett a ma harmadszor felolvasott törvényjavaslatok elfogadásáról szóló jegyzőkönyv, mely hitelesíttetvén a főrendekhez átküldetik. Következett a gátrendőri törvényjavaslat tárgyalása. Átalánosságban és a részletekben a 10. §-ig észrevétel nélkül elfogadtatott. A 11. §-nál Vidliczkay József lényegtelen módosításával fogadtatott el. A 15. §-nál felszólal Irányi Dániel. Ezen §. a gátrendőri tilalom áthágóit az 1840: 9-ik t. sz. értelmében rendeli fenyitetni, az idézett törvény 2-ik §-a a többi büntetések közt pedig a testi fenyítést is említi. Én szeretem hinni, hogy ezen szakasz szerkesztői nem emlékeztek a törvény ezen rendeletére, illetőleg elfelejtették azt újabban megolvasni, midőn e törvényczikkre hivatkoznak és ennélfogva ezen első kikezdés helyett a következő kikezdést vagyok bátor indítványozni: „A 14-ik §ban elősorolt tilalmak gondatlanságbeli megszegése az 1868: 54-ik t. ez. 95. §-ban megjelölt bíróság által sommás után a kár megtérítésén kívül 100 frtig terjedő pénzbüntetéssel fenyitendő.“ Ami a második kikezdést illeti, mely ismétlés esetében, a tettest 3 hónapig terjedhető börtönnel rendeli büntetetni, ez véleményem szerint annyiban csonka, hogy a kártérítésről nem rendelkezik. Továbbá pedig azt gondolom, hogy miután csak gondatlanságról van szó, tehát nem szándékos rongálásról, melyről a következő §. szól, a három hónapig terjedhető börtön szükségtelenül súlyos büntetés. E helyett tehát a következő bekezdést indítványozom: „Ismétlés esetében azonban a tettes az okozott kár megtérítésén kívül 300 forintig terjedhető bírság vagy 60 napig terjedhető fogsággal büntetendő. Ajánlom ezen módositványaimat a t. háznak. Halmossy E. 3 havi „börtön“ helyett „fogságot“ ajánl. Irányi módosítását feleslegesnek tartja. Hajdú Ignácznak csekély irályi módosításai vannak. Gorove Istv. hogy irányi aggodalmát eloszlassa, a hol az 1840. IX. ter-re történik hivatkozás ezt kivánja beszúrni „a testi büntetés kizárásával.“ Irányi védelmezi módosítványát. Tisza K. helyesnek tarja Irányi gyanúját, de annak a miniszter módosítványa eleget tesz. Ezt pártolja. Szavazásnál a §. Halmossy, Gorove és Hajdú módosítványaival fogadtatott el. A 31. §-ig lényeges változtatás nélkül fogadtatik el a szerkezet. A 32. §-ra Tisza Kálmán következő szerkezetet ajánl: „A törvény értelmében emelt gátak kivágásának csak következő esetekben lehet helye: 21-szer: Ha valamely község belterületének és épületeinek a végpusztulástól megmentése a viznek más helyen való kibocsátását okvetlenül tött vagy a gátak mögött fialfákat és es mer tett területet elborító viznek a mederbe való bebocsátása másként nem eszközölhető. Ezen két esetben is a kivágás csak a felügyeletre illetékes hatóság alispánja vagy helyettese és csak a társulati és törvényhatósági mérnök és az érdekeltek meghallgatása után, és egyedül azon esetben rendelhető el, ha ezáltal az elhárítni szándékoltnál nagyobb kár nem okoztathatik. Az ezen határozat folytán kivágott gátak helyreállítása elsősorban azok kötelessége kiknek érdekében a kivágatás történt ; ha pedig ezek az ily e célból szükséges költségeket fedezni képesek nem lennének, a munkálat a törvényhatóság segélyével fog eszközöltetni.“ Gorove mellőztetni kívánja a módosítványt, ígérvén, hogy a minisztérium tüzetesen fogja ezen esetekben a teendőket is tanulmányozni. Tisza K. visszavonja módositványát. Eőry Sándor ezen két szót „a töltés átszakittatnék“ kihagyatni kivánja. Hogy az értelem meg ne zavartassák kitörültetik: „Ártérben a töltés átszakittatnék.“ A 33. és 34. §. elfogadásával el lévén fogadva a törvényjavaslat, az holnap harmadszor fog megszavaztatni. A holnapi ülésnek tárgyai lesznek; 3-szori felolvasása ezen most 2-or részletesen elvégzett törvényjavaslatoknak , azonkívül pedig a közp.bizottságnak lesznek talán jelentései. Az ülést későbbre, 11 órára tűzetett ki azért, hogy a közp.bizottság a talán beérkező jelentések folytán reggel 9 órakor tarthassa meg ülését Este 7 óra. Párisban az ágyú moraj megszűnt. A felkelők minden állása elfoglaltatott. A kormánycsapatok 38. ezrede, mely mindig az első sorban harczolt s legtöbb veszteséget szenvedett, győzelmesen tért vissza Versaillesba,puskáik virágok s gályákká voltak díszítve. Ezek a községiek egy szép vörös selyemből készült zászlóját is magukkal hozták. Vincy Páris kormányzójává neveztetett. Indítványba hozatott, hogy a főváros egyelőre húsz katonai kerületre oszlassák föl. A csapatoknak vesztesége Párisba való bevonulása óta holtak s sebesültekben 2895 embert tesz. A kezesek megöletéséről szóló hír megerősíttetik. Ugyanakkor a La Roquette börtönben mintegy 9 apácza s számosan a rend emberei közül, kik nem akartak a község mellett harczolni, szintén megölettek. Múlt éjjel a Sartoryban fogva tartottak szökési kísérletet tettek. Meggyujtották a szalmazsákokat s a nagy zavarban 65 megszökött, 24-en azonban visszatartottak. Viseletük vadállatias. Ezek közül számosan St. Cyrbe küldettek. Chaudey, a „Siécle“ szerkesztője, ki néhány hét előtt a Sainte Pélagiebe záratott, a községiek által megöletett. Tegnap este a jobboldali képviselők értekezletet tartottak, melyben azon szükségesség merült föl, hogy az orleansi herczegnek képviselővé leendő megválasztása erélyesen támogattassék. Az e tárgyra vonatkozó sürgető intézkedések megtétele iránt a nemzetgyűlésben hétfőn vagy kedden indítvány fog beadatni. Aumale herczegnek, mint Francziaország kormányzójának kiáltványa ellenében legközelebb kérvény fog beadatni. A nemzetgyűlésben megürült mintegy 140 hely betöltése erélyesen sürgettetik. A royalisták nagyban mozognak. Tegnap az amazon zászlóalj ezredese hozatott ide negyven emberével. Ez egy szép szőke nő az alsó osztályból s kétes jellemmel, neve Vinot. Társai vele együtt úgy voltak öltözve s fölfegyverezve, mint a nemzetőrök. Azzal dicsekesznek, hogy több katonát megöltek s gyújtogattak. A minisztériumban legközelebb változás fog történni, Favre utóda de Broglie herczeg, londoni követ s Jules Simont Barthelémy de Saint Hilaire váltaná föl. E kinevezés nyilván minden pártot meg fogna nyugtatni. Protot, a község igazságügyi minisztere Párisban agyonlövetett. Még eddig Versaillesban egy községi sem lövetett agyon. A fölkelő főnökök mindegyikénél nagy összeg pénzt találtak. Rochefortnál 600,000 frank volt. A legszegényebb külsejű foglyok 500 s 1000 frankkal igyekeztek a katonákat megvesztegetni, hogy elszökhessenek. Páris, május 28. Délelőtt. Delescluze holtteste, mintegy 28 mással együtt a Voltaire boulevardon találtatott meg. Az arany kardbojtról s a vörös övről, a községi tagok jelvényéről ismertek rá. Zsebében Johannards Vésiniertől, két községi társától találtak leveleket, melyekben azt mondták, ha nem kapnak segítséget, mindannyian elvesztek, úgy szintén Maxime Lisbonne, a 10. légió ezredesétő találtak nála levelet, melyben ez is adott jegyzet is volt nála, figyelmeztetve""Iteks élyzet, hogy környezetének, de különösen Vermorelnek ne higyjen. A község tagsági jegy a vörös orosz bagarin bőrből készült oldal zsebben találtatott meg; egy órát s teste alatt egy arany gomba botot is találtak, mely az ő tulajdonának ismertetett pénz nem volt nála. Tegnap egy 16 éves angol fogatott el, ki a torlaszokon harczolt. A viliette utczai torlaszok a heves ellenállás daczára tegnap 10 órakor elfoglaltattak. Gyilkoló küzdelem folyt a puebla utczában. A községiek csak lépésről lépésre szorittathattak vissza a chaumonti magaslatra. A Pére la Chaise temetőben szintén heves ütközetre van kilátás, honnan Cluseret ágyúztatja a kormánycsapatok állását. Sírkövekből erős védelmi művek s torlaszok emeltettek. Tegnap délután a chaumonti magaslat ütegei a csapatok tüzérsége által elhallgattattak. A montmartre magaslaton Henry ezredesnek egyenruhája véresen s összerongyolva egy házban megtaláltatott, melynek tulajdonosa vagy megöletett vagy megsebesittetett. Ha vállon el van-e rejtve , még nincs tudva. Valódi neve Prudhomme. Atyja elfogatott. Nadar fényképész s léggömbész szintén biztonságba helyeztetett. Az utczákon papokat s fogatokat ismét lehet látni. Paschal Grousset még nem fogatott el, hogy mi történt vele, még nem lehet tudni. Tegnap délután keresték kedvesénél, de eredmény nélkül. Tegnap a „Nouvelle France“ laktanyában egy csoport fogoly ejtetett. E csoport nem volt oly nagy, mint a minőket a múlt napokban láttam. Ezek közt volt 30 katona, kik egy kórházban találtattak, hol kezeik s fejeik bekötözve, betegeknek tetették magukat. A csel felfedeztetett s elfogattak. Felrobbanások még mindig fordulnak elő. Nagy záporeső esik. Délután 1 óra. Erős katonai fedezet alatt a Lafayette utczán mintegy 10 ezer fogoly kisértetik, ezek közt számos mészáros van. Ezek nagyobb része fedetlen fővel halad s egyenruhájukat kifordítva öltötték fel. E menetet az utcza sarkokon nagy tömegek nézik. A foglyok közt mintegy 2000 ember van a sorkatonaságból, kik márczius 18- kán átpártoltak. Giardinetto: A tegnapi ülésen nem lehettem jelen, és ime, súlyosan kell érette lakolnom. Nem vehetek most részt abban az utókarzatban, mely Nyiry Józsa tegnapi beszédének fényes eredménye. Igazán nagyszerű lehetett az a beszéd, ha még 24 óra múlva is oly réízben tudnak rajta nevetni még a legkomolyabb emberek is. Pótolhatatlan veszteség reám nézve, mert az ily beszédeket a hírlapok nem szokták híven reprodukálni — amidőn pedig az országgyűlési naplóban megjelennek, már annyi correcturán és változtatáson mentek keresztül, hogy többé senki sem ismer reájuk. Mondják hogy csupa giardinetto volt ő tanácsosságának egész beszéde. Tiltakozom ezen bonmót ellen, mert ha Nyiri Józsa képes giardinettót csinálni, én rögtön lemondok róla.* * Amennyiben a lapokból kivehetem, látom hogy beszédének főrésze ezen alapeszmékből állott: méltóztassanak megbocsátani — esedezem aldsan, teljes meggyőződésből — higgadtan mondom — alázatosan esedezem — és újból méltóztassanak megbocsátani, — a miből kitűnik hogy Nyíri Józsa úr nagyon gyakorlott miniszteriális hivatalnok különösen ha ezen hamilis frázisokhoz hozzágondoljuk azon arrogáns hangot melyen szakbeli értelmetlenségeit előadni méltóztatott. Technikai tudományáról azzal adott fényes bizonyitványt, hogy kimutatta miszerint vannak Európában vasutak melyek helyenként 38 sőt 25-ös emelkedéssel bírnak . Parlamenti jártasságáról azzal, hogy bebizonyította miszerintjavaslatot módosítani nem áll a ház méltóságán alól; stratégiai tudományáról avval hogy bebizonyító, miszerint stratégiai szempontból a főkellék nem a tömeges, hanem a gyors szállítás. Nyíri Józsa képviselő úr szerint tehát legjobb volna a katonákat vilocipében egyenként szállítani a csatatérre. Ez nem tömeges, de gyors. * * Mondják hogy ezeknél még sokkal badarabb dolgokat is mondott a jobboldalnak ezen új herculesi oszlopa , de híjában nem voltam jelen, s így nem bírom azt híven reprodukálni. Valóban nagy veszteség rám nézve! Csak azzal vigasztalódom, hogy fog ő majd mondani még badarabb dolgokat is, mert hiszen régi mondás hogy :eresett eundo. Bizonyos vagyok benne hogy közelebbi alkalommal telt ház előtt fogja magát produkálni, mert hijába, az ilyen szomorú időben mindenki szívesen jön egy kicsit mulatni. Talján Náczi, ORSZÁGGYŰLÉS. _ A képviselőház ülése junius 1-jén Elnök: Somssich Pál. A tegnapi ülés jegyzőkönyve hitelesittetik. Schlöl’t bemutatja a múlt hóban benyújtott MAGYAR ÚJSÁG. 1871. JUNIUS 2. KÜLFÖLD. A párisi fölkelés utolsó napja. A párisi események végjeleneteiről egy angol magán tudósításban a következő részleteket olvassuk : Versailles, május 28. Délután. Tegnap egy nő épen azon pillanatban fogatott el, midőn itt a nemzetgyűlés palotáját petróleummal föl akarta gyújtani. A vizsgálat folytán kitűnt, hogy a párisi „vörösek“ hive. Sartoryban a nő foglyok démoni magaviseletét tanúsítottak. A ki hozzájuk közeledett azt összegyalázták s leköpdösték. Cherbourgba naponként 1000 fogoly küldetik. A többek itt fognak maradni. Párisból szomorú hirek érkeznek. A párisi érsek, a madeleine-i plébános, Olivain abbé, Coudray abbé, Allard abbé s hatvan más pap; Bonjean, a semmitőszék elnöke, Jecker bankár s mások — összesen 64 kezes múlt szerdán a községiek által megölettek. Ez csak tegnap este lett megtudva, midőn a csapatok a La Roquette börtönt elfoglalták. Az ellenállás egészen megszűnt. Belleville s Pére la Chaise tegnap este foglaltattak el. A kezeseket ért sors híre itt nagy borzalmat keltett. A foglyok, ezek közt Rochefort is, haditörvényszék elé állíttatnak, mely működését még e héten megkezdi. Enfield lords Gladstone-nak a forradalomra vonatkozólag tett beszédeik nagy megelégedéssel fogadtattak, valamint a Londonból küldött tűzoltók is nagy előzékenységgel elfogadtattak. Spanyolországi hírek, Madrid, máj. 18. Moret y Prendergast azortesülésben tegnap kezdte és ma végezte be pénzügyi helyzetünk kifejtését. A miniszter legkevésbbé sem iparkodott helyzetünket világosabb színekben feltüntetni a valónál, sőt azt is bevallotta, hogy decemberben csalatkozott, azt mondván, miszerint a jelenlegi eljárás által okozott deficit 1300 millió reálra rúg, mert az tényleg június 30-án 1700 millió reált fog tenni. Úgy látszik, hogy a miniszter azon borzasztó helyzetet illetőleg, melyben az állami nyugalmazottak, a papság és a nyilvános munkákra vállalkozók voltak, előítéletekkel bírt; ezek már régen nem nyúlhattak a nekik járó összegekhez. A papság minthogy az alkotmányra letette az esküt, államjegyekben kapott már 40 milliót, a többit június 10-éig fogják nekik kifizetni.