Magyar Ujság, 1871. június (5. évfolyam, 125-147. szám)

1871-06-02 / 125. szám

Az e czélra kérendő költség megszavaztatá­­sára oly brilliáns indokolás állna rendelkezésére hogy az a b­enczegő ellenzék úgy elhallgat,­­ mintha csak az isten nyila csapott volna kö­zéjük. Egy kis kísérlet nem a világ, a közmunka és közlekedési állapotok kiderítését is kár volt Simonyi Ernőnek átengedni. Hogy kisebb fontosságú dolgokban, például mikor csak hanyag gazdálkodás vagy takaré­kosság hiányáról van szó, a rendes közegek is megteszik, az magától érthető. Azonban mulat­ságos lehet egy oly eset elbeszélését meghall­gatni, mely esetben a rendes vizsgáló kö­zeg az alaposságot a pedantéria határán is túl viszi. Most két éve azt lehetett a „M. U.“ valame­lyik számában olvasni, hogy a pécs-váradi pre­fektus, a­helyett hogy a neki járó deputatum gabonát a pécs-váradi magtárból méretné ki magának , járandóságát úgynevezett robotos szekereken szinte Lukácsáról szállíttatja Pécs- Váradra, miáltal a fuvarozás által képviselt pénzösszeget az uradalom egyszerűen és minden czél nélkül elveszti .­­ E csekélység azonban oly figyelmet ébresz­tett a kultuszminisztériumnál, hogy a dolog ki­merítő megvizsgálására nem sajnált egy „ren­des közeget“ leküldeni Lukácsára, egy cseppet sem törődve az állítólag felhasznált 5 fuvar után kiszámítható csekély kár és a vizsgáló „rendes közeg“ által talán még egyszer annyiban fel­számítható költségek közötti előrelátható arány­talansággal. A kárt nem lehetett constatálni, mert kár nem is volt, de a vizsgálat menetét jellemző pe­dantéria non plus ultra érdekes. A kiküldött „rendes közeg“ t. i. azon meta­­phisicai kérdés felvetésével kezdte működését, hogy az előadott eset lehetséges-e ? E kérdés akkénti eldöntése után, miszerint lehetetlen azt szállítani, a­mi nincs, a prefektusnak pedig nincs deputátuma, azon phisicai kérdés vétetett boncz­­kés alá, hogy mi volt hát az a csakugyan szál­lítható valami ? Az empíria önként kínálkozó adatainak szigorú megbírálásából kiderült, hogy az a szállított valami az uradalom tulajdon korcsmabérlője által az uradalomtól kész pénzen megvett és az uradalomnak tulajdon tisztjei je­lenlétében a prefektusnak kész pénzen ismét el­adott haszontalan ocsa volt. Csak a metaphi­­sicai és phisicai vizsgálat teljes bevégzése után következett azon pontra nézve a vizsgálat, mely pont felderítésében a kiküldött „rendes közeg“ speciális­­missiója culminált, s mely röviden így hangzott: történt-e az uradalom rovására szál­lítás ? E pont a „M. U.“ ellen dűlt el, mert kisült hogy a fuvarosok a prefektustól, a „M. U.“ fe­csegése után nem sokára, posta útján leérke­zett készpénzzel lettek kifizetve.­­ A fuvarosok kihallgattatása elmaradt ugyan, de a helyett psychologico-oculisticai után napnál világosab­ban ki lett derítve, hogy a fuvarosok nagyobb része akkor optikai csalódásban szenvedett, mi­kor az ocsút zabnak meg szemes kukoriczának nézte. Mennyi haszontalan professoroskodás, nyo­morult 5 fuvar miatt! Pedant, aber „löblich!“ azt meg kell adni. S­­erda, interpellátiók, határozati javaslatok és indít­ványok sorozatát. Ki fog nyomatni. Nyiry Józsa véglegesen igazoltatik. Kérvényeket mutatnak be Szakácsy Dániel Pest József és Ferenczvárosi és Buda-Tabán külvárosi polgárok részéről az alsó dunai híd építése végett. M­a­­d­a­r­á­s­z József Fierlinger Vilma újvidéki lakosnő ma­gán­kérvényét, Táncsics Mihály következő interpellate intéz az összes kormányhoz: Kérdezvény az összes kormányhoz. Daczára annak, hogy a kiváltságos nemesi osztálynak kizárólagos kötelessége a honvéde­lem, katonáskodás régen megszűnt, daczára an­nak, hogy a regálék eltörliltetése köz­hajtás lé­vén, sokszor sürgetve volt és még sem eszkö­zöltetett : kérdezem nem szándékozik-e a t. kor­mány ez érdemben mielőtt az országgyűlés szü­netelését megkezdené törvényjavaslatot a képv.­ház elterjeszteni ? Ha igen, nem tartja-e czél­­szerűnek oly elvből kiindulni, miszerint a regá­lékban létező előjog tulajdonképen jogtalanság és minden kártérítés nélkül megszü­ntettessék, érin­tetlenül hagyatván az ide vonatkozó épületek, mik a kiváltságos osztály tulajdonai, mikre néz­ve a községekkel belátásuk szerint intézked­hessenek. Ugyanis míg a nemesi osztály maga teljesí­tette a honvédelmi kötelességet, méltán és jogo­san élvezte a regálék jótékonyságát, de a köte­lezettség megszűntével azt még tovább is köve­telni jogtalanság. Horn Ede kérdést, illetőleg kérést intéz a ház elnökéhez. Miután a delegációk nekünk évenként 60—70 millió forintba kerülnek, kéri az elnököt hogy rajta legyen, miszerint a dele­gátiók elé terjesztett irományok a képviselőház­nak megküldessenek és tagjai közt kiosztas­sanak. Elnök értesíti a házat hogy 4 mázsányi iromány érkezett Bécsből, melyek most szedet­nek szét és ki fognak osztatni a képviselők közt. Napirend: Következik az első magyar-gácsországi vas­út végleges megszavazása. — Elfogadtatik. Hasonlóképen a gümöri iparvasúti törvény­­javaslat. Elnök az osztályokat felszólítja hogy a pesti nagy körútról és az azon építendő házak adó­mentességéről szóló törvényjavaslatot vegyék tárgyalás alá. Elfogadtatik a számvizsgáló bizottság jelen­tése a képv. ház pénztárnokának 1870. augus­­tustól decz. végéig terjedő számadásai tárgyában. Ennek folytán a pénztárnoknak az absolutorium megadatik. Következik a vizszabályozásról szóló tör­vényjavaslat tárgyalása. Előadó Simonyi Lajos dr. — A szükséges felvilágosítások megadására a közi. min. megbí­zottja M­e c­z n­e­r főmérnök. Átalánosságban a törvényjavaslat elfogad­tatik. A 3. §-hoz Hajdú Ignácz a következő módo­­sítványt adja be: Módosítván­y. „Az érdekeltek ha szabályozási társulatot ki­vánnak alakítani általános kimutatást tartoznak készíteni, az érdekelt földbirtokok hold számáról,­­ általános műszaki tervezetet és költségvetést a szabályozásról, s ezeket az illető törvényható­ságnak bejelentvén minden érdekelteket közgyű­lésre hívnak össze. „E közgyűlésben a társulat a 4-dik §. szerint megalakul; elnököt és választmányt választ, alapszabályait megalkotja, a részletes műszaki tervezetet elkészíti, a munkák sorozatát, a végre­­hajtási határidőket megállapítja, s mind ezeket az illetékes törvényhatóságoknak s ez után a közlekedési minisztériumnak, helyben hagyás és a 12. §. szerinti eljárás végett felterjeszti. „Társulati működésének további tettleges fo­ganatosítását azonban, csak a felsőbbi jóváha­gyás után kezdheti meg. Szapáry Gyula gr. e m­ódosítványt nem tartja czélszerűnek, mert nem akarná a társu­latok kezét a törvény által megkötni egy vagy több összejövetel után teljesítsék e az itt elősorolt teendőket. Gonda László a törvény czélját sokkal in­kább előmozdítva látja a módosítványban mint a központi biz. szövege által. A jelen törvény az önkényes társulási összműködés állami felkaro­lását czélozza. A feltételek kiszabásában egy­általában ne legyünk szigorúak, sőt ellenkező­leg törekednünk kell a lehető legnagyobb vilá­gosságra még a tárgyak sorrendére nézve is, azért hogy ezen állami felkaroltatás jótéte­ményét minél inkább megközelíthetővé te­gyük a magántársulási szellemre nézve. Szóló hajlandó beismerni, hogy a központi bizott­ság szövegezésének sincs más értelme, de sok­kal jelzettebb az egymásután és sokkal világo­sabb a sorrend a módosítvány szerint, és a­mennyiben magának az egész törvényjavaslat­nak sarkpontja az államgazdászatot tárgyazza, a talajmentését, mely az adó akpja, és a nem­zeti erő első biztosítéka és azon kívül még a tehetségek oekonómiáját is feltételezi, ez csak ajánlat, élsz vele ha jónak látod és nem hasz­nálod ha nincs reá szükséged, vagy nem élvez­heted a kedvezményt, azt pedig a módosítvány sokkal világosabban kifejezi, miáltal a czél megközelíthetőbb lesz a felekre nézve. A módo­sítványt pártolja. Giliczy Kálmán egyetértene Szapáryval ha oly társulatokról volna szó, melyeknek tagjai csak azok, kik abba önként belépnek; de miután oly társulatokról van szó melyekbe a kisebbség tag­jai belépni tartoznak és a többség által alkotott szabályoknak magukat alávetni tartoznak szük­séges azok alakulási módját körülményesen meg­írni, mert ha ez elhibáztatik, a társulat alapja hibás és a többi műveletek is hibásak lesznek. Ha a törvényjavaslat úgy fogadtatik el mint a központi bizottság ajánlja, a társulatok alaku­lására nézve semmi szabály sem lesz a törvény­ben , míg ha Hajdú módosítványa fogadtatik el, mely a törvény elveivel semmiben sem ellenke­zik, részletesen meg lesz határozva miként kell­jen a társulatoknak megalakulnak. Nem is fogja fel, hogy mi kifogása lehet a közlekedési minisztériumnak ezen módosítás ellen. Gorove István nincs egy véleményen előtte szólóval. Nem képes ugyanis elhinni hogy a költségek helyességére nézve nagyobb biztosí­tékot nyújt, ha az érdekelteknek úgynevezett csoportozata intézi a dolgokat előlegesen amint a már határozottan megalakult társulat. A másik az hogy ezen törvény azon elvre van alapítva, hogy a helybeli érdekeltek min­den ügyeiket önmaguk közt, minden felsőbb be­avatkozás nélkül elvihessék azon pontig midőn kettőre kell csak a kormánynak közbeszólni: először a tervnek technikai helyességére nézve véleményt mondani, 2-szor tekinteni arra, hogy a kivetésre nézve semmi igaztalan eljárás nem czéloztatik a társulat által. Ha ez lenne a következése azon módosítás­nak, melyet Hajdú képvo úr beadott, ha maga azon eljárás, úgy a­mint itt czéloztatik a költ­ségvetésnek minden sérelmét, helytelenségét már előre megakadályoztatná, igen szívesen hozzá­járulna. Ha valamint arra nézve hogy nem nyújt semmi biztosítékot, mert csak általános tervekről, költségvetésről szól, úgy más részről ott van a törvénynek későbbi §-saiban, miként kell igaztalanság ellen megvédeni az egye­seket, kiknek van joguk magukat megvédeni; ez mind a későbbi §-okban talál helyet. Tisza Kálmán azok után is, miket a minisz­ter előadott pártolja Hajdú módosítványát, mert amiket a miniszter a módosítvány ellen felho­zott annak téves felfogásából eredtek. Mert a társulatok alakításánál mindenekelőtt azt kell tudni, váljon azon területek egyltalában arra valók-e, hogy ott az 1-ső §. értelmében társulat alakíttassák, és 2-or azt, hogy ha társulat ala­kulhat, kik azok, akik belevonhatok a társu­latba, és 3-szor hogy azok közül kik belevonha­tók, váljon valósággal a többség kívánja-e a szabályozást ? Ezen kérdéseket kell először el­dönteni, s erre szükséges, hogy előleges értekez­let jöjjön össze, amint ez a világon mindenhol hasonló esetekben történik. Mert mindenekelőtt ki kell mutatni, váljon az illető terület a tör­vény értelmében olyan-e, hogy ott társulat ala­kítható, s ha ez megtörtént, akkor kötelesek azok, kik az ügyet sürgetik, meghívni mindazo­kat, kik ezen szabályozás által érdekelteknek állíttatnak, és csak akkor, ha constatálva van, hogy csakugyan a többség kívánja a társulat alakítását, akkor lehet mondani, hogy a társu­lat alakult, s lehet az alapszabályokat s részle­tes tervezeteket megkészíttetni. Ghyczy K. személyes kérdésben felszólal­ván tiltakozik az ellen, hogy az általa idézett példát a miniszter tréfának nyilatkoztatta. Gorove I. a gyorsírókra h­ivatkozva tagadja hogy ő a Ghiczy által idézett példát tréfá­nak nevezte volna. Szavazás utján a közp. bizottság szövegezé­se elvettetik és Hajdú Ignácz módositványa fo­gadtatik el. A 4. és 5. §§. észrevétel nélkül elfogadtatnak. A 6. §-hoz Tisza K. következő stiláris módositványt ad be: A 8-dik sorban ezen szótól kezdve „megsza­vazott“, ez tétessék „a megszavazott összegeket kiveti s a behajtás végett az illető községeknél a maga idején a kellő lépéseket megteszi, a tár­sulati vagyon a felett őrködik s az nyilván tartja. — Elfogadtatik. A 10. §. végére Eőry Sándor ezt kívánja függesztetni: „a történtekről azonban a többi érdeklett törvényhatóságok is értesitendők.“ — Elfogadtatik. A 12. hez Gonda László az 1. alinea 4-dik sorában sorában „szemben levő“ helyett „átel­lenvetu Gjant — A 1117 filfpo­fiflin A 13. §-hoz Kemény Mihály nagyobb sza­batosság kedvéért, és azon aggodalom eloszla­tására, mintha a kormány a terveket a társula­tok akarata ellenére is elkészíthetné, ezt kívánja közbeszavazni: „a társulatok felkérésére.“ — Elfogadtatik. A 15. §-nál nyomdai hibából két bekezdés kimaradván, az beigtattatik. A 23. §. első bekezdésére Tisza K. követ­kező módosítványt ad be: Ezen §. első bekezdése kihagyatván helyébe ez tétessék: „Ármentesítő társulatok a belvizek által érdekeltekkel egyetértve hatáskörükbe vonhatják az azok által borított területek men­tesítését is, arról pedig minden esetben gondos­kodni tartoznak, hogy a belvizeknek lefolyása munkálataik által ne akadályoztassák, és azok számára ugyanannyi és oly biztos lefolyást a mennyi s a­minő a szabályozás volt biztosítani kötelesek.“ A §. többi bekezdései maradnak a szerkezet szerint. Szapáry Gyula államtitkár megengedi, hogy e­z. eredeti szövege, valamint a közp.­bi­zottság által ajánlt szerkezet nem elég világos és szabatos, de ez áll Tiszáéról is, és azért újabb módosítványt ad hozzá, mely így szól: „Az ármentesítő társulat területének védelme által az élő vizek, valamint a területén össze­gyűlő eső és hóvizek lefolyását meg nem aka­dályozhatja, s köteles azon vizeknek szabad lefolyását az ármentesítés után is a társulat költségén az ezen levezetés által az érdekeltek­re háramló haszon arányában eszközölni. „Az ármentesítő társulat nem gátolhatja azon káros belvizek leereszését, melyek az ármente­sítés foganatba vétele előtt sem bírtak szabad lefolyással, és melyek csak a mentesített árté­ren át vezethetők le, de ezen leeresztés költsé­geit az érdekelt birtokosok viselik. Ezen leeresz­tés által érintett birtokok tulajdonosai tartoz­nak a megkívánt területet kárpótlás mellett át­engedni ; hasonlókép megtérítendők azon károk, melyek az ármentesítő társulatnak szabályozási műveiben ezen leeresztés által okoztatnának. „Ezen műveletek keresztülvitele jelen tör­vénynek illető §§-ai értelmében eszközlendő. Elfogadtatik Tisza módosítványa. A 25. §-nál felszólal Majoros István. Én egyáltalában a kor­mánybiztosok barátja nem vagyok, de különösen akkor nem, ha arról van szó, hogy állandóan hozassanak be, s legfelebb csak azt engedhet­ném meg, hogy a kormánybiztos praecis concret esetben gyakoroljon felügyeletet, de azt, hogy állandóan, vagy két évre terjedjen annak ki­küldetése amint e §-ban javasoltatik, vagy hogy talán még tovább is tartson mint jelenleg a Tisza-szabályozásnál , ezt egyáltalában nem látom szükségesnek, de felesleges költségnek is tartom, azt pedig hogy a társulat fizesse a biztost csak nem lehet kívánni. De azon kívül azt is, hogy a miniszter mindenképen, minden egyes társulat ügyeibe avatkozzék, részemről feleslegesnek tartom. Csak konkrét esetben ott a­hol szükségesnek mutatkozik, tartanám meg­engedhetőnek az ily királyi biztos kiküldetését. Ezért a 25-ik §-t kihagyandónak vélem. Marad a szerkezet. A 26. §-ra Györffy Gy. adja be a következő módosítványt. A közp.­szerkezet kimaradván helyébejönne ez: „az ezen törvény alapján végrehajtandó vízművek és töltésekhez megki­vántató földterületek kijajítására nézve az 1868. 55. t. sz. szabályai lesznek alkalmazandók“. Ez sokkal egyszerűbb és tisztább. Ezzel a törvényjavaslat el lévén fogadva, végleges megszavazása holnapra tűzetik ki. Most hitelesíttettetett a ma harmadszor fel­olvasott törvényjavaslatok elfogadásáról szóló jegyzőkönyv, mely hitelesíttetvén a főrendekhez átküldetik. Következett a gátrendőri törvényjavaslat tár­gyalása. Átalánosságban és a részletekben a 10. §-ig észrevétel nélkül elfogadtatott. A 11. §-nál Vidliczkay József lényegtelen módosításával fogadtatott el. A 15. §-nál felszólal Irányi Dániel. Ezen §. a gátrendőri tila­lom áthágóit az 1840: 9-ik t. sz. értelmében rendeli fenyitetni, az idézett törvény 2-ik §-a a többi büntetések közt pedig a testi fenyítést is említi. Én szeretem hinni, hogy ezen szakasz szerkesztői nem emlékeztek a törvény ezen ren­deletére, illetőleg elfelejtették azt újabban meg­olvasni, midőn e törvényczikkre hivatkoznak és ennélfogva ezen első kikezdés helyett a követ­kező kikezdést vagyok bátor indítványozni: „A 14-ik §ban elősorolt tilalmak gondatlanságbeli megszegése az 1868: 54-ik t. ez. 95. §-ban meg­jelölt bíróság által sommás után a kár megtérí­tésén kívül 100 frtig terjedő pénzbüntetéssel fenyitendő.“ A­mi a második kikezdést illeti, mely ismét­lés esetében, a tettest 3 hónapig terjedhető bör­tönnel rendeli büntetetni, ez véleményem szerint annyiban csonka, hogy a kártérítésről nem ren­delkezik. Továbbá pedig azt gondolom, hogy miután csak gondatlanságról van szó, tehát nem szándékos rongálásról, melyről a következő §. szól, a három hónapig terjedhető börtön szük­ségtelenül súlyos büntetés. E helyett tehát a kö­vetkező bekezdést indítványozom: „Ismétlés esetében azonban a tettes az okozott kár meg­térítésén kívül 300 forintig terjedhető bírság vagy 60 napig terjedhető fogsággal büntetendő. Ajánlom ezen módositványaimat a t. háznak. Halmossy E. 3 havi „börtön“ helyett „fogságot“ ajánl. Irányi módosítását felesleges­nek tartja. Hajdú Ignácznak csekély irályi módosítá­sai vannak. Gorove Istv. hogy irányi aggodalmát el­oszlassa, a hol az 1840. IX. ter-re történik hi­vatkozás ezt kivánja beszúrni „a testi büntetés kizárásával.“ Irányi védelmezi módosítványát. Tisza K. helyesnek tarja Irányi gyanúját, de annak a miniszter módosítványa eleget tesz. Ezt pártolja. Szavazásnál a §. Halmossy, Gorove és Haj­dú módosítványaival fogadtatott el. A 31. §-ig lényeges változtatás nélkül fo­gadtatik el a szerkezet. A 32. §-ra Tisza Kálmán következő szer­kezetet ajánl: „A törvény értelmében emelt gátak kivágá­sának csak következő esetekben lehet helye: 21-szer: Ha valamely község belterületének és épületeinek a végpusztulástól megmentése a viznek más helyen való kibocsátását okvetlenül tött vagy a gátak mögött fialfákat és es mer tett területet elborító viznek a mederbe való be­bocsátása másként nem eszközölhető.­­ Ezen két esetben is a kivágás csak a felügyeletre illetékes hatóság alispánja vagy helyettese és csak a társulati és törvényhatósági mér­nök és az érdekeltek meghallgatása után, és egyedül azon esetben rendelhető el, ha ez­által az elhárítni szándékoltnál nagyobb kár nem okoztathatik. Az ezen határozat folytán ki­vágott gátak helyreállítása első­sorban azok kötelessége kiknek érdekében a kivágatás tör­tént ; ha pedig ezek az ily e c­élból szükséges költségeket fedezni képesek nem lennének, a munkálat a törvényhatóság segélyével fog esz­közöltetni.“ Gorove mellőztetni kívánja a módosítványt, ígérvén, hogy a minisztérium tüzetesen fogja ezen esetekben a teendőket is tanulmányozni. Tisza K. visszavonja módositványát. Eőry Sándor ezen két szót „a töltés átsza­­kittatnék“ kihagyatni kivánja. Hogy az értelem meg ne zavartassák kitö­­rültetik: „Ártérben a töltés átszakittatnék.“ A 33. és 34. §. elfogadásával el lévén fo­gadva a törvényjavaslat, az holnap harmad­szor fog megszavaztatni. A holnapi ülésnek tárgyai lesznek; 3-szori felolvasása ezen most 2-or részletesen elvégzett törvényjavaslatoknak , azonkívül pedig a közp.­bizottságnak lesznek talán jelentései. Az ülést későbbre, 11 órára tűzetett ki azért, hogy a közp.­bizottság a talán beérkező jelentések folytán reggel 9 órakor tarthassa meg ülését Este 7 óra. Párisban az ágyú moraj megszűnt. A felke­­lők minden állása elfoglaltatott. A kormánycsapatok 38. ezrede, mely min­dig az első sorban harczolt s legtöbb veszteséget szenvedett, győzelmesen tért vissza Versailles­­ba,puskáik virágok s gályákká­ voltak díszítve. Ezek a községiek egy szép vörös selyemből ké­szült zászlóját is magukkal hozták. Vincy Páris kormányzójává neveztetett. In­dítványba hozatott, hogy a főváros egyelőre húsz katonai kerületre oszlassák föl. A csapatoknak vesztesége Párisba való be­vonulása óta holtak s sebesültekben 2895 em­bert tesz. A kezesek megöletéséről szóló hír megerő­­síttetik. Ugyanakkor a La Roquette börtönben mintegy 9 apácza s számosan a rend emberei közül, kik nem akartak a község mellett har­­czolni, szintén megölettek. Múlt éjjel a Sartoryban fogva tartottak szö­kési kísérletet tettek. Meggyujtották a szalma­zsákokat s a nagy zavarban 65 megszökött, 24-en azonban visszatartottak. Viseletük vadál­­latias. Ezek közül számosan St. Cyrbe küldet­tek. Chaudey, a „Siécle“ szerkesztője, ki néhány hét előtt a Sainte Pélagiebe záratott, a közsé­giek által megöletett. Tegnap este a jobboldali képviselők érte­kezletet tartottak, melyben azon szükségesség merült föl, hogy az orleansi herczegnek képvise­lővé leendő megválasztása erélyesen támogat­­tassék. Az e tárgyra vonatkozó sürgető intézke­dések megtétele iránt a nemzetgyűlésben hétfőn vagy kedden indítvány fog beadatni. Aumale herczegnek, mint Francziaország kormányzójá­nak kiáltványa ellenében legközelebb kérvény fog beadatni. A nemzetgyűlésben megürült mint­egy 140 hely betöltése erélyesen sürgettetik. A royalisták nagyban mozognak. Tegnap az amazon zászlóalj ezredese hoza­tott ide negyven emberével. Ez egy szép szőke nő az alsó osztályból s kétes jellemmel, neve Vinot. Társai vele együtt úgy voltak öltözve s fölfegyverezve, mint a nemzetőrök. Azzal dicse­­kesznek, hogy több katonát megöltek s gyúj­togattak. A minisztériumban legközelebb változás fog történni, Favre utóda de Broglie herczeg, lon­doni követ s Jules Simont Barthelémy de Saint Hilaire váltaná föl. E kinevezés nyilván minden pártot meg fogna nyugtatni. Protot, a község igazságügyi minisztere Pá­risban agyonlövetett. Még eddig Versaillesban egy községi sem lövetett agyon. A fölkelő főnö­kök mindegyikénél nagy összeg pénzt találtak. Rochefortnál 600,000 frank volt. A legszegé­nyebb külsejű foglyok 500 s 1000 frankkal igye­keztek a katonákat megvesztegetni, hogy el­szökhessenek. Páris, május 28. Délelőtt. Delescluze holtteste, mintegy 28 mással együtt a Voltaire boulevardon találtatott meg. Az arany kardbojtról s a vörös övről, a köz­ségi tagok jelvényéről ismertek rá. Zsebében Johannard­s Vésiniertől, két községi társától ta­láltak leveleket, melyekben azt mondták, ha nem kapnak segítséget, mindannyian elvesztek, úgy szintén Maxime Lisbonne, a 10. légió ezre­­desétő találtak nála levelet, melyben ez is ad­­ott jegyzet is volt nála, figye­l­meztetve""Ite­­­ks élyzet, hogy környezetének, de különösen Ver­­morelnek ne higyjen. A község tagsági jegy a vörös orosz bagarin bőrből készült oldal zseb­ben találtatott meg; egy órát s teste alatt egy arany gomba botot is találtak, mely az ő tulaj­donának ismertetett­ pénz nem volt nála. Tegnap egy 16 éves angol fogatott el, ki a torlaszokon harczolt. A viliette utczai torlaszok a heves ellenállás daczára tegnap 10 órakor elfoglaltattak. Gyil­koló küzdelem folyt a puebla utczában. A köz­ségiek csak lépésről lépésre szorittathattak vissza a chaumonti magaslatra. A Pére la Chaise temetőben szintén heves ütközetre van kilátás, honnan Cluseret ágyúztatja a kormány­csapatok állását. Sírkövekből erős védelmi művek s torlaszok emeltettek. Tegnap délu­tán a chaumonti magaslat ütegei a csapatok tü­zérsége által elhallgattattak. A montmartre ma­gaslaton Henry ezredesnek egyenruhája véresen s összerongyolva egy házban megtaláltatott, melynek tulajdonosa vagy megöletett vagy meg­­sebesittetett. Ha vállon el van-e rejtve , még nincs tudva. Valódi neve Prudhomme. Atyja el­fogatott. Nadar fényképész s léggömbész szintén biztonságba helyeztetett. Az utczákon papokat s fogatokat ismét lehet látni. Paschal Grousset még nem fogatott el, hogy mi történt vele, még nem lehet tudni. Teg­nap délután keresték kedvesénél, de eredmény nélkül. Tegnap a „Nouvelle France“ laktanyában egy csoport fogoly ejtetett. E csoport nem volt oly nagy, mint a minőket a múlt napokban lát­tam. Ezek közt volt 30 katona, kik egy kórház­ban találtattak, hol kezeik s fejeik bekötözve, betegeknek tetették magukat. A csel felfedezte­tett s elfogattak. Felrobbanások még mindig fordulnak elő. Nagy záporeső esik. Délután 1 óra. Erős katonai fedezet alatt a Lafayette ut­­czán mintegy 10 ezer fogoly kisértetik, ezek közt számos mészáros van. Ezek nagyobb része fedetlen fővel halad s egyenruhájukat kifordítva öltötték fel. E menetet az utcza sarkokon nagy tömegek nézik. A foglyok közt mintegy 2000 ember van a sorkatonaságból, kik márczius 18- kán átpártoltak. Giardinetto: A tegnapi ülésen nem lehettem jelen, és ime, súlyosan kell érette lakolnom. Nem vehetek most részt abban az utókarzat­­ban, mely Nyiry Józsa tegnapi beszédének fé­nyes eredménye. Igazán nagyszerű lehetett az a beszéd, ha még 24 óra múlva is oly réízb­en tudnak rajta nevetni még a legkomolyabb emberek is. Pótolhatatlan veszteség reám nézve, mert az ily beszédeket a hírlapok nem szokták híven reprodukálni — amidőn pedig az országgyűlési naplóban megjelennek, már annyi correcturán és változtatáson mentek keresztül, hogy többé senki sem ismer reájuk. Mondják hogy csupa giardinetto volt ő taná­csosságának egész beszéde. Tiltakozom ezen bonmót ellen, mert ha Nyiri Józsa képes giardinettót csinálni, én rögtön le­mondok róla.* * Amennyiben a lapokból kivehetem, látom hogy beszédének főrésze ezen alapeszmékből állott: méltóztassanak megbocsátani — esedezem aldsan, teljes meggyőződésből — higgadtan mon­dom — alázatosan esedezem — és újból méltóz­­tassanak megbocsátani, — a miből kitűnik hogy Nyíri Józsa úr nagyon gyakorlott mi­niszteriális hivatalnok különösen ha ezen ha­­milis frázisokhoz hozzágondoljuk azon arrogáns hangot melyen szakbeli értelmetlenségeit előadni méltóztatott. Technikai tudományáról azzal adott fényes bizonyitványt, hogy kimutatta miszerint van­nak Európában vasutak melyek helyenként 38 sőt 25-ös emelkedéssel bírnak . Parlamenti jártasságáról azzal, hogy bebi­zonyította miszerint­­javaslatot módosítani nem áll a ház méltóságán alól; stratégiai tudomá­nyáról avval hogy bebizonyító, miszerint straté­giai szempontból a főkellék nem a tömeges, ha­nem a gyors szállítás. Nyíri Józsa képviselő úr szerint tehát leg­jobb volna a katonákat vilocipében egyenként szállítani a csatatérre. Ez nem tömeges, de gyors. * * Mondják hogy ezeknél még sokkal badarabb dolgokat is mondott a jobboldalnak ezen új her­­culesi oszlopa , de híjában­ nem voltam jelen, s így nem bírom azt híven reprodukálni. Valóban nagy veszteség rám nézve! Csak azzal vigasztalódom, hogy fog ő majd mondani még badarabb dolgokat is, mert hiszen régi mondás hogy :­eresett eundo. Bizonyos vagyok benne hogy közelebbi al­kalommal telt ház előtt fogja magát produkálni, mert hijába, az ilyen szomorú időben mindenki szívesen jön egy kicsit mulatni. Talján Náczi, ORSZÁGGYŰLÉS. _ A képviselőház ülése junius 1-jén Elnök: Somssich Pál. A tegnapi ülés jegyzőkönyve hitelesittetik. Schlöl’t bemutatja a múlt hóban benyújtott MAGYAR ÚJSÁG. 1871. JUNIUS 2. KÜLFÖLD. A párisi fölkelés utolsó napja. A párisi események végjeleneteiről egy angol magán tudósításban a következő részleteket ol­vassuk : Versailles, május 28. Délután. Tegnap egy nő épen azon pillanatban foga­tott el, midőn itt a nemzetgyűlés palotáját pe­tróleummal föl akarta gyújtani. A vizsgálat folytán kitűnt, hogy a párisi „vörösek“ hive. Sartoryban a nő foglyok démoni magavise­letét tanúsítottak. A ki hozzájuk közeledett azt összegyalázták s leköpdösték. Cherbourgba na­ponként 1000 fogoly küldetik. A többek itt fog­nak maradni. Párisból szomorú h­irek érkeznek. A párisi érsek, a madeleine-i plébános, Olivain abbé, Coudray abbé, Allard abbé s hatvan más pap; Bonjean, a semmitőszék elnöke, Jecker bankár s mások — összesen 64 kezes múlt szerdán a községiek által megölettek. Ez csak tegnap este lett megtudva, midőn a csapatok a La Roquette börtönt elfoglalták. Az ellenállás egészen megszűnt. Belleville s Pére la Chaise tegnap este foglaltattak el. A kezeseket ért sors híre itt nagy borzalmat keltett. A foglyok, ezek közt Rochefort is, haditör­vényszék elé állíttatnak, mely működését még e héten megkezdi. Enfield lord­s Gladstone-nak a forradalomra vonatkozólag tett beszédeik nagy megelégedés­sel fogadtattak, valamint a Londonból küldött tűzoltók is nagy előzékenységgel elfogadtattak. Spanyolországi hírek, Madrid, máj. 18. Moret y Prendergast a­zortesülés­­ben tegnap kezdte és ma végezte be pénzügyi helyzetünk kifejtését. A miniszter legkevésbbé sem iparkodott helyzetünket világosabb színek­ben feltüntetni a valónál, sőt azt is bevallotta, hogy dec­emberben csalatkozott, azt mondván, miszerint a jelenlegi eljárás által okozott defi­cit 1300 millió reálra rúg, mert az tényleg június 30-án 1700 millió reált fog tenni. Úgy látszik, hogy a miniszter azon borzasztó helyzetet illetőleg, melyben az állami nyugalma­zottak, a papság és a nyilvános munkákra vállal­kozók voltak, előítéletekkel bírt; ezek már ré­gen nem nyúlhattak a nekik járó összegekhez. A papság minthogy az alkotmányra letette az es­küt, államjegyekben kapott már 40 milliót, a többit június 10-éig fogják nekik kifizetni.

Next