Magyar Ujság, 1872. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1872-01-13 / 9. szám

Szombat, aaerfeeaktor irodai Lipót-utcza 11. szám, földszint. Ide intézendő a lap szellemi részét illető minden közlemény. Kéziratok s levelek vissza nem adatnak. — Bérmentetlen levelek csak ismerős kezektől fo­gadtatnak el. Kiadó-hivatal­­ Lipót-utcza 11. szám, földszint. Ide intézendő a lap anyagi részét illető minden közlemény, u. m. az előfizetési pénz, a kiadás körüli panaszok és a hirdet­mények. aammaammmmmmmammmmmmm POLITIKAI ÉS NEMZETGAZDÁSZATI NAPILAP. VI. évfolyam. 1872. január 13. Xilofiaseté­l Az­­ Vidékre postán vagy helyben házhoz hordva: Egész évre....................................20 frt — kr Félévre........................................10 „ — „ Negyedévre..................................6 „ — , Egy hónapra..................................1 „ 70 „ Egyes szám ára 10 kr. Hirdetési ellj­­ 10 hasábos petitsor egyszeri hird­e­tése 12 kr többszörinél 9 kr. Bélyegdij mindé hirdetésér külön 30 kr. Nyilttér: 11 hasábos petitsor 25 kr. Pest, január 12. Politikai szemle. Előttünk fekszik az osztrák reichsrath mrakházának válaszfelirata, a­mint azt a bizottság szövegezte. A válaszfelirat hang­súlyozza azon lélekemelő öntudatot, hogy az urak háza által minden időben vallott elvek a császár szájából újabb megerősítést nyertek. A felirat, vis­szapillantván az előbbi kormány hivataloskodásának idejére, meg­emlékezik a belső elégedetlenség nagyob­bodásáról és a közállomány csorbulásáról, valamint az előbbi kormány államjogi ter­véről, mely valósulása esetén az állami köteléket minden ízben megingatta volna. Az urakháza teljesen egyetért a kormány szándékával, az alkotmányjogot sértetlenül megóvni, habár ragaszkodik azon nézet­hez, hogy a fenálló alkotmány keretén be­lül az egyes országok leglényegesebb és jogosult sajátszerűségei kellő tekintetbe veendők és a birodalmi tanácsban ez irány­ban újabban nyilvánított óhajokat a tartós egyetértés reményében beható tárgyalás alá fogja venni. A felirat kiemeli azután szükségét annak, hogy a birodalmi képviselet függetlensége biztosíttassék ; a képviselői megbízással való visszaélés ellen bejelentett előterjesz­tést csak ideiglenes kisegítőnek tekinti, mely egy közelebbi szerencsés megoldás folytán nélkülözhetővé válnék. A felirat örömmel üdvözli a többi bejelentett törvényjavasla­tokat és kifejezi azon várakozást, hogy a landwehr emelésére az állampolgárok adózó képessége nem fog fokozott mértékben igénybe vétetni, és hogy az adóreform be fog fejeztetni. A szász sociáldemokraták f. hó 6 és 7-én Chemnitzben egy igen élénk és látogatott gyűlést tartottak, a­melynek határozatai közül a következő pontok érdemelnek fel­­említést: 1. Az egyleti és összejöveteli jog megsértése ellen panaszt nyújtottak be a szász törvényhozó testülethez s egyúttal ezen törvény némely pontjait is kivánják módosítani. 2. Követelik az egyenlő és köz­vetlen választási jogot bármily törvényhozó testületre nézve s e­zzel összefüggésben, hogy a szegények gyámolítása általános birodalmi progressiv jövedelmi adó által fedeztessék 3. Indítványozzák, hogy a jelen évben Mainzban tartandó általános gyűlés­sel egyidejűleg s egy helyen a különböző iparegyesületek is tartsanak egy általános congressust szervezkedések végett, s e vé­gett előleges indítványokat is tesznek. 4. Követelik, hogy a cselédrendtartás meg­szüntessék. E tárgyban tervezett reform a humanitás és egyenlőség megsértése. 5. Vé­gül újabban ragaszkodnak múlt évi hatá­rozatukhoz, mely szerint a párttagoknak az államegyházból kilépést melegen ajánl­ják. A Bakunin által alapított Jura foederatio, a mely tudvalevőleg az Internationale ellen működik, legközelebb Louvilliersben érte­kezletet tartott, a melyben az elősorolt ada­tok az egész társulatnak közel felbomlására vezetnek. E társulat tudvalevőleg még mesz­­szebb ment az Internationale követőinél s teljes anarchiáts individualismust követelve, a központi b­izottságot egyedül statistikai és correspondent bureauvá akarta átala­kítani. Berlini s versaillesi tudósítások meg­egyeznek abban, hogy Francziaország s a német birodalom közt a gyilkossági eset miatt megzavart jó egyetértés ismét hely­reállt. A köztársaságiak meg lehetnek elégedve a választási eredménynyel. A megválasztot­tak közt van hét köztársasági, négy radiká­­­­lis, öt konservatív s két bonapartista. A bajor kamarában jövő hét elején kerül tárgyalás alá Barth és Schültingernek azon­­ javaslata, mely szerint oly jogok feladásá-­­ ra, melyek a versaillesi egyezményekben a bajor kamarának fentartottak, a birodalmi­­ gyűlés és szövetségi tanács bajor tagjai­­ csak a bajor kamara megkérdezése és bele-­­ egyező válasza után adhatják szavaza-­­ tukat. Spanyolország a zavarok hazája. A­­ nagy feszültség a monarchisták közt, az el­keseredettség, melylyel a hatalmat s annak előnyeit megszerezni akarják; a három * * trón­követelő, illetőleg Alfonzó, Montpensier ' h é s Don Carlos híveinek fáradhatlan szor­­­­galma, kiknek egyike sem eléggé erős arra,­­ hogy saját ügyében valamit tehetne, de nem­­ is gyönge, hogy a fönlevőt ne veszélyeztet­­hesse­ végre a mindinkább szélesebb tért nyerő republikánus meggyőződés: — mind- s ezen körülmények meghiusiták azon vára­kozásokat, melyek tavai Amadeo királynak , Madridba való vonulása alkalmával kelet-­­­keztek s mindinkább bebizonyul, hogy a monarchikus kérdésnek ezen megoldása még nem vert elég gyökeret, hogy az ellene in­­í­tézett támadásokat kellőleg visszautasít­hassa. Az elégületlenséget növeli az, hogy mind a kormányon levő férfiak, mind a cor- I­tes főbb emberei inkább párt , mint orszá-­­­gos érdekeknek szolgálnak. _­áz osztrák császár e hó 6-án ünnepélyes kihallgatáson fogadta Andrew Buchanan angol nagy­követet. A görög minisztérium megalakult, tagjai­­ a következők : Belgiano, külügyminiszter;­­ Nicolopoulos, belügyér; Draco, hadügymi-­­ nister; Papamichalopoulo, pénzügyminister; I Netara, cultusminister; Metarco, igazság-­­ ügyminister és Bubuli, a tengerészet mi-­­­nistere. 1 akarnak fátyolt vagy pokróczot vetni a múltakra, t.i. nem akarják elfeledni, hogy az osztrák reichsrath őket ön­kényesen és tetemesen megkárosí­totta. Látják, hogy az osztrák­ hitel a „magyar­ kölcsön“köpenye alatt ismét be akar lopózni a londoni tőzsdére. Látják pedig hogy, hiszen az osztrák urak nem oly szegény emberek ott­hon, minőnek mutatták magukat Lon­donban. Látják, hogy az osztrák kor­mány legalázatosabb, legkészebb, s mindig engedményekért kunyeráló szolgája, az osztrák nemzeti bank, mely most ismét a bankakta megvál­toztatásában fáradozik, egy éven át nem kevesebb mint 5662 millió forin­tot fordított meg az ő és kormánya hasznára s e költ több száz millió érez pénzt. Látják, hogy az osztrák kormány száz meg száz milliót költ a nagyhatalmasságra. Az angol hitelezők tehát addig-ad­­dig fáradoztak követelésük érvényre emelésében, m­íg végre most,mint lon­doni lapok mondják , Lord Granville titkára az osztrák állam hitelezők bizottságát értesítette, hogy a nemes lord utasította volna Anglia Bécsben székelő követét, miszerint ezen bizott­ság illetőleg az osztrák­ állam hitele­zőinek panaszos ügyében, „hivatalos minőségben“ lépne közbe. Valóban csak csodálnunk lehet, hogy az angol hitelezők idáig is pél­dátlan türelemmel nézték a szelvények értékének önkényes megcsonkítását. Azt hitték talán, hogy Ausztria nem fogja megérni az 1872 ik évet. De ime most már láthatják, hogy él és ugyancsak uralkodik fegyverrel és pénzzel kivált ott, hol némely em­ber azzal ámítja magát s ámitni akarja egész világot, miszerint: ön­álló és független lehet egy-egy ország pénz és fegyver nélkül is ; és hol az országgyűlési többség már alig várja, hogy megszavazhassa a „nagyh­atal­­misághoz“ kellő pénzt és újoncz ez­­redeket Ausztria számára. A reichsrath immár új életre van galvanizálva s pontosan teljesíti „fel­adatait,“ mintha csak „dróton rán­gatnák.“ Jól teszik tehát az angol hitelezők ha követelésüket minden oldalról érvényre igyekeznek emelni s komo­lyan megképeztetik az 1872-iki reichsrathtól: akar-e fizetni vagy nem ? Magyarország nem osztozott a reichsrath által „megtakarított“ (! ? ) milliókban, bár osztozott és osztozik Ausztria államadósságainak viselésé­ben épen úgy mintha az a híres „be­csületes“ Brestl (!) a szelvényadót ki sem gondolta volna. Magyarország méregdrágán megfi­zeti most azt a dicsőséget, hogy ne­vére adtak valamit, midőn az osztrák államkölcsönök még mindig ki van­nak zárva a tőzsde jegyzékéből. Jól tenné tehát az osztrák reichstat, ha visszaadná Ausztria hitelezőinek az igazságtalanul megtakarított mil­liókat, mielőtt azok kérdése netalán „casus belli“-vé fajulhatna még Ma­gyarországra nézve is. Kubinyi Lajos: A 48-as pártnak országos értekezlete mely a párt szervezése végett a múlt no­vember hónapra volt összehiva, azonban a törvényhatóságok szervezése miatt elha­lasztatok, az országgyűlési 48-as kör mai napon hozott határozata által folyó 1872-ik évi január 21-re tűzetett ki, arra az elvtár­sak, egyesek úgy mint körök ezennel tiszte­lettel meghivatván. Pesten, jan. II. 1872. — Hiteles forrásból a következő hirt vesszük. A dolog önmagában oly rettenete­sen szól, hogy feleslegesnek tartunk egye­lőre minden megjegyzést és beérjük mára azzal, hogy pusztán a hírt közöljük. Ugyanis midőn Pest megye tisztviselői az újon szervezendő megyénél a főispán kine­vezésétől függő hivatalokra jelentkeznek, a főispán minden tartózkodás nélkül irányuk­ban azon követeléssel lép föl, hogy ha meg­győződésüknél fogva ellenzékiek, reversális által biztosítékot nyújtsanak arra nézve, hogy ezután jobboldaliak lesznek, sőt hogy az erkölcsi megsemmisítés még nagyobb legyen, a reversálist még két tanú Altai is­­ Ausztria angol hitelezői.­­ Ausztria angol hitelezői nem köve­tik a mi mindent készségesen áldozó , „osztrák-magyar“ hazánkfiait. Nem­­ aláírassák. — Ennek folytán mint halljuk a nagyobb rész visszalépni szándékozik. — Tegnap a „P. N“ után közöltük Besze János újabb nyilatkozatát minden megjegy­zés nélkül. Helyettünk megfelelt neki az „Ellenőr“ tegnapi számában s feleletében oly igazságo­kat mond, miket az utolsó szóig magunkévá teszünk. Különben kijelentjük , hogy Besze úr nyi­latkozata után is ragaszkodunk a már e tárgy­ban tett megjegyzéseinkhez, és a­mint a hó­suvatagok miatt megzavart közteke­dés helyre leend állítva, alkalmunk lesz Besze­­ii több rendbeli nyilatkozatára zempléni tudósítónk levelét válaszul közölhetni. A D­e­á­k-p­árt értekezletén tegnapelőtt előada a miniszterelnök, hogy a költségve­­tés tárgyalásának befejezte után követendő napirend megállapítása iránt kell határoz­ni. A napirend főbb pontjaiban következő­leg állapíttatott meg. Első csoport: a költ­ségvetés után a költségvetéssel összefüggés­ben álló pénzügyi bizottság jelentései a valamennyi miniszterek tárczáin kívül álló ügyekben, megyék közigazgatási költségei­nek fedezése, quota, határőrvidék, vasutak, a pesti összekötő vasút, gömöri vasutak és a honvédelmi törvényjavaslatok, azután az újonczozási, utána a választási, ezután a kataster s utóbb a főváros rendezéséről szóló törvényjavaslat. Ki van tűzve továbbá közben a kolozsvári egyetem, s ha még jut idő, a Királyföld rendezéséről szóló tör­vényjavaslatok tárgyalása. Az Unio-gőzmalom. Külföldi lapokban több ízben emel­tetett vád a magyar ipar ellen, hogy nálunk egyes vállalatok nem a viszo­nyoknak kellő megfontolásával s nem lelkiismeretességgel létesíttetnek, ha­nem többnyire oly számítások alapján, melyek a háttérben álló szédelgést eltakarják. A következmények min­den ilyen esetben nagyon szomorúak, s ennek árát első­sorban a nagyhangú szavaknak könnyen hitelt adott rész­vényesek, de sok esetben mások, az ilyen vállalatoknak hitelezőkké lett polgárok is nagyon busásan meg­fizetik. Mindez természetesen a magyar ipar s anyagi érdekeink rovására tör­ténik. Csak nemrégiben olvashattuk a la­pokban, hogy mily véget ért a szesz­­finomító vállalat , melynek liquidá­­lása által nemcsak hogy a részvé­nyesek által befizetett tetemes összeg veszett oda, hanem még a nagyszámú hitelezők is roppant összegekig ká­rosodtak. Úgy látszik, hogy nálunk Magyar­­országon egyik-másik vállalat liqui­­dálása nagyon is természetesnek tű­nik föl. Ma az egyik vállalat liquidál, holnap a másik. Az egyesek a rész­vényeik után befizetett összegnek pe­dig üthetik bottal a nyomát, s ezzel mindennek vége. Az ilyen állapot szomorúan illus­­trálja helyzetünket. S ha valamely rendítő csapások után következnének be az ily esetek, úgy azokat még ki lehetne magya­rázni. De nem, hanem egyszerre csak azt halljuk, hogy ez és ez a vállalat, mely tavaly még 5—6 százalék, osztalékot fizetett, ma, midőn se pénz­válság, se háború nincs, szép csen­desen megbukott. E baj forrását miért nem kutatják? Vagy tán nem is kellene kutatni, ha­nem csak rámutatni? Vagy tán csak azért nem teszik,mert nagyon magasra vezetne ? Íme, ma ismét egy oly tényt kell följegyeznünk. E csapás az Unió gőzmalom részvényeseit érte. Hogyan hogyan nem történt, elég az hozzá, hogy az Unió gözma- 1 o­m vállalat, mely még tavaly a tel­jesen befizetett 500 frtos részvény után 25 frt osztalékot adott, a napok­ban liquidált. Ha tehát nem egészen egy év leforgása alatt minden ráz­­kódtató csapások nélkül már ma li­­quidálni volt kénytelen, úgy az a ki­fizetett 25 frt osztalék szemfényvesz­tésnél nem lehetett egyéb.. A részvé­nyesek akkor persze örültek, a­mit most bezzeg megkeserültek. A­mint értesülünk az Unió gőzma­lom liquidálását megelőzőleg némileg több méltatást érdemlő körülmény is adta elő magát. Ugyanis föltűnt, hogy az Unió gőz­malom, bukását megelőzőleg —­ majd­­ nem azt lehet mondani, hogy minden­áron igyekezett adósságot csinálni. A magyar hitelbanktól 32,000 mázsa gabonát vett, a­minek ára kö­rülbelül 200,000 írtra rúg. Az eladás­nál, mondják, Mauthner úr járt közben, ki egy személyben választ­mányi tag az Unió gőzmalomnál és igazgató a magyar hitel­banknál. Mikor a vétel meg volt kötve, né­hány nap múlva a magyar hitelbank biztosítási foglalásért folyamodott, s azt meg is kapta, de nemcsak arra a 32.000 mázsa gabonára, hanem a gőzmalom egyéb vagyonára is. Ez bizony különös eljárás, a­mit ha magán­ember tesz, talán más kifeje­zést fognánk használni, de míg az ügy nincs egészen kiderítve, részleteseb­ben nem szólunk, már csak azért sem, mert hisz a magyar hitelbankról van szó, mely a kormány bankja, hová az , adópénzek kamatozás végett helyez­tetnek el. Az U­n­i­ó-g­ő­z­m­a­l­o­m hitelezői a dolgok ily állásában a napokban gyű­lést tartottak, bizottságot választot­tak, melynek feladata a gőzmalom követeléseit behajtani s már eddig is mintegy 30.000 forint folyt be, mely kamatoztatás végett a kereskedelmi bankba lett letéve, továbbá, hogy a liquidálást a magyar hitelbank által eszközöltessék. E végből hárman, Bakonyi Miksa, B­i­s­s­i­t­z Mór s Rose­nf­eld F. urak elmentek a bank igazgatóságához, de a folytatott al­kudozás eredményre nem vezetett. A hitelbank a liquidálást a követ­kező feltételek alatt lett volna hajlan­dó elvállalni: 25.000 forint jutalom­­díj ; hogy a hitelbanknak mindenek­előtt a befolyt pénzekből a lezt s bú­zára adott előleg követelései, vala­mint igényei kielégittessenek; hogy a liquidáló bizottságba csak a hitel­bank által kijelölt egyének válasz­tassanak s még több más ily elfo­gadhatón feltétel. E mellett az alku­dozások folyamában a hitelbank há­rom igazgatója oly nyers, s itt-ott majdnem durva hangot használt, hogy a hitelezők saját méltóságukon ejte­nek vala csorbát, ha ez urakkal még továbbra is szóba állnak. A hitelezők első gyűlésén F­e­l­d­­mann azon kívánságát fejezi ki, hogy ez esetben szigorúan kell eljár­ni. Fölhozta, hogy a tavalyi 25 frt osztalékkal a részvényesek tévútra vezettettek. Erélyes föllépést sürget, daczára annak, hogy az igazgató­ta­nács háta mögött egy nagy bakinté­zet áll. Az újabban készített mérleg szerint mintegy 183,000 frt a hiány, a gőz­malom összes tartozása pedig mint­egy 600,000 frtra rúg. A hitelezők ki fognak ugyan elégettetni, de a szegény részvényesek sírva nézhetik a fü­let­­len gombot sem érő czifra 500 frtról szóló részvénypapirosukat. Az Unió-gőzmalom elnöke, úgy tudjuk, W­o­d­i­an­e­r Béla,országgyű­lési képviselő. Legyen szabad ez al­kalommal az elnök úrt­ól azt kérdez-­­ ni: várjon mindig oly rózsás sziliben látta-e az üzlet folyamát, hogy mi-­­­előtt a vállalat nagyobb terhekbe bonyolódott volna, nem kellett volna azt mondania: barátim csukjuk be a boltot? Nem fogjuk elmulasztani az Unió gőzmalom ügyének legombolyítását, figyelemmel kísérni, hogy hadd lás-­­­­uk, hogy mily eljárás követtetik ; bizonyos vállalatoknál, melyek bukása minden jós tehetség nélkül előre meg­mondható. Az Unió gőzmalom liquidáló közö­s gyűlése, mely tegnapra volt hirdetve, s melyre a részvényesek kellő szá­ma meg nem jelenvén, folyó hó 27- kén fog megtartatni s pedig az alapszabályok értelmében — tekin­tet nélkül a részvényesek összes szá­mára. Különben úgy a részvényesek, mint az úgyis gyenge lábon álló magyar hitel érdekében kívánatos, sőt szükséges, hogy az Unió gőzma­lom ügye szigorú vizsgálat folytán pártatlanul kideríttessék. A sajtó fi­gyelmét pedig felhívjuk, hogy ne mulaszsza el iparvállalatainkkal mi­nél többet foglalkozni, s e tekintet­ben legyen szigorú , ha kell kímé­letlen, mert csak így lehet majd meg­akadályozni, hogy a nálunk már nagyon is otthonossá vált szédelgés­é­nek annyian a annyian ne essenek­­ többé áldozatul. Agustich Imre: Az új magyar kölcsön bejegyzése sokba került az országnak. Közöljük azon nyereményeket melyeken az illetők eddigelé osztoztak a kü­l- és belföldön. Miután a köl­csön 74-en köttetett és 81-en bocsáttatott ki, a consortium tiszta 7 százlolit nyer. Eb­ből a magyar pénzügyminiszter a megálla­podás értelmében a 77 árfolyamig befolyó többlet felét kapja, tekintet nélkül a költsé­gekre, melyek egyedül a consortiumot ter­helik, ennélfogva 11/a°/0-t vagyis 450,000 frt ezüstben a mai árfolyam szerint, vagyis ezt 14 százlak­ra téve 513,000 frtot o. é. A consortiumnak jut 1.050,000 frt ezüstben, vagy 1/197 millió papírban. Ebből 25 száz­tal­ a berlini csoporté, 371/1 száztali a fran­co osztrák banké Bécsben és a franco-ma­gyar banké Pesten, és a többi 37­2 száz­tal­ a magyar általános földhitel-társaságé. A Mendelssolm-ház és társai jutaléka 299.250 frt a két franco-banké együtt 448.875 frt, a magyar földhitelintézeté szin­tén 448,875 frt. Az Erranger-ház mind a há­rom csoportnak résztvevője, a két franco­­banknak szintén még más bankintézeti tár­sa van, a földhitel társaság ellenben csak magyar vidéki megbízóit (takarékpénztára­kat, bankokat stb.) részeltette. Mint tiszta nyereség tehát, megközelítőleg pontos ösz­­szeállitás szerint, jut: a franco-osztrák és franco-magyar bankra egyenkint 159,000 frt, a magyar általános földhiteltársaságra 250,000 frt mely összegek az 1871. évi osz­talékok javára esnek.­­ — A pénzügyi birói hatóságnak , egyes törvényszékekre ruházása tárgyában a következő miniszteri rendelet bocsátta­tott ki: A pénzügyi bírói hatóságnak egyes tör­vényszékekre ruházásáról és a pénzügyi fő­törvényszék ideiglenes fentartásáról szóló törvény 1. §-ában a kir. minisztérium részé­re adott felhatalmazás alapján, a következő törvényszékek hibáztatnak fel pénzügyi bi­­í­rói hatósággal:­­ 1. az aradi kir. törvényszék az arndi, bo­rosjenői, békésgyulai, makó és körösbányai­­ törvényszékek területén; 1. a budai kir. törvényszék a budai, pest­vidéki, kecskeméti, kalocsai, esztergomi, székesfehérvári, egri, gyöngyösi, szolnoki, jászberényi és karczagi törvényszékek te­rületén ; 3. a beregszászi kir. törvényszék a be­regszászi, sátor­alja­ujhelyi, homonnai, ung­vári és nagy-szőllősi törvényszékek terü­letén ; 4. a beszterczebányai királyi törvényszék a beszterczebányai, balassa-gyarmati, sel­­meczbányai, ipolysági, aranyos-maróti, tu­­rócz-szent-mártoni, alsó­kubini és liptó­­szent-miklósi törvényszékek területén; 5. A debreczeni királyi törvényszék a debreczeni, nagy-váradi, belényesi, szilágy­­somlyói, nyíregyházi és hajdúböszörményi tervszé­kek területén; 6. a győri királyi törvényszék a győri, magyar­óvári, komáromi, veszprémi és pá­pai törvényszékek területén ; 6. A kassai királyi törvényszék : a kas­sai, lőcsei, rimaszombati, tolnai, miskolczi és eperjesi törvényszékek területén; 8. a pesti királyi törvényszék­­ saját te­rületén; 9. a pécsi királyi törvényszék a pécsi, szegszárdi és kaposvári törvényszékek terü­letén ; 10. a pozsonyi kir. törvényszék a pozso­nyi, nagy­szombati, nyitrai, szeniczi, tren­­cséni és zsolnai törvényszékek területén; II. a soproni kir. törvényszék a soproni, szombathelyi, szent-gothardi, zala-egerszegi, nagy-kanizsai és Csáktornyai törvényszékek területén; 12. a szatmár-németi kir. törvényszék a szatmár-németi, nagy-károlyi, nagy-bányai, mármaros-szigeti, huszti és zilahi tvényszé­­kek területén ; 13. a szegedi királyi törvényszék a sze­gedi, hódmező­vásárhelyi, szabadkai, ba­jai, újvidéki és zombori törvényszékek terü­letén ; 14. a temesvári kir. törvényszék a temes­vári, verseczi, lugosi, oraviczabányai, nagy­­becskereki és nagy-kikindai tvszékek terü­letén; 15. kolozsvári királyi törvényszék a ko­lozsvári, szamos-ujvári, tordai, Csíkszeredai, gyergyó-szentmiklósi, beszterczei, naszódi, deézsi, maros-vásárhelyi és székely-udvar­­várhelyi tvszékek területén; 16. a nagy-szebeni kir. tervszék a nagy­szebeni, nagy­enyedi, gyulafehérvári, abrud­­bányai, dévai, hátszegi, fogarasi, brassói, sepsi-szent­györgyi, kézdi-vásárhelyi, se­gesvári és medgyesi törvényszékek terü­letén. Kert Buda-Pesten, 1871-dik évi decz. hó 29-én. Lónyay Menyhért, s. k. Bittó István, s. k. tisztelt szerkesztőség! feecses lapjának f. év január hó 10-kén megjelent számában „is halt“ czim alatt a posta és távirdaépület asztalos munkájá­nak továbbadásánál elkövetett igazságtalan eljárásról közöltetik, miszerint daczára an­nak, hogy egy 4 pesti asztalosmesterből álló consortium a kiírt egyes árakhoz ké­pest 6%-nyi elengedéssel vállalkozott,mégis nem ezeknek, hanem Gregersen pesti aszta­los gy­ár tulajdonosnak,a aki az egyes árak­hoz képest csak 5% árleengedést ajánlott adatott át a munka kivitele. A tényállás igazságos és objectív meg­­ítélhetése végett tájékozásul szolgáljon, miszerint ily munka továbbadásánál nem csak a legalacsonyabb ár határoz, hanem azon kívül a vállalkozó kiviteli képessége és pontossága igen nagy tényezők, melyek­nek megítélésére az építést vezető szakem­berek első helyen hivatvák. Általános szempontból tekintve egy na­gyobb munkának, és főkép asztalos munká­nak egy és ugyanazon épületnél több vállal­kozó kezébe való adása annyi hátránynyal bír,hogy ugyanazon munkának egy kellő erő­vel és képességel bíró vállalkozó által való elkészíttetése, mindeddig határozottan elő­nyösebbnek mutatkozott. Az említett consortium egyik főtagjának, legújabban véghezvitt főmunkájának, a rész­vényszálloda asztalosmunkájának, mint ki­viteli képességi példának felemlítése igen szerencsétlenül volt választva, mert éppen ezen hasonlókép consortium által készített munka, mind kivitel, mind pedig a határ­idő betartását tekintve, az azon építést ve­zető szakértőnek tapasztalása és meggyő­ződése szerint épen nem volt kielégítő. Ezeknek szemmel tartása mellett az épí­tést vezető szakemberek, Gregersen urnák, mint minden tekintetben jó hírben álló ha­zai legnagyobb asztalos gyár tulajdo­nosnak l°/0-al magasabb ajánlatának elfo­gadása mellett nyilatkoztak annál is inkább, miután az 1%-nyi árkülönbség, nem a tisz­telt czikkíró állítása szerint több ezernyi, hanem egyszerű arithmetikai számítás sze­rint csakis 950 frtnyi különbséget kép­visel. Bátorkodunk még felemlíteni, hogy a művezetők fentebbi ajánlatának indokolt­sága, minden a körülményeket részrehajlat­­lanul felfogó szakértő által el fog ismer­tetni. Az építési vezetők. *) A képviselőház ülése január 12-én d. e. 10 órakor. Somssich Pál elnök megnyitván az ülést a jegyzőkönyv hitelesitése után bemu­tatja több vaskuti szárazmalom kérvényét, melyben panaszolják, hogy a földesur Zi­chy J. Bódog gróf még mindig szedeti a malombért, minek folytán a malmok kény­telenek a munkát megszüntetni, kérik tehát hogy a malombér ott ne szedessék, a hol a száraz malmok a tulajdonosok beltelkein fekszenek. Luksich Bódog beadta Nagy János Pozsonymegye galanthai képviselőjének kérvényét szabadság idejének meghosszab­bítása iránt. — Megadatik. Beadatnak a szavazatok az 5-dik király bizottságba választandó egy tagra. — Az eredmény később fog kihirdettetni. Napirend: A vallás- és közoktatási budget foly­tatól­ago­s tárgyalása. Népnév, szükségletre 707.020 fi. Táncsics Mihály sajnálja, hogy tavaly e czélra 1 millió lévén megszavazva, most csak 700.000 ftot vett fel a miniszter. In­dítványozza, hogy ismét 1 millió szavaztas­­sék meg. Óhajtja, hogy az összegből leg­alább 100.000 ft. fordíttassék a magyar fő­város és német ajkú polgárok által lakott vidékeken működő szegény népnevelőkre, kik a magyar nyelv terjesztését szivükön hordozzák. Várady Gábor a kisdedóvodákat Ma­gyarországon terjesztő egylet kérvényét, melyre a p. U. bizottmány is beadta jelenté­tét, kérvén tárgyalásra tűzetni. —Széll K. kijelentése után a ház abban nyugszik meg, hogy a költségvetés letárgyalása után, de a p. U. törvény megalkotása előtt ez és ehhez hasonló apróbb jelentések együtt fog­nak tárgyaltatni. Madarász József T. ház! A népneve­lési szükségletek előirányzatánál vagyunk. Úgy hiszem, hogy kiválólag az elemi okta­tás és általában minden oktatás és népne­velésre nézve minden pártszínezet különb­ség nélkül szívén fekszik az összes képvi­­selőháznak az, hogy e tekintetben minél több intézkedések létessenek. Tegnap Vá­­rady I. képviselő úr igen megkönnyítette e részbeni kötelességemet, melyet ha ő nem tesz, itt e czímnél én lettem volna köteles ugyanazt tenni, s így nem kívánok azon már elmondott részre szorítkozni, remélem, hogy az üdvös eredmény azon vita követ­keztében nem fog elmaradni; azonban óhajtom, reményemet kifejezem az iránt is, miként nem fog többé az megtörténni, hogy egy képviselő, ki egyúttal tanfelügyelő is, azt mondhassa, hogy megtörténik igen gyakran, hogy a tanfelügyelők a törvény­hez ragaszkodásuknál kellő erélylyel nem támogattatnak , s hogy nem­csak az illeté­kes hivatalos közegek mellőzésével intéz­kedik a kormány,hanem eltűri a hivatalos tekintély és hivatalos felelősség rovására megkísértett illetéktelen beavatkozásokat.­­ •­ A méltányosság elvénél fogva, melyet mindig szem előtt szeretünk tartani, közöljük a fentebbi sorokat egész terjedelmükben. Miután azokban főképen szakdolgokra és szakemberekre történik hivatkozás, fentartjuk magunknak netáni észre­vételeinket a tárgy tüzetesebb tanulmányozás­­után megtenni. Szerk. I .2 ORSZÁGGYŰLÉS, Pest, jan. 12. A képviselőház mai ülését is a közokta­tási miniszter előirányzata foglalta el s eb­ből változatos s néha élénk viták után­­ hátra levő rész a „Fedezet“-ig szavazta­tott meg.

Next