Magyar Ujság, 1872. március (6. évfolyam, 49-74. szám)

1872-03-26 / 70. szám

Szerda, Siberlx.e­sszel írod«: Lipót-utcza 11. szám, földszint. Ide intézendő a lap szellemi részét illető minden közlemény. Kéziratok s levelek vissza nem adatnak. — Hérmentetlen levelek csak ismerős kezektől fo­gadtatnak el. H­­iad­ó«h­ivatal­a] Lipót-utcza 11. szám, földszint. Ide intézendő a lap anyagi részét illető minden közlemény, n. m. az előfizetési pénz, a kiadás körüli panaszok és a hirdem­­é­nyek. POLITIKAI ÉS NEMZETGAZDÁSZATI NAPILAP. VI. évfolya ill. ■ 1872. márczius 26. Előfizető al­ak­: Vidékre postán vagy helyben házhoz hordva. Egész évre................ ...............20 frt — kr. Félévre...................................10 „­­Negyedévre .... e­gy hónapra .... Egyes szám ára 10 kr. Hirdetőnl­jUJ­­ 10 hasábos petitsor egyszeri hirdetése 13 kr többszörinél 9 kr. Bélyegdíj minden hirdetését külön 30 kr. Nyilt tér: H hasábos petitsor 35 kr Előfizetési feltételek: April—deczem­beri »/* évre 15 frt. April—szeptemberi 1/3 évre 10 frt. April—júniusi 1/1 évre 5 frt. Egy hóra 1 frt 70 kr. Az előfizetési pénzek a „Magyar Újság“ kiadó hi­vatalához (Pest Lipót­ utcza 11. sz.) intézendők. Az előfizetést legczélszerű­bben esz­­közölhet­i postautalvány által. Pest, márcz. 26. Politikai szemle. A franczia nemzetgyűlés sietteti műkö­dését, hogy a húsvéti ünnepekig a költség­­vetést befejezze. A költségvetés tárgyalása alkalmával több érdekes mozzanat fordult elő, így Randot a színházi subvenczió ellen kelt ki, azt mondván, hogy nem fogják rám fogni, miszerint a kormányzást desorgani­­zálni akarom, mert azt csak senki sem állíthatja­, hogy az opera-énekesnők, s bal­­lettánczosnők államhivatalnokok. Randot-t még Jambert gróf is támogató, azt mond­ván : Mi szükségünk rá hogy tánczoljunk, vagy, hogy másokat, a magunk mulatságá­ra tánczoltassunk ? Ha a nagy párisi szín­házak nem állhatnak meg saját lábukon, fizesse a város a szubvenci­ót, mivel úgy is a város húzza a hasznot az idegenek látoga­tásából. Jules Simon, ki a színházi subven­­czió védelmére kelt, számokkal mutatta ki, hogy a nagy nemzeti színházak szubven­­czió nélkül nem állhatnak meg. — A nagy opera színháznak a császárság utolsó négy évében, tehát még a legkedvezőbb időszak­ban is, midőn a világkiállítás roppant jöve­delmet hozott a színházaknak, több mint egy millió frank segélyre volt szüksége. A közoktatási miniszter s­zente még számos más adatot hoztak föl a szubvenczió szük­ségességének bebizonyítására, s az e czélra kért összeg csakugyan meg is szavaztatott. A külügyminiszteri költségvetés tárgya­lása alkalmával Longeril ezeket monda: „Francziaországnak jövőre csak egyszerű ügyvivőkre van szüksége a külföldi udva­roknál. Az egyszerű ügyvivők teljesen elég­ségesek, mivel Francziaországnak nincse­nek szövetségesei. (Ellenmondások.) Mivel a köztársaság iránt a monarchikus külföl­dön nincs rokonszenv, a köztársaságnak nincs is szüksége követekre. Francziaor­­szág lealázott és nyomorult helyzetében a követek fényűzési czikket képeznének. (El­lenmondás a baloldalon. Egy hang: Ez gyalázat!) Vagy talán követeink tudnának szövetségeket kötni? (Új zaj, mely miatt Longeris beszédét befejezi.) A „Gazetta d’Italia“ berlini levelezője a leghatározottabban állítja, hogy a defensív­­szövetség kötése Németország és Olaszor­szág között kétségbevonhatlanul el van ha­tározva. Az utolsó napok alatt az olasz kö­vet és Bismark herczeg között értekezések tartattak s a szerződési fogalmazvány elké­szült, melyet Arnin gróf magával visz Ró­mába, hogy az olasz kormánynak helyben­hagyás végett bemutassa. A szerződés csak a védelmi esetre vonatkozik, s megállapítja, mikor áll be azon eset, midőn a két hatal­masság kötelezve van, hogy egymásnak vé­delmére fegyvert ragadjon. Kölcsönösen biztosítja egymásnak a jelenleg brit terüle­teket, vagyis más szóval Olaszországnak Rómát, Németországnak pedig Elszász- Lotharingiát. Megállapítja végre, hogy há­ború szükségének esetében a két hatalmas­ság a katonai activterv iránt együttesen in­tézkedik. A „Memorial“ jelenti: Az olasz hadsereg a német birodalmi sereg mintájára átalakít­­tatik. A „Débats“ hitelreméltónak tartja a „Memorial“ jelentését, miszerint 1871-ben Gasteinban megállapodás jött létre, hogy Olaszországban semmi idegen hatalomnak a beavatkozás meg ne engedtessék. A „Times“-nak is Berlinből jelentik, hogy az orosz kormánynak szándéka Sebastopolt a kereskedelemnek újra megnyitni, hadihajók­ra is használhatóvá tenni. Sebastopolt előre­tolt erődök és partütegek fogják védeni, ezenkívül Cherson félsziget megerősíttetik. A Sebastopolt Oroszország belsejével ösz­­szekötő vasút egy év lefolyása alatt készen lesz. Az európai kormányok és köztük az osz­trák-magyar is tiltakoztak Versaillesben a „Times“ értesülése szerint minden oly vám­felemelés ellen, mely a jelenleg fennálló sti­­pulatiókat, nevezetesen a nyers­anyagokra vonatkozólag reájuk nézve károsan módo­sítaná. Egyszersmind azt is kijelentették, hogy közös fellépést is fognak tenni ez irányban a franczia kormánynál. Taylor angol képviselő Brightonból írja, hogy ő Dilke mellett szavazott volna 19-én, ha jelen lehetett volna, továbbá Russel Arthur, Clifford Károly, Osborne, Morgan és Greville-Nugent képviselők kijelentik, hogy csak esetleges kizáratásuk akadályozta meg őket abban, hogy szintén Dilke mellett sza­vazzanak. Lanza az olasz miniszterelnök kijelen­tette a kamara múlt ülésében, hogy beter­jesztett pénzügyi rendszabályainak elfoga­dásához az összminisztérium tárczáját köti, ennek folytán a kamara 289 szavazattal 270 ellen bizalmat szavazott a kormánynak. Magyar vám és osztrák vám. A magyar királysághoz tartozó vá­mokon a múlt évben 52.683,880 frt ér­tékű áruczikk hozatott be, míg az oszt­rák császársági vámokon 73.053,421 frtot tett a behozatal. Ily kisebbségben van a magyar ki­rályság az osztrák császárság irányá­ban a kivitelre nézve is, mely nálunk csak 45.773.364 frtra megy, mig az oszt. császárság vámjain 452.786.759 frtot tesz. Ezen aránytalan tételeket látva, teljes indignatióval kiáltanak fel a jó bécsiek, ime, a büszke magyarok sze­génységi bizonyítéka, itt is megrövi­dítik Ausztriát, mert nem 30 perczen­­tes, hanem 10 perczentes viszonyban járulnak a közös vámok útján a had­sereg fentartásához. Pedig nem így áll a dolog. Itt is­mét egy láttam­ csalódással van dol­gunk, melyet helyre kell igazítanunk, mert a dolgot úgy tekintve amint tény­leg áll, nem Ausztria, hanem Magyar­­ország jövedelmei vannak megrövi­dítve , mert nem Ausztria, hanem Ma­gyarország polgárai járulnak nagyobb mint 30, sőt nagyobb mint 50 per­cmentes mérvben a vámadózáshoz. Azon vámc­ikkek ugyanis, melyek az osztrák császárság legfőbb vámjö­vedelmét teszik, Magyarország ré­szére hozatnak be, terheik Magyaror­szág polgárai által viseltetnek, kik a vámd­jakon felül még tetemes nye­reményeket fizetnek az osztrák ipar­nak és kereskedelemnek is, annyira, hogy ez ugyancsak diszlik, holott a magyar ipar­i kereskedelem az egye­sített vámterületben pang. Diszlik és jó erőben van az osztrák kereskede­lem a magyar ipar s kereskedelem ellenében a védvámok korlátai között is, miszerint a kereskedőknek drá­gábban kell eladniok czikkeiket, mint­sem megszerezhetnek önmagunk kül­földről, ha egyenes összeköttetéseink volnának. De ők tehetik azt, mert ők a bécsi kabinet kedvenczei és hátuk mögött áll, sőt minden polgárházhoz behatolva sikeresen működik áruczik­­keik megkedveltetésén s népszerűsí­tésén az osztrák, osztrák-német és osztrák-magyar lapirodalom, kivált azon polgárházaknál, kik a fényt, a divatot szeretik s önálló ízlettel és ítélettel az áruczikkek megválasztá­sában nem bírnak. Legjelentékenyebb behozatali czik­­kek az osztrák császársági vámokon a szövéshez és kötéshez, az osztrák szövetiparhoz kellő anyagok 106 mil­lió 556.945 frt s a kész szövet és kö­tött anyagok 58.089.304 frt értékig, melyek nagyrészt a magyar biroda­lom számára vásároltatnak. Jelenté­keny jövedelmet nyújtanak ezek az osztrák ipar és kereskedelemnek egy­aránt, mert Magyarország bármily bővében legyen az ezen iparhoz kellő nyers­anyagoknak, még igen távol áll attól, hogy igényeinek csak fele, csak tizedrészét is kielégíthetné a háttérbe szorított ipara s hitelviszo­nya és elhanyagolt, elferdített köz­oktatási rendszere miatt. Magyarország polgárai adóinak leg­jelentékenyebb mérvben az osztrák császárság vámvonalain behozott gé­pekért, eszközökért s rövidárukért, me­lyek értéke a múlt évben 25,843,544 frtot, továbbá a bőrnemű­kért, préme­kért stb, melyek értéke 18,623,440 frt, az érczneműekért, félig feldolgo­zott érczanyagokért, sínekért stb, me­lyek értéke egyik rovatban 37,383,355 írtra s a másik rovatban 15,223,422 írtra megy, s a magyar alföld táplálja az osztrák vonalakat nyers­anyagok­kal, kerti s mezei terményekkel, oly mérvben, hogy azonkívül mit Bécs s az osztrák terméketlen tartományok fogyasztanak, még a múlt évben is 83,201,679 frt értéket adhattak kül­földre. Magyarország tehát a tulajdonké­­peni fejős tehene az osztrák iparnak s kereskedelemnek. A magyar iparra és kereskedelemre semmi kedvező hatás­sal nem bír a vámterület közössége, az osztrák védvámrendszer. Sőt csak­is a mesterséges után megerősödött osztrák ipar és kereskedelemnek szol­gál támpontul. Az osztrák vámterüle­ten behozott nagymennyiségű s nagy értékű áruczikkek legfőbb fogyasztója pedig Magyarország lévén, ennek la­kossága ezekért egyrészt nagy adót fizet az osztrák iparosoknak ■ keres­kedőknek, másrészt sokkal nagyobb összeggel járul a közös vámjövede­lemhez, s ennek utján közösnek neve­zett osztrák birodalmi hadsereg fen­tartásához, mintsem azt a bécsiek el­ismerni akarnak és a hivatalos ada­tokból kiokoskodni lehetne. —K.— — Simonyi Ernőhez ma a követ­,­kező távirat érkezett Győrből: Győr­­vármegye és város egyesült balpártja az országgyűlés baloldali képviselői­nek legújabban tanúsított hazafias ma­gatartásáért ezennel bizalmat szavaz és őszinte üdvözletét küldi. Az 1872. márcz. 25-én tartott bizottsági ülésből, Matkovich János, elnök, Krisztinko­­vich Ede, jegyző. Egerből mai kerettel a következő távira­tot vettük: A városi képviselőtestületbe minden kerületnél a baloldal jelöltjei fényes többséggel megválasztottak. Egy zágrábi távirat szerint azon nemzeti párti képviselőket, kik az 1871. szept 20-ai, a h­orvát nemzethez intézett fölhívást aláír­ták, a kormány felségsértés miatt vád alá helyeztetni szándékozik. Egy helybeli kormánypárti lap azt ta­­gadja, hogy az ellenzék részéről­­többen föl­keresték Deák Ferenczet, hogy a mostani helyzetet illetőleg tanácsot kérjenek tőle. Hogy ez koholmánynál nem egyéb, azt szükségtelen bizonyítgatni, de különben is hogyan merne az ellenzék olyantól tanácsot érni, ki saját pártjának sem tud semmi jót tanácsolni. A Pest-józsefvárosi ellenzéki polgárok e hó 24 én tartották szervezkedő gyűlésüket. Daczára, hogy a polgárok falragaszok által a gyülekezetről nem értesittettek, mégis szép számmal jelentek meg s ott láttuk az ellen­zék legbefolyásosabb választó­polgárait. Nagy István ideiglenes elnök az ülést d. u. 5 órakor megnyitván, a jelenlévő polgáro­kat tanácskozásra hívta föl. Kühner Ignácz élénk színekkel ecse­telte a helyzetet , a kormány eddigi intéz­kedéseivel szembe állítva az ellenzék haza­fias törekvéseit kijelenté, hogy Józsefváros baloldali választó­polgárai tántoríthatlanul ragaszkodnak elveikhez s a törvényhozás­ban baloldali képviselő által óhajtják magu­kat képviseltetni jövőre is. (Zajos éljenzés) És minthogy a Józsefvárosnak baloldali képviselője van jelenleg is, ki szóval és tet­tel, országházban és sajtóban szakadatlanul a haza és nemzet javára működik, kinek mind elveivel, mind eljárásával egyetérte­nek, a jövő országgyűlésen sem akarják magukat más által képviseltetni, mint je­lenlegi képviselőjük Csernátony Lajos által. (Hosszas zajos éljenzés.) Nagy István indítványozza, hogy mi­után az ellenzéki polgárok egyhangúlag Csernátony Lajost óhajtják képviselőjökül jövőre is, czélszerű volna azonnal megtudni, vájjon Csernátony Lajos hajlandó lesz-e a jelöltséget elfogadni? Dénes Benedek jegyző e czélból egy nyolcz tagból álló bizottságot kíván Cser­­nátonyhoz küldetni s felkéri Simkovics Fe­renczet a kiküld­endő nyolcz tag ajánlására. Mi megtörténvén a küldöttség távozott, s azalatt a gyűlés a párt szervezéséhez fo­gott. Elnöknek egyhangúlag Nagy István választatott meg. Alelnöknek : B­a­lo­g­h­y István, Dr. Csillag Zsigmond, Katzer József és Dr. Mogyorósai A. Jegyzők: Dénes Benedek, Kun Gyula, Kühnel Ignácz, és S­z­é­v­a­­­d Vilmos. Pénztárnok Simkovics Ferencz. Ezután egy nagy választmány és egy szűkebb bizottmány választatott. Mintegy három negyedóra múlva a Cser­nátony Lajosnál járt küldöttség visszaér­kezvén, ennek elnöke kijelenti, hogy meg­bízatásukat teljesítvén, fölkeresték Cserná­tony Lajost, ki legmélyebb örömét fejezé ki a felett, hogy mint előre látható volt, Pest Józsefváros választó­polgárai ma is rendü­letlen ragaszkodnak az ellenzék elveihez, a­mi pedig a képviselőjelöltül való felszólí­tását illeti, azt kötelességének ismeri elfo­gadni, s polgártársainak a megtisztelő bi­zalmát forró köszönettel is veszi. E szava­kat hosszas éljenzés kivette, mire a gyűlés feloszlott. MEGYEI ÉLET. Branyiszkó tévében, márcz. 23. Sáros megye és az ellenzék. Motto: „Sine ira et studio.“ Ily czím alatt s Golányi Greguss aláírás­sal látott napvilágot a „Magyar Újság“ 64-ik számának hasábjain egy czikk, mely amennyire elvitázhatlan igazságokat tartal­maz, nézetem szerint ann­yira téves alapból indul ki, s ezt helyreigazítani e sorok fel­adata. Tény, hogy Sárosmegye hangadó több­sége a legszélsőbb kormánypárti pecsovi­­csokból áll; tény, hogy Sárosmegye a po­litikai köpenyforgatók s renegátok tanyája; de tagadom, hogy e többségnek lenne poli­tikai öntudata, s e körülmény némileg menthetővé teszi még a reactionárius áram­latot. Bármennyire dicsekedjenek is pecsovi­ Csaink, a sárosmegyei intelligentia nagy számával, én bátran merem állítani, hogy politikailag képzett egyéneinket, s olyano­kat, kik a politikai sajtó ephemer termékein kívül komolyabb tanulmányokkal is foglal­koznak, ujjaimon tudnám megszámlálni. — A legnagyobb része Sáros megye pecsovics hadának pedig a hazai pártok létokát nem képes felfogni. Jobboldalinak vallja magát, mert a jobboldal osztogatja a konczokat. Piszkos invektivákkal gyanúsítja a balol­dalt, mert ez Sárosban divat, s ez öntudat­lan had előtt a divat a föistenség. Biztosíthatjuk azonban tisztelt czikkíró elvtársunkat, hogy ha a jó isten egykor megsajnálja nemzetünket s megszabadít a T­óth Vilmosok é­s Lónyay Menyhértektől, és a baloldal elfoglalja a kormány rudját. Ugyanezen szolgahad dicséreket fog zengni az ellenzéki kormánynak és sárral dobá­­landja Deákot. Paupertas magna . . . ; s ha a pauperis­­mushoz még a munkakerülés, jó adag dölyf és élvvágy is járul, ott igen könnyű dolog az uralkodó pártnak befészkelni magát; lévén ennek hatalmában a pauperissiust sinecurák által megszüntetni, s a dölyfnek és élvvágynak czim s hivatalosztogatás ál­tal tápot nyújtani. Alkalmazza ezt tisztelt czikkiró elvtársunk Sárosmegyére, hol a panperismus, munkakerülés, dölyf, élvvágy szokatlan mértékben virágzanak, s megta­lálta a sárosiak sivár lelkesülni nem tudó elveinek főalapját. Azonban hiba volt tisztelt elvtársunktól ezért a megye kormánya élén álló férfiút kárhoztatni, ki tán megyénkben az egye­düli meggyőződésből kormánypárti, s ki lángoló hazaszeretetének akkor adta bi­zonyságát, mikor mostani elvtársai meg­­rablói voltak. Hogy miért hagyta el azon zászlót, melynek 1848 ban oly hű követője volt, ezt mi ugyan megfoghatlannak tart­hatjuk, de egy Szinyey Félix hazafiságában akkor sem­ azertrad kételkednünk, ha téves s a miénkkel ellenkező politikai nézeteket vall. ő pártember s tehetsége szerint elő­mozdítja pártjának érdekeit. De nem ez a baj mi nálunk, hogy a főis­pán érdre­kat kiad saját közegeinek, hogy támogassák azon jelölteket, kik a kormány hívei, mely kormánynak ő is egyik közege, de a hiba abban rejlik, hogy ellenzékünk vezérszerepre hivatott férfiai semmit sem tesznek az ügy érdekében, amint azt tisz­telt czikkíró elvtársunk Újházy Albertről igen helyesen megjegyezte. Nem elég magát baloldalinak vallani, de tenni is kell vala­mit a baloldalért. — Ha mi e tekintetben követni fogjuk a pecsovicsokat, s nem néz­zük összetett kézzel garázdálkodásaikat,nem h­unyászkodunk meg Arbuezi szemhunyorí­­tásaik előtt, egyszóval, ha minden baloldali polgártársunk teljesítendi a haza iránti kö­telességeit, akkor nincs még veszve az el­lenzék jó ügye Sáros megyének legalább két kerületében. Egyik közelebbi czikkünkben előadandjuk nézeteinket a sárosmegyei ellenzék teen­dői felöl a képviselő választások küszöbén. (H. B.) Eger, márcz. 25. Tegnap azaz márczius 24-én történt meg az 1871 évi 18. tvczikk értelmében rendezett városi képviselő-testü­let tagjainak választása. Eger, mely 20 ezer lakossal bír, választott 100 képviselőt, a második 100 a legtöbb adófizetőkből áll Ezen virilisek között a párt arányai: 53 bal­oldali, 47 jobboldali. íme Heves megyében és Egerben, a legtöbb adófizetők is a bal­oldalhoz tartoznak. A tegnap lefolyt választáson Eger bal­oldali szelleme óriásilag emelkedett ki. A város fel volt osztva 9 választó­kerületre, s mind a 9 helyen a baloldal jelöltjei lettek megválasztva. Összeszámítva a többséget, melylyel győzött, haladja a 900 at. A választás egész rendben folyt le, csu­pán egy úri­embert ki­állására nézve a mű­veit osztályhoz sorolja magát, feledkezett meg a rendről s a városházán szavazók kö­zött, úgy látszik egy kis verekedést akart létrehozni. Ezen úri ember, kinek különben az egész érdeme abban áll, hogy mint káp­talani ügyvéd jól meghízott, a baloldal egyes egyéneit szidalmazta s piszkolta. Csak a baloldaliak nyugodt türelmének köszönhető, hogy tovább nem fejlődött a kellemetlenség. Ezen úri­embernek pedig, kit különben A. M.-nek neveznek, ajánljuk, hogy máskor ha leiszsza magát, menjen aludni; ha pedig esze megy el — hát menjen magát gyógyit­­tatni. XX. pénzek, melyek a közönség nagy kárára a­n­nak véli-e a miniszter úr, hogy ez esetben a közforgalomból egészen ki vannak véve, az adóhivataloktól elvétessenek, s kamatozta­tás végett nyilvános pénzintézeteknek adas­sanak át. Elnök bemutatja továbbá Pilisy Lajos képviselő nevében Elek Gábor, Szabolcs­­megye Nyír-Bogdány választókerületében megválasztott képviselő megbízó levelét. (Éljenzés a baloldalon.) Kemény István b. nevében pedig Lu­kács Béla Szamosújvár választókerülete újonnan megválasztott képviselőjének jegy­zőkönyvét. (Éljenzés a jobboldalon.) Bethlen János gr. beadja Balogh Jó­zsef 48 előtti erdélyi kir. közügyigazgató­sági hivatalnoknak nyugdíjaztatása iránti kérvényét. Karácsonyi Gundó gróf: Van szeren­csém benyújtani Detta, Denta,Buttyin, Opo­­sitea, Brestye, Duna, Fok­a, Liget, Gilád, Vijtek, Zsedely-Abád, Petroman, Temes megyében kebelezett készségek kérvényét, melyben a választási törvény módosításáról valamint a képviselői mandátum 5 évre ki­terjesztéséről szóló miniszteri előterjesztése­ket mielőbb tárgyaltatni és törvény­erőre emeltetni kérik, (Éljenzés jobbfelől) vala­­mint Detta, Denta, Buttyin, Opasitea, Bres­tye és Dmna kérvényét, melyben a temes­vári, orsovai, vojtek-bogsáni, zenta-hát­­szegi vasút­vonalak, nem különben a bánsági folyók szabályozása iránti törv.javaslatokat mielőbb tárgyaltatni kérik. (Derültség balfelől.) Onossy Mátyás, Orczifalvának válasz­tó­polgárai megbíztak, hogy egy kérvényt nyújtsak be, méh­ben kérelmezik, hogy az országgyűlés 5 évi tartalmáról szóló és a kormány által beterjesztett választási törv. javaslatot egész terjedelmében elfogadni méltóztassanak. (Éljenzés jobbfelől, Zaj balfelől). Ezen folyamodványban egy pár megjegyzést tesznek, és miután ugy látszik súlyt fektetnek reá, hogy a t. ház ezeket ismerte — nem fogom fölolvasni, mert erre jogom nincs, csak röviden fogom érinteni. (Halljuk!) Ők ismerik tendentiáját azon pártnak, mely az említett törvényjavaslatokat tör­vényre emelni nem engedi. Ők e tendentiát folyamodványukban hangsúlyozott rend­­szeretetükkel, h­aladásvágyukkal, (Nyugta­lanság balfelöl Hall­juk jobbfelöl.) s alkot­mányos ér­rületükkel összeegyeztetni nem képesek. (Helyeslés jobbfelől) Györfy Gyula: A házszabályok értelmé­ben kivánok szólani. Nem akarok észrevé­telt tenni a t. képviselő úr előadására, mely nézetem szerint a házszabályok 154 § ának igen bő értelmezése szerint lett itten előter­jesztve, egyedül csak figyelmeztetni akarom a t. elnök urat, hogy ez hasonló eljárásra nézve pr­ecedensül fog szolgálni. (Helyeslég balfelől.) Elnök. Bocsánatot kérek, nézetem sze­rint a t. képviselő úrnak észrevétele nem alapos, mert indokolni ugyan nem szabad a kérvényt, de a kérvény rövid tartalmát előadni szabad. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Helfy Ignácz: Van szerencsém Baranya megye Szent-Lőrincz választókerületének 129 polgára azon kérvényét bemutatni: méltóztassék úgy a szőnyegen levő válasz­tási törvényjavaslatot, valamint az 5 évi or­szággyűlésről szóló törvényjavaslatot visz­­sza­utasítani. Tiszteletben tartván a házszabályokat, nem fogok annak bővebb előadásába bocsát­kozni, ami e kérvényben foglaltatik, de mi­után a kér­vényezők egy pontra nagy súlyt fek­tetnek,engedje meg a t. ház,hogy ezen egyet kiemeljem (halljuk!) t. i. azt, hogy ők egy­szersmind kijelentik, hogy az érdemkoszorút nyújtják azon t. ellenzéknek, mely jogaiknak csorbítatlan fentartása mellett oly erélylyel és önfeláldozással küzd. Bátor vagyok ehez azon egy megjegyzést hozzá­tenni, hogy ju­talmul nem kérnek sem vasutat sem vissza­­szabályozást. (Tetszés balfelől.) Bárdossy József Vasmegye rumi ke­rületének 200 polgára részéről ad be hason­­tartalmu kérvényt. Csanády Sándor Biharmegye Ártánd községének kérvényét terjeszti be, ugyan­csak a választási és az öt éves országgyű­lés ellen és a vesztegetések, valamint a kép­viselői incompatibilitásra nézve hozandó törvény iránt. Vukovics Sebő Temes, Krassó és To­­rontál megyék, továbbá Temesvár városa kérvényét adja be a temesvár-orsovai vas­útról szóló törvényjavaslatnak soronkívüli sürgős letárgyalása iránt. Guthy Benő Tasnád számos iparosának feliratát nyújtja be a helybeli vásárok mó­dosítása tárgyában. Madarász József Tiszaföldvár 141 pol­gárától ad be kérvényt a tárgyalás alatt levő választási törvényjavaslat és az öt évi országgyűlés ellen. A kérvények a kérvényi bizottsághoz uta­­síttatnak. Szilá­dy Áron következő interpellate intéz a közoktatásügyminiszterhez: „Miután a tanfelügyelők kinevezését a szokásba ho­zott pályázatok késleltetik, nem látja-e szükségesnek a miniszter úr ezen pályáza­tok határidejének rövidebbre szabását, kü­lönösen az olyan kerületekre nézve, me­lyekben másodfelügyelők nem lévén, a fel­ügyelői hivatal megüresedésekor hónapo­kon keresztül sem a szükséges felügyelet nem gyakoroltatik, sem a községek nem tudják kihez forduljanak? Mikor szándékozik a miniszter úr a jász­­kun kerü­leti tanfelügyelőségre, mely három hónap óta üresedésben áll — valakit kine­vezni ? Szemben azon — a hírlapok által is ter­jesztett — hírrel, mely szerint a jász-kun ke­rületi tanfelügyelőséggel a vallás és közok­tatási minisztérium egyik osztálytanácsosa fogna megbizatni: helyesnek ás méltányos­jász­kunsági, mindössze 28 községből álló tankerület felügyelője első rendű­ osztályta­nácsosi fizetésben részesüljön, míg — a tör­vény értelmében — 300 községet magában foglaló tankerület felügyelőjét is m­jdium csak felényi fizetés illeti?“ Pauler Tivadar közoktatásügyi minisz­ter azonnal felel a kérdésekre. A pályázat határideje azért oly hosszú, hogy az ország minden vidékéről lehessen folyamodni. A jászkunkerületi tanfelügyelőség iránt a mi­niszter már intézkedett és ideiglenesen Szász Károlyt nevezte ki, a­ki azért ideiglenes működése alatt megmarad osztálytanácsos­nak. A jászkun kerületnek igaz, hogy kevés községe van, de ezek nagyok és iskoláik úgy rendezhetők, hogy mintául szolgál­janak-Szilády Áron nem lehet megelégedve a miniszter válaszával. A három-négy hónapi idő ily pályázatoknál fölötte hosszú. A jász­­kunkerületi tanfelügyelőség betöltéséről sem az illető kerület, sem az ország még nincs hivatalosan értesítve. — A többség tudomásul veszi a miniszter feleletét. Tisza Kálmán: A jobboldal már ismé­telve tanúsította, hogy a napirend megvál­toztatásába nem akar egyezni. Én tehát nem is akarok ilynemű indítványt tenni. De nézetem az, hogy a már megállapított napirendnek nem ellenére, de a mellett te­gyünk oly intézkedést, hogy legalább egy része azon sürgetős és sürgetett törvényja­vaslatoknak tárgyaltassék s törvénynyé le­gyen.­ Oly indítványt kívánok tehát e tekin­tetben tenni, mely sem az egyik, sem a má­sik oldalon, sem az elveknek, sem a positió­­nak feladását nem igényli, de mely mégis lehetővé teszi — ismétlem, hogy a törvény­­javaslatok törvénynvé lehessenek. (Halljuk!) A megállapított napirend szerint ki van tűzve első helyen a választási törvényjavas­lat, második helyen az 5 évi országgyűlési cyclusról szóló törvényjavaslat. Ez­ek azon hetenkénti öt napi ülések tárgyai, melyeken most e választási törvényjavaslat tárgyal­­tatik, mert a szombati ülés napirendjére kérvények vannak kitűzve a háznak már régibb határozata alapján és újabb időben a kérvények feletti tárgyalással a szombati nap el is telt. Tehát nem kívánom érinteni azt, hogy azon hetenkénti öt nap, m­iv­ten eddi­g választási törvényjavaslat tárgya­ltatott, to­­vább is az tárgyaltassék, mert meggyőződ­tem már arról, hogy ennek ellenében min­den indítvány sikertelen lenne. Oda terjed azonban indítványom, melynek elfogadását reméltem,­­ mert emlékszem két dologra nagyon tisztán, az egyik az, hogy nagyon hangsúlyoztatott minden oldalról ezen törv­­javaslatok szüksége, a másik az, hogy na­gyon hangsúlyoztatott, hogy a képviselő­nek nem szabad a munkától és fáradságtól visszariadni — méltóztassék tehát elhatá­rozni, hogy ápril­i­stól kezdve vasárnap és ünnepnapokon é­s a­mennyiben a kérvé­nyek tárgyalása után még idő marad, a szombati ülésekben is tárgyalni fogja a kö­vetkező törvényjavaslatokat: 1 or, a fővárosok rendezéséről szóló tör­vényjavaslatot; -or, a kolozsvári egyetem felállításáról szóló törvényjavaslatot; 3-or, a telepítvényesekről szóló törvényjavas­latot ; 4-et, az árvíz által sújtott vidékek érdekében való törvényjavaslatot; 6-or, a ludovicea akadémiáról szóló törvényjavas­latot; 6-or, a Baja - Hódmező-Vásárhelyre vonatkozó törvényjavaslatot; 7-szer, a Nagy-Somkút és D cső-i Szt.­Mártonban fel­­állítandó törvényszékekről szóló törvényja­vaslatot ég­y­or, a­mennyiben az idő engedi­­ a biztosíték nélkül építtetni szándékolt vasutak iránti javaslatot. (Élénk helyeslés a baloldalon). Nincs e javaslatok közt, melyek ily mó­dom tárgyalását kérem, egy sem, melynek sürgető volta a ház mindkét oldaláról ki ne emeltetett volna. Az idő, melyet kifüizetni kérek, hogy a megállapított napirendet ál­talában nem zavarja, ezen napirend mellett sértetlenül fenmaradhat. Pulszky Ferencz az indítvány kinyo­­matását és holnap délutánra napirendre tű­zését indítványozza. — A ház elfogadja. Ürményi Miksa a kérvényi bizottság részéről beterjeszti a 61. sz. sorjegyzék iránti jelentést. —• Ki fog nyomatni. Ordódy Pál az igazoló bizottság részé­ről bejelenti, hogy Bilcz Albert, Orkán Károly és Hochgráf János képviselőket igazolta. Dekán Károly a 4, Bilcz Albert az 5. és Hochgráf János a 4. osztályba sö­röztük. Umnényi Miksa: A ma kiosztott törvény­­javaslatok közül a soproni vasútra vonat­kozó utasitassék a vasúti és pénzügyi bi­zottsághoz. , . Trefort Ágoston ezt pártolja és az or­­sovai pályáról szóló előterjesztést is az il­lető bizottsághoz kívánja utasíttatni. Csernátony Lajos röviden kijelenti, hogy az ellenzék is hozzájárul ily tn javas­­latok tárgyalására e célzó lépésekhez.­­ A két javaslat tehát a p. v. és vasúti bizottsághoz utasíttatik. Következik a napi­rend, a választási törvényjavaslat folytatólagos részletes tárgyalása. Kiss Miklós a census — bár az alacsonyi census — szükségét fejtegeti és ennek alap­­­jai Ján Csernátony java­lata mellett nyilat­kozik. Chorin Ferencz hosszabb beszédben szól a kormány,­ előterjesztés és Madara­s mó­dosítása ellen. Az általános szavazást — úgymond — nem szabad a hadkötelezettség szempontjából követelni, mert ha a polgár az országot, az államot védi, egyszersmind saját létét védelmezi. Szóló csak vilságos időbeli tartja a radioálishaladást ü­dvöz­lő ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése márcz. 26-án délelőtt 10 órakor. Somssich Pál elnök megnyitván az ülést, a jegyzőkönyv hitelesítése után be­mutatja Hont megye kérvényét, melyben azon panaszt terjeszti elő, hogy előirányza­ta jóval felülhaladja azon összeget, mely neki az újonnan alkotott törvény szerint az országos pénztárból fizettetni fog. Kéri az egésznek folyóvá tételét. — Biharmegye kérvényét, melyben a virilis szavazatok el­törlését kéri. (Éljenzés a baloldalon.) — Zemplénmegye feliratát, melyben oly kor­­mányi intézkedést ké , hogy a bírói letét­

Next