Magyar Ujság, 1872. március (6. évfolyam, 49-74. szám)
1872-03-26 / 70. szám
Szerda, Siberlx.esszel írod«: Lipót-utcza 11. szám, földszint. Ide intézendő a lap szellemi részét illető minden közlemény. Kéziratok s levelek vissza nem adatnak. — Hérmentetlen levelek csak ismerős kezektől fogadtatnak el. Hiadó«hivatala] Lipót-utcza 11. szám, földszint. Ide intézendő a lap anyagi részét illető minden közlemény, n. m. az előfizetési pénz, a kiadás körüli panaszok és a hirdemények. POLITIKAI ÉS NEMZETGAZDÁSZATI NAPILAP. VI. évfolya ill. ■ 1872. márczius 26. Előfizető alak: Vidékre postán vagy helyben házhoz hordva. Egész évre................ ...............20 frt — kr. Félévre...................................10 „Negyedévre .... egy hónapra .... Egyes szám ára 10 kr. HirdetőnljUJ 10 hasábos petitsor egyszeri hirdetése 13 kr többszörinél 9 kr. Bélyegdíj minden hirdetését külön 30 kr. Nyilt tér: H hasábos petitsor 35 kr Előfizetési feltételek: April—deczemberi »/* évre 15 frt. April—szeptemberi 1/3 évre 10 frt. April—júniusi 1/1 évre 5 frt. Egy hóra 1 frt 70 kr. Az előfizetési pénzek a „Magyar Újság“ kiadó hivatalához (Pest Lipót utcza 11. sz.) intézendők. Az előfizetést legczélszerűbben eszközölheti postautalvány által. Pest, márcz. 26. Politikai szemle. A franczia nemzetgyűlés sietteti működését, hogy a húsvéti ünnepekig a költségvetést befejezze. A költségvetés tárgyalása alkalmával több érdekes mozzanat fordult elő, így Randot a színházi subvenczió ellen kelt ki, azt mondván, hogy nem fogják rám fogni, miszerint a kormányzást desorganizálni akarom, mert azt csak senki sem állíthatja, hogy az opera-énekesnők, s ballettánczosnők államhivatalnokok. Randot-t még Jambert gróf is támogató, azt mondván : Mi szükségünk rá hogy tánczoljunk, vagy, hogy másokat, a magunk mulatságára tánczoltassunk ? Ha a nagy párisi színházak nem állhatnak meg saját lábukon, fizesse a város a szubvenciót, mivel úgy is a város húzza a hasznot az idegenek látogatásából. Jules Simon, ki a színházi subvenczió védelmére kelt, számokkal mutatta ki, hogy a nagy nemzeti színházak szubvenczió nélkül nem állhatnak meg. — A nagy opera színháznak a császárság utolsó négy évében, tehát még a legkedvezőbb időszakban is, midőn a világkiállítás roppant jövedelmet hozott a színházaknak, több mint egy millió frank segélyre volt szüksége. A közoktatási miniszter szente még számos más adatot hoztak föl a szubvenczió szükségességének bebizonyítására, s az e czélra kért összeg csakugyan meg is szavaztatott. A külügyminiszteri költségvetés tárgyalása alkalmával Longeril ezeket monda: „Francziaországnak jövőre csak egyszerű ügyvivőkre van szüksége a külföldi udvaroknál. Az egyszerű ügyvivők teljesen elégségesek, mivel Francziaországnak nincsenek szövetségesei. (Ellenmondások.) Mivel a köztársaság iránt a monarchikus külföldön nincs rokonszenv, a köztársaságnak nincs is szüksége követekre. Francziaország lealázott és nyomorult helyzetében a követek fényűzési czikket képeznének. (Ellenmondás a baloldalon. Egy hang: Ez gyalázat!) Vagy talán követeink tudnának szövetségeket kötni? (Új zaj, mely miatt Longeris beszédét befejezi.) A „Gazetta d’Italia“ berlini levelezője a leghatározottabban állítja, hogy a defensívszövetség kötése Németország és Olaszország között kétségbevonhatlanul el van határozva. Az utolsó napok alatt az olasz követ és Bismark herczeg között értekezések tartattak s a szerződési fogalmazvány elkészült, melyet Arnin gróf magával visz Rómába, hogy az olasz kormánynak helybenhagyás végett bemutassa. A szerződés csak a védelmi esetre vonatkozik, s megállapítja, mikor áll be azon eset, midőn a két hatalmasság kötelezve van, hogy egymásnak védelmére fegyvert ragadjon. Kölcsönösen biztosítja egymásnak a jelenleg brit területeket, vagyis más szóval Olaszországnak Rómát, Németországnak pedig Elszász- Lotharingiát. Megállapítja végre, hogy háború szükségének esetében a két hatalmasság a katonai activterv iránt együttesen intézkedik. A „Memorial“ jelenti: Az olasz hadsereg a német birodalmi sereg mintájára átalakíttatik. A „Débats“ hitelreméltónak tartja a „Memorial“ jelentését, miszerint 1871-ben Gasteinban megállapodás jött létre, hogy Olaszországban semmi idegen hatalomnak a beavatkozás meg ne engedtessék. A „Times“-nak is Berlinből jelentik, hogy az orosz kormánynak szándéka Sebastopolt a kereskedelemnek újra megnyitni, hadihajókra is használhatóvá tenni. Sebastopolt előretolt erődök és partütegek fogják védeni, ezenkívül Cherson félsziget megerősíttetik. A Sebastopolt Oroszország belsejével öszszekötő vasút egy év lefolyása alatt készen lesz. Az európai kormányok és köztük az osztrák-magyar is tiltakoztak Versaillesben a „Times“ értesülése szerint minden oly vámfelemelés ellen, mely a jelenleg fennálló stipulatiókat, nevezetesen a nyersanyagokra vonatkozólag reájuk nézve károsan módosítaná. Egyszersmind azt is kijelentették, hogy közös fellépést is fognak tenni ez irányban a franczia kormánynál. Taylor angol képviselő Brightonból írja, hogy ő Dilke mellett szavazott volna 19-én, ha jelen lehetett volna, továbbá Russel Arthur, Clifford Károly, Osborne, Morgan és Greville-Nugent képviselők kijelentik, hogy csak esetleges kizáratásuk akadályozta meg őket abban, hogy szintén Dilke mellett szavazzanak. Lanza az olasz miniszterelnök kijelentette a kamara múlt ülésében, hogy beterjesztett pénzügyi rendszabályainak elfogadásához az összminisztérium tárczáját köti, ennek folytán a kamara 289 szavazattal 270 ellen bizalmat szavazott a kormánynak. Magyar vám és osztrák vám. A magyar királysághoz tartozó vámokon a múlt évben 52.683,880 frt értékű áruczikk hozatott be, míg az osztrák császársági vámokon 73.053,421 frtot tett a behozatal. Ily kisebbségben van a magyar királyság az osztrák császárság irányában a kivitelre nézve is, mely nálunk csak 45.773.364 frtra megy, mig az oszt. császárság vámjain 452.786.759 frtot tesz. Ezen aránytalan tételeket látva, teljes indignatióval kiáltanak fel a jó bécsiek, ime, a büszke magyarok szegénységi bizonyítéka, itt is megrövidítik Ausztriát, mert nem 30 perczentes, hanem 10 perczentes viszonyban járulnak a közös vámok útján a hadsereg fentartásához. Pedig nem így áll a dolog. Itt ismét egy láttam csalódással van dolgunk, melyet helyre kell igazítanunk, mert a dolgot úgy tekintve amint tényleg áll, nem Ausztria, hanem Magyarország jövedelmei vannak megrövidítve , mert nem Ausztria, hanem Magyarország polgárai járulnak nagyobb mint 30, sőt nagyobb mint 50 percmentes mérvben a vámadózáshoz. Azon vámcikkek ugyanis, melyek az osztrák császárság legfőbb vámjövedelmét teszik, Magyarország részére hozatnak be, terheik Magyarország polgárai által viseltetnek, kik a vámdjakon felül még tetemes nyereményeket fizetnek az osztrák iparnak és kereskedelemnek is, annyira, hogy ez ugyancsak diszlik, holott a magyar ipari kereskedelem az egyesített vámterületben pang. Diszlik és jó erőben van az osztrák kereskedelem a magyar ipar s kereskedelem ellenében a védvámok korlátai között is, miszerint a kereskedőknek drágábban kell eladniok czikkeiket, mintsem megszerezhetnek önmagunk külföldről, ha egyenes összeköttetéseink volnának. De ők tehetik azt, mert ők a bécsi kabinet kedvenczei és hátuk mögött áll, sőt minden polgárházhoz behatolva sikeresen működik áruczikkeik megkedveltetésén s népszerűsítésén az osztrák, osztrák-német és osztrák-magyar lapirodalom, kivált azon polgárházaknál, kik a fényt, a divatot szeretik s önálló ízlettel és ítélettel az áruczikkek megválasztásában nem bírnak. Legjelentékenyebb behozatali czikkek az osztrák császársági vámokon a szövéshez és kötéshez, az osztrák szövetiparhoz kellő anyagok 106 millió 556.945 frt s a kész szövet és kötött anyagok 58.089.304 frt értékig, melyek nagyrészt a magyar birodalom számára vásároltatnak. Jelentékeny jövedelmet nyújtanak ezek az osztrák ipar és kereskedelemnek egyaránt, mert Magyarország bármily bővében legyen az ezen iparhoz kellő nyersanyagoknak, még igen távol áll attól, hogy igényeinek csak fele, csak tizedrészét is kielégíthetné a háttérbe szorított ipara s hitelviszonya és elhanyagolt, elferdített közoktatási rendszere miatt. Magyarország polgárai adóinak legjelentékenyebb mérvben az osztrák császárság vámvonalain behozott gépekért, eszközökért s rövidárukért, melyek értéke a múlt évben 25,843,544 frtot, továbbá a bőrneműkért, prémekért stb, melyek értéke 18,623,440 frt, az érczneműekért, félig feldolgozott érczanyagokért, sínekért stb, melyek értéke egyik rovatban 37,383,355 írtra s a másik rovatban 15,223,422 írtra megy, s a magyar alföld táplálja az osztrák vonalakat nyersanyagokkal, kerti s mezei terményekkel, oly mérvben, hogy azonkívül mit Bécs s az osztrák terméketlen tartományok fogyasztanak, még a múlt évben is 83,201,679 frt értéket adhattak külföldre. Magyarország tehát a tulajdonképeni fejős tehene az osztrák iparnak s kereskedelemnek. A magyar iparra és kereskedelemre semmi kedvező hatással nem bír a vámterület közössége, az osztrák védvámrendszer. Sőt csakis a mesterséges után megerősödött osztrák ipar és kereskedelemnek szolgál támpontul. Az osztrák vámterületen behozott nagymennyiségű s nagy értékű áruczikkek legfőbb fogyasztója pedig Magyarország lévén, ennek lakossága ezekért egyrészt nagy adót fizet az osztrák iparosoknak ■ kereskedőknek, másrészt sokkal nagyobb összeggel járul a közös vámjövedelemhez, s ennek utján közösnek nevezett osztrák birodalmi hadsereg fentartásához, mintsem azt a bécsiek elismerni akarnak és a hivatalos adatokból kiokoskodni lehetne. —K.— — Simonyi Ernőhez ma a követ,kező távirat érkezett Győrből: Győrvármegye és város egyesült balpártja az országgyűlés baloldali képviselőinek legújabban tanúsított hazafias magatartásáért ezennel bizalmat szavaz és őszinte üdvözletét küldi. Az 1872. márcz. 25-én tartott bizottsági ülésből, Matkovich János, elnök, Krisztinkovich Ede, jegyző. Egerből mai kerettel a következő táviratot vettük: A városi képviselőtestületbe minden kerületnél a baloldal jelöltjei fényes többséggel megválasztottak. Egy zágrábi távirat szerint azon nemzeti párti képviselőket, kik az 1871. szept 20-ai, a horvát nemzethez intézett fölhívást aláírták, a kormány felségsértés miatt vád alá helyeztetni szándékozik. Egy helybeli kormánypárti lap azt tagadja, hogy az ellenzék részérőltöbben fölkeresték Deák Ferenczet, hogy a mostani helyzetet illetőleg tanácsot kérjenek tőle. Hogy ez koholmánynál nem egyéb, azt szükségtelen bizonyítgatni, de különben is hogyan merne az ellenzék olyantól tanácsot érni, ki saját pártjának sem tud semmi jót tanácsolni. A Pest-józsefvárosi ellenzéki polgárok e hó 24 én tartották szervezkedő gyűlésüket. Daczára, hogy a polgárok falragaszok által a gyülekezetről nem értesittettek, mégis szép számmal jelentek meg s ott láttuk az ellenzék legbefolyásosabb választópolgárait. Nagy István ideiglenes elnök az ülést d. u. 5 órakor megnyitván, a jelenlévő polgárokat tanácskozásra hívta föl. Kühner Ignácz élénk színekkel ecsetelte a helyzetet , a kormány eddigi intézkedéseivel szembe állítva az ellenzék hazafias törekvéseit kijelenté, hogy Józsefváros baloldali választópolgárai tántoríthatlanul ragaszkodnak elveikhez s a törvényhozásban baloldali képviselő által óhajtják magukat képviseltetni jövőre is. (Zajos éljenzés) És minthogy a Józsefvárosnak baloldali képviselője van jelenleg is, ki szóval és tettel, országházban és sajtóban szakadatlanul a haza és nemzet javára működik, kinek mind elveivel, mind eljárásával egyetértenek, a jövő országgyűlésen sem akarják magukat más által képviseltetni, mint jelenlegi képviselőjük Csernátony Lajos által. (Hosszas zajos éljenzés.) Nagy István indítványozza, hogy miután az ellenzéki polgárok egyhangúlag Csernátony Lajost óhajtják képviselőjökül jövőre is, czélszerű volna azonnal megtudni, vájjon Csernátony Lajos hajlandó lesz-e a jelöltséget elfogadni? Dénes Benedek jegyző e czélból egy nyolcz tagból álló bizottságot kíván Csernátonyhoz küldetni s felkéri Simkovics Ferenczet a kiküldendő nyolcz tag ajánlására. Mi megtörténvén a küldöttség távozott, s azalatt a gyűlés a párt szervezéséhez fogott. Elnöknek egyhangúlag Nagy István választatott meg. Alelnöknek : Baloghy István, Dr. Csillag Zsigmond, Katzer József és Dr. Mogyorósai A. Jegyzők: Dénes Benedek, Kun Gyula, Kühnel Ignácz, és Szévad Vilmos. Pénztárnok Simkovics Ferencz. Ezután egy nagy választmány és egy szűkebb bizottmány választatott. Mintegy három negyedóra múlva a Csernátony Lajosnál járt küldöttség visszaérkezvén, ennek elnöke kijelenti, hogy megbízatásukat teljesítvén, fölkeresték Csernátony Lajost, ki legmélyebb örömét fejezé ki a felett, hogy mint előre látható volt, Pest Józsefváros választópolgárai ma is rendületlen ragaszkodnak az ellenzék elveihez, ami pedig a képviselőjelöltül való felszólítását illeti, azt kötelességének ismeri elfogadni, s polgártársainak a megtisztelő bizalmát forró köszönettel is veszi. E szavakat hosszas éljenzés kivette, mire a gyűlés feloszlott. MEGYEI ÉLET. Branyiszkó tévében, márcz. 23. Sáros megye és az ellenzék. Motto: „Sine ira et studio.“ Ily czím alatt s Golányi Greguss aláírással látott napvilágot a „Magyar Újság“ 64-ik számának hasábjain egy czikk, mely amennyire elvitázhatlan igazságokat tartalmaz, nézetem szerint annyira téves alapból indul ki, s ezt helyreigazítani e sorok feladata. Tény, hogy Sárosmegye hangadó többsége a legszélsőbb kormánypárti pecsovicsokból áll; tény, hogy Sárosmegye a politikai köpenyforgatók s renegátok tanyája; de tagadom, hogy e többségnek lenne politikai öntudata, s e körülmény némileg menthetővé teszi még a reactionárius áramlatot. Bármennyire dicsekedjenek is pecsovi Csaink, a sárosmegyei intelligentia nagy számával, én bátran merem állítani, hogy politikailag képzett egyéneinket, s olyanokat, kik a politikai sajtó ephemer termékein kívül komolyabb tanulmányokkal is foglalkoznak, ujjaimon tudnám megszámlálni. — A legnagyobb része Sáros megye pecsovics hadának pedig a hazai pártok létokát nem képes felfogni. Jobboldalinak vallja magát, mert a jobboldal osztogatja a konczokat. Piszkos invektivákkal gyanúsítja a baloldalt, mert ez Sárosban divat, s ez öntudatlan had előtt a divat a föistenség. Biztosíthatjuk azonban tisztelt czikkíró elvtársunkat, hogy ha a jó isten egykor megsajnálja nemzetünket s megszabadít a Tóth Vilmosok és Lónyay Menyhértektől, és a baloldal elfoglalja a kormány rudját. Ugyanezen szolgahad dicséreket fog zengni az ellenzéki kormánynak és sárral dobálandja Deákot. Paupertas magna . . . ; s ha a pauperismushoz még a munkakerülés, jó adag dölyf és élvvágy is járul, ott igen könnyű dolog az uralkodó pártnak befészkelni magát; lévén ennek hatalmában a pauperissiust sinecurák által megszüntetni, s a dölyfnek és élvvágynak czim s hivatalosztogatás által tápot nyújtani. Alkalmazza ezt tisztelt czikkiró elvtársunk Sárosmegyére, hol a panperismus, munkakerülés, dölyf, élvvágy szokatlan mértékben virágzanak, s megtalálta a sárosiak sivár lelkesülni nem tudó elveinek főalapját. Azonban hiba volt tisztelt elvtársunktól ezért a megye kormánya élén álló férfiút kárhoztatni, ki tán megyénkben az egyedüli meggyőződésből kormánypárti, s ki lángoló hazaszeretetének akkor adta bizonyságát, mikor mostani elvtársai megrablói voltak. Hogy miért hagyta el azon zászlót, melynek 1848 ban oly hű követője volt, ezt mi ugyan megfoghatlannak tarthatjuk, de egy Szinyey Félix hazafiságában akkor sem azertrad kételkednünk, ha téves s a miénkkel ellenkező politikai nézeteket vall. ő pártember s tehetsége szerint előmozdítja pártjának érdekeit. De nem ez a baj mi nálunk, hogy a főispán érdrekat kiad saját közegeinek, hogy támogassák azon jelölteket, kik a kormány hívei, mely kormánynak ő is egyik közege, de a hiba abban rejlik, hogy ellenzékünk vezérszerepre hivatott férfiai semmit sem tesznek az ügy érdekében, amint azt tisztelt czikkíró elvtársunk Újházy Albertről igen helyesen megjegyezte. Nem elég magát baloldalinak vallani, de tenni is kell valamit a baloldalért. — Ha mi e tekintetben követni fogjuk a pecsovicsokat, s nem nézzük összetett kézzel garázdálkodásaikat,nem hunyászkodunk meg Arbuezi szemhunyorításaik előtt, egyszóval, ha minden baloldali polgártársunk teljesítendi a haza iránti kötelességeit, akkor nincs még veszve az ellenzék jó ügye Sáros megyének legalább két kerületében. Egyik közelebbi czikkünkben előadandjuk nézeteinket a sárosmegyei ellenzék teendői felöl a képviselő választások küszöbén. (H. B.) Eger, márcz. 25. Tegnap azaz márczius 24-én történt meg az 1871 évi 18. tvczikk értelmében rendezett városi képviselő-testület tagjainak választása. Eger, mely 20 ezer lakossal bír, választott 100 képviselőt, a második 100 a legtöbb adófizetőkből áll Ezen virilisek között a párt arányai: 53 baloldali, 47 jobboldali. íme Heves megyében és Egerben, a legtöbb adófizetők is a baloldalhoz tartoznak. A tegnap lefolyt választáson Eger baloldali szelleme óriásilag emelkedett ki. A város fel volt osztva 9 választókerületre, s mind a 9 helyen a baloldal jelöltjei lettek megválasztva. Összeszámítva a többséget, melylyel győzött, haladja a 900 at. A választás egész rendben folyt le, csupán egy úriembert kiállására nézve a műveit osztályhoz sorolja magát, feledkezett meg a rendről s a városházán szavazók között, úgy látszik egy kis verekedést akart létrehozni. Ezen úri ember, kinek különben az egész érdeme abban áll, hogy mint káptalani ügyvéd jól meghízott, a baloldal egyes egyéneit szidalmazta s piszkolta. Csak a baloldaliak nyugodt türelmének köszönhető, hogy tovább nem fejlődött a kellemetlenség. Ezen úriembernek pedig, kit különben A. M.-nek neveznek, ajánljuk, hogy máskor ha leiszsza magát, menjen aludni; ha pedig esze megy el — hát menjen magát gyógyittatni. XX. pénzek, melyek a közönség nagy kárára annak véli-e a miniszter úr, hogy ez esetben a közforgalomból egészen ki vannak véve, az adóhivataloktól elvétessenek, s kamatoztatás végett nyilvános pénzintézeteknek adassanak át. Elnök bemutatja továbbá Pilisy Lajos képviselő nevében Elek Gábor, Szabolcsmegye Nyír-Bogdány választókerületében megválasztott képviselő megbízó levelét. (Éljenzés a baloldalon.) Kemény István b. nevében pedig Lukács Béla Szamosújvár választókerülete újonnan megválasztott képviselőjének jegyzőkönyvét. (Éljenzés a jobboldalon.) Bethlen János gr. beadja Balogh József 48 előtti erdélyi kir. közügyigazgatósági hivatalnoknak nyugdíjaztatása iránti kérvényét. Karácsonyi Gundó gróf: Van szerencsém benyújtani Detta, Denta,Buttyin, Opositea, Brestye, Duna, Foka, Liget, Gilád, Vijtek, Zsedely-Abád, Petroman, Temes megyében kebelezett készségek kérvényét, melyben a választási törvény módosításáról valamint a képviselői mandátum 5 évre kiterjesztéséről szóló miniszteri előterjesztéseket mielőbb tárgyaltatni és törvényerőre emeltetni kérik, (Éljenzés jobbfelől) valamint Detta, Denta, Buttyin, Opasitea, Brestye és Dmna kérvényét, melyben a temesvári, orsovai, vojtek-bogsáni, zenta-hátszegi vasútvonalak, nem különben a bánsági folyók szabályozása iránti törv.javaslatokat mielőbb tárgyaltatni kérik. (Derültség balfelől.) Onossy Mátyás, Orczifalvának választópolgárai megbíztak, hogy egy kérvényt nyújtsak be, méhben kérelmezik, hogy az országgyűlés 5 évi tartalmáról szóló és a kormány által beterjesztett választási törv. javaslatot egész terjedelmében elfogadni méltóztassanak. (Éljenzés jobbfelől, Zaj balfelől). Ezen folyamodványban egy pár megjegyzést tesznek, és miután ugy látszik súlyt fektetnek reá, hogy a t. ház ezeket ismerte — nem fogom fölolvasni, mert erre jogom nincs, csak röviden fogom érinteni. (Halljuk!) Ők ismerik tendentiáját azon pártnak, mely az említett törvényjavaslatokat törvényre emelni nem engedi. Ők e tendentiát folyamodványukban hangsúlyozott rendszeretetükkel, haladásvágyukkal, (Nyugtalanság balfelöl Halljuk jobbfelöl.) s alkotmányos érrületükkel összeegyeztetni nem képesek. (Helyeslés jobbfelől) Györfy Gyula: A házszabályok értelmében kivánok szólani. Nem akarok észrevételt tenni a t. képviselő úr előadására, mely nézetem szerint a házszabályok 154 § ának igen bő értelmezése szerint lett itten előterjesztve, egyedül csak figyelmeztetni akarom a t. elnök urat, hogy ez hasonló eljárásra nézve precedensül fog szolgálni. (Helyeslég balfelől.) Elnök. Bocsánatot kérek, nézetem szerint a t. képviselő úrnak észrevétele nem alapos, mert indokolni ugyan nem szabad a kérvényt, de a kérvény rövid tartalmát előadni szabad. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Helfy Ignácz: Van szerencsém Baranya megye Szent-Lőrincz választókerületének 129 polgára azon kérvényét bemutatni: méltóztassék úgy a szőnyegen levő választási törvényjavaslatot, valamint az 5 évi országgyűlésről szóló törvényjavaslatot viszszautasítani. Tiszteletben tartván a házszabályokat, nem fogok annak bővebb előadásába bocsátkozni, ami e kérvényben foglaltatik, de miután a kérvényezők egy pontra nagy súlyt fektetnek,engedje meg a t. ház,hogy ezen egyet kiemeljem (halljuk!) t. i. azt, hogy ők egyszersmind kijelentik, hogy az érdemkoszorút nyújtják azon t. ellenzéknek, mely jogaiknak csorbítatlan fentartása mellett oly erélylyel és önfeláldozással küzd. Bátor vagyok ehez azon egy megjegyzést hozzátenni, hogy jutalmul nem kérnek sem vasutat sem visszaszabályozást. (Tetszés balfelől.) Bárdossy József Vasmegye rumi kerületének 200 polgára részéről ad be hasontartalmu kérvényt. Csanády Sándor Biharmegye Ártánd községének kérvényét terjeszti be, ugyancsak a választási és az öt éves országgyűlés ellen és a vesztegetések, valamint a képviselői incompatibilitásra nézve hozandó törvény iránt. Vukovics Sebő Temes, Krassó és Torontál megyék, továbbá Temesvár városa kérvényét adja be a temesvár-orsovai vasútról szóló törvényjavaslatnak soronkívüli sürgős letárgyalása iránt. Guthy Benő Tasnád számos iparosának feliratát nyújtja be a helybeli vásárok módosítása tárgyában. Madarász József Tiszaföldvár 141 polgárától ad be kérvényt a tárgyalás alatt levő választási törvényjavaslat és az öt évi országgyűlés ellen. A kérvények a kérvényi bizottsághoz utasíttatnak. Szilády Áron következő interpellate intéz a közoktatásügyminiszterhez: „Miután a tanfelügyelők kinevezését a szokásba hozott pályázatok késleltetik, nem látja-e szükségesnek a miniszter úr ezen pályázatok határidejének rövidebbre szabását, különösen az olyan kerületekre nézve, melyekben másodfelügyelők nem lévén, a felügyelői hivatal megüresedésekor hónapokon keresztül sem a szükséges felügyelet nem gyakoroltatik, sem a községek nem tudják kihez forduljanak? Mikor szándékozik a miniszter úr a jászkun kerületi tanfelügyelőségre, mely három hónap óta üresedésben áll — valakit kinevezni ? Szemben azon — a hírlapok által is terjesztett — hírrel, mely szerint a jász-kun kerületi tanfelügyelőséggel a vallás és közoktatási minisztérium egyik osztálytanácsosa fogna megbizatni: helyesnek ás méltányosjászkunsági, mindössze 28 községből álló tankerület felügyelője első rendű osztálytanácsosi fizetésben részesüljön, míg — a törvény értelmében — 300 községet magában foglaló tankerület felügyelőjét is mjdium csak felényi fizetés illeti?“ Pauler Tivadar közoktatásügyi miniszter azonnal felel a kérdésekre. A pályázat határideje azért oly hosszú, hogy az ország minden vidékéről lehessen folyamodni. A jászkunkerületi tanfelügyelőség iránt a miniszter már intézkedett és ideiglenesen Szász Károlyt nevezte ki, aki azért ideiglenes működése alatt megmarad osztálytanácsosnak. A jászkun kerületnek igaz, hogy kevés községe van, de ezek nagyok és iskoláik úgy rendezhetők, hogy mintául szolgáljanak-Szilády Áron nem lehet megelégedve a miniszter válaszával. A három-négy hónapi idő ily pályázatoknál fölötte hosszú. A jászkunkerületi tanfelügyelőség betöltéséről sem az illető kerület, sem az ország még nincs hivatalosan értesítve. — A többség tudomásul veszi a miniszter feleletét. Tisza Kálmán: A jobboldal már ismételve tanúsította, hogy a napirend megváltoztatásába nem akar egyezni. Én tehát nem is akarok ilynemű indítványt tenni. De nézetem az, hogy a már megállapított napirendnek nem ellenére, de a mellett tegyünk oly intézkedést, hogy legalább egy része azon sürgetős és sürgetett törvényjavaslatoknak tárgyaltassék s törvénynyé legyen. Oly indítványt kívánok tehát e tekintetben tenni, mely sem az egyik, sem a másik oldalon, sem az elveknek, sem a positiónak feladását nem igényli, de mely mégis lehetővé teszi — ismétlem, hogy a törvényjavaslatok törvénynvé lehessenek. (Halljuk!) A megállapított napirend szerint ki van tűzve első helyen a választási törvényjavaslat, második helyen az 5 évi országgyűlési cyclusról szóló törvényjavaslat. Ezek azon hetenkénti öt napi ülések tárgyai, melyeken most e választási törvényjavaslat tárgyaltatik, mert a szombati ülés napirendjére kérvények vannak kitűzve a háznak már régibb határozata alapján és újabb időben a kérvények feletti tárgyalással a szombati nap el is telt. Tehát nem kívánom érinteni azt, hogy azon hetenkénti öt nap, mivten eddig választási törvényjavaslat tárgyaltatott, tovább is az tárgyaltassék, mert meggyőződtem már arról, hogy ennek ellenében minden indítvány sikertelen lenne. Oda terjed azonban indítványom, melynek elfogadását reméltem, mert emlékszem két dologra nagyon tisztán, az egyik az, hogy nagyon hangsúlyoztatott minden oldalról ezen törvjavaslatok szüksége, a másik az, hogy nagyon hangsúlyoztatott, hogy a képviselőnek nem szabad a munkától és fáradságtól visszariadni — méltóztassék tehát elhatározni, hogy áprilistól kezdve vasárnap és ünnepnapokon és amennyiben a kérvények tárgyalása után még idő marad, a szombati ülésekben is tárgyalni fogja a következő törvényjavaslatokat: 1 or, a fővárosok rendezéséről szóló törvényjavaslatot; -or, a kolozsvári egyetem felállításáról szóló törvényjavaslatot; 3-or, a telepítvényesekről szóló törvényjavaslatot ; 4-et, az árvíz által sújtott vidékek érdekében való törvényjavaslatot; 6-or, a ludovicea akadémiáról szóló törvényjavaslatot; 6-or, a Baja - Hódmező-Vásárhelyre vonatkozó törvényjavaslatot; 7-szer, a Nagy-Somkút és D cső-i Szt.Mártonban felállítandó törvényszékekről szóló törvényjavaslatot égyor, amennyiben az idő engedi a biztosíték nélkül építtetni szándékolt vasutak iránti javaslatot. (Élénk helyeslés a baloldalon). Nincs e javaslatok közt, melyek ily módom tárgyalását kérem, egy sem, melynek sürgető volta a ház mindkét oldaláról ki ne emeltetett volna. Az idő, melyet kifüizetni kérek, hogy a megállapított napirendet általában nem zavarja, ezen napirend mellett sértetlenül fenmaradhat. Pulszky Ferencz az indítvány kinyomatását és holnap délutánra napirendre tűzését indítványozza. — A ház elfogadja. Ürményi Miksa a kérvényi bizottság részéről beterjeszti a 61. sz. sorjegyzék iránti jelentést. —• Ki fog nyomatni. Ordódy Pál az igazoló bizottság részéről bejelenti, hogy Bilcz Albert, Orkán Károly és Hochgráf János képviselőket igazolta. Dekán Károly a 4, Bilcz Albert az 5. és Hochgráf János a 4. osztályba söröztük. Umnényi Miksa: A ma kiosztott törvényjavaslatok közül a soproni vasútra vonatkozó utasitassék a vasúti és pénzügyi bizottsághoz. , . Trefort Ágoston ezt pártolja és az orsovai pályáról szóló előterjesztést is az illető bizottsághoz kívánja utasíttatni. Csernátony Lajos röviden kijelenti, hogy az ellenzék is hozzájárul ily tn javaslatok tárgyalására e célzó lépésekhez. A két javaslat tehát a p. v. és vasúti bizottsághoz utasíttatik. Következik a napirend, a választási törvényjavaslat folytatólagos részletes tárgyalása. Kiss Miklós a census — bár az alacsonyi census — szükségét fejtegeti és ennek alapjai Ján Csernátony javalata mellett nyilatkozik. Chorin Ferencz hosszabb beszédben szól a kormány, előterjesztés és Madaras módosítása ellen. Az általános szavazást — úgymond — nem szabad a hadkötelezettség szempontjából követelni, mert ha a polgár az országot, az államot védi, egyszersmind saját létét védelmezi. Szóló csak vilságos időbeli tartja a radioálishaladást üdvözlő ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése márcz. 26-án délelőtt 10 órakor. Somssich Pál elnök megnyitván az ülést, a jegyzőkönyv hitelesítése után bemutatja Hont megye kérvényét, melyben azon panaszt terjeszti elő, hogy előirányzata jóval felülhaladja azon összeget, mely neki az újonnan alkotott törvény szerint az országos pénztárból fizettetni fog. Kéri az egésznek folyóvá tételét. — Biharmegye kérvényét, melyben a virilis szavazatok eltörlését kéri. (Éljenzés a baloldalon.) — Zemplénmegye feliratát, melyben oly kormányi intézkedést ké , hogy a bírói letét