Magyar Ujság, 1874. július (8. évfolyam, 147-173. szám)

1874-07-01 / 147. szám

Vili. évfolyam. 147. szám. Szerda, 1874. Julius 1. Szerkesztőségi iroda és Kiadó hivatal: Megyeháztér 9-dik szám ide intézendő minden előfizetés, hirdetmény és a kiadás körüli panaszok és a lap szellemi részét illető mindeu közlemény. Kéziratok • levelek viasza nem adatnak. *— Bérmentetlen levelek csak ismerő« ke­zektől fogadtatnak el. Előfizetési ár: Vidékre postán vagy helyben házhei küldve Egy hónapra . . I frt. 40 kr Negyed évre . . 4 „ — „ Félévre .... 8 „ — „ Egy évre . . 16 „ — .j Egyes szám 6 kr. Hirdetési dij t Hat huibu p.tlt­sor egyszeri hirdetése 13 kr, többszőr 9 kr. Bélvegdij minden hirdetésért külön 80 kr.— NyiIttér : három hasábec petit- sor 89 kr. Előfizetési felhívás! Tisztelettel kérjük az olvasó közönséget, hogy előfizetését lapunkra megújítani szíveskedjék. Kérjük különösen elvbarátainkat, lapunk ba­rátait s pártfogóit, bogy körükben előfizetőket gyűj­teni szíveskedjenek. Figyelmeztetjük egyszersmind, hogy az előfizetést legczélszerübb postai utánvétel mellett megküldeni. Arra kérjük még a tisztelt közönséget, hogy méltóztassék megrendeléseit minélelőbb megtenni, hogy a lap küldésében fennakadás, vagy késedelem ne történjék. Előfizetési feltételek a „Magyar U j s á g“-r a : Julius—szeptemberi évnegyedre 4 frt — kr. Julius—deczemberi félévre . . 8 frt — kr. Egy hóra ..................................I frt 40 kr., Az előfizetési pénzek s utalványok a „Magyar Újság“ kiadóhivatalához intézendők : Buda-Pest, Megyeháztér 9. szám. Buda-Pesl, június 30. Holnap vétetik fel a választási törvényjavas­lat tárgyalás alá. Post tot discrimina rerum, még is eljött a nap, mely az alkotmányosság legfontosabb tényezőjének megvitatására van szentelve. Minden alkotmányos államban egyik legfőbb kérdés a választási törvény. A legnagyobb állami jogok között kétségkívül a választási jog a legvitá- lisabb. A képviseleti kormányformánál pedig annak jellegét a választási törvény adja meg. A milyen a választási törvény, olyan jellegű maga a parlamen­táris kormány. Hol az alkotmányos életnek történeti fejlődése van, hol mint egy szerves egész az idő haladásával maga az alkotmányosság is fejük és mintegy érik, mint ezt Angliában látjuk, — e fejlődés mindig az idő s körülmények szerint kisebb-nagyobb mér­tékben halad előre, de soha nem hátra. Az angol választási reformok, élesebb tünete­ket alig mutatnak fel. Hol az önkormányzat oly sérthetetlen teljességben áll, hol az alkotmány in­tézményei egész a közélet legbensőbb erejéhez van gyökerezve, s a törvény uralma úgy a nagyoknak mint a szerényebb körben élőknek egyformán tíz­parancsolat; hol maga az alkotmányosság úgy van megszilárdulva, hogy annak megrenditésére nincs hatalam — a legroszabb akarat mellett; hol a végrehajtó hatalom erejét s további működésre tehetségét, egyes-egyedül az alkotmányosság forrá­sából meríti — a polgárok figyelme s az állam érdeke, nincs oly igen oda kötvea választási törvény milyenségéhez; s igy annak re­formja , nem emelkedik oly elsőrangú állami kérdéssé. Nem úgy van ez, például már Francziaország­ban. Ott a választási törvény, már elsőrangú állami kérdés. Látjuk ezt most Francziaországban, hogy a választási törvény reformján függ Francziaország egész jövendője. Ott az átalános szavazatjog állott fenn a legutolsó időkig. A jelen kamra, átalános szavazatjog alapján jött össze, melyet az 1848 iki alkotmány törvény formulázott. Az átalános sza­vazatjog, alkotmány törvénye Francziaországnak, s ennek megváltoztatása vagy módosítása egész kö­vetkezményeket von maga után, a fennálló alkot­mány rovására. Ép ily nagyfontosságu állami kérdés nálunk is a választási törvény. Az 1848-iki népképviseleti alap — mint már ezt bővebben fejtegettük — széles terjedelmű, s a democratikus alkotmány lényegévé vált. Ha nincs is kimondva egyenesen az átalános szavazatjog a 48 iki törvényekben; de meg van az Írva e törvények minden izében. Midőn most a 48-iki választási törvények re­formjáról van szó, kérdésen kívüli, hogy e reform nem lehet más, mint az, melyet a haladás termé­szete is hoz magával, annál inkább mert a jelen korszak épen nem érdemelte meg azt, hogy a reactió szemüvegén át mutattassék be a közönségnek. Fájdalom, hogy az előttünk levő javaslat, me­lyet a központi bizottság szövegezett, nemcsak e reformnak színét nem hordja magán, hanem az egyenesen ellenkezésben áll a 48-iki törvénynek nem csak szelleme, hanem betűjével is. Az előttünk levő javaslat, nemcsak, hogy nem magyaráz, hanem valóságosan összezavarja azt is, a mi tiszta és világos volt a 48-iki törvényekben, így például a 48-iki törvények tisztán és világosan írják elő, hogy 300 frt értékű házbirtok szavazati jogot ad. A központi bizottság, hogy magyarázza ezt ? Azon ház felel meg e zen 300 frt értéknek, mely 31akrészt foglal magában. Eltekintve attól, hogy ez a valóságot ténylegesen is elferdíti, mert a ház értékét, kivált nálunk a lakrész, vagy szoba mennyisége épen nem szabályozza, mert egy czigányputri három kis lyukat tartalmazhat, ezért azonban 300 frtot senki nem fog adni , elte­kintve ettől, — e magyarázat, nemcsak, hogy nem fogja tisztázni és egyszerűsíteni az eljárást, hanem megfejthetlen bonyodalmakra nyujtand majd alkalmat, a jogok sérelmére. A javaslat indokolására az mondatik, hogy a házbér adó kimutatással tisztázni nem lehet a dol­got s igy egyszerűen kellett felvenni, hogy 3 lak­részszel biró ház biztosit szavazatjogot. Az meg van mondva az indokolásban, hogy a házbéradó kimutatással, tisztázni s egyszerűsíteni nem lehet, mert, mint az indokolás kifejezi „a választási jog­nak e czimen való megszabása néha a legellentéte­sebb eredményeket hozná létre.“ Nos, igy a mint most adva van, talán nem a legellentétesebb ered­ményeket hoz létre. ösmerünk s tudunk házakat, melyek két szó A bával, ezreket érnek. A törvényjavaslat azonban bárom lakrészt kíván. Miként fog ezen három lak­rész igazoltatni. A törvényalkotók vájjon elisme­rik-e a magyar házépítési szokást? Vannak vidékek, hol a nők a ház kamrájában laknak. Van két szoba, s az asszonyok az úgynevezett kamrá­ban laknak, s hálnak. Lakrész ez az illető vidéki szokás szerint. Vájjon lakrész-e a törvényjavaslat szerint is? No de majd nehány év múlva lehet hozni ismét törvényt, mely majd ezen mostani tör­vény magyarázatára lesz hivatva. Nincs is egyéb dolgunk, mint törvénymagyarázatokat tárgyalni úgy, hogy e t örvénymagyarázatnak ismét uj ma­gyarázatra legyen szüksége. Csak röviden óhajtottam érinteni az anomá­liákat s_szándékos értelmetlenségeket, melyek e retrográd törvényjavaslattal felkerekednek. Nem is csoda ez; hiszen letérve az egyenes útról, mi az a mivel küzködik azután? tévelygés s tájékozatlan botorkálás. A központi bizottság is le­tért a reform, a haladás útjáról, s javasol törvényt, mely zavart, tájékozatlanságot, viszásságot, s ezek által tetemes jogsérelmeket idéz elő. Sem korunk, sem hazánk érdekében nem áll, ily retrograd, visszaeső törvény alkotása. A kor haladást kíván, hazánk érdeke a jogtágitást köve­teli. A 48-iki törvények megnyitották az alkotmány sánczaite haza minden polgára előtt. Érdekünkben áll, hogy e haza minden lakója polgára is legyen e hazának, kinek az állam iránti kötelesség tudata mellett, j o g a is legyen. E haza alkotmánya nem kiváltság, közös minden polgárával e hazának, ki annak földjén lakik. Érdekünkben áll, hogy e haza minden polgárát, a jogélvezet mellett, kötelezzük le a haza iránt. Kevesen vagyunk; szaporítsuk a haza polgárai számát a kötelességnek megfelelő jogbizto- sitással. Itt a 12-ikóra, vajha megszállná képviselő­házunkat a bölcsesség szelleme, s az átalános sza­vazatjog kimondásával tudtára adná e haza polgá­rainak ama öröm hirt: hogy e haza minden polgára fia e hazának, s fiai egyenlő jogban, egyenlők ahaza iránti kötelességben is. Akkor el lehetne mondani a népek millióiról: egyenlő polgárai a hazának, s a közös anya egyformán öleli kebléhez gyermekeit. — A főrendiház mai ülésében több tagnak szabad­ság adatott. Elnök : bemutatta a bizottságok jelentését a nők teljeskoruságáról, a törvényhatóságoknak adandó Ínséges kölcsönre szükséges 500,000 frtnyi póthitelről és a budapesti egyetem sebészeti kóroda építéséről szóló törvényjavaslatok tárgyában. E tárgyak a már kitűzött törv. javaslatok elintézése után fognak napirendre kerülni. A napirend folytán olvastattak az országos statistika ügyének szervezéséről: a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék kereskedelmi ülnökei számának szapo­rításáról ; a hamis vagy vétkes gondatlanságból szárma­zott bukás esetében követendő eljárásról; a bírói gya korlati vizsgálatról szóló törvényjavaslatok, melyek ész­revétel nélkül elfogadtattak. — Egy kis ideig ismét élünk, élünk mert az uj kölcsön reálizálásaig — Írja a „P. N.“ — késznek nyi­latkozott a Rothschild-csoport a szükséges előlegeket a pénzügyminiszter rendelkezésére bocsátani. Ezen előle- gezési üzlet módozatai iránt e napokban befejeztettek az alkudozások Ghyczy Kálmán és a nevezett bankár­csoport képviselője, Weninger Vincze között. Az állami pénztárak e szerint mindig kellő készlettel rendel­keznek. — Andrássy gróf, mint a „Karls. Ztg“-nak írják, odautasitotta a követségeket, hogy előforduló alkalom­kor jelentsék ki, hogy a hadügyminiszterségben történt változást egyedül a katonai szervezet körül fölmerült teendők tették szükségessé, s hogy az távolról sem je­lenti a politikában történt változást, mely most is csak úgy, mint azelőtt, nem ismer más törekvést, mint hogy a monarchia szövetségeseivel való egyetértésben a vi­lágbéke fentartassék. — A kiskorúakat illető örökségi tömegek az illető árvaszék, mint gyámhatóság részére a pénzügyminiszter rendelete alapján bélyegmentes vétbizonyitvány mellett lévén kiutalványoz andók, az igazságügyminiszter a hiva­talos lapban közzétett körrendeletben ez értelemben leendő eljárásra hívta fel a bíróságokat. — Az egyesült magyar dunagőzhajó társulat liqui- dátiója utolsó stádiumában nehézségekbe ütközik, mert a vételár utolsó részlete 24,000 frt értékben nem fizet­tethetik ki, minthogy 110,000 frt biróilag lefoglaltatott. Miután a kormány adók és illetékek czimen támasztott * követelésétől elállott, az országos dunagőzhajózási társu­lat 23,000 frtot követel szállított anyagért, továbbá „Zágráb“ nevű hajójának az „Orient“ hajóval való össze­ütközése alkalmával szenvedett kár fejében 26,000 frtnyi kárpótlást követel. Végül még Holl igazgató 160,000 frtnyi végkielégítést követel és ennek fejében szintén lefoglalta az említett fizetési részletet. Ily módon tehát a társulat liquidácziója csakis e perek lejárása után lesz végleg keresztülvihető. Tojástánez a Versailles! kamrában. A helyzet kényszerűsége, a nép nyugalma, a béke, rend érdekei: egyaránt követelik a köztársa­sági kormányforma megszilárdítását Francziaor­szágban. A hatalmon levők, a kamra többsége, va­lóságos tojástánczot járnak: azt akarják elkerülni, a mi többé elkerülhetien, s miután a helyzet kény­szerűsége erősebben mint valaha tolakodik kerülő utjokba — képzelhetni, hogy mily kézzel-lábbal kapkodnak képtelen ábrándjukhoz, mely apránként foszlik, s a csalódás hosszú árnyát hagyja részükre hátra. A 30-as bizottság, még mindig vitatkozik Perrier ösmert indítványa felett. A bizottság kebelében a többséget képezik a monarchisták. Most egy ilyen többség, hogy mily arczczal nyúl oly javaslat tár­gyalásához, melyben semmi egyéb más nem foglal­tatik, mint az, hogy mondjanak le monarchicus ábrándjaikról, s rendezzék véglegesen a köztársa­ság intézményét, — képzelhető. A legitimisták , megcsontosodott ideáljuknak képét nem oly könnyen hagyják cserbe. Kimester- kélnek minden módot, hogy az indítványt, kitolják az útból. Állítólag ismét élénk érintkezés folyik köztük és Chambord gróf között, melynek titkos folyamáról azonban, csak igen gyér tudósítás lát napvilágot. Az orleánisták, úgy tekintik az indítványt, mintegy keserű poharat. Tudják, mert érzik, hogy reájuk nézve keserű e pohár. Azt is tudják, hogy bár keserű az, még is ki kell üríteni. Kívánják, könyörögnek, hogy múljék el tőlük e pohár— vagy legalább ne mindjárt kelljen azt kiüríteni. A helyzet azonban nem várakozik, a pohár tartalma mindig inkább tarthatatlanabbá lesz kü­lönösen az orleanistákra nézve, kiknek fejéről

Next

/
Thumbnails
Contents