Magyar Ujság, 1874. október (8. évfolyam, 223-249. szám)
1874-10-02 / 224. szám
Vill. évfolyam. 224. szám. Péntek, 1874. Október 2. Szerkesztőségi iroda és Kiadó hivatal: Megyeháztér 9-dik szám Ide intézendő minden előfizetés, hirdetmény és a kiadás körüli panaszok és a lap szellemi részét illető minden közlemény. Késiratok a levelek vissza nem adatnak. — Bérmentetlen levelek csak ismerős keblektől fogadtatnak el. Előfizetési ár: Vidékre postán vagy helyben házból küldve Egy hónapra . . I 40 kr Negyed évre . . . „ — „ Félévre . . . 8 J , Egy évre • • 16 » — a Egyes szám 6 kr. Hirdetési di: h.i hasábos p«misor egyszeri hirdetése IS kr, többször 9 kr. Bélyegdij minden hirdetésért külön 80 kr. — SlyUltér : három hasábos petitsor 30 kr. ’ * ' Lapunk t. olvasóit van szerencsénk figyelmeztetni az uj évnegyedre, s kérjük, hogy megrendeléseiket mielőbb megtenni méltóztassanak, hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék. Előfizetési feltételek a „Magyar Újság“-ra : Október—deczemberi évnegyedre 4 frt — kr. Egy hóra..................................1 frt 50 kr. Az előfizetési pénzek s utalványok a „Magyar Újság“ kiadóhivatalához intézendők : Buda-Pest, Megyeház tér 9. szám. 1 ■ ........ " . ......... " 1 .1 . Buda-Pest, október 1. Francziaországban ismét egy nagy országos mozgalom áll a küszöbön. Jövő vasárnap fog végbemenni a megyei bizottság fele részbeni újraválasztása. A kisorsolt bizottsági tagok helyei lesznek betöltendők. Francziaország csak most áll még az önkormányzat kezdetlegességén. A köztársaság, csak a legtökéletesebb önkormányzat alapján állhat fenn, s a hű bajnokok jókor megindították a lépést az önkormányzat felé, a megyék bizottságai szervezésével. A franczia megyék intézménye korántsem felel meg az önkormányzat igényeinek. Csak néhány vonás az önkormányzatból, melynek kiegészítése, a köztársaság végleges megállapításával, csak idő kérdése lehet. Ez is elég a monarchikus nemzetgyűléstől. Tanácskoznak a megye, vagy kerület közigazgatási ügyei felett — határozni azonban : a prefect, a főnök joga, ki a kormány által neveztetik ki. Francziaország századokon keresztül a központosítás hazája volt. Itt minden a kormánytól függött; a kormány, mint az isten, mindenütt jelen volt, s a nép megszokta mindent a kormány kezével tenni, s önállósága csak otthon volt a franczia férfiúnak, ha ugyan otthon, szintén felesége kormánya alatt nem állott. A franczia népnek, ha biztosítani óhajtja a köztársasági kormányformát, főképen az önkormányzat tanfolyamát kell végig járnia. Már az első osztályt járja is, mikor lesz a 12-iknél ? A monarchikus nemzetgyűlés gondoskodik, hogy ez mennél később jöjjön be. Vasárnap, a némi autonomicus kerékvágásban mozgó megyei bizottsági tagok választása meg fog történni. Nagy politikai mozzanat az, hogy a nép, kiket bíz meg, élvezett önkormányzata élén. Vajon a többség azoké leszen-e, kik az önkormányzatot, a szó szoros értelmében nemcsak itt lent, hanem az országos kormányzatnál is, a köztársasági kormányformával megállapítani akarják? Vagy a monarchia híveit tisztelik meg bizalmukkal. Nem közönyös kérdés ez. Sokan ugyan úgy fogják fel a dolgot, hogy a franczia megyének nem lévén politikai hatásköre, a bizottság hogy kikből alakul, csak másodrangú kérdés, miután feladatuk tisztán közigazgatási ügyek körül forog. Ez nem áll. Ott hol épen az önkormányzat kérdése most fejük, hol az önkormányzat határainak terjesztése a feszükség, életkérdés, hogy kikből áll az önkormányzat kezelésére hivatott bizottság. E bizottságnak feladata a jogkör szélesbítésére törekedni. Ha a bizottság tagjai nem barátjai a köztársaságnak, s ennek következtében az önkormányzatnak , nagyon természetes, hogy annak érdekében működni sem fognának. Márpedig, hogy a franczia megyék úgy amint vannak, az önkormányzat igényeit kielégítenék, azt senki sem fogja állítani. Igen helyesen jelzi Gambetta, hogy a küszöbön levő választás, ismét fontos politikai mozzanat leend. Nem is lehet ez másképen. Hogy a választásoknál a köztársaság szelleme fog fölényre jönni, kétségbe sem lehet vonni, azon jelek után következtetve, melyek, legutóbb Francziaországban nyilvánultak. Ilyenjei a Thiers működése, ki Pek erre kezet fogva, mindent megfeszít a köztársaság végleges rendezéséhez. Vizitjében tartott beszéde, újabb ösztönzés, hogy kitartóan működni kell a köztársaság megalapításán. A visszhang, melylyel fogadtatik a felszólalás, azt tanúsítja, hogy a franczia nép kebelében kiolthatlanul belegyökerezett már a köztársaság iránti törekvés, s mindezek, csak öregbítik abbeli hitünket, hogy a vasárnap megejtendő pótválasztások,— a köztársaság diadalához fognak egy újabb oszlopot emelni. — A magyar szesziparosok azon kérvényét, melyben az üzem megszorítására engedélyért folyamodtak, mint a „Pesti Napló“ hallja, Ghyczy pénzügyminiszter elutasítá. Mint annak idején említik, a szesziparosok arra utaltak, hogy a szeszfogyasztás folytonos csökkenése, a termények árának pedig váratlan emelkedése folytán nagy válságba sodortatnék a fejlődésében különben is fenyegetett szeszipar, ha a gyárosok kénytelenek lennének az üzemet a korábban bejelentett egész kiterjedésben folytatni, s ez okok alapján engedélyt kértek arra, hogy a gyártást megszoríthassák. E kérelmet a pénzügyminiszter nem tartá teljesíthetőnek s ezt valószínűleg azzal is indokolta, mondja a „P. N. hogy az engedély megadásának „törvényes rendeletek állanak útjában.“ Igenis „törvényes rendeletek és közös ügyes törvények állanak a minisztérium útjában“, miszerint Ausztria beleegyezése nélkül nem intézkedhetik ő, illetőleg a gazda s iparos ember még a czefre és törköly, vagy árpa s tengeri fel vagy fel nem dolgozásában. Mert ha egyszer ehhez hozzá kezdett s a szeszégetéshez szolgáló termények ára fel, a szesz értéke pedig lement, tetszik, nem tetszik folytatnia kell üzletét, ha tönkre megy is. Folytatnia kell, hogy a kincstár néhány ezer forintja hiány nélkül befolyik, sőt ezt a magyar miniszter, ha akarja sem engedheti el az osztrák urak beleegyezése nélkül. Rendkívül lealázóvá teszi Magyarországra nézve e ferde viszonyt az, hogy miután az osztrák gyárosok üzlete még nem ment tönkre egészen, ha ők a szeszféléket külföldre viszik elárusitás végett a fogyasztási adó viszszatéritése a közös vámjövedelmekből eszközöltetik s igy Magyarország közvetve saját jövedelmi forrásával hozzájárul a versenytárs versenyképességének fentartásához, amig saját iparunk tönkre megy. A hivatalos lap közli: Ő császári és Apostoli királyi Felsége Payer főhadnagy és Weyprecht sorhajóhadnagy mint északsarki expeditio vezetőinek kérelmére, legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy az északi sarkövben általuk felfedezett területek „Ferencz József-föld“ és „Koronaherczeg Rudolf-föld“-nek neveztethessenek el.______ — Ghyczy adójavaslatairól azt írja az „Alföld“, hogy különösen a közadók kezelésére vonatkozó részszel meg lehetünk elégedve. Ezen javaslat a kir. adóvégrehajtói intézmény teljes elejtésén nyugszik. Külön adóvégrehajtók jövőre nem lesznek, az adóvégrehajtás tisztét személyes felelősség terhe alatt a községi elöljáró s a jegyző teljesítendi. Ezáltal az eljárás egyszerűbbittetik, számos visszaélésnek vétetik eleje s ami fődolog, a nép megtakarítja az adóvégrehajtónak járó díjat, minthogy az adóvégrehajtást a községi elöljárók minden díj nélkül teljesítendik. Ezáltal továbbá az adóügy ismét szorosabb összefüggésbe jó megyei életünkkel, minő lesz ez összefüggés, még nem tudjuk, mert a javaslat egyes pontjait nem ismerjük. — Eddig az „Alföld. A javaslat egyes pontjait nem ismeri az „Alföld“, hanem azért mégis tudja, hogy az „adóügy ismét szorosabb összefüggésbe jó megyei életünkkel“, mert az adó exequálása jövőre nem külön behajtókra, hanem a községi elöljárókra bizatik. Az adó exequálása tehát az a kapocs, mely az adóügyet a megyei élettel összefüggésbe hozza. Egyéb semmi? kérdezné a felvidéki atyafi. Hiszen az adók exequálásánál az oroszlány rész ma is a községi elöljáróké. Nem az itt a baj, hogy az adót ki exequálja, hanem az, hogy mily alapon s hogyan exequálják? Nem is az a baj, hogy az adót exequálják, hanem az, hogy rendetlenül kezelik az executiót, és ezer sérelemmel hajtják azt végre, exequálván sokszor ott is, hol már rég le van fizetve, okoznak az ilyenekkel ezer kellemetlenséget anélkül, hogy a sértett fél valaha ezért elégtételt kapna, vagy a visszaélésért lehetne valakit felelősségre vonni. Azt mondják erre, hogy majd lesz kit felelősségre vonni, fia a községi elöljárók, lesznek az adóexecutorok. Hiszen most is ídeg volt az adóvégrehajtóban az a személy, ki egyeseken a sérelme^, elfigy^jite. Cpp^jiogy ez azt mondja erre, hogy ő nem oka semminek, mert a végrehajtásra az utasítást, az adóhivatal adja ki — s ez fogja kiadni jövendőre is, hol semmiféle felelőssg nincs, s tesznek úgy mintha, egyátalában törvény sem volna, hanem csak adóhivatal. Azzal, hogy az executió jövendőre a községi elöljárókra bizatik, semmi sincs elérve. A községi elöljáró csupán a mostani adóvégrehajtót fogja helyettesíteni, s a baj e mellett megmarad, ha az adókezelés maga, azon állapotban hagyatik meg, mint volt. Egyébiránt mi sem vitatkozunk most e felett — várjuk a részleteket. — Bécsi táviratok hírlik, hogy egy 29-kéről keltezett császári kézirat, mely a belügyminiszterhez van intézve, a birodalmi tanácsot okt. 20-kára hívja egybe. A szept. 27-én kelt legfelsőbb elhatározás értelmében a nemzetközi kiállítás ügyeinek lebonyolitása czéljából megbízott kereskedelmi minisztériumbeli ügyosztály szeptember végével befejezi működését s a többi fenmaradt ügyek a minisztérium kebelében a rendes utón fognak elintéztetni. A német vasúti egylet közgyűléséből kiemeljük e következendőket. Előadó : S midt a bizottság delében előadja, hogy a magdeburg lipcsei vasút képviselője indítványt tett, mely szerint a német birodalmi üzletszabályzat és az osztrák-magyar monarchia vasúti üzletszabályzata alapján egyleti Üzletszabályzat készíttessék, mely az egyleti forgalom számára codificáltatnék, s egyúttal indítványozza az új szabályzat szerkezetét. A bizottság a javasolt szerkezetet nem fogadja el, s hosszabb vita után abban állapodott meg, hogy az egyleti üzletszabályzat alapját a német birodalmi szabályzat képeztte és erre vonatkozólag több módosítást ajánl. Az osztrák államvasút igazgatósága a német üzletszabályzat 3 és 4 czikkeit törölni és kimondatni indítványozza,hogy a kártérítési igények az osztrák-magyar határra átmenő forgalomnál azon pályarészek szerint számíttassanak, melyek az egyik vagy másik birodalom területére esnek. Offermann (a köln-mindeni vasút képviselője) kifejti, hogy az osztrák és magyar üzlet szabályzat azért nem fogadtatott el az egyleti üzlet szabályzat alapjául, mivel Magyarországnak és Ausztriának külön szabályzata van. S ahhor úgymond most a magyar osztrák monarchia szabályzatáról lehet csak szó. E kérdésnél különben az a fő dolog, hogy a magyar-osztrák határszélen átmenő vasutaknál ne számíttassák kettős szállítási határidő azért, mert az egyik területen fekete-sárga, a másikon vörös fehér zöld sorompó van. Ivánka kiemeli, hogy e kérdésnek politikai jelentősége is van : egyelőre 1878-ig mondhatjuk, hogy vasúti üzlet szabályzatunk az osztrák magyar monarchia szabályzata , de kérdés váljon a törvényhozás a vám és kereskedelmi szövetséget meg fogja-e hosszabbítani,ellenkező esetben a monarchia üzletszabályzatáról többé nem lehetne szó. A megyék újabb repürezése. Jeleztük már, hogy a belügyminisztérium kebelében, a megyék rendezése tárgyában, értekezlet van tervezve. Jeleztük tegnapi szántuotban a pontozatokat is, melyek a tanácskozás tárgyát képezetidik. Ezek a következők : 1) A közgyűlés hatásköréről. 2) Az állandó választmány hatásköréről, vonatkozással az iskolai s a községi ügyekre. 3) A főispán hatásköréről. 4) Némely központi tisztviselő (u. m. a főpénztárnoki, főmérnöki) állomás megszüntetéséről. 5) A szolgabírák hatásköréről és végül 6) A fegyelmi eljárásra vonatkozó intézkedésekről. A „Pesti Napló“ mai száma jelenti, hogy a megyék kikerekítése és átalában a megyei közigazgatás tárgyában ma a belügyminiszternél értekezlet tartatott, melyen néhány főispán, alispán sat. vett részt. Az értekezlet azon pontozatok alapján indult meg, melyeket a belügyminiszter az egyes megyékhez intézett kérdésekre beérkezett feleletekből állított egybe. E pontozatok között van egyebek között azon kérdés is, vajjon,az eddigi „állandó választmányok“ megmaradjanak-e továbbra is jelenlegi szervezetükben, vagy ha nem, miként pótoltassanak. Az eszmecsere leginkább csak átalánosságosan mozgott; érdemleges megállapodás az egyes pontokra nézve ma még nem történt.* Tehát néhány főispán s alispán értekezlete teszi le most, a jövendő megye képét, a közigazgatás alapvázát , néhány főispán rajzolja le, mégpedig, a 21-es bizottság inunkálata alapján.