Magyar Ujság, 1874. október (8. évfolyam, 223-249. szám)

1874-10-02 / 224. szám

Vill. évfolyam. 224. szám. Péntek, 1874. Október 2. Szerkesztőségi iroda és Kiadó hivatal: Megyeháztér 9-dik szám Ide intézendő minden előfizetés, hirdetmény és a kiadás körüli panaszok és a lap szellemi részét illető minden közlemény. Késiratok a levelek vissza nem adatnak. — Bérmentetlen levelek csak ismerős keb­lektől fogadtatnak el. Előfizetési ár: Vidékre postán vagy helyben házból küldve Egy hónapra . . I 40 kr Negyed évre . . . „ — „ Félévre . . . 8 J­­ , Egy évre • • 16 » — a Egyes szám 6 kr. Hirdetési di­: h.i hasábos p«mi­sor egyszeri hirdetése IS kr, többször 9 kr. Bélyegdij minden hirdetésért külön 80 kr. — SlyUltér : három hasábos petit­­sor 30 kr. ’ * ' Lapunk t. olvasóit van szerencsénk figyel­meztetni az uj évnegyedre, s kérjük, hogy megrendeléseiket mielőbb megtenni méltóz­­tassanak, hogy a lap szétküldésében fennaka­dás ne történjék. Előfizetési feltételek a „Magyar Ú­j­s­á­g“-ra : Október—deczemberi évnegyedre 4 frt — kr. Egy hóra..................................1 frt 50 kr. Az előfizetési pénzek s utalványok a „Magyar Újság“ kiadóhivatalához intézendők : Buda-Pest, Megyeház tér 9. szám. 1 ■ ........ " . ......... " 1 .1 . Buda-Pest, október 1. Francziaországban ismét egy nagy országos mozgalom áll a küszöbön. Jövő vasárnap fog végbe­menni a megyei bizottság fele részbeni újra­válasz­tása. A kisorsolt bizottsági tagok helyei lesznek betöltendők. Francziaország csak most áll még az önkor­mányzat kezdetlegességén. A köztársaság, csak a legtökéletesebb önkormányzat alapján állhat fenn, s a hű bajnokok jókor megindították a lépést az ön­­kormányzat felé, a megyék bizottságai szerve­zésével. A franczia megyék intézménye korántsem fe­lel meg az önkormányzat igényeinek. Csak néhány vonás az önkormányzatból, melynek kiegészítése, a köztársaság végleges megállapításával, csak idő kér­dése lehet. Ez is elég a monarchikus nemzetgyűléstől. Tanácskoznak a megye, vagy kerület közigazgatási ügyei felett — határozni azonban : a prefect, a főnök joga, ki a kormány által neveztetik ki. Fran­cziaország századokon keresztül a központosítás hazája volt.­ Itt minden a kormánytól függött; a kormány, mint az isten, mindenütt jelen volt, s a nép megszokta mindent a kormány kezével tenni, s önállósága­ csak otthon volt a franczia férfiúnak, ha ugyan otthon, szintén felesége kormánya alatt nem állott. A franczia népnek, ha biztosítani óhajtja a köztársasági kormányformát, főképen az önkormány­zat tanfolyamát kell végig járnia. Már az első osz­tályt járja is, mikor lesz a 12-iknél ? A monarchi­kus nemzetgyűlés gondoskodik, hogy ez mennél később jöjjön be. Vasárnap, a némi autonomicus kerékvágásban mozgó megyei bizottsági tagok választása meg fog történni. Nagy politikai mozzanat az, hogy a nép, kiket bíz meg, élvezett önkormányzata élén. Vaj­­on a több­ség azoké leszen-e, kik az önkormányzatot, a szó szoros értelmében nemcsak itt lent, hanem az or­szágos kormányzatnál is, a köztársasági kormány­formával megállapítani akarják? Vagy a monarchia híveit tisztelik meg bizalmukkal. Nem közönyös kérdés ez. Sokan ugyan úgy fogják fel a dolgot, hogy a franczia megyének nem lévén politikai ha­tásköre, a bizottság hogy kikből alakul, csak má­­sodrangú kérdés, miután feladatuk tisztán közigaz­gatási ügyek körül forog. Ez nem áll. Ott hol épen az önkormányzat kérdése most fejük, hol az ön­­kormányzat határainak terjesztése a feszükség, életkérdés, hogy kikből áll az önkormányzat keze­lésére hivatott bizottság. E bizottságnak feladata a jogkör szélesbítésére törekedni. Ha a bizottság tag­jai nem barátjai a köztársaságnak, s ennek követ­keztében az önkormányzatnak , nagyon termé­szetes, hogy annak érdekében működni sem fogná­nak. Már­pedig, hogy a franczia megyék úgy a­mint vannak, az önkormányzat igényeit kielégítenék, azt senki sem fogja állítani. Igen helyesen jelzi Gambetta, hogy a küszöbön levő választás, ismét fontos politikai mozzanat leend. Nem is lehet ez másképen. Hogy a választásoknál a köztársaság szelleme fog fölényre jönni, kétségbe sem lehet vonni, azon je­lek után következtetve, melyek, legutóbb Franczia­­országban nyilvánultak. Ilyenjei a Thiers működése, ki Pek­ er­re­­ kezet fogva, mindent megfeszít a köztársaság végleges rendezéséhez. Vizitjében tartott be­széde, újabb ösztönzés, hogy kitartóan működni kell a köztársaság megalapításán. A visszhang, melylyel fogadtatik a felszólalás, azt tanúsítja, hogy a franczia nép kebelében kiolt­­hatlanul belegyökerezett már a köztársaság iránti törekvés, s mindezek, csak öregbítik abbeli hitün­ket, hogy a vasárnap megejtendő pótválasztások,— a köztársaság diadalához fognak egy újabb oszlopot emelni. — A magyar szesziparosok azon kérvényét, mely­ben az üzem megszorítására engedélyért folyamodtak, mint a „Pesti Napló“ hallja, Ghyczy pénzügyminiszter elutasítá. Mint annak idején említik, a szesz­iparosok arra utaltak, hogy a szesz­fogyasztás folytonos csökke­nése, a termények árának pedig váratlan emelkedése folytán nagy válságba sodortatnék a fejlődésében külön­ben is fenyegetett szesz­ipar, ha a gyárosok kénytelenek lennének az üzemet a korábban bejelentett egész kiter­jedésben folytatni, s ez okok alapján engedélyt kértek arra, hogy a gyártást megszoríthassák. E kérelmet a pénzügyminiszter nem tartá teljesíthetőnek s ezt való­színűleg azzal is indokolta, mondja a „P. N. hogy az en­gedély megadásának „törvényes rendeletek ál­lanak útj­ában.“ Igenis „törvényes rendeletek és közös ügyes törvé­nyek állanak a minisztérium útjában“, miszerint Ausztria beleegyezése nélkül nem intézkedhetik ő, illetőleg a gazda s iparos ember még a czefre és törköly, vagy árpa s tengeri fel vagy fel nem dolgozásában. Mert ha egyszer ehhez hozzá kezdett s a szeszégetéshez szolgáló termé­nyek ára fel, a szesz értéke pedig le­ment, tetszik, nem tetszik folytatnia kell üzletét, ha tönkre megy is. Foly­tatnia kell, hogy a kincstár néhány ezer forintja hiány nélkül befolyik, sőt ezt a magyar miniszter, ha akarja sem engedheti el az osztrák urak beleegyezése nélkül. Rendkívül lealázóvá teszi Magyarországra nézve e ferde viszonyt az, hogy miután az osztrák gyárosok üz­lete még nem ment tönkre egészen, ha ők a szeszféléket külföldre viszik elárusitás végett a fogyasztási adó visz­­szatéritése a közös vámjövedelmekből eszközöltetik s igy Magyarország közvetve saját jövedelmi forrásával hozzájárul a versenytárs versenyképességének fentar­­tásához, amig saját iparunk tönkre megy.­­ A hivatalos lap közli: Ő császári és Apostoli ki­rályi Felsége Payer főhadnagy és Weyprecht sorhajó­hadnagy mint északsarki expeditio vezetőinek kérel­mére, legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy az északi sarkövben általuk felfedezett területek „Fe­­rencz József-föld“ és „Koronaherczeg Rudolf-föld“-nek neveztethessenek el.______ — Ghyczy adójavaslatairól azt írja az „Alföld“, hogy különösen a közadók kezelésére vonatkozó rész­szel meg lehetünk elégedve. Ezen javaslat a kir. adóvégrehajtói intézmény tel­jes elejtésén nyugszik. Külön adóvégrehajtók jövőre nem lesznek, az adóvégrehajtás tisztét személyes fele­lősség terhe alatt a községi elöljáró s a jegyző teljesí­­tendi. Ez­által az eljárás egyszerűbbittetik, számos visszaélésnek vétetik eleje s ami fődolog, a nép megta­karítja az adóvégrehajtónak járó díjat, minthogy az adó­­végrehajtást a községi elöljárók minden díj nélkül telje­­sítendik. Ez­által továbbá az adóügy ismét szorosabb összefüggésbe jó megyei életünkkel, minő lesz ez össze­függés, még nem tudjuk, mert a javaslat egyes pontjait nem ismerjük. — Eddig az „Alföld. A javaslat egyes pontjait nem ismeri az „Alföld“, hanem azért mégis tudja, hogy az „adóügy ismét szorosabb összefüggésbe jó megyei életünkkel“, mert az adó exequálása jövőre nem külön behajtókra, hanem a községi elöl­­j­á­r­ó­k­r­a bizatik. Az adó exequálása tehát az a ka­pocs, mely az adóügyet a megyei élettel össze­függésbe hozza. Egyéb semmi? kérdezné a felvidéki atyafi. Hiszen az adók exequálásánál az oroszlány rész ma is a községi elöljáróké. Nem az itt a baj, hogy az adót ki exequálja, hanem az, hogy mily alapon s hogyan exequálják? Nem is az a baj, hogy az adót exequálják, hanem az, hogy rendetlenül kezelik az executiót, és ezer sérelemmel hajtják azt végre, exequálván sokszor ott is, hol már rég le van fizetve, okoznak az ilyenekkel ezer kellemetlenséget a­nélkül, hogy a sértett fél valaha ezért elégtételt kapna, vagy a visszaélésért lehetne va­lakit felelősségre vonni. Azt mondják erre, hogy majd lesz kit felelősségre vonni, fia a községi elöljárók, lesznek az adóexecutorok. Hiszen most is ídeg volt az adóvégrehajtóban az a sze­mély, ki egyeseken a sérelme^, elfigy^jite. Cpp^jiogy ez azt mondja erre, hogy ő nem oka semminek, mert a vég­rehajtásra az utasítást, az adóhivatal adja ki — s ez fogja kiadni jövendőre is, hol semmiféle felelőssg nincs, s tesznek úgy mintha, egyátalában törvény sem volna, hanem csak adóhivatal. Azzal, hogy az executió jövendőre a községi elöl­járókra bizatik, semmi sincs elérve. A községi elöljáró csupán a mostani adóvégrehajtót fogja helyettesíteni, s a baj e mellett megmarad, ha az adókezelés maga, azon állapotban hagyatik meg, mint volt. Egyébiránt mi sem vitatkozunk most e felett — várjuk a részleteket. — Bécsi táviratok hírlik, hogy egy 29-kéről kelte­zett császári kézirat, mely a belügyminiszterhez van in­tézve, a birodalmi tanácsot okt. 20-kára hívja egybe. A szept. 27-én kelt legfelsőbb elhatározás értelmében a nemzetközi kiállítás ügyeinek lebonyolitása czéljából meg­bízott kereskedelmi minisztériumbeli ügyosztály szep­tember végével befejezi működését s a többi fenmaradt ügyek a minisztérium kebelében a rendes utón fognak elintézte­tni.­­ A német vasúti egylet közgyűléséből kiemeljük e következendőket. Előadó : S m­i­d­t a bizottság delé­ben előadja, hogy a magdeburg lipcsei vasút képviselője indítványt tett, mely szerint a német­ birodalmi üzletsza­bályzat és az osztrák-magyar monarchia vasúti üzletsza­bályzata alapján egyleti Üzletszabályzat készíttessék, mely az egyleti forgalom számára codificáltatnék, s egy­úttal indítványozza az új szabályzat szerkezetét. A bi­zottság a javasolt szerkezetet nem fogadja el, s hosszabb vita után abban állapodott­ meg, hogy az egyleti üzlet­szabályzat alapját a német birodalmi szabályzat képeztte és erre vonatkozólag több módosítást ajánl. Az osztrák államvasút igazgatósága a német üzletszabályzat 3 és 4 czikkeit törölni és kimondatni indítványozza,hogy a kár­térítési igények az osztrák-magyar határra átmenő for­galomnál azon pályarészek szerint számíttassanak, me­lyek az egyik vagy másik birodalom területére esnek. Offermann (a köln-mindeni vasút képviselője) kifejti, hogy az osztrák és magyar üzlet szabályzat azért nem fogadtatott el az egyleti üzlet szabályzat alapjául, mivel Magyarországnak és Ausztriának külön szabály­zata van. S a­h­h­o­r úgymond most a magyar osztrák­ mon­archia szabályzatáról lehet csak szó. E kérdésnél különben az a fő dolog, hogy a ma­gyar-osztrák határszélen átmenő vasutaknál ne számít­tassák kettős szállítási határidő azért, mert az egyik te­rületen fekete-sárga, a másikon vörös fehér zöld so­rompó van. Ivánka kiemeli, hogy e kérdésnek politikai je­lentősége is van : egyelőre 1878-ig mondhatjuk, hogy vasúti üzlet szabályzatunk az osztrák magyar monarchia szabályzata , de kérdés váljon a törvényhozás a vám és kereskedelmi szövetséget meg fogj­a-e hosszabbítani,ellen­kező esetben a monarchia üzletszabályzatáról többé nem lehetne szó. A megyék újabb repürezése. Jeleztük már, hogy a belügyminisztérium kebelé­ben, a megyék rendezése tárgyában, értekezlet van tervezve. Jeleztük tegnapi szántu­otban a pontozato­­kat is, melyek a tanácskozás tárgyát képezetidik. Ezek a következők : 1) A közgyűlés hatásköréről. 2) Az állandó választmány hatásköréről, vonatkozással az iskolai s a községi ügyekre. 3) A főispán hatásköréről. 4) Némely központi tisztviselő (u. m. a főpénztárnoki, főmérnöki) állomás megszüntetéséről. 5) A szolgabírák hatáskö­réről és végül 6) A fegyelmi eljárásra vonatkozó intéz­kedésekről. A „Pesti Napló“ mai száma jelenti, hogy a megyék kikerekítése és átalában a megyei közigazgatás tárgyá­ban ma a belügyminiszternél értekezlet tartatott, me­lyen néhány főispán, alispán sat. vett részt. Az értekez­let azon pontozatok alapján indult meg, melyeket a bel­ügyminiszter az egyes megyékhez intézett kérdésekre beérkezett feleletekből állított egybe. E pontozatok kö­zött van egyebek között azon kérdés is, vajjon,az­ eddigi „állandó választmányok“ megmaradjanak-e továbbra is jelenlegi szervezetükben, vagy ha nem, miként pótoltas­sanak. Az eszmecsere leginkább csak átalánosságosan mozgott; érdemleges megállapodás az egyes pontokra nézve ma még nem történt.* Tehát néhány főispán s alispán értekezlete teszi le most, a jövendő megye képét, a közigazgatás alapvázát , néhány főispán rajzolja le, még­pedig, a 21-es bizottság inunkálata alapján.

Next