Magyar Vadász, 1948 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1948-07-01 / 1. szám
MAGYARTERM):: /-01:00MÁJJYS MÚZEUM KÖNYVTÁRA NÖVEDÉKNAPIÓ Invázió 19 J0AM . Számítógépen ------- 3 JULIUS Július az aratás, a betakarítás hónapja. A szántóvető verejtékes munkájának eredménye félkeresztekbe rakva várja az osztagbahordást, hogy majd a cséplőszérűkön nemsokára felbúgjon a cséplőgép. A vadásznak aratása még nagyon messze van! Július havának első felében az apróvad vadászata még teljesen tilalmazott. A víziszárnyasok vadászata is csak július 15-én szabadul fel. Az apróvad vadászata tehát még szünetel, de a vadásznak sohasem szűnő kötelessége a vadóvás, a vadvédés! Ennek a feladatnak első parancsa az, hogy a szabadidőnkben járjuk szorgalmasan a határt! Ilyen fegyveres kirándulások nagyon nagy hasznára vannak a területnek. Ezek során hamar felismeri a kezdő vadász, hogy a vadállományban mily érzékeny károkat okozhat egy egy kiszokott vadorzó eb, vagy elvadult házimacska. Megtanulhatja kellő módon értékelni a vadőr munkáját, amikor egy egy hírhedt vadorzót tesz ártalmatlanná. Júliusi, szóval a tilalmi idők során, megejtett sétáinkon könnyűszerrel elejthetünk egy egy szarkát, szürke varjút, mert a „sárgacsőrű“ fiatalok még tapasztalatlanok és nem olyan távolságbecsülők, mint a kitanult öregek, amelyek nagyon jól tudják hogy milyen meszszire hord a sörétes puska. Ezeket a fészekrabló szárnyasokat sohase kíméljük! Attól nem kell félni, hogy kilőjük őket! Marad belőlük bőséges utánpótlás! A véletlen szerencse esetleg puskacső elé hoz egyegy hírhedté vált, jól ismert, ravasz vadorzó kutyát, amely eddig mindig megmenekült a vadőrök puskájától. Milyen öröm ez! Sok vadász az ilyen eredményt nem adná 100 nyúlért sem. A magános, fegyveres séták a kezdő vadász legjobb tanítói. Ilyenkor kezdi megismerni, megszeretni a nagy Természetet és megtanul vadászszemmel látni, hallani! Mindenekelőtt megismeri területét és annak vadállományát. Most júliusi alkonyodáskor egy egy boglya mellé húzódva, kihallgathatja a tarlóra kijáró fogolycsapatok cserregését és így hozzávetőlegesen megállapíthatja a terület fogolyállományát. Olykor a kukoricásból ki kiballag a legelőre egynéhány nyúl is. Ezek számából következtethet a nyúlállományra és a téli nagy vadászatok — „a vadászok aratásának“ — eredményére. Mennyi kellemes, vonzó képnek lehet tanúja az ilyen módon szemlélődő kezdő vadász, amikor egy erdőből kiváltó róka egérvadászatát figyelheti, amint magasra szőkésve, a feltartott bozontos farkát levágva, rácsap a cincogó rágcsálóra. Olyszerű valami ez, mint amikor a vitezvívó a szúró kitörésnél halkarját lecsapja! Az ugrás után tovább ballag, meg-megáll, majd mintha villanyáram érintette volna, egy oldalugrással megint egy egeret, vagy egy sáskát kap el. Ilyenkor tanulhatja meg a vadász, hogy milyen hihetetlenül érzékeny, éles a rókafül, hogy még egy rovar mozgását is érzékeli. Ilyenkor kezdi megismerni az erdő, a róna, a nádas hangjait. Hamarosan megtanulja, hogyha szokatlan időben kakatol, vagy nagy zajjal felgallyazik a fácánAlábbi cikkünkben a hónap időszerű kérdéseit ismertetjük. Ilyen értelemben e rovatot a legtöbb talpasztallattal rendelkező vadászok ismerete alapján minden honlap elsejei iszámmaiunkban állandósítani akarjuk. Ezen keresztül nemcsak az új, hanema régebbi vadászok számára is értékes oktatást kívánunk nyújfcami. kakas, akkor az a szemes madár négylábú veszedelem közeledésére figyelmezteti a környéket. A varjak vészkárogásából meg a szajkó ijedt rikácsolásából, meg azt, hogy messze valahol feltűnt a legfélelmetesebb szárnyasrabló, a héjjá. E hónap elején a vadrécék nagy része még vedlésben van és azért is vadászati tilalom! A „tokos“ réce nem húz, csak már akkor, amikor a „tokos“ a vedlőtollakat kinőtte. A vízivadas területek mentén esténként és hajnalonként figyeljük meg a húzórécék légi útjánk irányát. Ez jó útmutatás lesz arra az időre, amikor már rajokban húz a récesereg az árpatarlókra, rizsföldekre és kölestáblákra. Újabb időben egyre nagyobb és nagyobb területeken termelnek rizst és bizony a rizsültetvényekben érzékeny károkat okozhatnak az odaszokott falánk vadrécerajok. Tehát már azért is kell vadászni rájuk, de azonkívül az árpatarlón, rizsföldeken lőtt tőkés kacsa kitűnő pecsenye. Eltekintve attól, hogy egy jól kifogott kacsahúzás mindig emlékezetes vadászélmény marad. Júliusban a vadkacsa vadászatának nagyon elegendő a 12-es számú sörét. Nagyobb méretű sőrését használni fölösleges. Nyári hónapokban különös gondot fordítsunk a lelőtt vad kezelésére. Helytelenül kezelt lőtt vad hamarosan megpállik és így a közélelmezésre hasznavehetetlenné válik. A kék és zöld legyek beköpésétől is védeni kell a lelőtt vadat, mert bizony minden esztendőben sokszáz mázsa vadhús válik értéktelenné a légy beköpése miatt. Nagyon ajánlatos, hogy a lelőtt vadrécéket kibelezzük, kivált, ha azokat a területtől messze kell szállítanunk. A kibelezés úgy történik, hogy a végbélnyíláson egy kampós ágacskát vagy egy cipőgombolót dugunk be és azután csavarhúzó mozdulattal az egész belet kihúzzuk. A kibelezés helyét sóval behintjük, hogy a legyek ne szálljanak rá. Az aggatékon lógó vadrécéket szellős helyre akasztva (vasúton az ablakból kilógatva) szállítjuk. A nagyvadas területeket bérlő vadásztársaságoknak sok a vadvédelmi és vadászati kötelessége! Az erdőre szokott kóbor kutyák, nevezetesen a farkaskutya-korcsok hihetetlen károkat okoznak a területen. Talán a farkas sem többet! Őzgidák, szarvasborjúk könnyű zsákmányai a vadorzó farkaskutyának. Sajnos, sok még a nagyvadra specializálódott puskás — és hurkozó — vadorzó is. Ezek ténykedésének lehetőségét is meg kell akadályozni! E hónap közepén kezdődik az őzek násza, a látni tudó vadász az erdei réteken, cserjés tisztásokon szabályos köröket, nyolcasokat ábrázoló vadváltókat láthat. Ezek a „boszorkánygyűrűk“, mint azt a vadásznyelv nevezi. A magát még kellető, sipogó őzsutát hajtja így körbe-körbe a szerelemittas, erőszakos bak. Az őzállományunk nagyon sokat szenvedett, ezért az őzbak is csak külön földművelésügyi engedéllyel lőhető. Az őzsutára egész évben tilalom van. Ezek a földművelésügyi miniszteri rendelkezések azonban Tiéd a vad, magadnak véded!