Magyar Vadász, 1949 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1949-01-05 / 1. szám
vaskampókkal szedhetünk le a gazdanövényről. Nagy hófúvás esetén erdiőn-mezőn egyaránt tegyük szabaddá az etetőkhöz vezető utakat, mert ha ezt elmulasztjuk, úgy ismételt hófúvás esetén már sokkal nehezebb utat törnünk etetőlinkhez s ez esetben vadjaink éppen a 'lagválságosabb időben nélkülözik a sokszor életmentő etetést. A hókitaposására — egyébb eszköz híján — a cipők alá kötött két darab 20—25 mm-es deszka is megfelel. E hóban eresztjükki vér felfrissítésre vett nyulainkat. A kieresztés helyének és idejének megválasztásánál ügyeljünk, nehogy drága pénzen vett nyulaink a januári vadászatoknál puskavégre kerüljenek. A még hátralévő nyúlt vadászatoknál, az „aratás“ mellett, a jövőre is gondolnunk kell, tehát vadászatunkkal hassunk oda, hogy a többnyire rossz ivararányt javítsuk és ne rontsuk. E régiből egyéni vadászatnál ne lőjjük a lábunk állót, vagy vizsláink orra elől kiperdülő, legtöbbször nőstény nyúllakat körvadászatnál pedig, ha a kör szűkülésével már csak „kifelé“ lőhetünk, kíméljük a szűk körben lapuló s csak megkésve ugró füleseket, mert ezeknek 90°/o-ta nőstény. Gondoljunk mindig arra, hogy ha ily módon körönként csak négy-öt darab nőstény nyúl életét kíméljük meg, úgy Críifutárban már messzi rá kél a vad s gyakran csábít könnyelmű „távlövésekre“. Igaz vadász hasznos vadra nem lő vadászlatban távolságról! Ismerjük puskánk hordóképességét és ehhez igazodunk. Hasznos vadnál a „hátha“ nem szerepelhet igaz vadász szótárában. Ne sebezzünk! Szebb eredmény az, ha 10 tölténnyel lövünk 8 vadat, mintha 100 tölténnyel lövünk 25-öt. A közvadászatoknál vigyázzunk nagyon vadásztársaink s a hajtok testi épségére, mert a fagyos iföröm gurulatot (,gellert“) kapó sörét sok szerencsétlenségnek volt már okozója. Fácánhajtásoknál tartsunkmértéket s ne feledjük soha, hogy a jövő évi szaporulathoz a megkímélt tyúkokon kívül kakasok is kellenek. A fácánozás bokros, fás terepen fokozott óvatossággal kezeljük fegyverünket ésalacsonyan befelé soha ne lőjjünk. Az erdei hajtásoknál tudjuk mindig, hogy hol állnak vadásztársaink, saját lőállásnak az pedig a hajtás végeztéig semmiképpen ne annak ötszöröséve nyúlállományunkra évre gazdagodik jövő vadász- Irtsd a kóbor kutyát! Kedved Vadásztársaim! A november 6-i Magyar Vadászban néhány mondatban megemlítettem a kutyabőr használhatóságát. Lestyán Sándor főszerkesztő vadásztársam azóta megkért, hogy a kutyabőr kérdést ne zárjukle, hanem továbbra is foglalkozzunk vele, melynek során én is fontosnak tartom, hogy vadásztársaimnak beszámoljak, mennyire hasznosan lehet felhasználni, s mi minden kényelmes szempontot szolgál a kutyabőr, ha a célnak megfelelően, rendeltetésszerűen van elkészítve. Nevezetesen: a kutyabőrből készült cipő a legkényelmesebb, s a legkönnyebb a fájós lábra, mert simulékony és puha. Az anyagi oldalát érintve 1 db 3 quadráton felüli sózott kutyabőrt a kereskedőtől 14 forintért, míg a 3 quadráton aluliból 2 dbot veszünk át 14 forint árban 1 db 3 quadráton felülinek megfelelő kutyabőr értékébe. Itt megkérem minden egyes vadásztársamat, hogy amennyiben a lehetőség alkalmat nyújt, akkor a lelövendő kutyát fejen lőjjük, bár ezt minden vadásztársam tudja, csupán teszek említést erről, mert a bőr használhatóságát és értékesítésének nagyobb lehetőségét akarom ezzel célozni. Ugyanis, ha a szét oldalban találja, akkor több lyukat ejt a bőrön, annak olyan részén, mely felhasználhatóság szempontjából sokkal károsabb, mint ha pl. a fején, vagy a lábán okozunk lövést. Ezen kitételem a gondosabb lövések alkalmazása szempontjából érinteni kívánja a vadőröket is. Fontosnak tartom a jó minőség elérése és a szebb, felhasználhatóbb, jobb kidolgozás szempontjának elérése érdekében, hogy minden egyes kutyabőrt a lenyúzás után jól sózzunk be.Más bőröket illetően megemlíteni kívánom, hogy a mai piaci árak szerint a szarvasbőr kg-ként sózott állá Értékes a bőre pótban 13—14 forint, míg szárazon 22—24 forint. Az ő bor dinként 22—24 forint, míg a borzbőr nyiratlanm db-ként 30—35 forint s nyírott állapotban dtj-ként 10—5 forint árban adható el A nyúlbőr db-ként 4 forint 50 fillérért értékesíthető, azonban ez az ár nem állandó és végleges, mert értéke a hideg idő emelkedésével növekszik. ..K: Külön megjegyzem, hogy a borzbort nagyon kiatil natos lesózni, mert nagy általánosságban ennek azífjlatnak a bőre kövér, s ha azt szárítjuk sózatlan állapotokban, akkor kitesszük a bőrt annak, hogy a rajta 10*80 zsír megeszi, annál is inkább, mert a vasodás áll be a bőr húsos oldalán, mely káros hatással jár, s ezt leffi főképpen csak akkor látjuk már, midőn munkába veni szűk, s ott döbbenünk rá, hogy a sózás hiánya miatt a bőr elrothadt. Amikor a korábbi cikkemhez a fentieket kiegészítésként írom, akkor még ki kell térnem arra is, hoty minden vadásztársaságnak meg kellene szervezni a 6®rök gyűjtését, annak szakszerű kezelését, s amikor már egy nagy tétel így összegyűlt, akkor lehet hasznosabban, eredményesebben értékesíteni. A célra felhasználandó ipari sót lehet beszerezni 11 borsózás alkalmazására a „Sóhivatal“ tól 60 fillér egységárban (kg-ként értendő). A bőrök nagyobb mennyiségben történő összegyűjtése és a tímárokhoz leendő közvetlen eladás célszerű azon oknál fogva is, mert is sikeresen ki lehet kapcsolni a közvetítő kereskedelmi melynek során nem fordulhat elő, hogy három-négy kézen keresztül kerülhet a feldolgozóhoz. JUHÁSZ ZSIGMON tímármester Vadbőrök, gereznák árai MAGYAR VADÁSZ hagyjuk el. A golyóslövés a még fokozottabb elővigyázatosságot igényel! A napokban ért véget a vaddisznók búgási ideje és a puskavégre került agyaras husi erősen „kanízű“ lesz, hacsak ivai részeit azonnal, elejtése, után jól nem vágjuk. Erdők mezők sötét árnyemberei, a vadorzók éppen a legzordabb tél időiben végzik legbátrabban gyalázatosmunkájukat s ilyenkor teszik a legnagyobb kárt vadállományunkban. Vadászbérlő s vadőri személyzet egyaránt járjon nyitott szemmel s juttassák törvénykézre a vad tova jókat. A kemény téllel s hófergetegekkl hasznos vadunk ösztönszerűen a emberlakta helyek közelébe ihúzódik s gyakran a szérus kertek alá , kazjaik védelmébe is bealázkodik Ezúton is felhívjuk a falvak alpraját nagyját, hogy ne legyenek ellenségei a tél szigora elől kertjei alatt védelmet kereső vadnak s sajnálják tőlük azt a kis élelmé melynek számitalanszorosát szogálják vadászatuknak és húsuknak nemzetgazdaságiban ismételten bebizonyított nagy értékével. Dr. Bertóti István MAGYAR VADÁSZ Kyaims ferkas- I* az éjjeli neszre figyelve futott csapáson a farkas. Az erdő szélét rve, lepihent és mohón szívta iszita erdei levegőt. Kitágult orr szakakkal, érzékeny fülét hegyezvisyelt a völgyből feléje szűrődt Burokra. A vad kifinomult szaglertéke a legváltozatosabb illatoka idézte fel: az erdő korhadó fáinak sípős szagát az olvadozó hó, a ma átcsipegette fenyőtobozok ismer látót. Mindez megszokott és ismert volt. Azonban ezen az ismert megszokott illaton keresztül élemg hatolt át, amitől a farkas sűrű undája felborzolodott. Lenn, tölgyben kis falu terült el, onnan kiengett a behavazott kunyhóik ánényéből gomolygó füst és gazdasági udvarok meleg istállóink jellegzetes illata a farkas felé A farkas érdes nyelvével mohón tologatta összefutó nyálát. Egyik bárói a másikra illeszkedve, potót a tiszta téli ég felé fordítva nyújtva vonított. Az üvöltő farkas alakja sötét áizalommal teli látványt nyújtott, alahonnan az erdő mögül haanasan másik farkas válaszolt. A vászüvöltés félbemaradt, majd újra mind világosabban felhangzott, a videsen a hold csillogó fényévelyenlőtlenül elárasztott tisztáson a sik vad jelent meg. Egy fiatal a, a nőstényfarkas kölyke, amely szel kezdte meg önálló életét. A ital farkas a nőstény mellett leepedett a hóban. Amilyen méretben elcsendesedett az emberlakta lak világa, olyan mértékben életezett az éjjeli erdő élete. A vény hótakaró alatt a mezei egér bogold. A szakadék lejtője felől hallható kapirgáló hangokat ??tt a szellő. A nyúl torkosként a fűzfavessző fiatal hajtásaim, róka által felzavart fogoly zajai röppent fel. Valahol bagoly hogott. Megkezdődött a fáradás- megfeszített munkával járó lem utáni hajsza, az éjszakai vaszat ideje. Julikor a falu felől szűrődő hank is elhaltak és úgy látszott,' az egész világ felébresztheten álomba szenderült, a nősévfarkas útnak indult. A fiatal engedelmesen nyomon követte viát. A nőstény farkas a mély szakaiból kibotorkálva még egyszer ürügyre vette a lent elterülő fát. Nesztelen, könnyű léptekkelindultak a falu irányaiba. íme: óhajtott cél — a várva várt fárt 13 .— a majorság udvarán kifőzik. A nőstény farkas már a kor is megfordult erre és ezért inán a csűrnek irányozta lépteit, utjában álló hóbuckák elkaparsa és az agyagfal szétrombolása lan rítok műve volt. A keletkezésen két árnyék suhant keitől. A megrettent birkák éles vadászat bégetésbe kezdtek, de pillanataik alatt mindent befejeztetett... Reggelre kelve az „Islides emléke” nevű termelőszövetkezet kolhozparasztnője Tatjána Jegorovna Fomicseva felfedezte az éjszakai lakmározás szörnyű képét. A farkasok az összes birkákat elpusztították. A VADÁSZBRIGÁD Ez az eset az erdei ragadozók nem első betörése volt. A helyi vadászok minden kísérlete, hogy a garázdálkodó farkasokkal elbánjanak, csődöt mondott. Erre a kerületi végrehajtó bizottságtól távirat érkezett Moszkvába a „Moszkvai Vadászegyesület“ címére. A kolhhozisták kérték a fővárosi vadászokat, hogy nyújtsanak segítséget a ragadozók elleni harcukhoz. Voszkreszenszkoje faluba vadászbrigád utazott. Ennek élén Boleszláv Hruckij állt, akinek eddigi vadászzsákmány eredménye több, mint 70 elpusztított farkas, 4 medve és sok vadkan volt. A brigádhoz tartozott még Fjodor Vasziljev, a tapasztalt hajtó, Alexandr Szmirnov, Szergej Hrusztaljev, Borisz Szviridov és Arszenyij Kurazsov szenvedélyes vadászok. A fáradságos és veszélyes vadászathoz minden szükségessel felszerelt brigád megérkezett a kolhozba. HAT VADÁSZ SÍTALPAKON Kora reggel a hat vadász sítalpakon nekivágott a fáradságos vállalkozásnak. Ezúttal szerencséjük volt. Vasziljev, a tapasztalt hajtó a kolhozistálló mögött rögtön rábukkant a nyomokra. A nyomok kétségkívül valódiak voltak. Az éjfélig hulló hó világosan megőrizte a ragadozók hatalmas mancsainak lenyomatait. A vadászok a nyomokon haladtak tovább. íme, hajolt le a nyom felett Fjodor Vasziljev, figyelmesen megvizsgálva azt és közölve bajtársaival: „Itt haladtak el. Az egyik farkas fiatal, valószínűleg növendék. Egymás nyomában lépkedtek. A nyomok egyenletes láncocskája a cserjés erdő szélén megszakadt. A vadak bevették magukat a sűrűségbe. Vájjon itt vannak-e még! A brigád csendes pihenőt tart. A hajtó pedig sítalpjain zajtalanul siklik a cserjés körül. Meg kell állapítani, nem látható-e valamerre kivezető lábnyom? Időztek-e a vadak az erdőben? A hajtó félóra múlva viszszatér. Igen, a farkasok letelepedtek a sűrűben. A brigád tagjai gyorsan felosztják egymás között a teendőiket. A hátizsákból zsineget húznak elő, amelyre apró piros zászlócskákat erősítenek. A vadászok a zászlócskákkal ellátott zsineggel zajtalanul igyekeznek a cser-A szakadékokban és cserjésekben bővelkedő vidéken a farkasvadászathoz legeredményesebb mód a bekerítés. A brigád is ezt a módot választotta. A vidék pontos kikémlelése és a hielyi lakosság kikérdezése meggyőzte a vadászokat arról, hogy a farkasodú a sízakadékos Felcovszkij-erdőben lehet. Az előbb említettek alapján érthető, hogy a vadak éppen ezt az isten háta mögötti zugot, választották pihenőhelyül éjszakai rablótámadásaik után.