Magyar Vadász, 1954 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1954-01-10 / 1. szám
JANUARI Fokozott területellenőrzés, az orvvadászat és burkolás sikeres meggátlása, a szőrmés és szárnyas állati kártevők eredményes lövése, csapdázása és mérgezése, továbbá apró- és nagyvadunk rendszeres etetése a legidőszerűbb feladataink Az új év legfontosabb követelménye, hogy nyúlból, fácánból, fogolyból megmaradt törzsállomány minél kisebb veszteséggel és minél jobb erőben vészelje át a telet. Apróvadállományunk jelenlegi helyzete arra késztet, hogy harcoljunk minden egyes darab apróvadunk sikeres átteleléséért. Ez kell, hogy vezessen bennünket havi feladataink elvégzésében is. Hogy ennek sikerrel eleget tehessünk, mindenekelőtt a területellenőrzésre kell fokozott gondot fordítanunk. Nem maradhat ki ellenőrzésünk alól vadászterületeink legcsekélyebb része sem, hiszen több-kevesebb vad minden területrészen előfordulhat. A fősúlyt természetesen vadunk kedvenc téli tartózkodási helyeire kell fektetnünk, mivel itt van a legtöbb féltenivalónk. Ugyanígy állunk az állati kártevésekkel is. Ma érzékenyebb veszteség minden egyes róka-, héja- vagy menyétfogta vad, mint máskor volt. Ma fokozottabban kell ügyelnünk minden darab vadunk biztonságára, tehát kérlelhetetlenebbel kell eljárni a vad ellenségeivel szemben is. Harc az Állati kártevők ellen Lőjük tehát minél több eredménnyel a szőrmés és szárnyas kártevőket. Használjuk ki jól a mindig sok eshetőséget kínáló hajnalokat, estéket, holdvilágos éjszakákat. Éljünk az „uhu” most is jól kihasználható segítségével, használjuk ki a „dögkunyhók” lehetőségeit, a jól meghordozott „vonszalék” ragadozócsábító hatását. A most kezdődő „rókanász” kiváló lehetőséget nyújt a sikeres kotorékvadászatra, azt legjobb eredménnyel a hajnali és késő délutáni órákban végezhetjük. Használjuk gyakran a „nyúlsíró”, „egércincogó” csalsipot, amellyel eredményesen csalhatjuk puskavégre a rókát, illetve a vérszopó kis menyétet. Az arra alkalmas helyeken állítsunk fel héjakosarat, oszlopvasat, ezekkel is eredményesen ritkíthatjuk a szárnyas kártevők számát. A fehér hótakaró kedvező alkalmat nyújt a szárnyas kártevők kiadós mérgezésére, ami mindig igen hatásos szokott lenni. A megfelelő területismeret, a szőrmés ragadozók szokott tartózkodási helyeinek és „váltóiknak” kitapasztalása rávezet a sztrichnines méregfalat elhelyezésének legtöbb eredményt kínáló helyére is. Mérgezzünk alapos körültekintéssel, eredményesen, de tartsuk mindig szem előtt a szükséges biztonsági intézkedéseket, amelyek biztosítják a mérgezés veszélytelenségét emberre és haszonállatra. Járjuk le, nap mint nap — lehetőleg a déli órákban — a mérgezési helyeket, hogy minden elhullott kártevőt biztosan megtaláljunk. A szőrmések gereznájának nyúzásával legyünk igen óvatosak, kezünket ne sértsük fel, mert a sztrichnin még így is bajt okozhat. A mérgezett kártevők tetemét égessük el, mert ez a legbiztosabb módja kötelező megsemmisítésüknek. Az élelmezés problémája A hasznos vadat veszélyeztető emberi és állati kártevések eredményes elhárítása mellett különös gondot kell fordítani vadunk szükséges élelmének biztosítására is. Az éhező, legyengült vad minden bajnak könnyebben esik áldozatul. Ne engedjük tehát, hogy vadunk éhezzék, leromoljék. Erre most szintén igen nagy súlyt kell helyeznünk, mivel kellő számú erős, ellenállóképes szaporulatot csak jó erőben lévő szülőktől várhatunk. Etessünk tehát úgy, hogy egyetlen vadunk se szenvedjen hiányt. A szárnyas vadak etetői alatt legyen elegendő homok és rajta idei pelyva. E köré keverjük a kivitt élelmet. Ez eleséget leginkább a kora délutáni órákban vigyük az etetőkbe, mert megjelenésünkkel ilyenkor zavarunk a legkevésbbé. A tél erősbödésével nyulaink élelmezését is fokozzuk, a gyümölcsfákat pedig, a már többször ismertetett körülkötözéssel biztosítjuk a károsítás ellen. A nagyvad élelmezésére szintén kellő gondot kell fordítanunk. Akkor kezdjük és úgy méretezzük az etetést, hogy nagyvadunk soha ne szenvedjen hiányt. Megfelelő minőségű szénával, lombtakarmánnyal,begyűjtött makkal, vadgesztenyével jól kiegészíthetjük a természet nyújtotta élelmet, ha megfelelően ismerjük területünket és a rajta élő vad körülményeit. Nagy vadaink közül a szigorú tél viszontagságait leginkább az őzek sínylik meg, amelyeknél elég gyakran fordulnak elő gyomor- és bélbántalmak. Ilyen esetekben a kérgestől adott éger-, nyír- és fűzfagallyak — az egészséges vad emésztésére is — kedvező hatású keserű nedvükkel, igen előnyösen hatnak. Erdei vadunk a fagyöngyöt is kedveli: ezt hosszú rudakra szerelt vaskampókkal szedhetjük le a gazdanövényről." Hófúvások után, erdőn-mezőn egyaránt, tegyük azonnal szabaddá az etetőkhöz vezető utat, mert ha ezt elmulasztjuk, akkor hófúvás megismétlődése esetén már sokkal nehezebb lesz utat tömünk és ez esetben vadjaink éppen a legválságosabb időben nélkülözik a sokszor életmentő eleséget. A hó kitaposására — hóeke híján — a bakancs alá kötött két db. 20 — 30 cm-es deszka is megfelel. Hasznos tanácsok A vérfelfrissítésre kapott tenyészvadat a vadászterület biztonságosabb részein engedjük ki és fordítsunk fokozott figyelmet további sorsára. Erdeinkben, a szarvas és őz selejtező kilövését csak olyan vadász végezze, aki meg tudja különböztetni a selejtegyedeket, aki tisztában van a „selejtjelleg” külső ismertető jeleivel. A selejtezés helyes vadászati módja a cserkészés vagy a les és sohasem a hajtás. A selejtező vadásznak szinte nélkülözhetetlen segítséget nyújt a jó távcső. Bár a közeli napokban már nagyjából végetér a vaddisznók búgási ideje, az elejtett agyaras húsa még mindig erősen „kan” ízű lesz, ha ivarrészeit elejtés után azonnal, jól ki nem vágjuk. A vaddisznóhajtások még mindig igen sok balesettel járnak. Fordítsunk ezért fokozottabb figyelmet az óvatos fegyverhasználatra és — a vadászat eredményességéhez is nélkülözhetetlen — fegyelemre. A fácánkakas vadászata — Békés megye kivételével, ahol a hó közepéig tart — december végével ugyancsak lezárult és így az apróvad vadászata — a ragadozókat kivéve már-már csak a vizivad lövésére korlátozódik. Pótlást nyújt azért — előfordulási helyein — az üregi nyúl, amelynek fokozott mérvű vadászata egyrészt mező- és erdőgazdasági érdek, másrészt vadegészségügyi szempontból is kívánatos. A befagyott folyók esetleges nyílt vizei mellett, a partokon könnyen rátalálhatunk a halrabló vidra nyomaira. Megfelelő holdvilágnál — főleg havas időben — sikerrel leshetjük a vidrát, vízre járó nyomainál. Leshelyünk kiválasztásánál azonban gondoljunk arra is, hogy esetleg az egész éjszakát kinn kell töltenünk, tehát szélmentes, kényelmes leshelyet válasszunk. Az idei január vadgazdasági teendői között kevesebb a passzió , több a súlyos kötelezettség. Ez azonban nem szegheti a kedvét egyetlen vadásznak sem, mivel valamennyiünknek tudnia kell azt, hogy ezeknek a kötelezettségeknek az alapos, maradéktalan teljesítésével a jövő idény várt vadászörömeit, és vadállományunk feljavulását alapozzuk meg. Dr. Bertóti István A filmszínházak főidénye a remk továbbvetítésével vártéli hónapokra esik. Ennek jók a mozilátogatók többmegfelelően januárban csúcsmilliós tömegét, forgalom várható filmszínház Januárban tovább folytatja zavnkban, amelyek egész sor diadalútját a vadászok szívenj filmmel és az elmúlt héhez oly közelálló és Velencenapok legnagyobb filmsíkében is első díjat nyert színes filmünk: a „Gyöngyvirágtól lombhullásig”. Bizonyára az elkövetkező hetekben is százezrek fognak gyönyörködni ebben a gyönyörű filmben. Az újabb magyar filmalkotások közül komoly sikere van a „Város alatt“ című filmnek, amely a földalatti gyorsvasút építőinek életéről készült, valamint a „Kiskrajcár”-nak, amelynek Sztálinváros a színtere. A magyar filmek mellett filmszínházaink egymás után mutatják be a szovjet, csehszlovák, keletnémet filmművészet legújabb alkotásait, valamint olasz, francia stb. filmeket is, úgyhogy a mozilátogató közönségnek januárban is színvonalas szórakozásban lesz része. VIDÁM „VADÁSZ-MŰSOROS“ TÉL-APÓ EST A GAMMÁBAN A Gamma Vörös Csillag vadásztársasága vidám Tél-apó ünnepséget rendezett a gyár kultúrtermében. Az előadást a MAVOSZ műsorbrigádja nyitotta meg, részleteket adott elő a nagysikerű „Nem lövünk bakot“ c. műsorból, majd a gyár kultúrbrigádja nagyszerű műsorával fokozta a vidám, lelkes hangulatot. Különösen nagy sikert aratott a brigád „vadászcsasztuskája“ és a „vidám-együttes“. A pompás vaddisznó-pörkölt és vadasszendvicsek nagyban hozzájárultak az est sikeréhez, amelynek rendezéséért a vt. vezetőit — Csikós Lajos elnököt, Szűcs Gyula vadászmestert, Bözsöny Lajos politikai felelőst, Szabó Jánost, Nagy Sándort, Zelesnik Tivadart, Fekete Gábort és a szakács Visnyovszki Nándort — illeti dicséret. A TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM FELHÍVÁSA A magyar vadászati állattani tudomány állandóan kutat a legritkább magyar emlősállat, a sakál után. Négy évvel ezelőtt is elejtettek két sakált Füzesgyarmat határában. Sajnos, elejtőjüik csak későn értesült felhívásunkról és így a bőrök a magyar tudomány nagy veszteségére elkallódtak. A sakál kb. rókanagyságú és színű állat, arca azonban tömpébb és farka rövidebb. A sakál elejtőjét és beküldőjét jóval a szörmeértéken felüli jutalomban részesítjük s azonkívül nevét feljegyezzük a tudományos irodalomban is. Szükségünk van még vadmacskákra és görényekre is — de nemcsak a bőrükre, hanem az egész állatra, mert csontvázuk is tudományos alapul szolgál. Természettudományi Múzeum állattár, Emlős-osztály Budapest, Baross u. 13. Megjelenik minden hó elején Szerkesztésért és kiadásért felel. Gál Zoltán Szerkesztőség és kiadóhivatal, Budapest VT//, József körút 2. Csekkszámlaszám : 5127 Megjelent 18.000 példányban 53/13015 — Egyetemi Nyomda mélynyomása, Budapest — Felelős vezető: Janka Gyula igazgató A Magyar Vadász REJTVÉNYE VÍZSZINTES: 1. Minden vadásznak ilyen munkát kell kifejteni. 6. Itt van a November 7 Erőmű. 11. Kétfülű faedény. 12. A gázlók csapatába tartozó halcsíszárok. 13. Pestmegyei község. 14. A honnan kérdésre adott válasz. 15. Fontos vadvédelmi intézkedés. 23. Az ilyen állati ragadozó. 24. Nyak közepe ! 25. Igen nagyon régi (i = y). 28. Ráncszelek ! 27. Elkoptat. 28. A Dráva Salzburgban eredő mellékfolyója. 31. Kenyérsütő. 32. A fiú „kétharmada”! 33. Az első kettősbetű kimondva. 37. A 35. sz. sor — más sorrendben. 38. 1953. 39. Pepecselő. 40. Medve csemegéje. 41. Vázlat. 42. Macska van ilyen. 43. Menyétféle ragadozó. FÜGGŐLEGES: 1. Nagy költőnk neve kimondva. 2. Szeptembertől áprilisig távollévő madarak. 3. Tüzelő mássalhangzók! 4. Magyar nyelvemlékbeli szó. 5. Minden vadász kötelessége. (Folytatása a 9. sz. sorban!) 6. A „Magyar Vadász” minden magyar vadásznak azt kívánja, hogy eredményes munkája szempontjából ilyen legyen 1954. 7. Fele nélkül! 8. OMD. 9. Az 5. sz. sor folytatása. 10. Északi férfinév. 15. Kedvetlen, mogorva. 16. A rév határai ! 17. Az abc legutolsó betűje. 18. Tapsifüles. 19. Kalap része. 20. Ellentétes kötőszó. 21. Széles, tágas. 22. Egy másik menyétféle. 28. Ü. J. P. 29. Az ilyen vegyületet vízzel feleresztve, oltottnak nevezzük. 30. Az anyag legkisebb része. 31. Ezzel kezdődik a protekció ! 34. Leánynév. 35. Itt is, ot. . . 36. ÉGI. 37. Lám. Beküldendő az 5. és 9., továbbá vízszintes 15. sz. sor megfejtése február 5-ig. Címzés: Magyar Vadász, Budapest VIII., József körút 2. „REJTVÉNY”. — A megfejtők között könyveket sorsolunk ki.