Magyar Vadász, 1966 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1966-01-10 / 1. szám

Ül ÉVI A Magyar Vadászok Országos Szövetsége boldog, eredményekben gazdag új évet kíván a magyar vadászoknak, vadőröknek, a vadászat sportbarátainak, az állami erdőgazdaságok és vad­gazdaságok vadászainak és mindazoknak, akik elősegítik a magyar vadászat ügyét. Köszöntjük a Belügyminisztérium, az Országos Erdészeti Főigazgatóság és a tanácsok va­dászati irányításával foglalkozó dolgozóit, vezetőit. Kedves Vadásztársak! Az új év mindig reményekkel, kiváncsi izgalommal, nagy tettrekészséggel teli ünnep. Minden ember számba veszi az elmúlt év eredményeit, kudarcait és tervezgeti, hogy mit tesz a biztató új évben. Úgy vél­jük az 1966-os új év számvetése több a szokásosnál, mert befejeztük népgazdaságunk második ötéves tervét és szocialista fejlődésünk számtalan sikert vallhat magáénak. Az elmúlt 3—4 év eredményes volt a vadászat és a vadgazdálkodás fejlődésében is. Ünnepi köszöntőnkben nem feladatunk az értékelés, de a sikereinkre emlékezni, szebbé teszi a mondanivalónkat. Sokat javult vadásztársaságainkban az összefogás, terebélyesedett a társadalmi közreműködés, erősödött a kollektív gondolat és a fegyelem. Nagyra értékelendő, hogy vadásztársaságaink és vezetői a vadgazdálko­dási feladatokat társadalmi munkában végzik és több száz milliós népgazdasági vagyonnal eredményesen gazdálkodnak. A vadgazdálkodás fejlődése lehetővé tette, hogy 1961-től 1964-ig 100­0-kal növekedett a tagok száma. Ezen idő alatt az őzállomány 27%-kal, a fácánállomány 24%-kal növekedett. A nyúlállomány — fő­leg a mezőgazdaságban végbement szerkezeti változások miatt — lényegesen nem változott. Az elmúlt évek rendkívül kedvezőtlen időjárása miatt az összes kímélő és védelmi intézkedések elle­nére a fogolyállomány mintegy 30—35%-kal csökkent. Sajnos az 1965-ös év különösen kedvezőtlen volt a szárnyas apróvad-állományunkra és egyelőre számba sem tudtuk venni, hogy főleg a fácánállománynál mi­lyen veszteségek vannak.. A fácánállomány kedvező alakulását befolyásolja, hogy a keltetés 1961-hez viszonyítva megduplázódott. 1961-hez viszonyítva 1964-ben a vadásztársaságok pénzbevétele 20 °­ C-kal növekedett. Ebben jelentős sze­repe van élővad-befogásnak, pl. nyúlból 150%-kal, fogolyból 175%-kal fogtak be többet 1964-ben, mint 1961- ben. Ma már a vadértékesítés 60 °­­-a, az összbevétel 32%-a élővad-értékesítésből származik. A társaságok egyre nagyobb figyelmet fordítanak a vadállomány etetésére. Pl. 1964-ben 40%-kal több vadföldet műveltek, mint 1961-ben. Ugyanez idő alatt 48 000 q abrak helyett, 21 100 q-át és 500 q szálas­takarmány helyett 17 1000 q-át használtak fel. Az elmúlt években orvosoltunk néhány vadászsérelmet is. Pl. lehet válogatni a vadászfegyverekben, je­lentősen bővült a vadászfelszerelési cikkek száma, de hiányzik még a praktikus, nem drága vadászruha. Ha van is még probléma, de megoldódott a fegyverjavítás. Javult a töltényellátás, de még egyáltalán nem mondható megoldottnak. Az országgyűlés megalkotta a vadásztörvényt, a vadászok állami vadászvizs­gát tettek és ez jelentősen növelte a szakszerűséget, a fegyelmet és a vadászkultúrát. Egyszerűbb lett a fegy­vertartási engedélyezési eljárás. Sokat javult a Szövetség irányító munk­ájának színvonala és tervszerűsége, jó a Szövetség kapcsolata a felügyeleti és társszervekkel, kialakulóban van a nemzetközi kapcsolatok felvétele. A Szövetség képes meg­oldani a bonyolultabb, rendezetlen problémákat is. A mezőgazdaságban végbement forradalmi változás szükségessé tette a vadászat és vadgazdálkodás régi, megszokott módszereinek az átformálását is. Ez sem ment zökkenők nélkül. A mezőgazdaság kisüzemi idő­szakában a vadásztársaság a termelővel közvetlen kapcsolatot nem tudott létesíteni. Az átszervezés után viszont parancsoló szükségesség lett a termelővel a kapcsolat megteremtése. Ezt eleinte mindkét fél értet­lenül fogadta, de ma már megnyugtató a fejlődés iránya. Jelentős változások történtek a mezőgazdaság szerkezetében és anyagi-műszaki megalapozásában is. Ma már nagyüzemi táblákon egységes növényzet díszlik. Egyre koncentráltabb a gyümölcs-zöldségtermelés. Je­lentős területeken öntözéses gazdálkodás folyik. A technikai bázis rohamos növekedése, a gépesítés és kü­lönösen a vegyszerek tömeges alkalmazása szükségessé teszi a vadgazdálkodás újszerű módszereinek ki­dolgozását és bevezetését. E tekintetben rendkívül sok tennivalónk lesz a következő években. A probléma megoldása a mezőgazdásznak is érdeke és a vadgazdának is feladata. Jelentősen előre kell haladnunk a fácán mesterséges keltetésével. A fogolyállomány növelése az export érdekekre is figyelemmel, rendkívül fontos feladat, hiszen jelenleg 48 kh-on jut egy pár. A nem veszélyez­tetett területeken növelni szükséges a nyúlállományt is, mivel jelenleg csak 17 kh-ra 1 db jut. Javíta­nunk kell a nagyvadállomány minőségét, különösen az ivararányt. Nagy feladat lesz az 1967-es bérleti szerződések megkötése, hiszen ezt úgy kell végrehajtanunk, hogy to­vább javuljanak a vadászat és a vadgazdálkodás feltételei. A magyar vadászok eddig is helytálltak azon a poszton, ahol részt vesznek a szocialista társadalom épí­tésében. A munkában és a vadászatban magas erkölcsi normákat teljesítenek. Ez biztató alap arra, hogy a bonyolult, nehéz feladatokat a következő időszakban is eredményesen megoldjuk. Kívánjuk, hogy munkahelyi és családi terveik sikerüljenek, erőben és egészségben, való-

Next