Magyar Vasutas, 1986 (30. évfolyam, 1-24. szám)
1986-03-26 / 6. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A VASUTASOK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA XXX. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM ÁRA: 2 FORINT 1986. MÁRCIUS 26. A központi vezetőség napirendjén A munkaverseny értékelése A szombathelyi igazgatóság kiváló, a szegedi Élenjáró Igazgatóság kitüntetésben részesül A vasutas-szakszervezet központi vezetősége március 13-án ülést tartott. Gyócsi Jenő elnök megnyitója után a testület elsőnek a szocialista munkaverseny értékeléséről és a kitüntetésre javasolt szolgálati helyekről készült előterjesztést vitatta meg. Palik Dénes, a Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője az előterjesztés indoklásánál elmondotta, hogy az MSZMP XIII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaverseny 1985 végével lezárult. A minisztérium a szolgálati helyek és a szocialista brigádok pályázatának értékelésénél figyelembe vette a tervek teljesítését. Értékelte a gazdálkodás hatékonyságát, a személy- és áruszállítás színvonalát, a technológiai fegyelem szilárdítására tett intézkedéseket. Az ésszerű anyaggazdálkodáson belül kiemelten kezelték az energiatakarékosságot, különösen az ásványolajtermékek megtakarítását. A társadalmi feladatok megítélésénél a munkaverseny és az újítómozgalom eredményességére, a munkahelyi demokrácia színvonalára, a kollektív szerződés előírásainak betartására, az erkölcsi és anyagi elismerések rendszerének ösztönző szerepére, a szociális, kulturális és üzemegészségügyi ellátottság színvonalára helyezték a hangsúlyt, és a munkakörülmények, valamint az üzemi baleseti helyzet javításában elért eredményeket vették figyelembe. A minisztérium azokat a szolgálati helyeket javasolta kitüntetésre, amelyek maradéktalanul teljesítették a VI. ötéves terv időszakára vállalt feladatokat. Tájékoztatójában arra is kitért, hogy az 1985. évi eredmények elmaradtak a terv előírásaitól. Ez maga után vonta a különböző szintű elismerések számának csökkenését. Magyarán szólva, a korábbi évekhez képest kevesebb szolgálati hely és szocialista brigád részesül állami és miniszteri kitüntetésben. A központi vezetőség a minisztérium előterjesztését két ellenszavazattal, nyolc tartózkodással elfogadta. (A kitüntetésben részesülők névsorát lapunk áprilisi számában közöljük.) Ezután a testület vita és ellenszavazat nélkül fogadta el a MÁV vezérigazgatójának javaslatát — az 1985. évi eredmények alapján — a vasútigazgatóságok kitüntetésére. A MÁV Kiváló Igazgatósága kitüntetést a szombathelyi, a MÁV Élenjáró Igazgatósága elismerést a szegedi igazgatóságnak adományozzák. Köztudott, hogy a MÁV munkaverseny-szabályzata értelmében a vasútigazgatóságok nem egymással versenyeznek. Minden igazgatóság a saját évi terve, illetve a részére meghatározott célkitűzések minél jobb teljesítését tűzte ki célul a munkaverseny-mozgalom keretében. A vezérigazgatóság a kitüntetések adományozásánál, az 1985. évi teljesítmények megítélésénél a következő alapelveket érvényesítette: — az évi áruszállítási terv túlteljesítését, — az igazgatóság költséggazdálkodását, — a személyszállítás alakulását, — az eszközök kihasználását (a dolgozó kocsipark, a vonóerő felhasználása), — a baleseti és munkabiztonsági helyzet alakulását, — az igazgatóság munkájának értékelését a hálózati feladatok tükrében. A felsorolt kiemelt célkitűzéseket figyelembe véve a szombathelyi és a szegedi igazgatóság összesített eredményei felelnek meg a kitüntetés adományozása követelményeinek. A többi igazgatóság szállítási teljesítménye és költséggazdálkodása a hálózat átlagos szintjén alakult, emiatt kitüntetésre nem vehetők figyelembe. A testület ezután, Tolnai Ildikó titkár szóbeli kiegészítője után, elfogadta a vasutas-szakszervezet és a 54%-os ÖTA 1985. évi gazdálkodásáról szóló előterjesztést, majd dr. Juhász Zoltán titkár tájékoztatta a központi vezetőséget a magyar szakszervezetek XXV. kongresszusáról. A fuvaroztatók jóvoltából jól indult nagy a miskolci igazgatóságnál 1986 első két hónapjában a miskolci igazgatóság az áruszállításban jóval nagyobb teljesítményt ért el, mint a múlt év azonos időszakában. Ebben elsősorban Borsod iparának van nagy szerepe, mert az üzemekben ütemesen termelnek, gyorsították többek között a vasúti kocsik ki- és berakását, és az előszállítási lehetőségeket is jobban kihasználják. — Vasútigazgatóságunk az év első két hónapjában 4 millió 316 ezer tonna árut szállított el, s ez 6,5 százalékkal több a múlt év azonos időszakánál — tájékoztat Hernádi István igazgató. — A berakott áru mennyisége 3,8 millió tonna, amely 8,4 százalékos emelkedést jelent. A felemelt tervet tekintve kétnapi szállításnak megfelelő teljesítménnyel maradtunk adósak. — Mi ennek az oka? — Elsősorban az, hogy a termelőüzemek, -vállalatok az év végi hajrá után hat napot „lazítottak”, s a termeléskiesést csak a legnagyobb erőfeszítéssel tudták két napra csökkenteni. Örvendetes viszont, hogy az üzemekben a korábbiaknál nagyobb figyelmet fordítanak a vagonok ürítésére. Januárban például az Ózdi Kohászati Üzemekben — a tavalyihoz képest — egyharmadára, a Borsodi Ércelőkészítő Műben 11 millióról egy és fél, a Borsodi Vegyi Kombinátban 2,6 millióról 1,7 millióra, a Tiszai Erőműben és a Hejőcsabai Cementgyárban 3,8-3,3 millióról 400, illetve 200 ezer forintra csökkent a kocsiálláspénz. Összességében a múlt évi 65 millióról 24,5 millió forintra apadt a kocsiállásért fizetett összeg. A gyorsabb rakodás a vállalatok és a népgazdaság számára egyaránt nagy megtakarítást jelent. A kocsifordulók ideje a múlt évi 3,22 napról 2,52-re csökkent, s így a miskolci igazgatóság az előre megrendelt vagonokat időben a fuvaroztatók rendelkezésére tudja bocsátani. A vállalatok naponta 1608 kocsit ürítenek ki, s ez 7,3 százalékkal jobb az előző évi átlagnál. A tervhez viszonyítva azonban még így is van lemaradás. Ha minden kocsit időben kiraknának, az kétnaponként három teljes szerelvényt jelentene. Sajnos, sok vállalatnál pénteken délben lehúzzák a „redőnyt”, s csak hétfőn délben kezdik el az áruk kirakását. A kocsiálláspénzt hozzáadják a termelési költségekhez, amit mi, vásárlók fizetünk meg. A miskolci vasútigazgatóság eddig kiemelkedő teljesítményt ért el az előszállításban. Két hónap alatt — a múlt évinél 48 százalékkal több — 1,1 millió tonna árut szállított így el. Az előszállításra nyújtott árkedvezmény március 31-ig vehető igénybe. Az előszállítás többszörös hasznot jelent, Füzesgyarmatra például közel 40 ezer tonna kohósalakot kértek. Vonatonként a kedvezmény 36 ezer Ft, így összesen 900 ezer forint a megtakarítás. A hódmezővásárhelyi KÉV 100 ezer tonna kohósalak fuvarozását igényelte. Ez közel kétmillió forint árkedvezményt jelent. Március 5-én a KM Szolnoki Közúti Igazgatóság 4500 tonna kő elszállítását kérte. Tállyáról három szerelvénnyel fuvarozták Sarkadra. Az árkedvezmény 100 ezer forint. A tömegárukat általában irányvonatként indították el. Olykor a mellékvonalakról Miskolcra érkező két irányvonatot kapcsoltak egybe, így a tervezett 23 helyett csak 21 villamos mozdonyra volt szükség. A miskolci igazgatóságnak az idén 29,2 millió tonna árut kell a terv szerint szállítania. Az év eleji biztató kezdet, az elért eredmények optimizmussal töltik el az öt megye területén munkálkodó 14 ezer vasutast. Bíznak abban, hogy további lelkiismeretes munkával teljesíteni tudják a szállítási feladatokat. Csorba Barnabás ELJEN ÁPRILIS 4.! Ha nem képződik nyereség, nincs miből fizetni A bérfejlesztés feltétele az eredményes gazdálkodás A dolgozók és a vállalat szempontjából is nagy jelentőségű az évi rendes bérfejlesztés. A vasutasok ettől várják életszínvonaluk folyamatos javítását és ebben látják munkájuk elismerését is. A vállalat pedig a bérfejlesztéssel akarja megvalósítani a hatékonyabb fogalalkoztatást, az eredményesebb gazdálkodást. Érthető tehát, hogy nagy várakozás előzi meg az idén a vasutasok 1986. évi bérfejlesztését. Mielőtt részleteiben is bemutatnánk az ez évi bérfejlesztés forrását, fő célkitűzéseit, érdemes visszatekinteni az 1985-ös bérgazdálkodás eredményeire. Az elmúlt esztendő kedvező fordulatot jelentett a vasutasok bérének alakulásában, mert a megelőző évek fejlesztését megháromszorozó béremelést tudtuk végrehajtani. Több olyan bérintézkedésre is sor kerülhetett, amelyek végrehajtása időszerű volt. Például a teljesítménybérezés kiterjesztése, továbbfejlesztése, a kvalifikált dolgozók kiemeltebb bérfejlesztése, az új érdekeltségi rendszerek működtetése, amelynek célja a kedvezményes fejlesztésen kívül az úgynevezett önerős (adózás melletti) béremelés elérése volt. Végül a tervezett nyolcszázalékos keresetnöveléssel szemben 7,6 százalékos lett a tényleges fejlesztés. Ebben közrejátszott az is, hogy 1985-ben a közismerten kedvezőtlen körülmények hatására igen rossz gazdasági évet zártunk, vállalati nyereség nem képződött, emiatt év végi részesedés sem fizethető. Kedvező változás volt viszont, hogy húszévi tendenciát megtörve, 1985-ben növekedett a MÁV létszáma. A létszámnövekedés fontos területeken következett be. Sajnos, ennek ellenére sem lehet egyértelműen pozitívnak ítélni a létszámhelyzetben történt változást, mert a kulcsfontosságú területeken és a járműjavító iparban a létszámcsökkenés tovább tart. Több tényező mellett ez is közrehatott a kedvezőtlen vállalati eredmény alakulásában. A gazdaságirányítás állami szervei ezt a tényt is mérlegelték, amikor úgy döntöttek, hogy — az 1985-ös évhez hasonlóan — a központi szféra, ezalatt a közüzemi jellegű, közhasznú tevékenységet folytató vállalatok csoportját értjük (pl. MÁV, Posta, villamosenergiaipar, bányászat, stb. — átlagos szintű fejlesztéshez) normatív szintű (viszonyítva ismét kiemelt 4 + 2 , 6%) bérfejlesztést hajthat végre a vasút. Ez a fejlődés, amely 1%-kal alacsonyabb, mint az 1985-ös, az 5%-os tervezett árszínvonal-növekedéssel számolva 1%-os reálbérnövelést jelent. Ez a hatszázalékos fejlesztés, kiegészülve az elmúlt évi — központi hatáskörbe vont — vállalati önerős (adózó) bérkerettel, együttesen képezi az 1986. évi bérpolitika forrását. A bérfejlesztés végrehajtásának időpontja április 1-je, melyet a kollektív szerződés bérezési jellegű intézkedései indokolnak. A bérpolitikai keretből első lépésként el kellett különíteni az elmúlt évi bérfejlesztés áthúzódó hatását. Erre az intézkedésre azért van szükség, mert az elmúlt évben is április (Folytatás az 5. oldalon.) Példás együttműködés A Szarvasi Állami Tangazdaság szállítóüzemének nagy szerepe van Szarvas állomás árufuvarozásában. Az iparvágánynyal is rendelkező tangazdaság 1985-ben az állomásfőnökség összteljesítményének mintegy 60 százalékát produkálta, ami közel 84 ezer tonna áru megmozgatását jelentette. De nemcsak a saját, hanem az iparvágányt vele közösen használó további nyolc fuvaroztató küldeményét is kezeli, vagyis be- és kirakja az árukat, illetve elfuvarozza a telephelyekre. Tavaly 3215 kocsit kezeltek az iparvágányon, idén ennél jóval többre számítanak. E jelentős árumennyiség időbeni kezelése, a kocsik gyors kirakása, illetve újbóli megrakása és továbbítása nem lenne elképzelhető a két partner jó együttműködése nélkül. Bizonyítja ezt az is, hogy az állomásfőnökség és a tangazdaság szállítóüzemének vezetői, dolgozói a közelmúltban komplexbrigád-szerződést kötöttek. Az állomásiak e szerződésben vállalták, hogy folyamatos információt adnak az érkező küldeményekről, s a kocsik beállítását időben elvégzik. A napi feladások biztosítása érdekében nagyobb figyelmet fordítanak a kirakási sorrend betartására, az idegen kocsik mielőbbi átadására, az áruberakások zavartalan végzésére, és a kért mellékteljesítmények (mérlegelések, darabszámlálások) elvégzésére. A tangazdaság szállításban érdekelt mintegy 40 dolgozója vállalta, hogy a MÁV által beállított le- és feladási kocsikat időben ki-, illetve berakják. A vasút által kért kocsikat soron kívül kezelik. S a kiszolgáló személyzet részére az álló járműkapcsoláshoz szükséges munkavégzés feltételeit biztosítják. Gépi rakodásnál ügyelnek a kocsik épségére. Mindkét fél ígéretet tett arra, hogy szükség esetén a kocsik kényszerkirakását a kezelési helyen elvégzik. A komplexbrigád-szerződésben rögzítették azt is, hogy a közös munkát folyamatosan figyelemmel kísérik, és negyedévente értékelik. (Gellért) Jubileumi brigádgyűlés A sátoraljaújhelyi pályafenntartási főnökség központi II. Rákóczi Ferenc szocialista brigádja február 28-án ünnepelte megalakulásának 25. évfordulóját. A megemlékezésen jelen voltak a főnökség gazdasági és társadalmi vezetői is. A brigád 1961. január 23-án alakult 7 fővel. A brigád eredményeit Vaszil Barnabás brigádvezető ismertette. A kollektíva 1982-ben elnyerte a MÁV Kiváló Brigádja kitüntetést. A jubileumi brigádgyűlésen megemlékeztek a névadó születésének 310. évfordulójáról. II. Rákóczi Ferenc Borsiban, 1676. március 27-én született. * A hatvani körzeti üzemfőnökséghez tartozó szolgálati helyek szocialista brigád vezetői a közelmúltban az állomás nagy oktatótermében értékelték az elmúlt évben végzett munkát, amelyen a megjelentek a 62 brigád képviselői és kicserélték tapasztalataikat.