Magyarország, 1862. augusztus (2. évfolyam, 176-200. szám)
1862-08-01 / 176. szám
803.- II. évfolyam. k Péntek augusztus 1. SZERKESZTŐSÉGI IRODA Ujtér 2. sz. 2. emelet.iadó-hivatal Ujtér 4. sz. földszint. T. MUNKATÁRSAINK kéretnek, hogy a lap szellemi részét illeti minden közleményt a szerkesztőséghez intézzenek. — A lap kiadása körüli panaszok, a magán hirdetmények a kiadó-hivatalhoz intézendők. Bérmentetlen leveleket csak ismerős kézből fogadunk el. HIRDETMÉNYEK DÍJA : 6 hasábos petitsor 1-szeri hirdetésnél 9, 3-szorinál 7 újkr. Bélyegdíj külön 30 újkr. A nyilttérben 4 hasábos petitsor 25 újkr. Egyes példányok Kilián György, Osterlamm K., Lampel Róbert és Eggenberger Nándor könyvkereskedőknél 10 új krajczáron kaphatok. MEGJELEN ünnep- és vasárnapot követő napok kivételével minden nap. ELŐFIZETÉSI ÁR! j Egészésre 18 ft. Félévre 9 ft. Negyedévre i ft Előfizetést nyitunk a ,MAGYARORSZÁG* inlins-notVIP.r 3 havi folyamára 5 ft. — kr. Juliua-october 3 havi folyamára 5 ft. — kr Előfizetések minden hó elején fogadtatnak el. „ decemb. 6 „ „ 9 „ — » Aug.-october 2 „ „ 3 „ 50 „ „ decemb. 5 „ „ 8 „ — *, 1 hóra . ....................................1 r> 80 „ 176. SZ. Pest, jnlins 31. (il.) Minél több sürgöny hirdeti Párisból, hogy az egyházi birtok elleni merénylet nem kisértetett meg, s minél több félhivatalos, illetékes, sugalmazott s más ily természetű tudósítás erősíti,hogy az szándékban sem vett: a félsziget közönsége körében annál hathatósabban nyilatkozik a vágy, annál határozottabb jellemet ölt a törekvés, hogy Olaszország minél előbb, s minél egyenesebben jusson fővárosának birtokába. Az egyházi birtokbolygatás hirszellőjét kezdetben a táviró, s ennek nyomán a hirlapok szállitgaták; most azonban már az olasz törvényhozás is hallat hangokat, melyek elég értelmesen bizonyítják, hogy szél zúg ott, hol a falombok hajladoznak, s tűz képezi forrását az emelkedő füstoszlopoknak. A franczia diplomatiának halasztgató határozatlansága, s az olasz kormánynak szövetségese iránti hódolata megfogyasztá a cselekvő párt reményét, kimentő türelmét. Azt hiték Marsalától Bresciáig, hogy a római megszállás tartóssága nem tulajdonítható másnak, mint ama szelid magaviseletnek, azon bárány türelemnek, mellyel az olasz nép a tények formáját fogadja; hogy tehát Róma, az ország szive és feje, visszaadassék a nemzetnek, s a parlament ünnepélyes határozata lett dologgá váljék, meg kell szólalnia a nagy tömegnek, izgalomba kell hozatnia minden rétegének, hogy azok, kik igényei és óhajtásával szemben állnak, lássák és meggyőződjenek, miként itt huszonkét millió szabad ember követeli jogának elismerését, egy nagy és általános mozgalom hullámai készülnek ama gátok ostromára, melyek a kikötőt zárva tartják. Ezen czél elérését tartják indító okul arra, hogy Garibaldi nagy tetteinek legjelentékesebb színhelyére vonult, hogy megkezdje az izgatást, mely csakhamar viszhangzott a széles ország minden szögletében. Ezt tekintik annak ösztönzőjéül is, hogy Mazzini odahagyva rövid pihenése magányát, hazafias felbuzdulásra inti Olaszország népeit, midőn az »Italia del Popolo“ hasábjain, rég ismert, megszokott, de meg nem unt hangon szólal fel. E czikkben, melynek czime „L’ occupazione Francese a Roma, e la Diplomazia,“ — Mazzini azt igyekszik olasz testvéreivel elhitetni, hogy Francziaország csak akkor hagyandja el az örök várost, ha arra kényszerítve lesz. Erre azonban csak egy mód van, ha t. i. Itália folytonos mozgalmaival arról győzi meg Európát, hogy addig békéje nem leend, míg Olaszország vissza nem nyeri fővárosát. A franczia császár Mazzini szerint érdektekintetekből tartja kezei közt Rómát, oly helyzetbe kell tehát hozatnia, hogy ne tehessen mást, mint választani Olaszország szövetsége, vagy a Tiber-partok megtámadása közt. Nem hiányzanak, kik azt hiszik, hogy mindezek háta megett a britt politika játsza a főszerepet. Anglia bevégzettnek szeretné látni a zajos és fenyegető olasz kérdést, mielőtt nyakára nőne Európának a keleti csomó, s azért használ fel oly eszközöket, melyeknek mozgásba tétele eddig még soha se hibázta el hatását császári szövetségese ellenében. így magyarázzák Mardini képviselőnek a jul. 27-ki kamrai ülésben a külügyi politikára vonatkozó interpellátióját is, mely nemcsak a kormányra, de meglepő volt magára a házra is. Mardini egyike a legnépszerűbb neveknek Olaszországban; Garibaldi diktátorsága idejében ennek prodiktátora volt Szicziliában, hol úgy az agitátornak, mint a népnek teljes bizalmával dicsekhetett. Ugyanazon Mar dini mint népképviselő fenhangon hívja ma fel az olasz nemzet parlamentját, nyilatkozatában oly irányt venni, mely a római népet lánczai széttörésére bátorítsa, azonban úgy, hogy a franczia zászló iránt tisztelettel legyen. »Mintha az lehetséges lenne,—jegyzi meg az„Opin. Nat.“— hogy a tusa megtörténhetnék a franczia ezredek megtámadása nélkül, midőn a pápa tekintélye ezek védelmére van bízva.“ .. Egyébiránt Martini interpellatiójának fontosabb részét teszi a kérdés: minő állást foglalna el a kormány, ha Rómában lázadás törne ki? Martini még azt is véli, hogy a francziaorosz szövetség ártalmas lenne az olasz ügyekre, s ártalmas Európa békéjére; ellenben a franczia-angol szövetség mindkettőre nézve szükség. Végül felhívta még a kormányt, hogy Olaszországot háború viselketési állapotba helyezze. Ha az itt felhozottakhoz még hozzávesszük a naponkénti tettlegességeket, melyek Róma utczáin és házainál rettegésben tartják a régi mellett buzgólkodókat; a fegyverkezést és toborzásokat, melyek az ország különféle részein elhallgatott czélokra történnek ; a nemzeti egylet szakadatlan működését, hogy a nép felkeltett erélye pillanatra se lankadjon; a kormány legújabb intézkedését, miszerint Szicziliába haderő áthelyzését látta szükségesnek; mindezek legalább is valószínűnek hirdetik azt, hogy a cselekvő párt nem akarva a keleti keresztyének passivitására kárhoztatni, egy vagy más ponton, egy vagy más irányban tettre száll, s a nyugalmat, mely mai alakjában igen hasonlít egy vihar előtti szélcsendhez, — ki tudná megmondani — mennyi időre, kérdésessé teszi. E szándéknak nemcsak az évszak, de kedvezni látszik a politikai helyzet is. Eddig csak Montenegró és Herczegovina voltak a török tartományok közül azok, melyek a porta hatósága ellen fegyveres kézt emeltek; ma már ezen mozgalom oly dimensiójáról beszélnek, mely, igen csekély kivétellel, az egész európai török birtokra kiterjeszkedik. Mély megindulást és elkeseredést látszik tenni a konstantinápolyi értekezlet azon megállapodása, hogy ezúttal csak a szerbek sérelmei fognának orvosokatok A bolgárok megkezdték már a hegyek közé vonulást, a csapatalakítások az egész Balkán mentében nyiltan történnek. E mellett júl. 21., 22. és 24-ik napjai a török hadseregre vereségi napok voltak, habár a bécsi táviró utján mást jelentettek. Ezen fegyverkező vidékeket az olasz tartományoktól csak egy csatorna választja el, melyet egy napi vitorlázással át lehet szelni. Kereskedelmi s halózati viszonyaink Törökországgal IV. Politikai közmeggyőződés hazánkban, hogy nemzetgazdasági s kereskedelmi jövőnket mélyen érdekli az Oriens mikénti regenerálója. A politikai élettényezők más államformálódás alapjait vethetik meg az átalakulás elé siető keleten, — de a bel- s külgazdasági érintkezések, az ipar s kereskedelmi összeköttetések észszerű törvényeit nem mossa el még a forradalmi átalakulás viharja sem. Tárgyunk körébe vág — előzőleg megismertetni röviden a keleti, jelesül az európai Törökország gazdászati, ipari, bel-kül s átviteli kereskedelmi viszonyait, hogy igy azután saját ilynemű viszonyainkra reflektálva, a kereskedelmi statistika adatainak világánál kijelöljük a viszonyok természete által parancsolt irányt, melybe a török birodalommal való kereskedelmi összeköttetéseinket — saját érdekeink álláspontjából — terelnünk kell. Nekünk magyarokul— politikai cardinális jogainkon kívül, különösen gazdászati értékünkre, materiális súlyunkra kell támaszkodni, melyek a beljóllét főemeltyűi még ott is, hol a históriai jogalap csak történeti emlék, vagy merő nemzeti intézmény. A kereskedelmi politika tudománya félszeg, — ha ép azon országok viszonyainak ismeretét nem öleli fel, hova egy részben legalább a külkereskedelem mérlegét vetni kell. Azért okvetlenül meg kell ismerkednünk a szomszédos országok materiális életének legalább lényegesebb mozzanataival. „Törökország földirati fekvésénél, éghajlata változékonyságánál, a talaj termő képessége s roppant terjedelménél, lakosainak erkölcseinél s valláshagyományainál fogva lényegesen földmivelő s kereskedelmi ország,“ mondja a török viszonyokban európai tekintélynek ismert s már általunk is idézett Übicini. Ezen állítást igazolják a szakmunkák kivétel nélkül*). Egyesülve van itt a földművelési gazdagság minden kelléke. A földirati fekvés kincsekkel felérő előnyeihez járul a folyamhálózat, mely a közvetett s közvetlen tartományokban egyaránt kiindulási alapja lehet egy teljes közlekedési rendszernek, ha a *) Les voyageurs en orient par Emil Girardin. — Ur quhart : La Turquie et ses ressources, — Slade: Records of travels, — és Ubiciui nagy munkájának minden lapja. jelen kifejletlen állapotból rendszeres közlekedési erőre emeltetik fel. A négy belső nagy tó kizsákmányolható hasznát, a hat tengermosta partvidék gazdagsága csak ragyogóbb perspektivában állítja elő. A révpartok, tengeröblök, kikötő helyek mind megannyi kezdőpontok a külkereskedelem emelésére; — s mégis mindezen előnyök daczára elkomorul az ember , ha a törökországi földművelés-, ipar- és kereskedelemre egy pillantást vet. A szerbekről , kiknek főgazdagsága a roppant számú sertésnyájakban áll, melyeknek fele legalább is a kivitel rovatába esik, — a moldvai oláhokról, kik leginkább só s marhatenyésztésben birják a gazdaságuk főerét; s a bosznyákokról, kik marháik V3-át az osztrák birodalomba exportálják — nem szólunk, de felemlitjük azon 8000 négyszög mértföldnyi terület földmivelési állapotát, mely Rumelia köznevezet alatt az adriai tenger, a Duna, a Marmoras Archipelagus közt elterül, s melyben hazánk leggazdagabb földjeinek termőképességével vetekedik az ős productiv erő. E terület elképzelhetlen bőségben ontaná az európai piaczokra a búzát, tatárkát, kölest, kukoriczát, rizst, dohányt, kendert, selymet s gyapotot, ha a lakosság indolentiája be nem érné azzal, hogy a házi szükségletek mértékéig termeljen csupán — nem gondolva semmit azzal, mit meg nem emészthet. Nem lévén a külkereskedelemnek vagpontokul ajánlkozó sokadalmak, továbbá tökéletlen lévén a szállítási rendszer, — az egész nagy ország darab inkább a tengerparti vidékeken, mintegy 20 mértföldnyi körsugárban műveltetik, s a többi rész, melynek az Isten a gazdagság minden feltételeit megadta, parlagon hever. Ha áttekintünk Kis-Ázsiába, a kaisariei, ispartai, pergamoi, komáhi, kizil-irmachi, caisszai síkságokon, az emberi renyheség látománya tűnik elénk. Mind megannyi bánáti térség — s mégis mind megannyi orosz kietlen! A roppant őserdők gyürüzete csak kőszénformálódásra tarthat igényt. — 3V# kincstárilleték kötelezettsége mellett— a leggazdagabb erdőket szabad bárkinek kiszakasztani. Az európainak kellene ugyan, de mert nem török, nem kaphatja; a töröknek meg nem kell, mert nem európai. Tchichatcheff, Kis-Ázsia földmivelési viszonyairól ezt munkájában írja , hogy 600 ezer négyszeg mértföld közül csupán 50 ezer részesül müveltetésben. Kis- Ázsia évenkénti gabnatermelése 25 millió török kilés — 705,000,000 kilogrammá, **) s ennek egynegyedrésze mintegy 75 millió frank értékben az európai piaczokon adatik el. Ubicini véleménye szerint, ezen összeget tízszerezni lehetne. A magnesiai dohány, a damietti rizs, a ciliciai, zsauriai, trondei, metelini építészeti fák, az amarai selyem, mely évenkint 50 millió kilogrammot képvisel — mind megannyi természeti kincs, mely a termelők s termelési viszonyok javításával, — egyrészt a tengeren, másrészt hazánkon át— méltó versenyczikkek az európai emporiumokon. Az angorai gyapjú-termelés évenkint 500.000 kilogrammára rúg — s ennek egyharmada Európába kerül. A gyapottermelés 30.000 halira — 150.000 mázsa—becsülhető, ezen mennyiségből az anatóliai, magnesiai, canadai, sardini gyárak alig dolgoznak fel 50.000 mázsát. — Szomorú gyáripar! Az ópium a félsziget csaknem minden részében termeltetik — s főleg az angol kereskedelem által kerül az európai piaczokra. A roppant természeti előnyök közt is olyenséges termelési viszonyokon segíteni akart ugyan a porta, de az 1845-ki „mezőgazdasági bizottmányok“, valamint az 1850-ki „földjavítási egyesület“ — munkálatai csak azon okokat mutatták ki, melyeknek a török mezőgazdaság végpangását tulajdonítani lehet. REVICZKY SZEVER: (Folytatás köv.) vezetlen benyomást, ellenben Dél-Németországban valószínűleg ezen kedvező benyomás határozott leend. A porosz kabinetnek lesz dolga, hogy magát ezen osztrák okoskodás zuhanya alól kivonja. Mindazáltal nem nyomhatjuk el az osztrák diplomatia ezen hadjáratának győzelmes kimenetele iránti kétségünket. Az elv jó, a jogi deductio helyes, — de mindez igen későn jó, s nagy hátrányokkal kell küzdenie; mert hiszen politikai institutióink is, a szükség által felkényszeríttetve, több ponton későn, sőt a monarchia legnagyobb részében igen későn hozattak be. A „Presse“ okoskodásának vége ugyanezen nótát zengi. A „Parlamentarische Nachrichtenek“ közt olvassuk, hogy jul. 30-án a birodalmi tanács képviselőháza bizalmas ülést tartott.A „vertraulich“ szó tán azt akarja jelenteni, hogy a hallgatóság előtt az ajtók zárvák voltak Ezen bizalmas ülésben elhatároztatott, hogy a ház szombaton, aug. 2-án tartja utolsó ülését, s ebben a ház úgy magát, mint a pénzügyi bizottságot sept. 15-ig elnapolja. Tétettek indítványok, hogy az elnapolás addig halasztassék, mig az 1862-ki budget minden részletében befejeztetik, de ez nem várathatott be, mert az urak háza még nagyon hátra van. Indítványozták még, hogy sept. 15-én csak a pénzügyi bizottság jöjjön össze, s maga a ház egész octobe 1-ig halassza el üléseit; minthogy azonban a bizottság, mint a háznak egyenes kifolyása, csak e mellett működhetik, s ha nehézségei támadnának, csak ezt kérdezheti meg, — határoztatott el az együtt összejövetel. Végre még indítványozták, hogy a napdíjak meggazdálkodása tekintetéből minden tag írásban kötelezze magát, hogy szabadságot kér; erre határoztatott, hogy e kényes pont minden tagnak jó tetszésére hagyatik. A pénzügyi bizottság szombaton tartandja első ülését, melyben a munkák szétoszlatnak, hogy az előadók a ház összeülésekor azonnal képesek legyenek jelentést tenni. Bécsi lapok. (ax.) Rechberg grófnak jul. 26-ki jegyzéke teszi a nagyobb bécsi lapok elmélkedési tárgyát. Nem ismertethetjük a többnyire hosszas okoskodásokat, s elégnek tartjuk — mint egyszerűen napi eseménynek ismertetésére az »Ost. D. P.“ ide vonatkozó czikkének következő záradékát idézni: „A jegyzék — (t. i. az osztrák) határozottan jobb, mint a porosz, melynek Firancziaország iránti benevolentiae captatiója Párisban sem beend ked **) 50 kilogrammá 5=21 vámmáisa. A somogymegyei takarékpénztár alapszabályai. (Folytatás.) III. Az intézet üzletfoglalkozási hatásköre. 25. §. A betétesek kamatozókká tételére. I. kölcsönöz az intézet. A Somogy megyében lévő oly ingatlan javakra, melyekről a megyebeli telekkönyvek szerint a tulajdoni jog bebizonyítható s az — sem végrendelet, sem hitbizomány által sincs korlátozva; a törvényes becsárnak legfeljebb “/„-ad része erejéig, — és 6%-tóli kamatra. A választmányhoz intézendő folyamodáshoz e következő oklevelek melléklendők: a) telekkönyvi hiteles kivonat; b) adó telekkönyvi kivonat hiteles alakban; c) a fenálló törvény értelmében készült hiteles becslevél, melyben az épületek, gazdasági készületek, marhák, szellőkben foglaltathatnak ugyan, de a kölcsön mértékéül nem vétetnek; d) bizonyítvány az adó lefizetéséről. Ha a lekötendő birtok községi vagyon, vagy gyám- avagy gondnokság alatti árvák tulajdona; — első esetben az illető felsőbb hatósági, — az utóbbiban gyámhatósági engedély előmutatása kívántatik. B. Kaposvári szilárd anyagokból épült jó karban lévő házakra, és a város határában fekvő külsőségekre, a törvényes beosár legfeljebb %-e erejéig. A kölcsönérti folyamodáshoz melléklendő: a) a házlevél; b) a törvény értelmében készült becslevél; c) telekkönyvi kivonat; d) betáblázási bizonyítvány; e) bizonyítvány az első bíróságtól a felett, hogy a birtokot terhelő semminemű per sincs folyamatban ; végre f) tűzkár elleni biztosítási levél. C. Magán kötelezvényekre, amennyiben azok kellő biztosítékot nyújtanak, s szerkezetük az intézet által kibocsátott kötelezvényekével a kamatláb , valamint a kamat fizetése és a felmondási határidők feltételeire nézve egyértelmű. Ily kötelezvények forma szerinti engedmény utján az intézetre átruházandók , mely engedményt s illetőleg az adósság valódiságát az adósnak egy külön téritvényben kell elismernie. E kölcsönök utalványozása körüli eljárás következő. A folyamodvány-választmány elé kerülvén, annak határozatából — a mennyiben tárgyalás alá vehető — az egyleti ügyésznek véleményadás végett kiadatik, ki azt, s a bemellékelt okiratokat átvizsgálván, azok szabályszerűsége, vagy hiánya iránt írásbeli jelentést adand, melylyel egyetemben a kérelem érdemileges tárgyalás alá vétetik, e jelentés azonban a kért összeg fokozására nézve irányelvül nem szolgálhat. A szabályszerű kölcsönösszeg választmányi utalványozása után, az illető kötelezvény a fél költségén a jelzálogra bekebeleztetik, s az uj telekkönyvi kivonat , illetőleg betáblázási bizonyítvány előmutatása mellett a pénztárnál kifizettetik. II. Az intézet előlegez: A)állampapirok, sorsjegyek és min-