Magyarország, 1862. szeptember (2. évfolyam, 201-224. szám)
1862-09-16 / 212. szám
pökség által akképen teljesittetett, hogy az egyházi beszédek öt vasárnapon magyar, és csak a hatodik vasárnapon rendeltetett ruthen nyelven tartatni. Hiteles okiratokkal igazoltatott, hogy a vicariatus nem a román kerületek, melyek holléte nem is tudatik, de az egész Máramaros részére alapíttatott. Alapos okokkal felfejtetett , hogy a román vicariatus szükségessége esetében, az nem a püspöki megye szélén fekvő Sziget városában, de a máramarosi és szathmári románok központját tevő II.-Bányán enne alakítandó. Nyílt ellentmondás történt a szamosujvári püspök urabbeli állításának is, mintha a szigeti tanítói képezde kizárólag csak a románok részére alapittatott volna, mert az, az 1860-ik év deczember 13-án tartaott megyei közgyűlésen a máramarosi nép nevelésének eszközlésére nem mint román, de mint megyei közös intézet a g. katholikusok részére inditványozatott, és a megye által csak is mint ilyen pártfogolatott. Ezen elősorolt pontok megvitatása után, ő méltsága az elnöklő püspök a ruthenek részéről benyujtott és ö Felségéhez felterjesztetni kért magyar szerkezetű két rendbeli emlékiratokat felolvastatván, miután a békés kiegyezkedésre felszólított felek a kiegyezkedéshez szólani is vonakodtak, ö néltósága a püspök a tanácskozmányt azon ígérettel iszlatá fel, hogy ezen ügyet vég eldöntés végett mitöbb ő Felségéhez fogja felterjeszteni. Melyik fél leend szerencsés ő Felsége legmagasabb határozatának leginkább örvendeni, azt a övé fogja tudunkra adni, a közvélemény hangos száata, a kifejtett okok alapján, a rutbenek igazsága !S jogai mellett szól, mi pedig a jelenben a nézetek azon bámulatos változandóságán elmélkedünk, meyet ezen ügyben az egyéneknél tapasztaltunk. MARKOS ISTVÁN: Belgrád, sept. 12. Az uzsiczai események kezdetéről képes vagyok , leghitelesebb forrásból bővebb tudósításokkal szolgálm, amelyek úgy hiszem érdekkel bírnak, a mennyiben csalhatlan bizonyítványnak vehetők, hogy milyen leszen s lehet azon béke, a mely Szerbiára vár, a a conferentia netán abban egyeznék meg, hogy a trökök jövőre is maradjanak meg Szerbiában. Az uzsiczai törökök mintegy nyolcz nap előtt árultak herczegünkhez egy kérelemlevéllel, melyben sedeznek , hogy távolittassanak el a városból azerb őrök, mert ők békében akarnak és fognak élni szerbekkel. A herczeg e kérelemre még meg sem azta határozatát, s máris f. hó 5. és 6. közt, tehátzonnal a kérelem átküldése után, fegyverrel támadok meg az ottani hídnál, épen éjfél táján, egy szerbséget, el akarván azt helyéről erőszakkal űzni. Helyszínére sietett a helybeli szerb főnök, és ott lévő atonatiszt, ki a népkatonaság fegyvergyakorlatait izgatta. Maselimmal, a törökök főnökével azonnal eszélni kívántak, de a törökök nem engedtek támad állásukból, s a nevezett szerb tisztviselőket, úgy zintén saját főnöküket is szidalmazták. Ez nyilváos jele volt annak, hogy ők nem fogadnak szót, hasra egészen rakonczátlanul viselik magukat. Mind amellett azonban azon éjjel a csend nem háborittatott meg. Talán nem beszéltek még össze, hogy általános imádást intézzenek a szerbekre. De ami nem történt meg 6 ka éjjelén, megtörni 7-kénMár körülbelöl 9 órakor este a távirda hivalosan jelenté ide, hogy a város lángban van. A törkök felgyújtották. A tűz csarsijéban, azaz a főutczában, ahol a boltok vannak, támadt. Ezen utczában sok szerb bolt közt egynéhány töröké is vagyon. A szerbek jól őrizték boltjaikat s házaikat, a törökök pedig félvállról vették a dolgot, mert pár nap előtt bolti áruikat a városba szállították. Kiki láthatja ebből, hogy mire törekedtek ők. 7-én éjjel Uzsiczán fergeteg dühöngött. A házak bükkfa zsindelylyel vannak fedve, s általában legnagyobb részt fából szerkesztvén Gondolhatni, mily rémülés támadhatott azon vészhirre, hogy a tűz egy török boltban kiütött. A lángok magasra hajtattak a szél által, s rövid idő alatt a város több része lángözön alatt állott. Reggelre csak úgy állították meg a tüzet, hogy előtte több házat leromboltak. Mig a tűz lankadni kezdett, a törökök bezárkózva mecsetjükbe s több házakba, onnan és a váracsból a szerbekre puskatüzelést kezdtek meg, s elfoglalták a határra vezető főutat is; azonkívül próbáltak újabb gyújtogatásokat is eszközölni a törökök, de az nem sikerült nekik. A szerbek viszonozták a tüzelést, melynek folytán a törököket kiűzték állomásaikból, s a vár felé szorították. Csak 8-kán reggel szűnt meg a tüzelés, s azóta nem ismételtetett. A tűzvész által okozott kár igen nagy , s leginkább a szerbeket, mint vagyonosabbakat érte. A tüzeléskor több szerb megsebesült, egyik közülök már meg is halt; a törökök részén is több halott van. Az uzsiczai események e részletes előadása érdekkel bírhat azért, mert mutatja, valjon lehető-e a béke fentartása Szerbiában addig, míg benne törökök laknak? Meg kell jegyezni, hogy a török hatóság mit sem tett, hogy a törököket rendre utasítsa. Tegnap ismét nagy katonai maneuvre tartatott itten, a mely a herczeg személyes megtekintésével végződött. BELFÖLD. / Zágráb, sept. 13-kán 1862. Zágrábmegye közgyűlése e hó 10-én, főispán Kukuljevics Iván elnöklete, alatt megtartatott. A gyűlésen a nagyobb birtokosságu főnemességből alig jelent meg 3 — 4 egyén. A tárgyalás is jelentéktelen volt; első nap felolvastatott azon küldöttség jelentése, mely a múlt közgyűlésen az ügykezelési rendszabályok kidolgozásával bízatott meg, ennek némely pontjai némi módosítást szenvedtek; A második nap, vagyis 11-én érdekes vitára szolgáltatott alkalmat Kőrös megye levele, melyben felhivatik e megye közönsége a csernagorai rokonfalu testvérek számára a mostani küzdelmeikben szükséges segélyt gyűjteni — mi itt Zágráb megyében egy női bizottmány által már úgy is megkezdetett,— továbbá egy, ő Felségéhez a mostani keleti politika megváltozásáért intézendő felirat szerkesztésére Mrázovics ügyvéd s Czepulics törvényszéki tanácsos neveztettek ki. Ocsics alispán a felirat ellen volt azon okból, mivel tudva van, hogy a bécsi kormány politikája most konservativ s legitimitást védő, a nevezettek ellenben — épen a legitimitás szempontjából vélték helyén e tárgyban a felírást — mivel ő Felsége mint magyar király koronázási esküforma által köteleztetik, a most török járom alatt nyögő,azelőtt Magyar-, s így Horváth- s Tótországokhoz tartozott tartományok felszabadítására. — Azonkívül Mrázovics ügyvéd javaslatot tett, hogy minden szláv törzsű országgyűlési állandó bizottmány keressék meg, hogy oda hasson, miszerint a birodalmi tanács követjei által e részben hatás gyakoroltassák a kormányra, —mi is Czepulics törvényszéki tanácsos által azzal toldatott meg , hogy mivel a törökországi keresztyének sorsa nemcsak a szlávokat, hanem az egész keresztyénséget érdekli, nemcsak Dalmatia, Isztria, Klain Stájer, s cseh országgyűlési bizottmányok hanem valamennyi osztrák birodalmi ily bizottmányok e tekintetbeni közreműködésre felszólítandók lennének, mi végzésbe is ment. ÚJDONSÁGOK. -j- Lapunk vasárnapi számának kuszáltsága fel kellett hogy tűnjék olvasóink előtt. A „vezér“czikket befilirázás közben egy kis fátum érvén, a mint hasonló eseteknél szokott, a „sorok“ közt is oly zavar támadt, mit a késő éjben már nem lehetett elhárítani. Az erdélyi főkormányszék a hatóságokhoz már kiküldte rendeletét, melyben értesíti, hogy a várad-kolozsvár-brassói vasútvonal Kolozsvárról Brassó felé trackozására két mérnök Bécsből már leindult, s felszólítja, hogy a megkezdendő mérésekben támogassák. — Folyó hó 12. a Széchenyi-hegy zajtalan bár, de kegyeletteljes ünnepélynek volt szinhelye. Ugyanis e napon, mint a nevezett hegy a nagy hazafi nevére lett kereszteltetésének évfordulóján, a hegység majdnem összes lakói gyűltek össze a szép kilátású magaslaton, hol az emlékkő áll és fris koszorúkkal disziték a Kegyelet emlékét. Körülbelöl 100 voltak jelen , kik hazafias érzelmű dalokat énekeltek és Sozér Fanni urhölgy ez alkalomra egy költeményt irt német nyelven. Az [időnek jelekint tűnik fel, hogy a jelen volt hölgyek többnyire svajczi, lipcsei és német származású polgárnők voltak, kik ez uj hazában gyermekeiket magyar polgárokká nevelik, mig maguk a honleányi kötelességeket hiven teljesítik. — Szombaton ment véghez a császárfürdői bucsuvigalom, mely alkalomkor a fővárosból is számosan részt vettek a kedélyes mulatságban. -j-A kormány a „Presse“ szerint el van határozva, hogy az országgyűléseket még ez évben csakugyan összebíjja. Annyiszor hallottuk már, hogy — nem hisszük mig nem látjuk. -f-A mi jó barátunk, a „Constitutionelle Oest. Ztg.“ a miatti haragjának nagy voltában, hogy az ausztriai váltótörvényt nem akarják azok, akiknél kínálta, elfogadni, így kiált fel: Magyarország nagy összegeket vár külföldről mindenféle közhasznú vállalatokra, ugyan hogy adjon valaki száz milliót oda, ahol egynéhány forintnak sem lehet törvényes oltalmat szerezni. Azok, akik a mr. gőzhajótársaságot csak hazai részvényekre szeretnék fektetni, legjobban elijeszthetnék a hozzánk „kínálkozó“ angolokat, ha ezt a „C. C. Ztgot megmutatnák nekik.”Kvaternik ellen az államügyész egy évi nehéz börtönt, és az osztrák államból kiutasítást kért, a b. t. 25. és 65. §§. alapján. Az Ítélet azonban, mint Zágrábból értesitnek, egy hónapi fogságot tartalmaz nyolcz napi magánynyal. Különösnek tűnik föl levelezőnk előtt, hogy az Ítélet Kvaternikot elmezavarodottnak tekinti, mivel az incriminált röpiratnak, a per folyama alatt megjelent második része merőben más hangon szól, mint az első. Hja Kvaternik nem Galilei -s Burger, az uj osztrák tengerészeti miniszter, sept. 10-én egy kiáltványban vett búcsút Trieszttől, melyben ígérvén, hogy uj pályáján is a nép barátja marad, lelkekre köti, hogy történelmi jogaikhoz hívek maradjanak, s szabadságaikhoz ragaszkodjanak. — Burgert mint helytartót igen szerették, a mint a „Presse“ írja s manifestuma nagyon jó be nyomást tett Triesztben. A szűret Bécs környékén nagyon víg lesz, mert a mint a lapok írják, tizannyi bortermést várnak, aÜDt tavai volt. + Maros-Vásárhelyről, sept.lléről írják nekünk, hogy a városi id. tanács tegnap tartott közgyűlésében a nagyvárad-kolozsvár-brassói vasútvonal építésére egy négyezer pfrtos államkötvénnyel járult, azon biztos reményben, hogy rendes képviselet nem léte miatt ezen a közügy érdekében tett nemes és közhasznú intézkedése, mind a felsőbbség mind a polgárság részéről helybenhagyást nyerend. Azonkívül adakozási, illetőleg aláírási ívek fognak köröztetni, hogy egyesek és testületek ezen üdvös czél előmozdítására tehetségükhez képest járulhassanak. A legcsekélyebb ajánlat is a közrészvét jeléül örömest elfogadtatik. -f-A tiszai vaspályának angol kézre kerülése felöli hír megint felmerült Bécsben annak alkalmából, hogy Roebuk angol parlamenti tag ott időzik. -j- Báró Sina leányának lakodalma Ypsilanti herczeggel, a vőlegény betegsége miatt el van halasztva. -j-Garibaldi gyógyítására Londonból ment egy jeles seborvos Partridge Jr. Spezziába; úti költségét angolok gyűjtötték aláírás utján. -j- Csak jó példabeszéd az, hogy ne menj a fára, nem esel le. Cili mellett egy paraszt asszony, a fáról, melyre gyümölcsöt szedni mászott fel, egy elhibázott lépés miatt úgy esett bele egy szőlő karóba, hogy az másféllábnyira ment be alrészébe. Három napi kínlódás után meghalt.Aszász deputatió tagjai, Rannícher és Gull urak, Bécsből, néhány hónapi felmutatás után — hazaérkeztek Nem hoztak ugyan semmit, de egy szász külön törvényszék felállítása, s a szászföldi tisztek fizetése felemelése tárgyában vitt felterjesztésük legfelsőbb jóváhagyás alá van terjesztve.Külfödi borkereskedők vannak Pesten, kik a környékbeli idei borokat jó áron foglalgatják le. -- A szerelemféltésnek egy szánandó áldozata fekszik a salzburgi kórházban. Ez, egy jó házból való szép fiatal leány, kit egy esti sétája alkalmával, kedvese boszúból úgy öntött a rczül concentrált választó vízzel, hogy szépsége és szeme világa örökre oda van. -j-Lelenczházunk is lesz talán valahára, ha igaz, hogy több tekintélyes polgár élére állott az ügynek, s aláírásokat gyűjtenek a valóban szükséges és jótékony intézet létrehozására. -j- A bécsi „Zeitgeist“ kiadóhivatalában egy röpiratot foglalt le a rendőri hatóság, melynek czíme „az osztrák Phönix (biztositó intézet) eredete, és jövője.“ Azonban ismét szabadon bocsátották. Gróf Teleki Domokos Erdély legtiszteletreméltóbb aristocratája, kinek nevével mindenütt az első sorban találkozunk, ahol a haza jobblétéről és nemzet előhaladásáról van szó, közelebb egy Marosvásárhelyen építendő állandó színház létesítésén fáradozik, s e czélból a f. hó első napjaiban ott többekkel értekezletet tartott, melyben a többek között, Bethlen Farkas, Toldalági Mihály, Lázár Mór, Hutter György, Rindsmaul Albert grófok, báró Henter József, Gyárfás Domokos, Szilvásy Sándor, Dobolyi Sándor, Nagy József, Donáth Farkas, Nagy Samu, Filep Albert, a város főbírája, a k. tábla nehány tagja és több helyi polgár részt vett. Az alapszabályok kidolgozása TÁRCZA. Az ember élettana. In Balogh Kálmán orvostudor. 1-ső kötet. 1-ső rész. Fest. Emich Gusztáv kiadása 1862. (Folytatás.) Az első szakasz harmadik fejezete a közbenső időkeringésről szólva, mindenekelőtt a közbenső dvkeringés fogalmát mondja el. A hajszál-, nemülönben az átmeneti edények, s az igen kicsiny érkék és visszerecskék falai az átszivárgást (ososis) megengedik, mely a vérfolyadék és a szövek nedvei közt való ömlési cserehatást lehetővé tei. A véredényekből a szövetekbe átszivárgott folyam nem terjed szét irány nélkül mindenfelé, hanem zonyos meghatározott utai vannak, melyeken az yes alakelemek és ezeknek részeihez eljut. — Ezen ak a kötszöveti sejtek (Bindegewebskörperchen) ;al létesülnek, melyek burokkal és maggal ellátó és több, szétágazó nyúlványaik által egymással szenyilnak. A sejtek bennéke és a szövetek nedveizött tehát szakadatlan cserehatás van, mi a tápiozás folyamatával sokszorosan összefügg. A közületi sejtekben meggyűlt nedvek a nyirkedények, melyek amazok folytatásai, vitetnek s több nyirk rigyen áthaladva, végtére a visszéri rendszer iejutnak. A nedveknek ezen irányban való mozgása,bekötve a szövetekben való szétterjedéssel, köznső nedvkeringésnek (intermediärer Kreislauf) néztetik. A szövetekben szétterjedő nedv, tápnedv, al szöveti sejtek és a nyirkedényrendszerben rovaladó pedig nyirk — Lympha — nevet visel. A medvnek a szöveti elemek vegyi összetétele és t munkássága szerint folyton és a legkülönbözőbb változnia kell, miért a nyirk, mely a tápnedvből szi eredetét, különböző összetételű a szervek szerint, mét jön. A többitől leginkább eltér azon nyirk, ly a bélcsőtől jövő edényekben foglaltatik, miután nemcsak oly anyagokból áll, melyek a szövettápásnál szerepeltek, hanem ezeken kivül a bélcsőiből felvett, s igy táplálásra eddig nem szolgáltat is tartalmaz, miért a többitől külön név által váztatik el, tápnyának — chylus — mondatvan. A da nyirk színe kisebb tömegben színtelen, nagyobb sárgás, megalszik s górcső alatt nyirksejteket lat. A nyirkedények vékony falú, átlátszékony csői, melyek billentyűkkel ellátvák. A billentyűk mély távolokban következnek egymásután s egyssal szemközt, mindig két billentyű áll, hol az íny meg van duzzadva. A billentyűk úgy helyeznek, hogy a nyirkfolyás csak a véredények felé térhetik, mig ellenkező irányban soha. Az egésiny nyirkedények falzata a környező szögem különböztethető; a 0,02 millimátonban a billentyűkkel egyetemben, ’ennek kettőzetei, úgy a rostos külburok, mint a hámréteg előttin. A középnagyságú nyirkedények már három rétegből állanak: bel, közép és külburokból. A nyirkmirigyek vagy helyesebben mondva tüszőhalmazok — Lymphknoten, Fokkelhausen — buroktól körülvett domború képletek, melyeknek azon helye,hol a vivőedény és a véredények gyöködzenek, köldöknek — hilus neveztetik. Két állományt mutatnak, melyek egyike a másikat borítja, amaz a világosabb, sárgafehér kéreg, emez pedig a sötétebb, szürkés velőállomány. A nyirkmirigyek élettani működése a nyirk, vagyis a színtelen vérsejtek képzése, mint ez kitűnik onnét, hogy a nyirk annál több sejteket tartalmaz, minél több nyirkmirigyen haladott keresztül; továbbá pedig midőn a nyirkmirigyek túlfejlődnek (hypertrophisbren), a színtelen vérsejtek szerfelett megszaporodnak. Alig lehet csak kétség is a felől, hogy a nyirkmirigyek egész szerkezete által az czéloztatik, miszerint a nyirk a vérrel benső cserehatásba jővén, a nyirksejtképződés, valószínűleg sejtüri szaporodás (endogene Zellenbildung) útján lehetővé váljon.A közbenső nedvkeringés véghezmenetelénél közrehatnak a szürődés (filtratio), az ömlés (diffusio) és a villamosság, melynek kifejlesztői az idegek. A szürődést a szövetek likacsossága,melyekben a tápnedv szétoszol, feltételezi. Omlésnek történnie kell, minthogy a hajszáledények közvetlen szomszédságában a szövetek nedvének összetétele különböző, mint az edényektől távolabb való helyeken ; továbbá pedig a kötszöveti fejek kennékének szinte el kell térnie a szövetnedvek összetételétől, minthogy a beléjük jutott tápfolyadék a sajátságos sejtműködés szerint módosul, mi szinte folytonos ömlési folyamatra vezet. Hogy a villamosság a folyadékáramlást nemcsak előmozdítja, hanem közvetlenül elő is idézi, kísérletileg bebizonyítható, midőn észlelhetni, hogy a folyás + jelű sarktól a — jelű felé történik, egyszersmind pedig ez utóbbi helyen a folyadék meg is gyülemlik. Ez igy lévén, a figyelemnek rögtön az idegek felé kell fordulni, melyekről tudva van, hogy villamosságot fejlesztenek ki, mely tőlök elvezethető. S hogy a közbenső nedvkeringésnél ideghatás tényezőként valóban működik, mutatja Krause kísérlete, ki kutyánál a nyak nagy nyirkedényeiből ingerlés nélkül 114 óra alatt 6,510 gramme nyirknél többet nem nyert, míg ha a háromosztatú ideg nyelvi ága ingereltetett, ugyanazon idő lefolyása alatt 18,315 gramme-ot kapott. A fejütetek le lévén kötve, a vérfeszülés befolyása teljesen kizáratott. Minthogy pedig nagyobb idegtevékenység mellett a tápnedv nagyobb mennyiségben gyülemlik meg, a nyirkedények kennekének gyorsabban kell előbbre tolatnia,miből ismét következtetni lehet,hogy a nyirkfolyás a kifejtett oknál fogva idegbefolyás alatt áll; s hogy itten a vér feszülés közre nem működik, Krause említett kísérletei után, hol az illető üterek le voltak kötve látható. Az idegeken kívül a nyirkfolyásra előmozdítólag hatnak még: 1) az izomműködések, minthogy összehúzódásuk alkalmakor a nyirkedények összenyomatván, benneküknek a billentyű-szerkezetnél fogva, a visszerek üre felé kell haladnia; 2) a mellkas kitágulása a belégzés alatt, midőn a mellür légnyomás csökkenvén, úgy a vér, mint a nyirk, a nagyobb levegőnyomás helyéről oda áramlanak. A nyirk mennyiségét illetőleg megemlíthető, hogy Krause vizsgálatai után egy 1 kilogr. súlyú kutyafej 24 óra lefolgása alatt 406 gramme nyirkot fejleszt ki. Ezek képezik a szóban lévő fejezet rövidre vont tartalmát Dr. TÓTH SÁNDOR. —r——---- Waterloo. (Mutatvány Hugo Viktor „A nyomorultak“ czímű regényének III. kötetéből.) (Folytatás.) Az angolok belől eltorlaszolták magukat; a francziák benyomultak ugyan, de vívmányukat nem bírták megtartani. A kastély és kápolna fogházul szolgált. Az emberek irtották egymást. A francziák, kikre a falak mögül, a padlások tetejéről, a pinczék fenekéről, minden ablakból, minden szelelő lyukból, minden falhasadékból, szóval minden oldalról lődöztek, fanyalábokat hordoztak elő és tüzet raktak a falak és az emberek körül, a golyózáporra tűz válaszolt. A kastély rombadőlt szárnyában, a vasrudakkal megerősített ablakokon keresztül egy téglából készült épület elpusztult szobái láthatók; az angol katonák e szobákba húzták vissza magukat; a tetőtől talajig meghasadt lépcsőház úgy néz ki, mint egy összetört kagyló belseje. A lépcső két emeletes; a lépcsőn megtámadt és a felső lépcsőfokokon összecsoportosult angolok kivágták az alsó fokokat. E kövek most egy halmot képeznek a csalánok közt. Mintegy tíz lépcső függ még a falakban; a legelsőbe egy szigony ábrája van bevésve. E hozzáférhetlen lépcsőfokok szilárdul nyugosznak üregeikben. A többi egy álkapezához hasonlít, melyből a fogak ki vannak szedve. Két vén fa is van ott; az egyik meghalt, a másik meg van sebezve lábán és áprilban kizöldül. 1815 óta a lépcsőn keresztül hajtja ágait. A kápolnában mészárolták egymást az emberek. Belseje, mely ismét nyugodtá lett, sajátságos benyomást tesz az emberre. A mészárlás óta nem miséztek benne. Az oltár mindamellett most is fenáll durva terméskövekhez támasztva. Négy bemeszelt fal, egy ajtó az oltárral szemben, két apró íves ablak, az ajtón egy nagy fakereszt, a kereszt felett egy köteg szalmával bedugott négyszögletes lyuk, a földön egy szögletben egy összetört ablakráma, — ilyen e kápolna belseje. Az oltár közelében egy sz. Anna szobor áll, mely a tizenötödik században készült; a gyermek Jézus fejét elvitte egy biscaien golyója. A francziák, kik egy perczig urai voltak a kápolnának, s aztán kiüzettek, felgyújtották azt. A lángok ellepték az épületet, mely valódi kemenezévé lett; az ajtó égett, a padlót égett, csak a fából faragott Krisztus nem égett. A láng megnyaldosta ugyan lábait, melyeknek csak elkormosult törzsei látszanak. De itt aztán megállt. A vidékbeli lakosok ezt csodának tulajdonítják. A lefejezett gyermek Jézus nem volt oly szerencsés, mint Krisztus. A falak telvék feliratokkal. Krisztus lábai mellett e név olvasható : Henquinez; majd ismét: Conde de Rio Maior, Marques y Marquesa de Almagro (Habana). Franczia nevek is vannak, felkiáltó jelektől követve, a harag jeléül. 1849- ben újra bemeszelték a falat, melyen a nemzetek egymást gyalázták. E kápolna ajtajában találtak egy holttestet, mely egy fejszét tartott kezében. A holttest Legros alhadnagy volt. A kápolnából kilépvén, balra egy kutat lehet megpillantani. Az udvarban kút van. Az ember tűnődik magában : váljon miért nincs e kúton veder és kötél ? Mert már nem merítenek belőle vizet. Miért nem merítenek már belőle vizet? Mert tele van csontvázakkal. Az utolsót, ki a kútból vizet merített, Van Kylsom Vilmosnak hívták. Kertész volt Hougemontban, 1811-ben, június 15 én családja elfutott és az erdőkben bujdokolt. A villersi apátság körüli erdő több napon és éjjelen át adott menhelyet az elszélyedt szerencsétleneknek. Még ma is bizonyos felismerhető nyomok, mint például elégetett vén fatörzsek jelölik a sűrűség mélyében remegő szerencsétlenek tanyahelyeiket. Van Kylsom Vilmos Hougomontban maradt „a kastély őrizni“ és elrejtőzött a pinczében. De az angolok felfedezték. Előhurczolták rejtekhelyéről és a harczolók kardlapcsapásokkal kényszerítők az elrémült embert, hogy szolgáljon nekik. Midőn szomjaztak, Vilmos hozott nekik vizet az említett kutból. Sokan itták azon kutból az utolsó kortyot. A kútnak, melyből annyi halott ivott, szintén meg kellett halnia. A csata után siettek eltemetni a holttesteket. A halálnak különös módja van ingerkedni a győzelemmel. Rendesen a döghalált szokta küldeni a dicsőség kísérőjéül. A typhus a diadal egyik járuléka. A kút mély volt, sírboltot csináltak belőle. Háromszáz halottat dobtak bele. Talán nagyon is sietve. Csakugyan halott volt-e valamennyi? a legenda azt mondja, hogy nem. Úgy látszik, hogy a temetés utáni éjjel segélyt hívó gyenge hangok hallatszottak a ból. E kút elszigetelten áll az udvar közepén. Három oldalról három fal veszi körül, melyek össze vannak hajtva, mint egy spanyolfal lapjai és négyszögletű tornyocskát képeznek. A negyedik oldal nyitva áll. Innét merítették a vizet. A hátulsó falon egy idomtalan kerek lyuk látszik, melyet talán egy taraczkteke ütött. A tornyocskának teteje is volt, melyből csak a gerendák maradtak fenn. A jobboldali összetartó vasmunkának keresztalakja van. Ha az ember lehajol, tekintete elvész egy téglákból készült mély hengerben, mely telve van sötétséggel. A kút körül a falak első része eltűnik a csalánok közt. (Folytatása köv.)