Magyarország és a Nagyvilág, 1866 (2. évfolyam, 27-52. szám)
1866-09-16 / 37. szám
Második évfolyam. Pest, 1866. September 16. 37. szám. Felelős szerkesztő : BALÁZS SÁNDOR. Kiadó és laptulajdonos : DEUTSCH TESTVÉREK. Politikai, ismeretterjesztő és szépirodalmi képes hetilap. Megjelent minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI DÍJ : egész évre 12 frt, — fél évre 6 frt, — negyedévre 3 frt, egy hóra 1 frt 10 kr. Szerkesztő- és kiadó-hivatal : Pest, Dorottya utcza 11. szám. Kriza János. Az erdélyi unitárius egyház püspöke, Kriza János, kinek széles tudománya s különösen a népirodalom terén szerzett páratlan érdemei köztiszteletben részesülnek , hosszas pályáján keresztül lankadatlan tevékenységet, eredményben gazdag munkásságot fejtett ki. Kriza 1812-ben jul. 28- kan született Székelyföldön Nagy-Ajtán, hol atyja unitárius lelkész volt. Tanulását otthon és a torvekai népiskolában kezdette, s a kolozsvári főtanodában folytatta, 1829-től 1835-ig kitűnő sikerrel végezvén a bölcsészeti, hittudományi és jogi tanfolyamokat. Iskolai pályája alatt önszorgalom útján sajátlta el a latin, német, franczia és angol nyelvet, s e nemzetek irodalmát is előszeretettel tanulmányozta. 1835-ben a kolozsvári unitárius egyház papjának választotta. Mielőtt hivatalát elfoglalta volna, az egyház, ősi szokás szerint, saját költségén külföldi akadémiára küldötte Berlinbe, minthogy ez időben máshova menni az erdélyieknek nem volt szabad. Berlinből 1837. septemberében jött haza. Megkezdette lelkészi pályáját, s nemsokára hittanárnak is kinevezték. Az irodalom iránti érdeke korán fölébredt s ügyszeretete mindez ideig, fáradhatatlan tevékenységben nyilvánult. Még mint tanuló a kolozsvári unit. főiskolában irodalmi egyletet alakított, pályatársaival egy kéziratban megjelent folyóiratot szerkesztett, melynek kiválóbb munkáit 1839-ben öszszegyűjtve, „Remény“ czímű zsebkönyvben nyomtatásban is kiadták. E zsebkönyv Kriza szerkesztése alatt jelent meg; ebben több költeményét közölte. Már ez első föllépése figyelmet gerjesztett. A „Figyelmező“ben, az akkor oly nagytekintélyű folyóiratban Toldy és Vörösmarty elismeréssel szóltak róla, s különösen népdalait és epigrammjait emelték ki A kritika bátorító és méltányló szava által Kriza jó hírneve az irodalomban meg lön alapítva. A „Remény“-nek azután még két kötete jelent meg 1840 és 41-ben, melyeket Szentiványi Mihály szerkesztett, mint erdélyi szépirodalmi közlönyt. Kriza azoban mindenikben nevezetes részt vett, s ez időben az „Athenaeum“-ban is közölt lyrai költeményeket és műfordításokat Hugo Viktor, Lamartine, Heine és Burns után. Művei tetszésben részesültek, s dalai közül igen sok átment a nép, különösen a székely nép ajkaira , melynek örömeit és szenvedéseit oly mély érzéssel és annyi őszinte hangon énekli. 1843-ban Kemény Zsigmond társaságában barátja, a korán elhunyt széptehetségű erdélyi író és publicista Szentiványi Mihály munkáit KRIZA JÁNOS.