Magyarország és a Nagyvilág, 1867 (3. évfolyam, 1-26. szám)
1867-01-13 / 2. szám
Harmadik évfolyam. Pest, 1867. január 13_____________ ____2. szám. Gróf Széchenyi Ferenc. Fáik Miksától. Szilaj vihar robog át a táj fölött, szétrombolva az emberek lakóit, letörve a vetést, gyökerestől kicsavarva a fákat. Kis magocska fekszik észrevétlen egy barázdában. Itt feledte a hatalmas romboló? Kicsinyletté talán óriási erejéhez mérve? vagy valami magasabb hatalom láthatatlan keze ótalmazta ? Ki tudná megmondani ! A regeső meleg esőre elsülyed a kis magocska az anyaföld méhébe, most már eltűnt s elfeledték. De száz év múlva virágzó árnydús fa áll azon a helyen, s meszsze elnyúlnak gyümölcscsel terhelt ágai. ___ Ilyen rettenetes vihar volt az, mely háromszáz év előtt délről támadva átrohant Magyarországon. Szulejmán maga állt hadserege élére, s Arszlán járt előtte, hogy a hatalmas padisáhnak útját egyengesse a győzelemre. Veszprém és Tata már a törökök hatalmában volt. Salm gróf akkor rajtuk ütött, s diadalmas karral elfoglalta mindkét várost. ,Oly nagy volt a német katonák dühe — úgymond Hammer — hogy még a magyarok karjai közé menekült törököket is, utalmazóikkal együtt, átdöfték, amiért viszont gyakran a magyarok maguk levágták a német katonát, Veszprém büszkeségét, az első magyar király templomát, Sz. István művét, melyet ekkoráig még a török is megkímélt, a nagy toronynyal együtt leégették! A magyar csapatok élén akkor egy vitéz férfi küzdött, kinek nevét itt említi először a történet, anélkül, hogy megmondaná, honnan jött, hol és mikép kezdte életét, hol és mikor végezte? Bátran küzdve, sérületlen állt ott, a gyilkolás és gyújtogatás közepett, s mikor vitéz csapata győzött, Salm gróf Veszprém parancsnokává nevezte ki őt. Széchenyi Mihálynak hívták e férfit. 1566-ban találkozunk vele először és utólszor Magyarország évkönyveiben.*) És most 1866-ban — midőn teljes háromszáz év választ el az első Széchenyi-hős tettétől, — most talán megkérdezhetjük, hogyan állna jelenleg Magyarország, ha az 1566-iki vihar ama szerény magocskát is elsöpörte volna, ha a kegyes gondviselés nem őrködött volna a kis magyar lovascsapat vezérének élete fölött ?! Alig egy századdal utóbb az államférfi és hazafi teljes nagyságában lép elénk ama veszprémi parancsnoknak egy sarjadéka, Széchenyi György, Magyarország prímása, a híres Pázmán Péter bibornok tanítványa, **) s reá és öcscsére, Pál kalocsai érsekre, egész sora következik a Széchenyi család kitűnő tagjainak, mely család neve kétszáz év óta a legbensőbben öszsze van szőve Magyarország történetével. Nem a mi föladatunk e kétszáz év történetét *) Capto memorabili celeritate Vespremio, Salmensis Michaelem Szechenium ibi reliquit, locumque ei, cum sua equitum turma ac ducentis peditibus, tuendum commendavit. Istvánffy. Lib. 22. **) Széchenyi György primas költségén vette meg testvére Ferencz Draskovich kir. főajtónállótól a sárvár-felsővidéki uradalmat, melyrőlviseli a család mai napig praedicatumát. — Egy másik Széchenyi György, egyikea legvitézebb vezéreknek a török háborúkban, I. Leopold által 1697- ben érdemeiért grófi rangra emeltetett. GRÓF SZÉCHENYI FERENCZ. Megjelen minden vasárnap. Főmunkatárs: ÁLDOR IMRE. Kiadótulajdonos: DEUTSCH TESTVÉREK. Felelős szerkesztő : F RA NK E N B U R G ADOLF. Magyarország Szépirodalmi és ismeretterjesztő képes hetilap. Előfizetési föltételek legtul évre : Magyarország és a nagyvilág és Pesti Hírlap együtt: egész évre 13 ft„ félévre 1 ft., negyedévre 3 ft. , a -Vagy viki« külön : egész évre 3 ft., félévre 1 ft., negyedévre 3 ft. — Pesti Hírlap külön : egész évre 3 ft., félévre 3 ft. 50 kr., negyedévre 1 ft. МО 1-кг. Az előfizetési pénzek küldendők : a kiadóhivatalba, Pest, Dorottya utcza, 11. sz. a.