Magyarország és a Nagyvilág, 1869 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1869-11-21 / 47. szám

V. ÉVFOLYAM. Vértesi Arnold távollétében szerkeszti : VADNAI KÁROLY. Báró Gablenz hadparancsnok. (V.) Magyarország katonai új főparancsnoka — egy baleset folytán, mely vele történt — csak két hét előtt foglalható el tényleg budai állomását. A múlt nyáron ugyanis, midőn a hazánkon átutazott Napóleon herczeg Zágrábban volt, ő — mint horvátországi had­parancsnok — a magas vendégtől búcsút veendő, az indó­­ház felé lovagolt, miközben paripája elesett vele a kö­vezeten s az altábornagy lá­ba oly veszélyesen tört el, hogy csak egy évi szenvedés és gyógyítás után nyerheti vissza teljes épségét. Balesete akkorában mély részvétet ébresztő, s ő Fel­sége a birodalmi székváros egyik legkitűnőbb orvosát, báró Dummreichert küldé gyógyítására. Gablenz kitűnő kato­na, lovagias jellem s nem tartozik ama régibb tábor­nokok közé, kik az alkotmá­nyos átalakulásokat aggód­va nézik s csak kényszerű­ségből hódoltak meg ez újabb jobb rendnek. Ő so­hasem volt oly egyoldalú, hogy Ausztriát csupán a fegyveres táborban kereste volna, s többször kijelenté, hogy a népek méltányos ki­elégítése a trónnak és ál­lamnak egyik fő érdeke. Ennek tulajdonítható , hogy népszerűbb is a ré­gibb tábornokoknál. Ő a bécsi urak­ házában is a felvilágosultak pártján volt, s a jelenlegi polgár kormányt őszintén támo­gatta. Múltja és katonai pá­lyája röviden a következők­ben foglalható össze. 1814. július 19-dikén született Jenában, s a ke­­resztségben Lajos Károly Vilmos neveket kapott. Atyja báró Gablenz Henrik Adolf, mint szász tiszt, részt vett a Napóleon elleni harczok­­ban s Németország fölszabadítási háborújában, s 1843- ban halt meg, mint szász tábornok s Drezda kor­mányzója. A budai katonai parancsnok is — kinek arczké­­pét közöljük — a szász lovasságnál kezde meg katonai pályáját, s csak több évi szolgálat után lépett az osztrák hadseregbe. A békeidőben Radeczky alatt Olaszország­ban képezte­­ki magát, s 1848-ban a custozzai csata után már őrnagy volt a törzskarban. Később Magyar­­országba tétetett át, Schlick táborkari főnöke lett, s vele működte át a téli hadjáratot hazánk felső részében. Később a savoyai dragonyosok ezredese lett, s mint ilyen részt vett a varsói küldetésben, hg. Schwar­zenberg Bódog oldalán, ki az orosz beavatkozás végett járt. Majd Gablenz osztrák biztos lett az orosz főhadi­szálláson. Életének e mozzanatai oly korra esnek s oly ese­ményekkel állnak kapcso­latban, melyekre mi csak szomorún gondolhatunk. De Gablenz külföldi származású s e birodalomban csupán katona lévén , fegyvereink elleni működése nem lehet oly szigorú megítélés tár­gya, mint sok magyar em­beré, kik hasonlóan csele­kedtek, noha ez által saját vérek ellen fordultak. Gablenz politikai kép­zettséggel is bírván, több­féle kiküldetésekben része­sült az ötvenes években, így a németországi zavarok ide­jén többször bízta meg a kormány. 1854-ben, már mint tábornok a dunai feje­delemségekbe vonult egy hadosztály élén, s részt vett az ottani diplomatiai ügyek vezetésében. 1857-ben az olaszországi hadsereghez tet­ték át s az olasz-franczia háborúban egy dandárt ve­zényelt s a solferinoi csatá­ban vitézség által tűnt ki. Midőn gr. Reischach elesett, ő vette át hadosztálya ve­zényletét s Cavriana meg­védése által födezte a zöm visszavonulását. 1863-ban altábornagynak s a hatodik dzsidás ezred második tulaj­donosának nevezték ki, s midőn a Dánia elleni há­ború megindúlt, a Wrangel alatt álló hatodik hadtest parancsnoka lön, mely BARO GABLENZ MAGYARORSZÁG JELENLEGI HADPARANCSNOKA. 47. SZÁM. Pest, November 21-én 1869. Megjelen minden vasárnapon. — Szerkesztő- és kiadó-hivatal : Pest, Dorottya-utcza 11. sz. Kiadja a Deutsch-féle könyvnyomda és kiadói­ részvény­társaság. Foratinkatárs : CSUKÁSSI JÓZSEF. Elő­fizetési díj : Negyedévre 2 frt. — Félévre 4 frt. — Egész évre 8 frt. — „PESTI HETILAP“-pal együtt : Negyedévre 3 frt. — Félévre 6 frt. — Egész évre 12 frt. Szöveg : Báró Gablenz hadparancsnok. — A bukovi­nai székelyekről és népdalaikról. Közli: László Mihály. •— A pillangó. Elbeszélés Kazár Emiltől. (Folytatás.) — A ki­rály Konstantinápolyban és a szent földön. — XIV. Lajos betegségei és o­rvosai. — A suezi csatorna bejáratánál terve­zett emlék. — Cettigne. — Egy főrangú hivatalnok. Mexikói beszély , irta Juan Pablo de los Rios. (Folytatás.) — A hét története. — Beöthy Zsolttól. — Újdonságok. — Irodalom és művészet. — Színház és zene. — Szerkesztői üzenetek. — Sakkfeladvány. Képek : Báró Gablen, Magyarország jelenlegi hadpa­rancsnoka. — A Nilesés. — A magyar király tiszteletére rendezett tűzijáték Konstantinápolyban, november elsején esti 9 órakor. — Jeruzsálem, Nazareth. — Cettigne. — A suezi csatorna bejáratánál tervezett emlék.

Next